Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-05 / 106. szám
4 1988. MÁJUS 5., CSÜTÖRTÖK Őszre befejezik Útfelújítás Még a szakemberek is alig emlékeznek rá, mikor újították fel utoljára a Lukács fivérek utca burkolatát, így igazán nem lehet azon csodálkozni, hogy van mit helyrehozni ezen a környéken. Kicsit keskeny is ez a rész, kicsit sötét is, s nem éppen tükörsima a felülete sem. De remélhetőleg nem sokáig tart ez az állapot, hiszen a Lukács fivérek utca elejét a Kálvária úttól majdnem a gimnáziumig még e nyár folyama n felújítják. A munkálatok során szélesítik az utat, amely új burkolatot kap, s egyúttal kicserélik a régi lámpákat új nátrium világítótestekre. Jelenleg a kiviteli tervek készülnek a Várostervező Intézet szakembereinek az asztalán. A munkával szeptember harmincadikára kell végezniük az építőknek. Hogy ki lesz a kivitelező, az versenytárgyaláson dől majd el. Öt céget hívnak meg a pályázatra, s a döntés ebben a kérdésben június közepéig születik meg. Az építés ideje alatt szakaszos forgalomelterelésre kell számítani az itt közlekedőknek, de ez az idegenforgalmat nem befolyásolja. Piacnapokon Gombavizsgálat Hiába kínálta mázsaszám kalapos kincsét a Pilis a szentendrei gombászoknak, akik nem értettek ezekhez a növényekhez, nemigen mertek vállalkozni arra, hogy hazavigyék és elfogyasszák, mivel nem volt gombavizsgáló a környéken. Különösen azok jártak rosszul, akik annyit szedtek, hogy akár el is adhatták volna a piacon, mert ott csak ellenőrzött gombát lehet áruba bocsátani. A jövőben azonban piacnapokon reggel hattól délelőtt kilencig gombaszakértő vizsgálja meg a kalapos növényeket, így az ellenőrzés után helyben értékesíthetik árujukat a gombászok. SZENTENDREI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Csak szentendreieknek Kedvezményes házhelyek m __ A G-2 programhoz csatlakozott az ÉTI Külföldön utazgat a műember A gazdasági helyzet rosz- szabbodásával egyre kevesebben remélhetik, hogy állami bérlakáshoz jutnak. Lakni azonban kell valahol, így gyakorlatilag egyetlen megoldás marad, a magánerős lakásépítés. Ehhez azonban telek is kell! A szentendrei tanács ezért a maganlakás-épités támogatása mellett döntött még 1986- ban, s az otthonteremtők gondjain közművesített telkek tartós használatba adásával igyekszik enyhíteni. A területeken egyéni vagy vállalati szervezéssel, házilagos vagy egyéb kivitelezéssel építhetik meg az érdeklődők lakóházaikat. Így jelentős megtakarítással a korábbiaknál szebb, jobb lakások készülhetnek. A Felszabadulás-lakótelepen a szentendreiek vásárolhatnak telket. Elsőbbséget élveznek azok, akik cserelakást ajánlanak fel, tanácsi bérlakásra jogosultak, vagy gyermekes családok, fiatal házasok. A jelentkezők közül a lakásügyi társadalmi bizottság jelöli ki a vásárlásra jogosultakat, mivel a telekár méltányos. A tartós használatba vételi jog megszerzéséért mindössze 500 forintot kell fizetni négyszögölenként, s ehhez járul a közművesítés költsége, amely egy négyszögöl esetén 3500 forintot jelent. Az így kialakult 4000 forintos árból 70 százalékos kedvezményt kapnak azok, akik jogosultak tanácsi bérlakásra. 50-et, akik leadják tanácsi otthonukat, az OTP-lakást visszaadok pedig 30 százalék kedvezményben részesülnek. Az arra rászorulóknak az építkezéshez kamatmentes kölcsönt ad a tanács. Az átlagos teleknagyság sorháznál 45, kistársasháznál 25 négyszögöl. A 45 és 100 négyzetméter közötti lakások felhúzására 2-7 tagú építőközösségek alakulhatnak. Az érdeklődők 1988. május 31-ig nyújthatják be telekigényüket a városi tanácsnál, dr. Polonkai Annánál. Kevés téma foglalkoztatja manapság annyira az embereket, mint az építőipar. Nem csoda, hiszen az ágazat sikerén avagy sikertelenségén áll vagy bukik azoknak a lakásra váróknak a sorsa, akik egyelőre nem találtak megoldást égető gondjukra. Mert nem mindegy, hogy milyen épületek kerülnek ki a kivitelezők keze alól, s az sem mindegy, hogy mennyiért. Olcsón, jót. Ez lenne az ideális, de ehhez bizony még sok minden hiányzik. Köztudott, hogy nem a leghatékonyabb ágazatok sorába tartozik az építőipar. Lassan dolgoznak, drágán, a minőségről ne is beszéljünk. Van mit fejleszteni, van mit kutatni e téren. A hétköznapi és speciális kérdések megoldásában, a korszerű építőipari eljárások kidolgozásában jelentős szerepe van az Építéstudományi Intézetnek, melynek egyik részlege a város határában végzi munkáját. Maga az intézet budapesti székhellyel működik. A fővárosban elsősorban az elméleti kutatók keresik a választ számos kérdésre, Szentendrén a nagyobb laboratóriumokat építették fel. Természetes nagyságban Nincs még egy akkora tartószerkezeti laboratórium Kö- zép-Európában, mint itt. Ezen a hatalmas kísérleti telepen természetes nagyságában vizsgálják a különböző létesítmények paramétereit. Lehetőség van arra is, hogy akár egy kétszintes panelház viselkedését kísérjék figyelemmel, vagy egy híd darabját teszteljék. Természetesen a vizsgálatokhoz elengedhetetlen a komoly műszerpark, melynek az értéke több százezer forintra becsülhető. Sajnos az elmúlt évek gazdasági recessziója keményen érezteti hatását az intézetben is, gyakorta kényszerült lemondani a kutatógárda valamilyen fontos műszerről. Ha pénz volt is, nem biztos, hogy kaptak érte devizát. Itt van például az úgynevezett számítógépes vezérlésű terhelőberendezés példája, amelynek beszerzésére adott volt a szükséges forintipar. és sajnos a szocialista országokból sem tudjuk beszerezni. Marad tehát a tőkés piac, amely szívesen áll a hazai vásárlók rendelkezésére, csakhogy ez nem olcsó mulatság számunkra. Ezért az intézet kutatógárdája — a létszám egyharmada műszaki diplomás — ilyen adalékanyagok előállitásán, kikísérletezésén fáradozik. Az építőipar maholnap nélkülözhetetlen alapanyagának számít az acél, melyet többnyire betonnal együtt alkalmaznak. Így nem mellékes, hogy milyen szilárdságú elemek tartanak egy-egy épületet. Manapság a hegeszthető és nagy szilárdságú acélt keresik az építők, így ezek fejlesztése is az intézet feladatai közé tartozik. Nyereséges vállalkozás Ám az imént felsorolt kérdések elsősorban a szakembereket érdeklik, a hétkönapok embere legfeljebb közvetve kerül kapcsolatba ezekkel a témákkal. De még a laikusok számára is érdekességnek számít az a berendezés, pontosabban érzékeny finomságú Elviselhetetlen gépkocsiáradat Új közlekedési rend a belvárosban A motorizáció fejlődése „remek mívű” városunkat sem kímélte meg. Részben a helyi lakosság közlekedési szokásainak átalakulása, nagyobb részt pedig az elmúlt években nagy lendületet vett — az idegenforgalommal együtt járó — autós- turizmus tette szükségessé a belváros forgalomszervezési és -szabályozási rendjének felülvizsgálatát. Különösen a hétvégi napokon — s ma már nemcsak a turistaszezonban — lepi el elviselhetetlen gépkocsiáradat a várost és környékét. Ám, ha valaki hétközben sétálgat a belváros szűk kis utcáin, sikátorain, egyre több autó köCsütörtöktől csütörtökig Kulturális programajánlat Táncház. Május 6-án, pénteken délután öt órától gyermektáncház kezdődik a Petőfi Kulturális és Hagyományőrző Egyesület szervezésében a Stéger utcai székházban. Utána, fél héttől Berecz András amerikai élményeiről számol be az érdeklődőknek, este nyolctól pedig az Ökrös együttes közreműködésével táncház lesz felnőtteknek. Autóstúra. Május 7-én és 8-án ghimesi autóstúrára indulnak azok, akik szombaton reggel fél nyolckor a szentendrei HÉV-állomás autóparkolójában találkoznak. Előadás. Szerdán, május 11-én délután hattól Vass Csaba politológus tart előadást a Népfront-házban, a Jókai utca 3. szám alatt. Kórustalálkozó. A komarnói Csemadok vegyes kara és a szentendrei városi és szövetkezeti kórus közös hangversenyére kerül sor május 7-én délután négytől a művelődési központban. Irodalmi pódium. Engedjétek hozzám jönni a szavakat címmel Szabó Viola és Sziki Károly előadóestjére kerül sor május 10-én, kedden a művelődési központ presszójában. Az esten Sütő András írásaiból hallhatnak válogatást az érdeklődők. Családi vasárnap. Gyermek- játékokat és -ruhákat adhatnak el és vásárolhatnak azok, akik ■szombaton, május 8-án délelőtt 9 és délután 1 óra között ellátogatnak a művelődési központ előtti parkolóba. Délelőtt 10-től Vitai Ildikó zenés műsora szórakoztatja a résztvevőket, ugyanakkor . az érdi teknősmenhely élőállatbemutatójára kerül sor. A béke jegyében. Május 7-én, szombaton délelőtt Nyitott nap a béke jegyében címmel egész napos szabadidőfoglalkozásra kerül sor a központi általános iskolában. Zaszlavik Jenő grafikus vezetésével kézműves játékokkal, számítógéppel ismerkedhetnek meg a gyerekek, de aki jobban szereti a filmeket, kedvére videózhat. Kiállítás. Május 15-ig tekinthetik meg az érdeklődők a Pécs csoport elnevezésű fiatal építészekből álló tervező- gárda kiállítását a művelődési központban. A Müvésztelepi Galériában pedig május 6-án délután 6-kor nyílik meg Szakács Imre festőművész tárlata. Diákolimpia Sport A körzeti diákolimpia kispályás labdarúgó-mérkőzésére kerül sor május 7-én délelőtt tíz órától Szentendrén a Papíripari Vállalat sporttelepén. zött kell szlalomoznia. Eközben megbizonyosodhat arról, hogy e történelmi városrész utcahálózatát nem a mai szintű gépjárműközlekedés, -tárolás céljainak megfelelően alakították ki. Megfigyelhető volt, hogy a Balaton környékének telítettsége és az építési tilalom elrendelése mennyire • fellendítette a Dunakanyar üdülőterületeinek rohamos fejlődését. Mivel Szentendre e tájegység dunántúli kapuja, s a fő közlekedési útvonal keresztezi a várost, szükségessé vált az áteresztőképesség növelése. A történelmi városmag megóvása érdekében kiépült az új, 11-es fő közlekedési út, mely elkerüli a belvárost. Az átutazni szándékozó „autós üdülők” jó része talán megszokásból mégis a Somogyi—Bacsó parti régi — hozzáteszem sokkal szebb — útvonalat választja az időben és távolságban is hosszabb új útnál. Sajnos a tilalmi táblák elhelyezése sem hozta meg a várt eredményt, ennek, véleményem szerint, a közlekedési morál alacsony szintje a legfőbb oka. A Somogyi—Bacsó parton, s a közvetlenül kapcsolódó területeken olyan fizetőparkoló-rendszert kellett kialakítani, mely a belvárost gépjárművel megközelíteni szándékozó turistáknak a hosszabb idejű várakozást biztosítja. Ezt a rendszert az 1936-os turista- szezon kezdetekor vezették be. Alig két év alatt bebizonyosodott, hogy a sok gépjármű — beleértve az autóbuszokat is — elhelyezése, a gyalogosok biztonságos közlekedése, a Somogyi—Bacsó part átmenő forgalmának megszüntetése érdekében az egész belváros területén újabb, korszerűbb közlekedési rendszer kialakítása szükséges. A városi tanács végrehajtó bizottságának döntése alapján elkészült a 11-es fő közlekedési út és a Duna-part által közrefogott terület — tágabb értelemben vett belváros — forgalomszabályozási terve, több változatban. A település adottságait, a kommunális, a műszaki szempontokat és a fizetőparkoló-rendszer eddigi tapasztalatait figyelembe vevő optimális tervvariáns kidolgozásához 1987. nyarán forgalomvizsgálatot végeztek. Ennek eredményeként a belváros díjfizetéses övezetté alakítását javasolják. Az ötlet nem teljesen új, hiszen a fővárosban ma már a második ilyen (hasonló) övezet jött létre. A budai várnegyed után az V. kerület (Belváros) nagy részének közlekedési rendjét is módosították. Városunk idegenforgalmának nagysága éves szinten a várnegyed forgalmával vetekszik. Elképzelésünkkel elviekben a Pest Megyei Tanács közlekedési osztálya is egyetértett, s javasolta, hogy a díjfizetéses övezet bevételeit a város úthálózatának korszerűsítésére, új parkolóhelyek kialakítására fordítsuk. Ahhoz, hogy városunk „szívének” közlekedési rendszerében alapvető reformokat hajtsunk végre, természetesen széles körű tájékoztatásra, lakossági véleményezésre és támogatásra van szükség. Szeretnénk, ha mielőbb megoldódna belvárosunk gépjárművek okozta zsúfoltsága, környezet- szennyezése, mérséklődne a zajártalom. űr. Bíró Zoltán városüzemeltetési osztályvezető A leányfalui strandnál Fizetőparkoló Különösen az idegenforgalmi szezon beköszöntővel alakult ki gyakran kaotikus állapot a leányfalui strand előtti parkolóban. Ahogy ez már ilyen helyeken lenni szokott, mindig többen szerettek volna megállni autójukkal, mint ahány kocsi valójában elfért volna. Ezért a városi tanács úgy döntött, hogy a parkolásért a jövőben díjat kér. Az üzemeltetést a helyi sportkör vállalta. A világon csak kettő van belőle. Nemcsak érzékeli a környezet ingereit, hanem válaszol is rá fedezet, mégis hét esztendőt kellett várni az importengedélyre — deviza hiányában. Ügy tűnik azonban, hogy most történik némi előrelépés. A népgazdaság kiemelt programjainak egyike az úgynevezett G—2, mely a gazdaságos anyagfelhasználási technológiák kifejlesztését tűzte ki célul. Ehhez kapcsolódott az ÉTI, s pályázat útján kilencmillió forintot kaptak a műszerpark fejlesztésére. Így kerülhetett sor például egy képelemző rendszer megvásárlására, s így alig fél esztendő alatt sikerült beszerezni a berendezést Nagy-Britanniából. Erre korábban nemigen volt példa. Elterjedt anyag Nehéz lenne fontossági sorrendet felállítani az intézetben folyó munkálatok között, egy azonban tény: elsősorban olyan kutatási kérdésekkel foglalkoznak, amelyek révén importot válthat ki az építőipar, gyorsan megtérül a befektetett anyagi és szellemi energia, és exportra is lehet számítani. Mit jelent ez a hétköznapok nyelvére lefordítva? Az országban folyó építőipari tevékenység értéke körülbelül százmilliárd forintra tehető egy esztendőben. Ebből körülbelül 25 milliárd a felhasznált beton értéke. Tudni kell azonban, hogy — bár nagyon elterjedt ennek az anyagnak az alkalmazása — a beton készítésénél nagy mennyiségben használnak olyan anyagot, amelyet nem állít elő a hazai műszer, amit műemberként emleget a sajtó. Hogy mi is ezt Egy nagyon hasznos szerkezet, s a világon csupán kettő van belőle. Mind a kettő svéd—magyar közreműködéssel készült, s a szentendrei „úr” párja így Svédországban található. Nehéz eldönteni, hogy melyik tudományág szüiö’tte a műember. Létrehozásában közreműködtek a pszichológusok, a mérnökök és az orvosok. A környezetből érkező hatféle ingerre reagál aktív módon, vagyis olyan jelzéseket adnak a beleépített műszerek egy- egy hő-, mechanikai, vagy su- gáringerhatásra, amilyet az élő szervezet adna hasonló esetben. Épp ezért leginkább olyan helyeken alkalmazzák, olyan munkakörülmények között, amely veszélyes lehet az élő szervezetre. S mivel csak kettő van a világon, nagy az érdeklődés a műember iránt. Hozzák, viszik Európa egyik országából a másikba. Csak beültetik egy autóba, s máris utazik az NDK-ba vagy éppen Ausztriába. Szolgálatait pedig tisztességesen megfizetik. Így azon sem lehet csodálkozni, hogy az ÉTI — ellentétben a legtöbb kutatóintézettel — nyereséges vállalkozásként működik. Tavaly például a kétszáznegyvenmillió forintos árbevételből tizenöt- milliót a nyereség rovatba könyvelhetett el. Az oldalt írta: Fiedler Anna Mária Fotó: Erdősi Ágnes
