Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-30 / 128. szám

^fáfap 1988. MÁJUS 30., HÉTFŐ A két szóvivő tájékoztatója az elsáj napról Megkezdődött a csúcstalálkozó (Folytatás az 1. oldalról.) kai kapcsolatok légköre is hír deg volt 1985 őszén. Nagy akadályokkal kerültek szembe, amelyeknek leküzdéséért kö­zösen tettek erőfeszítéseket. Ä folyamatok eredményeként ta­valy decemberben Washing­tonban már nagy haladást si­kerűit elérniük minden napi­renden lévő kérdésben. A közös munka gyümölcse­ként aláírhatták az első olyan szerződést, amely a nukleáris íakétafegy verek két teljes osztályának megsemmisítésé­ről rendelkezik. — hangsú­lyozta Reagan. Komoly, tárgyszerű szellem­ben, a jószándék légkörében zajlott le Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan első talál­kozója, amely a tervezett 45 perc helyett 71 percig tartott hangsúlyozta Gennagyij Geraszimov szovjet szóvivő a moszkvai csúcstalálkozó első napját lezáró, Mariin Fitzwa- ter elnöki szóvivővel közösen tartott sajtóértekezletén. Geraszimov elmondta, hogy az első találkozón a két or­szág- vezetőjén kívül csak a tolmácsok, illetve a jegyző- könyvvezetők vettek részt. A kérdéseket megelőzve Gera­szimov „szakmai titoknak” mondta, hogy a szóvivők még­is hogyan tudnak tájékoztat­ni a megbeszélésről. Magáról a találkozóról szól­va elmondta, hogy a két po­litikus rögtön a lényegi kér­désekre tért. Áttekintették a két ország kapcsolataiban el­ért eredményeket, s Mihail Gorbacsov reményét fejezte ki, hogy a moszkvai találkozó is fontos szakasz lesz azok fejlődésében. A két ország viszonyának fejlődését méltatva Geraszi­mov emlékeztetett a KHR- HHR-szerződés ratifikálására, a hadászati támadófegyverzet 50 százalékos csökkentése te-, rén elért haladásra; s más biztonsági kérdésekben szüle­tett: eredményekre. Bejelen­tette, hogy munkacsoportok alakultak a további teendők megvitatása érdekében, s Eduard Sevardnadze és George Shultz is tárgyal egy­mással az este folyamán. Az első találkozón Gorbacsov ja­vaslatot tett az amerikai fél­nek a Mars bolygó közös ku­tatására, s egy jövőbeni kö­zös szovjet—amerikai Űrrepü­lés előkészítésére. Az ameri­kai elnök megígérte, hogy alaposan, nagy figyelemmel tanulmányozzák majd a kez­deményezést.- A vasárnapi találkozón el­mélyülten elemezték a huma­nitárius és emberi jogi kérdé­seket — mondta Geraszimov és hozzáfűzte: a szovjet félben az a benyomás alakult ki, hegy Reagan elnöknek nincs pontos képe a szovjetunióbeli helyzetről. Értékítélete a múlt­ban gyökerezik, s nem veszi figyelembe a jelenlegi helyze­tet. A szovjet külügyminiszté­rium képviselője megjegyezte, hogy nemcsak az amerikaiak­nak van mondanivalójuk e kérdéskörben. Moszkvába amerikai indiánok képviselői érkeztek, s hétfőn sajtóérte­kezletet tartanak. Szovjet részről a kérdéskör feltárása érdekében javasol­ták, hogy az interparlamentá­ris kapcsolatok keretében ál­landóan működő fórumon, szemináriumon vitassák meg a törvényhozók a konkrét kér­déseket és az általános kér­déseket is — közölte Geraszi­mov. Mariin Fitzwater elnöki szó­vivő nyilatkozatát azzal kezd­te, hogy csak keveset tehet hozzá a szovjet külügyminisz­térium sajtófőosztálya vezető­jének szavaihoz. Hangsúlyoz­ta, hogy Reagan elnök is oszt­ja Mihail Gorbacsov vélemé­nyét, miszerint a moszkvai ta­lálkozó jelentős szakasza a kapcsolatoknak, s jó szándé­kúnak minősítette a megbe­szélés légkörét. Amerikai rész­ről is úgy vélik — közölte —, hogy az utóbbi években je­lentős haladás történt a két­oldalú kapcsolatokban, s most nem merültek fel új problé­mák. Fitzwater is szólt arról, hogy munkacsoportok alakulnak a kétoldalú, a regionális, az em­beri jogi kérdések megvitatá­sára, s Reagan elnök reziden­ciáján mái- megbeszélést foly­tatott munkatársaival erről. Kitért áz elnök és felesége Ar- b'at utcái sétájára, megjegyez­ve, hogy a rezidencia közelé­ben három utcasaroknyit sétá­ló Reagant több száz szovjet ember üdvözölte. Az újságírók elsőként az emberi jogok témakörére kér­deztek rá a szóvivőknél. Mar­iin Fitzwater kifejtette, hogy Reagan elnök nagy jelentősé­get tulajdonít ennek az ame­rikai szempontból fontos kér­désnek, annak, hogy miként működik a két társadalom. Geraszimov azt emelte ki, hogy az emberi jogok kérdése kétirányú utca, mindkét fél­nek van mit mondani egy­másnak, s utalt az amerikai társadalom általános problé­máira. Kitért arra is, hogy nem a 30-as évek törvénysér­tései alapján kell megítélni a jelenlegi társadalmat: a Szov­jetunióban sokat foglalkoznak a történelem kérdéseivel, ép­pen azért, hogy ne ismétlőd­hessenek meg a jogsértések. Szovjet részről készek a tárgy­szerű vitára, de nem fogadjaa el a szenzációhajhász, propa­gandacélú törekvéseket. A szovjet szóvivő Reagan hel­sinki állásfoglalása alapján megjegyezte, hogy az ameri­kai elnök csak önmagát ismé­telgette. Tudjuk hibáinkat, ja­vítani akarunk azokon, de ne oktassanak ki bennünket kí­vülről, ne tekintsenek kisis­kolásnak— mutatott rá Gera­szimov. A moszkvai szovjet—ameri­kai csúcstalálkozó napirendi pontjaival összefüggő kérdé­sekről tárgyalt vasárnap Eduard Sevardnadze cs George Shultz. A szovjet és az amerikai külügyminiszter közös szakértői csoportokat alakított katonapolitikai és regionális kérdések, a kétol­dalú kapcsolatok, illetve a humanitárius és emberi jogi problémák tanulmányozására. A szakértői csoportok még a nap folyamán munkához lát­táit. A megbeszélésen szovjet részről részt vett: Szergej Ahromejev marsall, a honvé­delmi miniszter első helyette­se, vezérkari főnök; Alek- szandr Besszmertnih külügy­miniszter-helyettes; Jurij Du- binyin washingtoni szovjet nagykövet. Az amerikai tár­gyaló küldöttségben Howard Baker, a Fehér Ház appará­tusának főnöke; Colin Powell nemzetbiztonsági tanácsadó; Charles Wick, a USIA elnö­ke; Rozanne Ridgway külügy­miniszter-helyettes és Jack Matlock moszkvai amerikai nagykövet foglalt helyet. Ugyancsak a csúcs keretén belül kerül sor Eduard Se-\ vardnadze és George Shultz 27. találkozójára, s Dmitrij Jazov szovjet honvédelmi mi­niszter és Frank Carlucci amerikai hadügyminiszter má­sodik találkozójára is. Gorbacsov és Reagan négy- szemközi megbeszélésével egy­idejűleg megkezdődött a „first ladyk”, Nancy Reagan és Raisza Gorbacsova prog­ramja is: az amerikai elnök felesége a főtitkár feleségének kíséretében a vasárnap dél­utáni órákban a moszkvai Kreml nevezetességeivel is­merkedett. Nicaragua További tűzszünet Június 7—9. között újabb tárgyalási fordulót tartanak a niearaguai kormány és az el­lenforradalmárok képviselői. Addig érvényben marad a két fél között március végén eredetileg két hónapra meg­kötött tűzszünet. Erről a fe­lek magas rangú tárgyalókül­döttségei állapodtak meg szombaton, Managuában tar­tott háromnapos megbeszélé­seik utolsó napján. Szovjet nyilatkozat a vietnámi csapatkivonásról Erősödjön a béke a térségben A szovjet kormány vasár­nap nyilvánosságra hozott nyilatkozatában üdvözölte a vietnami és a kambodzsai kor­mánynak azt a döntését, amelynek értelmében ez év végéig kivonják Kambodzsá­ból az ott állomásozó vietna­mi katonák felét, a megma­radt egységeket pedig kam­bodzsai parancsnokság alá he­lyezik. A két ország döntése a Szovjetunió véleménye szerint Mindkét törvényhozás jóváhagyta Most a végrehajtáson a sor A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége szom­baton egyhangúlag jóváhagyta a közepes és rövidebb ható- távolságú rakéták megsemmi­sítéséről kötött szovjet—ame­rikai megállapodás ratifiká­lására vonatkozó javaslatot. Az elsökség vitáját és a szava­zást a szovjet televízió egye­nes adásban közvetítette. A megállapodás megfelel a Szovjetunió katonai-politikai és népgazdasági érdekeinek — jelentette ki Eduard Sevard­nadze külügyminiszter. A tör­vényhozás két házának kül­ügyi bizottságai e hét hétfő­jén úgy foglaltak állást, hogy javasolják az elnökségnek a megállapodás törvényerőre emelését. Dmitrij Jazov hadseregtá­bornok, az SZKP KB PB póttagja, honvédelmi minisz­ter a szerződés katonapoliti­kai összefüggéseiről szólt.. Ki­tért arra, amit az előkészítő vitában többen szóvá tettek, hogy a Szovjetuniónak mint­egy kétszer több rakétát kell megsemmisítenie. A miniszter azt hangsúlyozta, hogy az iga­zi egyensúly érdekében van erre szükség, s mivel az fipp­t ;tt fegyverfajtákat mindkét ldalon megsemmisítik, nem csökken a Szovjetunió éc szö­vetségeseinek biztonsága. összegezve az elhangzotta­kat, Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Leg­felsőbb Tanács elnökségének elnöke méltatta a szerződés megvitatásának részletes és sokoldalú munkáját. A kép­viselők — mutatott rá Gro­miko — egyhangúlag arra a következtetésre jutottak, hogy a szerződés, ha azt ratifikál­ják és mindkét fél teljesíti, megfelel az SZKP külplitikai vonalának, a Szovjetunió és szövetségesei védelmének, a világbéke erősítésének. A szerződés tavaly decem­beri aláírását az egész világ történelmi eseménynek tekin­tette. Két nukleáris hatalom először állapodott meg az év­tizedek alatt felgyülemlett nukleáris fegyverkészlet egy részének megsemmisítésében — mondta a szovjet államfő. A nukleáris háború veszé­lyének sok évtizeden át tar­tó növekedése után először kezd csökkeni ez a veszély — folytatta Gromiko. — A mindkét fél érdekeit messze­menően figyelembe vevő meg­állapodás komoly lépés a há­ború nélküli élet felé. Menet közben az amerikai kormánnyal egyeztettek bizo­nyos kérdéseket, így sikerült eloszlatni minden kételyt, ag­godalmat a ratifikáció útjá- ból. A szovjet politikus em­lékeztetett arra is, hogy egy nappal korábban az amerikai szenátus már ratifikálta a washingtoni megállapodást, s ezt Moszkva nagy örömmel üdvözöte. Gromiko az összefoglaló be­széd után szavazásra bocsá­totta a ratifikációs rendelet tervezetét. Ezt — amint arról a televíziónézők milliói is meggyőződhettek róla — a testület ellenszavazat és tar­tózkodás nélkül jóváhagyta. A közepes és rövidebb ha­tótávolságú rakéták megsem­misítését előíró megállapodás szovjet ratifikációs okmányát Andrej Gromiko a televízió nyilvánossága előtt irta alá. építő hozzájárulás a délkelet­ázsiai konfliktus rendezéséhez, a térség katonai feszültségé­nek enyhítéséhez, a helyzet normalizálásához. Lépéséhez Vietnam és Kambodzsa nem szabott feltételt. A döntés alapja a kambodzsai nép való­di érdekeiért érzett aggodalom, a térségben lévő államok ér­dekei egyensúlyának tisztele­te. A vietnami csapatok lét­számának ilyen nagyarányú csökkentése is bizonyítja a hanoi kormány szavai és tet­tei közötti egységet, mutatja azt, hogy Vietnam következe­tesen megvalósítja kinyilvá­nított szándékát: 1990-ben ki­vonja Kambodzsából összes katonáit. Kétségtelen — mutat rá a szovjet nyilatkozat —, hogy az új kezdeményezés kedvező lehetőségeket teremt Hun Sen kambodzsai miniszterelnök és Norodom Szihanuk herceg pár­beszédének folytatásához. A Szovjetunió kész aktívan együttműködni minden érde­kelt állammal; hogy közösen keressék az építő jellegű meg­oldást a délkelet-ázsiai konf­liktusra, hogy a térségben erősödjön a béke, a jószom­szédság és az együttműködés — fejeződili be a szovjet kor­mány nyilatkozata. Bejrút A szírek kivonulnak A Szíriái alakulatok a har­cokat lezáró küldetésüket be­fejezve már a közeli napok­ban kivonulnak a dél-bejrúti külvárosokból, átadva helyü­ket a libanoni csendőrségnek — jelentette ki szombat éj­jel közzétett nyilatkozatában Mohammed Szalmán szíriai tájékoztatási miniszter. Az Amal és a Hezbollah, a két síita szervezet háromhetes véres háborújában rommá lőtt külvárosok feletti ellen­őrzést minden incidens nél­kül pénteken, illetve szomba­ton vette át 2000 szír katona. Mohammed Szalmán szerint a szír hadsereg a közeli kivo­nulást követően is fenntartja majd a rendet. Be'gtvdban elkezdődött a MSI konferenciája Nagy feladat vér a plénumra Az új-belgrádi Száva-palo- tában vasárnap megkezdődött a Jugoszláv Kommunisták A szovjet—amerikai csúcs- ‘alálkozó erőteljesen meghatá­rozza a szovjet főváros életé­nek ritmusát. Különösen lázas munka folyik a nemzetkö­zi sajtóközpontban. Jobban mondva, azon a néhány osz­tályán, amely Moszkva kü­lönböző pontjain kapott he­lyet. Hiszen a csúcstalálkozó eseményeinek ismertetése cél­jából a világ csaknem vala­mennyi országa újságjainak és folyóiratainak, rádió- és televízióállomásainak több mint 5000 képviselője érke­zett Moszkvába. Külön autóbuszok Különösen sok tudósító ér­kezett Japánból, Franciaor­szágból, az NSZK-ból és ter­mészetesen az Egyesült Álla­mokból. Csupán a CBS ame­rikai televíziós társaságtól száz munkatárs jött el. Ver­senytársa, a Discovery Kábel­televízió-társaság is nagy lét­számú gárdával képviselteti magát. A moszkvai csúcstalál­kozóról szóló adásokon kívül május 29. és június 2. között saját csatornáiban fogják köz­vetíteni az Egyesült Államok­ba a „Vramja” szovjet hír­adóműsort, angol nyelven. A sajtóközpontokban min­den rendelkezésre áll a világ­közvélemény .tájékoztatására. Szovjet pártfunkcionáriusok és államférfiak, közéleti szemé­lyiségek, tudományos és kul­turális személyiségek rendsze­resen előadásokat tartanak. Tájékoztató anyag gyanánt az Moszkvai különtudósításunk Lázas munka a sajtóközpontban Több mint ötezer tudósító újságírók a csúcstalálkozóra vonatkozó háftér-tájékoztatást kaptak, amelyet a Szovjetunió Külügyminisztériumának tájé­koztatási főosztálya és a No- vosztyi Sajtóügynökség közö­sen állított össze. A 138 oldal terjedelmű anyagban a lesze­relés és a katonai biztonság problémáiról, a konfliktus- és válsághelyezetekről, a jelenle­gi világ globális kérdéseiről és természetesen a Szovjet­unió és az Egyesült Államok kétoldalú kapcsolatairól szóló információk találhatók. A vendégek áradata miatt a külügyminisztérium sajtóköz­pontja mellett, amely az APN Sajtóügynökség szomszédságá­ban van, ezekben a napokban nehezen lehet parkolóhelyet találni. De az akkreditált új­ságírók redelkezésére bocsá­tott nagy számú autó sem oldja meg a problémát. Ezért a sajtóközpontok közötti összeköttetés céljára, külön autóbuszjáratokat szerveztek. Közéleti személyiségek A népes újságíró-testületet hat fővárosi szállodában he­lyezték el. Azokról a hotelek­ről nem is beszélve, amelye­ket az elnök 600 főnyi kísére­te, valamint sok ország köz­életi személyiségei számára tartottak fenn. Ők azt a kí­vánságukat fejezték ki, hogy ezekben a napokban Moszk­vában akarnak lenni. Szá­mukra a Béke sugárúton — a szovjet békebizottság épü­letében — nemzetközi társa­dalmi tájékoztató központ lé­tesült, ahonnan figyelemmel kísérhetik a szovjet—amerikai tárgyalások eseményeit. Sikeresen zajlott le Moszk­vában e napokban az Egye­sült Államok afro-amerikai kulturális fesztiválja. Ennek keretében könyvkiállításökat rendeztek néger szerzők mű­veiből, bemutatták Gershwin Porgy and Bess című operá­ját, s a közönség amerikai játékfilmeket tekinthetett meg. Ezzel egyidejűleg a központi televízióban megkezdődött „A Szovjetunió portréja” című, az Egyesült Államokban ké­szített televízíófilm-sorozat vetítése. A Vlagyimir Iljics gyár kultúrpalotájában pedig „Szovjetunió — Egyesült Ál­lamok” jótékony célú műso­ros est volt, amelyen a két ország művészei léptek fel. Nézetem szerint nem kétsé­ges, hogy a moszkvai talál­kozó nehéznek ígérkezik. Az előzőek is ugyanilyenek vol­tak. S nem kétséges, hogy további lépések iránt. Ehhez valamennyi előfeltétel meg­van, és a legfontosabb közü­lük az, hogy a szovjet vezetés készséget tanúsít az ilyen ak­ciók kedvező fogadtatására. Mellesleg szólva, a Szovjet­unió Külügyminisztériuma sajtóközpontjának kapuján egy plakátot pillantottam meg, amely a küszöbönálló ta­lálkozásra vonatkozik. Jelké­pesnek tűnt nekem. A pla­káton két zászló látható: szovjet és amerikai. A rúd felső végénél szögben talál­koznak, és így mintegy egysé­ges csúcsot alkotnak. Jó vol­na, ha ez a csúcs a küszöbön- álló tárgyalásokon a két or­szág olyan új, közös megálla­podásaiban öltene testet, ame­lyek nemcsak számukra, ha­nem az összes többi ■ ország részére is jelentősek. Mint Franklin Delano Roosevelt, az Egyesült Államok akkori elnöke, aki sokat tett a szov­jet—amerikai kapcsolatok fej­lődése érdekében, már 1945- ben megállapította, „az a vi­lág, amelyet építünk, nem le­het amerikai vagy brit világ, orosz, francia vagy kínai vi­lág. Nem lehet a nagy orszá­gok világa, vagy a kis orszá­gok világa. Valamennyi or­szág közös erőfeszítésein ala­puló világnak kell lennie”. Remélni szeretnénk, hogy a jelenlegi találkozó fontos, fő­ként pedig konstruktív mér­földkő lesz ezen az úton. Moszkva, 1988. május 29. I. Vlagyimirov, az APN tudósítója Szövetségének országos érte­kezlete, amelyre kivételes fe­lelősség és rendkívül nagy fel­adat hárul. Az egész társa­dalom azt várja tőle, hogy vi­lágosan állást foglaljon a ha­laszthatatlan gazdasági re­form, a politikai intézmény- rendszer tökéletesítése és a párt megújítása kulcsfontos­ságú kérdéseiben, s ezzel meg­indítja azt a döntő fordulatot, amely biztosítja a már huza­mosabb ideje tartó válsághely­zet leküzdését, a fejlődési ütem fokozatos meggyorsí­tását és a dolgozók életkörül­ményeinek javítását. A JKSZ Központi Bizottsá­ga és elnöksége szilárdan azt a véleményt képviseli, hogy halogatás nélkül tisztázni kell a tulajdonviszonyok és -for­mák minden nyitott kérdését. E két testület nézete szerint a társadalmi tulajdonnak a ter­melés uralkodó tulajdonfor­májaként kell fejlődnie és erő­södnie. Az eddiginél sokkal jobban kell védelmezni a köz­tulajdont. Ugyanakkor feltét­lemül teljes törvényes bizton­ságot kell szavatolni a szövet­kezeti, a magán- és a vegyes tulajdon fejlődéséhez. Az ország egységét, a föde­ráció funkcióinak ellátását a tagköztársaságok és autonóm tartományok fokozott, közvet­len felelőssége mellett kell megvalósítaffii. Az egység szempontjából kiemelkedően fontos a koszovói helyzet ren­dezése, a Koszovóról hozott párthatározatok maradékta­lan végrehajtása. A JKSZ szorgalmazza a népfront erősítését. A széles demokratikus népfront azon­ban nem hozható létre a JKSZ megújulása nélkül. mindenesetre kiszélesíti majd a kölcsönös bizalom határait, segítséget nyújt a két fél ál­láspontjainak világosabb tisz­tázásához, végül pedig egymás jobb megismeréséhez. Plakát a kapun A látogatás programján nem ok nélkül szerepelnek a legkülönbözőbb rendezvények, az orosz pravoszláv egyház képviselőivel a Danyiil-kolos- torban, az írókkal az irodal­márok központi házában való találkozóktól kezdve egészen a Nagy Színház meglátogatá­sáig. Ezzel kapcsolatban jel­lemzőek a The New York Times-ben kifejtett gondola­tok: a Fehér Házban levő stratégák nagyon jól megér­tik — állapítja meg az újság —, hogy Gorbacsov tavaly decemberi washingtoni látoga­tása során elképesztő győzel­met aratott az amerikaiak ro- konszenvének megnyerése te­rén. Most az amerikaiak meg akarják ismételni az ő sike­rét Moszkvában. Nos, ez elérhető azáltal, ha konstruktív szemléletet tanú­sítanak a leszereléshez és a világnak az atomháború ve­szélyétől történő megszabadí­tásához vezető úton szükséges

Next

/
Thumbnails
Contents