Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-28 / 127. szám
4 1988. MÁJUS 28.; SZOMBAT Péntek este Szigetújfalun nem is kivétel, de legalábbis gondokat áthidaló szellemű ez a művelődési otthon. Megpróbálnak — és nem is sikertelenül — közönséget toborozni, szerény eszközökkel is talpon maradni. S mivel ötvözik a szórakoztatás egyszerűbb formáit a művelődés értékes elemeivel, közönséget sikerült verbuválniuk. Hétközben még kézimunkaszakkör is működik, nem is beszélve a nyugdíjasok klubjáról, ahol az idősebb nemzedék képviselői kártyázhatnak, beszélgethetnek kedvükre. Elvégre nemcsak a fiataloké a művelődési ház. Kép és szöveg: Csécsel Zoltán i A zenebarátok nemzetiségi kórusa próbát tart Ha péntek, akkor pörgös foci. De lehet biliárd is. Vagy könyv, mozi, zene, rock vagy barokk. Mindehhez finom falatok, üdítő, még sör is, ha arra van valakinek gusztusa. Együtt, egy névvel: Szigetújfalu, művelődési ház. Napjainkban, amikor nem dúskál sem bevételben, sem résztvevőkben a kultúrházak sora, ha Melyik filmet nézzük meg? Népszerű a biliárd Ha harc, legyen harc! (8.) Felkészülés a zsarolásra K udarcot vallottak a banyák már korán reggel. Hiába mentek az ABC elé nyitás előtt, fél órával, hogy elújságolják, mit láttak késő este, szavaikra csak nevetés volt a válasz. Már hogy tartóztatták volna le Kuczug Leót, mikor éppen most, szereli fel az ékszíjat a piactéren a kocsija motorjára. Egyébként sem szokás manapság letartóztatni senkit Bodzsár Benőről, az ABC korábbi vezetőjéről például a kisgyerekek is tudják, hogy legalább egymilliót sikkasztott, mégsem esett bántódása. Leónak meg nem is olyan a munkaköre, hogy sikkasztani tudna. Az a pár zsák műtrágya? Istenem! Az is a hon határain belül maradt, ha nem is a Hajnalpirkadás tábláin hizlalja a vetést. Tyukodi Anasztáz egy pillanatig sem osztozott feleségének reménykedésében, miszerint a Kuczugéknál készülő névnapi dínomdánom elmaradhat. Hiszen a meghívott vezetők aligha tudnak meg valamit a diverzánsok tévedéséről, de még ha megtudnák is, nem Kuczugra neheztelnének. Valóban: Kuczugéknál már a hét közepén felállították a hatalmas sátort az udvaron. Két villanyszerelő még a kert fáira is villanykörtéket erősített fel úgy, hogy a próbavilágítás fényárba vonta az egész Kuczug-portát. Mikor ezt Tyukodi meglátta, úgy vélte, lehetne itt csinálni egy kis huncutságot. Másnap késő este érkezett haza Defterdárról. — Ide nézz, Juci! Ez egy nagy teljesítményű japán fényképezőgép. Szombat éjjel a disznóól tetején feltolok egy cserepet, s ami Leó kertjében történik, mindent megörökítek. Az asszony túláradó boldogsággal nézett okos férjére. — Gondolod, hogy itt is lesz verekedés Szentmarjosiné és Wolfhauserné között? — Miért éppen itt ne lenne! Hajnal felé részegen mindig hajba kapnak azon, hogy melyiknek az apja volt a módosabb gazda a faluban a fel- szabadulás előtt. Szép kis kalamajka lenne, ha egy fotót beküldhetnék a részeg elnökfeleségek verekedéséről a Def- terdári Hírmondónak, mi? — Nem mernék közölni. — Látod, ebben igazad van. De ha névtelen levélben a banyák megkapják, még többen látnák, mint az újságban. Agyassy Tódor és fúvószenekara szombat délután játszani kezdett a sátorban. Egy nyugati márkájú öreg autóval két agg magyarnóta-énekes is megjött a fővárosból, annak meggyőző jeleként, hogy itt nem sajnálják a pénzt a kultúrára. Sorra érkeztek a termelő- szövetkezetek vezetői is, mindannyian kocsival. Ha majd hazafelé italos fővel karamboloznának is, szép csendben el lehet azt is simítani, a Defterdárt Hírmondó hasábjain annak semmi nyoma nem lenne. Részegen csak a beosztottak vezetnek — ez derül ki az újságból. A pirospozsgás arcú, tagbaszakadt Muraközy Ede főag- ronómus gyalog jön a feleségével. — Ha itt is a Micsoda Icával esz a fene, mindenki előtt kikaparom a szemed — figyelmezteti Muraközyt az asz- szony, aki' másfél évtizede Harács legszebb lányának számított, most azonban már csak dundiságával és harsány hangjával vonja magára a figyelmet. — Hagyd már abba, mert úgy szájon törüllek, hogy Defterdáron landolsz — figyelmezteti diszkréten nejét a fő- agronómus, akit a falu bikájaként tartanak számon. Néhány bősz férj már megpróbált rajta bicskával eret csapolni, de Muraközy egykor dzsúdózott, s egy hirtelen mozdulata után a férjek kificamodott karral feküdtek a porban és hajlandók voltak elhinni, hogy a főagronómus nem is látta közelről a feleségüket. — Ti nem jöttök át Leóék- hoz? — kiáltott be a kapun Csámpa Emánuel. — Menjen hozzájuk a gömbvillám! — válaszolt mogorván Tyukodi, majd hamarosan felmászott a disznóól padlására. Kuczug málnalugasa merőleges volt a telekhatárra. így Jó ötletek - formai hibákkal Munkahelyteremtő beruházások A foglalkoztatási alapból az idén mintegy 500—600 millió forintot fordít munkahelyteremtő beruházások támogatására az Állami Bqr- és Munkaügyi Hivatal. Az év eleje óta 150 pályázatot nyújtottak be az érdekeltek, ami kedvező elbírálás esetén 7 ezer új munkahely létesítését jelentheti. Ezeket általában üzemi keretek között szándékoznak kialakítani a munkáltatók, de egyre több olyan javaslat is érkezik, amely a bedolgozói rendszer szélesítésével akarja megélhetéshez juttatni a városoktól távolabbi települések lakóit. A fejlesztések zöme egyébként is a kistelepüléseken valósulna meg, ahol kevés a helyi munkaalkalom. A kiskunlacházi tanács egyszerre két pályázatot is benyújtott az ÁBMH- hoz. Elébe mennek A dolog annál Is Inkább furcsának tűnik, mert Kiskun- lacháza eddig nem tartozott azokhoz a településekhez, ahol fölbukkantak a foglalkoztatási gondok... — Most sem tartozik azok közé, de éppen azért pályáztunk, hogy ez később is így maradjon — magyarázza dr. Komáromi Sándor vb-titkár. — Az ugyanis előre látható, hogy főleg a nők, az asszonyok foglalkoztatása nem megy majd simán. De gondolnunk kell arra is, hogy az ingázókat érinthetik az esetleges fővárosi leépítések is. Elébe akarunk menni a gondoknak. A helyi szociális foglalkoztató vezetői kapcsoltak a leggyorsabban. Jelenleg 300 embernek adnak, főleg szaktudást nem igénylő, egyszerű betanított munkát. A bedolgozók különféle nyomdai termékeket hajtogatnak, csomagolnak, a kis üzemükben pedig többféle kozmetikumot palackoznak. Ám ezeket a tevékenységeket sem lehet kézlegyintéssel elintézni, hiszen, ha keveset is keresnek, mégiscsak helyben dolgozhatnak az emberek. Ez pedig nem lebecsülendő, amit az is jelez, hogy Ráckevéról, Makádról, Sziget- csépről,, Dömsödröl, Szigetújfaluról. Dunavarsányból is jelentették a tanácsok, hogy munkához, keresethez kellene juttatni a kallódó fiatalokat. — Erre az igényre alapoztuk a pályázatunkat — mondja Nagy László, a szociális foglalkoztató megbízott műszaki vezetője. — Új üzemet hozunk létre, ahol húsz fiatalnak kínálunk munkát, női és gyermekruházai holmik varrását. Felvettük a kapcsolatot a csurgói szociális fogazok, akik ide bújtak el hely- telenkedni, remek céltáblául kínálkoztak a japán fényképezőgép lencséjének. Szólt a zene, trágár szövegekkel énekelték az új műdalokat, s egy-egy csárdás végén az alkalmi párok kijöttek a sátorból levegőzni, hogy valamely félreeső helyen olyan örömben legyen részük, amelyre a következő napon már nem lesznek hajlandók emlékezni. Nagyot dobbant Tyukodi szíve, amikor tőle alig néhány méterre Muraközy Ede és Kuczug Leóné esett egymásnak. Tyukodi gyorsan készített néhány felvételt a félreérthetetlen helyzetekről, majd elégedetten elhagyta az őrhelyét. — Na mi volt, verekedtek az elnöknék? — kérdezte izgatottan Tyukodiné. — Még nem. De láttam annál fontosabbat! — Beszélj már! — Ehhez a barom Kuczug- hoz nemcsak te voltál hűtlen. — Szóval Terus is? És még hogy rázza a rongyot! Aztán kivel? — Jobb, ha nem tudod. Ti, asszonyok, mindent kifecsegtek. — Akkor meg mi a fenét akarsz a fényképpel? — Zsarolni. Tudod, nagyon bosszant, ha eltörik a lábam és még a vezetők is fenyegetnek. — A vezetőkkel nem érdemes ujjat húzni. Inkább tárgyaljál velük. — Tárgyaljon velük az, akinek nyolc anyja volt. Majd jönnek ők még hozzám könyörögni is! Cseri Sándor lalkoztatóval, amely hosszú távra garantálja a megrendeléseket, segít az ipari gyorsvarrógépek beszerzésében. A helyi tanács ingyen átadott egy épületet, amelyet hamarosan átalakítunk. Ügy tervezzük, hogy az ősszel már megkezdődhet a termelés. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivataltól 2 és fél millió forint támogatást kértünk. Három címen A szigetszentmiklósi Fer- Éksz Ipari Kisszövetkezet is Kiskunlacházán akar fejleszteni. Az építőipari 'tevékenységgel, valamint fémforgácsolással, műanyaghulladék hasznosítással foglalkozó cég a kötőelem gyártását akarja felfuttatni. Munkahelyteremtő beruházásra, a háttéripari termékskála bővítésére, valamint importmegtakarítást hozó cikkek gyártására, tehát három címen összesen 8 millió 240 ezer forintos hozzájárulást kért az ÁBMH-tól. — A megyei KISZÖV-nél hívták fel a figyelmünket erre a lehetőségre — mondja Várnai Valéria, a szövetkezet elnökhelyettese. — Azonnal szaladtunk a Kiskunlacházi Tanácshoz. ahol kiderült: az igények találkoznak. Mi mindenképpen fejleszteni akarunk, a tanácson pedig aggódnak az asszonyok, a gyermekeket nevelő anyukák sorsáért, akik nehezebben vállalkoznak az ingázásra, mint a férfiak. Megvásároltunk a tanácstól egy félbemaradt épületet, jobban mondva egy acélszerkezetet, amelyből üzemcsarnokot alakítunk ki. Kötőelemeket, alátéteket, csavarokat akarunk gyártani, s még az idén el akarunk jutni a próbaüzemig. Ha jövőre teljes kapacitással dolgozunk, akkor két műszakban hatvan embernek, zömében nőnek tudunk könnyű, betanított munkát adni. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalhoz eddig beérkezett pályázatok tanúsága szerint a kisiparosoktól a nagyvállalatokig a legkülönfélébb munkáltatók igényelnek saját anyagi forrásaik kiegészítésére állami támogatást korábbi tevékenységeik bővítéséhez, vagy új szakmák, gyártási kultúrák bevezetéséhez. A legkorszerűbb iparágak — köztük az elektronika — is terjeszkednének állami segítséggel. Ám a cél nem csupán ez, hanem az is, hogy bővítsék a hagyományos munka- lehetőségek körét. Formai hibák Ebbe illeszkedik a kiskun- lacháziak elképzelése, ahol egy év alatt nyolcvan új munkahelyet, akarnak teremteni. Az ÁBMH-ban eddig két alkalommal értékelték a pályázatokat és több millió forintot osztottak szét, részben vissza nem térítendő támogatásként. Mint a hivatal illetékes osztályán megtudtuk, a kiskunlac- háziak pályázata nem került még a bírálóbizottság elé — formai okok, hibák miatt. Ez nem jelenti azt, hogy elutasítanák, inkább csak további átdolgozásra lesz szükség. K. L. jj „A hold olyan közel leend ^ már, hogy onnan ide a innen oda lehet lövöldözni, ez elein- fr te csak tűzokádó hegyek által V. fog történni: a hold támadó £ föiléptére mcgdördülnek a j Vezúv, a Hecla, az Etna és a / Copotaxi.” Kapcsoljuk a tévét, mert sci-fi műsor következik. A tudományos-fantasztikus műalkotások iránt ma is nagy az érdeklődés, bár közülük soknak épp úgy nincs közük a valósághoz, mint a századokkal előbb született írások némelyikének. A lényeg az mindvégig, hogy az emberek kíváncsiságának szomja nehezen csillapul a nagy kérdés iránt: — Van-e és milyen élet van, miféle civilizációk léteznek a Földön kívül? Tudnak-e rólunk? Mikor találkozhatunk mi távoli bolygók lakóival? Milyenek ők, akiket még sohasem láttunk? Aki a tudomány mai állásának alapjait megismerte, annak igen szórakoztató olvasmány az Urbán László szerkesztésében, válogatásában, a Múzsák Könyvkiadó gondozásában megjelent: A Halhatatlan holdlakók című könyv, melynek csak a szerkesztő előszava, irodalomajánló jegyzéke saját szerzői mű, a többi gondosan szelektált önálló munka, a múlt század és a századelő könyveiből, folyóirataiból. Pro és kontra vitatkoznak ezekben tudósok és laikusok, fantaszták, foglalkoztatja a kérdés az irodalom jeles művelőit. Az érdekesnél is érdekesebb olvasói élmény az, ha személyes ismerős könyvét vehetjük kézbe. Urbán László sokunk jó ismerőse Pest megyében. A korábbi időkből, mint művelődésiház-igazgató, jelen, leg a Budaörsi Tanács család- gondozó munkatársa, társadalmi munkája szerint a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottsága mellett működő Pest megyei cigánytanács titkára. Olyan személyiség, aki ma is a humán cselekvés terepeit keresi magának. KépÉgi lények szárnyak nélkül Mit látnak a holdlakók? zettsége szerint népművelő- tanár, aki nemcsak tudni, hanem tudatni is szeret, hivatása, egyéni indíttatása szerint. A kötet előszavában azt írja: nem haszontalan annak az útnak az ismerete, amelyen a tudomány és a közfelfogás a mai állapotáig eljutott. Az ő szavaival: „A kutató emberi értelemhez intézett legjelentősebb kihívásról, pontosabban majd két évszázados tu- datosodási folyamatáról és visszhangjáról szól ez a könyv..." A társadalmi és tudományos élet különféle egyéniségei között a magyarok közül felsorolt listán szerepel a politikus, pubilicista csillagász, Hoitsy Pál; az író, műfordító Horváth Zsigmond; Szabó József, a múlt század neves geológusa, de mint Jókai Mórtól fent idézett részlet egy szatirikus írásból is bizonyítja, az ő fantáziáját sem kerülte el ez a téma, amint Madách: Az ember tragédiája 13. színe is ezt bizonyítja szerzőjéről. Égi lények szárnyak nélkül az első fejezet címe. A naprendszer lakható zugai a har. madiké, s ezek a tartalomra is utalnak. Vannak-e a meteoritokban állati maradványok? — kérdezi a Vasárnapi Újság 1882-i számában valaki. Hoffmann Ottót a Fővárosi Lapok 1897-i számában az foglalkoztatja: Vannak-e Mercur-la- kók? A Magyar házi barát című lap 1849-i számának, Milyen a nagyvilág? című írásában a név nélkül publikáló szerző még úgy véli: „Ha a holdlakosok látnák, hogy földünkön mértani figurák támadnak, tehát abból megértik, hogy itt okos teremtmények laknak. És, hogy megmutassák, hogy ők is értik a matematikát, hasonló ábrázolatok által fognak nekünk felelni.’" Az érdeklődés felkeltését szolgálja ez az érdekes összeállítás. Kovács T. István Jó szórakozás a pörgés foci
