Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-28 / 127. szám

1988. MÁJUS 28., SZOMBAT 3 Ünnepélyes találkozó az elődökkel Jól sáfárkodtak a vagyonnal ünnepi közgyűlésre gyűlt össze tegnap megyénk két me­zőgazdasági termelőszövetkezetének kollektívája. Az abonyi Üj Világ Termelőszövetkezetben és az ecseri Rákos Mezeje Termelőszövetkezetben egyaránt gazdaságuk fennállásának 40. évfordulójára emlékeztek a dolgozók, illetve mindkét he­lyen az ünnepség keretében vehette át a kollektíva a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter dicsérő oklevelét. Az ecseriek közgyűlésükön új elnököt is választottak. Bár évek óta rendszeresen tartanak ilyentájt közgyűlést az abonyi Űj Világ Termelő­szövetkezetben, az az összejö­vetel, amelyre tegnap került sor, rendhagyó volt. Ünnepel­ni jöttek ugyanis össze a szö­vetkezet hajdani és jelenlegi dolgozói. Dicsérő oklevél — Mai közgyűlésünket az teszi rendhagyóvá, hogy ezen együtt van múlt és jelen, hi­szen 40 éves jubileumát ün­nepli gazdaságunk, illetve el­múlt évi munkánk alapján miniszteri dicsérő oklevélben is részesült a szövetkezet — mondotta ünnepi beszédének bevezetőjében Mészáros Gyu­la, a termelőszövetkezet el­nöke, majd a tagság nevében köszöntötte a gazdaság jelen lévő egykori elnökeit. Beszédében Mészáros Gyula röviden szólt azokról az idők­ről, amikor a két jogelőd, a Rákóczi és a Táncsics Tsz a háborús pusztítások után jó­formán a nulláról indult, a továbbiakban pedig a 40 esz­tendő emlékezetes állomásait villantotta fel: — Ma már mosolygunk a hajdani gyapottermesztésen és történelem lett a terménybe­adás időszaka is. Akkoriban azonban ez kegyetlen valóság volt Tíz évnek kellett eltel­nie az alakulástól, mire- » közös gazdaság elfogadható jövedelmet tudott tagjainak biztosítani. Az újabb szakaszról, az 1959. évi új kollektivizálásról szólva a termelőszövetkezet elnöke, felelevenítette gazdál­kodásuk megrázkódtatásait, majd így folytatta: — Az új gazdaságirányítási rendszer szellemében a 60-as évek végén már melléküzem- ági tevékenységet is folytat­tunk, ami jelentős nyereségé­vel ugyancsak hozzájárult gazdaságunk megerősödéséhez, A 70-es évek elején ismét az alaptevékenység felé fordítot­tuk figyelmünket; a zöldség- termesztés erőteljes növelése minőségileg új szakaszt je­lentett gazdaságunk életében. Ennek az évtizednek a végére már volt annyi pénzünk, hogy ismét új életet kezdjünk. A piaci viszonyok, valamint a szabályozórendszer azt diktál­ták, hogy ipari tevékenységbe fektessük a pénzünket. így raktuk le az élelmiszer-ipari ágazat alapjait 1980-ban, amit az édesipari termékek gyár­tása után a sütőipari üzem létrehozásával bővítettünk ... Átlagon felül Bár a hivatalos nyelv most is csupán kiegészítő tevé­kenység néven illeti az effajta munkát, az abonyiak mégis szerencsésebbnek, elfogadha­tóbbnak vélik, ha egyszerűen csak ipari tevékenységről be­szélnek. S ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen míg az alaptevékenység árbevétele 60 milliót, az úgynevezett kiegé­szítő munka 200 millió forin­tot biztosít a szövetkezet szá­ntóra.- - ­Az Űj Világ Tsz kollektívá­ja elmek ellenére sem hanya­golja el a mezőgazdasági ter­melést, sőt, az iparban meg­termelt nyereséget is az alap- tevékenység támogatására, fej­lesztésére használja fel. A kérdésre, hogy milyen eredménnyel teszik ezt, ele­A tej-, hús- és takarmánytermelésért Díjak a legjobbaknak Csütörtökön tartották a ko- cséri Petőfi Termelőszövetke­zetben a Pest megyei tej-, hús- és takarmánytermeszté­si verseny értékelő és díjki­osztó ünnepségét. A 100-500 tehenet tartó gaz­daságok közül első lett a toki Egyetértés, második a vecsé- si Ferihegy és harmadik a farmosi Tápiómente Tsz. Az ötszáz tehénnél többet tartó gazdaságok közül a sor­rend a túrái Magyar—Kubai Barátság Tsz, a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem Tan­gazdasága és a jászkarajenői Árpád Tsz. Tej zsírtermelésben (500 lá­bas jószágig bezárólag) a do­bogósok: a nagykőrösi Mé­száros János Tsz, a solymá­ri Rozmaring Tsz, s a nagy- kátai Magyar—Koreai Barát­ság Tsz. Az ötszáz lábas jószág fö­lötti kategóriában a Monori Állami Gazdaságot, a Kerté­szeti Egyetem Tangazdaságát és a dömsödi Dózsa Tsz-t so­rolta egymás mögé a zsűri. Az ecseri Rákosmezeje Tsz különdíjat kapott, mert az ál­tala előállított tej 93 száza­léka első osztályú minősítést kapott. Elismeréseket osztottak ki az élenjáró hústermelőknek is. A mezőgazdasági nagyüze­mek közül a pálmát az abo­nyi József Attila Tsz vitte el, a kocséri Petőfi Tsz előtt. 1987-ben Pest megyében a legtöbb tejet értékesítő kis­termelő Deli Miklós alsóné- medi és Lendvai Mária nagy- kátai lakosok voltak. Egy tehéntől a legtöbb tejet fejték Görög Lajos újszilvá- si és Kasza János nagy-kátai lakosok. A rét- és legelőgazdálko­dásban megyénk legjobb gaz­daságai a ceglédberceli Egyet­értés, a nyársapáti Haladás és a kiskunlacházi Pereg ter­melőszövetkezetek. A silókukorica-termesztés dobogósai: a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem Tangaz­dasága, a dömsödi Dózsa Tsz és a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság. Hektáronként a legtöbb lu­cernát a püspökhatvani Gal- gavölgye, a budaörsi Sasad és a budakalászi Óbuda Tsz dolgozói takarították be. Az értékelés és díjkiosztás után a résztvevők megtekin­tették a kocséri Petőfi Tsz magyar tarka húshasznosítású szarvasmarha-állományát, majd a Penomah Vállalat és a Közép-Magyarországi Tej­ipari Vállalat termékbemuta­tójában gyönyörködtek. Magyar-osztrák érdekeltség Vonalavatás Pénteken felavatták és át­adták rendeltetésének a ma­gyar—osztrák érdekeltségű győr—sopron—ebenfurti vasút új — Sopron és Ebenfurt kö­zötti — villamosított szakaszát. Az avatóünnepséget az auszt­riai Neufeld an der Leitha ál­lomáson tartották, s arra Bu­dapestről és Bécsből is külön­vonat szállította a meghívott vendégeket, a magyar és az osztrák államvasutak vezetőit. Az ünnepségen részt vettek az Ausztriával határos magyar megyék vezetői, valamint a burgenlamdi tartományi kor­mány tagjai. gendő csupán néhány számot felsorolni: 1987-ben a szövet­kezet 273 dolgozója a 280 millió forintos árbevétel mel­lett 32 millió nyereséget ter­melt. Ennek ellenére — bár idén várhatóan a 300 milliót is meghaladja majd árbevéte­lük, s jövedelmezőségük ma­gasan meghaladja az átlagot — úgy tartják, még nem tar­toznak az igazán nagy gazda­ságok közé. Sikeres út Munkájuk azonban már most elismerésre méltó, amit bizonyít a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter di­csérő oklevele is. A kitünte­tést az ünnepi közgyűlésen dr. Polgár Mihály, a Pest Megyei Tanács osztályvezető­je adta át. Köszöntő szavai mellett szólt megyénk mező- gazdasági nagyüzemeinek el­múlt évi munkájáról, vala­mint az ez évben várható eredményekről. Az Űj Világ Termelőszövet­kezet közgyűlésén végezetül Berla Ferenc, az MSZMP Cegléd Városi Bizottságának titkára fejezte ki elismerését a kollektíva tavaly elért ered­ményeiért, a jubileum kap­csán pedig arról a küzdelmes ám sikeres útról beszélt, amely a jelenlegi sikerekhez vezetett. Mint mondta, a szö­vetkezet jelenlévő egykori el­nökei jó érzéssel nyugtázhat­ják, hogy utódaik jól sáfár­kodtak a rájuk bízott va­gyonnal. Pafó Zsuzsa Elhalasztott beszámoló MTESZ-iilés Az MTESZ Pest megyei szervezetének végrehajtó bi­zottsága Cegléden tartott kihe­lyezett ülésén megállapította, hogy a mintegy 600 főt szám­láló szervezet önfenntartása aligha valósítható meg. Tóth B. Zoltán, az MTESZ megyei elnöke célul tűzte ki valamennyi területi szerve­zetnek, hogy keressék a bevé­telhez jutás különböző lehető­ségeit. Szó volt arról is, hogy az MTESZ mellett működő kör­nyezetvédelmi bizottság szük­ségesnek tartja egy környezet- védelmi térkép elkészítését, amelyen megjelölnék a szeny- nyezőforrások helyét és azok tulajdonságait. Az MTESZ Pest megyei szervezetének végre­hajtó bizottsága a gazdasági tevékenységről szóló beszámo­lót szeptemberre halasztotta. Szakszervezet-alapítás Tudósoknak Pénteken ülést tartott a Tudományos Dolgozók Szak- szervezetének megalakulását előkészítő szervezőbizottság. Tagjait a Közalkalmazottak Szakszervezetéhez tartozó ku­tatóintézetek alapszervezetei delegálták. A szervezőbizottság felada­ta, hogy a tudományos dolgo­zók szakszervezetének alapító küldöttértekezletét a tagság által előzetesen elfogadott el­veknek megfelelően tartalmi­lag és szervezetileg előkészít­se. Ennek érdekében szerkesz­tőbizottságot, jelölést előké­szítő- és technikai szervezőbi­zottságot hozott létre, és az alapító küldöttértekezlet idő­pontját 1988. június 25-ére tűzte ki. HÉT HIRE BIRKATÜRELEM # Lezajlott a VII. építőipari ifjúsági konferen­cia. £ Budapesten kiosztották a kiváló nyomdaipari termékek díjait. £ Fővárosunk adott otthont a nem­zetközi gabonavírus-értekezletnek. © Esztergomban kiállítás nyílt A Dunakanyar múltja és jövője cím­mel. © Szegeden történészek és muzeológusok orszá­gos találkozóját rendezték meg. O A hét híre az is, hogy Kunszentmiklós fogadta az országos juhtenyész­tést tanácskozás résztvevőit. Tart mar hosszú esztendők óta ez a folyamat. Sajnos. Irá­nyának megváltozására kevés a remény. A megyében tavaly is csökkent a juhállomány. A mérséklődés 1987-ben hat szá­zalékot tett ki. Egyre keve­sebb van ebből a szinte minden porcikájában haszno­sítható állatból. Ezer dolog szól mellette. Táplálása, tar­tása igénytelen körülmények között is megoldható. Teje, húsa egészséges. Gyapja érték. Járatása javítja a gyenge le­gelőket ... Egy dolog szól el­lenében. Mint ezer másra, itt is az a vaiázsige, nem gazdasá­gos. S ezt könnyebb megálla­pítani, mint tenni valamit a jövedelmezőség javításáért. Egyszerűbb lemondani a tar­tásáról, mint töprengeni, mi módon változtatható kedve­zőbbre ráfordítás és hozam viszonya. Furcsa nyavalya ritkítja tehát a nyájat, úgy nevezik, hogy az érdektelen­ség képében megjelenő ké­nyelmesség. „A legtsalhatatlanabb or­vosság a birkák mindenféle nyavalyájik ellen az, ha Bir­kát tsak azok a Gazdák te- nyésztetnek, akiknek magas, Új elnököt választott a közgyűlés Négy évtizedes úton haladtak Munka és ünnepség. Ez a kettősség jellemezte tegnap a Rákos Mezeje Termelőszövet­kezetben rendezett jubileumi és munkaközgyűlést, amelyet abból az alkalomból tartottak, hogy a közös gazdaság idén ünnepli fennállásának 40. év­fordulóját. Sok jogelődje volt a mai termelőszövetkezetnek, amely hosszú utat tett meg az alakulástól napjainkig, ered­ményeik fokozatosan javultak. Döntő fordulat volt az 1977-es esztendő, amikor a maglódi Univerzál egyesült a fővárosi XVII. kerületi Összefogás Tsz-szel. Ma már több mint egymilliárd forint termelési értéket produkálnak évente, tavalyi eredményük megha­ladta a 100 millió forintot. Pénteken délelőtt a központi iroda előtti parkban felavat­ták Gábor Éva Mária gyöm- rői szobrászművész Életfa ma­dárral című faszobrát, amely a termékenységet szimboli­zálja. A jubileumi közgyűlés elő­ször hivatalos formaságokkal kezdődött, mert Tóth József, a közös gazdaság volt elnöke bejelentette a februári zár­Vörösmarty nevét vette fel A szobi nevelőotthon „S gyenge jácintot, friss violát koszorúba kötöztök / A zöld gallyak közt, hol előbb mulatozva bolyongtam, / Hagyjatok egy fürtöt számom­ra is, Ez legyen és a I Mit jó szivetek érz, emlékül adva nevemnek.” Vörösmarty Mihály Eme idézet állt azon a meghívón, amely a tegnapi névadó ünnepségre invitálta a közönséget. A közel négy év­tizedes szobi nevelőotthon vette fel híres költőnk nevét, és joggal állíthatjuk; az idé­zetben szereplő költői óhaj itt valóra válik. Az időjárás sajnos nem fo­gadta kegyeibe a lelkes ren­dezőgárdát és a meghívotta­kat. Az ünnepség végére ha­talmas felhőszakadás kereke­dett, de az égi áldás nem tud­ta kedvüket szegni az immá­ron Vörösmarty Mihály nevét viselő nevelőotthon lakóinak, nevelőinek. Oberczán József, a Pest Megyei Tanács művelődési osztályá­nak helyettes vezetője átadja a névadó okiratot Koppány Jó- zsefnénak, a nevelőotthon igazgatójának (Csécsei Zoltán felvétele) számadási közgyűlésen, hogy nyugdíjba vonul. A közgyűlés volt hivatott megválasztani a termelőszövetkezet új elnökét. Részt vett az eseményen La­katos Tibor, a megyei párt­végrehajtóbizottság tagja, a Pest—Komárom—Nógrád Me­gyei Agroker vezérigazgatója, dr. Poden Gyula, a TOT fő­titkárhelyettese, Bata János, Pest megye 12. sz. választóke­rületének országgyűlési képvi­selője és Czwikly Károly, a Pest Megyei TESZÖV titkár­helyettese. Tóth József, a leköszönő el­nök elevenítette fel az elmúlt 40 év történéseit, eseményeit. Majd dr. Poden Gyula emel­kedett szólásra. Átadta a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsának üdvözletét és jó­kívánságait a kollektívának, s külön kiemelte Tóth József munkásságát. — Történelmet formáló sorsfordulót élünk, amely ki­hat a társadalmi és gazdasági életre egyaránt. Csakis együt­tes erővel, összefogással keve­redhetünk ki a bajból, szilár­díthatjuk meg jövőnket — mondotta többek között a TOT főtitkárhelyettese. Ezt követően átadta Tóth József­nek a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium di­csérő oklevelét a közös gazda­ság tavalyi gazdálkodási ered­ményeiért. Lakatos Tibor a megyei pártbizottság üdvözletét tol­mácsolta a közgyűlésnek. — Ez a közös gazdaság szép lassan törekedett felfelé, s ma már nemcsak Pest megyé­ben, hanem az ország szövet­kezetei között is az élenjárók között emlegetik. Mindez kö­telezi a tagságot a jövőben is, hogy eredményeiket legalább megtartsák, de ha lehet, in­kább fokozzák. A jubileumi közgyűlésen de­rült fény arra, hogy a nyug­díjba vonuló Tóth József he­lyébe Somlói János, a terme­lőszövetkezet eddigi mezőgaz­dasági elnökhelyettese lépett. Tegnaptól hivatalosan is ő a Rákos Mezeje Tsz új elnöke. Gér József szellös, és ösztövér füvet ter­mő Legelőik vágynak.” A ta­nács százhatvan esztendős, mert Pesten, Petrózai Trattner János Tamas betűivel és költ­ségével kiadatott munkájában, a Magyar Practicus Tenyész- tetöben írta le Nagyváthy Já­nos. A nemesúr persze alig­ha gondolhatta akkor, lesz­nek olyan nyavalyák is, mint ez a mostani, ám mintha sej­tette volna. Tanácsai közé ugyanis beillesztette azt is, ami ma változatlanul aktuá­lis. Nevezetesen, hogy a bir­ka tenyésztéséhez „tsaíc értő fogjon”.... A tavalyi hatszázalékos csökkenéssel a megyében a juhállomány lesüllyedt a 120 ezer darabos határ alá. Ne is emlegessük azt az időt, ami­kor kétszázézer darab feletti nyájseregek járták a megyé­ben a legelőket, de említ­hetjük a nyolcvanas évek ele­jét, amikor minden nehézség ellenére is még mindig 140 ezer felett volt az állomány. Minden nehézség ellenére... Igen, a birkához birkatürelem kell. Nem a tartásához, tere­léséhez, hanem a tenyésztést befolyásoló közgazdasági kör­nyezeti feltételekhez. Ennek a türelemnek nem mindenütt voltak, vannak a birtokában. Legkevésbé a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, az állami gazdaságokban. A ma­gánszektorban ugyanis furcsa módon, már-már érthetetle­nül!?), vagyonokat lehet ke­resni a juhtenyésztéssel, -tar­tással. Az állami gazdaságok­ban viszont ötödével, a szö­vetkezetekben pedig negyedé­vel kisebbedéit az állomány, ha a jelenlegi helyzetet az évtized elejével vetjük össze. Olykor egyetlen igazgatói, elnöki tollvonás elegendőnek bizonyult ennek a hagyomá­nyos állattenyésztési terület­nek a felszámolásához. S kér­dés, nagy kérdés, vajon az ilyen tollvonások mögött (nem­csak birkaügyekben, hanem birkatürelmet követelő más­féle termelési teendőkben is) milyen tények, elemzések áll­nak. Gyanítjuk, gyakran nin­csenek elemzések, a tények is csupán felületiek, ám a gond­tól szabadulni nagy csábítás, míg a gonddal megbirkózni: munka. A tollvonások logiká­ja azért veszedelmes, mert hi­szen akkor akár oda is eljut­hatunk, hogy nem érdemes gabonát, sertést termeszteni, tenyészteni, gyümölccsel baj­lódni, kukoricát vetni, szőlőt szüretelni... A hamari hasz­nok hajszolása soha nem volt jó tanácsadó, s a mezőgazda­ságban különösen nem az. A birka birkatürelemmel viseli mostoha sorsát, de vajon miért kellenek a termelési feltételek szeszélyes váltoga­tása miatt a termelés irá­nyításához is birkatürelmű emberek?! S mert az ilyenek kevesen vannak, csodálkoz­hatunk-e azon, ha például az állami gazdaságokban szinte felhagytak a báránynevelés- sel ?! Lesznek-e még szép napjai a bégető seregnek? Nagy bá­torság kellene a jósolgatás- hoz. Ki tudja, valamilyen hi­vatali szeszély éppen mikor véli megcélzandónak a gyap­jas nyájat?! Azt azonban tud­ni, hogy az egy anyára szá­mított vágójuhtermelés ma kisebb, mint volt másfél év­tizede, az elhullás viszont na­gyobb mértékű, s hogy az egy állatra számított gyapjúter­melésben tapodtatnyit sem si­került haladni a másfél évti­zeddel korábbi állapotokhoz mérten... Mészáros Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents