Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-21 / 120. szám

Felújítás Kerepestarcsán Hamarosan elkészülnek Ke­repestarcsán az ABC-áruház felújítási és bővítési munkála­taival. Az építőipari költség- vetési üzem még tartja a ha­táridőt a szerkezeti és külső munkáknál. Az üzlet belső te­rét az üzemeltető Vác és Kör­nyéke Élelmiszer-kiskereske­delmi Vállalat dolgozói állít­ják helyre. A boltba teljesen új berendezés kerül. A csak­nem duplájára nőtt alapterü­letű üzlet várhatóan júniusban nyit. Jobb oldali felvételünkön: Márton István az eladótér mennyezetét festi. Az alsó ké­pen : a kivitelező vállalat mun­kásai betonozzák a bejáratot. (Vimola Károly felvételei.) Fajtakísérletek lencsével A Lenka nem kiemelkedő A lencse termesztése fellen­dült hazánkban, a vetésterü­let nőtt. A múlt év kedvező­nek bizonyult, mert az utóbbi három esztendő legjobb ter­mésátlagai születtek. A Nö­vénytermesztési és Minősítő Intézet lencsekísérleteket vég­zett a külföldi fajtákkal és ha­zai fajtajelöltekkel. A kispar- cellás kísérleteket Iregszem- csén, Tordason, Kompolton, Szombathelyen, Szarvason és a nagygombosi kísérleti tele­pen állították be. A legjobb átlageredményeket az utóbbi területen érték el 2546 kilo­grammos hektáronkénti mag­terméssel. Az összesített átlag­termés 1809 kilogramm volt. A köztermesztésben elter­jedt, legnagyobb területű cseh­szlovák Lenka fajta a rang­sor végére került, 1670 kilo­grammos terméssel. Három év összesített eredménye alapján sem kiemelkedő. Hasonló kö- zépnagy magvú az Erla, har­madik évben vizsgált hazai fajtajelölt. A Lenkánál 9,3 szá­zalékkal termett többet. Há­rom év összesítése alapján a legelső a minősítésre kerülhe­tő fajtajelöltek közül. A szintén magyar nemesíté- sű Diszkosz fajtajelölt a Len­kánál négy nappal korábbi. Termése 1767 kilogramm, mag­ja középnagy, zöldessárga, hagyományos típusú. ígéretes fajtajelölt. A Pannit is a har­madik évben vizsgálták. Mag­ja apró, rózsaszínes. A termő- képessége igen jó volt, 1935 kilogrammot adott hektáron­ként. A Lenka termését 15,9 százalékkal haladta meg. A tenyészideje 91 nap, a Lanká­nál három nappal korábbi. Szintén ígéretes. Igen jó termést adott a nagy magvú Chilean Bewert amerikai fajta. Az első évben 2053 kilogrammal a Lenkát 23 százalékkal múlta felül! A fajta-összehasonlító kísér­letekben nemcsak a termőké­pességet vizsgálták, hanem például a gombabetegségekkel szembeni ellenálló-képességet GQD0LLOI xJttrta A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 120. SZÁM 198S. MÁJUS 21.. SZOMBAT fisaszeg: a gépgyár is segített Közművesítés után idősek klubja Isaszeg komfortositotta önmagát. Döntő részben el­készültek azzal a beruházással, amellyel a jelenlegi ha­zai viszonyok között előnyös energiaellátásra tesznek szert. Lényegében kiépült a vezetékes gázhálózat a ki­lencezer lelkes községben. Az idén az utolsó ütem követ­kezik. Még 350 családi ház kap gázt, valamint néhány közintézmény, így a gyermekorvosi rendelő is. Nagyobb átmérő A nagy munka rekordidő alatt valósult meg, nem kellett hozzá négy év. A helybeliek vállalták az anyagi terheket. Nemcsak a lakosok a saját tízezreiket, hanem az üzemek is. A Pécel—Isaszeg Afész fél­millió forinttal járult hozzá a faluba vezető fogadóállomás építéséhez, a Lignifer Ipari Szövetkezet pedig ennek a duplájával. Volt, van azon­ban még egy résztvevő, még ha nem is helybéli. Isaszegnek, a helyi tanácsnak jók a kap­csolatai a gödöllői gépgyárral. Ez azért is van így, mert az üzemben sok isaszegi dolgozik, sőt isaszegi családok is. — A gyárnak sem mindegy, hogy milyen dolgozóinak az otthoni helyzete. így látja ezt Siska András vezérigazgató is mondta dr. Tóthné Pacs Vera, Isaszeg tanácselnöke, akivel egy vezetőóvónő-vá­lasztás után találkoztam olyan utcában, amelyben éppen a csőfektetést követően állítot­ták helyre az utat. — A gépgyárban tudtak ar­ról, hogy Isaszeg szorgalmaz­za a gázvezeték-építést, a he­lyi gázprogramot. Az árkülön­bözetet magukra vállalva a gödöllői gázfogadótól a gyárig húzódó gerincvezeték tervét átalakították, nagyobb átmé­rőjű csövet építettek be. Ez segített abban, hogy lehetővé váljék az isaszegi rákötés és gázellátás. Minderről nemcsak a tanács, hanem a lakosság is tud, s nagyra értékelik a hozzájá­rulást a korszerűbb, kényel­mesebb fűtésért. A gázprogram történetéhez tartozik még az is, hogy az elején a tanácstagok felke­resték választóikat, s tájékoz­tatták őket a munka feltéte­leiről, körülményeiről. Ez a módszer sikeres volt, mert a többség vállalta a feltételeket, s ahogyan ez lenni szokott, a jelentkezők száma később még gyarapodott. Gyors munka A tanács szervező munkája nem merült ki ebben. A la­kókat az ügyintézésben is se­gítették, például az OTP-köl- csönök megszerzésében, tud­tuk meg a tanácselnök asz- szonytól. Tavaly a község négyötöd részén elkészült a gázvezeték. Nem állítjuk persze, hogy Isaszegen nem volt semmi gond ezzel a beruházással, hi­szen ilyen nincsen. Ám egy külső szemlélő számára elis­merésre méltó az egész prog­ram gyors megvalósulása. Az élet haLad tovább, a fa­lu más terveknek sincsen hí­ján. Akik eddig is segítették a célok megvalósítását, to­vábbra is ezt teszik. És ismét a gépgyár következik. A va­sútállomás közelében, a Mó­ricz Zsigmond utcában, a böl­csőde mellett egy régi iskola- épület felújításába kezdtek az üzem segítségével. Mint szer­te a megyében — legutóbb Zsámbokon és Kerepestarcsán számolhattunk be elkészültük­ről —, itt is lesz idősek klub­ja. Az idén kezdődött munka ezt a célt szolgálja. A magány ellen Isaszegen is sokan élnek magányosan idősen. Számuk­ra nyújt majd elfoglaltságot, étkezési lehetőséget ez az ott­hon is. Előzetesen felmérték az igényeket és aközben is ta­pasztalták, mekkora a vágy ezekben az emberekben is a beszélgetésre, a társas együtt- létre. B. G. Kicsik, nagyok Játssz velünk Vasárnap ismét várják a kicsiket és nagyokat Gödöllőn a művelődési házba. Játssz ve­lünk a címe a délután 3-kor kezdődő programnak, amely­ben kisebb és nagyobb gyere­keknek megmutatják a nemez­készítés fortélyait, majd utá­na játék és tánc következik. A nap programja Május 21-én: Gödöllő, művelődési ház: Diáktanya: lábteniszbaj­nokság — döntő, 16 órától. Horus archívum V., fotóki­állítás, megtekinthető 10—18 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: A gödöllői művésztelep 1901 —1920, Természeti környeze­tünk, kiállítás, várostörténeti ELNÖKÖK. Korunk min­dentudói a falusi tanácselnö­kök. Mindenekelőtt a pénz­szerzéshez kell érteniük. Ügy sejtem, van is közöttük csak a legbeavatottabbak által is­mert rangsor, amely úgy ala­kul ki, hogy ki tud több pénz­magot szerezni a település fejlesztéséhez, az intézmények működtetéséhez. Faluhelyen mindennek a kezdete és vége az elnök. Kezdeményezi a parcellázást, új utca nyitását, megmondja, mit hova építse­nek, kit vegyenek föl a böl­csödébe dadusnak, ki legyen a sportkör vezetője, mely csa­patnak juttassanak több pénzt, felújítsák-e a pályát, hol építsenek járdát, utat, hol ültessenek fát. Ez nem jelenti okvetlenül azt, hogy az elnök mindenről személyesen dönt. De bárki döntsön, mindig gondol arra, vajon az elnök mit szól hozzá, az elnök ho­gyan döntene. Akármi készül a faluban, az elnök keze benne van. Még azon sem ütközik meg senki, hogy gyakran a legapróbb részletekig megmondja, mit hogyan csináljanak. Milyenre fessék a közintézmény hom­lokzatát, milyen színű legyen az ablakon a függöny, parket­ta legyen vagy hajópadló, drágább vagy olcsóbb bútor­zat. Akárhányszor beszélget az ember az intézmény közvetlen gazdájával, az elnök neve előbb-utóbb elhangzik. Az el­nök mondta, hogy így legyen, hogy ne így legyen. És ami­kor megkérdezem, mi köze ehhez az elnöknek, megütköz­Mindennapi apróságok ve néznek rám. — Tudja, mennyi pénzt adott az elnök? — kérdezik magyarázatul. — Saját bukszájából adta? — kérdezek vissza. — Nem a sa­játjából, de én nem tudtam volna megszerezni. Hogyan és mint szerzi meg a pénzt az elnök, arról keve­sen keveset tudnak. Nem is firtatják. Van, ez a lényeg. Tény, hogy meg tudja szerezni, S aki pénzt szerez, annak joga van beleszólni, dönteni, annak az akaratát, ízlését, ítéletét és előítéleteit figyelembe kell venni. SZÁGULDÁS. Valamelyik elefántcsonttoronyban elhatá­rozták, amidőn a Hungaro- ringen egymást kergetik a versenyautók, a 30-as főúton nagyon nagy lesz a forgalom, a HÉV gödöllői vonalán zsú­folt szerelvények szállítják a nézőket a pályára. Még a ver­senyek előtt, a tervezés sza­kaszában határozhatták el, s változatlanul tartják magukat a határozathoz. Közben le­zajlott két Forma—1, s ha jól emlékszem, a kamionosok is kétszer csaptak össze. A HÉV-en egyszer sem keletke­zett tumultus. E tény azonban egyáltalán nem zavarja a köz­lekedésieket A múlt héten is nagy volt a készültség. Indították a Hun- garoring táblával fölszerelt gyorsvonatokat, a csömöri vo­natokat kiiktatták, a gödöl­lőiek sem álltak meg Rákos­falván, Mátyásföldön, llona­telepen. A gyorsvonatok szom­baton három, vasárnap hat kocsival száguldottak, mint a veszedelem. Sípoltak, hogy még a környékbeli temetők halottai is fölneszeitek. Az Örs vezér téren egyenruhás vasutasok strázsáltak, szívük fölött biléta, arcképükkel, ne­vükkel. A hangosbemondón idegen nyelveken mondták be, melyik két vágányról indul a gyors. Utas azonban kevés volt. Ki­felé is csak lézengtek a ko­csikban, befelé az utolsók, fő­leg vasárnap, üresek. Tumultus csak Rákosfalván volt. Az autósok sehogysem értették, miért nem fordul­hatnak ki és be. Egy-egy fe­gyelmezetlenebb szépen elfor­dította a korlátot, darabig ment a menet, noha egyszer­egyszer hajszálon múlt az üt­közés, nehezen tudták eldön­teni, ki surranjon át előbb a résen. A főúton is többször csikorgóit a fék, A befordul­ni szándékozók újra és újra dugót okoztak. Vasárnap délutánra lecsil­lapodtak a kedélyek. A vo­natvezetők már nem robog­tak, a megállóhoz közeledve ugyanúgy lassítottak, mint hétköznap sípolni is elfelej­tettek. A holtak folytatták szendergésükeL Ismét bebizonyosodott, sem­mi sem indokolja a menet­rend felforgatását. A szokott járatok elvihették volna a ringes utasokat is. De nagyon csodálkoznék, ha a legköze­lebbi mogyoródi hacacárén nem forgatnák föl a rendet. ROKKANTAK. A háború­nak vannak hősei, halottai, rokkantjai, hadifoglyai és olyan szerencsései, akik ép bőrrel megússzák. Aki hábo­rúban veszti el a kezét, lábát, szemét, az hadirokkant. Ugyanez megtörténhet az em­berrel békében is. A munka­helyén, az országutakon. A békében megsebesülteket, karjukat, lábukat'vesztett em­bereket nevezték sokáig rok­kantaknak. A szó semleges töltésű volt. Akire azt mond­ták, rokkant, s én nem is­mertem, véletlenül sem gon­doltam arra, hogy az illető gazember. Mára a rokkant ki­fejezésnek rossz mellékíze lett. Eleinte azt javasolták, mondjuk, írjuk csökkent munkaképességűeknek a rok­kantakat. De a csökkent szó is sértő. Most a megváltozott munkaképességű járja. De mit mondjunk a rok­kantnyugdíjas helyett? Meg­változott munkaképességű nyugdíjas? Mire kimondom, elmegy a vonat. Miközben féltőn ügyelünk a szóhasználatra, egyre-másra hallom, ez is, az is kibulizta magának a rokkantnyugdíjat. Utána másodállásban annyit dolgozik, mint egy ló. Az ilye­neknek megvan mindkét ke­zük, lábuk, szemük, nem ke­vésbé a ravasz eszük. Mit tö­rődnek ők a szavakkal. Csak jöjjön a pénz. Innen is, on­nan is. Kör Pál bemutató, megtekinhető 10— 18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente népművé­szete, állandó kiállítás, 30 éves a Petőfi Múzeum, időszaki ki­állítás. A hónap műtárgya: Galgahévíz nagyközség cí­mere, megtekinthető 10—18 óráig. Kercpestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Május 22-én: Gödöllő, művelődési ház: Játssz velünk! — népi já­tékok, 15 órakor. Diáktanya: videó, 16 órától. Horus archívum V., fotóki­állítás, megtekinthető 10—18 óráig. A helytörténeti gyűjtemény, az aszódi múzeum és a kere- pestarcsai kiállítóterem mű­sora megegyezik a szombati­val. Kcrepestarcsa Arab piacra A kerepestarcsai Szilasmen- ti Termelőszövetkezetben a terv szerint ez évben egymilli- árd 353 millió forint bevételt kell elérni. Ennek csaknem a tíz százaléka, 110 millió forint származik kivitelből. A gyógy­növénytermesztő és -feldolgo­zó főágazatban például a Si- lanus ágazat új termékekkel akar megjelenni a belföldi és külföldi piacokon. Az arab pi­acra szállítandó Herzcria haj­ápoló készítmények jelentős mértékben fokozzák az expor­tot. Mozi Május 21-én és 22-én: Vük. Színes magyar rajz­film. 4 órakor. A nyolcadik utas: a halál. Színes angol sci-fi. 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) ■ Szombati jegyzet« Szemlesütve A Balaton-felvidék Ma­gyarország délies foltja, ahol köves vulkáni talajon tüzes fehérbort érlel a for­ró nyár. Hagyományos épí­tészete is mediterrán jelle­gű: a hófehér meszelt fal, a terméskő és a nád har­móniája. Többek között e régi házak és borpincék fe­héren fehér vakolatdiszei- ből ad közre gyűjteményt a Káli-medence Környezetvé­delmi Társaság füzete. A Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei honismereti mozgalom Szülőföldünk cí­mű tájékoztatója is valósá­gos kincsestár. Már túlju­tottak a tizedik számon. Jelentősége messze túlnő a megyehatáron. Tartalma is, léte is példaadó, akárcsak az első, az ország másik te­rületén megjelent kiadvá­nyé. Betévedve a gödöllői művelődési központ innová­ciós rendezvényére — me­lyen az országból több mint félszáz művelődési intéz­mény dolgozói vettek részt —, hamarosan szegényebb lettem hetven forinttal és gazdagabb ezzel a fentebb említett két remek füzettel. Átlapozva, elolvasva né­hány dolgozatot, úgy érez­tem, helyben maradva utaz­tam sok száz kilométert a térben, évtizedeket, évszá­zadokat az időben. Egy másik standon te­mérdek meghívó közül vá­logathattunk. Milyen jó lenne például eljutni Sza- bolcs-Szatmárba, a nyírbél- teki művelődési házba, a megyei népdalkörök és nép­zenei együttesek bemutató­jára! Kitörni abból a kör­ből, melyet szűkebb hazánk hagyományőrzői őriznek. Néhány nappal később a legilletékesebb gödöllőit kérdeztem arról, milyen eredménnyel zárult a börze. Nekem is és egy később ér­kező társunknak is sajnos csak panaszkodni tudott, összefoglalva: egy ilyen ta­lálkozó pompás' lehetőség annak a bemutatására, hogy ki mit tud a közművelő­désben szerte az országban. Még megfelelőbb arra a célra, hogy a kultúra egyik munkása ellesse a másik­tól, amit az kitalált. Az egész átment valami lötyö­gősbe. Egy másik alkalommal a megye déli sarkából utazó­kat irányítottam egy elága­zásnál a helyes irányba, a szent helyek felé. Ott egy tanácskozást tartottak. Ar­ra az eseményre nem tud­tam elmenni, s pár nap múlva sajnálkoztam emiatt az egyik előadónál. Nem vesztettél sokat, mert a né­pek az ebéd után úgyis szétszéledtek, hangzott a vigasztalás. Tudományos napok. Ezek sem ismeretlenek körze­tünkben, lévén Gödöllő ag­rárközpont. Lehet-e szebb cél — s a gyakorlat szem­pontjából hasznosabb —, mint összehívni az elméle­ti és az üzemi szakembere­ket, szűkíteni közöttük az űrt? A választ keresve el­bizonytalanodtunk, amikor az eszmecsere másnapján már csak az előadók ma­radtak a teremben a hall­gatóság szerepében is. Másutt a falu neves szü­löttére emlékeztünk. Má­jus 14-én látta meg a nap­világot, mi egy nappal ké­sőbb ültünk le a kultúrház- ban. Ismét szembesültünk művészetével, s közben szemlesütve olvastuk a fel­iratot a színpad felelt: Sze­retettel köszöntjük az édes­anyákat. S milyen az elné­ző ember, magába fojtva a szót, bólint rá, végtére is körünkben ül szeretett mű­vészünk édesanyja. Példákat sorolhatnánk még. de itt a csattanó, vagy ha az nincs, akkor a tanul­ság helye következik. Va­lóban. mi is a tanulság? A szokásos válasz lehetne ez: érdektelenség tükröződik. De meglehet, pontosabb egy rövid kifejezés; az érdek hiányzik. Lehet, hogy a mű­velődésben, a tudományos eredmények átadásában is a verseny lesz az az erő, amely az érdekteleneket távozásra készteti, az érde­kelteket pedig végig kitar­tásra? Balázs Gusztáv

Next

/
Thumbnails
Contents