Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-14 / 141. szám
1988. JŰNIL'S II., KEDD %?£íwlan 3 Az egyetemes értékek védelmében Nem semmisíthetik meg! A Hazafias Népfront országos elnökségének Erdei Ferenc tudománypolitikai klubja hétfői — a HNF OT székházában megtartott — ülésén felhívással fordult a hazai és a nemzetközi kulturális, szakmai, társadalmi, politikai szervezetekhez a romániai település- szerkezetet átalakító „modernizációs” terv megváltoztatása érdekében. A klub tiltakozik a nemcsak Európa, hanem a világ valamennyi társadalmának és kultúrájának jövője szempontjából veszélyes akció ellen. A terv végrehajtása megbontaná az évezredek során kialakult táj- és ökológiai egyensúlyt, a történelmileg kialakult természetes, hagyományteremtő és értékes építészeti arculatot, településképet. Olyan alkotások és ezek együttesei is megsemmisülnének, amelyek építészeti, művészeti, néprajzi, történelmi és társadalmi szempontból egyetemes emberi, kulturális értékeket képviselnek. Mindez közösségek kulturális hagyományait is megsemmisítené, megbontva a történelem folyamán kialakult társadalmi és etnikai struktúrákat. Az akció a nemzeti kisebbségek etnikai közösségeinek, történelmi azonosságtudatuknak a felszámolásához vezetne. A klub számít arra, hogy magyarországi társadalmi intézmények, érdekképviseletek, szakmai szervezetek és az egyházak támogatják felhívását. Nagy sorozatban Alkatrészgyártás Már 43 gyártó készít a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat, az IKK számára importhelyettesítő alkatrészeket a tőkés piacról beszerzett gépekhez. Az idén csaknem 700-féle ilyen alkatrészt vásárol az IKR a hazai termelőktől, mintegy 100 millió forint értékben. A gyártásra javasolt alkatrészek nemrégiben elkészített listáján 288 új tétel szerepel. Ezek közül a legtöbb Claas-kombájn és Herriau cukorrépabetakarító- gép-alkatrész. A rendszerben ez a két legelterjedtebb munkaeszköz, így az IKR partnereinek a nagy sorozat miatt gazdaságos ezeknek az alkatrészeknek a gyártása. Import helyett hazai mikrodolomit Új termék a vivőanyag Az Érc- és Ásványbányák Vállalat Dunántúli Műve Pilis- vörösvárott üzemel. A jóhírű cég igyekszik a legmesszebbmenőkig kihasználni a természet nyújtotta lehetőségeket. Azt, hogy milyen sikerrel, mindezt jelzik az utóbbi tíz évben elterjedt, s a fogyasztók körében megkedvelt építőanyag-ipari termékek, köztük is az osztrák licenc alapján gyártott Terra- nova vakolatcsalád. Rövidesen megjelenik a vállalat legújabb terméke, a mikrodolomit, A több mint 30 millió forintos beruházással elkészített új üzemrészben a napokban kezdődtek meg a gyártási próbák. Pogány Géza, a Dunántúli Művek főmérnöke, a beruházással kapcsolatban elmondta, hogy évente 10 ezer tonna 10, 15, 20 mikron alatti őrleményhez jutnak. Olyan, eleddig csak tőkés piacról beszerzett töltőanyaghoz, amelyet a papír-, a festék-, a gumi- és a vegyiparban használnak fel. Ezt úgynevezett vivőanyagként tartják számon, amelynek révén az említett iparágakban jelentős devizát takaríthatnak meg. Pilisvörösváron a régi bányaüzem területén telepített új gyártórészleg berendezéseit hazai cégek állították elő. Mindössze az osztályozó gépsort kellett nyugati importból beszerezni. Így a beruházás nemcsak vállalati, de népgazdasági szempontból is egy előnyös és jelentős üzleti sikernek számít. Az egy hónapos próbaüzemelést követően három műszakban folyik a mikroőrlemények készítése. Mindössze húsz munkás szükséges a géppark kiszolgálásához. A főmérnök bizakodva szólt arról is, hogy még az idén szeretnének legalább 3—4 ezer tonnányi mennyiséget értékesíteni. Folyik az esetleges tőkés vevők felkutatása is. Ugyanis a hazai igények mellett a mikrodolomit-üzem kapacitása lehetővé tenné a pi- lisvörösváriak számára a nyugati piacon való megjelenést. A beruházás munkálatai 1986 negyedik negyedévében kezdődtek meg, s a tervezett időben fejeződtek be. Gy. L. Szájtátva Bőrök Szomszédolni hasznos. Hajtja persze a puszta kíváncsiság is az embert, mások mit tesznek, miként gondolkodnak, hogyan élnek, ám ez a kíváncsiság végül is tapasztalatokban sűrűsödik össze. S a tapasztalat: érték. Viszonyítási alap. Ok és mi ösz- szevetésének lehetősége. Aminek végképp megnő a jelentősége akkor, amikor olyanok kíváncsiskodnak, akik tisztet viselnek, társadalmi munkát látnak cl, s-tudni akarják, mások e tisztnek miként tesznek eleget. Ilyen megfontolásoktól vezettetve kerekedett fel a ceglédi tanácstagok klubja, s mentek el Gödöllőre. Kérdezni, látni, s persze, felelni Is a vendéglátók kérdéseire, ti hogyan csináljátok ... ? Nem köny- nyű mostanában a tanácstagi munka egyetlen településen sem, a városokban különösen nem az. A tapasztalatoknak tehát megnő az értéke, mert hiszen sok a különbözőség a két város mindennapi életében, de kétségtelen, sok a hasonlóság is. A tapasztalatok arra kellenek, hogy eldönthető legyen, ami itt a bőrét égeti a tanácsi testületnek, vajon ott Is bőrt égető? Közös a bőr! S közös az is, ami perzseli. Vigasz ez a sokféle gond közepette? Szájtátva hallja az ember, hogy valójában nem vigaszt kerestek a tapasztalatok után kutakodók, hanem kilátást. Igen, kilátást arra, vajon a nyomasztó helyi gondok valóban annyira helyiek-e, amennyire gyakran annak látszanak, vagy ellenkezőleg, ott vannak azokban a gondokban az általánosítható) jellemzők is ... ? A vigasz, hogy másutt is nehéz a helyzet, gyenge, semmire nem jó. A kilátás arra, hogy másutt is miként küzdenek, erősíti .a realitásérzéket, a problémák igazi súlyának megállapításához kínál mércéket. A kilátás tágításának ilyen formái (is) alkalmasak rá, hogy cgy-egy település tanácstagjai ne véljék különleges terhűknek a gondokat, rájöjjenek az igazságra, jutott, jut a gondokból mindenhová. MOTTÓ A kenyérért olykor a szomszédba kell menni A tanácselnök nem árubeszerző — Tarthatatlan, amit a sütőipar csinál. Szokolyára, Börzsönyligetre, Verőcemarosra napokon keresztül a negyedét szállítják annak, amit megrendelnek. Szobon napokig nem volt péksütemény. Tésán 14 órakor zár a bolt, addig ki se szállítják a kenyeret — sorolta felszólalásában a Szobi Afész elnöke. — Verőcemaroson még délben is kapható a kenyér. Mert akkor hozzák ki — így a verőcemarosi tanácselnök. — Van, de azzal a baj is a sertéshússal. Csont kerül abba, amibe az előírás szerint nem kellene. A hús zsíros, de nincs elég zsírszalonna, és kevés az olcsó készítmény. Csak irigyeljük a váciakat a mintaboltért. A sütőipari termékeknél gyakori a súlyhiány. A kurens készítményeket — diabetikus árut, rozskenyeret — mert keveset kapnak, ki se teszik a pultra a boltosok. A tejipar elázott papírcsomagolású túrója gusztustalan a hűtőpulton, ilyenkor már megsavanyodik a tej, híg a tejföl — mondta a vámosmikolai tanácselnöknő. — A Füszért kirakatpolitikát folytat. Amióta kimentek a meghívók erre az értekezletre, azóta még a hiánycikkek is megjelentek a boltokban — folytatta egy másik felszólaló. Sorolhatnánk, mert ilyen és hasonló észrevételeket tettek a gyártók, a szállítók asztalára a lakosság ellátásáért felelős tanácsi és az értékesítő kiskereskedelmi és áfész-veze- tők, azon a tanácskozáson, amit a múlt héten tartottak Nagybörzsönyben a térség országgyűlési képviselője, Balogh László megyei tanácselnök kezdeményezésére. Egy év után ültek le megvitatni közös dolgaikat ugyanazok, akik Verőcemarostól Bernecebará- tiig ellátják megyénk legészakibb területének lakosságát. Panaszok, magyarázatok A kistelepülések mindennapi ellátása iránt megnőtt a figyelem. Egy esztendeje nagyon sok volt a panasz a szállítási fegyelemre, a hiánycikkekre, a kereskedelmi hálózat szűkösségére, a nyitva tartásra. A mostani számadáson azt tekintették át, hogy az elért eredményeken túl mi még a teendő az áremelkedések miatt érthető fokozottabb igényes kiszolgáláshoz. Ez utóbbit képviselték a tanácselnökök és a kiskereskedelmi hálózatot üzemeltető Váci Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat és a Szobi Áfész vezetői. A magyarázatot — gondjaikra hivatkozva — a szállítók adták: a Füszért — a Duna Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat —, a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat, a Pest-Nógrád Megyei Húsipari Vállalat és az Észak-Pest Megyei Sütőipari Vállalat igazgatói. Volt mire magyarázatot adni. Bár kétségkívül az egy Pár hónappal ezelőtt úgy tűnt, ha rövid idő alatt nem változnak gyökeresen a kisiparosok munkájára, pontosabban adminisztrációs terheire vonatkozó előírások, akkor a kisvállalkozók népes tábora oly mértékben csappan meg, hogy az már veszélyeztetheti a megszokott ellátási, szolgáltatási színvonalat. Országszerte a tízezret Is elérte az év első négy hónapjában azoknak a száma, akik a jogszabályi lehetőségekkel élve szüneteltették tevékenységüket vagy egyszerűen visszaadták iparengedélyüket. Jön-e majd az újabb hullám? Még mindig sokan várakoznak — A pár héttel ezelőtti bizonytalanság, bizalmatlanság mostanára jelentősen csökkent. Ez nagyrészt annak következménye, hogy az aggasztó tüneteket látva az adóhatóság könnyített a kisiparosok egy részének helyzetén. Idős korára, alacsony iskolai végzettségére, kis árbevételére hivatkozva ugyanis lehetőséget adtak sokuknak arra, hogy kérhessék könyvvezetés alóli mentesítésüket. Megyénkben mintegy 400 fő élt ezzel a lehetőséggel. Egy részük már az engedély birtokosa, mások kérelmét az adóhatóság ezék- ben a napokban bírálja el. A megyei alapszervezetek egyébként további 2000 kisiparos számára kértek még mentesítést. s az adóhatóság nem zárkózott el a KIOSZ által benyújtott kérelmek teljesítése elől sem. Legfőképp ennek tulajdonítható, hogy mára megállt a roham: egyre kevesebben adják vissza iparengedélyüket vagy szüneteltetik tevékenységüket. A hangulat tehát valóban bizakodóbb a korábbihoz képesít. Sőt, a megyei titkárhelyettes szerint az utóbbi időben jó néhányan már új ipar- engedélyt is váltottak. Igaz, nem azokban a szakmákban, amelyek művelőire a megye lakosságának égetően szüksége lenne. A szektorba áramlók túlnyomó többségét ugyanis a teherfuvarozók vagy a különadó miatt megszűnő gmk-k tagjai teszik ki, márpedig ők többnyire nem szolgáltatással foglalkoznak. A hagyományos szolgáltatószak. mákban azonban még mindig tapasztalható némi csökkenés. — Aggasztó, hogy a lakossági szolgáltatást végzők körében továbbra is számolni kell a kereslet mérséklődésével — mondja Kojanitz László. — Márpedig ha az életszínvonal csökkenése miatt például a szobafestők, villanyszerelők, fodrászok rendeléshiánnyal kell hogy küszködjenek, nemcsak az adóterheket nem bírják majd, de ez saját életszínvonalukat is drasztikusan visz- szavetheti. Természetes, hogy a megyei KIOSZ úgy számol, ezek a kisiparosok nem várakoznak már sokáig. Csakúgy, mint azok, akik könyvvezetés alóli mentesítésükre várnak. Félő ugyanis, hogy amennyiben kérelmüket elutasítják, újabb hullámban adják vissza ipar- engedélyüket. S ugyanez a veszély fenyeget azoknak a körében is, akik az adóellenőrzések során rossz tapasztalatokra tesznek szert. A KIOSZ megyei titkárhelyettese szerint azonban nem az ellenőrzések szigora riasztja el a kisiparosokat: — Fontos, hogy egy-egy ellenőrzés során következetesek legyenek az ellenőrök, s döntésük kellőképpen megalapozott legyen. Ebben az esetben talán könnyebben viseli el minden érintett a mind gyakoribb és szigorúbb ellenőrzést is. S talán tovább javul a hangulat körükben, teszi hozzá Kojanitz László. Mint mondja, ha így lesz, esetleg visz- szaj önnek azok a kisiparosok is, akik ijedtségükben vagy mérgükben meggondolatlanul adták vissza iparengedélyüket. Munkájukra ugyanis nagy szükség lenne. Ezért, hogy a visszavezető utat könnyebben tegyék meg, azoknak, akik fél éven belül meggondolják magukat, nem kell újra kiváltaniuk engedélyüket. Ügy kezelik őket, mintha csupán szüneteltették volna tevékenységüket . •. Fató Zsuzsa esztendeje tartott eszmecsere óta érzékelhető a javulás a mindennapi ellátásban. A maszeknál van Ezt méltányolták is, hiszen jelentős üdülőkörzetről van szó. ahol szezonális és ezen belül ingadozó vásárlóerőt kell kiszolgálni. Az elégtelen ellátást viszont az állandó lakosság sínyli meg igazán. Akik számára — a magasabb árak mellett — nemcsak időveszteséget, hanem egyre elviselhetetlenebb anyagi terhet jelent, ha utazgatni kell a mindennapiért, amit helyben nem kapnak meg. Mondjuk akár egy fél kiló kenyérért is. Á nem megfelelő szállítási készség, magyarán az elégtelen kínálat miatt gondban vannak az értékesítők, az üzemeltetők és közvetlenül a boltosok is. Az évek óta tartó tudatos üzlethálózat-bővítő, korszerűsítő munka eredményeként létrehozott, jobban felszerelt, nagyobb áruházak, boltok fenntartása többe kerül, s csak akkor kifizetődő, ha megfelelő az áruválaszték, tehát nagyobb a forgalom. A jó együttműködés és nagy áldozatok árán — közös tanácsi és üzemeltetői pénzből és társadalmi munkával — bővül, modernizálódik a kereskedelmi hálózat: Nagybörzsönyben, Kóspallagon, Szobon, Zebe- gényben. Kismaroson, Verőcén, Ipolydamásdon, Mária- nosztrán, Kemencén elkészültek vagy még folyamatban vannak ezek a munkák. Nagymaroson — a vízlépcsőépítés részeként — épülő kereskedelmi létesítmények hosszú időszakra megoldják az olyan gondokat, mint például a szűk alapterület okozta utcai sorba állás, ami ma még előfordul a kistelepüléseken. Az elmúlt időszakban szorosabbra fűzték közvetlen kapcsolataikat a tanácsok, a kereskedelem és a szállítók. Elgondolkodtató azonban, igazán tanácselnöki feladat-e, ha nincs kenyér, tej, étolaj egy községben, akkor feltétlenül az első számú vezetőnek kell felvennie a telefont ahhoz, hogy legyen. Miért nem elegendő a boltvezető szava? Az utóbbinak kell, hogy súlya legyen. Akár „asztalborogatás” vagy a nagykerek raktárainak sűrű látogatása és sajátkezű áruszállítás árán. Az ilyen vezetésű boltban, tehát ahol igazán törődik a vezető a falu ellátásával, ez meglátszik a kínálaton, s kevesebb a dolga a tanácselnöknek. Am hogy mégis az áruterítés, a szállítók házatáján lehet a hiba, arra mutat a tény: Ráma margarin, étolaj a maszek kiskereskedőnél akkor is kapható,'ha a nagyobb ABC-kben hetekig hiányzik. S nagy kérdés, miként fogyhat le az áru -----még csak nem is a kurensebb cikkek — a túrakocsiról, mire Vácról mondjuk Kemencére ér? _ M indezek ellenére valamivel’ kevesebb bírálatot kapott a füszért, a tej- és a húsipar mint egy éve. (A Duna-Fü- szért például — példásan! — URH-berendezéssel felszerelt kis teherautót állított üzembe a villámszállítások ellátására). Az Észak-Pest Megyei Sütőipari Vállalat vámosmikolai, de főként a szobi üzemének most már hosszú távon minőségben és mennyiségben is alkalmatlan munkája igazolásául sorolt mentségeket nem fogadta el Balogh László országgyűlési képviselő. S mint a megyei tanács elnöke vizsgálatot indíttat a vállalat hivatkozott gondjai feltárásának és megszüntetésének érdekében. Szigorúbb ellenőrzés El kell ismerni a kereskedelem, ' a termelők törekvéseit a teljesebb ellátás érdekében. . Vitathatatlanul - nagyobb az odafigyelés, hiszen a monopolhelyzet ma már vitatható, gazdasági érdekük, hogy fogyjon az általuk előállított, illetve forgalmazott termék. Érzékenyebben kell azonban reagálniuk a keresletre, fel- készülten arra, hogy kiszolgálják azt. A jelenlegi helyzetben a vásárlóerő csökkenése miatt a tendencia a piac szűkülésére mutat inkább,, mint az ellenkezőjére. A tapasztalható hiányosságok követelik a szigorúbb ellenőrzést, s az ellátásért felelős érdekelt felek még szorosabb együttműködését. Amelyre például szolgálhat ez . a napokban Nagybörzsönyben lezajlott tanácskozás is. Kádár Edit Pipásoknak. Naponta 700 faragott pipát gyártanak a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság nagykőrösi üzemében. Felvételünkön Molnár Józsefné csiszolja a kész pipákat. (Csécsei Zoltán felvétele) Pest megyében ennek tizedével. ezer megszűnéssel vagy szüneteltetéssel foglalkoztak a Szakemberek. Az ok: napról napra nőtt a bizalmatlanság és a bizonytalanság a kisiparosok körében, hiszen senki nem adhatott biztosítékot arra, hogy a ma elkövetett adminisztrációs, könyvvezetési hibákért egy-két év múltán nem kell keservesen bűnhődniük, esetleg 200 százalékos bírsággal lakolniuk. Mások a megnövekedett adóterhek, s a drasztikusan csökkenő bevételek miatt keseredtek el. Mostanában viszont, hogy lassacskán túljutunk az év .első felén, úgy tűnik, mintha megbékéltek, de legalábbis beletörődtek volna jelenlegi helyzetükbe a kisiparosok. Arról, hogy valójában milyen is szűkebb pátriánkban a hangulat, mi történt az utóbbi időben, Kojanitz László, a Kisiparosok Országos Szervezetének Pest megyei titkárhelyettese így vélekedik;