Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-25 / 124. szám
2 1988. MÁJUS 25., SZERDA mFÓKUSZ Személyi változásokról is döntött a Legfelsőbb Tanács Törvényjavaslat a Az egység nevében 2 1963 május 25-én harminc< két független afrikai állam X Addisz Abebában megalapí- ^ tóttá az Afrikai Egységszer- $ vezetet. Nevében az egység 2 a célt fejezte ki, amelynek í előmozdítására a panafrikai 2 szervezet törekedni hivatott. J Feladatául szabta meg továb- ^ bá a tagállamok területi ép1 ségénck és függetlenségének í védelmét, a gyarmatosítás 2 maradéktalan felszámolását a 2 kontinensen. Az AESZ megalakulásakor a földrész országainak csaknem a fele volt még gyarmat. A hatvanas évek végére függetlenné váltak az angol és francia, a hetvenes évek közepén pedig a portugál gyarmatok, 1980-ban Zimbabwében létrejött a fekete többségi uralom. A tagállamok száma az eltelt negyedszázadban ötven- re emelkedett, de az egység óhaja az eltelt negyedszázadban nemcsak hogy beteljesületlen maradt, hanem magának a kontinentális szervezetnek a fennmaradása is többször veszélybe került. Az Afrikai Egységszervezetben maradéktalan egyetértés jószerével csak a Dél-Afrikai Köztársaság apartheidrendszerének elutasításában, Namíbia függetlenségének követelésében, a nyugati hatalmak cinkosságszámba menő tétlenségének elítélésében van. A földrész egyéb gondjainak megoldásában már eltérnek a vélemények. Az AESZ egykori alapítói közül ma már csak Felix Houphouet-Boigny elefántcsontparti államfő és II. Hasszán marokkói király maradt meg tisztségében. Marokkó azonban 1984-ben — az AESZ történetében példátlan módon — kilépett a szervezetből, amikor teljes jogú tagként felvették a Szaharai Arab Demokratikus Köztársaságot. Ezt tartotta szem előtt, amikor Algéria és Marokkó, Etiópia és Szomália. Kenya és Szomália határviszályában közvetített; jelenleg Csád és Líbia határvitájában fejt ki jószolgálati tevékenységet — a belügyekbe való be nem avatkozásnak az alapokmányban is rögzített elve azonban behatárolja lehetőségeit. Az Afrikai Egységszervezet talán legnyomasztóbb gondja a földrész katasztrofális gazdasági helyzete, különösen fekete Afrikában. A világnak az ENSZ által nyilvántartott 36 legszegényebb országából 26 afrikai. A kontinens országainak összadós- sága a múlt év végén elérte a 218 milliárd dollárt. A gazdasági növekedés csaknem stagnál, a mezőgazdasági termelés bővülése pedig elmarad a népesség növekedésétől, ami Afrikában a leggyorsabb a világon. A földrészen élő 580 millió emberből a FAO becslése szerint 80-100 millió a rosszul tápláltak száma, közülük százezreket közvetlen éhhalál fenyeget. Az AESZ nemzetközi összefogást sürget a kontinens gazdasági talpra állításának érdekében. Ígéretekben nincs hiány, a segítség azonban mindeddig messze elmaradt attól, amit az afrikai országok reméltek, s amire valóban égető szükségük lenne. Az afrikai országoknak azonban ahhoz, hogy szavuknak nagyobb súlya legyen, először saját nézeteltéréseiken kell felülkerekedniük. A szövetkezeti törvényről kezdett vitát kedden megnyílt ülésszakán a szovjet parlament. A törvénytervezetet Nyikolaj Rizskov kormányfő ismertette a küldöttekkel. A Legfelsőbb Tanács két háza az első munkanapon — Jegor Ligacsov előterjesztésére — személyi kérdésekben is döntött. A miniszterelnök beszédében leszögezte: a szövetkezetekről szóló törvény igen fontos a radikális gazdasági reform szempontjából, mert a piac változásaira gyorsan és rugalmasan válaszoló kis és közepes termelőegységek fejlesztését segíti elő. Közölte, hogy az országban már jelenleg is mintegy 20 ezer ipari és szolgáltató szövetkezet működik. A velük szembeni magatartás eddig nem minden esetben volt kedvező, mert sokan úgy vélekedtek, hogy fejlesztésük „elhajlás a szocializmustól”. A szövetkezeti szektornak egyenrangú félként aktívan ki kell vennie részét az átalakítás megvalósításából — hangsúlyozta Nyikolaj Rizskov. Ennek jogi alapját teremti meg a most tárgyalt törvénytervezet, amelyet három hónapja bocsátottak országos vitára. Az élénk érdeklődést jelzi, hogy a tervezethez több mint 200 ezer különféle javaslat, kiegészítés érkezett és 50 cikkelye közül 42-őt megváltoztattak. Június 24-én Brüsszelben aláírják a Közös Piac és a KGST együttműködését kinyilvánító közös nyilatkozatot — közölte kedden Willy de Clercq, az EKG-bizottság nemzetközi kapcsolatokért és külkereskedelemért felelős tagja. Miután a múlt héten eredményesen befejeződtek Brüsszelben a KGST titkársága és az EGK bizottsága delegációinak megbeszélései, és a felek a kiadandó közleKarolosz Papuliasz görög és Mesut Yilmaz török külügyminiszter vezetésével kedden Athén közelében megtartotta első tanácskozását a két NA- TO-állam feszült viszonyának javítására létrehozott politikai vegyes bizottság. A testület a tervek szerint csütörtökig ösz- szesen háromszor ül össze. 1952 óta nem járt török külügyminiszter Athénban. A kétoldalú kapcsolatok normalizálásáról Andreasz Papandreu görög és Turgut özal török miniszterelnök állapodott meg január elején a svájci Davos- ban. A tervek szerint a két kormányfő június 13—15. között újabb találkozót tart, ezúttal már Athénban. A két ország közeledését ellenző szélsőséges csoportok hétfőn, a török küldöttség érkezése előtt pokolgépes merényletet kíséreltek meg két Athénban dolgozó török diplomata ellen és további merényleteket jelentettek be. A hatóságok rendkívüli biztonsági intézkedéseket léptettek A személyi változások sorában a legfontosabb, hogy Ju- rij Hrisztoradnov személyében új elnöke van a szovjet törvényhozás egyik házának, a szövetségi tanácsnak. Az 59 éves új elnök — aki eddig az SZKP gorkiji területi pártbizottságának első titkára volt — az egészségi állapota miatt nyugdíjba vonult Lev Tolkunovot váltja fel tisztségében. Ugyancsak kedden megválasztották a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének három új helyettesét is — Pulat Habibullajevet, Zakas Kamaligyenovot és Vitautasz Asztraukaszt, akik az üzbég, a kazah, illetve a litván legA kongresszus két házának vezetőivel, majd kormányának tagjaival találkozott kedden Reagan amerikai elnök, hogy a küszöbönálló csúcs- találkozóról tárgyaljon velük. Reagan szerdán indul Európába, a vasárnap kezdődő moszkvai találkozó előtt négy napot tölt Finnországban, részint hivatalos látogatáson, részint azért, hogy pihenjen és átálljon a nyolcórás idő- számítási különbségre Wamény minden részletében megállapodtak, június 8—9-én Moszkvában egy utolsó hivatalos tárgyalást tartanak, s ennek befejezéseként parafál- ják a közös nyilatkozatot. Ez kinyilvánítja a két gazdasági tömörülés együttműködési készségét és kölcsönös elismerését, s az együttműködés területeit is felvázolja. Ezt követően június 24-én Brüsz- szelben kerül sor a nyilatkozat ünnepélyes aláírására. életbe, a török külügyminiszter védelmére 3500 rendőrt mozgósítottak. A tárgyalásokat egy tengerparti luxusszállodában tartják, Athéntől 30 kilométerre. A vegyes bizottság ülésein a két országot közvetlenül szembeállító — az Égei-ten- gerrel kapcsolatos — kérdésekről tanácskoznak. A kontinentális talapzat kőolajkincsé- nek kiaknázásával kapcsolatos nézeteltérések miatt tavaly márciusban kis híján háború robbant ki a két NATO-ország között. Ellentétes álláspontot vallanak Athénban és Ankarában az Égei-tenger légterének ellenőrzéséről és a török partok közelében levő néhány görög sziget státusáról is. A török fél szerint ezeken a szigeteken Athénnak nincs joga katonákat állomásoztatni. A görög-török viszony további tehertételéről, a ciprusi kérdésekről a jelentések szerint majd csak a két ország kormányfőjének athéni találkozóján lesz szó. Mesut Yilmazt az első tárgyalási forduló után Athénban fogadta Hrisztosz Szárcetakisz görög köztársasági elnök. felsőbb tanácsok elnökei. A LT elnöksége tagjává választották Lev Zajkovot, a moszkvai pártbizottság első titkárát, Rafik Nyisanovot, az Üzbég KP KB első titkárát és Rav- mer Habibullint, a baskíriai területi pártbizottság első titkárát. Felmentették viszont elnökségi tagságuk alól Borisz Jelcint és Inamzson Uszman- hodzsajevet. A Legfelsőbb Tanács szerdán folytatja ülését. Várhatóan ezen a napon szavaznak a küldöttek a szövetkezeti törvényről és megkezdődik a közepes hatótávolságú rakétákkal kötött megállapodás ratifikálásának vitája is. shington és Moszkva között. Az elnök látványosan indul el majd az amerikai fővárosból: a Fehér Ház előtt mintegy másfél ezer különböző kormányzati tisztségviselő, politikus búcsúztatja — ezzel is aláhúzva a csúcstalálkozó jelentőségét. Amerikai elnök 14 év óta nem járt a szovjet fővárosban és a hivatali ideje végéhez közeledő Reagan bizonyos értelemben csúcspontnak tekinti a moszkvai utat elnöki tevékenységében. Egy keddi televíziós beszédében, amelyet az USIA televíziós hálózata közvetített a világ sok országába, méltatta a szovjet—amerikai kapcsolatokban bekövetkezett javulást, bár azt mondotta, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió között továbbra is „igen nagy politikai és erkölcsi eltérések” vannak és ..nem számít arra, hogy egy -napon egyszerre eltűnnek a különbségek” és „ellenfelünk megváltozik”. A főként a nyugat-európai országokba sugárzott beszédében Reagan megismételte, hogy ezen a csúcstalálkozón is a már kialakult négy napirendi pontról lesz szó és ismét első helyre tette az emberi jogok érvényesülésének témakörét. Ugyanakkor kifejtette, hogy Mihail Gorba- csovval megvitatják a regionális válságok kérdéseit és a kétoldalú kapcsolatok, főként a személyes kapcsolatok bővítésének lehetőségeit. Reagan vasárnap érkezik Moszkvába. Az előzetes tervek szerint öt hivatalos tárgyalást folytat Mihail Gorba- csovval, részint négyszemközt, csupán a tolmácsok jelenlétében, részint a vezető szakértők bevonásával. A csúcsszintű tárgyalással párhuzamosan üléseznek majd a különböző munkacsoportok, szakértői bizottságok. További találkozásra adnak alkalmat a hivatalos vacsorák, illetve a moszkvai Állami Akadémiai Nagy Színház balett- előadásának megtekintése. Reagan azonban találkozik a szovjet társadalom különböző rétegeinek képviselőivel is: beszédet mond a moszkvai állami egyetemen, ellátogat a szovjet írószövetségbe és egy ortodox kolostorba, sőt találkozni kíván szovjet „ellenzéki” személyekkel is. Az őt kísérő mintegy 300 amerikai újságírónak a látogatásról kiadott tájékoztatóhoz az elnök külön előszót írt, s ebben azt hangoztatja, hogy nagy várakozással tekint moszkvai útja elé. XSAK RÖVIDÍN... ECK—KGS T-együttműködés Brüsszelben ünnepélyes aláírás Enyhíteni a két ország feszült viszonyán Tárgyal a két külügyminiszter Látványos búcsúztatás az amerikai fővárosban Az elnök televíziós beszéde Észak-atlanti közgyűlés Első a párbeszéd lehetősége BRANKO MIKULICS, a jugoszláv kormány elnöke kedden, Párizson át, hivatalos látogatásra Tokióba indult. Takesita miniszterelnök meghívására május 26—28-án tartózkodik Japánban és tárgyalásainak középpontjában a kétoldalú gazdasági együttműködés témái állnak majd. MILOS JAKEST, a CSKP KB főtitkárát, aki hétfőn érkezett hivatalos baráti látogatásra Pekingbe. fogadta Csao Ce-jang, a KKP KB főtitkára. A JUGOSZLÁV Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége (népfront) országos választmánya hétfői belgrádi ülésén dr. Bozsidar Csolakovics orvosprofesszort, Koszovo autonóm tartomány küldöttét választotta meg új elnökévé, Joszip Hrvatint (Horvátország) pedig titkárává, miután Milojko Drulovics (Szerbia) és Sztojan Dimovszki (Macedónia) megbízatási ideje lejárt. TÖBB RAKÉTA csapódott be kedden a reggeli órákban Kabul egyik lakónegyedében. A fegyveres ellenzék a szovjet csapatkivonás megkezdése óta fokozta az afgán főváros elleni támadásait, hogy nyomást gyakoroljon a kabuli kormányra. A kelet-nyugati kapcsolat- rendszer fejlesztésének kérdéseiről, a két világrendszer közötti párbeszéd jelentőségéről is szó lesz az észak-atlanti közgyűlés tavaszi ülésszakán. A NATO tagországok parlamenti képviselőit tömörítő szervezet a portugáliai Madeira szigetén e hét végén tartja soron következő tanácskozását. Az eseménynek az ad különleges jelentőséget, hogy gyakorlatilag egy időben zajlik majd Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan moszkvai találkozójával. Ily módon a NATO-államok törvényhozásainak tagjai frissiben elemezhetik a két világhatalom vezetője közötti megbeszélések témáit. Emlékezetes, hogy az idén az észak-atlanti közgyűlés küldöttsége Budapesten járt és akkor e szervezet megbízottai első ízben tartottak véleménycserét egy szocialista állam országgyűlési képviselőivel. VENDÉGÜNK: PREM TINSZULANONDA Prem Tinszulanonda 1920-ban született a Thaiföld déli részén fekvő Szongkhla városában. 1941-ben a Csulacsomklao katonai akadémián szerzett diplomát; további tanulmányait a szárazföldi haderő lovassági iskolájában, illetve két szakaszban az Epve- sült Államokban folytatta. 1966- ban elvégezte az elitképző nemzetvédelmi akadémia egyéves kurzusát. Prem Tinszulanonda 1941-ben alhadnagyként kezdte pályafutását a thaiiöldi hadsereg egyik páncélosezredének kötelekében. 1946-tól páncélos, 1950-től lovassági századparancsnoki beosztásban szolgált, majd 1954—55. között a 2. % lovasezred zászlóaljparancsnoka volt. 1955-től, 1968-ig a szárazföldi haderő helyettes parancsnoka, 1974-ig pedig a lovassági főhadiszállás parancsnoki tisztét látta el. 1974-ben a második katonai körzet parancsnokává nevezték ki altábornagyi rangban. 1977-ben rövid ideig ismét a szárazföldi haderő helyettes parancsnoka lett, majd Kriangszak Csamanan tábornok “lső kormányában belügyminiszter-helyettessé, második és harmadik kormányában honvédelmi miniszterré nevezték ki, s ezzel párhuzamosan 1978 és 1980 között a szárazföldi haderő főparancsnoki tisztét is betöltötte. Kriangszak lemondása után, 1980 márciusától Prem Tinszulanonda foglalta el a miniszterelnöki posztot; 1980—86. között egyben honvédelmi miniszter is volt. A képviselőház idén áprilisban történt feloszlatása óta ügyvezető miniszterelnökként tevékenykedik. A thaiföldi miniszterelnök nőtlen. Ronald Reagan üdvözlő távirata Szimpátia kíséri a változásokat Ronald Reagan, táviratban köszöntötte Grósz Károlyt az MSZMP főtitkárává választásának alkalmából. „Az amerikai nép nevében sok sikert kívánok önnek azon politikai és gazdasági reformok végrehajtásához, amelyek lehetővé teszik Magyarország számára, hogy maradéktalanul kiaknázza népének hatalmas tehetségét és alkotó szellemét” — olvasható a táviratban. ★ A világsajtó kommentárokban foglalkozik az Országos pártértekezlet után várható bel- és külpolitikai változásokkal. „A személyi változások a Magyar Szocialista Munkáspárt vezető testületéiben mélyen demokratikus módon és nagy politikai kultúrával, Kádár János történelmi érdemeinek teljes elismerésével, a megérdemelt további aktív politikai részvétel biztosításával zajlottak le” — mondotta Jerzy Urban szokásos keddi nemzetközi sajtóértekezletén Varsóban. „A személyi változások — fejtette ki — a reformfolyamat és az újjászületés gyorsítását szolgálják. A magyar pártnak, e törekvései teljesen összhangban vannak a szocialista országok többségében végbemenő változások irányával, egybecsengenek a lengyelországi törekvésekkel is. Meleg szívélyességgel figyeljük a Magyarországon, barátainknál végbemenő folyamatokat”. Az országos pártértekezlet egyébként változatlanul a lengyel sajtó érdeklődésének homlokterében áll. A Lengyel Egyesült Munkáspárt központi napilapja, a Trybuna Ludu teljes terjedelemben közli keddi számában a pártértekezlet állásfoglalását, Grósz Károly és a Politikai Bizottság új tagjainak rövid életrajzát. A lapok kiemelten közük, hogy Margaret Thatcher brit kormányfő „legmelegebb jókívánságait” küldte hétfőn az MSZMP főtitkárává megválasztott Grósz Károlynak. Emlékeztetnek, hogy a magyar miniszterelnök május elején tett hivatalos látogatást Londonban és már első találkozójukon „igen szívélyes megértés” alakult ki Thatcher asz- szony és Grósz Károly között. A Le Quotidien de Paris elemzi a magyar pártvezetés új összetételét is. Pozsgay Imrét elkötelezett reformernek nevezi, Nyers Rezsővel kapcsolatban emlékeztet, hogy a 60-as évek végén „a gazdasági reformok atyjaként” kezdeményezte az első változásokat. A lap megítélése szerint „az új vezetés, míg egyrészt Grósz Károlyhoz hasonló pragmatikusok vezetése alatt áll, akik egyszerre képviselik a hagyományt és a pártgépezet fejlődését, igyekezett bekapcsolni másrészt több reformert, így Pozsgayt és Nyerset”. Az amerikai International Herald Tribune azt emeli ki, hogy a magyar pártértekezlet vitái évek óta a legnyíltabb hangnemben folytak egy szocialista országban. A lap tudósítása szól arról, hogy a pártértekezlet állást foglalt a döntéshozatal decentralizálása, a vezető tisztségek betöltésének korlátozása mellett. „Magyarország jelen helyzetének kemény bírálata mellett Kádár egész vezetői pályafutását még a legliberálisabb pártvezetők is csak dicsérik.” Az FKP lapja, a L’Huma- nité beszámol arról, hogy a pártértekezlet kilátásba helyezte az alkotmány reformját, a párt, a kormány és a tömegszervezetek egésze egymáshoz való viszonyának új szabályozásával. A lap rámutat, hogy Magyarországon most „a vezetők új nemzedéke veszi át a stafétabotot... „Igazi változásról van szó. Budapesten úgy vélik, hogy a gazdasági talpraállás hatalmas feladatának végrehajtásához nemcsak fiatalabb főtitkárra, hanem új csapatra is szükség volt. A PB-ben főleg ketten jelképezik, a pillanat prioritását: Nyers Rezső közgazdász és Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkára. A vita megmutatta, hogy a magyar kommunisták támadásba akarnak átmenni a romló politikai és társadalmi légkör terén. A keddi olasz napilapok hosszú tudósításokat és elemzéseket közöltek az MSZMP országos értekezletének eredményeiről, az új pártvezetés előtt álló, meglehetősen nehéz gazdasági és társadalmi feladatokról. Az olasz kommunisták lapja, a L’Unitá budapesti tudósítója azt írta ezen a napon: nincs sok példa arra a kommunista mozgalomban, hogy egy országban ilyen gyökeresen, egyik napról a másikra megváltozzék egy párt vezető testületé akkor, amikor nincs „traumatikus” válság. A tudósító úgy látja: nem kifejezetten a „fiatalítás” volt a személyi változások legdöntőbb szempontja (hiszen például Nyers Rezső is bekerült a Politikai Bizottságba), hanem inkább a reform meggyorsításának az igénye, illetve az új emberek szakmai felkészültsége határozza meg a kiválasztást. A Vatikán hivatalos lapja, az L’Osservatore Romano ezen a napon első oldalon számolt be — tömören és tárgyilagosan, inkább hír- ügynökségi anyagok felhasználásával — a pártértekezlet fejleményeiről. A Magyarország iránt a szoros gazdasági érintkezés és a bővülő politikai kapcsolatok miatt az utóbbi években megkülönböztetett érdeklődést tanúsító nyugatnémet hírközlés minden korábbinál szélesebb körűen, és még kedden is lankadatlan figyelemmel elemzi az MSZMP országos pártértekezlete eredményeit, a személyi változásokat. Minden lap címoldalon számol be a budapesti fejleményekről külön kommentár vagy vezércikk kíséretében. Több lap politikai portrévázlatot közöl Grósz Károlyról és az új tisztséget elfoglaló í$á- dár Jánosról.