Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-30 / 128. szám

1988. MÁJUS 30., HÉTFŐ 3 Ketten Kaposvárott folytathatják Munkásőrök megyei döntője Ketten a vetélkedő irányítói közül: Mák István (balról) és Horváth Rezső, a megyei parancsnok helyettesei. (Csécsei Zoltán felvételei) A Magyar Honvédelmi Szö­vetség megalakulásának 40. évfordulója alkalmából Szo­cialista hazánkért elnevezés­sel indított országos vetélke­dőhöz csatlakozott a Munkás­őrség is. Miként Rágyánszki Pál megyei parancsnok emlé­keztetett rá, az egységben megrendezett vetélkedők jól szolgálták az éves kiképzési tervben előírt feladatok telje­sítését is. Az egységeken belül meg­rendezett vetélkedők felügye­letét ugyanúgy Mák István megyei parancsnokhelyettes látta el, mint ahogy tegnap a püspökszilágyi lőtéren meg­rendezett megyei döntőnek is ő volt a játékmestere. Itt már csak azok a munkásőrök mér­hették össze tudásukat, akik egységükben az első három helyezés valamelyikét meg tudták szerezni. Tegnap a baráti hangulat ellenére kiélezett küzdelem folyt a verseny döntőjének résztvevői között, hiszen nagy volt a tét. Itt már <— azon túl, hogy szereplésével mindenki méltóképpen akarta képvisel­ni egységét is — az MHSZ megyei csapatába való beke­rülés vágya is hajtotta a ver­senyzőket. Ugyanis, miként már megírtuk, az MHSZ Pest megyei csapatában két mun­kásőr is szerepelhet majd az e hét végén Kaposvárott meg­rendezendő országos elődöntő­ben. Az sem volt mellékes a motiváció szempontjából, hogy a püspökszilágyi döntőben el­ért első három helyezés bir­tokosa megyei parancsnoki Népszavazást tartottak Úriban Igen az önállóságra Vasárnap reggel aki korán ébredt, arra lehetéff figyelmes Úriban, hogy a község köz­pontjában levő buszmegálló­ban plakátot ragasztanak. Aki közelebb merészkedett, az alábbiakat olvashatta rajta: „Községünk lakossága 83 szá­zalékos igennel önállóságot szavazott. Hazafias Népfront községi bizottsága." Ez a kisközség a monori vonzáskörzetben 2800 lelket számlál, s több mint tíz éve a Sülysápi Nagyközségi Közös Tanácshoz tartozik. A faluban jól működő elöljáróság tevé­kenykedik, amelynek tagjai az utóbbi években is megfelelően képviselték a helyiek érde­keit a tanácsban. Megfelelő ütemű volt a település fejlődé­se. Hiszen már több mint tíz éve elkészült a vezetékes ivó­vízrendszer, tavaly pedig új APC-áruházat vehettek bir­tokba a falubeliek. Ám abban, úgy tűnik, sehogy sem tudtak belenyugodni véglegesen, hogy Sülysáphoz tartozzanak. Az utóbbi hónapokban foko­zódott a közéleti aktivitás a ia=ztópolgárok körében, egyre több fórumon elhangzott a kí­vánság: legyen ismét önálló tanácsunk! Szóvá tették mind­ezt a februári, majd az ápri­lisi rendkívüli falugyűlésen is. Ez utóbbi összejövetelen a többség az elszakadás mellett tette le a voksot, de akadtak olyanok is, akik a mostani rendszerre szavaztak. A Pest Megyei Tanács nem zárkózott el az úri lakosság kétesétől, ezért népszavazást rendelt el, amelyre szombaton kei ült sor. E demokratikus szavazásnak egyetlen célja volt annak eldöntése, hogy egyöntetűen akarják-e az úriak az önállósodást. Már a délelőtti órákban so­kan felkeresték a szavazóhe­lyiségeket az általános iskolá­ban és az óvodában. Több mint 1800-an voltak jogosultak a szavazásra, közülük csupán ketszáz-egynéhányan marad­tak távol. A szavazatszedő bi­zottság a délutáni órákban kezdett hozzá a voksok össze­számolásához, amelyből kide­rült hogy az urnákhoz járult választópolgárok 83 százaléka, csaknem 1500 személy, igennel az önállóságra szavazott. Hogy mikor kerül ki a ta- nacskirendeltség falára ismét a tábla: Űri Községi Tanács, az az Elnöki Tanács engedé­lyétől függ. Mindenesetre any- nyi leszögezhető — ezt a szombati népszavazás is bizo­nyította Úriban , —, hogy a helybeliek akarják az önálló­ságot, s alig pár lépésre van­nak ettől. Feladataik lesznek bőven ezután is, talán több, mint eddig. A döntés az ő ke­zükben volt, a gondok megol­dása is rájuk vár az újbóli ön­állóság elnyerése után. Gér József dicséretben és szép jutalom­ban részesült. A vetélkedő — amelyet megtekintett Szuhár János, az MHSZ Pest megyei vezetősége titkárának helyettese is — ügyességi, fizikai erőpróbák­ból, valamint politikai és kul­turális ismeretek felméréséből állt. Horváth Rezső megyei parancsnokhelyettes, Géczy Lajos és Sánta István, a me­gyei parancsnokság főelőadói látták el a zsűri szerepét, s közreműködtek még a verseny részeredményeinek ellenőrzé­sében Kiss Miklós és Mátyás Zoltán, a megyei parancsnok­ság munkatársai is. A késő délután véget ért vetélkedő első helyezettje lett Szula Mihály, a százhalom­battai Ligeti Károly egység törzsmunkatársa, második Czombos István, a ceglédi Mé­száros János egység munkás­őre, harmadik Lovász Béla, a gödöllői Kobzi János egység munkásőre. Részükre Rá­gyánszki Pál, a Munkásőrség Pest megyei parancsnoka ad­ta át az elismeréseket, jutal­makat. A vetélkedő egyébként olyan jól sikerült, hogy a résztvevők megígértették Mák István me­gyei parancsnokhelyettessel, ezután minden évben rendez számukra ehhez hasonló erő­próbát. Cseri Sándor Paskai László bíberosi kinevezése Dr. Paskai László eszter­gomi érseket bíborossá nevez­te ki II. János Pál pápa. A római katolikus egyházfő va­sárnapi miséjén jelentette be, hogy a június 28-i konzisztó- riumon (a bíborosok tanácsá­nak a pápa elnökletével meg­tartott ülésén) huszonötén kapják meg a bíborosi kala­pot. Az új bíborosok tizen­nyolc nemzet képviselői. ★ Paskai László 1927. május 8-án született Szegeden. 1951. március 3-án Buda­pesten szentelték pappá. 1955- ig püspöki szertartó volt Sze­geden, majd 1955-től 1962-ig a szegedi szemináriumban filozófiatanár, könyvtáros és prefektus. 1965 márciusában a püspöki kar kinevezte a Budapesti Központi Papne­velő Intézet lelki igazgatójává. 1967-ben a Hittudományi Akadémia 1. számú bölcsele­tének vezetésére, 1973-ban pe­dig rektori tisztének betölté­sére kapott megbízást. 1978 márciusában címzetes püspök és veszprémi apostoli kormányzó lett, majd még az év április 5-én püspökké szentelték. 1979 márciusában lett veszprémi megyés püs­pök. 1982. április 5-én kalo­csai koadjutor érsekké nevez­ték ki. 1986-ban — Lékai László bíboros halála után — a ma­gyar katolikus püspöki kar elnöke. Az Opus Pads tagja. 1987 márciusától esztergomi érsek prímás. A vetélkedő egyetlen női részt­vevője a ráckevei Csatári Gá- borné munkásőr volt. Negyven éve Pest megyében Munkáspártok egyesülése 1948. május 30-án került sor Budapesten a Pest—Pilis— Solt—Kiskun vármegyei egyesítő konferenciára és a Magyar Dolgozók Pártja Pest Megyei Választmánya megalakulására. A Magyar Kommunista Párt és a szociáldemokrata párt még 1944." október 10-én egységfrontokmányban rögzítette megállapodását, hogy az antifasiszta ellenállást a munkásosz­tály forradalmi pártjának kell vezetni, és a háború végén „egy­séges és egyetlen, forradalmi szocialista munkáspártot" kell létrehozni. A felszabadulás utáni évek koalíciós pártjai politikai ha- caiban megmaradt az együttműködés köztük, de több kérdés­ben mégis külön utakon jártak. A fúzió előkészületeire csak 1948 tavaszán került sor, ami­kor országszerte „egységfrontbizottságok’’ alakultak 2/3 rész­ben kommunisták és 1/3 részben szociáldemokraták részvéte­lével. Az egyesülés alulról, a helyi pártszervezetek kezdemé­nyezésére indult meg április végétől, amit követtek az üzemi és területi (járási, városi, megyei) konferenciák.^ A Pest megyei konferencia elnöke Házi Árpád kommunis­ta alispán volt. A 25 tagú elnökségben részt vett és felszólalt: Farkas Mihály, az MKP főtitkárhelyettese, Marosán György, az SZDP főtitkárhelyettese, Sebes Imre, az MKP megyei tit­kára és Nyers Rezső, az SZDP megyei titkára. A konferencia 461 küldöttjét 8 városi, 237 községi, 112 külterületi és 63 üzemi üzemi szervezetének több mint 80 ezer tagja választotta meg. A küldöttek 38%-a munkás, 35%-a értelmiségi, 10%-a kisiparos, 5%-a kiskereskedő volt. Életkoruk megoszlása: 24 éven aluli 10%, 24—45 év közötti 55%, 45 év felett 35%. Nő volt 21%-uk. Közülük 22 fő élmunkás volt, 310-en pártfunkcióban, 227- en elöljáróságokban, népi szervekben és tömegszervezetekben tevékenykedtek. (Negyvennégyen 4-5 éves börtönbüntetést szenvedtek a Horthy-rendszerben.) A konferencián 19 hozzászólás történt, többen írásban nyújtották be mondanivalójukat. A küldöttek táviratban kö­szöntötték Rákosi Mátyást, Szakasits Árpádot és a nagy-buda­pesti konferenciát. Ezt követően megszavazták a két munkás­párt egyesülését és az MDP programnyilatkozatát. Végül meg­választották az MDP Pest Megyei Bizottságának 43 rendes tagját, 7 póttagját és a 30 kongresszusi küldöttet. A negyven- három főből 22 munkás, 15 paraszt, 5 értelmiségi, 1 kiskeres­kedő és 11 nő volt. A megyei titkár Sebes Imre, a szervező- titkár Nyers Rezső lett. Szabó Imre A thaiföldiek venni akarnak (Folytatás az 1. oldalról.) Amint arról lapunk koráb­bi számában már hírt ad­tunk, hazánkban tett látoga­tására Prem Tinszulanondát, a Thaiföldi Királyság minisz­terelnökét üzletemberekből álló népes csoport kísérte el. Látogatásuk célja elsősorban a két ország között meglevő kereskedelmi kapcsolatok szé­lesítése volt, azzal a nem tit­kolt szándékkal, hogy a jövő­Errcl olvastam Csúszópénz ellen béremelés Készülődvén a várva várt országos tár­sasjátékra, az adózásra, engem is meghív­tak egy-két eligazító eszmecserére. A szak­értők ecsetelték az adózás előnyeit, jóté­kony hatásait gazdaságra, állampolgári cse­lekedetre, magatartásra. Beszéltek mérték­ről, sávokról, alsó és felső határokról, mér­séklésről, engedményekről, mentességről. Egykedvűen bólogattam. Nagyon helyes, ez kell nekünk, noha egy halvány kérdés- féle izgett a fejemben. Honnan ez a renge­teg bölcs adószakértő? Négy évtizednyi adó­mentes világunkban kihaltak, aggastyán­ná vénültek a tapasztalt kivetők, behajtók és végrehajtók. De hát miért ne volnának? Van nálunk tojáspatkolótól kígyóbűvölőig minden. Csodagyógyászok, csillagjósok, má­gusok, spiritiszták, miért éppen adószakem­berekben szenvednénk hiányt? Bólogatáso- mat egy nyugdíjas pénzügyi revizor kér­dése akasztotta meg. — Hogyan kívánják megelőzni az adószakemberek korrupcióját? — kérdezte az öreg pénzügyi revizor. Pil­lanatig állt csak mozdulatlanul a fejem. Megráztam, nagyon összpontosítottam. Vár­tam a választ. — Gondoltunk erre is, mondta a szakér­tő. Akik hozzánk jönnek dolgozni, úgy meg­fizetjük, hogy nem lesz nekik érdemes kor­rumpálódni. A terem megélénkült. Az egybe­gyűltek nyomban firtatni kezdték, mennyi az az összeg, amiért már érdemes megvesz- tegethetetlenaek maradni. Következő kérdésem határozott volt: va­lóban így gondolják ezek az adóügyi tudás­sal fölvértezett tekintélyes emberek? Szó persze ajkamat el nem hagyta. Fogtok ti még olvasni korrupt adóügyisekről, de ezt sem mondtam ki hangosan. így lett. A bugyutaság olyan, mint a dudva. Nincs az a kicsiny rés, gyerekmaréknyi talaj, ahonnan a dudva elő ne bújna. A nemes növény pátyolgatással is csak nehezen ver gyökeret. Az okos gondolat megszívleié- séért mindig áldozatokat kell hoznia az em­beriségnek. Még jó, ha elterjesztése nem kíván vértanúkat, mártírokat. A butaság ellenben úgy száll fejből fejbe, mint ágról ágra a madár. Tudtam én már ott, a felbolydult terem­ben, a korrupció ellen sok bért elve meg­fogan. Vártam, figyeltem. Nemhiába. Az IKV-igazgatók tetemes fizetésemelésé­ről szóló írásban olvasom a riporter és a helyettes főigazgató párbeszédét. — Sok la­kó panasza szerint vannak, akik csak némi csúszópénz ellenében hajlandók elismerni, hogy az adott lakás tényleg felújításra szo­rul. Nem lehetne felszámolni, ezt a korrup­ciót? — Szerintem csak még több fizetéssel lehet felszámolni. — De hiszen már most is jól keresnek. Nem kenyérre és vízre kell nekik a csúszópénz! — Valóban. De a jelen­legi fizetésük ahhoz még kevés, hogy félt­sék az állásukat. Megnyugtató, hogy az IKV-alkalmazot- taknak vízre és kenyérre telik. Csúszó­pénzt föltehetően tej és sonka beszerzésére fogadnak el. Namármost. Fölemelik fizeté­süket, hogy tejre és sonkára is fussa. Ennyi volna csak az igényük? Az emberi igé­nyek mérhetetlenek. Tej és sonka birtoká­ban hűtőszekrényre fogadnak el csúszó­pénzt. Hűtőszekrény után hűtőládára, hűtő­láda után szebb lakásra, szebb lakás után családi házra, családi ház után villára, vil­la után nyugati autóra, nyugati autó után vitorlásra, vitorlás után helikopterre. A mérhetetlen igények kielégítésére a Világ­bank pénze sem volna elég. Ha olyan az IKV-alkalmazott. Hogy milyen lelkületű emberek a csúszópénzre utazók, azt nem tudom. De hogy a munkahelyet nem akkor kezdik félteni az emberek, amikor rengete­get keresnek, azt az öreg revizortól tudom. A kérdésére kapott válaszra ráncos mo­soly jelent meg az arcán. — Ugyan — mondta, de csak nekem —, azok a régi adó- ügyisek nagyon féltették az állásukat, de nem azért, mert agyon voltak fizetve. Ak­koriban mindenki féltette az állását — aki­nek volt. Kör Pál ben erőteljesen növeljék ide irányuló exportjukat. Az utóbbi években ugyanis az országaink közötti kereskedeK' mi forgalom jelentős magyar aktívummal zárult. Ennek el­lenére tárgyalásai során mind­két fél egyetértett abban, hogy a magyar kivitel növe­lésére — elsősorban a mező- gazdasági, vegyipari, illetve élelmiszer-ipari termékek te­rén — további lehetőségek kínálkoznak. A tárgyalások végeztével tapasztalataikról s a jövőben várható üzleti kapcsolatokról kérdeztük Páron Israsenát, a Tha. Ipari Szövetség elnökét és Wanchai Kunanantakult, a üiam Steel Group elnökét. — Látogatásunk legfőbb célja nem a konkrét üzleti kapcsolatok megteremtése, hanem a közvetlen tapaszta­latcsere volt — válaszolta Páron Israsena. — Az orszá­gaink közötti kereskedelmi forgalom igen jelentős mér­tékben Magyarország javára billen. Ezt elsősorban a ma­gyar üzletemberek ügyességé­nek tulajdonítjuk, hiszen önöknek sokkal alaposabbak az ismereteik Thaiföldről, mint nekünk az önök hazájá­ról. Ezen szeretnénk változ­tatni. Idáig elsősorban a nagy országokra, így az Egyesült Államokra vagy Japánra össz­pontosítottuk figyelmünket. Itteni tárgyalásaink során meglepődve tapasztaltuk, mi­lyen liberális, nyitott a ma­gyar kereskedelmi tevékeny­ség. Úgy érzem, hogy ha most rögtön nem is lehet tárgya­lásaink eredményét megvonni, nagyot léptünk előre a két­oldalú kereskedelmi kapcso­latok fejlesztésében.- —... Az utóbbi időben több tőkés ország fektette be pén­zét hazánkban közös üzleti vállalkozásba. Thaiföldi rész­ről van ilyen törekvés? — Természetesen nem zár­kózunk el ez elől a lehetőség elől sem, sőt — elsősorban a vegyipar területén — kere­sünk is partnereket. Ezenkí­vül érdeklődünk például az egészségügyi felszerelések vagy konzervipari termékek közös gyártása iránt is. A Siam Steel Group elnö­kétől kapott tájékoztatás sze­rint a 16 vállalatból álló kon­szern importálni szeretne Magyarországról termékeket A többek között laminált le­mezeket gyártó, illetve kerék­párok, fémbútorok, gépkocsi- és elektromos alkatrészek elő­állításával foglalkozó cég a jövőben alapanyagokat, gép­ipari berendezéseket vásárol majd hazánktól. — Elsősorban acélárut kí­vánunk Magyarországról im­portálni — mondta Wanchai Kunanantakul. — A Dunai Vasműben folytatott tárgyalá­sok eredményeként 20—30 ezer tonnát vásárolunk a jö­vőben önöktől, de emellett az acélgyártó technológia és gyá­ri berendezések is érdekelnek bennünket. Szeretnénk külön­legesen impregnált papírt, il­letve speciális kikészítésű La- tex-kesztyűket is vásárolni önöktől. Tárgyalásaink során szó esett arról, hogy megven­nénk ez utóbbi termék gyár­tásához a gépeket és a tech­nológiát, s a jövőben közösen is értékesíthetnénk árucik- kei...;et. Pató Zsuzsa Hét százalékkal kevesebb értékesítés Áruforgalmi jelentés A Kereskedelmi Miniszté­rium most közzétett árufor­galmi jelentése szerint a kis­kereskedelmi forgalom az év elejétől április végéig megkö­zelítette a 200 milliárd forin­tot, ez az összeg 18,5 milliárd forinttal, folyó áron 10,2 szá­zalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában, összeha­sonlító árakon viszont — te­hát mennyiségében — több mint 7 százalékkal kevesebb terméket értékesített a kiske­reskedelem, s ez alacsonyabb a tervezett fogyasztáscsökke­nésnél is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents