Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-21 / 120. szám

Gerjei túra

A tavaszi csapadékszegény idő miatt a Gerje vize alaposan megcsappant, szinte eltűnik a mederből, mire a városhoz ér. Ráadásul a környezeti ártalmak is a korábbiaknál nagyobb gondot jelentenek.

Változó, megújuló rendelet- tengerünkben olyan jelek is vannak, hogy a felszíni vizek védelmét a jogszabályok a mainál sokkal hatékonyabban fogják védeni, a kényszerítés kerül majd előtérbe. Tudom, olcsó vállalati megoldás belezúdítani a meleg vizet (hogy finom legyek) stb. a mederbe és a következményeit viselje a közös kassza, amit úgy nevezünk: tanácsi költségvetés . . .

A Gerje, bárkinek bármi is legyen róla a véleménye, amíg Cegléd lesz, az itt lakók és a környezők számára mindig téma. Közügy, talán ennek az elvárásnak, kívánságnak felel meg az is, hogv elkészült a „Nagy víz krónikája” c. tanulmány, a neveseics Gerje-árvíz dokumentuma, amelynek éppen negyedszázada cinek a tanulságai.

A Kis-Gerje hamarosan megyei védettséget kap, így nemcsak a közelben lévő nagyüzem, hanem a tanyatulajdonosok is közvetlenül felelősséget viselnek a kristályvizű „paradicsom” oltalmáért. Átalakuló természetvédelmi felügyeletünk már nem a fővárosból, hanem helyből fogja e becses területeket szemmel tartani.

Nyár derekán, augusztusban, ezért rendezik meg Cegléden a nagy gerjei túrát, "a résztvevők Pilisre a hajnali vonattal mennek majd el, s onnan mintegy félszáz kilométer megtétele után, a Tisza árterétől busszal jönnek visz- sza a városba. Résztúrákra is lehetőség lesz, s szeretnék majd ehhez a Kötivízig támogatását is megnyerni. Főleg a fiatalok részvételére lehet számítani. A túra három gondolatot fog össze: víztisztaság, természeti értékek jelentősége, egészség.

S. D.

Fogadóóra

Sós János, a városi tanács elnökhelyettese május 25-én, szerdán délután 2-től fél 7-ig fogadóórát tart a városházán hivatali helyiségében.

Most már korán világoso- dik. Attól kezdve, hogy a fény beszűrődik a plafonon, ott ahol nejlonnal vannak letakargatva az ócska gerendák, már nem is lehet aludni. A fél tetőt levitte a múltkor az a nagy szél, cserépre nincs pénz, még szerencse, hogy a szemétbánya kerítésénél ott volt az a nagy darab nejlon. Igaz, hogy ha esik, az összegyűlő víz lefelé nyomja a közepét, pont ott van az ő ágya alatta... Az ágya, ami egy hosszú, sárga szivacs. Azt is úgy találták, ki volt dobva. Deszkákat kellett alátenni, hogy a szoba földjéből ne szívja föl a nedvességet. De még ez is jobb, mint a két öccséé, akiknek a deszkáján szalma van, azon meg pokróc, ez legalább nem olyan kemény. Csak a nejlonról meg pont rácsöpög a viz, éjszaka néha arra ébred, hogy belekopognak a csöppek a kinyújtott tenyerébe.

A múltkor, amikor már kezdett jó idő lenni és majdnem minden házban kinyitották az ablakokat, az iskolából hazafelé azzal szórakozott, hogy mindenhol megállt és bebámult a szobákba. Némelyikben olyan vastag, szőrös takarók voltak a relcamiékon, hogy becsukta a szemét és elképzelte: ezekkel beburkolja magát éjszakára, alulra is egyet, fölül- re is, puha, finom... A gondolattól is jó melege lett. Aztán meg az jutott eszébe, hogy egy percig se tartana bemászni az ablakon, kihozni egyet, csak egyet, az is elég lenne, legfeljebb alulra nem futna, csak fölülre, takarónak ... Ezeknek nem is hiányozna. Akinek ennyi mindene van, meddig tart venni egy új takarót? De nem tudta rászánni magát, másnap meg már csöpörgött az eső, nem voltak nyitva az ablakok. Pár éjszakán még a takaróról álmodott, egye meg a fene, úgyis jön a nyár.

Máma ünnepség lesz az iskolában. Mindenkinek kellett bevinni fényképet, azt egy piros szív közepébe ragasztották. Neki nincs fényképe. Rajta kívül csak egynek nem volt még, annak azt mondta a tanító, hozza el azt, ami a kisdobos-igazolványba készült, hátha van még belőle otthon. De hát őneki kisdobos-igazolványa sincs. Még fehér inge se. Pedig ünneplőbe kéne menni. Kék nadrág, fehér ing.

Sikeres honvédelmi klub a Közgépnél

Újabb elismerést kaptak

2 Versenyek, helyezések, kupák. Résztvevők száma,

y

^ társadalmi munkaórák száza. Lehetne sorolni az cred- ^ ménycsség fokmérőit. De a számszerűség helyett dicsér- ^ ni csakis az embert lehet. Azt az embert, azokat az cm- | béreket, akiknek az életében a napi nyolc, vagy annál ^ több órai munka után helye van még a közösségi műn- 2 kának.

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA

A Közúti Gépellátó Vállalat ceglédi gyárának Reiner Albert honvédelmi klubja az elmúlt hónapban tartott közgyűlésen értékelte az előző évi munkát. A, klubtanács nevében valamennyiüket köszöntötte Dobos Mihály, a klub elnöke. Bevezetőjében a negyvenéves mozgalom múltjára tekintett vissza. Tavalyi tevékenységükről Czombos István, a klub titkára tartott beszámolót. Amint elmondotta, a szervezeti életben változás nem történt, a klub létszáma nem változott, a nyolcvanfős klubtagság mint korábban, most is két szakosztályban, a tartalékos és a lövész szakosztály keretében old meg feladatokat. Az önmaguk által célul tűzöttek kapcsolódnak az MHSZ országos és megyei programjaihoz, a felsőbb irányítás a városi MHSZ útján érvényesül. Nem kisebb feladatot kapnak a néphadseregtől: a sorkatonai szolgálat előtt állók honvédelmi előképzését. Nem a klub aktivistáin múlott az elmúlt évben sem, hogy ez nem ment hibátlanul.

Negyvenkét fiatal részvételével nyolcvanórás előkészítőt tartottak, de e létszám többszörösének küldték szét a meghívókat. Szerencsésebb a helyzet a tartalékosokkal való foglalkozásokon, a tematika rövidebb és kötetlenebb, ugyanakkor az öreg bakák

Egv nap a sok közül

Nem baj, úgyse figyel rá senki, hogy barna pulóver van rajta meg ez a rossz farmer- nadrág, ö mindig így van, megszokták. Akármilyen ünnepség van, nem tud kiöltözni, mint a többi majmok. Van, aki nem is a kék nyakkendőt köti föl, hanem bársony pertut akaszt neki a nyakába az anyja. Na és.

A versei megtanulta. Beleragadt a fülébe, mert olyan, hogy akár énekelni is lehetne. Ö csinált rá egy dallamot is magában, de hát persze nem mondta senkinek, pedig lehet, hogy tetszett volna. Hazafelé elénekelte, még ráadásul úgy jött ki, hogy tánclépésben lehetett rá végiglibegni a járdalapokon, mintha ki lett volna számolva az egész, minden sor. Jókedvű vers ez, neki is jó kedve lett tőle egész délutánra, csak aztán estére vége lett az egésznek. A fater részegen ért haza, üvöltözött, anya sikoltozva átrohant a szomszédba, onnan hozzájuk jöttek át az emberek, mindenki ordított, az lett a vége, hogy kibékültek és majdnem reggelig kártyáztak. Aludni nem lehetett, csak hajnal felé, de reggel azért elment az iskolába, habár a fáradtságtól már az odaúton folyton összeakadtak a lábai. Az egyetlen jó az volt az egészben, hogy a fater nyert a kártyán, adott egy ötvenest, abból meg- vehette azt a báró ceruzahe- gyezőt, a hajósat, meg vett egy radíros végű ceruzát is. De az már nincs meg, az a kis hülye öccse lerágta a végét. Mindent összerág, mint az egér. Radír nélkül meg már hogy nézett ki? Hozzávágta, edd meg az egészet.

Virágot se visz az ünnepségre. Vihetne, ide lóg a kertjükbe a szomszéd összes orgonabokra. De a többiek mindig celofánba csomagolt szegfűket visznek, meg mindenféle menő virágot, tisztára röhejes lenne az ö orgonája. Tavaly vitt, kidíszítették vele az osztály ajtaját, utána letépkedték, lepotyogott, mindenki össze-visz- sza taposta.

Anya amúgy se lesz ott. Sose jön.

lij índegy, ő majd elmondja a verset, magában még a dallamot is. És ha a faterék legközelebb megint kártyáznak, kikönyörög tőle annyit, hogy vehessen belőle egy inget. Egy fehéret.

több felelősséggel viselik el a továbbképzést és a versenyeken, megyei megmérettetésen is öregbítik Cegléd hírnevét ebben a mozgalomban. Az eredményesség az MHSZ szervezeti keretében, a klubtagok teljesítménye alapján mérhető igazán. Az MHSZ városi szervezetében kimagasló és szinte meghatározó a közgépesek aktív jelenléte.

XXXII. ÉVFOLYAM, 120. SZÁM

19S8. MÁJUS 21., SZOMBAT

Az igazgató ígéretet tett

Szakítás alaki hibák nélkül

Az ifjúsági szervezet, illetve a városi ifjú gárda és úttörő gárda vezetőinek felkérésére, s velük közösen szerveztek az elmúlt év során is számos honvédelmi napot, tanintézeti, városi, sőt megyei rendezésű akadályversenyeket. Általános és középiskolák, a szükséges technikai feltételekkel nem rendelkező más vállalatok dolgozói hívták segítőül a gyáriakat sportnapjaik, lövészeteik lebonyolításához.

A gyári klubprogramokon kívül mintegy hetven alkalommal vettek részt külső rendezvényen, tartottak előadásokat. filmvetítéseket és bemutatókat, rendeztek kiállítást s különböző kategóriájú versenyeket. Megmozgattak, illetve vendégül láttak több mint ötvenezer embert. Újjáépítették lőterüket, lövészeik sorra nyerték a vonzáskörzetben rendezett versenyeket, a megyei elsőséget szerezték meg csapatban, női és férfi egyéni versenyben is. Az elmúlt év során a klub tagjai közül tizennyolcán kaptak különböző elismerést, jutalmat.

A Közgép honvédelmi klubja az 1987-es évben végzett munkájáért immár harmadszorra kapta meg a Magyar Honvédelmi Szövetség Élenjáró Honvédelmi Klubja kitüntetést. A rendhagyó- közgyűlést követően a munkásünnepet megelőző napokban újabb elismerés, az MHSZ Kiváló Munkáért érem arany fokozatánák birtokosai lettek a gyáriak.

S. B.

Simon István három hó- '/ napon át töltötte be a ceg- ^ lédi filmszínház üzemveze- ^ tői tisztségét. Most munka- 2 nélküli.

— Mondhatjuk így: vállalkozás, amibe belebukott?

— Egy igen jól induló vállalkozás volt ez, amibe végül is sikerült belebuknom.

— Hogyan került a ceglédi mozi élére?

Kusza dolgok

— Szabó Dánielt, a Szabadság filmszínház akkori üzemvezetőjét 12 esztendeje ismerem. Én a városi KlSZ-bizott- ság titkáraként dolgoztam, ő pedig az idő tájt érkezett Ceglédre. Akadt jó pár közös rendezvényünk. Tavaly ősszel hozta szóba, hogy üzemvezetőt keres, mert elképzelhető, hogy lesz valamilyen szervezeti változás a moziüzemi vállalatnál, és új beosztásba fog kerülni. (Ügy is történt, a Dél-Pest megyei mozicentrum igazgatója lett.) Abban maradtunk, hogy esetleg visszatérünk a témára. Idén januárban kölcsönösen kerestük egymást, és megegyeztünk abban, hogy ha mindketten megfelelőnek találjuk a dolgot, akkor átigazolnék a moziba. Február 1- jével alkalmaztak üzemvezetőként. de a szerződésben kikötöttek három hónap próbaidőt.

— Az sem tartotta vissza, hogy — ha jól tudom — a közművelődési munkában eleddig nem szerzett tapasztalatokat?

— Igaz, hogy korábban nem foglalkoztam ehhez hasonló tevékenységgel, mégis úgy véltem, képes leszek a feladatot

Immár egy esztendeje üzemel a MÉH ceglédi telepén a nyugatnémet gyártmányú Becker lemezbálázó berendezés. Nemcsak az erre a telepre érkező, hanem a környék átvevőhelycin felvásárolt hulladékot is itt bálázzák, ugyanis a kohászat ma már égősorban az ilyen módon előkészíteti hulladékot keresi. Ugyanakkor lényeges a szállításkor a vagonok jó kihasználhatósága is. (Apáti-Tóth Sándor felvételei)

Ali*

ellátni. Később nem is egy momentum engem igazolt. Gondolok például az intézményekkel, vállalatokkal kialakított nagyon jó kapcsolatokra. Ügy láttam, hogy magát a mozis szakmát meg lehet tanulni.

— Mit tapasztalt a mozi világában?

— Az első időszakban egy csomó kusza dologgal találtam szemben magam, amelyekből hiányzott a szabályszerűség. Ebből arra következtettem, hogy ide kevés a szervezés, és nem minden a jó kapcsolat, a pénzügyi előírásokkal, az elszámolási kötelezettségekkel csak egyet lehet tenni: betartani.

— Mi ebben a kusza?

— Mondok egy példát. Vetítettünk a szovjet laktanyában vasárnap, behozták a pénzt. De nem számolták el. Akkor ment éppen a Kortárs filmklub, azaz csak ment volna, mert a bérleteket — szervezés híján — nem vette meg senki. Hogy mégse alakuljon ki egy kellemetlen szituáció, a centrumigazgató fogta magát, eltépett iksz darab bérletet, szemétkosárba dobta, az előbb említett vetítési díjat pedig betette a pénztárba. Ilyenformán ugye eladtunk iksz darab bérletet. Szóltam, hogy ez szerintem nem sportszerű.

— Kinek milyen érdeke fűződik ahhoz, hogy a Kortárs filmklub bérleteit, ha ilyen áron is, de eladja a mozi?

— Pontosan nem tudom. Esetleg arról lehet szó, hogy a mindenkori vezető szervezői munkáját ennek alapján is megítélhetik. Valójában önmagunkat csapjuk be.

— Mit fogalmazott meg a munkaköri leírása?

— Valamikor februárban lent járt Cegléden a vállalat igazgatója és az ellenőrzési osztály vezetője. Jómagam is kezdeményeztem, kértem már akkor ezt a beszélgetést, azzal a szándékkal, hogy a centrumigazgató és a moziüzemvezető jogköreit, tevékenységi területeit, feladatait föltétlenül tisztázzuk és elhatároljuk. Ugyanis olyan munkaköri leírást, ami a helyzetnek megfelelt volna, egyszerűen nem találtam. A szervezeti és működési szabályzat vázolta ugyan általánosságban az üzemvezető feladatait, de mint mondtam, Cegléden egy sajátos helyzet alakult ki, ami személyre szóló munkaköri meghatározásokat igényelt.

Elmaradt vetítés

— Miféle új szituációra gondol?

— A vállalat létrehozta a centrumigazgatói beosztást, s azzal az emberre] töltötte be azt a tisztséget, aki előzőleg a Szabadság filmszínház üzemvezetője volt. Az irodáját is szintén ebben a moziban, a régitől 3 méterre rendezték be. Ezért kellett volna egészen világosan elkülöníteni a feladatokat.

— Hogyan alakult a centrumigazgatóval való munkatársi kapcsolata?

— Sajnos az történt, hogy alig telt el pár nap, s — mint máshonnan jött ember — szóvá tettem néhány dolgot, ami szerintem változtatásra várt. Olyasmikre gondolok — és ezt hangoztattam is —, amelyek esetleg visszaélésre, szóbeszédre adnak lehetőséget. No attól kezdve a mi kapcsolatunk folyamatosan romlott. Ebben persze egy-két keresztbe szervezés is szerepet játszott. Például a centrumigazgató konkrét időponttal beígért különféle vetítéseket, műsorokat az iskoláknak, óvodáknak. Aztán ő éppen távol volt,

amikor a 300 gyerek megérkezett. Én nem tudtam erről a szervezésről, a gépész, a pénztáros sem. Film sehol. Égtünk mint a Rákóczi téri csarnok.

— Beszámolt valakinek ezekről a kellemetlenségekről?

— Szerettem volna szabályszerűen, tisztességesen, jól dolgozni, ezért baráti tanácsot kértem a NEB elnökétől, elbeszélve, hogy mit tapasztaltam. Azt javasolta, hogy keressem föl a vállalat igazgatóját. Jártam a ceglédi pártbizottságon, ahonnan hasonló javaslattal jöttem el.

— Gondolom, ezek után bekopogtatott Kozma Károlyhoz, a Pest Megyei Moziüzemi Vállalat vezetőjéhez.

— Április 5-én. Előadtam a gondjaimat és a filmszínházzal kapcsolatos terveket, igaz, ez utóbbit már sokadszor. Az igazgató ígéretet tett, hogy leülünk majd és meg fogjuk beszélni a prsblémákat. Erre nem került sor. Viszont érkezett tőle egy levél, amelyben közölte, hogy a három hónapi próbaidő lejárta előtt két nappal megszünteti a munkaviszonyomat. Kicsit rosszul esett a dolog, embertelennek tartottam (tartom ma is) ezt az eljárást, függetlenül attól, hogy jogilag nincs benne semmi hiba.

Mentőakció

— Mit szóltak ehhez a dolgozók?

— Megemlítettem, hogy nem sokáig' leszek már a főnökük. Utólag értesültem, hogy megpróbáltak egy mentőakciót szervezni. Két takarítónő átment a pártbizottságra az érdekemben.

— Az ön sugallatára? *

— Nem, erről az egészről én nem tudtam.

— Mi a véleménye: két ember személyes konfliktusa vezetett a szakításig?

— Nem hiszem, hogy ez a két emberen múlott. Habár nem lehet elhanyagolni a közöttünk kialakult ellentéteket. Szerintem a centrumigazgató és a vállalatigazgató is presztízskérdést csinált abból, hogy milyen alapon mondok én véleményt a mozi dolgairól, a centrumigazgató magatartásáról, munkastílusáról. Nyilván nem voltak hozzászokva az ilyesmihez.

— És az, hogy gyakorlatilag ketten irányították a ceglédi mozit?

— Ez is biztosan hozzátartozik az okokhoz. Még februárban a vállalat igazgatójával beszélgetve fölvetettem: jó lenne, ha elkülönítenénk a hatásköröket, ne legyen az, hogy ketten kétféleképpen szerveztük meg ugyanazt a dolgot. Ez nem is vezethetett eredményes munkához.

— Számot vetett-e önmagával? Miért tört bele ebbe a vállalkozásba a bicskája?

— Túlságosan gyorsan akartam komoly változtatásokat elérni. Nem sikerült. Meglehet, ott helyezkedik el az okok között, hogy őszintén elmondtam a problémáimat. Talán hasznosabb lett volna, ha szemet hunyok egy .csomó hiányosság fölött.

•k

(A játékszabályok szerint most a másik fél következne. De nem következik, s így bizony hiányjelek maradnak a történet után. Szabó Dániel centrumigazgató többszöri kérésünkre sem vállalta, hogy álláspontját a nyilvánosság elé tárja.)

V. S.

ISSN 0133-2608 (Ceglédi Hírlap)

K. Zs.

Becker, a bálázó