Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-14 / 141. szám

2 1988. JÜNIUS 14., KEDD Mihail Gorbacsov fogadta Casaroli bíborost Corazón Aquino A francia választások eredménye Sajtótájékoztató Moszkvában A szovjet külügyi szóvivő hétfőn cáfolta azokat a híresz­teléseket, amelyek szerint Ba­kuban összetűzések lettek vol­na örmények és azerbajdzsá­nok között. Gennagyij Gera­szimov közölte ugyanakkor, hogy Azerbajdzsán fővárosá­ban a hétvégi tüntetés során egy .azerbajdzsán nemzetiségű rendőrt vadászfegyverrel lelőt­tek. A szóvivő kérdésre válaszol­va elmondta: Bakuban és Je­revánban tüntetések voltak a hét végén. Jerevánban hétfőn is megmozdulásra került sor, ezen a résztvevők június 15-ig tartó sztrájkra szólították fel a lakosságot a karabahi terület munkatáborban máig tisztá­zatlan körülmények között vesztette életét. Az Izvesztyija a tényhírhez mellékelt terjedelmes írásá­ban feleleveníti az ellenvéle­ményt nem tűrő sztálini gé­pezet terrorját. Megállapítja, hogy a most rehabilitált poli­tikusoknak ugyan voltak hi­bái, tévedései a szocializmus építését illetően, de ártatlanul pusztultak el. A legfelsőbb bíróság mostani határozatával nem a párton belüli vitákat döntötte el, nem azt, hogy Zi- novjevnek, Radeknek és tár­saiknak miben volt igaza és miben nem, hanem azt tisz­tázta, hogy az első és máso­dik nagy moszkvai perben el­ítéltek a törvény, az állam és a nép előtt nem voltak bűnö­sök — mutat rá az Izvesztyi­ja írása. visszacsatolását követelve. Je­revánban a Tyeatralnaja téren tovább folytatódik az éjjel­nappal tartó ülősztrájk. — A Karabah körüli ese­mények nem a demokrácia eredményei, hanem a megtor­panás időszakának következ­ményei — hangoztatta Gera- szimov az egyik nyugati újság­írónak válaszolva. Egyúttal beszámolt arról, hogy ugyan­csak a karabahi probléma kap­csán vasárnap kisebb tüntetés volt Moszkvában. A szóvivő hozzátette: rendőri beavatko­zás nem történt. Más szovjet vonatkozású kérdésekre áttérve Geraszi- mov közölte: Mihail Gorba­csov főtitkár hétfőn fogadta Casaroli bíborost, aki levelet hozott számára a pápától. A Vatikán külügyeit irányító ál­lamtitkár az Oroszország meg- keresztelkedésének 1000. év­fordulója alkalmából rendezett ünnepségekre érkezett Moszk­vába. Geraszimov a sajtótájékoz­tatón méltatta azt az indiai leszerelési javaslatot, amelyet Radzsiv Gandhi terjesztett elő az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakán. A há­rom szakaszos fegyverzetcsök­kentési kezdeményezést, amely a szóvivő szerint a szovjet leszerelési politika irányaival vág egybe, szovjet részről ala­posan tanulmányozni fogják. A szovjet külügyminiszté­rium szóvivője reménykeltő­nek nevezte az Afrika déli ré­szén kialakult helyzet megol­dására tett többoldalú erőfe­szítéseket. Kijelentette: a lon­doni angolai—kubai—ameri­kai—dél-afrikai megbeszélések megmutatták, hogy van lehe­tőség a probléma rendezésére az ENSZ idevonatkozó határo­zataival összhangban. Geraszimov végezetül elis­merően szólt arról, hogy a biztonságpolitikai kérdésekről a múlt héten Potsdamban ren­dezett tanácskozáson Hans- Dietrich Genscher nyugatné­met külügyminiszter kedve­zően nyilatkozott a szovjet le­szerelési kezdeményezésekről. Khomeini állítólag nem súlyos beteg ÚJ TEMPLOM ALAPKÖVE Moszkvában tudományos konferenciával, kiállítás megnyitá­sával, templomalapitással és ünnepi koncerttel fejeződött be hétfőn Oroszország kereszténnyé válása 1000 éves évfordulójának ünnepségsorozata. A Szovjetunió Művészeti Akadémiáján meg­rendezett tudományos értekezlet témája az orosz vallási kultú­ra ápolásával kapcsolatos kérdéskör volt. Ehhez kapcsolódott az akadémián megnyitott kiállítás, amelyen XII—XX. századi orosz művészeti alkotások várják a látogatókat. Moszkva egyik elővárosában hétfőn ünnepélyesen lerakták az ott felépítendő új templom alapkövét. A templom az orosz ke­reszténység 1000 évének állít majd emléket. Az ünnepélyes alapkőletételen részt vett Pimen, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája, az orosz ortodox egyház szent szinódusának tagjai, az ünnepségsorozatra meghívott külföldi egyházi személyiségek, nemzetközi szervezetek képviselői. Hétfőn este a moszkvai Csajkovszkij teremben ünnepi kon­certet rendeztek a millenniumi események tiszteletére. Újabb hatálytalanított bírósági ítéletek Rehabilitált politikusok A Szovjetunió Legfelsőbb Bírósága hétfőn hatálytalaní­totta azokat a bírósági ítéle­teket, amelyeket 1936-ban és 1937-ben Grigorij Zinovjevre, Lev Kamenyevre, Georgij Pjatakovra, Kari Radekra és társaikra mondtak ki. A hírt az Izvesztyija című szovjet na­pilap hétfő esti moszkvai ki­adása közölte. A szovjet igazságügyi szer­vek ezzel újabb, a harmincas évek koncepciós perei során halálra ítélt politikusokat re­habilitáltak — mutatnak rá Moszkvában. Megfigyelők em­lékeztetnek arra, hogy a leg­felsőbb bíróság február elején hatálytalanította az úgyneve­zett harmadik nagy moszkvai perben hozott ítéleteket,' amer lyek nyomán kivégezték töb­bek között Nyikolaj Buharint és Alekszej Rikovot. • A bolsevik párt „régi gár­dájához” tartozó Grigorij Zi- noVjevet és Lev Kamenyevet, Lenin volt harcostársait 1936 augusztusában ítélték halálra. Korábban, 1935 januárjában börtönbüntetésre ítélték őket. Másfél évvel később azonban nyilvános tárgyalást rendez­tek, amely a történelembe „az első nagy moszkvai per” né­ven vonult be. Ezzel kezdő­dött a Sztálinnal szemben el­lenvéleményen levő politiku­sok politikai és fizikai meg­semmisítésének a folyamata. Zinovjevet és Kamenyevet tár­saikkal együtt azzal vádol­ták, hogy „trockista—zinovje- vista terrorista központ” tag­jaiként a szovjet állam veze­tőinek meggyilkolását tervez­ték és szoros kapcsolatban álltak a náci Németország tit­kosrendőrségével, a Gestapó- val Néhány hónappal később, 1937 januárjában, Kari Ra- dék, Georgij Pjatakov (volt nehézipari népbiztos) és tár­saik tárgyalását rendezték meg Moszkvában. A „második nagy moszkvai perben” azon­ban Radeket nem ítélték ha­lálra. A „párhuzamos trockis­ta központ” vezetőjére tízévi szabadságvesztést szabtak ki. 1939-ben vagy 1941-ben a Iráni támadás, hadisikerekkel Iráni csapatok hétfőn haj­nalban áttörtek az iraki—irá­ni határ déli szakaszán Bász- rától keletre — jelentette hét­főn az ÍRNA iráni hírügy­nökség. Adatai szerint a har­cok során 4000 iraki katona meghalt, 700 pedig fogságba esett, három tüzérségi zászló­aljat megsemmisítettek. Az iraki hadsereg főpa­rancsnokságának hétfői köz­leménye megerősítette az irá­ni támadás hírét, de azt állí­totta, hogy a támadást meg­állították és ellentámadást ké­szítenek elő. Az elmúlt néhány hét so­rán Irak jelentős hadisike­reket ért el a front déli sza­kaszán: visszafoglalta az irá­ni megszállás alatt levő Faor félszigetet, és egy Bászra mel­letti tó környékét. Feltehető­leg ' ezek is közrejátszottak abban, hogy az iráni hadse­reg élére Hasémi Rafszand- zsanit, a parlament elnökét nevezte ki Khomeini ajatol- lah. Az ÍRNA távirati iroda az iráni belügyminisztert idézve Csak röviden... ALESSANDRO NATTA, az Olasz Kommunista Párt főtit­kára hétfőn benyújtotta le­mondását.'Mint az ANSA olasz távirati iroda jelentette, Natta az OKP Központi Bizottságá­hoz és Központi Ellenőrző Bi­zottságához intézett levelében kérte a két testületet, hogy mentse fel őt a párt főtitkárá­nak tisztéből. A rövid jelenté­sek Natta kérésének indokát nem közölték. —..y ALOIS MOCK osztrák alkan- cellár és külügyminiszter hét­főn Bécsben fogadta John Whiteheadet, az amerikai kül­ügyminiszter első helyettesét, aki előző nap érkezett há­romnapos látogatásba Auszt­riába. ELUTAZOTT hétfőn Moszk­vából Nadzsibullah, az Afgán Népi Demokratikus Párt KB főtitkára, az Afganisztáni Köz­társaság elnöke, aki úton ha­zafelé Kubából állt meg rö­vid időre a szovjet főváros­ban. TIEN CENG-PEJ külügy­miniszter-helyettes, a kínai kormány különleges megbí­zottja hétfőn Moszkvába ér­kezett, ahol kedden megkez­dődik a szovjet—kínai politi­kai tanácskozások újabb for­dulója. cáfolta az amerikai híreket, amelyek szerint a 87 éves Khomeini ajatollah súlyos be­teg és napjai meg vannak számlálva. Ali Akbar Monta- semi szerint az iráni vezető remek formában van. Szép időben ellátni a maláj partokig Nha Tranból, Viet­nam legszebb tengeri üdülő­helyéről. A trópusi hegyek lá­bához simuló tengerpart az év minden napján napfényben úszik. Több ezer turista lehet­ne itt egyidejűleg, de évente csak kettőszáz jön, hogy fü- rödjön, gyönyörködjön a Nha Tran-i kagylóművesek világon egyedülálló művészetében, s megkóstolja az édes-savany- kásra fűszerezett osztrigát. Itt van ugyanis a vietnami hadiflotta egyik központja. Ez talán még nem lenne bizton­sági akadálya a turizmusnak, az viszont már kétségtelenül az, hogy drótkerítések és ak­namezők övezik a strandokat. Nha Tran az egyik kiinduló­pontja a Vietnamot jogellene­sen elhagyó évi több ezer „csó­nakos embernek” akik lélek- vesztőiken Thaiföld, Malájzia vagy Szingapúr felé hajóznak jobb élet reményében. Préda a dzsunka Vietnam régebben is elis­merte a családegyesítési célú emigrálást. Mostanában azt sem tagadják, hogy sokan a szegénység elől menekülnének — s őket sem tartaná vissza kü­lönösebben senki. (Ma már nem ritkaság, hogy hajdani „gazdasági disszidensek” csa­lódottan hazatelepülnek Viet­namba.) 1975 óta mintegy tizenötezer dzsunka, kishajó és csónak in­dított útnak csaknem százezer indokínait, többségükben viet­Mitterrand kezében a döntés Genfben Genfbe érkezett hétfőn Co­razón Aquino asszony, a Fü- löp-szigetek elnöke. Kedden beszédet mond a nemzetközi munkaügyi szervezet székhe­lyén, szerdán pedig Bernben a svájci kormány vezetőivel tanácskozik. Svájc hétfőn je­lentette be, hogy 60 millió frankot nyújt a Fülöp-szige- teknek — ebből csak 34 mil­lió a hitel, 24 millió vissza nem térítendő segély. Belgrádban közzétették a JKSZ május végén megtartott országos értekezletének állás­foglalását. A 37 pontból álló, mintegy 15 ezer szavas dokumentum, amelyet a Borba hétfői szá­mának mellékleteként közölt. Bevezetőben hangsúlyozza: a konferencia alapvető feladat­ként az ország gazdasági, va­lamint politikai intézmény- rendszere gyökeres reformjá­nak haladéktalan megkezdését jelölte meg. Ugyanakkor rá­mutatott, hogy a pártnak meg kell újulnia, s eszmei-politikai vezető erőként a szocialista reformfolyamatok serkentő­jévé és irányítójává kell vál­nia. Történelmi szükségszerűség, hogy a pártot elválasszuk az államtól — állapítja meg a határozat —, a pártnak a munkásosztályra kell épülnie, és hatalmi pozíció helyett a szocialista erők legátfogóbb frontján kell tevékenykednie. A társadalmi-gazdasági vál­ság gyorsabb leküzdése, a JKSZ 13. kongresszusán rög­zített fejlesztési stratégia va­lóra váltása megköveteli a szo­cialista önigazgatási termelési viszonyok szilárdítását, a gaz­dasági egységek önállóságának és felelősségének fokozását, a piaci és a gazdasági törvény- szerűségek teljes érvényesíté­sét. Ez csak úgy érhető el, ha az ország kitárulkozik a világ felé, s ezen az alapon jön lét­re és fejlődik az egységes ju­goszláv piac. A dokumentum a továb­biakban' utal arra, hogy a ra­dikális tásadalmi-gazdasági reform nem hajtható végre az ország 1974-es alkotmányának módosítása nélkül, ezért a mó­dosított alkotmányt a parla­mentnek ez év november vé­gén el kell fogadnia. Kitér a koszovói helyzetre és aláhúz­za, hogy az autonóm tarto­mány kiemelt fejlesztése meg­A francia nemzetgyűlési vá­lasztásokon váratlan döntetlen eredmeny született: egyetlen pártszövetség sem szerezte meg az abszolút többséget. A legtöbb mandátumot Mitter­rand elnök szocialista pártja kapta, de a várt többségtől elmaradt. Az FKP képviselői­vel együtt a baloldal többség­ben van az új nemzetgyűlés­ben, de a két baloldali párt követeli az egész közösség legnagyobb támogatását. A kommunistáknak feltét­lenül kezdeményezniük kell, hogy az illetékes szervek fe­lülvizsgálják az önigazgatási, a közéleti és a társadalmi tisztségviselők anyagi és egyéb jogait rögzítő önigazgatási és törvényes rendelkezéseket, csökkenteni kell e jogok bir­toklóinak számát. A káderpo­litikában határozott változta­tásokra van szükség. Meg kell szüntetni a csoportok és egyé­nek káderpolitikai monopó­liumát. A konferencia szorgalmazta, hogy a párt sürgőseit alákít- son ki egységes, világos esz­mei-politikai álláspontot a sztrájkokról. A JKSZ álláspontja szerint minden embernek joga van arra, hogy szabadon kifejtse gondolatait, óhajait, érdekeit, beleértve politikai érdekeit is — hangsúlyozza a dokumen­tum —, ezért az országos ér­tekezlet síkraszállt e jog ma­radéktalan érvényesítéséért, amit a szocialista önigazgatá­si demokrácia és a szabadság előfeltételeként értékelt. A JKSZ-nek erélyesen küz­denie kell a szocialista ön­igazgatást rendszer alapjait ta­gadó politikai nézetek szerve­zett kifejezésre juttatása el­len. Egységesen el kell vetnie a többpártrendszer bevezeté­sére vonatkozó követeléseket, de ugyanúgy a párt- és álla­mi monolitizmusra való visz- szatérést is. A dokumentum emlékeztet arra, hogy az országos érte­kezlet bírálta a Központi Bi­zottság és a KB-elnökség mun­kájának hiányosságait, s végül megállapítja: meg kell terem­teni a párt vezető testületéi­nek eszmei-politikai egységét. A KB a felelős azért, hogy az országos konferencia állásfog­lalásából eredő konkrét prog­ramot kidolgozza és követke­zetesen valóra váltsa. eltérő politikája ma kizárja a kormánykoalíciót. A választás eredményével újszerű helyzet állt elő Fran­ciaországban: az V. Köztársa­ság 30 éve alatt először tör­tént meg, hogy a nemzetgyű­lésben nincs többsége egyet­len politikai erőnek sem. Az újraválasztott Mitterrand el­nök kezében a döntés, milyen kormányt próbál adni az or­szágnak. Michel Rocard miniszterel­nök kijelentette, hogy ez az eredmény tökéletesen megad­ja a módot az elnöki politika végrehajtására — vagyis bízik benne, hogy Mitterrand meg­találja ä lehetőséget a szüksé­ges kormánytöbbség összeko­vácsolására. Arab csúcs Shulti-terv Az algíri arab csúcs nem mért semmiféle „végső csa­pást” az amerikai külügymi­niszter, George Shultz közel- keleti rendezési tervére,, a résztvevők semmit sem utasí­tottak vissza a javaslatokból, ami annak nemzetközi voná­sait illeti — hangoztatta hét­főn Tuniszban Sedli Klibi, az Arab Liga főtitkára, az algíri csúcs szóvivője. A diplomata szerint a csú­cson nem vizsgálták meg rész­leteiben a Shultz-tervet, a résztvevők csak meghatározták az arab—izraeli konfliktus megoldására vonatkozó alap­elveiket, s annak szükségessé­gét, hogy a rendezésnek az ENSZ legyen védnöke. Az Algírban elfogadott záró­nyilatkozatban a csúcs elítél­te az Izraelt pártoló amerikai politikát, s azt, hogy ez aka­dályozza a palesztin nép el­idegeníthetetlen jogainak ér­vényesítését. A Shultz-tervet nem nevezték meg. Algírban síkraszálltak — a Shultz-ja­vaslatokban is szereplő — nemzetközi rendezési konfe­renciáért. BANKTANÁCSKOZÁS A bázeli székhelyű Nemzet­közi Fizetések Bankja (BIS) hétfőn tartotta rendes évi közgyűlését, amelyen a bank­ban érdekeltséggel rendelke­ző szocialista és nyugati or­szágok jegybankjainak veze­tői jelentek meg. A közgyűlésen dr. Tímár Mátyásnak, a bank elnökének vezetésével részt vett a Magyar Nemzeti Bank delegációja is. A delegációt elkísérte Bartha Ferenc államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank június 15-ével kinevezett új elnöke. A JKSZ országos értekezletének állásfoglalása Meg kei! újulnia a pártnak Riadólánc a vietnami, thai, maláj partokon A Sziámi-öböl kalózai tengeren cirkáló őrhajókkal és felettük a helikopterekkel. Thaiföldön csaknem félmillió ilyen önkéntes van. Orvhalász rablólánc namit. A vietnami határőrség hol akadályozta őket (akkor az emberi jogok megsértésével vádolták Hanoit), vagy hagyta távozni (akkor jobbára azt ve­tették Vietnam szemére, hogy felelőtlenül sorsára hagyja polgárait). A csónakosok megjelenése könnyű prédát nyújtott a szá­zados tradíciójú maláj, thai és vietnami kalózkodásnak: a tengeren felbukkanó fegyve­resek kirabolták, majd egysze­rűen a vízbe ölték áldozatai­kat. A százhúszezer négyzet­mérföld nagyságú Sziámi­öbölben 1981-ig háborítatlanul dúltak a tengeri rablók, akik­kel gyakorta összejátszottak a „szabad világ” ígéretével csa­logató embercsempészek is. Az alkalmi rablóbandák lassacs­kán „flottává” szerveződtek, olykor nemcsak a csónakoso­kat, hanem már a nemzetközi kereskedelmi hajózást is fe­nyegetve. 1982 óta előbb Ma­lájzia , majd Thaiföld is évi több millió dolláros költséggel, speciális kalózellenes flottát és tengeri rendőralakulatokat szervezett ellenük. Martalócok elten Ha hatóköre közelében tör­ténik, akkor a vietnami flotta is a bajba jutott csónakosok segítségére siet. A kalózok ül­dözése azonban már csak azért sem könnyű, mert legtöbbjük hivatalosan bejegyzett halász- hajó-tengerész s csak „mellé­kesen” foglalkozik alkalmi rablással. (S gyilkolással: túl­élő nem maradhat a megtáma­dottak közül.) A kimentett ál­dozatok se nagyon tudnak se­gíteni a kalózok azonosításá­ban: a hajók száma természe­tesen le van takarva, a táma­dók a vaksötét ellenére is ál­arcot viselnek. Egy-egy táma­dás két percig sem tart: ki- pakoltatják az értéktárgyakat, felborítják a csónakot és kész. A helyzetet nehezíti, hogy a tengeri rendőrség kishajói ki­selejtezett motorokkal, ócska fegyverekkel vannak felszerel­ve. a kalózok pedig rejtjelezett rádióadókat használnak gyors­járatú hajóikon. Tavaly a thai flotta külön­leges kalózellenes egysége nemzetközi segítséggel négy modern kishajót kapott, s láss csodát: az őrnaszádok puszta megjelenése tizedére csökken­tette a távolabbról megfigyelt kalóztámadások számát, ki­lencvenkilenc martalócot el­fogtak, tizennyolc kalózhajót elsüllyesztettek. Bevált az a módszer is. hogy mind a viet­nami, mind a thai, mind a maláj partokon önkéntes őr­ségek alkotnak riadóláncot, rá­dió-összeköttetésben a nyílt Vietnam nemrégiben közös fellépést javasolt a kalózkodás másik fajtája, az orvhalászat ellen. Nap mint nap csaknem tízezer kisebb-nagyobb ha­lászhajó dolgozik a Sziámi­öbölben : néhány száz olyan ország területi vizein halászik, ahol ezt nem tehetné. Vietnam és Thaiföld rendszeresen „ki­cseréli” az elfogott orvhalászo­kat. Más kérdés, hogy a haza­hozottakat ezután Vietnamban megbüntetik, Thaiföldön pedig olykor nemzeti hőst faragnak belőlük. Van aztán olyan ha­lászhajó is, amely nem kín­lódik a fáradságos munkával: egyszerűen kifosztja a már zsákmánnyal hazafelé tartó hajókat. Előfordult, hogy a thai par­tok közelében négyszer is gaz­dát cserélt az aznapi zsák­mány: a rablóláncnak a maláj őrhajó megjelenése vetett vé­get órákig tartó lövöldözéssel. Az elfogott kalózokat egyéb­ként halálbüntetés vagy ötven év börtön várja: e szigorúság azonban kevéssé rettenti visz- sza társaikat. Annál hatéko­nyabbnak bizonyult a thai^- maláj—vietnami együttműkö­dés — még kezdetleges formái is jóval biztonságosabbá tet­ték a hajózást a Sziámi-öböl­ben. F. O.

Next

/
Thumbnails
Contents