Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-16 / 143. szám

1988. JUNIUS 16.i CSÜTÖRTÖK Villanófény Nincs Állampolgár Magyaror­szágon, aki ne érezte volna, hogy a nagy szolgáltatócégek (elektromos művek, vízmü­vek, gázmüvek) esetenként hatóságosdit játszanak. Az egyszerű földi halandók sem­mit nem tehetnek ellenük, a különböző Intézkedésekre nincs Indoklás. A belső utasításokat nem értik, el kell fogadják azt, amit a szakmabeliek ha­tároznak. Számomra például egészen a közelmúltig érthetetlen volt, hogy a Tigáz milyen rangso­rolás alapján adja a fogyasz­tói engedélyt. Csak annyit észleltem, hogy egyik társu­lat megkapja, a másik nem. Azt mindig is hallottam, hogy nekünk állampolgárok­nak arra kell törekednünk, hogy a társulatban minél na­gyobb számban vegyünk részt, s annál kevesebb az egy fő­re jutó költség, minél sűrűb­ben lakunk a vezetéknek he­lyet adó utcában. Ezt még értettem, mert az általános is­kolában megtanultam, hogy a költségeket osztani kell a vállalkozásban részt vevők számával. Azonban a Tlgáznál csak azoknak a társulatoknak ad­ják ki a fogyasztói engedélyt, amelyeknél az egy főre jutó vezetékhossz nem több 14 mé­ternél. A könnyebb megértés kedvéért tehát: ha harminc állampolgár építtet vezetéket, ennek hossza maximum i2Q méter lehet. Vagy kerekebb számokkal kifejezve: 100 fo­gyasztó legfeljebb 1400 métei vezeték építésére jogosult Hiába akarnának például 50- en dupla költséggel 1400 mé­ter gázvezetéket, ez a Tigáz szerint lehetetlen, mert egy lakos egyenlő maximum 14 méter vezetékkel. Az, hogy a példában említett S0 fő kifi­zetné a költségeket, nem ér­dekes. E szempont szerint az állampolgárok rangsorolása vezetékhossz alapján történik. Hogy ez a szám miért 14 mé­ter, arra biztosan megvan a Tigáz gazdaságossági számítá­sokkal alábástyázott ideoló­giája. De arra vajon mit fe­lelnének: mi közük van ahhoz, hogy valaki teszem azt 100 ezer forintos költséggel is hajlandó bevezettetni a mo­dern fűtőanyagot. SZENTENDREI ^Cíwian A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Segítettek a taxisok A belvárosba is kellene Nagy vihart váltott ki, amikor az elmúlt év decemberé­ben e hasábokon megírtuk, hogy a tanácsi konyha bezárása után megoldatlanná vált az időskorúak szociális étkeztetése. Azóta az egészségügyi osztály vásárolt egy kis buszt, s az vi­szi, hozza az ételhordókat. Ez a probléma tehát egyelőre meg­oldódott. Akkoriban a cikk megjele­nésének idején nem foglalkoz­tunk az időskorúak szállításá­nak kérdésével. Pedig az leg­alább akkora gond volt, mint az ebédhordás. Azért, mert az öregek napközi otthona ízbé­gen található, s a nehezen mozgó, korosabb emberek nem szívesen utaztak a távoli vá­rosrészbe. Az 1988-as esztendő első hónapjaiban a Dunaka­nyar Fuvarszervező Iroda ta­xisai segítettek, akik vállal­ták, hogy a különböző gyüle­kező helyekről elfuvarozzák a nyugdíjasokat az izbégi ott­honba. Aztán később szinte minden érdekelt házába be­mentek és ajtótól ajtóig vitték a rászorultakat. Tették ezt ha­vi 3 ezer forintért. Mivel e hasábokon is többször jogo­san bíráltuk a taxisok külön­böző tevékenységét, úgy sport­szerű, ha leírjuk a fenti nemes gesztust is. Köszönet érte. Május elsején aztán megér­kezett az említett mikrobusz. S csodák csodája azóta telt ház van izbégi öregek napközi ott­honában. Pedig már-már az il­letékesek azt fontolgatták, hogy bezárják a létesítményt, mert esetenként csak 6-8 em­ber vette igénybe a szolgálta­Csőkígyók a gépeken Budakalászon a Buda-Flax Lenfonó- és Szövőgyárban készül­nek a tűzoltótömlők. Az egész országot innen látják el az igen fontos eszközzel. Hátul a cséveállványok láthatók, ame­lyeken a tömlők alapanyaga vár felhasználásra. fásokat. S lám-lám itt a bizo­nyíték! Ha nem kell tömeg­szállítási eszközre várni, még a távoli otthon is megtelik. Azonban senki ne higgye azt, hogy most már minden rendben van Szentendrén az időskorúak ellátásában. Na­gyon nagy szükség lenne a bel­városban egy hasonló létesít­ményre. Ugyanis ma már jó­val többen szorulnának ellá­tásra, mint amennyi időskorú az izbégi otthonba befér. Még aztán az délután 4 órakor bezár s lakói nem tudnak hova men­ni. Nincsen helyük a nyugdí­jasklub tagjainak sem. Sú­lyosbítja a gondot, hogy az iz­bégi háznak mindössze egy zu hanyozója van, fektetőszobája pedig egyáltalán nincs. Nem véletlen, hogy a tanács egészségügyi osztályának dol­gozói legfontosabb feladatuk­nak tartják, hogy mindenkép pen harcoljanak egy belvárosi napközi megvalósításáért. Alig van szabad terület Telkek, lakások és tilalmak Emlékszem, jó tíz évvel ezelőtt az egyik kollégám a váro­si tanácsnál egyszercsak a homlokára ütött, s kifakadt: hogy én mekkora szamár voltam, hogy az ötvenes évek végén, ami­kor fillérekért kínálták a telkeket Szentendrén, nem vásárol­tam. A kollégámnak Igaza volt, mert manapság a központi he­lyeken 4—5 ezer forintot adnak négyszögölnyi házhelyért, más­fél milliót 55 négyzetméteres lakótelepi lakásért. Riesz Zoltán a szentendrei Városgazdálkodási Vállalat ingatlanközvetítő részlegének a vezetője. Megbízás alapján, túlnyomórészt magánszemé­lyeknek közvetítenek adás­vételt. Tavaly 250 esetben for­dultak hozzájuk ügyfelek. 0 Mit mond a gyakorlati szakember a térségben zajló ház- és teleküzletek sajátossá­gairól? — Nehéz pontosan szelektál­ni a lényeges és kevésbé lé­nyeges vonásokat. Az viszont biztos, hogy nehezen találnak gazdára az építési tilalom alatt nyögő területek, mint például a kőhegyi zártkertek, a közművesítetlen részek, pe­dig ezeknek a forgalmi érté­ke viszonylag alacsony. A vi­szonylagosságot fontos hang­súlyozni, mert a dunakanyari­hoz hasonló földdarab az or­szág más részein az itteni ár­nak a töredékébe kerül. Ám belvárosi ingatlanhoz mérve, olcsó. Sorban állnak azok a vevők, akik Szentendre cent­rumában szeretnének tulajdont szerezni. Ezeknek az öreg há­zaknak a forgalmi értéke messze meghaladja a valós ér­téküket. Az esetleg létrejövő szerződéseken többmilliós összegek szerepelnek. Ponto­sabban szerepelnének, mert a Fő téren és környékén eladó épület gyakorlatilag nincs. Rongálok, garázdák ellen Jönnek a felügyelők A kedden tartott végrehaj­tó bizottsági ülésen határoz­tak arról, hogy Szentendrén is létrehozzák 1988. július 1-jétől a közterület-felügyeletet. Az ellenőri hálózat a gamesz kebelében részben önálló költ­ségvetési szervként fog mű­ködni, Vajon mi indokolja ennek a szervezetnek a létrehozását? Településünk történelmi múlt­ja, műemlékei, az országos és helyi jelentőségű rendezvényei esztendőről esztendőre turisták százezreit vonzzák bel- és kül­földről egyaránt. Szentendre közterületeinek és üdülőinek rendje és tisztasága az eddigi erőfeszítések ellenére sem megfelelő. Az illetékesek úgy vélik, hogy az ellenőri hálózat munkájának eredményeképpen e téren lényeges és pozitív vál­tozások fognak bekövetkezni, űk felügyelik a település rend­jére és tisztaságára vonatkozó jogszabályok betartását, a tes­tületi határozatok végrehajtá­sát, az engedélyezett tevékeny­ségek szabályszerűségét, s szükség esetén intézkednek. Kétségtelen, hogy az utóbbi időben mind több és több ron­gáló, garázdálkodó jelent meg A jobb meg a bal várunk még a Dominóra? Meddig Május derekán írtunk arról, hogy rövidesen megváltozik a helyzet Szentendrén, a Rózsa utcai HÉV-átjárónál. Megszűnik az indoko­latlan, állandó tilos jelzés, eltűnnek a jármű­sorok. az értelmetlen várakozás utáni áthaj­tás, egyszóval az a cirkusz, amely néhány év­vel ezelőtt született, amikor a BKV a keresz­teződéshez szereltette a fénysorompót. Oly­módon. hogy csak elvétve mutat szabad jel­zést a szerkezet. Hogy a szituáció tarthatatlan, azt többször elismerte Bajcsy Géza. a BKV vonalfelügye­lője is. Éppen ezért türelmesen elmagyaráz­ta nekem, hogy a szentendrei állomás átépí­tésével párhuzamosan felszerelik a Rózsa ut­cai átjáróhoz a Dominó 50-es berendezést. Mégpedig 1988. június 1-jéig. Ezt en megírtam, az olvasók tudomásul vették, eljött június dereka, a Dominó sehol, a levelek pedig jönnek Kérdezik, ki a nevet­séges. Aki nyilatkozott (felelős személy), vagy aki elhitte? Vállalom a rám eső részt. Ke­nyerem javát már megettem, tudnom kelle­ne, hogy Magyarországon a határidőket ál­talában nem lehet komolyan venni. Azért felhívtam Bajcsy Gézát Mondaná meg, mi­korra várható a Dőminó. A vonalfelügyelő pontosan emlékezett a nyilatkozatára, csakhogy tehetetlen, fejtette ki. Mert elkészült egy terv a szigetelt sín beépítésére. (Enélkül behunyja a szemét a Dominó 50-es.) Odatették a helyére. Csak ar­ra nem gondoltak, hogy a szentendrei állo­más sínéi csak augusztusban vagy szeptem­berben lesznek készen. Szaknyelven szólva, az állomási vágányok beépítése más fázis­ban történik. Ezért két szigetelt pótsín elhe­lyezése vált szükségessé. A munka folyik. Ha kész lesz, jön a Dominó 50-es. De. hogy mi­korra, azt már Bajcsy Géza sem tudja. Hogyan fordulhat elő, hogy ugyanannál a vállalatnál, ugyanazon a vonalszakaszon, egymástól fél kilométernyire folyó munkákat képtelenek egyeztetni? Ki fizeti meg a so­rompónál ok nélkül eltöltött időt, a benzin- pocsékolást, az idegeskedést, azoknak a pén­zét, akiket a rendőrség megbüntetett, mert negyedórás várakozás után áthajtottak? Persze a lényeg nem ennek az eldöntése Hanem az, hogy legyen súlya a felelősök szavának, vagy tudja a jobb kéz, mit csinál a bal. Szentendrén. Kitört facseme­ték, felborított bútorok, padok, a Templom téren kibontott fal jelzi vonulásuk irányát. A la­kosság többsége hiába támo­gatja a rend és tisztaság, vala­mint az anyagi értékek védel­mére hozott intézkedéseket, ez az erő nem bizonyul elegen­dőnek. A nevelés, a propagan­da és a felvilágosító munka mellett szükség van az ellen­őrzés szigorítására, hatékony­ságának javítására. Miután a Minisztertanács 1984-es már­cius 18-án kelt rendelete lehe­tőséget ad a gyógyüdülő-terü­leti településeken, a közterület­felügyelet létrehozására, Szent­endre város nagyon helyesen élt ezzel. Kíváncsian várjuk, hogy az ellenőrök megjelené­se milyen hatással lesz a tisz­taság, a rend és az anyagi ja­vak védelmére? • Milyenek a piaci viszo­nyok? — Tavaly ősszel úgymond sorban álltak a vevők. Még december 30-án is kötöttünk szerződést. Ebben az évben fordult a kocka. Nagyobb a kínálat, mint a fizetőképes ke­reslet. Jelenleg 5-6 lakótelepi lakás vár új gazdára. 0 S mennyibe kerülnek ezek az otthonok9 — A pénzünk romlására há- rom adatot hívok bizonyítás­nak. Ugyanazon a helyen 1987 elején az 55 négyzetméteres 2 szobás lakást egymillióért, 1987 novemberében egymillió 300 ezerért, most egymillió 400 ezerért adtunk el. Igen érde­kes, hogy az utóbbi 10—15 év­ben emelt (tehát modern es nagy) családi házak négyzet­méterenkénti értéke kisebb, mint a lakótelepieké. Ennek az az oka> hogy 1—1,5 millió forintot csak-csak összekapar a vevő, de 4—5—6 milliós in­gatlan alig talál nagypénzű vá­sárlót. Ezért kénytelenek áron alul eladni. A családi ház vé­tele tehát jelenleg jobb üzlet a leendő tulajdonosnak, mint az eladás a régi gazdának. 0 Többször hallani, hogy Szentendrén alig van szabad te­lek. — így igaz. Hónapok telnek el, míg megbízást kapunk ilyen értékesítésére. Legtöb­ben a HÉV vonalán, Budaka­lászon és Pomázon szeretné­nek házhelyet. Ezeken a ré­szeken 600 ezer forint alatt aligha lehet tenyérbe csapni. Ha pedig egy átlagos faház áll a földön, máris millió fölé ug­rik az összeg. • Azonban nemcsak belvá­ros létezik, ahol biztos pénz vendéglőt, boltot nyitni, nem­csak a HÉV vonala és a nagy­községek, hanem Szentendrei sziget és pilisi falvak Is. — Természetes, hogy az em­lített helyeken még lehet olcsó telket, házat kapni. De egy részüket erősen sújtja az épí­tési tilalom. Senki sem tudja, hogy mikor és mit „tehet” a —4 földjére. Ezért senki nem vá­sárol. Vannak aztán komoly gondok is. A Kék-Duna Szak- szövetkezet például 3 éve par­cellázott Pócsmegyer határá­ban. A mi közreműködésünk­kel 35 telket adtak el. Akkor még nyoma sem volt az épí- si tilalomnak. Az emberek megvették abban a tudatban, hogy hétvégi házat emelhet­nek. Aztán jött a rendelet... 0 Vagyis a vevők póruljár­tak. — így igaz, ezt nem lehet tagadni. Itt vegyük el a szót Riesz Zoltántól! Saját tapasztalatból tudjuk, hogy Pócsmegyer ha­tárában a kispénzűek vásá­roltak. ötszáz forintos négy­szögölönként! áron. S ők jár­tak rosszul. Valahogy kárta­lanítani kellene őket! % Egyáltalán mi a vélemé­nye az építési tilalomról? Hi­szen a rendelkezés erősen érin­ti az idegenforgalmat is. — Megértem a tájvédelmi szempontokat! De az intézke­dés későn jött. Tessék megnéz­ni Szentendrén, a skanzen mö­götti területet. Vagy Nagyma­ros fölött az erdő legtetejét! Forgácsként dobálva állnak a házak! S ismét elkanyarodva Riesz Zoltán mondandójától: az épí­tési tilalom alatt álló területe­ken valóban zsákbamacska in­gatlant vásárolni. Legalábbis addig, amíg a helyi tanácsok az általános rendezési terve­ket el nem készíttetik. Igaz az is, hogy a Dunakanyar tele­szórt igen értékes „paloták­kal", amelyek üdülőként nyil­vántartottak. Az értékes há­zak természetesen építési ti­lalom alá eső földeken állnak. Bizonyítván, hogy a tulajdon- szerzési korlátozás enyhén szólva nem volt átgondolt ren­delkezés. Az állampolgárok sokkal okosabban is befektet­hették volna pénzüket, ha te­hetik. Mondjuk üdülő helyett lakást építenek, vásárolnak gyerekeiknek. A kihasználat­lan „hétvégi ház”, amelyik ál­talában gyengén közművesí­tett területen terpeszkedik, bi­zony holt tőke. Nem is ér annyit, bár anyaga ugyanaz, mint a csáládi házé. Pócsmegyeri hírek Megőrzik a csónakokat Évek óta figyelemmel kísér­jük a pócsmegyeri strand épí­tését. Eredetileg az volt a ter­vük a községieknek, hogy ez év május elsején megnyitják a létesítményt. Azonban mind­eddig ez nem történt meg. Mi lehet ennek az oka, kérdez­tük Bana Erzsébetet, a közsé­Tanácsi utak javítására Vállalkozói szervezet A közelmúltban a város kör­nyéki bizottság ülésén az egyik napirendi pontként sze­repelt a Pest Megyei Tanács építési és közlekedési osztá­lyának a javaslata, mely sze­rint a megyében kialakítaná­nak három helyen olyan köz­pontokat, ahonnan a tanácsok gépeket kölcsönözhetnének az általuk fenntartott utak javí­tásához. Akkor a javaslatot a jelenlévő 13 tanács vezetője nem fogadta nagy lelkesedés­sel, mondván, hiába kapnak gépeket, ha nekik kell hozzá­juk biztosítani a kezelőket, az aszfaltlerakáshoz a szakembe­reket. További érvek voltak még, hogy működnek a ga- meszek. illetve városgazdálko­dási vállalatok, amelyek eze­ket a munkákat el tudják vé­gezni. Nincs tehát szükség újabb szervezet létrehozására! A megyei tanács illetékes osztálya, mint kiderült ezen az értekezleten, már meg is ren­delte a gépeket az elképze­lés megvalósításához. A né­zeteltérések miatt azonban a döntést, hogy Szentendre és környéke igényli-e a megyei segítséget vagy sem, elhalasz­tották. Az igazsághoz tartozik, hogy Szentendre Tanácsa már hó­napokkal ezelőtt a helyi ga­mesz kebelében létre akart hozni egy ilyen brigádot, de a megyei tanács pénzügyi osz­tálya kivihetetlennek találta az elképzelést. Az eddigiekből is látható, hogy az útjavítások körül ha­talmas gondok vannak. A pénz kevés, a burkolatok egyes helyeken immár a tű­réshatárig romlanak. Nyilván ez a felismerés késztette a megyei tanács közlekedési osztályát is arra, hogy vala­milyen megoldást keressen. Kétségtelen, hogy külső vál­lalkozóval végeztetni a kátyú­zást, felületlezárást igen zseb­bemászó feladat. Miután véget ér a város környéki bizottság ülése, a Szentendrei Tanács illetékesei megkeresték a megyeieket s megbeszélték, hogy a helyi gameszen belül a Dunaka­nyarban létrehoznak egy vál- lalkozó szervezetet, amelynek egyik feladata a tanácsi keze­lésben lévő utak javítása lesz. Ehhez kérik a megyei tanács által vásárolt gépek segítsé­gét. így aztán a kecske is jóllakik és a káposzta is meg­marad. A közmondáson túl azonban a lakosság azt vár­ja, hogy az utak állapota végre javulni fog. gi tanács gazdasági előadó­ját. — Sajnos több esetben is tönkretették a már elkészült épületeket. A burkolóknak például kétszer kellett dolgoz­niuk, mert a friss felületet a randalírozók összetaposták. Közbejöttek adminisztrációs problémák is. — Mi várható a közeljövő­ben? — Beköttetjük a szennyvíz- tározókat, s rövidesen meg­nyitjuk a strandot. — Szednek belépődíjat is? — Igen, de hogy mennyibe kerül majd egy jegy, azt nem tudjuk. Azért a strandnyitásig még eltelik egy kis idő. Hiszen a hajót, amelyben bár és étte­rem lesz, még most csinosítja a tulajdonos. Hátravan még a terep- és a partrendezés is. Pócsmegyeri hír továbbá, hogji kialakították a nagyköz­ség északi részén azt a 23 házhelyet, amelyet főként he­lyi fiataloknak szánnak. Ké­szen van a szilárd burkolatú út. a vízvezeték a telkek előtt kanyarog, állnak a villany- oszlopok. A tulajdonosok el­foglalták birtokaikat, néhá- nvan már építési engedélyt is kaptak. A munkákat azonban úgy istenigazában csak jövő­re kezdik el. Nemrégiben a községi ta­nács a csónakházat bérbe ad­ta a szentendrei vívóegyesü­letnek. Sokan kérdezték, hogy ezután is megőrzi k-e a vízi járgányokat az épületben? A válasz igen, a bérlő vállalja ezt a feladatot. Az oldalt irta: Vicsotka Mihály Fotó: Erdős! Ágnes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents