Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-02 / 131. szám

^Eítian 2 1988. JÜNIUS 2.. CSÜTÖRTÖK Történelmi jelentőségű, nagy horderejű megállapodás Szó vjet—amerikai közlemény Az 1985 novemberében Genfben elfogadott, majd az 1987 decemberében Washingtonban megtartott csúcstalálkozó meg­állapodásainak megfelelően Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára és Ro­nald Reagan, az Amerikai Egyesült Államok elnöke 1988. má­jus 29. és június 2. között találkozót tartott Moszkvában. A közzétett közös közleményben kiemelték: úgy tekinte­nek a csúcstalálkozóra, mint fontos lépésre az eredményes és szilárdabb szovjet—amerikai kapcsolatok felé vezető úton. Tovább, a leszerelési kérdésekről Tanácskozik az ENSZ Átfogó és beható tárgyalá­saik felölelték az 1985 novem­berében Genfben tartott első találkozójukat! elfogadott na­pirend összes kérdéskörét: a fegyverzet korlátozását és csökkentését, az emberi jogi és humanitárius kérdéseket, a regionális konfliktusok ren­dezését és a kétoldalú kap­csolatok témáját. Fontos kér­désekben maradtak fenn ko­moly nézeteltérések, ezért a nyílt párbeszéd továbbra is döntő jelentőségű ezeknek a nézeteltéréseknek a leküzdése -szempontjából — hangsúlyoz - ' ták. A megbeszélések építő szel­leműek voltak, lehetőségeket •nyújtottak a nyílt vélemény- cserére, jobban megismerték egymás álláspontját. Üdvözöl­ték, hogy a megvitatott prob­lémák bonyolultsága ellenére ' az előző csúcstalálkozó óta a kétoldalú kapcsolatokban el­ért haladást. Egész sor konk­rét megállapodás született, és ezek kifejezik azt az eltökélt szándékot, hogy fokozzák az erőfeszítéseket azokon a terü­leteken, ahol a munka még nem fejeződött be. Jegyzőkönyv, szövegtervezet A szovjet—amerikai kapcso­latok állapotát elemezve hang­súlyozták genfi, reykjavíki, washingtoni és moszkvai ta­lálkozóik történelmi jelentő­ségét, amely lehetővé tette a problémák reális megközelíté­sét, Unnepélyesea • megerősít tették, hogy egy nukleáris há - borúnak nem lehet győztese, ilyet sohasem szabad kirob­bantani. Megerősítették eltö­kéltségüket, hogy megakadá­lyoznak minden háborút a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, és elutasít­ják a katonai fölényre irá­nyuló törekvéseket. A főtitkár és az elnök, ki­fejezve a fegyverzetkorlátozás és -csökkentés eredményeinek fejlesztésére irányuló eltökélt­ségüket, meghatározták a fel­adatokat és a következő lépése­ket. Jegyzőkönyvet írtak alá a közepes és rövidebb ható- távolságú rakéták felszámolá­sát előíró egyezmények ratifi­kált okmányainak kicserélésé­ről. Megállapították, hogy a hadászati támadófegyverzet csökkentését és korlátozását előíró szerződés közös szöveg- tervezetét kidolgozták. A szö­vegtervezetben meghatároz­ták az egyetértés területeit, kifejtették álláspontjukat azokkal a kérdésekkel kapcso­latban, amelyekben nincs egyetértés. Bár e szerződés aláírása még munkát igényel, a szövegtervezetben több r kulcsfontosságú kitétel rög- , zítettnek és egyeztetettnek te­kinthetők. A felek megbeszéléseket folytattak a rakétaelhárító- rakétarendszerekről szóló (ABM)-szerződésre vonatko­? zó, külön egyezmény kidolgo­zása céljából a washingtoni _ csúcstalálkozón elfogadott kö­zös nyilatkozat alapján. A . felek megállapodtak abban, hogy a nukleáris kockázatot csökkentő központokat fel- • használják a vonatkozó infor- *■ mációk cseréjére. A HTF-szerződés terveze­tében a korábbi megállapodá­sok tükröződnek: a hordozó- eszközök száma nem lépheti ' túl az 1600 egységet, a töl­teteké a 6000 egységet. Az in­terkontinentális ballisztikus és a tengeralattjárókról indít- t ható ballisztikus rakétákon el- JÍ helyezett töltetek összmennyi- ségét 4900 egységben, a 154- darab nehézrakétán elhelye- i zettek számát pedig 1540 egy­ségben írja elő. Rögzítették, hogy az összes szovjet ballisz­tikus rakéták szárpának csök­kentésekor a rakéták számát a mostani szint felére csök­kentik, s ezt a szintet nem lépik túl. A robbanótöltetek­nél azt a mennyiséget veszik számításba, amelyet az 1987. december 10-i közös nyilatko­zatban jelöltek meg, valamint azt a további egyeztetést igénylő robbanótöltet-meny- nyiséget, amelyet minden egyes új típusú ballisztikus rakéta után fognak számolni. Egyeztették a bombázók fegy­verzetének beszámítási sza­bályait, amelyek értelmében a kizárólag szabadesésű atom­bombákkal és a rövid ható- távolságú csapásmérő rakéták­kal felszerelt nehézbombázó­kat egy hordozóegységnek szá­molják az 1600 egységben meghatározott maximális szint •tekintetében, és egy harci töl­tetnek a 6000 egységes maxi­mális szint tekintetében. Elkészítették az ellenőrzés­ről, az átalakításról és meg­semmisítésről szóló jegyző­könyv, továbbá az adatokat tartalmazó megállapodás em­lékeztetőjének közös szöveg- tervezetét. Ezek a HR—HHR- szerződés ellenőrzésének pont­jait fejlesztik tovább. A HTF csökkentésének ellenőrzésére vonatkozó intézkedések mini­málisan a következőket fog­ják tartalmazni: a) Adatcsere a HTF-szerző­dés által korlátozott fegyver- rendszerek számáról és elhe­lyezéséről, a gyártás, a végle­ges összeszerelés, a tárolás, a kísérletek, a javítás, a kikép­zés, a telepítés, az átalakítás és a megsemmisítés helyszí­neinek megjelölésével. b) Helyszíni megfigyelés a kiindulási adatok ellenőrzése céljából. c) Hadászati fegyverrend­szerek felszámolásának hely­színi megfigyelése. d) A legfontosabb termelő objektumok körzetének állan­dó jellegű helyszíni ellenőr­zése. e) Rövid előzetes bejelenté­si idejű helyszíni ellenőrzések. f) A nemzeti műszaki esz­közök segítségével történő el­lenőrzés zavarását szolgáló ál­cázás és másfajta tevékenység betiltása. A felek hadászati erőikről is megkezdték az adatok cseré­jét. A nukleáris kísérletekről A hadászati támadófegyver­zetről folyó vitában a jelen moszkvai találkozón sikerült jelentősen növelni az egyetér­tést egyebek között a légi te­lepítésű manőverező robotre­pülőgépek kérdéseiben, és a mozgatható indítóállású inter­kontinentális ballisztikus ra­kétákkal kapcsolatos ellenőr­zési problémák megoldására irányuló erőfeszítésekben. Ezeket az eredményeket a genfi tárgyalóküldöttségek rögzítik a hadászati támadó­fegyverzetről szóló szerződés közös szövegtervezetében. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan annak a közös meg­győződésnek adott hangot, hogy az elvégzett nagy munka megteremti a hadászati táma­dófegyverzet csökkentéséről és korlátozásáról rendelkező szerződés megkötésének alap­jait. A két ország küldöttsé­geinek azt a megbízatást ad­ják, hogy ez év július 12-re térjenek vissza Genf be. A két ország vezetői meg­erősítették, hogy a felek min­denre kiterjedő, szakaszos tár­gyalásokat folytatnak majd a nukleáris kísérletekről. Eze­ken első lépésként egyeztetik az ellenőrzés hatékony intéz­kedéseit, amelyek lehetővé te­szik a föld alatti nukleáris fegyverkísérletek korlátozásá­ról 1974-ben kötött szovjet— amerikai szerződés, és a békés célú, föld alatti nukleáris rob­bantásokat korlátozó, 1976-os szerződés ratifikálását. A vég­ső cél a nukleáris kísérletek teljes beszüntetése, ami részét képezi a hatékony leszerelési folyamatnak. A felek megálla­podtak abban, hogy egymás kísérleti terepein közös kísér­letet dolgoznak ki és valósí­tanak meg. A két vezető megbízta a tárgyalásokon részt vevő kép­viselőit, hogy mielőbb fejez­zék be a békés célú föld alatti atomrobbantásokról ren­delkező megállapodáshoz kap­csolódó jegyzőkönyv kidolgo­zását. Ugyancsak megbízást adtak arra, hogy a közös el­lenőrzési kísérletek lehető legrövidebb időn belüli vég­rehajtása és azok eredmé­nyeinek mielőbbi kiértékelése után fejezzék be a föld alatti atomfegyver-kísérletek betil­tásáról szóló megállapodáshoz kapcsolódó jegyzőkönyv ki­dolgozását. Vegyi fegyverek, konzultáció A vezetők áttekintették a vegyi fegyverek teljes betil­tásáról szóló megállapodás előkészítésére hivatott szov­jet—amerikai konzultációk ál­lását. Kidomborították azokat a bonyolult problémákat, amelyeket a vegyi fegyverek globális tilalmának ellenőr­zése, illetve a kettős rendel­tetésű vegyi anyagok vegyi fegyverként történő felhasz­nálásának ellenőrzése jelent. Hangsúlyozták annak fontos­ságát, hogy az egyezményben részt vevők biztonsága ne károsodjék. Ezzel kapcsolat­ban utasításokat adtak a meg­felelő küldöttségeknek. A főtitkár és az elnök be­hatóan megvitatta az ember­jogi és humanitárius kérdése­ket. A két vezető áttekintette a bővülő és mind konkrétabbá váló szovjet—amerikai párbe­szédet ezen a téren. Kiemelték, hogy ennek a párbeszédnek ki kell terjed­nie a személyiség jogainak, szabadságának és méltóságá­nak teljes szavatolására, az emberek közötti kapcsolatok és érintkezés fejlesztésére, a szellemi, kulturális, történel­mi és más értékek cseréjére. Ebből a célból Mihail Gorba­csov és Ronald Reagan meg­vitatta annak lehetőségét, hogy fórumot hoz létre, amelynek keretében rendsze­resen találkoznának mindkét társadalom különböző rétegei­nek képviselői. A főtitkár és az elnök be­hatóan megvitatta a regioná­lis kérdések széles körét, egyebek között a Közel-Ke­let, az iraki—iráni háború, Afrika déli része, Afrika szarva, Közép-Amerika, Kam­bodzsa, a Koreai-félsziget kérdéseit és más problémá­kat. Az SZKP KB főtitkára és az Egyesült Államok elnöke átte­kintette az 1987. decemberi washingtoni találkozója óta elért haladást a kétoldalú kapcsolatok, cserék és együtt­működés bővítésének terüle­tén. Kifejezték szándékukat, hogy intenzívebbé kívánják tenni ezeket o kapcsolatokat. A főtitkár és az elnök meg­állapította, hogy o környezet- védelemmel, orvostudomány­nyal, a mesterséges szív kifej­lesztésére irányuló tudomá­nyos kutatásokkal, a mezőgaz­dasággal, a világóceán kutatá­sával foglalkozó kétoldalú egyezmények keretein belül eredményesen fejlődik a két ország együttműködése. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan elégedetten szólt ar­ról, hogy a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség égisze alatt a Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok, Japán és az Euratom szakértői hozzáfogtak egy nemzetközi kísérleti atom­reaktor koncepcionális tervé­nek kidolgozásához. Mint ki­emelték, e lépés közelebb visz ahhoz, hogy a termonukleáris szintézis energiájára alapozva olcsó, környezetkímélő, és lé­nyegében kimeríthetetlen ener­giaforrást hozzanak létre az emberiség javára. A szovjet és az amerikai ve­zető megerősítette, hogy fo­kozzák az egészségügyi világ­szervezet (WHO), és az ENSZ gyermekalapjának (UNICEF) nyújtott támogatásukat a gyer­mekhalálozások csökkentése céljából. Mindkét vezető úgv döntött, hogy új kezdeményezéseket terjeszt elő a világűr ‘ békés meghódításában való együtt­működés bővítése céljából. Egyebek között kölcsönösén lehetővé teszik, hogy tudo­mányos felszerelést helyezze­nek el egymás űrberendezé­sein, és kicseréljék azoknak a független nemzeti kutatások­nak az eredményeit, amelye­ket a két ország a naprend­szer tanulmányozására hiva­tott pilótanélküli űrrepülé­sek terén folytat. Ezt azzal a céllal teszik, hogy feltárják a későbbi szovjet—amerikai együttműködés távlatait az ilyen repülések megvalósításá­ban. A lehetséges kétoldalú és nemzetközi együttműködés területeként jelölték meg tu­dományos expedíciók Holdra és Marsra való küldését. A felek hangsúlyozták a Szovjetunió, illetve az Egye­sült Államok között megvaló­suló tudományos-környezetvé­delmi együttműködés jelentő­ségét. Ismételten megerősítették, hogy határozottan támogatják a kölcsönösen előnyös keres­kedelmi-gazdasági kapcsola­tok bővítését. Újólag azt a meggyőződésüket hangoztat­ták, hogy a kereskedelmi szempontból életképes vegyes­vállalatok — amelyek megfe­lelnek mindkét ország törvé­nyeinek és előírásainak — szerepet játszhatnak a keres­kedelmi kapcsolatok tovább­fejlesztésében. Jóváhagyták a szovjet—amerikai kereskedel­mi vegyesbizottság ez év áp­rilisában tartott ülésszakának eredményeit. A Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői a kölcsönösen előnyös együtt­működés kedvező példájaként hozták fel az Aeroflot és a Pan American együttműködé­sének a szovjet—amerikai kormányközi légiközlekedési megállapodás alapján megva­lósított bővítését. Külügyminiszteri találkozók Megerősítették azt a már meglévő megállapodást, hogy a gyakorlatilag lehetséges ha­táridőre megnyitják a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok főkonzulátusát New Yorkban, illetve Kijevben. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan megvitatta a Szovjet­unió és az Egyesült Államok diplomáciai és konzuli képvi­seleteinek a másik ország területén való tartózkodásá­hoz kötelezően szükséges és biztonságos körülménvek sza­vatolásával összefüggő kérdé­seket. A főtitkár és az elnök — elismerve a külügyminszterek személyes részvételének fon­tosságát a kapcsolatok fejlesz­tésében a következő hónapok­ban — utasítást adott Eduard Sevardnadze és George Shultz külügyminiszternek, hogy szükség szerint tartson talál­kozókat, s számoljon be ne­kik a további gyakorlati elő­relépés biztosításának lehető­ségeiről a kérdések egész kö­rében. Folytatódnak és inten­zívebbé válnak a szakértői szintű érintkezések is. New Yorkban kedden dél­után megnyílt az ENSZ-köz- gyűlés 3. rendkívüli leszere­lési ülésszaka. Az ülésszakon a tagállamok képviselői meg­vitatják a legutóbbi hasonló ülésszak óta a leszerelés te­rén bekövetkezett fejlemé­nyeket, javaslatokat tesznek a további intézkedésekre, meg­tárgyalják, milyen szerepet tölthet be a világszervezet a nukleáris és a hagyományos fegyverzet csökkentésének, ezen keresztül a háborús ve­szély, a fegyveres konfliktu­sok esélye csökkentésének megvalósításában. A tanácskozás munkájában mintegy 25 tagállam képvi­selteti magát állam- és kor­mányfői szinten, köztük az úgynevezett hatok, azok a semleges és el nem kötele­zett államok, amelyek már eddig is számos javaslatot tettek újabb leszerelési intéz­kedésekre. Az Egyesült Álla­mok és több szövetségese vi­szont még mindig nem közöl­te, milyen szinten kíván részt venni a munkában, mivel ál­láspontjuk szerint az adott időszakban a világszervezet­nek csak igen korlátozott szerepe lehet a leszerelési in­tézkedések terén. A tanácskozás első hetén máris számos állam- és kor­mányfő szólal fel — többek között Andreasz Papandreu görög miniszterelnök és Raul Alfonsín argentin elnök. A jövő hétre várják Eduard Se­A Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottsága megerősí­tette eltökéltségét, hogy to­vább mélyítik Kínában a gaz­dasági reformot, beleértve az ár- és a bérrendszer megrefor­málását is. Ez derül ki- abból a közleményből, amelyet szer­dád adtak ki Pekingben a KKP KB Politikai Bizottságá­nak most véget ért háromna­pos plenáris üléséről. Az ülésen, amelyen Csao Ce- jang főtitkár elnökölt, első­sorban a gazdasági reform je­lenlegi helyzetét és problé­máit vitatták meg. A résztve­vők rámutattak, hogy a re­form menetközben felvetődő problémáit meg kell oldani, mert minél tovább maradnak megoldatlanok, később annál nehezebb lesz rendezni azokat. A kínai reform jelenlegi sza­kaszát kritikusnak mondották és hangsúlyozták, hogy az ed­dig elért nyilvánvaló sikerek ellenére az ország változatla­nul nagyon nehéz gondokkal néz szembe, s ezeket nem le­het megkerülni. A politikai bizottság leszö­gezte, hogy a reform elmélyí­tésének és a problémák fel­számolásának döntő felTétele a gazdaság hatékonyságának a fokozása — mindenekelőtt az iparban —, a társadalmi sta­bilitás megőrzése és a tiszta és becsületes irányítás bizto­sítása mind a pártban, mind a kormányban. Aláhúzták, hogy BUKARESTBEN MEGKEZ­DŐDÖTT szerdán a KGST- tagországok pártjai mezőgaz­dasági kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági titkárai­nak soros találkozója. A ta­nácskozás napirendjén az ag­vardnadze szovjet külügymi­niszter hozzászólását, s ugyan­csak a jövő héten szerepel a szónokok listáján Radzsiv Gandhi indiai kormányfő. Ha­zánk képviseletében Várkonyi Péter külügyminiszter szólal majd. fel a' rendkívüli ülésszak tanácskozásában. Rckéíakivonás Leszerelik a Perskingeket Szeptemberben kezdik meg az NSZK-ban telepített ame­rikai közepes hatótávolságú nukleáris rakéták leszerelését. A Pershing—2-es rakétá­kat és robotrepülőgépeket an­nak idején a NATO úgyneve­zett kettős határozata alapján kezdték meg telepíteni több nyugat-európai országban, köztük az NSZK-ban. Tavaly decemberben Washingtonban az Egyesült Államok és a Szovjetunió egyezményt írt alá a rakéták leszereléséről'. Ennek megfelelően idén szeptemberben megkezdik a közepes hatótávolságú nuk­leáris rakéták kivonását az NSZK-ból. Az első rakétákat Heilbrönn közelében, awald- heidei amerikai bázison sze­relik le. Az összes fegyver el­távolítása várhatóan mintegy három évet vesz igénybe. nem csak a gazdasági, hanem a politikai reformot is el kell mélyíteni. Az említett célki­tűzések megvalósítása érdeké­ben a politikai bizottság ösz- szefogásra és kemény munká­ra hívta fel a párttagságot és az egész népet. Ceské Budejovice Atomreaktor és környezetvédelem Az 1000 wer típusú atom­reaktorok és a környezetvéde­lem összefüggéseiről kezdődött csehszlovák—szovjet szeminá­rium szerdán a dél-csehorszá­gi Ceské Budejovicén. A kétnapos tanácskozáson — amelyen hatvan szakem­ber vesz részt — a moszkvai Atomenergoprojekt szakértői tartanak előadásokat a szo­katlan rádióaktív sugárzási helyzetekről, a levegőszeny- nyezés megszüntetésében szer­zett tapasztalatokról, illetve a higiéniai szolgálat munkájá­nak fontosságáról. Szó lesz a Ceské Budejovice melletti Temelinben épülő atomerőmű környezetvédelmi kérdéseiről is. A temelini atomerőmű 1000 wer típusú szovjet reakto­rokkal készül, az első blokk 1992-ben kezdi meg műkö­dését ráriparí komplexumok ügye szerepel: a résztvevők átte­kintik a pártok korábbi hatá­rozatainak megvalósítását az agaráripari termelés intenzí­vebbé tételéről. Azt is meg­vizsgálják, mennyiben teljesí­tették a műszaki-tudományos és a termelési együttműködés terén kötött korábbi megálla­podásokat. A találkozón az MSZMP-t Szabó István, a Po­litikai Bizottság tagja képvi­seli. VARSÓBA ÉRKEZETT szerdán Johannes Rau, az NSZK-beli Észak-Rajna-Veszt fália tartományi miniszterel­nöke. A nyugatnémet poli­tikus a tervek szerint három­napos látogatása során meg­beszéléseket folytat Marian Orzechowski lengyel külügy­miniszterrel, Józef Glemp bí­borossal, a lengyel katolikus egyház prímásával és pénte­ken találkozik Wojciech Jaru­zelski államfővel is. AJÁNDÉKOK EMLÉKÜL Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov, illetve Nancy Rea­gan és Raisza Gorbacsova kedden kölcsönösen megaján­dékozták egymást a csúcsta­lálkozó emlékére. Az amerikai államfő Chris­tine Roussel amerikai szob­rásznő Csörgőkígyó című, 60 centiméter magasságú bronz­szobrát adta ajándékba Mi­hail Gorbacsovnak. Mihail Gorbacsov a Kreml és a Vörös tér egy az ezerhez léptékű, bronzból készült mo­delljével viszonozta vendége ajándékát. Nancy Reagan kézzel szőtt pamut ágyterítővei, Julia Spi- dell észak-karolinai képzőmű­vész munkájával lepte meg Gorbacsova asszonyt. A terí­tő alapszíne fehér, a fehér alapon piros virágokkal telt kosarak láthatók. A textília szegélyét az anyagba beleszőtt szőlőinda-mintázat díszíti. Raisza Gorbacsova értékes porcelán kávéskészlettel, a Lo­monoszov manufaktúra nevű leningrádi kézműipari vállalat egyedi gyártmányával kedves­kedett az amerikai elnök hit­vesének. A Gorbacsov házaspár kö­zős ajándéka a Fehér Ház számára az említett vállalat ez alkalomra készített vázája, me­lyen Békét a világnak felirat olvasható. A nehéz gondokat megkerülni nem lehet Kína a gazdasági reform útján mm Csak röviden...mm

Next

/
Thumbnails
Contents