Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-25 / 124. szám
■Hl PEST MEGYEI VILÁG PHOLETÁHJflí, EGYESÜLJETEK! MM: Mints utánpótlás, iSS! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA SS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 124. SZÁM Ára: 1,250 forint 1988. MÁJUS 25., SZERDA Hazánkba látogat a Thaiföldi Királyság miniszterelnöke Grósz Károlynak, a Minisztertanács elnökének meghívására május 25-én, szerdán hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Prem Tinszulanonda, a Thaiföldi Királyság miniszterelnöke. (Életútját a 2. oldalon ismertetjük.) Miniszteri szemle a bös-nagymarosi vízlépcsőnél Ütemesen halad az építkezés Három napig tartó miniszteri szemle kezdődött kedden Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter vezetésével a bős— nagymarosi vízlépcsőrendszer Komárom és Pest megyei építkezéseinél. A szemle megkezdése előtt a miniszter megnyitotta az esztergomi Magyar Vízügyi SZESZÉLYES S eregnyi mindenhez kapcsolható a szeszélyes jelző, ám lehetséges-e szeszélyesnek tartani valami olyasmit, ami a gazdálkodás tekintélyt parancsoló köréhez kötődik? Válogatva a kifejezések között, végül mégis a szeszélyes mellett döntött a hírlapíró, mert annak jogosultságát igazolja a tapasztalat. Rendkívül szeszélyesen alakul ugyanis most már jó ideje a gépipari kivitel és behozatal, azon belül is elsősorban a gépek és berendezések forgalma. Azt természetesnek vehetjük, ha a megyében egy-egy gyártónak nem sikerül másolópapírt tennie két esztendő közé. Természetes ez, hiszen éppen elég bajt és gondot okozott a bázisszemlélet joggal kárhoztatott gyakorlata, amikor a termelőkön azt kérték számon, menynyivel tetézték meg az előző évi teljesítményeket. Ez a módszertan ugyan nem veszett még ki, de tere kétségtelenül csökkent, s jó, hogy így történt. Egy-egy, üzleti sikereivel kiugró évet ugyanis logikusan követ egy visszafogottabb másik, a minden áron elért többlet gyakran a szó szoros értelmében minden (bármi) áron elért gyarapodás volt csupán, amire ráfizetett a népgazdaság. Megismételjük tehát, semmi furcsát nem találunk egy-egy gyártó kiviteli és behozatali forgalmának (szeszélyes) hullámzásában. Akkor viszont, amikor a forgalom egésze mutat szeszélyes hullámzást, már lényeges figyelmeztetést érzünk a tényekben, adatokban, tapasztalatokban. Az idén az év első negyedében például a nem rubelelszámolású behozatalnál tetemesen visz- szaesett a gépek, beruházási javak vásárlása. Ugyanennél az árucsoportnál viszont tavaly a legnagyobb mértékű (több mint 21 százalékos) emelkedést tapasztalhattuk. Most a legnagyobb visszaesés, akkor a legnagyobb bővülés? Igen. Elsietett következtetés lenne persze egyetlen negyedév adatai alapján megítélni, a tavalyihoz mérten milyen lesz a forgalom mérlege, ám a nagymértékű visszaesés azért jelzi a korábbi években is tapasztalható szeszélyességet. Amint ennek tanúi vagyunk akkor is, ha a kivitelt vesszük szemügyre. Az előjelek itt éppen fordítottjai az előbb említetteknek. Az első negyedév*- ben a gépek, beruházási javak exportja valamennyi árucsoportban a leggyorsabban növekedett a ném rubelelszámolású partnerek esetében, tavaly viszont itt volt . a legszerényebb (mindössze két és fél százalékos) az emelkedés. Ráadásul a folyó áron számított forgalom valós értékeléséről sem szabad elfeledkezni ... A szeszélyes hullámzásnak a sommás megítélése tehát azt mondatja ki: a megye gépiparának nem sikerült megismételnie az 1986-os forgalmat, nemhogy annak bővítését elérte volna. Lehet persze a forgalom szeszélyességét a piacok szeszélyességével magyarázni, menteni, csak éppen a piacok mindig is „szeszélyesek”, azaz a kereslet és kínálat hullámainak eh- gedve alakulnak az értékesítési lehetőségek és árak. A gépek, beruházási javak kivitelének, illetve behozatalának szeszélyes hullámzása (az esztendők erőteljes, ilyen értelmű eltérése) aligha vezethető vissza kizárólag objektív, s ott is határokon túli okokra. Az okok között az első és a legfontosabb az, hogy ezeknek a termékeknek a forgalmában döntő jelentősége van a hosszú távú kapcsolatoknak. Az évek,, évtizedek óta fennálló partneri viszony ad biztonságot eladónak és vevőnek. Mindkettő tudja, mire számíthat a másiktól, azaz erre alapozódnak mind a fejlesztési, mind a termelési, értékesítési stratégiák és a konkrét üzletkötések is. Ebben az árufőcsoportban ritkák az eseti üzletek, a most az egyszer és soha többé nem találkozunk alapon kötött eladási, vételi megállapodások. Kapcsolatok rendszere az, amire a gépek és beruházási javak forgalmazása alapozódik, s ez a rendszer hiányzik a megye gépipari üzemeinek többségénél, tisztelet a ritka kivételnek. Amiért nem csupán a gyártók kárhoztathatok. Kétségtelenül ilyen magatartást alakítottak ki a gyorsan és nem mindig következetesen változtatott szabályozók is, azaz az irányítás szeszélyessége szintén részese a forgalom szeszélyességének. apasztalatok serege figyelmeztet bennünket a sokáig figyelmen kívül hagyott, vagy kellően nem értékelt tényre, nevezetesen arra, hogy a gépipari fejlesztések tőkeigénye az átlagosnál nagyobb, ám ne feledjük: a hozadék is itt a legkedvezőbb! Mégis, a fejlesztési lehetőségek szeszélyessége semmivel sem marad el a forgalom szeszélyes alakulása mögött. Mintha! szoros összefüggés lenne a kettő között. .. Mészáros Ottó I Múzeumban Múlt és jövő a Dunakanyarban címmel rendezett kiállítást'. (Erről az 5. oldalon adunk bővebb ismer- 0 tetést.) A miniszter ennek ‘ kapcsán hangsúlyozta, hogy a vízlépcsőrendszer építése során, az eddigiekhez hasonlóan', a jövőben is kiemelt figyelmet szentelnek a történelmi emlékek felkutatásának, s alapkövetelmény a térség természeti, környezeti értékeinek a megóvása. A miniszter és a kíséretében lévő szakemberek ezt követően a Visegrád és a Pilismarót térségében folyamatban lévő munkálatokat tekintették meg. A kivitelezés irányítóinak tájékoztatása szerint jó ütemben halad a leendő duzzasztó kialakítása, az automatikus vízállapot-megfi- gyelő rendszer kiépítése már befejezés előtt áll. Számítógéppel irányított berendezései már az építkezés ideje alatt is és azt követően is fontos információkkal látják el a szakembereket. A környék három kőbányája — a szobi, a dunabogdányi és a váci — teljes kapacitással termel, hogy elegendő kővel lássa el az építkezéseket. A 11-es út Nagymaros térségében tervezett átépítésére a közeljövőben versenytárgyalást írnak ki. Ipolydamásd, Ipolytölgyes és Letkés határában árvízvédelmi töltés építése van folyamatban. A vidék több községében vízműépítő társulást szerveznek a vezetékes vízellátás megoldására. Esztergomban, mint az ottani munkálatok vezetői a minisztert tájékoztatták, többek mindjárt a _ __ legrégebbit említi, a pGSsStf MeSfCne nyugdíjkorkedvezmény ügyét, öt, öntödében eltöltött év után egyesztendős engedmény illeti meg az öntőket. De csak őket. Aki tőlük pár lépésre van, és ugyanazt a rossz levegőt szívja, ugyanolyan hőségben dolgozik — például a gépformázó —, őt ez a kedvezmény már nem illeti meg. Miért? Mert a rendelet szerint az csak közvetlenül az öntőkre vonatkozik.” (3. OLDAL) Müfaíale ssiniésise vNem véletlen, hogy a murugoK sstnrtesrsv r{lűvészeti Vezető-koa gégén reográfus éppen a Kirov Balett-ból „pártolt át” a jégre. Elképzelései találkoznak az orosz balett klasszikusaival és a modern hangvétellel egyyaránt. Az új műfaj már nem csupán kere- -,i, sokkal inkább követeli a helyét a világ színpadain. Tárt kapusra találnak.” (5- OLDAL) Ewralto.a’étt**§&§■ „Hajnali négy óra volt, amimnasaersiB*zii<br&' kor ismét ott síiták a hosszúeegy kareruerf w utca 13. számú ház előtt. A kutya megint ugatta őket, de amikor kővel megdobálták, elszaladt. A fiatalemberek vártak egy ideig, de a lakásból zajt nem hallottak, és ebből arra következtettek, hogy nincsenek otthon. A kerítésen át bemásztak az udvarba. A lakás zárva volt, ezért eszközöket kerestek a betöréshez.” OLDAL) Maróthy Lászlót Szántó Miklós, az Oviber vezérigazgatója kalauzolta végig a visegrádi szakaszon között kiegészítik, megerősítik az ősi város árvízvédelmi műveit. Elkészültük után többé nem kerülnek víz alá a Prímás-sziget épületei, sportpályái, s alkalom nyílik az üdülési 'ehetőségek jobb kiaknázására. A miniszter tájékozódott és meggyőződött arról, hogy az érintett települések lakóit időben és érdemben tájékoztatják a munkálatokról, s azok hatásairól. Megújuló kormányzati munka Államminiszteri tisztség Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, kormányfő a Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatában a kormányzati munka megújításáról szólva elmondta, hogy kezdeményezik az Országgyűlésben az államminiszteri tisztség betöltését. Jutassi György, a Miniszter- tanács parlamenti titkárságának helyettes vezetője az MTI érdeklődésére elmondta: nem új keletű funkcióról van szó. Már a Magyar Népköztársaság alkotmányának 1949-es, eredeti szövegében is szerepelt az államminiszteri tisztség mint kormányfunkció. Ennek a tisztségnek a betöltése — ez a XX. század magyar történelméből is kiderül — általában bonyolult, sürgős cselekvést igénylő politikai időszakokban vált szükségessé, természetesen eltérő céllal. Az államminiszteri tisztség valószínűleg ma sem a tárcákhoz kapcsolódó feladatok ellátását jelenti majd — mondotta Jutassi György. Ezzel ösz- szefüggésben felhívta a figyelmet arra, hogy ez a funkció nem azonos a kormánybiztosi tisztséggel. A legfontosabb különbség, hogy a kormánybiztos a gyakorlatban általában nem a kormány tagja, számára a kormány jogszabályban vagy eseti felhatalmazás alapján biztosít hatáskört. Az államminiszter tagja a kormánynak, tehát ugyanazok a jogai és kötelességei, mint a kormány bármely tagjának. mm kérdés - három válasz Téglagyári gyertyaíartók Mind gyakrabban értesülünk arról, bogy az országban bezárták valamelyik téglagyárat, mert évtizedeken át használt agyagbányája kimerült. Korábban lapunkban is hírt adtunk arról, hogy az Épületkerámia-ipari Vállalat őrbottyáni I-es gyárában már évek óta gazdaságtalan a termelés. A vállalatvezetés válaszút előtt áll. Adódott a kérdés: mi legj en a több mim hetven dolgozóval, ha .. .? Van viszont a közelben jó minőségű agyagvagyon, s ebből akár tetőcserepet is kéNagpbb, mint egy hangár, de mészkő lesz benne Elkészült Vácott az acélszerkezet Jól illeszkedik a tájba, amely körülöleli Az eredeti tervekhez képest hamarabb kezdték meg a Cement- és Mészművek váci gyárában annak a fedett nyersanyagtárolónak az építését, amely a DCM rekonstrukciójához kapcsolódva a későbbiekben jelentős szerepet tölt be a cement minőségének javításában, a kitermelt mészkő homogenizálásában. Addig azonban, míg a gyár rekonstrukciója nem fejeződik be, az új nyersanyagtárolót raktárként és szerelőcsarnokként hasznosítják majd a váciak. Azt, hogy e lehetőséggel mikortól élhetnek, egyelőre még nem tudni pontosan. Any- nyi azonban bizonyos, hogy a nyersanyagtároló építése jó ütemben halad. Erről, s magának az épületnek a születéséről tájékoztatták tegnap az újságírókat az Ipari Épülettervező Vállalat szakemberei. A sajtótájékoztatóra abból az alkalomból került sor, hogy az elmúlt napokban a 31. Számú Állami Építőipari Vállalat dolgozói a helyére emelték a hatalmas csarnok utolsó acélívét is. Jelentős állomásához érkezett tehát a munka, hiszen év végéig már csak a csarnok építésének 30 százaléka — a kupola fedése és a technológiai szerelés — van hátra. Ez pedig úgyszólván már gyerekjáték ahhoz a .feladathoz képest, amelyet a tárolócsarnok építése jelentett. Ennek nagyságáról az Iparterv szakemberei elmondták, hogy Magyarországon elsőként épül fel ekkora csarnok. Összehasonlításként néhány adat:, a Ferihegyi repülőtér hangárjának fesztávolsága 50 méter, a DCM új nyersanyagtárolójáé 70 méter. A 270 méter hosszú létesítményben egyébként 30 teniszpálya vagy 2 nemzetközi igényt is kielégítő labdarúgópálya férne el. A könnyűszerkezetes, 25 méter magas, parabola alakú tároló tervezésénél az Ipartervesek nagymértékben ügyeltek arra, hogy az építmény jói illeszkedjen a környező tájba. Ezért a 31-es ÁÉV felkérése alapján 12 tervet készítettek, s ezekből választották ki a 13 keretállású, tetszetős kivitelű, s ami a leglényegesebb: a hagyományos technológiákkal szemben 200 tonna acél megtakarítását eredményező megoldást. P. Zs. Helyére került az utolsó acélív is szíthetnének. A gondolatot tettek követték. Az iparág egyik társgyárában sikerrel égettek az őrbottyáni agyagból tetőfedő anyagokat. A témával kapcsolatban kerestük meg Víg Jenőt, a vállalat igazgatóját, hogy kérdéseinkre választ kapjunk. No és arra a szinte hihetetlennek tűnő hírre, hogy az őrbottyáni I-es téglagyárban díszgyertyatar- tókat is készítenek tőkés piacra. — Mikorra várható a cserépgyártás indítása? — Ma még csak annyi biztos, hogy szükség van cserépre. Annál is inkább, mivel hazánkban a piacról legalább 50 millió darab tetőfedő anyag hiányzik. Ha rendelkezésünkre áll a pénz és az engedély a gyártáshoz, akkor annak kezdetét 1989 végére vagy 1990 elejére tehetjük. — Mi az igazság abban, hogy önök ebben a gyárban díszgyertyatartókat is készítenek? Méghozzá tőkés exportra? — Ez olyannyira igaz, hogy birtokunkban van már 25 ezer darabra szóló szállítási szerződés. Egy NSZK-beli cég tart igényt ezekre az esztétikus, több színben is készítendő termékekre. Darabonként 15 márkáért. — Mi adta az ötletet? — A hagyományos téglagyárakban nincsenek kihasználva a késő őszi, a téli és a kora tavaszi hónapok. Dolgozóinknak szeretnénk ezáltal is az úgynevezett fagyszabadsá- gos időszak alatt munkát, fizetést adni. A különleges díszgyertyatartót elektromos árammal üzemelteti majdani tulajdonosa. A kisebb tartozékokat, például a gyertyákon lévő díszeket bedolgozók készítik. Az NSZK mellett remélhetően jut majd belőle a skandináv piacra is. Az Épületkerámiaipari Vállalat igazgatója bemutatta azokat a díszdobozokat, amelyek Csepelen a papírgyárban készültek. Tehát a vevő már kész, komplett termékeket vehet át. Gy. L.
