Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-13 / 140. szám

4 1988. JÚNIUS 13., HÉTFŐ Háziasszonyok örömére A háziasszonyok örömére nem lesz hiány súrolóporból. Az Or­szágos Érc- és Ásványbányák Dunántúli Műveinek pilisvörös- vári üzemében ötmillió egykilós dobozba töltik a Dől család tagjait. Reményi Józsefné előtt superdolos dobozok sorakoz­nak. (Hancsovszki János felvétele) Szekeres Bernét titkos naplója Elleszek én itthon is JÚNIUS 3., PÉNTEK Anyu ma ránézett a naptár­ra, és azt mondta: Jézusom, itt a vakáció a nyakunkon. Apa az újságot olvasta, és amikor anyu kivette a kezé­ből, és az iskolai szünetről kezdett beszélni, megkérdezte, hogy nem bukunk-e meg vé­letlenül. Mondtuk, hogy nem. Ekkor én már tudtam, hogy most a nyári diákmunkáról lesz szó, mert ha nem bukunk meg, nem kell pótvizsgára ké­szülni, helyette viszont valami mást kellene csinálni, ami nem henye lógás és unalom, hanem becsületes munka. így is lett. Apa szerint, egy közép- iskolásnak — aki én vagyok — egyenesen kötelező, hogy be­evezzen nyáron az élet vizei­be s megismerkedjék egy és mással. De anya munkahelyén leépítések vannak, apáéknál ugyanaz, így aztán munka után kell nézni. ... *„ ............. J ÚNIUS 6., HÉTFŐ Ma néztek munka után. Apa azt mondta, összevissza tele­fonált, ahol nem kellek. Prí­mán elleszek én itthon is —, de anya részletesen kifejtette, hogy a húgom sulijában a leg­utóbbi szülői értekezleten már arról volt szó, hogy sajnos, észre lehet venni az életszín­vonal hanyatlását és ezért nem kell szó szerint venni, amit üzennek, hogy ez kell meg az kell, mert eltekintenek bizo­nyos követelmények szigorú betartásától. Viszont nekem sulitól függetlenül is irtóra kellene egy kengurumellény, meg ilyesmi, és ha kell, hát megdolgozom érte. Igen, de hol? Épp ezt tárgyaltuk, ami­kor bejött a nagyapám és el­mesélte, hogy ő pont tizennégy éves volt, amikor odaadták a szomszéd faluba, a mészáros mellé segíteni. Nem volt cipő­je, az istállóban aludt, pony­vával takarózott és ütötték, de nem mert hazamenni, mert nagyön kellett a pénz cipő­re... JÚNIUS 7., KEDD Maszekhoz kellene mennem, mondták apámék, akik még mindig nem találtak nekem munkát. Kőműves mellé, vagy ilyesmi. De egyetlen maszek ismerősünk sincs. Ha lenne sem mennék, mert utálom a csicskázást. és nem fogom a sört hordani, mint a Kerék ta­valy — mondtam én —, erre apám berágott, hogy majd csicskáznék még szívesen, ha nekem kéne az összes cucc árát beszereznem őszre, ami nekem kell, mert addigra min­den szerelésem térdig meg könyékig ér, úgy növök, mint az őrült vagy mint a szerelé­seim ára. A nagymama sírt. Eszébe jutott, hogy összemar­ták a poloskák, amikor 13 éves korában cselédnek adták, és ha ránézett az úrék falvédő­jére, amire az volt hímezve, hogy ott fogsz majd sírni, ahol senki se lát, mindig haza akart szökni. Azt ígérte neki az úr, ha fog egy poloskát és megmutatja neki. száz pengőt kap. Mert őket nem csípte, csak a nagymamámat... JÚNIUS 8., SZERDA Ezeknek mindenre van tör­ténetük. Apám például a sí­nek mellett szedte a parajt, va­lami cséplőgép mellett buli­zott. De ötletük az nincs, hogy velem mi legyen. JÚNIUS 9., CSÜTÖRTÖK Anyám fölhajszolt egy füze­tet. Hangosan olvasta a beve­zetőt, a nagyanyám persze megint sírt, mert ilyenek van­nak benne, hogy a foglalkoz­tató szervek kötelesek a fiata­lokat a munka megkezdése előtt orvosi vizsgálatra külde­ni és munkavédelmi oktatás­ban részesíteni. Ne gyilkoljá­tok a gyereket az , élettel — mondta anyáméknak —, hadd pihenjen még szegénykém. A húgom röhögött. Van ebben a 'füzetben egy csomó munkahely is, de kide­rült, hogy a mi környékünkön csak négyet sorol föl, oda összesen harmincnégy középis­kolás kell. Az egyik eleve ki­esik, tavaly az unokabratyó- méknak azt mondták, hogy le­jelentik a helyeket, de csak a saját dolgozóik gyerekeit ve­szik fel.,. Nekem kellett kéz­be vennem a dolgot. A haver­ral összevissza mászkáltunk, zöldségestől kezdve mindenütt. Nem kellünk... FÜZET MELLÉKELVE: Duna élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat monori fiókja 80 fő középiskolás, elvég­zendő munka és kereseti lehetőség jelöletlen. Monor és Vidéke Áfész, Üllő, öt fő általános iskolát vég­zett és öt fő középiskolás, elvég­zendő munka és kereseti lehető­ség 1S.50—17 forint órabér. Helios Gyömrö Ruhaipari Szövetkezet, 2 fő általános iskolát végzett, illet­ve középiskolás, munka: szálazás, jelölés, címkézés, tasakolás, mun­kaidő napi nyolc óra. Ez olvasható az elmúlt két hét krónikájában. Azóta itt a várva várt vakáció. Hogy megoldódott-e Szekeres Bernát és társainak gondja — egye­lőre titok. De ... K. Zs. Nem egyformán veszélyeztet Életvitelünk csapdákkal terhes Magyarországon évente 18-20 ezer ember hal meg a népes­ség általános egészségromlása miatt. Miközben az elmúlt két évtizedben Európában átlagosan 3 és fél évvel nőtt a születéskor várható élettartam, nálunk ugyanezen idő alatt egy évvel csökkent. A súlyos egészségromlást több tényező Idézte elő, ezek közül kétségkívül a legsúlyo­sabb az egészségromboló élet­mód tömeges elterjedése, de jelentős szerepet játszik ben­ne környezetünk növekvő szennyezettsége, valamint az egészségügyi ellátás hiányos­ságai. Ez utóbbi mindenek­előtt abban nyilvánul meg, hogy hazánkban e nemzeti jö­vedelemnek igen kis hánya­dát, mindössze 3,5 százalékát költjük egészségügyi célokra. Természetesen az egészség­ügyet egymagában nem lehet felelőssé tenni az önpusztító életvitelért, az egészséget sú­lyosan károsító szokások jár- ványsaerű terjedéséért. Tár­sadalomtudósok egy csoport­ja csaknem egy évtizede vizs­gálja hazánkban e kérdéskör mélyebb, szociológiai okait. A kutatók az egészségromlás legfőbb okát abban látják, hogy hazáinkban a lakosság az elmúlt évtizedek nagy társa­dalmi változásaiból következő tehertételekre sem testileg, sem lelkileg nem voltak fel­készülve. > A riasztó adatok azt bizo­nyítják, hogy az elmúlt fél évszázadban felnőtt generá­ciókban a társadalmi környe­zet és az értékrend viharos, gyors változásai súlyos sérülé­seket okoztak. Aki álja a kudarcokat A szociológusok hangsúlyoz­zák, hogy az effajta társadal­mi terhek növekedése köze­pette az egyes ember képessé­gei általában elégtelenek ah­hoz, hogy belső, elsősorban lelki egyensúlyát fenntartsa. Az egyén kevés külső támo­gatást kap — s ezen nemcsak anyagiakat kell érteni — cél­jai megvalósításához, rendre tapasztalja, hogy reális tervei, például a lakásszerzés, csak­nem megvalósíthatatlanok. A megingott belső egyensúlya fenntartására olyan kiegyen­súlyozó szokásokat vesz fel, amelyek legtöbbször ártalma­sak. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy az önpusztítás kevesebb energiát emészt föl, mint a fáradságos önépítés. Ez utóbbi olyan felkészültsé­get. életlehetőséget és belső erkölcsöt kíván, amelynek épp a legveszélyeztetettebbek van­nak híján. Ugyanakkor az ár­talmas kikapcsolódási módok kéznél vannak, nem kívánnak energiát. A nehéz múlt, a ki­elégítetlen jelen és a nehéz­nek ígérkező jövő tömegeket foszthat meg a legfontosabb- tól, a küzdés értelmétől, el­Idézés az ajtón A minap panaszolta egyik ismerősöm, hogy az emberi rosszindulatnak, a piszkilodásnak nincs határa. Azok a meg­rögzött jelcntgetok, akik szomszédaikat minden apróságért a városi tanács illetékes osztályára vagy netán a bíróságra hur­colják, most új lehetőséget kaptak: az Adó- és Pénzügyi El­lenőrzési Hivatal megyei adófeiügyeletéhez tehetnek bejelen­tést. A hivatalnak kötelessége minden ügyet kivizsgálni, hely­színi szemlét tartani, s meggyőződni a bejelentés jogosságáról vagy csupán a rosszindulat és irigység fakasztotta vádasko­dásról. A hivatalok apparátusa egyre duzzad, munkájuknak mégsem érnek a végére. Ügy velem, a bizonyítható szabálytalanság bejelentése minden adófizető állampolgár kötelessége, de az alaptalan vá­daskodást vissza kellene szorítani oly módon, hogy a feljelen­tőt kellene megbírságolni. Ismerősöm — aki mellesleg nyug­díjas — csaknem hetvenéves, szívbeteg és özvegyasszony. Ki­csi nyugdíja mellett i órás munkát vállalt, öltözködni is csak ügy tud, hogy saját maga varrja holmiját, köti pulóvereit — igaz, csak lassan, nehézkesen. Eves jövedelme ötvenezer fo­rint, az a lakása van, amiben él. Kedves, beszédes asszony, ismerősei gyakran felkeresik. Legutóbb az APEH idézését találta az ajtajára tűzve. Be­rendelték Pestre ügye kivizsgálására. Érthetetlenül nézte a papírt, melyen az is állt. hogy ezer forintig bírságolják, ha nem jelenik meg. Gondolkodott, hogy neki, a nyugdíjas asz- szonynak, milyen Ugye lehet, hiszen adómentes a jövedelme, a lakása?! Aztán kiderült. A notórius jeientgetö szomszéd új területet választott, itt még nem próbálkozott: kontárkodással vádolta. Ügy látszik, nem csak az átlag feletti gazdagság, a több­szintes ház, a dízelautó, a Jólét zavar egyeseket. A mások iránti gyűlölet is tüzet szil ember és ember között. Hogyan kell ennek véget vetni? — kérdezte tőlem. A hivatalokban mit mondanak? — dobom vissza a labdát. — Azt súgják, hogy lói meg kell verni! És néz rám értetlenül, aggodalmas tekin­tettel. hiszen hogy tudná így elintézni a dolgot, hetven felé lárva. A hivatalos tudomány Itt megáll, büntetni, bírságolni csak a beidézettet lehet. Az alaptalan vádaskodó pedig min­dig megússza, a háttérben marad. B. T. P. ronthatja a közérzetet, sőt az életkedvet is. A tiltás kevés Általános tapasztalat, hogy annál kevésbé sérül meg az ember, minél felkészültebb a küzdelemre, miinél jobban áll­ja a sikertelenségeket, ha tud újrakezdeni. A társadalomtu­dósok döntő tényezőnek tart­ják, hogy a felnövekvő nem­zedékek már az iskolában sa­játítsák el az elemi testi-pszi­chés ismereteket, az egészség- ügyi kultúra ábécéjét, önma­gában a tiltás — akár a do­hányzásról, a szeszfogyasztás­ról vagy a kábítószerekről van szó — kevéssé eredményes, ha nincs mellette pozitív, cél­ra vezető, felelős életvezetési program. Ám felelősséget, belső, mo­rális erőt akkor lehet az em­berek nagy tömegétől elvár­ni, ha életvezetésük a megta­pasztalt állampolgári önálló­ságra épül, ha a belső szabá­lyozás kívülről is találkozik visszaigazolással. Az egyes em­bernek természetesen sokféle lehetősége van arra, hogy tuda­tosan is védje testi-lelki egyen­súlyát. Segít a jó ritmus A mindennapi életnek sajátos ritmikája van, erőgyűjtő, erő­felhasználó, a célt elérő, majd lazító, pihenő és ismét erőt gyűjtő szakaszok követik egy­mást. A jó ritmus segít meg­őrizni a testi-lelki erőt. Költenek már a gólyák Költenek a gólyák a han­sági, a szigetközi és a Fer­tő tó menti természetvé­delmi területeken. Az első kisgólyákat már gondosan etetik szüleik. Az eleséget szállitó gólya­papák és -mamák számára terített asztalt varázsolt az esős június a vizes réteken és a folyók árterületein. Jó a szaporulat, egy-egy fészekben három-négy fió­kát is nevelnek. A Szigetközben az idei nyáron is megtelepedett néhány feketególyapár. Ezek a madarak a zajra és az ember közelségére rendkívül érzékenyek, ezért csak távoleső, eldugott he­lyeken érzik jól magukat. Életüket a természetvédel­mi őrök is tisztes távolság­ból, távcső segítségével fi­gyelik. Vissza a városépítészeti tradíciókhoz Emberléptékű otthonok ezek y Bár még csak a második í szint készül a szigetszent- í miklósi mintalakótelep há- y zaiból, máris felkelti az ^érdeklődést. Első pillantás- ^ ra látszik, hogy az épülő ^lakások merőben más sti- ^ lusjegyet viselnek majd, ^ mint a személytelen, jelleg- ^ télén panelházak. Pedig ^ panelekből növekednek a ^ mintalakótelep otthonai is, íezek a habkönnyű, fehér > falazóelemek nem ismeret- ^ lenek a helyiek előtt, hiszen ^ több száz család él az eb- 'j bői készült otthonokban. A ^ Pestvidéki Gépgyár Lakás- ^ építő- és Fenntartó Szövet- ^ kezete a rendszergazdája ^ Magyarországon ennek a ^ csehszlovák gázbeton-épí- í tési rendszernek, amely 4 méretében és több tulaj­ai donságában is különbözik ? a hazai terméktől. Amikor a szövetkezet meg­alakult néhány tucatnyi ol­csó, a hagyományos panella­kásoknál igényesebb, jobban kihasználható otthont szeret­tek volna tető alá hozni. Ezzel szemben napjainkra több mint kétszázötven lakás fenntartói, s az épülő mintalakótelep két ütemben elkészülő épület­tömbjeiben újabb kétszázöt­ven hajlók vár az otthon­teremtőkre. Talán kissé suta elnevezés a mintalakótelep, ám jól ér­zékelteti a tervezők elképze­léseit, akik mintának szán­ják a hagyományos városépí­tészeti tradíciókhoz visszaka­nyarodó megoldásokat. Mert a lakótelepeken gyakorlatilag megszűntek a hagyományos értelemben vett utcák, a pa­nelházak bejáratai szinte ki­vétel nélkül névtelen szerviz- utakra nyílnak, s rendszerint a házszámok egymást követő rendje semmi támpontot nem ad az idegennek egy-egy cím megtal ál ásáh oz. A mintalakótelepen hagyo­mányos utcák két oldalán áll­nak majd a házak, a sarko­kon kedves, játékos megoldá­sú sarokerkélyekkel. A hom­lokzatokon boltíves, csúcsíves ablakok váltják egymást szög­letesekkel. A garázskapuk és a bejárati ajtók is változatos formai megoldásokkal készül­nek. Egy háztömb U -alakban csaknem zárt egységet alkot, az utcáról lehet megközelíteni a lakásokat és a garázsokat, a belső részben szélvédett, csendes, napos park szolgálja a lakók pihenését. A terveket Vadász György Ybl-díjas építész készítette az Artunion Széchenyi Építőmű­vész Stúdió munkatársaival. A PG lakásszövetkezet építő­részlege végzi a teljes kivite­lezést. Az épületekben többfé­le típusú, alapterületű lakást alakítanak ki. A választási le­hetőség nagy, a tetőteret pél­dául akár önálló lakrészként, akár egy vagy két alsó lakás­sal összekötött második szint­ként ki tudják alakítani. Á két lakószintes, tetötér-beépítéses házakat egyetlen autóda­ruval építik fel. (Erdősi Ágnes felvétele) Nem jellemző — sajnos — ma még a hazai építőiparra az a rugalmasság és feszes mun­kastílus, amely a szövetkeze­tét fémjelzi. Építőszervezetük tagjai szigorú normarendszer­ben dolgoznak, közvetlen anyagi' érdekük fűződik a gyors, minőségi munkához. Nyílván ez is elősegíti, hogy a lakásszövetkezet házai rendre határidőre készülnek eL S, ami az olcsó árat bizto­sítja, az, hogy a belső mun­kálatokat a lakók saját ma­guk végezhetik, vagy végeztet­hetik el, igényeik, anyagi le­hetőségeik szerint. A PG-lakó- telep házaira így nem jellem­ző az az uniformizáltság, amely általában a panellaká­sokra, ahol az ajtók, ablakok vagy az antennacsatlakozó el­helyezése egyértelműen kije­löli a szekrénysor, az ülőgar­nitúra, a televízió helyét. A gázbeton válaszfal elemeit a tulajdonos a hóna alá kaphat­ja, s fűrésszel olyan boltívet vághat bele, amilyet akar. Míg néhány éve a cseh gáz­beton legnagyobb előnye a gyors építési lehetség és a takarékos építési mód volt — hiszen egyetlen autódaru se­gítségével építették az első házakat — most már árával is lefölözi a többi építőanyagot, ráadásul vakolni sem kell. Néhány éven belül külön­leges színfoltja lesz a most épülő lakónegyed a ma még kicsit aa-c nélküli Szigetszent- miklósnak. A századelő han­gulatát idézik majd a hangu­latos, félkörben kiálló erké­lyek, a kovácsoltvas korlátok, a sarokbalkonok, télikertek és a belső udvarokba nyíló bolt­íves átjárók. Tavaly huszonhat nagy alapterületű és harminchat garzonlakást adott át a lakás- szövetkezet. Garázzsal együtt sem haladta meg a négyzet­méterenkénti ár a 14 ezer fo­rintot. A mintalakótelep laká­sait is elsősorban az drágítja meg, hogy a garázsszintet ha­gyományos téglaszerkezetből kellett építeni. A kis lakásépítő szövetke­zet valóságos kivitelező vál­lalkozássá nőtte ki magát az évek folyamán. A tagok szá­ma az ötszázhoz közelít, több mint száztagú a kivitelező részleg. Attól egyelőre nem kell tartani, hogy a nagy vállalkozási terület, a szerte­ágazó tevékenység, a nagy ap­parátus nehézkessé teszi a szervezetet, mert ma is szá­mos olyan ötletük, elképzelé­sük van, amellyel egy kicsit meg is előzik az életet, a le­hetőségeket. M. K.

Next

/
Thumbnails
Contents