Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-28 / 127. szám

2 1988. MÁJUS 28., SZOMBAT 'HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI Helsinki Reagan beszéde Holnap kezdődik a csúcstalálkozó Elfogadni a realitásokat A bizalom erősítése jegyében Kedvező a légkör a moszkvai csúcstalálkozó előestéjén Hamarosan megalakítják Afganisztánban a koalíciós kormányt A kontrák időhúzáshoz folyamodnak a managuai tárgyalásokon Altalanos PILLANATKÉP Reagan már napok óta Hel­sinkiben tartózkodik. Az ame­rikai elnök azért állt meg e rövid kitérőre Moszkvába utaztában, hogy alkalmazkod­jon az időkülönbséghez, amely a szovjet főváros és Washing­ton között nyolc óra eltérést mutat. (Amikor az Egyesült Államok fővárosában délután négy óra van csupán, a Kreml híres toronyórája már az éj­félt üti.) A vasárnap kezdődő, június 2-ig tartó találkozó immár a negyedik lesz — Genf, Reyk­javik és Washington — után Bár ezúttal nem írnak alá olyan történelmi jelentőségű megállapodást, mint tavaly decemberben a kettős rakéta- szerződést, a két legfőbb ve­zető eszmecseréit olyan ked­vező légkörben kezdheti meg, amely joggal nyújt reményt a kölcsönös bizalom további nö­velésére. Ezt segítik elő majd azok az aláírásra előkészített okmányok, amelyek a csúcs­megbeszélés tárgyalóasztalára kerülnek. Igaz, a hadászati támadó­fegyverzet ötvenszázalékos csökkentéséről nem sikerült a moszkvai csúcstalálkozóig megegyezni a szerződésterve­zetben. Egyes ellenőrzési problémák még hátráltatják a megállapodás megkötését. De nemcsak ezekben kell teljes egyetértésre jutni, hanem azt is félreérthetetlenné kell ten­ni, hogy milyen fegyverekre terjed ki az ötvenszázalékos csökkentés. A két fél hadá­szati támadóeszközeinek arze­nálja ugyanis eltérő összeté­telű, s jogos a feltétel, hogy a szerződés mondja majd ki egyértelműen, milyen rakétá­kat és manőverező robotrepü­lőgépeket kell megsemmisíteni. Ezekben a kérdésekben már a csúcstalálkozót megelőző külügyminiszteri tárgyaláso­kon jelentős előrehaladást ér­tek el. Jogos tehát az a vára­kozás, hogy a legmagasabb szintű tanácskozáson további kompromisszumok egyengetik a szerződéstervezet végleges kidolgozását. TIZENHAT ÉV ÓTA ELSŐ ÍZBEN... A kedvező előjelek közé tartozik az is, hogy Ronald Reagan bizonyára átnyújthat­ja moszkvai tárgyalásain a ta­valyi kettős rakétaszerződés amerikai ratifikációs okmá­nyait a szerződés jóváhagya­tása az Egyesült Államok sze­nátusában egy ideig kérdője­lessé is vált. Nem azért, mintha a dokumentum becik­kelyezéséhez szükséges két­harmados többség hiányzott voina. Reagan tavaly decem­berben úgy írta alá a megál­lapodást, hogy ebben az ak­tusában támogatta az Egye­sült Államok törvényhozóinak túlnyomó többsége is. A hon­atyák azonban az ~v_ .meny szövegének ellenőrzésére vo­natkozó részében félreérthető megfogalmazásokat véltek fel­fedezni, s ezért bizonytalan időr elnapolták a szerződés ratifikációs vitáját, éppen Se- vardnadze és Shultz utolsó, csúcstalálkozó előtti genfi esz­mecseréje előtt. Mint miéke­zetes, a két külügyminiszter két kiegészítő megállapodást írt alá, s ezek után már csak az lehetett kérdéses, hogy a moszkvai legmagasabb szintű tárgyalás dátumáig megszüle­tik-e az amerikai szenátus becikkelyező döntése. Helms szenátor vezetésével a szenátusbeli héják hiába próbálták azonban megakadá­lyozni obstrukciós magatar­tással azt, hogy megkezdőd­jön az érdemi vita a jóváha­gyásról. Mikor kénytelenek voltak tapasztalni, hogy meny­nyire elszigetelődtek a szer­ződés ellenzésében, végül is meghátráltak. Nem hagyhat­ják ugyanis figyelmen kívül az ország közhangulatát, hi­szen egyesek közülük újravá­lasztásukért indulnak verseny­be a novemberi választáson. Ezek után már csak egyetlen vitás kérdés maradt: megsza­vazzák-e vagy sem azt a ki­egészítést a szerződéshez, amely megtiltja, hogy bár­mely ezután következő ame­rikai elnök másként értelmez­ze a megállapodás szövegét, mint azt a törvényhozás fel­sőháza a becikkelyező szava­zásával tette. A kiegészítést több mint kétharmados többséggel elfo­gadták. Ez a szavazás — mi­vel magát az okmány szöve­gét nem módosítja — nem tesz szükségessé új egyeztető tárgyalást a Szovjetunióval. Reagan azonban nem helye­selte a kiegészítést. Egyrészt azért, mert az elnöki jogkör korlátozását látja ebben. Más­részt attól tart, hogy vissza­menőleg is érvényesíteni pró­bálják a szenátusi döntést. Mint emlékezetes ugyanis, az elnök igyekszik „újraértelmez­ni” az 1972-ben aláírt SALT—1 egyezményt, amely akadályozza ügyfegyverkezési programjának megvalósítását. Alig valószínű azonban, hogy Reagan a kiegészítéssel jóváhagyott kettős rakétaszer­ződés becikkelyezési eljárását megvétózná. Hiszen a ratifi­kált decemberi szerződéssel nem csak az Egyesült Álla­mokban növekedne az az esélye, hogy mint kívánja, a „nagy elnökök” közé kerüljön országa történelmében. A jó­váhagyott szerződés tovább javítja a vasárnap kezdődő csúcstalálkozó légkörét, s jó kiindulási alapot jelent az eszmecserénél a kölcsönös bi­zalom erősítésére. Bár a sza­vazás lapunk zártáig még nem zajlott le, de Byrd, a de­mokrata csoport vezetője úgy nyilatkozott, hogy a rakéta­szerződés a szükséges kéthar­mados többségnél is lényege­sen nagyobb támogatást kap. Hírügynökségek rámutatnak: a jóváhagyó döntés azért is jelentős mutató, mert 16 év óta először fordul elő, hogy a washingtoni szenátus becikke- lyez egy szovjet—amerikai szerződést. ELŐSEGÍTENI A MEGBÉKÉLÉST afgán kabinetekben részt vett politikusok is. Az államfő szerint az is elképzelhető, hogy a volt afgán király va­lamilyen formában visszatér­jen az országba. Miközben a kabuli erők mindent megtesznek a meg­békélési politika sikeressé té­telére, a fegyveres ellenzék elutasít minden kompromisz- szumos ajánlatot; s változat­lanul azt hirdeti, hogy a há­borút addig akarja folytatni, amíg a Nadzsibullah vezette kormányzatot meg nem dönti. Azok a tervek azonban, hogy a Pakisztánból visszátért lá­zadókkal megerősödve, gyor­san elfoglalják a szovjet csa­patok által kiürített városo­kat, egyelőre füstbe mentek. A kabuli kormányzat csapatai — bár egyes helyeken ost­romgyűrűben — kitartanak és visszaverik a támadókat. A lázadók most arra számí­tanak, hogy a Pakisztánból a genfi egyezmények megsérté­sével érkező több száz teher­autónyi fegyver- és hadanyag' szállítmányokkal javukra for­díthatják a hadihelyzetet. ÖSSZEHANGOLT AKCIÓK SORA Nyilván kedvezően hat majd a csúcskonferencia lég­körére az is, hogy rendben, menetrendszerűen halad a szovjet csapatok kivonása Af­ganisztánból. Moszkvában egyébként közzétették a kon­tingens hivatalos adatait is. Eszerint a Szovjetuniónak 100 300 katonája volt Afga­nisztánban, amikor megkezdte a kivonulást. Azt is bejelen­tették a héten, hogy a szovjet hadsereg Afganisztánban 1938. május elejéig 13 310 halottat vesztett, a sebesültek száma 35 478 és 311 személy tűnt el nyomtalanul. A kabuli kormányzat eköz­ben további fontos lépéseket tett a meghirdetett megbéké­lési politika valóra váltására. Nadzsibullah afgán államfő új miniszterelnököt nevezett ki Muhammad Hasszán Sark ed­digi miniszterelnök-helyettes személyében. Az ő vezetésé­vel alakul majd meg Afga­nisztán koalíciós kormánya. Ennek menete szigorúan al­kotmányos lesz. Megalakul a nemzeti tanács, összeül a nemrég megválasztott parla­ment és napirendre tűzi az új kabinet megalakítását. Az új koalíciós kormányban — mint Nadzsibullah elnök beje­lentette — valamennyi párt helyet kap, sőt szerepet vál­lalhatnak benne a korábbi Hosszas huzavona után a héten mégis a tárgyalóasztal­hoz ült a kontrák delegációja Managuában, hogy tárgyaljon a tűzszünetről, az elleni cra- dalmár csoportok fegyverleté­teléről, majd bekapcsolódá­sukról a nicaraguai politikai életbe. Az ideiglenes fegyver­nyugvás dátuma ugyanis má­jus 31-én lejár, s a kontrák eddig nem válaszoltak a ma­naguai kormány bejelentésére, amellyel egyoldalúan meg­hosszabbította a tűzszünetet, természetesen abban az eset­ben, ha a másik oldal nem újítja fel a fegyveres harcot. A kontrák azonban a tár­gyalások e heti harmadik for­dulójában azt követelték, hogy jövő januárig csak feltételes legyen a tűzszünet, és cso­portjak addig tarthassák meg fegyvereiket. Ehhez a tűz­szünethez azonban csak úgy járulnának hozzá, ha a ma­naguai kabinet még május 31-ig teljesítené minden poli­tikai feltételüket, köztük eltö­rölné a kötelező katonai szol­gáltatót is. Ez nem keveseb­bet jelentene, mint hogy — miközben az ellenforradalmá­rok megtarthatnák fegyverei­ket — a sandinista kormány­zat maga járulna hozzá had­serege felbomlasztásához. A kontrák, amikor ezt a teljesíthetetlen feltételt szab­ták, már várták a washingto­ni képviselőház szavazását a kontrasegély felújításáról. Ez­úttal azonban csalatkoztak: a javaslat nem kapott többsé­get, bár a honatyák egy része gyorsan bejelentette: ismét előterjeszti más formában az indítványt. A washingtoni po­litikai naptárral függ össze a januárra ajánlott fegyverleté­tel is. Akkor ugyanis új elnök lesz már a Fehér Házban, s a kontrák nyilván arra számí­tanak, hogy „szabadabb keze” lehet a managuai komány el­leni fellépésekre, mint most Reagannek, akinek mégis csak figyelemmel kell lennie arra, hogy pártja választási hadjáratot folytat... Árkus István A finn fővárosban pénteken mondott beszédében Reagan elnök a helsinki záróokmány előírásainak teljes érvényesí­tését sürgette. Bár elismerte, hogy a Szovjetunióban e té­ren jelentős változások követ­keztek be. Reagan méltatta a záróok­mány mindhárom kosarának elveit Azt hangoztatta, hogy megvalósításuk terén jelentős az előrelépés. Kiemelte a bi­zalomnövelő intézkedésekről Stockholmban létrejött meg­állapodás fontosságát. A gaz­dasági együttműködésről szól­va Reagan azzal igyekezett indokolni a viszonylag las­súbb haladást, hogy a szocia­lista országok „államilag irá­nyított” gazdaságával nehéz megfelelő gazdasági kapcsola­tokat kiépíteni. Az emberi jogok érvényesí­tésének területén az amerikai elnök általában elmarasztal­ta a „keleti” — a szocialista — országokat, de részletesen csak a Szovjetunióval foglal­kozott. Szólt arról, hogy az el­múlt években e téren is fon­tos változások következtek be. „Gorbacsov a glasznosztyról, a peresztrojkáról beszél. Eze­ket a kijelentéseket különösen fontosnak tartjuk, üdvözöljük” — mondotta Reagan, kijelent­ve, hogy számos olyan ese­mény következett be az em­beri jogok érvényesítése terén, ami „új és jó jelenség” a Szovjetunióban. Az amerikai elnök szerint a „keleti tömb” országai bel­ső nehézségekkel küzdenek, és egyes országokban „lépése­ket tesznek a jobb és ered­ményesebb” körülmények fel­tételeinek biztosítására. Rea­gan üdvözölte ezeket a törek­véseket. A küszöbönálló csúcstalál­kozóról szólva a várható meg­állapodások közül elsősorban a kétoldalú kapcsolatok bőví­tésére utalt, a leszerelési kér­désekkel ezúttal csak érintő­legesen foglalkozott. — Az Egyesült Államok és általá­ban a Nyugat kész arra, hogy a Szovjetunióval és szövetsé­geseivel további lépéseket te­gyen az európai biztonság nö­velése érdekében. HAZÁNKBAN A FENTO Prágában tartotta május 22-ike és 27-ike között soros közgyűlését, valamint végre­hajtó bizottsági ülését a szo­cialista országok műszaki-tu­dományos szervezeteinek szö­vetsége, a FENTO. A FENTO közgyűlése mosta­ni ülésén felvette a tagok so­rába a kubai mérnökszerveze­tet. Határozott arról is, hogy a szocialista országok műsza­ki-tudományos szervezetei szö­vetségének végrehajtó bizott­sága a következő négy évben hazánkban végzi munkáját. A FENTO elnökének Fock Jenőt, a Műszaki- és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetségé­nek elnökét, főtitkárának pe­dig dr. Tóth Jánost, az MTESZ főtitkárát választották, aki ha­zánk küldöttségét vezette a prágai eszmecserén. A csehszlovák fővárosban tartott FENTO-közgyűlésen a szocialista országok mérnök- szervezeteinek képviselői meg­vitatták azt is, hogy miként járulhatna hozzá a szervezet az egyes országokban, vala­mint a KGST komplex prog­ramjának keretében a műsza­ki haladás felgyorsításához. Moszkva Afgán vendég Abdul Vakil afgán külügy­miniszter útban Havannába pénteken rövid időre megállt Moszkvában és megbeszélést folytatott Eduard Sevardna- dze szovjet külügyminiszterrel. Vakil a kubai fővárosban az el nem kötelezett országok mozgalmának koordinációs bizottsága ülésén vesz részt. UJ ELNÖK BOSZNIÁBAN A bosznia-hercegovinai tagköztársaság képviselőháza Zia- tan Karnvdics személyében megválasztotta új elnökét a kő­vetkező egyéves időszakra. A 309 képviselő közül 227 veti részt a szavazáson, közülük 134 adta le voksát Karavdicsra, 81 pedig a másik jelöltre, Szuad Miminagricsra. 12-en tar­tózkodtak a szavazástól. A bosznia-hercegovinai képviselőház előző elnöke, Szavo Csecsur megbízatási ideje egy hónappal ezelőtt lejárt, s az AGROKOMEKC kombinát váltóbotránvában rá háruló poli­tikai felelősség miatt azóta a bosznia-hercegovinai kommu­nista szövetség központi tagságáról is lemondott. Utódát április végén nem tudták megválasztani, mert a javasolt jelöltek közül senki sera kapta meg a szükséges szótöbb­séget. így a háznak egy hónapon át nem volt elnöke. (Folytatás az 1. oldalról.) Moszkvában bőven esik szó a regionális válságokról is. A decemberi csúcstalálkozón még éppen csak felvázolták az afganisztáni rendezés lehe­tőségét, azóta már meg is kez­dődött a szovjet csapatok ki­vonása. Megfogalmazódtak már az álláspontok az emberi jogok érvényesítéséről folyó vitában is: nemcsak az amerikai fél áll elő ezekkel, hanem a szov­jet is. Itt a cél a párbeszéd fenntartása, a viták, hangne­mének tompítása lehet. Reagan maga úgy értékel­te, hogy a moszkvai csúcs nem befejezés, hanem állomás a két ország párbeszéde fej­lesztésében. Kétségtelen, hogy ez a párbeszéd sokak által ko­rábban megvalósíthatatlan- nak tartott eredményeket ho­zott már eddig, s ez az élet realitásainak diadala a szóla­mok felett. Végül is most az az elnök látogat a szovjet fő­városba, aki fehér házi pálya­futását a „gonosz birodalmá­nak” emlegetésével kezdte. Reagan persze ma is fenntart­ja elveit, de elfogadta a vi­lágpolitika realitásait. Áz amerikai elnök szeretné különösen emlékezetessé tenni a moszkvai utat, s természe­tesen az amerikai közvéle­ménynek is kedvére tenni. A lényeg: Moszkvában a párbeszédet magasabb fokra lehet emelni, s az amerikai elnök is ebben látja a talál­kozó legfőbb értelmét. A két vezető decemberi tár­gyalásai óta áttörés történt a katonák kapcsolataiban is: a második világháború idején szövetséges, majd a hideghá­borús években ellenségessé vált nagyhatalmak védelemért felelős miniszterei a tavasszal Bernben találkoztak, hogy át­tekintsék a területükkel össze­függő szakmai, politikai kér­déseket, a katonai doktríná­kat. Kiderült: az egymás iránti türelem még e kényes témában is elősegítheti a szembenállás csökkentését, nö­velheti a kölcsönös megértést. A leszerelés ügye mellett felértékelődött a regionális válságok ügye, azt a reményt keltve, hogy a két nagyhata­lom együttműködése közelebb hozhatja a megoldást évtize­des konfliktusokra, mint a kö­zel-keleti, a kambodzsai vagy Afrika és Közép-Amerika több válsága. Washington Ratifikációs vita Az amerikai törvényhozás szenátusa pénteken megkezdte a szovjet—amerikai rakéta­szerződés érdemi ratifikációs vitáját. Robert Byrd, a több­ségi demokrata pártcsoport vezetője, a vita megnyitása előtt megerősítette, hogy re­méli: a ratifikálási eljárást időben be tudják fejezni ah­hoz, hogy Reagan az okmá­nyokat még a moszkvai csúcs előtt kézhez kaphassa. Közölte azt is, hogy számításai szerint a szavazásra a délutáni órák­ban — közép-európai idő sze­rint 20—21 óra körül — sort lehet keríteni. Felszólította a szenátus republikánus pártcso­portját: a lehető legteljesebb mértékben működjék együtt a ratifikálási eljárás mielőbbi befejezése érdekében, külön­ben azt kockáztatja, hogy a saját pártjához tartozó elnö­köt „üres kézzel küldi Moszk­vába”. Brüsszelben véget ért a NATO-tanácskozás A nukleáris stratégia változatlan A NATO-tagországok had­ügyminiszterei pénteken befe­jezték kétnapos tanácskozá­sukat Brüsszelben. A védelmi tervező bizottság megerősí­tette a NATO nukleáris stra­tégiáját, szükségesnek mondta a hagyományos fegyverzet fej­lesztését is, valamint a kato­nai terheknek a tagországok közötti arányos elosztását. A tanácskozásról kiadott közlemény utal a küszöbön- álló szovjet—amerikai csúcs- találkozóra, s Reagan elnököt a NATO teljes támogatásáról biztosítja. Kifejezi reményét, hogy a közepes hatótávolságú rakéták (INF) visszavonásáról decemberben kötött megegye­zés rövidesen hatályba lép, és hogy haladás lesz a stratégiai fegyverek 50 százalékos csök­kentését célzó tárgyaláson. Ezzel ellentétben a közle­mény megerősíti: a NATO biztonsága „a fokozatos visz- szacsapás és a megelőző vé­delem” céljait szolgáló „nuk­leáris és hagyományos fegy­verzet hatásos kombinációján alapul”. Ezt hangsúlyozta a tanács­kozást követő sajtóértekezle­tén Lord Carrington NATO- főtitkár is. Frank Carlucci amerikai hadügyminiszter már árnyaltabban fogalma­zott: nem látványos fordula­tokra kell várni. Sok jel mu­tat változásra, így például az emberi jogok tekintetében ta­pasztalhatóak — mondotta. Mi Csak röviwM JOZSE SZMOLE, a Szlovén Dolgozók Szocialista Szövetsé­gének (népfront) elnöke meg­Bejrút Bevonultak a szírek A Szíriái hadsereg néhány száz katonája péntek délelőtt megkezdte bevonulását Bejrút déli külvárosaiba. Ezek 90 százalékát a három héten át tartó véres harcok nyomán az Iránhoz közelálló integ- rista erők ellenőrizték. Az első szakaszban a kézi fegyverekkel, páncéltörő ra­kétákkal felszerelt 350-400 fő­nyi szír katonaság Gobajre kerületnek, az Amal és a Hezbollah „frontvonalának” ellenőrzését vette át. Utóbb, ha a feltételek nem romla­nak, csatlakozik hozzájuk a libanoni csendőrség is, a bel­biztonsági szervezet 400 em­bere. Helyszíni jelentések szerint társai agyonlőtték az egyik helyi Hezbollah-vezetőt, ami­kor az a szíriai egységek megérkezése előtt utasítást adott a kiürítésre. Bizonytalan, hogy a külvá­ros peremén lévő, hétezresre becsült szíriai alakulatok mi­kor vonulnak be a további külvárosi körzetekbe. hívására Pozsgay Imre, az MSZMP PB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára pénteken dél­előtt rövid munkalátogatást tett Szlovéniában. MILOS JAKES, a CSKP KB főtitkára pénteken hivata­los baráti látogatásra a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaságba érkezett. AFGANISZTÁN elnöke pén­teken kegyelemben részesítet­te Alain Guillo francia fotó- riportert, aki nyolc hónappal ezelőtt esett a kormánycsapa­tok fogságába. CSÜTÖRTÖKÖN beválasz­tották az ENSZ Emberi Jogok Bizottságába Kubát és Pana­mát. Megbízatásuk három évre szól. FRANCIAORSZÁG Nantes repülőterén pénteken délelőtt kényszerleszállást hajtott vég­re az ALITALIA olasz légi- társaság New Yorkból Milá­nóba tartó gépe hamis bom­bariadó miatt. EGY NAPON belül másod­szor intézett támadást az irá­ni haditengerészet külföldi hajó ellen a Perzsa-öbölben. Larak iráni félsziget közelé­ben pénteken tűz alá vettek egy máltai bejegyzésű teher­szállító hajót. j

Next

/
Thumbnails
Contents