Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-13 / 113. szám

1988. MÁJUS 13., PÉNTEK %?£Man 3 Új szervezeti rendszerben A tervezettnél több a nyereség Pest megye fogyasztási szö­vetkezeti mozgalma az elmúlt esztendőben, is dinamikusan fejlődött, s az előrelépésnek az sem vetett gátat, hogy az új adó- és árrendszerre való áttérés meglehetősen nagy energiát kötött le. Az áfész-eknek a hatékony­ság növelése mellett legfőbb feladatuk a lakossági ellátás színvonalának megőrzése volt, s ezt több-kevesebb sikerrel meg is oldották. A megyében működő 17 szövetkezet és a RÄSZOLG leányvállalat több mint 19 milliárd forint bevé­telt mondhat a magáénak, s ezzel a megyék közötti ver­sengésben a jobbak közé so­rolják szűkebb pátriánkat. A több mint 600 milliós eredr mény felülmúlta az elképzelé­seket, ám ezzel kapcsolatosan meg kell említeni, hogy a szó­ródás tovább nőtt, vagyis a jól működők a korábbiaknál is nagyobb sikereket értek el, ugyanakkor a gyenge áfész-ek eredményessége csökkent. A nagy különbségek ellenére mindenképp figyelemre méltó tény, hogy az elmúlt eszten­dőben fizetési gondokkal egyetlen szövetkezetnek sem kellett szembenéznie. Áru a termelőktől A bolti kereskedelem majd­nem 100 millió forinttal több árbevételt termelt, ám a tar­tós fogyasztási cikkek terén megnyilvánuló fokozott vá­sárlási kedv miatt bővült azoknak az áruknak a köre, amelyekből a keresletet nem tudták kielégíteni. A vendég­látás visszaesett, ugyanakkor Országszerte befejeződött a tavaszi vetés; utoljára a ku­korica kijelölt termőterületét járták végig a gépek, amelyek az 1,15 millió hektárra terve­zett fontos takarmánynövény magját vetették el. A MÉM adatai szerint a tavaszi mun­kák szezonja viszonylag za­vartalan volt. A növényi sza­porítóanyagot a gazdaságok döntő többségében jól előké­szített talaj várta és mindent egybevetve a termelők jó mi­nőségű munkát végeztek az elmúlt heteikben. A cukorrépát április 20-ig vetették el, a napraforgó ve­tőmagja is április végéig a földbe került, s az utolsó ku­koricatáblákon pedig az el­múlt napokban „helyezték el” a vetőmagot. A silókukorica sem ad már munkát a terme­lőknek,_ a takarmánynak szánt növény sokfelé már ki is kelt. A szakemberek szerint az elmúlt napok esőzései segítet­a szövetkezetek hatékony munkája révén a termelőktől beszerzett áruk értéke növe­kedett. A megváltozott közgazdasági környezet hatására az áfész-ek erre az esztendőre 6—10 százalékos forgalomnövekedés­sel számolnak, ugyanakkor a nyereségük várhatóan mintegy 40 százalékkal csökken. Ter­veikben a fizetőképesség megőrzése és az árubeszerzés színvonalának javítása is sze­repel. Több építési kölcsön A takarékszövetkezeteknél tovább nőtt a takarékbetét-, a részjegy- és a kölcsönállo- mány is. Bizonyos zavarokat ugyan okozott, hogy a lakos­ság központi tájékoztatása hiányos volt, valamint a ka­matok változásai, illetve az adózás körülményei sokáig bizonytalanságra adtak okot, ám ezt megfelelő rugalmas­sággal sikerült átvészelniük. A szövetkezeti pénzek iránti igény elsősorban a lakásépíté­sek esetében mérhető, ugyan­is az elmúlt esztendőben több mint 300 millió forinttal nőtt az ilyen célra felhasznált fo­rintok összege. A múlt esztendő végén már 240 ezer tagot számláló taka­rékszövetkezetek 1988-as el­képzelései közt is első helyen szerepel a betétek növelése, valamint új módszerek és ak­ciók kidolgozása, amelyeknek a lakossági érdekeltség növe­lése a célja. Ezután is fő fel­adatnak kell tekinteni, hogy a hiteligényeket megfelelő mértékben ki tudják elégíte­ni. ték a vetőmag kelését, illetve a zsenge növények megerősö­dését. Ugyanúgy a zöldséges kertekben is segített az eső, annál is inkább, mert a ki­ültetett palánták fejlődésük első szakaszában különösen igénylik a nedvességet. A pa­lántázás egyébként a végefelé tart; ott is kevés dolguk van már, ahol megvárták: hoz- nak-e erősebb lehűlést a fa­gyos szentek, amelyek azon­ban az idén — szerencsére — várhatóan már nem okoznak terméskiesést. A meteorológiai előrejelzés ezt ígéri. Elkészült az áprilisi fagyok által okozott károk tételes összesítése. A gazdaságok — a biztosító intézetnek — 13 ezer hektáron jeleztek gyü­mölcskárokat, és 4 ezer hek­táron észleltek elfagyást a szőlőskertekben. Adaj;aik sze­rint 76 hektáron pusztult el a zöldség, vetemény. A lakásszövetkezetek az el­múlt esztendőben mindössze 26 lakást adtak át, de az OTP kivonulásával a jövőben jóval nagyobb feladat hárul ezekre a kis egységekre. A több mint 7 ezer 500 lakás karbantartási munkálatainál külön említést érdemel, hogy az üzemeltetési költségeket nem emelték, s így is mint­egy 13 millió forintot fordítot­tak a felújításokra. Ez évi feladataik között fő helyen szerepel az együttmű­ködések fejlesztése, hiszen az új adózási és gazdálkodási rendelkezések mellett csak így tydnak eredményesen te­vékenykedni. 1988-ban mint­egy 130 új lakást szeretnének átadni, s emellett magasabb színvonalon folytatni a felújí­tási munkálatokat, úgy, hogy a költségek lehetőleg ne nő­jenek. A tavalyi eredmények és az idei feladatok ismertetése után a küldöttközgyűlésen részt vevő vezetők mondták el véleményüket. Ha kell, kilakoltatnak Nagy László, a Pestvidéki Gépgyár Lakásépítő és Fenn­tartó Szövetkezetének elnöke hangsúlyozta, hogy a lakás­árak nagymértékű emelkedése miatt a cserék megoldására vannak rákényszerítve, s elő­reláthatóan ebben az eszten­dőben jó néhány esetben al­kalmazniuk kell a sokak szá­mára ellenszenves kilakolta­tást. Magyaróvári Pál, a Gödöllő és Vidéke Áfész elnöke hang­súlyozta, hogy a tagság meg­tartásával, illetve az irányí­tásra való bevonásával meg lehet valósítani egy olyan ré­tegpolitikát, amelynek ered­ménye, hogy az adott dönté­sekben ne csak a vezetők érdekei érvényesüljenek, s ez­által közelebb kerülnek a gyakorlati élethez. Schaffer Árpád, a Budakörnyéki Áfész elnöke a területi támogatások rendszerével nem értett egyet, s javasolta a most érvényben lévő módszer módosítását. Varga László, a Mészöv új társadalmi elnöke, a Galga Áfész elnöke elmondta, hogy az új árképzésre egyelőre nincsenek meg a módszereik, s ez nehezíti a munkát, vala­mint a revizori munkával kapcsolatban is kifejtette kri­tikus észrevételeit. Végül Ma­gyar Lajos, a Ráckeve és Vi­déke Áfész nyugdíjas dolgo­zója szorgalmazta az iskola- szövetkezetek megsegítésére a szolidaritási sorsjegyek kibo­csátását, illetve egy egészség- ügyi és környezetvédelmi program kidolgozását. A már említett szervezeti módosítások eredményeként a Mészöv új titkára a korábbi elnök, Beke András lett. B. Gy. Befejeződött a tavaszi vetés Végefelé a palántázás Szakképesítő tanfolyamok munkanélkülieknek Nagyobb biztonságot teremt Az új rendelkezések értel­mében most már azok is be­kapcsolódhatnak az átképzés­be — s ezzel együtt részesül­hetnek az átképzési támoga­tásban —, akiknek nincs mun­kaviszonyuk. A munkanélkü­lieknek szakképesítést adó tanfolyamok szervezéséről az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban adtak tájékozta­tást. Elmondták: az átképzési rendszer kiszélesítésével újabb lehetőség nyílt arra, hogy mi­nél előbb munkához segítsék azokat az embereket, akik va­lamilyen okból nem tudnak állást találni maguknak. Az átképzési támogatás korábban csak azoknak könnyítette meg az újrakezdést, akik találtak olyan vállalatot, amely a meg­felelő, szakismeretek hiányá­ban is hajlandó volt felvenni őket, s vállalta, hogy megszer­vezi az átképzésüket. A vál­lalatok azonban egyre kevés­bé keresnek szakképzetlen dolgozókat; az üres munka­körök háromnegyed részére megfelelő szakismeretekkel rendelkezőket várnak. Ez oly­annyira megnehezíti a szak­képzetlenek újra elhelyezke­dését. hogy közülük sokan csak hosszas várakozás után találnak új munkahelyet. A jelenleg munkára várók há­romnegyedének nincs semmi­féle szakmai jártassága. Az állás nélkül lévők átkép­zésének költségeit a munka­ügyi kormányzat vállalja ma­gára a foglalkoztatási alap­ból, s a szakképesítő, betaní­tó tanfolyamok szervezése a területi munkaügyi szervek feladata. A tanfolyamok részt­vevői majdani szakmájuk át­lagbérének 75-90 százalékát kapják az oktatás idejére fi­zetésként. Elsőként a Borsod Megyei Munkaügyi Szolgálta­tó Irodánál létesült átképzési ügynökség. Az első tanfolya­mokat esztergályos, hegesztő, kőműves és villanyszerelő szakmákban márciusban indí­tották azok számára, akiknek csak általános iskolai végzett­ségük volt. Ugyanakkor gépi forgácsoló és targoncavezető szakmákban is biztosítottak intenzív betanulási lehetőséget a jelentkezőknek. A képzésnek ez a formája speciális oktatási módszereket kíván. A hagyományos szak­munkásképzés ugyanis több­éves kiesést okozna, s a fel­nőtt továbbképző tanfolyamok sem jelentenek igazi megol­dást, mert azok már bizonyos szakmai jártasságot feltételez­nek. Ezért az ÁBMH más tár­cákkal együttműködve igyek­szik olyan oktatási tematiká­kat, tananyagokat összeállíta­ni, amelyek a lehető legkisebb kieséssel, általában másfél év alatt lehetővé teszik az új szakma elsajátítását. Ez a faj­ta szakképesítés időigénye­sebb ugyan a betanításnál, de a dolgozó számára minden­képpen nagyobb biztonságot Jövőre jubilálnak A gyógyítás serege Ezren vannak. Fehér kö­peny és műtősmaszk, injekciós tű és elektrokardioQram, szi­ke és fonendoszkóp: ez a vilá­guk. Kerepestarcsa Flór Fe­rencről elnevezett kórháza — a megyének ez a legmoderneb­bül felszerelt egészségügyi in­tézménye — jövőre már a ti­zedik születésnapját ünnepli. Áz az ezerfős hadsereg, amely itt tevékenykedik: orvosok, nő­vérek, főiskolát végzett egész­ségügyi szakemberek, s a tech­nikai „stáb”, az egyetlen el­lenség: a betegség ellen visel hadat. Híre ment a tíz év alatt Kerepestarcsának a megyeha­táron túl is. S nemcsak a mo­dern felszerelés, a magas fokú műszerezettség, az orvosi tu­dás és a gondozás szintjének felsőfoka emelte meg a kór­ház rangját. Sokkalta inkább a betegellátásnak az a jó szín­vonala, a valóban önfeláldozó gyógyítás, amihez elhivatott­ság és humanitárius érzelmek gazdagsága kell. A betegek sajnos solcan vannak, Pest me­gye e körzeteiben is megmu­tatkozik a kor megannyi nega­tív kísérője: a szív- és érrend­szeri betegségek sokasodása, az egészségtelen életmódból ere­dő bajok halmozódása és ezer más egészségügyi gond. Elle­nükben — a felvilágosító, meg­előző munkán túl — az orvo­sok és a technikai személyzet örök küzdelme folyik, megkí­sérelve sokszor a lehetetlent is: hogy az élet legyőzze a ha­lált .,. Nem fog fájni! A laboratóriumban Fónyadné Kánai Györgyi vas-TVK vizsgá­latot végez Vizsgálat a gyermekosztályon. A cím fölött: mikroszkóp se­gítségével műtenek jelent a későbbiekre, hiszen azzal nemcsak egy vállalat adott munkakörében boldo­gulhat, hanem ha a szükség úgy hozza, tudását másutt is hasznosíthatja. Jelenleg több — élelmiszer- ipari, kereskedelmi, varrónői, esztergályos és forgácsoló, va­lamint adószakértői és ápoló­női szakmában folynak a tan­folyamok szervezésének elő­készületei. Ezeket a tanfolya­mokat minden olyan megyé­ben elindítják, ahol van rá igény, s biztosítani tudják az elméleti és a gyakorlati kép­zéshez a feltételeket. Ezekkel a lehetőségekkel nemcsak azok élhetnek majd, akiknek valamilyen okból meg kellett válniuk a régi munkahelyük­től, de újat nem találnak, ha­nem azok a végzős diákok is, akik szakképzettség hiányá­ban nem. tudnak elhelyezked­ni. Adószakértői és ápolónői szakmákra elsősorban gimna­zista lányokat várnak, mert gimnáziumi érettségivel már tavaly is nehéz volt irodai munkát kapni, s az idén vár­hatóan még nehezebb lesz. E két szakmában a tanfolyamok már ősszel megkezdődhetnek ott, ahol addigra a feltételek adottak lesznek. Kiss Viola egészségnevelő a gyermekpszichiátriai osztályon gyakori látogató A Gödöllői 202. Szakmunkásképző Intézet leendő ápolónői is t tanulnak (Csécsei Zoltán képriportja)

Next

/
Thumbnails
Contents