Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-24 / 123. szám

1988. MÁJUS 24., KEDD Fáklyás felvonulás Békeest „Oly korban élünk, amely­ben a bennünket körülvevő világ — határainkon innen és túl — állandó változások és kényszerű konfliktusok színtere.” így hangzik an­nak a meghívónak az első mondata, amelynek aláírói a Hazafias Népfront városi bizottsága és a DKV Ligeti Károly szocialista brigád is. A meghívó fáklyás felvo­nulásra szól, találkozóra hívja Batta apraját-nagyját május 30-án, hétfőn estére a Május 1. térre. A Ságvári sétányon és Rózsa Ferenc körút sarkán, illetve az Autóklub előtt fél 9-kor je­lenhetnek meg azok, akik úgy érzik, ilyenformán sze­retnének hitet tenni az ösz- szefogás, a béke ügye mel­lett. A kezdeményező szocia­lista brigád tagjai a májusi békehónap keretében vál­lalták e megmozdulás szer­vezését, amelyhez nem volt nehéz segítőkész partnere­ket találni a városban. SZÁZHAÜDMBATTAI vfwiap A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Oklevél negyedszer Hiába dolgoznak olcsóbban A százhalombattai lakásszövetkezet fennállása óta szám­talan alkalommal részesült elismerésben. Így történt ez idén is, amikor negyedszer vehették át a Szövetkezetek Országos Ta­nácsának dicséretét. UUár János elnöktől azt kérdeztük, mi­lyen kritériumok alapján ítélik oda az arra érdemesnek az ok­levelet. Évente húsz ilyen dokumen­tumot osztanak szét az egész országban. Ami pedig a felté­teleket illeti: ellenőrzik a be­vételek helyességét, nézik a hátralékok mértékét, de min­denekelőtt a feladatok telje­sítésén van a hangsúly, ösz- szességében az egész éves gaz­dálkodást veszik alapul. Teke és büfé Pihenés szolid áron Festik a faházakat a vízisport-telepen Visszavonhatatlanul közeleg a nyár, az üdülés, a hétvégi kiruccanások időszaka. Ügy tűnik, hogy Százhalombatta Duna-parti része a korlátlan lehetőségek helyszíne. Kíván­csi voltam, a DKV-csónak- ház hogyan készül a hamaro­san odasereglő vendégek fo­gadására. Készséges segítsé­get kaptam Szer Mihály tói, aki közel 1500 négyzetméter­nyi terület gondnoka. Rögtön a lényegre, az árakra tértünk, amelyek igen kedvezőek. Aki a DKV-igazolvánnyal érkezik és magával hozza családtag­jait, személyenként 40 forin­tot fizet egy napért és éjsza­káért. Nem zárt terület ez a városlakók számára sem, akik fejenként 125 forintot fizet­nek ugyanezért. Száznegyven fő lakhat egy időben a vízi­sporttelepen 15 kis és 2 nagy faházban. Most éppen újra­festik a házak zömét, meri már esedékes volt a lakkozás, de ez nem akadályozza a vendégek fogadását. A szolgáltatáshoz tartozik még az automata tekepálya, amely igazán könnyed, bár fizikailag kemény kikapcsoló­dást garantál a pihenni vá­gyóknak, de vannak itt foci- és teniszpályák, hamarosan megjavítják a társadalmi munkában készült fürdőme­dencét is. A sporttelepen mű­ködik egy büfé is, amelynek árai egyenesen szolidnak mondhatók. Nem hiányzik te­hát semmi ahhoz, hogy bárki jó' érezhesse magát hétvégén vagy hosszabb időn át a DKV vízisport-telepén. Csaknem fél év telt el az új gazdálkodási rendszer beveze­tése óta, milyen tapasztalato­kat szereztek ezzel kapcsolat­ban? — Amikor az 1988-as terve­ket elkészítettük, abból indul­tunk ki, hogy nem szeretnénk emelni a lakók által befizetett közös költség összegét. Annak ellenére sem, hogy a szövet­kezet dolgozóinál is végre kel­lett hajtani a bruttósítást. Az állami vállalatoknál az jelen­tett könnyebbséget, hogy ne­kik bizonyos adófajtákat el­engedtek, s így bizonyos át­csoportosítással fedezni tud­ták a bruttósítás költségeit. A szövetkezetek esetében ilyen nem volt, mert mi eleve adó­mentesek vagyunk, tehát nem volt hova nyúlnunk. Az első negyedévet értékelve azt mondhatom: a költségeink mindössze a 25 százalékos áfá-val növekedtek. A kar­bantartó részleg költsége vál­tozatlan maradt. A többlet- kiadásokat megkíséreljük a termelékenység növelésével, a meglevő lehetőségek jobb ki­használásával pótolni. — Változott-e a helyzet a legutóbbi beszélgetésünk óta a helyi költségvetési üzemmel történő együttműködés terüle­tén? ön három hónappal ez­előtt arról panaszkodott, hogy inkább dolgoztatnak külső cé gekkel drágábban, ahelyett, hogy önöktől rendelnének meg munkákat. — Nem változott. Pedig mi 35 százalékkal olcsóbban dol­gozunk, mint bárki a környé ken. Az anyagmentes rezsi­órabérünk 110 forint. A kör­nyékről akárkit hívnak, azok­nál ez az ár 160 forintnál kez­dődik és 200-nál végződik. A Buda Környéki Áfész öt érdi ABC-áruházát velünk újítat- ja fel, mi csináljuk a herceg­halmi bisztrót, a zsámbéki ABC-áruházat, az ófalui szik- vízüzemet, egyedül itt, Százha­lombattán nincs szükség a munkánkra, legalábbis a KKÜ szerint. Új vezető a költségvetési üzem élén Csak a teljesítmény alapján Százhalombatta hangulatát meghatározó tényező a kom­munális költségvetési üzem munkájának minősége, hiszen az egész város lakossága így vagy úgy, mindennapos kap­csolatban áll az üzem dolgo­zóival. Az utóbbi időben egy­másnak adták a helyet a ve­zetők, senki nem tudta hosz- szabb ideig megvetni a lábál az üzem első számú székében. A költségvetésiek tevékenysé­gével foglalkozott a pártbi­zottság, és természetesen a városi tanács mint irányító szerv. Nemrégiben ismét új vezető nevét ismerhették meg a vá­rosi tanács végrehajtó bi­zottsága ülésének résztve­vői. Oláh Béla 36 éves, 1974- ben szerzett diplomát Debre­cenben, az Építőipari Műsza­ki Főiskolán. Hogy modern menedzser típusú vezetői is­meretekre tegyen szert, most harmadéves a Marx ká­roly Közgazdasági Egyetemen. A költségvetési üzem sem idegen tőle, Pakson öt évig állt az ottani hasonló üzem élén. Fegyelemmel — Hasonló a két város — mondja Oláh Béla —, mert ott szintén egy erőmű dolgo­zik, és az emberek ugyancsak érzékenyek a környezetükre. Ez részben megkönnyíti, rész­ben megnehezíti az itteni fel­adatomat. — Miért jött el Paksról? — Az ottani új tanácsi ve­zetés, amely kevéssel eljöve­telem előtt alakult meg, ha­tározott elképzelésekkel kezd­te meg tevékenységét, és na­gyon sok „régi ember” talál­ta célszerűnek velem együtt, hogy máshol keresse boldogu­lását. Ügy is mondhatnám, mindez a családegyesítés mal­mára hajtotta a vizet, mert bátyám és sógornőm is peda­gógusok, mindketten itt, Száz­halombattán tanítanak. Bi­zony. nem kellett sokáig agi­tálniuk, hogy áttelepüljek Baltára. Mielőtt távoztam volna a paksi költségvetési üzem éléről, megkapta a ki­váló címet. Talán nem vagyok szerénytelen, de úgy érzem, egy kicsit az én tevékenysé­gem is benne van ebben az elismerésben. — Milyen állapotokat ta­lált itt, a városban, amikor idejött? — Ami a munka szerve­zettségét, illetve a tőkeerőssé­gét illeti, sajnos, a vállalat nincs a legjobbak között. De ahogy az eltelt rövid idő alatt megismertem a helyze­tet, azt kell mondanom, ben­ne van a lehetőség az üzem­ben, csak megfelelő szerve­zettséggel ki kell hozni belő­le. A lehetőségek alatt nem­csak a műszaki, technikai feltételekre, hanem az embe­ri oldalra is gondolok. Sze­A Dunavidéki Vendéglátó Vállalat 1988. július 1-jétől, 1991. június 30-óig, pályázat útján szerződéses üzemeltetésre adja az alábbi egységeket: 707. sz. Kapu büfé {vegyesbolt jellegű), Százhalombatta, DKV-kapu. 712. sz. vegyesbolt, Százhalombatta, DKV-kapu. 721. sz Harcsa csárda (II. oszt.), Százhalombatta, Pannónia lakótelep. 723. sz. Garden ételbár (II. oszt.), Érd, Ercsi u. (a sportpálya mellett). A versenytárgyalás június 13-án, 15 órakor lesz a vállalat tanácstermében (Dunaújváros, Vasmű út 41. III. emelet). A pályázatokat június 5-éig nyújtsák be a vállalat jogi osztályára A pályázatról tájékoztatást és bővebb felvilágosítást május 25-étői ad a vállalat közgazdasági osztálya. Profik és amatőrök Önfenntartó művészkör A Százhalom Képzőművé­szeti Kör a DHV ilyen jellegű közösségének jogutódaként működik 1988 januárjától. Húsz-huszonöt állandó taggal dolgozik. Vannak közöttük amatőrök, hivatásosok, Mun- kácsy-díjasok egyaránt. A képzőművészeti kör működé­sének céljait Fischbein Nán­dor grafikus, az egyik szer­vező úgy fogalmazta meg, hogy lehetőség szerint arra törekszenek, hogy a meglevő alkotásokat, festményeket, szobrokat, grafikákat kiállít­sák a városban, hozzáférhető­vé tegyék azok számára, akik szeretik a művészetet. Ezt a programot sikerült is megvaló­sítani Százhalombattán, de el­jutottak már tárlatot nyitni Adonyba, Martonvásárra. Kis­sé kesernyésen azt is hozzátet­te, máshol nagyobb az érdek­lődés, mint helyben. Programjukban szerepel még, hogy fiatal amatőrök szá­mára bemutatkozási lehetősé­get teremtsenek, ugyanakkor szeretnének egy bizonyos szín­vonalat is tartani, amelyet a kör profi tagjai garantálnak. Voltak persze rangosabb tár­latok is, mint a Vasarely-mű- vek bemutatása, a közeli jövő­ben pedig Szamosi Horváth Tamás nívódíjas festő száza­dik, jubileumi kiállítására ke­rül sor. Támogatók — anyagi értelemben — nem léteznek, csupán olyan formában, hogy a helyiségeket ingyen rendel­kezésükre bocsátják, egyéb­ként a kör tagjai saját maguk fedezik a tárlatok költségeit. Akik pedig vendégül látják az alkotásokat örülnek, hogy az épület felső falai nem üresek. — Manapság — mondja be­fejezésül a grafikus — kevés pénz áll rendelkezésre ahhoz, hogy iskolák, üzemek, hivata­lok festményeket vásároljanak. Arról .nem is szólva, hogy eze­ket havonta cseréljük, tehát nem lehet megunni, úgy mint esetleg egy régen megvásárolt képet. rintem nagyobb fegyelemmel és egészséges követelmény- rendszer kialakításával az emberek jóval többre képe­sek. Ezen természetesen új premizálási rendszerre és anyagi ösztönzőkre is gondo­lok, amelyeket részben már be is vezettünk. Nyereségesen — Elsődleges feladatomnak tartom, hogy megfelelő mi­nőségi szinten teljesítsük a ránk váró feladatokat. Ezzel együtt szeretnénk nyeresége­sen is termelni, bár nem ez az elsődleges célunk. Amint említettem, már tettünk bizo­nyos lépéseket, de úgy érzé­kelem, az egyes részlegveze­tők nem nagyon hisznek ab­ban, hogy következetesen vé­gig tudjuk csinálni majd azt, amit elkezdtünk. Ez talán abból ered. hogy az emberek hosszú ideig hozzá voltak szokva; nyereséget mindenkor kapnak. Az írásos anyagok is arról tanúskodnak számomra, hogy a nyereség odaítélése meglehetősen szubjektív ala­pon történt. Most konkrét feladatokhoz kötöttük a nye­reség kifizetését és szándé­kunkban áll megnézni, hogy a teljesítmények valódiak le­gyenek. A későbbiek folya­mán; ahogy javul a teljesít­mény, esetleg a nyereség ösz- szegén is emelhetünk. — Ami az egyes területe­ket illeti, úgy vettem észre, itt igen erős a kertészeti és a kommunális vonal, az építő­ipari részleg elég gyengén húz, pedig az én megítélésem szerint ebben lényeges lehe­tőségek rejlenek. Ez utóbbi­ról azért is érdemes külön szólni, mert ennek elismert­sége a városban igen gyenge. Tehát először vissza kell sze­rezni a presztízst, majd olyan lehetőségeket teremteni, hogy mind fajsúlyosabb munkákra legyünk képesek. — Az építőipar! részleg nyolcvantagú volt, most mind­össze harminc-valahány em­bert foglalkoztat. Nem az a cél, hogy újra felduzzasszuk nyolcvanra, hanem jobban képzett, kvalifikált szakmun­kásokból álló gárdát szeret­nénk létrehozni. Ingatlankeze­lő részlegünk nem tartozik a gyengélkedő ágazatokhoz, ott inkább nagyobb fegyelemre van szükség. Azt is tapasz­taltam, hogy lakásokat nem megfelelő színvonalon vettek át az ingatlankezelő dolgozói. Ez azért lényeges kérdés, mert a lakásokat olyan szín­vonalon kel leadni, ahogy azt a jogszabályok előírják, ar­ról nem is szólva, hogy a la­kók sem veszik át a lakást, ha minőségi kifogások me­rülnek fel. — Egyetértek abban, hogy a lakóknak vannak igényeik, de azt hiszem, ugyanúgy le­hetnek önöknek is elvárásaik, például minimum az, hogy valaki fizesse ki a tanácsi bérlakások béreit. Milyen el­képzeléseik vannak ezzel kap­csolatban? Nem fizet — A díjbeszedő vállalat kí­sérli meg behajtani a lakbé­reket, de a battai tapasztala­tok is azt bizonyítják, mint máshol az országban, ha va­laki eldönti, hogy nem fizet, akkor attól lehetetlenség be­hajtani a díjakat. — Végezetül azt szeretném elmondani, hogy pillanatnyi­lag az üzem helyzetének meg­szilárdítása az elsőrendű fel­adat. Jó lenne, ha a „kü-kü” — ahogy itt becézik — ered­ményesen szolgálná a város lakosságát s végre nyerje el méltó helyét a város üzemei­nek sorában. ■ Mit. hol, mikor? Kulturális programajánlat Kiállítás. Május 24-től Lo- sonczi Lilla festőművész tár­lata tekinthető meg a szakkö­zépiskolában. Május 30-tól a pártbizottság aulájában Zálog Sándor grafikus és Nagy Ju­dit szobrászművész kiállítása látható. Könyvtár. Május 24-én, kedden déli 12 órai kezdettel a BMKK színháztermében Vörösmarty és a reformok címmel rendhagyó irodalom­órát tartanak a 8. osztályosok és a középiskolások részére. Mozi. Május 24-én, kedden este 6 órai kezdettel vetítik az Élethalálharc című hang­bemondásos 'francia sci-fit. 26-án, csütörtökön este 6-kor lesz a Szorításban című ma­gyar dokumentumfilm. Ren­dezte Almási Tamás. Szintén csütörtökön este 8 órai kez­dettel az Archív filmklub ke­retében látható a Western története II. sorozat követke­ző filmjeként a Délidő című, 1952-ben készült amerikai, feliratos film. 26-án, csütörtök este 8-tól és másnap, pénteken reggel 9 órától látható a Video klubmozi keretében a Mene­külés New Yorkból, színes, fel­iratos amerikai film, csak 16 éven felülieknek! 28-án, szom­baton este 6 órai kezdettel lát­ható a Reméljük, lány lesz cí­mű színes, szinkronizált olasz filmvígjáték, főszerepben: Liv Ullman, Philippe Noiret, Ber­nard Blier és Catherine De- nevue. Szintén szombaton, es­te 8-kor vetítik A kutya éji dala című színes magyar fil­met. 16 éven felülieknek. Rendezte: Bódy Gábor. 29-én, vasárnap délután 4 órakor pereg a Rab Ráby című szí­nes magyar film. Vasárnap este 6-kor és hétfő este 6-kor A kíméletlen; színes, feliratos francia krimi, 16 éven felü­lieknek! Rendezte és a fősze­repben: Alain Delon. Sport. A városi sportköz­pontban május 27-én, pénte­ken délután 5-kor DKSK— Cegléd NB I/B bajnoki kézi­labda-mérkőzés. 28-án, szom­baton délután 3-kor kezdődik a Nógrádi SE—Dabas megyei I. o. férfi kézilabda-mérkőzés. 29-én, vasárnap délután 3 órától láthatják a focirajon­gók a DKSK—Esztergom NB III. bajnoki labdarúgó-mérkő­zést. Szabadidő. Belépés csak sportfelszerelésben! városi if­júsági és sportnapok rendez­vényei lesznek május 28-án, szombaton és 29-én, vasárnap a városi sportközpontban. Ügyeljünk jobban Tisztaságot! Legkésőbb május 31-ig el kell juttatni a városi tanács­hoz az értékelőlapokat, ame­lyek tartalmazzák a „Tisztasá­got, rendéit környezetünkben” versenymozgalom :redmé- n eit. Az értékelésben a Ha­zafias Népfront és a Vöröske­reszt helyi szervezete nyújt segítséget. Az útmutatóban szerepelnek a szempontok, amelyek szerint beszámít egy- egy épület, lakóház belső rendje, tisztasága, a hulladék, a szemét gyűjtése, elszállítása, de ugyanúgy a munkahelye­ken dolgozók személyi higié­néje is, például, hogy egy kö­zértben mennyire tiszta egy eladó köpenye. Egy kicsit vizs­gázik a város, mert a lelkiis­meretes aktivisták mindkét társadalmi szervezetben min­dent pontosan jegyeznek. Itt a strandszezon, nem mindegy, mennyire tiszta a medencék környéke, de ugyancsak figye­lik a közterületek, parkok ál­lapotát is. Ebben a hónapban kicsit fo­kozottabban ügyeljünk tehát saját környezetünk rendjére tisztaságára, hogy a megyében jó helyezést érhessünk el — no meg önmagukért is! Az oldalt írta és fényképezte: Földes György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents