Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-14 / 141. szám

1988. JŰNIL'S II., KEDD %?£íwlan 3 Az egyetemes értékek védelmében Nem semmisíthetik meg! A Hazafias Népfront orszá­gos elnökségének Erdei Ferenc tudománypolitikai klubja hét­fői — a HNF OT székházában megtartott — ülésén felhívás­sal fordult a hazai és a nem­zetközi kulturális, szakmai, társadalmi, politikai szerveze­tekhez a romániai település- szerkezetet átalakító „moder­nizációs” terv megváltoztatása érdekében. A klub tiltakozik a nemcsak Európa, hanem a vi­lág valamennyi társadalmá­nak és kultúrájának jövője szempontjából veszélyes akció ellen. A terv végrehajtása megbontaná az évezredek so­rán kialakult táj- és ökológiai egyensúlyt, a történelmileg kialakult természetes, hagyo­mányteremtő és értékes épí­tészeti arculatot, településké­pet. Olyan alkotások és ezek együttesei is megsemmisülné­nek, amelyek építészeti, mű­vészeti, néprajzi, történelmi és társadalmi szempontból egye­temes emberi, kulturális érté­keket képviselnek. Mindez kö­zösségek kulturális hagyomá­nyait is megsemmisítené, meg­bontva a történelem folyamán kialakult társadalmi és etnikai struktúrákat. Az akció a nem­zeti kisebbségek etnikai kö­zösségeinek, történelmi azo­nosságtudatuknak a felszámo­lásához vezetne. A klub szá­mít arra, hogy magyarországi társadalmi intézmények, ér­dekképviseletek, szakmai szer­vezetek és az egyházak támo­gatják felhívását. Nagy sorozatban Alkatrészgyártás Már 43 gyártó készít a Bá­bolnai Iparszerű Kukoricater­melő Közös Vállalat, az IKK számára importhelyettesítő al­katrészeket a tőkés piacról beszerzett gépekhez. Az idén csaknem 700-féle ilyen alkat­részt vásárol az IKR a hazai termelőktől, mintegy 100 mil­lió forint értékben. A gyártás­ra javasolt alkatrészek nem­régiben elkészített listáján 288 új tétel szerepel. Ezek közül a legtöbb Claas-kombájn és Herriau cukorrépabetakarító- gép-alkatrész. A rendszerben ez a két legelterjedtebb mun­kaeszköz, így az IKR part­nereinek a nagy sorozat miatt gazdaságos ezeknek az alkat­részeknek a gyártása. Import helyett hazai mikrodolomit Új termék a vivőanyag Az Érc- és Ásványbányák Vállalat Dunántúli Műve Pilis- vörösvárott üzemel. A jóhírű cég igyekszik a legmesszebb­menőkig kihasználni a természet nyújtotta lehetőségeket. Azt, hogy milyen sikerrel, mindezt jelzik az utóbbi tíz évben el­terjedt, s a fogyasztók körében megkedvelt építőanyag-ipari termékek, köztük is az osztrák licenc alapján gyártott Terra- nova vakolatcsalád. Rövidesen megjelenik a vállalat legújabb terméke, a mik­rodolomit, A több mint 30 millió forintos beruházással elké­szített új üzemrészben a napokban kezdődtek meg a gyártá­si próbák. Pogány Géza, a Dunántúli Művek főmérnöke, a be­ruházással kapcsolatban elmondta, hogy évente 10 ezer ton­na 10, 15, 20 mikron alatti őrleményhez jutnak. Olyan, eled­dig csak tőkés piacról beszerzett töltőanyaghoz, amelyet a papír-, a festék-, a gumi- és a vegyiparban használnak fel. Ezt úgynevezett vivőanyagként tartják számon, amelynek ré­vén az említett iparágakban jelentős devizát takaríthatnak meg. Pilisvörösváron a régi bányaüzem területén telepített új gyártórészleg berendezéseit hazai cégek állították elő. Mind­össze az osztályozó gépsort kellett nyugati importból besze­rezni. Így a beruházás nemcsak vállalati, de népgazdasági szempontból is egy előnyös és jelentős üzleti sikernek számít. Az egy hónapos próbaüzemelést követően három műszak­ban folyik a mikroőrlemények készítése. Mindössze húsz mun­kás szükséges a géppark kiszolgálásához. A főmérnök biza­kodva szólt arról is, hogy még az idén szeretnének legalább 3—4 ezer tonnányi mennyiséget értékesíteni. Folyik az eset­leges tőkés vevők felkutatása is. Ugyanis a hazai igények mellett a mikrodolomit-üzem kapacitása lehetővé tenné a pi- lisvörösváriak számára a nyugati piacon való megjelenést. A beruházás munkálatai 1986 negyedik negyedévében kezdődtek meg, s a tervezett időben fejeződtek be. Gy. L. Szájtátva Bőrök Szomszédolni hasznos. Hajtja persze a puszta kí­váncsiság is az embert, mások mit tesznek, miként gondolkodnak, hogyan él­nek, ám ez a kíváncsiság végül is tapasztalatokban sűrűsödik össze. S a ta­pasztalat: érték. Viszonyí­tási alap. Ok és mi ösz- szevetésének lehetősége. Aminek végképp megnő a jelentősége akkor, amikor olyanok kíváncsiskodnak, akik tisztet viselnek, tár­sadalmi munkát látnak cl, s-tudni akarják, mások e tisztnek miként tesznek eleget. Ilyen megfontolásoktól vezettetve kerekedett fel a ceglédi tanácstagok klub­ja, s mentek el Gödöllőre. Kérdezni, látni, s persze, felelni Is a vendéglátók kérdéseire, ti hogyan csi­náljátok ... ? Nem köny- nyű mostanában a tanács­tagi munka egyetlen tele­pülésen sem, a városokban különösen nem az. A ta­pasztalatoknak tehát meg­nő az értéke, mert hiszen sok a különbözőség a két város mindennapi életé­ben, de kétségtelen, sok a hasonlóság is. A tapaszta­latok arra kellenek, hogy eldönthető legyen, ami itt a bőrét égeti a tanácsi tes­tületnek, vajon ott Is bőrt égető? Közös a bőr! S közös az is, ami perzseli. Vigasz ez a sokféle gond közepette? Szájtátva hallja az em­ber, hogy valójában nem vigaszt kerestek a tapasz­talatok után kutakodók, hanem kilátást. Igen, ki­látást arra, vajon a nyo­masztó helyi gondok va­lóban annyira helyiek-e, amennyire gyakran annak látszanak, vagy ellenkező­leg, ott vannak azokban a gondokban az általánosít­ható) jellemzők is ... ? A vigasz, hogy másutt is ne­héz a helyzet, gyenge, sem­mire nem jó. A kilátás arra, hogy másutt is mi­ként küzdenek, erősíti .a realitásérzéket, a problé­mák igazi súlyának megál­lapításához kínál mércéket. A kilátás tágításának ilyen formái (is) alkalmasak rá, hogy cgy-egy település ta­nácstagjai ne véljék kü­lönleges terhűknek a gon­dokat, rájöjjenek az igaz­ságra, jutott, jut a gon­dokból mindenhová. MOTTÓ A kenyérért olykor a szomszédba kell menni A tanácselnök nem árubeszerző — Tarthatatlan, amit a sütőipar csinál. Szokolyára, Bör­zsönyligetre, Verőcemarosra napokon keresztül a negyedét szállítják annak, amit megrendelnek. Szobon napokig nem volt péksütemény. Tésán 14 órakor zár a bolt, addig ki se szállítják a kenyeret — sorolta felszólalásában a Szobi Afész elnöke. — Verőcemaroson még délben is kapható a kenyér. Mert akkor hozzák ki — így a verőcemarosi tanácselnök. — Van, de azzal a baj is a sertéshússal. Csont kerül ab­ba, amibe az előírás szerint nem kellene. A hús zsíros, de nincs elég zsírszalonna, és kevés az olcsó készítmény. Csak irigyeljük a váciakat a mintaboltért. A sütőipari termékeknél gyakori a súlyhiány. A kurens készítményeket — diabetikus árut, rozskenyeret — mert keveset kapnak, ki se teszik a pultra a boltosok. A tejipar elázott papírcsomagolású túrója gusztustalan a hűtőpulton, ilyenkor már megsavanyodik a tej, híg a tejföl — mondta a vámosmikolai tanácselnöknő. — A Füszért kirakatpolitikát folytat. Amióta kimentek a meghívók erre az értekezletre, azóta még a hiánycikkek is megjelentek a boltokban — folytatta egy másik felszólaló. Sorolhatnánk, mert ilyen és hasonló észrevételeket tettek a gyártók, a szállítók aszta­lára a lakosság ellátásáért fe­lelős tanácsi és az értékesítő kiskereskedelmi és áfész-veze- tők, azon a tanácskozáson, amit a múlt héten tartottak Nagybörzsönyben a térség országgyűlési képviselője, Ba­logh László megyei tanácsel­nök kezdeményezésére. Egy év után ültek le megvitatni kö­zös dolgaikat ugyanazok, akik Verőcemarostól Bernecebará- tiig ellátják megyénk legésza­kibb területének lakosságát. Panaszok, magyarázatok A kistelepülések minden­napi ellátása iránt megnőtt a figyelem. Egy esztendeje na­gyon sok volt a panasz a szál­lítási fegyelemre, a hiány­cikkekre, a kereskedelmi há­lózat szűkösségére, a nyitva tartásra. A mostani számadá­son azt tekintették át, hogy az elért eredményeken túl mi még a teendő az áremelkedé­sek miatt érthető fokozottabb igényes kiszolgáláshoz. Ez utóbbit képviselték a tanács­elnökök és a kiskereskedelmi hálózatot üzemeltető Váci Élelmiszer Kereskedelmi Vál­lalat és a Szobi Áfész veze­tői. A magyarázatot — gond­jaikra hivatkozva — a szállí­tók adták: a Füszért — a Du­na Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat —, a Közép-magyarországi Tej­ipari Vállalat, a Pest-Nógrád Megyei Húsipari Vállalat és az Észak-Pest Megyei Sütő­ipari Vállalat igazgatói. Volt mire magyarázatot ad­ni. Bár kétségkívül az egy Pár hónappal ezelőtt úgy tűnt, ha rövid idő alatt nem változnak gyökeresen a kisipa­rosok munkájára, pontosabban adminisztrációs terheire vonat­kozó előírások, akkor a kisvál­lalkozók népes tábora oly mér­tékben csappan meg, hogy az már veszélyeztetheti a megszo­kott ellátási, szolgáltatási szín­vonalat. Országszerte a tízezret Is elérte az év első négy hó­napjában azoknak a száma, akik a jogszabályi lehetőségek­kel élve szüneteltették tevé­kenységüket vagy egyszerűen visszaadták iparengedélyüket. Jön-e majd az újabb hullám? Még mindig sokan várakoznak — A pár héttel ezelőtti bi­zonytalanság, bizalmatlanság mostanára jelentősen csök­kent. Ez nagyrészt annak kö­vetkezménye, hogy az aggasz­tó tüneteket látva az adóható­ság könnyített a kisiparosok egy részének helyzetén. Idős korára, alacsony iskolai vég­zettségére, kis árbevételére hivatkozva ugyanis lehetősé­get adtak sokuknak arra, hogy kérhessék könyvvezetés alóli mentesítésüket. Megyénkben mintegy 400 fő élt ezzel a le­hetőséggel. Egy részük már az engedély birtokosa, mások kérelmét az adóhatóság ezék- ben a napokban bírálja el. A megyei alapszervezetek egyéb­ként további 2000 kisiparos számára kértek még mente­sítést. s az adóhatóság nem zárkózott el a KIOSZ által benyújtott kérelmek teljesíté­se elől sem. Legfőképp ennek tulajdonítható, hogy mára megállt a roham: egyre keve­sebben adják vissza iparen­gedélyüket vagy szüneteltetik tevékenységüket. A hangulat tehát valóban bizakodóbb a korábbihoz ké­pesít. Sőt, a megyei titkárhe­lyettes szerint az utóbbi idő­ben jó néhányan már új ipar- engedélyt is váltottak. Igaz, nem azokban a szakmákban, amelyek művelőire a megye lakosságának égetően szüksé­ge lenne. A szektorba áram­lók túlnyomó többségét ugyan­is a teherfuvarozók vagy a különadó miatt megszűnő gmk-k tagjai teszik ki, már­pedig ők többnyire nem szol­gáltatással foglalkoznak. A hagyományos szolgáltatószak. mákban azonban még mindig tapasztalható némi csökkenés. — Aggasztó, hogy a lakos­sági szolgáltatást végzők kö­rében továbbra is számolni kell a kereslet mérséklődésé­vel — mondja Kojanitz László. — Márpedig ha az életszínvo­nal csökkenése miatt például a szobafestők, villanyszerelők, fodrászok rendeléshiánnyal kell hogy küszködjenek, nem­csak az adóterheket nem bír­ják majd, de ez saját életszín­vonalukat is drasztikusan visz- szavetheti. Természetes, hogy a megyei KIOSZ úgy számol, ezek a kisiparosok nem várakoznak már sokáig. Csakúgy, mint azok, akik könyvvezetés alóli mentesítésükre várnak. Félő ugyanis, hogy amennyiben ké­relmüket elutasítják, újabb hullámban adják vissza ipar- engedélyüket. S ugyanez a veszély fenyeget azoknak a körében is, akik az adóellen­őrzések során rossz tapaszta­latokra tesznek szert. A KIOSZ megyei titkárhelyettese sze­rint azonban nem az ellenőr­zések szigora riasztja el a kis­iparosokat: — Fontos, hogy egy-egy el­lenőrzés során következetesek legyenek az ellenőrök, s dön­tésük kellőképpen megalapo­zott legyen. Ebben az esetben talán könnyebben viseli el minden érintett a mind gya­koribb és szigorúbb ellenőr­zést is. S talán tovább javul a han­gulat körükben, teszi hozzá Kojanitz László. Mint mond­ja, ha így lesz, esetleg visz- szaj önnek azok a kisiparosok is, akik ijedtségükben vagy mérgükben meggondolatlanul adták vissza iparengedélyü­ket. Munkájukra ugyanis nagy szükség lenne. Ezért, hogy a visszavezető utat könnyeb­ben tegyék meg, azoknak, akik fél éven belül meggondolják magukat, nem kell újra kivál­taniuk engedélyüket. Ügy ke­zelik őket, mintha csupán szüneteltették volna tevékeny­ségüket . •. Fató Zsuzsa esztendeje tartott eszmecsere óta érzékelhető a javulás a mindennapi ellátásban. A maszeknál van Ezt méltányolták is, hiszen jelentős üdülőkörzetről van szó. ahol szezonális és ezen belül ingadozó vásárlóerőt kell ki­szolgálni. Az elégtelen ellátást viszont az állandó lakosság sínyli meg igazán. Akik szá­mára — a magasabb árak mellett — nemcsak időveszte­séget, hanem egyre elviselhe­tetlenebb anyagi terhet jelent, ha utazgatni kell a minden­napiért, amit helyben nem kapnak meg. Mondjuk akár egy fél kiló kenyérért is. Á nem megfelelő szállítási készség, magyarán az elégte­len kínálat miatt gondban vannak az értékesítők, az üzemeltetők és közvetlenül a boltosok is. Az évek óta tar­tó tudatos üzlethálózat-bővítő, korszerűsítő munka eredmé­nyeként létrehozott, jobban felszerelt, nagyobb áruházak, boltok fenntartása többe ke­rül, s csak akkor kifizetődő, ha megfelelő az áruválaszték, tehát nagyobb a forgalom. A jó együttműködés és nagy ál­dozatok árán — közös tanácsi és üzemeltetői pénzből és tár­sadalmi munkával — bővül, modernizálódik a kereskedel­mi hálózat: Nagybörzsönyben, Kóspallagon, Szobon, Zebe- gényben. Kismaroson, Verő­cén, Ipolydamásdon, Mária- nosztrán, Kemencén elkészül­tek vagy még folyamatban vannak ezek a munkák. Nagy­maroson — a vízlépcsőépítés részeként — épülő kereske­delmi létesítmények hosszú időszakra megoldják az olyan gondokat, mint például a szűk alapterület okozta utcai sor­ba állás, ami ma még előfor­dul a kistelepüléseken. Az elmúlt időszakban szo­rosabbra fűzték közvetlen kapcsolataikat a tanácsok, a kereskedelem és a szállítók. Elgondolkodtató azonban, iga­zán tanácselnöki feladat-e, ha nincs kenyér, tej, étolaj egy községben, akkor feltét­lenül az első számú vezető­nek kell felvennie a telefont ahhoz, hogy legyen. Miért nem elegendő a boltvezető szava? Az utóbbinak kell, hogy súlya legyen. Akár „asztalboroga­tás” vagy a nagykerek rak­tárainak sűrű látogatása és sajátkezű áruszállítás árán. Az ilyen vezetésű boltban, te­hát ahol igazán törődik a vezető a falu ellátásával, ez meglátszik a kínálaton, s ke­vesebb a dolga a tanácselnök­nek. Am hogy mégis az áru­terítés, a szállítók házatáján lehet a hiba, arra mutat a tény: Ráma margarin, étolaj a maszek kiskereskedőnél ak­kor is kapható,'ha a nagyobb ABC-kben hetekig hiányzik. S nagy kérdés, miként fogyhat le az áru -----még csak nem is a kurensebb cikkek — a túrakocsiról, mire Vácról mondjuk Kemencére ér? _ M indezek ellenére valami­vel’ kevesebb bírálatot kapott a füszért, a tej- és a húsipar mint egy éve. (A Duna-Fü- szért például — példásan! — URH-berendezéssel felszerelt kis teherautót állított üzem­be a villámszállítások ellátá­sára). Az Észak-Pest Megyei Sütőipari Vállalat vámosmi­kolai, de főként a szobi üze­mének most már hosszú tá­von minőségben és mennyi­ségben is alkalmatlan mun­kája igazolásául sorolt ment­ségeket nem fogadta el Ba­logh László országgyűlési kép­viselő. S mint a megyei ta­nács elnöke vizsgálatot indít­tat a vállalat hivatkozott gondjai feltárásának és meg­szüntetésének érdekében. Szigorúbb ellenőrzés El kell ismerni a kereske­delem, ' a termelők törekvé­seit a teljesebb ellátás érdeké­ben. . Vitathatatlanul - nagyobb az odafigyelés, hiszen a mo­nopolhelyzet ma már vitatha­tó, gazdasági érdekük, hogy fogyjon az általuk előállított, illetve forgalmazott termék. Érzékenyebben kell azonban reagálniuk a keresletre, fel- készülten arra, hogy kiszol­gálják azt. A jelenlegi hely­zetben a vásárlóerő csökke­nése miatt a tendencia a piac szűkülésére mutat inkább,, mint az ellenkezőjére. A ta­pasztalható hiányosságok kö­vetelik a szigorúbb ellenőr­zést, s az ellátásért felelős ér­dekelt felek még szorosabb együttműködését. Amelyre például szolgálhat ez . a na­pokban Nagybörzsönyben le­zajlott tanácskozás is. Kádár Edit Pipásoknak. Naponta 700 faragott pipát gyárta­nak a Nagykunsági Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság nagykőrösi üzemé­ben. Felvételünkön Molnár Józsefné csiszolja a kész pipákat. (Csécsei Zoltán felvétele) Pest megyében ennek tize­dével. ezer megszűnéssel vagy szüneteltetéssel foglalkoztak a Szakemberek. Az ok: napról napra nőtt a bizalmatlanság és a bizonytalanság a kisiparo­sok körében, hiszen senki nem adhatott biztosítékot arra, hogy a ma elkövetett admi­nisztrációs, könyvvezetési hi­bákért egy-két év múltán nem kell keservesen bűnhődniük, esetleg 200 százalékos bírság­gal lakolniuk. Mások a meg­növekedett adóterhek, s a drasztikusan csökkenő bevéte­lek miatt keseredtek el. Mostanában viszont, hogy lassacskán túljutunk az év .el­ső felén, úgy tűnik, mintha megbékéltek, de legalábbis beletörődtek volna jelenlegi helyzetükbe a kisiparosok. Ar­ról, hogy valójában milyen is szűkebb pátriánkban a han­gulat, mi történt az utóbbi idő­ben, Kojanitz László, a Kis­iparosok Országos Szervezeté­nek Pest megyei titkárhelyet­tese így vélekedik;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents