Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-25 / 124. szám

2 1988. MÁJUS 25., SZERDA mFÓKUSZ Személyi változásokról is döntött a Legfelsőbb Tanács Törvényjavaslat a Az egység nevében 2 1963 május 25-én harminc­< két független afrikai állam X Addisz Abebában megalapí- ^ tóttá az Afrikai Egységszer- $ vezetet. Nevében az egység 2 a célt fejezte ki, amelynek í előmozdítására a panafrikai 2 szervezet törekedni hivatott. J Feladatául szabta meg továb- ^ bá a tagállamok területi ép­1 ségénck és függetlenségének í védelmét, a gyarmatosítás 2 maradéktalan felszámolását a 2 kontinensen. Az AESZ megalakulásakor a földrész országainak csak­nem a fele volt még gyar­mat. A hatvanas évek végé­re függetlenné váltak az an­gol és francia, a hetvenes évek közepén pedig a portu­gál gyarmatok, 1980-ban Zim­babwében létrejött a fekete többségi uralom. A tagállamok száma az el­telt negyedszázadban ötven- re emelkedett, de az egység óhaja az eltelt negyedszázad­ban nemcsak hogy beteljesü­letlen maradt, hanem magá­nak a kontinentális szerve­zetnek a fennmaradása is többször veszélybe került. Az Afrikai Egységszerve­zetben maradéktalan egyetér­tés jószerével csak a Dél-Af­rikai Köztársaság apartheid­rendszerének elutasításában, Namíbia függetlenségének kö­vetelésében, a nyugati hatal­mak cinkosságszámba menő tétlenségének elítélésében van. A földrész egyéb gondjainak megoldásában már eltérnek a vélemények. Az AESZ egykori alapítói közül ma már csak Felix Houphouet-Boigny elefánt­csontparti államfő és II. Hasszán marokkói király ma­radt meg tisztségében. Ma­rokkó azonban 1984-ben — az AESZ történetében példát­lan módon — kilépett a szer­vezetből, amikor teljes jogú tagként felvették a Szaharai Arab Demokratikus Köztársa­ságot. Ezt tartotta szem előtt, amikor Algéria és Marokkó, Etiópia és Szomália. Kenya és Szomália határviszályában közvetített; jelenleg Csád és Líbia határvitájában fejt ki jószolgálati tevékenységet — a belügyekbe való be nem avatkozásnak az alapokmány­ban is rögzített elve azonban behatárolja lehetőségeit. Az Afrikai Egységszerve­zet talán legnyomasztóbb gondja a földrész katasztro­fális gazdasági helyzete, kü­lönösen fekete Afrikában. A világnak az ENSZ által nyil­vántartott 36 legszegényebb országából 26 afrikai. A kon­tinens országainak összadós- sága a múlt év végén elérte a 218 milliárd dollárt. A gaz­dasági növekedés csaknem stagnál, a mezőgazdasági ter­melés bővülése pedig elma­rad a népesség növekedésétől, ami Afrikában a leggyorsabb a világon. A földrészen élő 580 millió emberből a FAO becslése szerint 80-100 millió a rosszul tápláltak száma, közülük százezreket közvetlen éhhalál fenyeget. Az AESZ nemzetközi összefogást sür­get a kontinens gazdasági talpra állításának érdekében. Ígéretekben nincs hiány, a segítség azonban mindeddig messze elmaradt attól, amit az afrikai országok reméltek, s amire valóban égető szük­ségük lenne. Az afrikai or­szágoknak azonban ahhoz, hogy szavuknak nagyobb sú­lya legyen, először saját né­zeteltéréseiken kell felülkere­kedniük. A szövetkezeti törvényről kezdett vitát kedden meg­nyílt ülésszakán a szovjet parlament. A törvényterveze­tet Nyikolaj Rizskov kormány­fő ismertette a küldöttekkel. A Legfelsőbb Tanács két háza az első munkanapon — Jegor Ligacsov előterjesztésére — személyi kérdésekben is dön­tött. A miniszterelnök beszé­dében leszögezte: a szövetke­zetekről szóló törvény igen fontos a radikális gazdasági reform szempontjából, mert a piac változásaira gyorsan és rugalmasan válaszoló kis és közepes termelőegységek fej­lesztését segíti elő. Közölte, hogy az országban már je­lenleg is mintegy 20 ezer ipa­ri és szolgáltató szövetkezet működik. A velük szembeni magatartás eddig nem minden esetben volt kedvező, mert sokan úgy vélekedtek, hogy fejlesztésük „elhajlás a szo­cializmustól”. A szövetkezeti szektornak egyenrangú fél­ként aktívan ki kell vennie részét az átalakítás megvaló­sításából — hangsúlyozta Nyi­kolaj Rizskov. Ennek jogi alapját teremti meg a most tárgyalt törvénytervezet, ame­lyet három hónapja bocsátot­tak országos vitára. Az élénk érdeklődést jelzi, hogy a ter­vezethez több mint 200 ezer különféle javaslat, kiegészítés érkezett és 50 cikkelye közül 42-őt megváltoztattak. Június 24-én Brüsszelben aláírják a Közös Piac és a KGST együttműködését ki­nyilvánító közös nyilatkozatot — közölte kedden Willy de Clercq, az EKG-bizottság nemzetközi kapcsolatokért és külkereskedelemért felelős tagja. Miután a múlt héten eredményesen befejeződtek Brüsszelben a KGST titkár­sága és az EGK bizottsága delegációinak megbeszélései, és a felek a kiadandó közle­Karolosz Papuliasz görög és Mesut Yilmaz török külügy­miniszter vezetésével kedden Athén közelében megtartotta első tanácskozását a két NA- TO-állam feszült viszonyának javítására létrehozott politikai vegyes bizottság. A testület a tervek szerint csütörtökig ösz- szesen háromszor ül össze. 1952 óta nem járt török kül­ügyminiszter Athénban. A két­oldalú kapcsolatok normalizá­lásáról Andreasz Papandreu görög és Turgut özal török miniszterelnök állapodott meg január elején a svájci Davos- ban. A tervek szerint a két kormányfő június 13—15. kö­zött újabb találkozót tart, ez­úttal már Athénban. A két ország közeledését el­lenző szélsőséges csoportok hétfőn, a török küldöttség ér­kezése előtt pokolgépes me­rényletet kíséreltek meg két Athénban dolgozó török dip­lomata ellen és további me­rényleteket jelentettek be. A hatóságok rendkívüli bizton­sági intézkedéseket léptettek A személyi változások sorá­ban a legfontosabb, hogy Ju- rij Hrisztoradnov személyében új elnöke van a szovjet tör­vényhozás egyik házának, a szövetségi tanácsnak. Az 59 éves új elnök — aki eddig az SZKP gorkiji területi pártbizottságának első titkára volt — az egészségi állapota miatt nyugdíjba vonult Lev Tolkunovot váltja fel tisztsé­gében. Ugyancsak kedden megválasztották a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének három új helyettesét is — Pulat Habibullajevet, Zakas Kamaligyenovot és Vitautasz Asztraukaszt, akik az üzbég, a kazah, illetve a litván leg­A kongresszus két házának vezetőivel, majd kormányá­nak tagjaival találkozott ked­den Reagan amerikai elnök, hogy a küszöbönálló csúcs- találkozóról tárgyaljon velük. Reagan szerdán indul Euró­pába, a vasárnap kezdődő moszkvai találkozó előtt négy napot tölt Finnországban, ré­szint hivatalos látogatáson, részint azért, hogy pihenjen és átálljon a nyolcórás idő- számítási különbségre Wa­mény minden részletében megállapodtak, június 8—9-én Moszkvában egy utolsó hiva­talos tárgyalást tartanak, s ennek befejezéseként parafál- ják a közös nyilatkozatot. Ez kinyilvánítja a két gazdasági tömörülés együttműködési készségét és kölcsönös elis­merését, s az együttműködés területeit is felvázolja. Ezt követően június 24-én Brüsz- szelben kerül sor a nyilatko­zat ünnepélyes aláírására. életbe, a török külügyminisz­ter védelmére 3500 rendőrt mozgósítottak. A tárgyaláso­kat egy tengerparti luxusszál­lodában tartják, Athéntől 30 kilométerre. A vegyes bizottság ülésein a két országot közvetlenül szembeállító — az Égei-ten- gerrel kapcsolatos — kérdé­sekről tanácskoznak. A konti­nentális talapzat kőolajkincsé- nek kiaknázásával kapcsolatos nézeteltérések miatt tavaly márciusban kis híján háború robbant ki a két NATO-ország között. Ellentétes álláspontot vallanak Athénban és Anka­rában az Égei-tenger légteré­nek ellenőrzéséről és a török partok közelében levő néhány görög sziget státusáról is. A török fél szerint ezeken a szi­geteken Athénnak nincs joga katonákat állomásoztatni. A görög-török viszony további tehertételéről, a ciprusi kérdé­sekről a jelentések szerint majd csak a két ország kor­mányfőjének athéni találkozó­ján lesz szó. Mesut Yilmazt az első tár­gyalási forduló után Athénban fogadta Hrisztosz Szárcetakisz görög köztársasági elnök. felsőbb tanácsok elnökei. A LT elnöksége tagjává válasz­tották Lev Zajkovot, a moszk­vai pártbizottság első titkárát, Rafik Nyisanovot, az Üzbég KP KB első titkárát és Rav- mer Habibullint, a baskíriai területi pártbizottság első tit­kárát. Felmentették viszont el­nökségi tagságuk alól Borisz Jelcint és Inamzson Uszman- hodzsajevet. A Legfelsőbb Tanács szer­dán folytatja ülését. Várha­tóan ezen a napon szavaznak a küldöttek a szövetkezeti törvényről és megkezdődik a közepes hatótávolságú raké­tákkal kötött megállapodás ra­tifikálásának vitája is. shington és Moszkva között. Az elnök látványosan in­dul el majd az amerikai fő­városból: a Fehér Ház előtt mintegy másfél ezer különbö­ző kormányzati tisztségviselő, politikus búcsúztatja — ez­zel is aláhúzva a csúcstalál­kozó jelentőségét. Amerikai elnök 14 év óta nem járt a szovjet fővárosban és a hiva­tali ideje végéhez közeledő Reagan bizonyos értelemben csúcspontnak tekinti a moszk­vai utat elnöki tevékenységé­ben. Egy keddi televíziós be­szédében, amelyet az USIA televíziós hálózata közvetített a világ sok országába, mél­tatta a szovjet—amerikai kapcsolatokban bekövetkezett javulást, bár azt mondotta, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió között tovább­ra is „igen nagy politikai és erkölcsi eltérések” vannak és ..nem számít arra, hogy egy -napon egyszerre eltűnnek a különbségek” és „ellenfelünk megváltozik”. A főként a nyugat-európai országokba sugárzott beszédé­ben Reagan megismételte, hogy ezen a csúcstalálkozón is a már kialakult négy napi­rendi pontról lesz szó és is­mét első helyre tette az em­beri jogok érvényesülésének témakörét. Ugyanakkor ki­fejtette, hogy Mihail Gorba- csovval megvitatják a regio­nális válságok kérdéseit és a kétoldalú kapcsolatok, főként a személyes kapcsolatok bő­vítésének lehetőségeit. Reagan vasárnap érkezik Moszkvába. Az előzetes ter­vek szerint öt hivatalos tár­gyalást folytat Mihail Gorba- csovval, részint négyszem­közt, csupán a tolmácsok je­lenlétében, részint a vezető szakértők bevonásával. A csúcsszintű tárgyalással pár­huzamosan üléseznek majd a különböző munkacsoportok, szakértői bizottságok. Továb­bi találkozásra adnak alkal­mat a hivatalos vacsorák, il­letve a moszkvai Állami Aka­démiai Nagy Színház balett- előadásának megtekintése. Reagan azonban találkozik a szovjet társadalom különbö­ző rétegeinek képviselőivel is: beszédet mond a moszkvai állami egyetemen, ellátogat a szovjet írószövetségbe és egy ortodox kolostorba, sőt talál­kozni kíván szovjet „ellenzé­ki” személyekkel is. Az őt kísérő mintegy 300 amerikai újságírónak a láto­gatásról kiadott tájékoztató­hoz az elnök külön előszót írt, s ebben azt hangoztatja, hogy nagy várakozással te­kint moszkvai útja elé. XSAK RÖVIDÍN... ECK—KGS T-együttműködés Brüsszelben ünnepélyes aláírás Enyhíteni a két ország feszült viszonyán Tárgyal a két külügyminiszter Látványos búcsúztatás az amerikai fővárosban Az elnök televíziós beszéde Észak-atlanti közgyűlés Első a párbeszéd lehetősége BRANKO MIKULICS, a jugoszláv kormány elnöke kedden, Párizson át, hivata­los látogatásra Tokióba in­dult. Takesita miniszterelnök meghívására május 26—28-án tartózkodik Japánban és tár­gyalásainak középpontjában a kétoldalú gazdasági együtt­működés témái állnak majd. MILOS JAKEST, a CSKP KB főtitkárát, aki hétfőn ér­kezett hivatalos baráti láto­gatásra Pekingbe. fogadta Csao Ce-jang, a KKP KB fő­titkára. A JUGOSZLÁV Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége (népfront) országos választ­mánya hétfői belgrádi ülésén dr. Bozsidar Csolakovics or­vosprofesszort, Koszovo auto­nóm tartomány küldöttét vá­lasztotta meg új elnökévé, Joszip Hrvatint (Horvátor­szág) pedig titkárává, miután Milojko Drulovics (Szerbia) és Sztojan Dimovszki (Mace­dónia) megbízatási ideje le­járt. TÖBB RAKÉTA csapódott be kedden a reggeli órákban Kabul egyik lakónegyedében. A fegyveres ellenzék a szov­jet csapatkivonás megkezdése óta fokozta az afgán főváros elleni támadásait, hogy nyo­mást gyakoroljon a kabuli kormányra. A kelet-nyugati kapcsolat- rendszer fejlesztésének kérdé­seiről, a két világrendszer kö­zötti párbeszéd jelentőségéről is szó lesz az észak-atlanti közgyűlés tavaszi ülésszakán. A NATO tagországok parla­menti képviselőit tömörítő szervezet a portugáliai Ma­deira szigetén e hét végén tartja soron következő tanács­kozását. Az eseménynek az ad különleges jelentőséget, hogy gyakorlatilag egy időben zajlik majd Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan moszkvai találkozójával. Ily módon a NATO-államok törvényhozá­sainak tagjai frissiben ele­mezhetik a két világhatalom vezetője közötti megbeszélések témáit. Emlékezetes, hogy az idén az észak-atlanti közgyű­lés küldöttsége Budapesten járt és akkor e szervezet meg­bízottai első ízben tartottak véleménycserét egy szocialista állam országgyűlési képvise­lőivel. VENDÉGÜNK: PREM TINSZULANONDA Prem Tinszulanonda 1920-ban született a Thaiföld déli részén fekvő Szongkhla városában. 1941-ben a Csulacsomklao kato­nai akadémián szerzett diplomát; további tanulmányait a szárazföl­di haderő lovassági iskolájában, illetve két szakaszban az Epve- sült Államokban folytatta. 1966- ban elvégezte az elitképző nem­zetvédelmi akadémia egyéves kurzusát. Prem Tinszulanonda 1941-ben al­hadnagyként kezdte pályafutását a thaiiöldi hadsereg egyik páncé­losezredének kötelekében. 1946-tól páncélos, 1950-től lovassági szá­zadparancsnoki beosztásban szol­gált, majd 1954—55. között a 2. % lovasezred zászlóaljparancsnoka volt. 1955-től, 1968-ig a szárazföldi haderő helyettes parancsnoka, 1974-ig pedig a lovassági főhadi­szállás parancsnoki tisztét látta el. 1974-ben a második katonai körzet parancsnokává nevezték ki altábornagyi rangban. 1977-ben rövid ideig ismét a szárazföldi haderő helyettes parancsnoka lett, majd Kriangszak Csamanan tá­bornok “lső kormányában bel­ügyminiszter-helyettessé, második és harmadik kormányában hon­védelmi miniszterré nevezték ki, s ezzel párhuzamosan 1978 és 1980 között a szárazföldi haderő fő­parancsnoki tisztét is betöltötte. Kriangszak lemondása után, 1980 márciusától Prem Tinszulanonda foglalta el a miniszterelnöki posz­tot; 1980—86. között egyben hon­védelmi miniszter is volt. A kép­viselőház idén áprilisban történt feloszlatása óta ügyvezető minisz­terelnökként tevékenykedik. A thaiföldi miniszterelnök nőt­len. Ronald Reagan üdvözlő távirata Szimpátia kíséri a változásokat Ronald Reagan, táviratban köszöntötte Grósz Károlyt az MSZMP főtitkárává választá­sának alkalmából. „Az ameri­kai nép nevében sok sikert kívánok önnek azon politikai és gazdasági reformok végre­hajtásához, amelyek lehetővé teszik Magyarország számára, hogy maradéktalanul kiaknáz­za népének hatalmas tehetsé­gét és alkotó szellemét” — ol­vasható a táviratban. ★ A világsajtó kommentárok­ban foglalkozik az Országos pártértekezlet után várható bel- és külpolitikai változá­sokkal. „A személyi változások a Magyar Szocialista Munkás­párt vezető testületéiben mé­lyen demokratikus módon és nagy politikai kultúrával, Ká­dár János történelmi érdemei­nek teljes elismerésével, a megérdemelt további aktív politikai részvétel biztosításá­val zajlottak le” — mondotta Jerzy Urban szokásos keddi nemzetközi sajtóértekezletén Varsóban. „A személyi változások — fejtette ki — a reformfolya­mat és az újjászületés gyorsí­tását szolgálják. A magyar pártnak, e törekvései teljesen összhangban vannak a szocia­lista országok többségében végbemenő változások irányá­val, egybecsengenek a len­gyelországi törekvésekkel is. Meleg szívélyességgel figyel­jük a Magyarországon, bará­tainknál végbemenő folyama­tokat”. Az országos pártértekezlet egyébként változatlanul a lengyel sajtó érdeklődésének homlokterében áll. A Lengyel Egyesült Munkáspárt központi napilapja, a Trybuna Ludu teljes terjedelemben közli keddi számában a pártértekez­let állásfoglalását, Grósz Ká­roly és a Politikai Bizottság új tagjainak rövid életrajzát. A lapok kiemelten közük, hogy Margaret Thatcher brit kormányfő „legmelegebb jókí­vánságait” küldte hétfőn az MSZMP főtitkárává megvá­lasztott Grósz Károlynak. Emlékeztetnek, hogy a magyar miniszterelnök május elején tett hivatalos látogatást Lon­donban és már első találkozó­jukon „igen szívélyes megér­tés” alakult ki Thatcher asz- szony és Grósz Károly között. A Le Quotidien de Paris elemzi a magyar pártvezetés új összetételét is. Pozsgay Imrét elkötelezett reformer­nek nevezi, Nyers Rezsővel kapcsolatban emlékeztet, hogy a 60-as évek végén „a gazda­sági reformok atyjaként” kezdeményezte az első válto­zásokat. A lap megítélése sze­rint „az új vezetés, míg egy­részt Grósz Károlyhoz ha­sonló pragmatikusok vezetése alatt áll, akik egyszerre kép­viselik a hagyományt és a pártgépezet fejlődését, igyeke­zett bekapcsolni másrészt több reformert, így Pozsgayt és Nyerset”. Az amerikai International Herald Tribune azt emeli ki, hogy a magyar pártértekezlet vitái évek óta a legnyíltabb hangnemben folytak egy szo­cialista országban. A lap tu­dósítása szól arról, hogy a pártértekezlet állást foglalt a döntéshozatal decentralizálása, a vezető tisztségek betöltésé­nek korlátozása mellett. „Ma­gyarország jelen helyzetének kemény bírálata mellett Ká­dár egész vezetői pályafutá­sát még a legliberálisabb pártvezetők is csak dicsérik.” Az FKP lapja, a L’Huma- nité beszámol arról, hogy a pártértekezlet kilátásba he­lyezte az alkotmány reform­ját, a párt, a kormány és a tömegszervezetek egésze egy­máshoz való viszonyának új szabályozásával. A lap rámu­tat, hogy Magyarországon most „a vezetők új nemzedéke veszi át a stafétabotot... „Iga­zi változásról van szó. Buda­pesten úgy vélik, hogy a gaz­dasági talpraállás hatalmas feladatának végrehajtásához nemcsak fiatalabb főtitkárra, hanem új csapatra is szükség volt. A PB-ben főleg ketten jelképezik, a pillanat priori­tását: Nyers Rezső közgaz­dász és Pozsgay Imre, a Ha­zafias Népfront főtitkára. A vita megmutatta, hogy a ma­gyar kommunisták támadásba akarnak átmenni a romló po­litikai és társadalmi légkör terén. A keddi olasz napilapok hosszú tudósításokat és elem­zéseket közöltek az MSZMP országos értekezletének ered­ményeiről, az új pártvezetés előtt álló, meglehetősen nehéz gazdasági és társadalmi fel­adatokról. Az olasz kommunisták lap­ja, a L’Unitá budapesti tudó­sítója azt írta ezen a napon: nincs sok példa arra a kom­munista mozgalomban, hogy egy országban ilyen gyökere­sen, egyik napról a másikra megváltozzék egy párt vezető testületé akkor, amikor nincs „traumatikus” válság. A tudó­sító úgy látja: nem kifejezet­ten a „fiatalítás” volt a sze­mélyi változások legdöntőbb szempontja (hiszen például Nyers Rezső is bekerült a Po­litikai Bizottságba), hanem in­kább a reform meggyorsításá­nak az igénye, illetve az új emberek szakmai felkészült­sége határozza meg a kivá­lasztást. A Vatikán hivatalos lapja, az L’Osservatore Ro­mano ezen a napon első ol­dalon számolt be — tömören és tárgyilagosan, inkább hír- ügynökségi anyagok felhasz­nálásával — a pártértekezlet fejleményeiről. A Magyarország iránt a szoros gazdasági érintkezés és a bővülő politikai kapcsola­tok miatt az utóbbi években megkülönböztetett érdeklő­dést tanúsító nyugatnémet hírközlés minden korábbinál szélesebb körűen, és még ked­den is lankadatlan figyelem­mel elemzi az MSZMP or­szágos pártértekezlete ered­ményeit, a személyi változá­sokat. Minden lap címoldalon számol be a budapesti fejle­ményekről külön kommentár vagy vezércikk kíséretében. Több lap politikai portréváz­latot közöl Grósz Károlyról és az új tisztséget elfoglaló í$á- dár Jánosról.

Next

/
Thumbnails
Contents