Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-14 / 114. szám

%WMan 1988. MÁJUS 14., SZOMBAT Eladtak egy erdőt Megjelent a külföldi tőke is i Volt egy hosszabb időszak a hatvanas és hetvenes évek kö­zött, amikor a Dunakanyar a méltán megérdemelt helyénél hátrább szorult az idegenfor­galomban. Nemcsak a turis­ták száma mutatta ezt, hanem az ingatlanárak is. Az akkori szentendrei járás falvaiban a maihoz képest ötödáron lehe­tett földet, házhelyet venni. A körzetközpontban, Szentend- ■ 2 rén a kereskedelemben és a 2 vendéglátásban szinte kizáró- f lag az állami cs a szövetkezeti J szektor uralkodott. Az élet igazán jó 15 eszten­dővel ezelőtt . pezsdült meg. Egyre több látogatót vonzott a Teátrum, Szentendrére te­lepült a Pest Megyei Művelő­dési Központ és Könyvtár, európai hírnévre tett szert néhány múzeum és gyűjte­mény, s amikor a rendelkezé­sek lehetővé tették, gomba módra kezdtek szaporodni a magánvendéglők. Megötszörö­ződött a fizető vendéglátók száma, egymás után nyitottak a penziók, az ingatlanárak a csillagokig szöktek, a kül- és belföldi vendégek többmil- lióan érkeztek évente. Kilenclyukú pálya Most pedig egy újabb tö­rekvés tanúi lehetünk. A ré­gi „tősgyökeres” vállalati üdülők mellett újabb cégek szereznek nagy értékű ingat­lanokat a Dunakanyarban. A Monimpex Külkereske­delmi Vállalat például a Ta­hiban fekvő Pollack-villát vásárolta meg az örökösöktől. A vételárral együtt rákölt vagy 40 milliót, hogy kialakít­hasson egy vendégházat, amelyben az üzletfeleket és a saját dolgozóikat fogják pi­hentetni. A csodálatos kör­nyezetben fekvő kúria mellet­ti présházban (mert Pollack Mihály remek szőlész is volt) berendezik a nagy építész tiszteletére az emlékszobát. Látható lesz a prés, a monog- ramos hordók, s egyéb hasz­nálati eszközök. Ébrednek más üzleti körök is. A Kisoroszi határában fek­vő 30 hektáron a Budapest Colfpark létrehozta az első szabadtéri golfpályát. Egye­lőre 9 lyukú, 3200 méter hosz- szú, épp a fele annak, amely nemzetközi megítélés szerint tökéletes. Hely van, termé­szetesen tovább építik, hogy bármilyen bajnokságot lehes­sen rajta játszani. Készen áll a klubház is, várhatóan má­jus 18-án vehetik birtokba a golfozók. Snack-bár, öltöző és 4 vendégszoba kap helyet benne. Az utóbbi hetekben az a hír hozta lázba a környéket, hogy a Kék Duna Mezőgazdasági Szakszövetkezet a 300 hektá­ros úgynevezett úrbéresek erdejét eladta a Magyar Hi­telbank Ingatlanforgalmazási Leányvállalatának, 60 millió forintért. Súgtak-búgtak Ta- hitótfalu lakói, hogy az er­dőjog alapján nekik is járna a pénzből. Ez azonban nem így van, mert az erdőtörvény kimondja: Magyarországon erdő magántulajdonban nem lehet. Ráadásul 1964-ben meg­A Pollack-villából 40 millió forintért alakítottak ki vendéghá- zat. (Erdősi Ágnes felvétele) szűnt a közbirtokosság, (az a szervezet, amely az erdőt ke­zelte) a vagyonát (semmije sem volt) átadta a Kék Duna Mezőgazdasági Szakszövetke­zetnek. A telekkönyvbe Szent­endrén a tagok volt erdőbir­tokosi jogának a részaránya van bejegyezve, nem a tulaj­donjoguk. De a lényeg nem is ez, ha­nem az a tény, hogy a pénz­intézet vásárlásával belépett a Dunakanyarba a külföldi tő­ke. Egy svájci biztosítótársa­ság ugyanis szeretne az erdő nagy tisztásán szanatóriumot létrehozni, mert kiszámította, hogy a betegei gyógyítása sok­kal olcsóbb lenne Magyaror­szágon, mint a hegyeiről és lakóinak nyugalmáról ismert földön. Hajlandó biztosítani a pénz nagy részét a rehabili­tációs központ létrehozására. Vállalná az üzemeltetést is. A környezet védelme érdekében külhonból hoznának mindent tudó szennyvíztisztító beren­dezést. A svájci szakemberek a napokban nézték meg a he­lyet. majdnem biztos, hogy az üzletet nyélbe ütik. A turizmus fellendülése, Budapest közelsége, s a szép táj okán nem csak a svájciak érdeklődnek. Immár több mint terv az Óbuda Tsz gesz­torságával megvalósítandó szabadidőközpont Szentend­re és Pomáz között, a me­dence peremén, a Kőhegy alatt. A jómódú turisták szá­mára épül, elegáns szállóval, szórakozóhelyekkel, különböző pályákkal. Svájci érdekeltség A községi tanácsok is ész­be kaptak. Értékes ingatla­naikat eladásra, bérbeadásra kínálják. Van ilyen területe például Tahitótfalunak. Po- mázon a Selistye nevű község­központ felépítésére szervez­nek részvénytársaságot. Szent­endrén a Fő téren álló NYÉK- boltot egy magyar banknak adja át kezelésbe a városi ta­nács Ugyanezen a településen egy svájci cég SYSPART név­vel nemzetközi vegyesválla­latot hozott létre, telket vá­sárolt, üzemet épít és szoftve­A Szigetszentmárton Nagyközség Közös Tanácsa az 1/1987. (VI. 24.) sz. MT. TH. rendelkezés alapján pályáseslot hirdet az 1988. augusztus 1-jén megüresedő vb-tiikári állás betöltésére­Feltételek:- jogi egyetemi vagy államigazgatási főiskolai végzettség- legalább háromévi államigazgatási gyakorlat. Bérezés: a 11/1983. (XII. 17.) ABMH. sz. rendelkezés szerint. A oályázatok benyújtásának határideje: a megjelenéstől számított 30 nap. Jelentkezni lehet részletes önéletrajzzal és a diplomamásolattal a tanács elnökénél (Szigetszentmárton, Marx Károly u. 10. 2318). reket fog gyártani. Október­ben már indítják a terme­lést. Akad kudarc is. A Thyssen cég például elállt attól a szándékától, hogy Szentendre belvárosának a szélén fekvő régi fűrészmalom épületéből szállót és kiállítóközpontot hozzon létre. Gazdasági elem­zéssel kimutatták, hogy a lé­tesítmény fenntartása defici­tes lenne. És a tanácsok? Röviden szólva: A hazánk­ban bekövetkezett szemlélet- változás, a Dunakanyar turiz­musának dinamikus fejlődése, Szentendre vonzereje meg­mozgatta a bel- és külföldi tőkét. A lakosság egy része már profitál az idegenforga­lomból. Sajnos a tanácsok még nem. A nagy feladat: ki­találni, miként részesedhet a befolyó pénzekből a közös­ség. Vlcsotka Mihály Testvérkapcsolat Április 8-án Hans Fritz, neckarsulmi állampolgár bekopogott a budakeszi ta­nácselnök irodájának ajta­ján. Jövetelének célja az volt, hogy a baden-württen- bergi kisváros és környé­ke magyarországról el­származott lakóinak óhaját kifejezze. Ez a kívánság pe­dig a következő volt: mi­vel sokan kerültek Neckar- sulm környékére a máso­dik világháború után Buda. kesziről, meg kellene talál­ni a hivatalos útját-mód- ját annak, hogy az elszár­mazottak továbbra is fenn­tartsák a kapcsolatot szü­lőföldjükkel. Igaz, azok, akik elmentek, nem sza­kadtak el a falutól, hiszen családlátogatásra gyakran hazajöttek eddig is, de ezt a családi kötődést bővíteni lehetne a két település kap­csolatává. Az ötlet tetszett Farkas Gyulának, a Budakeszi Ta­nács elnökének is, s kide­rült, hogy a jogszabályok is lehetővé teszik az együtt­működést. így pozitív vá­lasszal tarsolyában tér visz- sza otthonába Hans Fritz úr, s a napokban már meg is érkezett Neckarsulm fő­polgármesterének a levele. Ebben azt javasolja, hogy a jövőben szervezzen a két település közösen különbö­ző kulturális és sportren­dezvényeket, s így ápolják a két város kapcsolatát. Októberben a főpolgármes­ter ellátogat Budakeszire, s megbeszélik a részletes tennivalókat. Már most je­lezte, hogy várják a buda- kesziek delegációját jövő szeptemberre, amikor is kétnapos fesztivál kereté­ben adják át a város most épülő kultúr centrumát. A fesztivált már a testvérkap­csolat jegyében rendezik meg. Gödöllő—Pécel—Isaszeg Megyénkben a szívesbusz Hasznos dolog a sportroller, biztosan erősíti a lábat gya­korlás közben. Ám nem árt előzőleg kitapasztalni az al­kalmazását, mert a parkettán kiszaladhat alólunk a gyorsan gördülő kis kerék. A törökmezői békenap al­kalmával rendezett bemutatón ez a gyógysportszer is látha­tó, sőt kapható volt a kitele­pült szívesbuszban, aminek személyzete ilyenkor tanácsot, segítséget is ad az érdeklődők­nek. Elmondták, hogy az or­szágot járva az egészségmeg­őrző program keretében ré­szint propagandacélokat kö­vetnek, másrészt olyan köz­ponti helyektől távol eső tele­püléseken, ahol ez különösen nagy segítséget jelent, konkrét kardiológiai szűrővizsgálatokat is elvégeznek a különleges járműben. A vérnyomásmé­résből és a mérés oktatásából az év második felében például országos program lesz. Minél több embert képeznek ki arra, hogy részben a maga állapo­tát ellenőrizze, részben máso­kat tanítson meg saját műsze­rével mérni egészségének pil­lanatnyi állapotát. Legyen ké­pes annak folyamatos ellen­őrzésére. Az Országos Kardiológiai Intézet tudományos bázisára támaszkodó kutatócsoport test­nevelő tanárokból, dietetiku­sokból, szociológusokból, pszichológusokból, gyógytorná­szokból, kardiológusokból, gyermekgyógyászokból áll. A csoportot Herczka Ferenc programszervező menedzseli, akinek az úgynevezett szíves­ház a támaszpontja a buda­pesti XVII. kerületi Kaszáló utcában. Innét indul különle­ges járművük is, amelyen ma­gukkal viszik bemutatni mo­dern élelmiszer-alapanyag készleteiket; testsúlycsökkentő tanfolyamokat, mozgás- és sportfoglalkozásokat tartanak. Rövidesen Pest megyében is megjelennek. Először a Gödöl­lő—Pécel—Isaszeg útvonalat tervezik célba venni, hogy aztán összegezzék a tapaszta­lataikat, melyek az országos egészségvédelmi programhoz szolgálnak tudományos infor­mációként. K. T. I. Nagyobb tőszám, több termés Nem akartak lemaradni A termelési rendszerek szinte az egész magyar mezőgaz­daságban a fejlett technológiákat, a hozzájuk szükséges, többnyire nyugati gépeket és berendezéseket, valamint ki­magasló terméseredményeket mutathatnak fel. Az agrárága­zat fejlődését elősegítő számtalan rendszer közül a nagyüze­mek kiválaszthatják a legfontosabb termesztett növényeik­nek megfelelőt, s a szakosodás jegyében az átlagosnál gyor­sabban fejleszthetik az adott kultúrákat. Már jó néhány esztendeje él ezzel a lehetőséggel a tápió- szentmártoni Aranyszarvas Termelőszöevtkezet is, ám a sok­éves együttműködést az elmúlt évi sikerek koronázták meg igazán. A Kukorica és Iparinövény Termelési Egyesülés — köznapi szóhasználatban a KITE — által 1987-ben kiírt ku­koricatermelői verseny legnagyobb kategóriájában ugyanis ők hódították el a legjobbnak járó díjat. Kárteszi István ter­melési elnökhelyettest először a szövetkezet és a KITE kap­csolatáról kérdeztük. — Az előzmények között el kell mondani, hogy mi ko­rábban a Gödöllői Borsó- és Búzatermelési Rendszerben vol­tunk érdekeltek a borsótermelésünik révén. A kapcsolat jó volt, ám 1985-ben a KITE-tagok olyan magas műszaki szín­vonalú borsóbetakarító géphez juthattak hozzá, amely alapo­san javította az átlagaikat. Így tehát — ha nem akartunk le­szakadni a többiektől — vállalnunk kellett a termelési rend­szerváltást. Arra a kérdésre, hogy az új tagsággal milyen előnyökhöz jutott a gazdaság, az elnökhelyettes elmondta, minden általuk termelt növény esetében a rendszer összegyűjti a vetőmagigé­nyeket, s tulajdonképpen az elvetéstől a betakarításig, illet­ve tárolásig segítséget nyújt. A KITÉ-ben folyamatosak a fajtakísérletek, s ebben az Aranyszarvas Termelőszövetkezet is részt vállal, például Tá- piószentmártonban is tartanak országos bemutatót. Az elnök- helyettes különösen fontosnak tartja a tudományos együtt­működést, hiszen a mezőgazdaságban a természeti körülmé­nyek meghatározóak az eredményességben, s éppen ezért az új, megbízhatóbb fajták megismerése és átadása népgazda­sági szinten is kifizetődik. S hogy a felsorolt előnyök mennyibe kerülnek a gazda­ságnak? Ez növényfajoktól és termőterületektől függ, ám a tápiószentmártoni vezető megítélése szerint a kifizetett ösz- szeg többszörösen megtérül a kimagasló termésátlagokban. Ezt a véleményt támasztja alá a korábban már említett kukoricatermelési verseny eredménye is, hiszen az Arany- szarvas Termelőszövetkezet 332 benevezett gazdaság közül lett a legjobb. Az elsőséget és ami mögötte van Kárteszi István a következőképpen kommentálta: — A termőhelyi adottságokra nem lehet panaszunk, hi­szen átlagosan 30 aranykorona-értékűek a földjeink. Homogén, jól táblásítható, s ezáltal könnyen művelhető a terület nagy része. így aztán nem véletlen múlt évi sikerünk, hiszen már sokadszor értünk el 9 tonna feletti átlagtermést hektá­ronként. Az 1985—86-os esztendőben ugyan meglehetősen gyenge — 6—8 tonnás — volt a termés, de ennek okát az aszályos időjárásban kell keresni. Az előző évben a terme­lőszövetkezet 920 hektáros területen 9,2 tonnás átlagot ért el takarmánykukoricából. Egy ilyen „produkcióhoz” persze nem csak jó föld kell, hanem számtalan tényezőt kell összehangol­ni. Nagyon fontos a megfelelő anyagi-technikai háttér, illetve a szigorú agrotechnikai fegyelem betartása és betartatása. Mi csak hibrid fajtákkal dolgozunk, ezek közül a legjelentőseb­bek a Pioneer hibridek. A termesztés folyamán meglehetősen nagy kockázatot is vállalunk, hiszen a hektáronkénti 80 ezres tőszám már a maximumhoz közelít, s ha nincs elég csapa­dék, akkor nagyot lehet bukni. Mi viszont úgy gondoltuk, ha átlagos tőszámmal dolgozunk, az eredményeink is átlagosak lesznek. A szakember azt Is elmondta, hogy bár korábban gondol­kodtak egy öntözőrendszer megépítésén, ám az ehhez szük­séges vízmennyiséget sajnos nem tudják előteremteni. A ve­tésterület növelését sem tervezik, ugyanis a két-három éven­kénti vetésváltás nagyon fontos eleme a technológiának. B. Gy. Boldog-boldogtalant alkalmaztak Az elnök búcsú nélkül távozott Mintha csak gyufáért szaladt volna le a sarki trafikba, úgy távozott búcsú nélkül Juhász János. Szó nélkül vágott neki a világnak február 16-án. Igaz, azóta jött tőle üzenet, egyesek szerint Hamburgból, mások szerint Münchenből: e szerint jól van ... Ugyanez viszont nem mondható el a cserbenhagyott kol­lektíváról. a Goldmetall Műanyag- és Fémfeldolgozó Kisszö­vetkezet dolgozóiról. Ma még nem tudják pontosan, hogy az az­óta elnöki tisztétől megfosztott, s a kisszövetkezetből kizárt Juhász János az előzetes mérlegadatok ismeretén kívül mit vitt magával, a valójában merre vezet útja. becsaptak bennünket. Ügy ér­zik, csúnyán rászedték őket. Zsíros Kálmán szavai, amely- lyel emlékezteti őket az okok egy részére, nem arat­nak osztatlan sikert. Nem vé­letlenül. Nehéz beismerni, hogy a tagság hibát követett el. amikor például volt elnö­kében oly mértékben bízott, hogy 50 millió forintig alá­írási joggal hatalmazta fel. Nem könnyű elismerni, hogy a fizetések irreálisan magasak, a normák lazák, s a munka- fegyelem időnként lezser volt. Ám ami a legnehezebb: be­letörődni abba, hogy a hatá­lyos jogszabályok értelmében a tagok a veszteségért anyagi­lag felelősek. A kárt rendez­niük kell, a jogtalanul fel­vett pénzeket a jövő hónaptól vissza kell fizetniük. Na­gyon sok pénzt, hiszen a kis­szövetkezet dolgozói átlagban 16-18 ezer forintot vittek ha­za. Az elért eredmények alap­ján azonban csak havi 2310 forintot vettek fel jogosan. A többit, akár a Goldmetallnál maradnak, akár új munkahe­lyet keresnek, letiltják a ta­gok fizetéséből. Alapszabályokból több is volt A megkülönböztetést sokan sérelmezik. Mondják, ha tisz­tában vannak azzal, hogy mit ír elő a jogszabály, ha előre operatív bizottság elnökevei és magukkal a tényekkel. Ügy tűnik, a hevenyészett munkásgyűlés résztvevői kö­zül senki nem akar hinni a fülének. Annak, hogy a vesz­teségért anyagilag ők maguk is felelősséggel tartoznak, hogy a dorogi telephelyet be kell zárni, mert fél kapacitás­sal nem működtethetnek két üzemet. Hihetetlennek tűnik, hogy a teflonedények jófor­mán nem kellenek senkinek, hogy a kereskedelem sorra mondja vissza a rendeléseket, hogy önként jelentkezőkre van szükség, akik majd vál­lalják a könyvelést az idő­közben kilépett, illetve tartó­san beteg könyvelők helyett. Egyre tompultabban veszik tu­domásul. a központban szinte egytől egyig minden dolgozó­nak bent van a felmondása, s hogy a raktárakban lévő alap­anyag tulajdonképpen nem is az övék, mert nincs pénz, amiből kifizethetnék. Egymástól kérdik: hogy jut­hattunk ide? S hozzáteszik: S azt sem látják egyelőre tisztán, hogy a hajdani elnök többéves áldatlan munkálko­dásának mi lesz a végeredmé­nye. Csak a ma már minden­ki előtt ismert mérlegadatok sejtetik, hogy az elmúlt év 28 milliós veszteségének, 6,3 mil­liós alaphiányának és 70 mil­lió forint értékű, különböző pénzintézeteknél fennálló hi­telállományának terhét n.m képesek egyedül tovább ci­pelni ... Nem akarnak hinni a fülüknek A kisszövetkezet aszódi te­lephelyének ebédlőjében szin­te vágni lehet a füstöt. A szűk, rosszul világított helyiségben vagy 20 ember üli körül a ra­gacsos viaszosvászonnal bo­rított asztalokat. Akinek nem jut hely a támla nélküli hosz- szú padokon, az a falat tá­masztva néz farkasszemet Zsí­ros Kálmánnal, a kisszövetke­zetet átmenetileg irányító

Next

/
Thumbnails
Contents