Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-28 / 127. szám
8 1988. MÁJUS 28., SZOMBAT Hosszabb ideig eltarthatok „Elősütött” pékáruk Elősütött zsemle, kifli, briós és kenyér receptúráját és gyártástechnológiáját dolgozták ki a Sütőipari Kutató-Fejlesztő és Szolgáltató Közös Vállalatnál. Befejeződtek az új termékek gyártásának üzemi kísérletei is. Az úgynevezett leveles svájci kiflit és a brióst a Kermi kiválónak, a tejes zsemlét és a 200 grammos kenyeret jónak minősítette. A fogyasztók egyre inkább keresik az olyan, viszonylag olcsó és a szokásosnál hoszszabb ideig eltartható pékárukat, amelyeket bármikor elő lehet venni, és felhasználásuk nincs a közvetlen napi bevásárláshoz kötve. Ilyen sütőipari készítményekből álló termékcsalád kifejlesztése kezdődött el. A kísérletek szerint — szobahőmérsékleten 4-5 napig, hűtőszekrényben mintegy 14-16 napig, mélyhűtőben akár fél évig is eltarthatok; közvetlenül a fogyasztás előtt kell, előmelegített sütőben, 5-7 percig a termékeket „készre” sütni. Párbeszéd a lakossággal Dunaharasztiban A Dunaharaszti Nagyközségi Tanács súlyt helyez arra, hogy a lakosságot informálja a település életével összefüggő kérdésekről. így a végrehajtó bizottság ebben a félévben foglalkozik a Pest Megyei Temetkezési Vállalat munkájával, az elektromos szolgáltatással, az időskorúak helyzetével, a nemzetiségi politika érvényesülésével, azzal, hogy miként intézik az apparátus dolgozói a szabálysértési és építéshatósági ügyeket. Legutóbb fórumon foglalkoztak az MO-ós autóút építése nyomán keletkezett problémákkal. Ii lesz a ráckevei szennyvízművei? Huszadik századi zsánerkép Hárman próbálták kibogozni, s megvilágítani előttem, hogy végül is miért alakult így a dolog. Gavalovits Gábor, a Ráckevei Kommunális és Költségvetési Üzem vezetője, Fekete Tibor, a PVCSV ráckevei körzeti üzemegységének vezetője és Ágoston Lajos, a tanács hatósági osztályának csoportvezetője. Miért akadozik egy égető gond megoldása akkor, amikor tulajdonképpen mindenki azt szeretné, hogy változás történjen. Gavalovits Gábor: — Nagyon jó lenne, ha végre megindulna valami ebben az ügyben! Történetünk főszereplője a ráckevei szennyvízleeresztő. S ha létezik tipikus karriertörténet, mondjuk, amerikai módra, akkor ez a sztori pont az ellenkezője — amúgy magyar stílusban. Ha felidézzük az elmúlt évek eseményeit, kiderül, hogy semmi törvény- ellenes nem történt — egy pont kivételével —, mindenki tette a dolgát. Egy baj van csupán, hogy amúgy — magyar módra. A kutak nitrátosak Ahol emberek élnek, ott akarva, akaratlanul keletkezik szemét, s ezt tudomásul kell venni. Mivel a házi használatra kiválóan alkalmas trágya- és szemétdombok kora már Ráckevén is régen lejárt, 1976-ban az Aranykalász Tsz rendelkezésére bocsátott a településnek egy darabka földet szeméttelep kialakítására. Ezt három évvel később bővítették. Jelenleg három méter magasan áll a hulladék, s ha más megoldás nincs, még akár öt-hat méter magasságig is lehet menni a halmozással. Tehát nem itt van a gond, hanem ott, hogy a Ráckeve aknáiból kiszippantott szennyvizet — más megoldás nem lévén — itt helyezték el. Csakhogy az itt kieresztett szennyvíz fölgyorsította a szilárd szemét fertőző hatásának kialakulását, s a főváros vízellátását szolgáló csepeli vízbázis figyelőkútjaiban különböző szennyeződés nyomait, elsősorban nitrátosodást észleltek. A Fővárosi Vízmű kérte a vízügyi hatóságot, hogy vizsgálja ki, ez a jelenség minek a következménye. A szakemberek kiderítették, hogy ebben csak a ráckevei szeméttelep lehet a ludas. Nosza levelet írtak a megyei tanácsnak, mire a megyei tanács határozatban tiltotta meg, hogy továbbra is ott helyezzék el a szippantott szennyvizet. Ez az intézkedés az egyik magyaros motívum a történet során, hiszen azt viszont nem közölték, hogy hova is tegyék az aknák tartalmát. Mivel változás azóta sem történt, máig is oda hordják a szennyvizet. Ámbátor pontosítani kell a dolgokat. Valamiféle változás azért csak van, hiszen a helyzet megoldására eldöntötték egy szennyvízleeresztő létrehozását, ami a PVCSV tisztítótelepének bővítésével oldható meg. Ahogy haladtak az események, úgy alakult ki a szereplők listája. Született egy megállapodás, melynek értelmében a PVCSV vállalja a beruházást, a megyei tanács pedig a koordinátor feladatát látja el. A ráckeveiek pedig elindultak a csengettyűs persellyel. Adott valamennyi pénzt a PVCSV, a Kiskun- lacházi Tanács, s közben elkészültek a tervek is 1987. július végére. Szeptemberben megszületett az elvi döntés, októberre tisztázódtak a pénzügyi források, s a vízügyi igazgatóság megkérte a Köjáltól az előírásokat a létesítési engedélyhez. Innen már nem mentek olyan simán a dolgok. Lassan született meg a Köjál szakvéleménye, többször szorgalmazta megbeszélések ösz- szehívását a tanács, mivel úgy tűnt, hogy a járványügyi állomás olyan feltételeket fog szabni, amelyek kivitelezése révén nem négy és fél, hanem negyvenmillióba kerülne a megvalósítás. A Köjál ugyanis a mechanikai tisztító bővítését, a szikkasztóágyak számának gyarapítását és a biológiai tisztító létrehozását határozta meg. Akkor hogyan tovább ? A tervek szerint jövőre el kellene készülni a szennyvízleeresztőnek, de még el sem kezdődött a kivitelezés, hiszen a papírkérdés sem tisztázott. — Nekünk rengeteg munkánk fekszik ebben. Először úgy volt, hogy mi az üzemeltetők vagyunk. Utána vállaltuk a beruházói feladatokat, de abba nem megyünk bele, hogy mi is finanszírozzunk egy közel ötvenmilliós munkát — sorolja Pecsenka Károly, a PVCSV beruházási osztályának vezetője. — Már pedig a Köjál olyan feltételeket szabott, amelyek ezt követelik meg. A vízügyi igazgatóság kiadta ugyan a létesítési engedélyt, de azzal a kikötéssel, hogy eleget kell tennünk a Köjál-előírások nak. Ezért megfellebbeztük a határozatot. ÁUnak a gépek igaz. A Köjál és a PVCSV szakembereivel közösen vitattuk meg, hogy nem a csatornaműnek kell a biológiai tisztítót megépíteni. Különben sem az ő dolga. Ez a helyi, vagy a megyei tanácsé. Már rég hozzákezdhettek volna a kivitelezéshez. Ügy érzem, hogy ennek az egésznek jóval nagyobb a füstje, mint a lángja. Bár jogában áll magát bebiztosítania a vállalatnak. Sorolhatnánk Nehezen születik meg a Köjál határozata, a PVCSV a szóbeli megegyezés után inkább fellebbezést ír, mint építene, a megyei tanács sem látja el megfelelően a koordinátori szerepkört, hiszen akkor neki írásban kell követelni a vízügyi igazgatóság véleményét, ha írásiján várja a PVCSV... és sorolhatnánk még tovább. De hiábavaló is lenne. Íme egy magyarországi zsánerkép a XX. század második feléből. Fiedler Anna Mária Életkezdés, segély, lakás Ha véget ér az állami gondozás Sajnos nem minden gyermeknek adatik meg a rendezett otthon. Amikor a szülők elhanyagolják a gyermeket, az esetek többségében már felbomlott a családi élet. Így például a válások száma 1975- től 1985-ig 1000 lakosonként 2,2-ről 2,7-re emelkedett. Az 1985-ben felbomlott mintegy 29 ezer házasság közel 30 ezer kiskorú gyermek életére hatott ki. Előfordul, hogy az egyik vagy mindkét szülő iszákossá, munkakerülővé válik, erkölcstelen életmódot folytat, s ez a környezet — érthetően — káros hatást gyakorol a gyermek fejlődésére. Amikor már — minden próbálkozás ellenére — nincs remény arra, hogy a kiskorú családban nevelkedjen, biztonsága érdekében, végső megoldásként, állami gondozásba vételére történik intézkedés. Mi lesz velük nagykorúságuk után, akiknek nincs hová menniük, mire számíthatnak az életben? — Erről kérdeztük a Pest Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatóját, Sima Antalt, aki idén januártól látja el a munkakörét. —■ Az állami gondozottak sorsa nagykorúságukig és azt követően is bonyolult, sok tényező együttes hatásától függ, ki hogyan találja meg helyét és boldogulását az életben. Szerencsésebb az életindulásuk a nevelőszülőknél lévő gyermekeknek, ezenkívül anyagilag és munkára nevelésben is felkészültebben kezdhetnek önálló életet a kis létszámú ifjúsági otthonból távozók. — Sajnos ez a lehetőség a növendékek egy részének nem adatik meg, többségében kedvezőtlen szociális feltételekkel indulnak el az életben. — Pest megyében 1987-ben 206 állami gondozott vált . nagykorúvá, akiknek az 59,2 Az ősi hitvilágra utal Ugyanerről a Pest Megyei Tanács vízügyi szakembere, Lovas Antalné, aki ebben az esetben a koordinátor szerepét látja el, a következőket mondta: — Valóban, a Köjál előírta a mechanikai tisztitó bővítését és a biológiai megépítését, de szóban megegyeztünk, hogy ezt nem most kell megcsinálni, hanem a következő ötéves tervben kerül sor a mechanikai bővítésre, s csak utána a biológiai kialakítású ra. Akkor mi az igazság? A PVCSV ráckevei üzemegysége már az idei terv elkészítésekor bevette a feladatok közé a szennyvízleeresztő építését. — Itt állnak a gépek, az emberék arra várnak, hogy megkezdhessék a munkát, s nem tudunk elindulni — magyarázza Fekete Tibor. Ügy látszik, itt már az újságírónak kell kinyomozni, hogy végül is mit értett a létesítési engedélyben megfogalmazottakon a vízügyi igazgatóság. Molnár Lászióné, a Közép- Duna Völgyi Vízügyi Igazgatóság főelőadója: — őszintén szólva ebben az ügyben már annyi egyeztetés, megbeszélés volt, hogy nem Fából épült, földdel taka- ródzik a félgömb alakú hatalmas ház. A Pilisi Állami Parkerdőgazdaság művelődési központja olyannak tűnik, mintha újabb dombocska nőtt volna a visegrádi Mogyoróhegyen. Makovecz Imre tervezte a szokatlan formájú, de mégis emberközeli kultúrotthont, amelynek díszítései őseink életére, hitvilágára utalnak. Bár az épület lényegében egyetlen tér, de majdhogynem meghitt. Hivatalosan ma nyílik az erdei művelődési központ. Az ünnepélyes átadást színes programok követik; hallgathatnak térzenét a kirándulók, az alsóvári Salamon-torony- ban műsor várja a közönséget. Fellép a visegrádi gyer- mektánccsoport és a sváb népitánc-együttes. Lesz művész és humorista, este 8-tól pedig a Piknik Klub szórakoztatja a vendégsereget. százaléka fiú és 40,8 százaléka lány. A nagykorúvá válás idején nevelőszülőknél 16,5 százalékuk nevelkedett, a többiek zömmel nevelőotthonban és munkásszállón éltek. Tavaly 37,4 százalékuk végezte el az általános iskola nyolcadik osztályát. Az iskolai lemorzsolódások okai közt említhető — többek között — a szökés, csavargás, az értelmi képességek hiánya és a túlkorosság. Továbbá előfordul, hogy a kiskorút későn íratják be az első osztályba, s a lemaradását nem tudja pótolni, valamint a sok hely- változtatás miatt is visszamarad. Helyenként előfordul, hogy a munkahelyek is ösztönzik a fiatal abbamaradt iskolai tanulmányai befejezésére. így a harmincfős nagykőrösi ifjúsági leányotthon 14—18 éves növendékei a helyi konzervgyárban dolgoznak, s munka mellett elvégzik a dolgozók általános iskoláját. Mire befejezik, nagykorúvá válnak. A konzervgyár az ott dolgozó növendékeknek a 7. osztály sikeres elvégzése után 700 forintot, a 8. osztály után pedig 800 forintot juttat és tanulásukhoz 1—1 óra munkaidő-kedvezményt biztosít, ezenkívül fedezi a tanszerek költségét. — Ideális az lenne, ha a fiatal szakmával a kezében indulna el az életben. Milyen lehetőségek vannak erre a megyében? — Az általános iskola elvégzése után elvileg bármilyen szakmát választhatnak ha kollégiumban vagy nevelőszülőknél való elhelyezésű két meg lehet oldani. A múlt évben 264 fiatal tanult szakmunkásképző intézetben. Fó- ton a gyermekvárosban autószerelő és óvónőképző szakközépiskolában tanulhatnak. Továbbá más középfokú (gimnázium, postaforgalmi és élelmiszeripari) iskolában egy-két jelentkező akad évente. A nagykorú fiatalok közül tavaly 17 százalék szerzett szakképesítést. Az iskolai kimaradások okai közt említhető — egyebek mellett — a rossz előkészítés (nincs idő a gyerek megismerésére a kései állami gondozásba vételeknél) továbbá az iskola azokat is beiskolázza, akik nem alkalmasak továbbtanulásra. A sas az erő és a hatalom jelképe volt őseink hitvilágában (felső képünk). A hatalmas létesítményt építőanyagai teszik emberközelivé. (Vimola Károly felvételei) Sajnos kevés azoknak a fiataloknak a száma, akiket ott hon visszavárnak, így a tavaly a nagykorúvá váltak közül csak 7,6 százalék tért vissza a családi környezetbe. A családok nagy többsége közömbös gyermeke sorsa iránt. Például tavaly tizenhárom növendék szeretett volna hazamenni a karácsonyi ünnepekre. A gyámhatósághoz elküldött tizenhárom levélre tíz nemleges válasz érkezett. Tanulsága, hogy az ilyen család nem alkalmas a kiskorú fogadására. Ily módon csak három növendéket tudott az otthon hazaengedni. — Mi a helyzet a nevelőszülőknél élő gyermekekkel? — Előnyösebb helyzetben vannak a nevelőszülőknél nagykorúvá vált gyerekek, akiknek többsége továbbra is ott marad. Az esetben, ha kollégista volt a középiskolában vagy szakmunkásképzőben, tanulmánya befejezése után is visszamegy. A tavaly nagykorúvá váltak valameny- nyien maradtak a nevelőszülőknél. Sokuknak, azonban kilátástalanabb az önálló életkezdése, így múlt évben 44,2 százalékuknak nem volt hová mennie. Ök munkásszállóra vagy albérletbe kerültek. A gyakorlatban nem fogadják be a bejelentett lakcímen az életkezdő növendéket. Beilleszkedésük segítésére példaként említhető Törökbálinton az Ipari Szerelvény Gépgyárnak a nagykőrösi otthonnal nyolc növendék foglalkoztatására irányuló megállapodása. A gyár olyan 17. életévüket betöltött növendékeket fogad, akik 1—2 évei már az otthonban töltöttek, és elvégezték az általános iskola 8. osztályát. Amennyiben munkahelyükön megfelelnek, ott maradnak nagykorúságuk után, képesítést is szerezhetnek és megkezdhetik önálló életüket. A gyár részükre IBUSZ-lakást bérel, amiért a növendékeknek havonta 300 forintot kell fizetniük. — Mit tehetnek előbbre- jutásukért maguk a fiatalok? Az ő takarékoskodásuk is sokat segít az önálló életkezdésben. Előfordul azonban, hogy az ifjúsági otthonból távozó egy-két hónap múlva pénztelenül és lerongyolódva tér vissza, s kéri újra a segítséget. Takarékoskodásuk eredménye 10—16 ezer forint között mozog, de kizárólag azoknál, akik ifjúsági otthonban vagy nevelőszülőknél laknak hosszabb ideje. A fiatalok segélyössszegét jellemzi, hogy lakás, telek, bútor és háztartási gépek vásárlására kaptak támogatást. A nagykőrösi otthonban az elmúlt hét év alatt kilencen jutottak lakáshoz, illetve házhoz, s a városban telepedtek le. Ebben szerepe volt a takarékbetétkönyv szép összegének, az önálló életkezdési segélynek, a helyi OTP-köl- csönnek és sok esetben a fiú családja is segített. — Hogyan segíthetnek a hivatásos nevelőszülők? — A megyében hivatásos nevelőszülői hálózat kezdte el működését Aszódon, Gödöllőn, Sülysápon, Cegléden, Abonyban és Érden. A nevelőszülők közül említhető az érdi hivatásos nevelőszülő, Remete Katalin, aki férjével előzőleg is nevelt állami gondozottakat, most három 5 éves és egy 15 éves gyermek él nála, az ötödik a napokban érkezik a családba. A gyerekek a házaspár négy gyermekével laknak együtt, egymást elfogadták, szembenállás nincs közöttük. A családi életbe hamar beilleszkedtek, otthonosan mozognak, könnyen kezelhetők, az általános iskolás korúnak javult a tanulmányi eredménye is. A szülők nagy gondoskodással és szeretettel látják el feladatukat. A 14 éven felüliek részére kis létszámú ifjúsági otthonok kialakítására volna szükség, ahol nagykorúságuk után is tartózkodhatnának. Ennek kísérletét kezdte el a megyei ifjúságvédő intézet a fővárosi Török utcában, ahol — nevelő felügyeletével — egy lakásban öt fiú van elhelyezve; tanulnak és dolgoznak, s ott 24 éves korukig maradhatnak. Közel 2,5 ezer állami gondozott gyermeknek több mint 30 százaléka úgy került intézetbe, hogy előzőleg semmiféle védő- és óvóintézkedésben nem részesült. Sajnos a gyakorlat elsősorban nem a veszélyeztető családi környezetet próbálja meg alkalmassá tenni a kiskorú nevelésére és gondozására, hanem a gyermeket emeli ki belőle. Az állami gondozásba vételnél a környezet — többnyire — érintetlen marad. Sajnos nem az okkal, hanem az okozattal foglalkozunk. — Mit várhatnak a fiatalok a családsegítő központtól? — A megyében, az ifjúságvédő intézet vezetése alatt, nyolc körzetközpontban dolgozik családsegítő csoport. Ezek feladata — többek között — a gyermek és szülő kapcsolatának rendezése, annak elősegítése, hogy a családot alkalmassá tegyék az állami gondozott visszafogadására. Ezenkívül a csoport célja a megelőzés, az észlelt problémák időben történő felderítése, a helyi gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység koordinálása. Feladatai között említhető továbbá a családterápia és családgondozás — mondotta befejezésül Sima Antal. Dr. Orell Ferenc János
