Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-13 / 113. szám
1988. MÁJUS 13., PÉNTEK Gyümölcsfogyasztók örömére Újabb ültetvények a körzetben A szél lassacskán elfújja a virágok szirmát, termőre fordulnak a gyümölcsfák. Ha ugyan nem ártott meg aprócska bimbóiknak a tavaszi fagy, amely ez idő tájt ellensége a gyümölcsöknek. Fotó- riporterünk reménykedik: talán már csak néhány hét kell ahhoz, hogy ismét elkezdődjék a „Szedd magad” akció a fóti Vörösmarty Termelőszövetkezet csomádi meggyfái között. Ott, ahol a képen látható traktor lazítja a talajt, nyergében Berták Zoltán traktorossal. Bevált a program Csornádon terem a finom kajszibarack is, amiből szedés közben nyugodtan csemegézhettek tavaly az akció résztvevői, mert csak a tele ládákat mérték le a kapunál, őket magukat elvégre nem állíthatták mérlegre. És persze, nem is akarták, gondolván: amit elfogyasztottak, az kifizetetlenül is váljék az egészségükre. Múlt heti számunkban adtunk hírt a MÉM és a SZOT közös elismeréséről, amely többek között a szövetkezet gyümölcstermesztési sikereinek is szólt. A földterület kétségtelenül kiválóan alkalmas erre. Ezzel együtt jó a földrajzi elhelyezkedés is, hisz közel vannak a nagy felvevő piacok, itt a konzervgyár, a hűtőház, s persze ott vannak a jó szakemberek, akik értik a dolgukat. Az annak idején meghirdetett akció, a főváros körüli, úgynevezett csonthéjas telepítési program még az időnként fagyos tavaszok ellenére is bevált elhatározás volt. Talán azzal együtt is, hogy a termelőket aggasztja, hogy egyre drágábbak a művelési költségek, a különféle növényvédő szerek. Ám az aggodalom ellenére jók a hírek, a gyümölcsfogyasztók örömére. Mint nemrég megtudhattuk: a fejlesztési program keretében hatvan hektár kajszibarack telepítése mellett döntött a szövetkezet vezetősége. Az előkészítés megkezdődött, az ültetvény helyét Vác térségében jelölték ki. Kajszi és bogyósok Fót—Csornád—Veresegyház körzete szintén a gyümölcs- termelés egyik fő területe lesz. Bizonyára sok embernek ad majd munkát a három falu határában, ahol újabb csonthéjas gyümölcsösök telepítésére kerül sor. Ezek mellett még a bogyósoknak lesz komoly jövőjük. A fő szerepet bizonyára a málna viszi majd ebben a telepítési programban, s az ültetvények helyeit úgy választják ki, hogy olyan területen feküdjenek, ahol könnyen öntözhetik a bokrokat. Alaptevékenység és háztáji. A felismert, kitaposott úton járva mindig újabbnál újabb mélységeit tárják fel a lehetőségeknek a szövetkezetben, az intenzív formákat keresve. Márpedig a gyümölcs, főleg a bogyósok termesztésében a kettő összhangja látszik a legcélravezetőbbnek. A fóti Híradó A nagyüzemi gazdálkodás keretei között folytatott háztáji A pártértekezlet küldöttei Szembenézni a valósággal Az orvos páciense valamilyen panasszal jelentkezik, amit gyógyíttatni szeretne. Az egészségügy szakemberei ezt tünetnek nevezik és persze tüneti kezelést is kell alkalmazniuk. Ám fel kell tárni a panaszok okát, amit úgy határoznak meg, hogy oki kezelés. Mert ha az okot nem tárják fel, a tüneti kezelés nem ' éri el a célját, sőt egy egész tünetcsoport keletkezik, s a gyógyítás egyre nehezebbé, bonyolultabbá, hosszabb folyamattá válik. Valahogy így hangzik dr. Kővágó Kálmán fóti körzeti orvos, a nagyközségi tanács pártalapszervezeti titkárának az okfejtése, amivel azt bizonygatja: ez a szabály hasonló a társadalomra nézve is. Ha a feszültségek, ellentmondások okait nem tárjuk fel, a tüneti kezelésük nem hozza meg a kívánt eredményét. Dunakeszi körzetéből ő és Cservenák Lászióné, a Dunakeszi Konzervgyár pártvezetőségének titkára lesz a küldött a közelgő országos pártértekezleten, a megyei csoport tagjaként. Mindketten azt mondják: a csoport tagjai közül bárki is jusson ott szóhoz, kemény, kritikus hangú elemzést várnak tőle, mert a jelenlegi helyzetben csak ez lehet célravezető. Történelmi küldetést emlegetek az orvos társaságában, aki ezt hallva, attól való szorongásáról beszél, amit a felelősség okoz. Az őt foglalkoztató kérdésről, hogy vajon kit képvisel, kinek a nevében szól, ha szólhat? A kérdést persze könnyen megválaszolhatná magának, ha nem kellene észrevételt tennie a kiválasztás gyakorlatára, ami kicsit zavarja, de végül azt ajánlja: hagyjuk. Van ennél fontosabb dolog is. Érdekes beszélgetés alakul ki köztünk mai világunkról, amelyről a rokonszenves, negyven körüli férfival dialo- gizálunk, s érzem, büszke, — joggal is —, hogy viharsarki nevelést kapott a nagyapa révén, aki részese volt kora munkásmozgalmának, így hát az út természetes volt az orvos unoka számára is, aki már Békés megyében kezdett politizálni, mint szb-tit- kár. — Csak hát mire mi felnőttünk, kisebb lett a cselekvés tere, beszűkültek a lehetőségeink — vélekedik. Alapvéleménye megegyezik a másik küldöttével, aki szintén bőséges és kritikus töltésű muníciót kapott az útra már a gyár kommunistáitól is. Azt képviselni, amit a tagság kér. Most és mindörökké keményen szembenézni a mindenkori valósággal, a tünetek láttán mindig törekedni az okok feltárására, a bajok, gondok megszüntetését nem szabad halogatni. A pártélet, közélet demokratizmusa, a társadalmi kontroll, a saját sorsba való mind határozottabb beleszólás további fejlődésünk és a kibontakozás feltétele. Ezt a lényeget feszegetik küldötteink, — Megtisztelő feladat ez — hangoztatja Cservenákné, ezzel együtt a felelősség súlyát mérlegelve, s hozzáteszi: csoda azért itt sem fog történni. Amit tíz év alatt nem tudott megoldani a vezetés, azon nem lehet egyetlen tanácskozáson változtatni, csak a fő irányt lehet kijelölni. Bizalmat pedig úgy szerezhetünk ezután, ha az emberek hitét velük közösen határozva erősítjük meg. gazdálkodás, a kötetlenül végzett jövedelmező munka népszerű errefelé az emberek körében. A termelőszövetkezet nemrég megjelent Híradó című lapja más, egyéb olyan vállalkozásokról is tájékoztatást ad, amely, mint a dr. Kovács Árpád elnökkel készült interjú címe is bizonyítja az első oldalon: előtérbe állítja a vállalkozói szellemet. Nehéz is lenne másként eredményesen gazdálkodni ma, kiváltképp a gyenge talajú termőföldeken, melyekből épp elég jutott a fóti gazdaságnak. Negyvenkét év után Búcsú a Negyvenkét év után megy nyugdíjba Ladó Lajos, a MÁV Dunakeszi Járműjavító titkárságvezetője. Több mint négy évtizedét mind a gyárban töltötte, s erről már mesélni is lehet, Hisz a történelmi idők annyifajta, árnyalatnyi és nagy változásait élte meg ez a gyár is, amelyben az egyéni sorsok, életutak magukon hordozzák azokat a tipikus jegyeket, melyekre azt tehet mondani: Igen, ilyen volt az itt dolgozók élete. A dinasztiáké, melyek itt alakultak ki. A gyár szocialista brigádjában mindenesetre úgy gondolták. Búcsúzzon az elmenő stílusosan. Tartson egy élmény- beszámolót a negyvenkét esztendejéről. Erre kerül sor 17-én 15 óra 50 perckor a művelődési központ vörös termében. DU4$KESZI tsairfqp A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Készülődés a vakációra Kevesebben nyaralhatnak Az utóbhi éveik nyári tervei egyre nehezebben készülnek s öltenek végleges formát a családi asztalok mellett. A sokat emlegetett áldozathozatal, a lemondás életünk e területén tapasztalható leginkább. Dunakeszin és körzetében hétezer gyerek jár általános iskolába. Az a felelősség, hogy e soha vissza nem térő kor élményei milyen emléket hagynak bennük, szinte az úttörőelnökség vállán is nyugszik. A nyaralás testi és szellemi fejlődést jelentene, no meg különösen ebben a térségben, ahol más égtájakról telepedett ide a családok nagy része, időnyerést is a szülőknek. A nagymamák ugyanis messze laknak, az évi szabadság kevés arra. hogy együtt töltse a gyerekkel az apa és anya a nyarat. Ketté kell osztani az időt, hol az egyikükkel, hol a másikukkal töltve a szünetet. Cseke Miklós városi úttörőelnök szerint tavaly az iskolások 25 százaléka nyaralt valamilyen formában. Ez az arány, mint mondja, jobb volt, mint ami az idén várható. Ebből ma már az következik, hogy minden jelentkező igényét ki tudják elégíteni, el tudják helyezni őket. Legnépszerűbbek a feltételek alapján a vándortáborok lesznek, azok az országjáró túrák, amikor az útvonalnak hol az egyik, hol a másik állomáshelyén pihennek a gyerekek. A csapattáborokban viszont erős visszaesés várható. A család szerepe — Miért? — Azért — mondja az elnök —, mert a táborozási költségek növekedése miatt nőtt a részvételi díj. A korábbi időszaknál kevesebb a kedvezmény, a szülők anyagi helyzetéhez képest ezek nehezen viselhető terhek. — Az a baj — teszi még hozzá —, hogy itt megint olyan réteg jár rosszul, amelynek pedig a legnagyobb szüksége lenne rá, hogy közös táborba kerüljön, újabbnál újabb hasznos benyomásokat kapjon. Vagyis a hátrányos helyzetűek, a rossz anyagi körülmények között, vagy az úgynevezett ingerszegény környezetben élők. Akiknél nem várható, hogy a családi program pótolja majd ezt a hiányt. Hazai pótprogram — A családi programok mellett mivel pótolhatják intézményesen az elmaradt nyaralásokat? — Már bevált módszerekkel és új ötletekkel. Erőteljesen hozzáláttunk a vakációakció szervezéséhez, amely minden évben társadalmi összefogás eredménye. Azt szeretnénk, ha a vállalatok, intézmények, a szülők most is segítenének bennünket. Csatlakozhatunk a budapesti, Almássy téri szabadidőközpont programjaihoz. A Vöröskereszt az emlékezetes bál bevételeiből gondoskodik a mozgássérültek nyaralásáról. A gödi úttörőtábor nincs valami vonzó állapotban. Azért 10 naponként ott is lesz cseretábor. Ilyen csereüdülésen vehetnek részt néhányan nyugati és szocialista országokban, s várja az iskolák küldötteit Zánka, Csillebérc. — Mégis, jó, ha a 20 százalékot tudjuk az idén tartani — mondja Cseke Miklós, aki az 1986.-ban társadalmi összefogással Szobon felépült dunakeszi úttörők táboráról ismét csak azt tudja közölni: oda nem utazik senki. Az ivóvíz fertőzött, a Köjál nem ad engedélyt a megnyitásra. Váltás után A kaptafánál Nem áll szándékomban reklámot csinálni az idős mesternek. Nincs is erre szüksége, mert legfeljebb csak a dolgát szaporítanám, pedig egyébként is egymás hegyén-hátán állnak új műhelyében a félcipők, szandálok, nehezen ragasztható, elkopott műanyag sarkú cipők, a piactér kibérelt faházában. Most már ott és nem a lakótelepi szolgáltatóházban, ahol még a Dunakanyar Vegyesipari Szolgáltató Szövetkezet tagja volt. Az új adórendelet megjelenése után egyezkedett a vezetőséggel, sehogy sem voltak ínyére azok a terhek, amiket vállalnia kellett. így hát gondolt egy nagyot. Nyugdíjasként dolgozott eddig is, most is a nyugdíja mellé kért magának iparengedélyt. Az elterjedt szóhasználat szerint inkább maszek lett. Jöhetnek tehát utána a lakótelepiek, ha rendbe akarják hozatni a lábbelijüket. Jó távol került tőlük, s ennek nem éppen ő az egyetlen oka. Nemegyszer halljuk ugyanis más szakmák szövetkezeti dolgozóitól, hogy nem valami tökéletes az a megoldás, melyet náluk alkalmaznak. A cipész például maga vásárolta az anyagot, fizette a társadalombiztosítási hozzájárulást, a bevételnek ugyan egy maradék része az övé volt, de ugyanakkor nem mert elmenni szabadságra, mivel arra neki egy fillért sem számfejtettek. Sőt: ilyenkor is az egész hónapra jutó, előírt ösz- szeget várták tőle. így valahogy. Mert azért akárhogy magyarázták, az ember sohasem értette teljesen, miféle bonyolult fizetési formák ezek olyan emberek számára. akik ugyanúgy dolgoznak, mint mások, csak éppen nem annyira érzik magukat anyagi biztonságban. A lakótelepi eset, az idős mester pozícióváltása, ahol vélnénk, hogy még nagyobb a kockázat, mint egy szervezett gazdálkodó egységben, elgondolkodtatja a külső szemlélőt Vajon meddig tartanak ki helyükön mások? Követik-e a példáját? Nem lenne jó... Péntektől péntekig — Társalgó. Klubvezető Kőhalmi Károly. A nyugdíjasoknak szervezett kirándulók klubjában 17-én 17 órától ren deznek találkozót a József Attila Művelődési Központban. Ezúttal a soron következő programokat beszélik meg. Naponta látható változások Mint már arról korábban beszámoltunk, az építési technológiák egyik legkorszerűb- bikével dolgozik városunkban az Integrál Építőipari Szövetkezet. Ennek köszönhető, hogy az új gimnázium építésének üteme olyan gyors, hogy szinte naponta változik a környezetében látható kép. Bárcsak a 2. Sz. Általános Iskola tornaterme épült volna ilyen gyors ütemben — mondják a helybeliek. Az acélvázas épület körül mindennap sok az érdeklődő. A közelmúltban fejezték be a tornacsarnok alapbetonozását. Ezt követte a szigetelés, melynek elvégzéséhez Smitt István gépkezelőnek az előtérben látható markológépére is nagy szükség volt. Mögötte rajzolódik ki a jövő esztendőben már diákokat fogadó új intézmény vázszerkezete, amely az új városközpont legmodernebb házához készül, s dísze lesz, ha megnyitják. A jó ütemű munka azt bizonyítja, hogy az építők nem árulnak zsákbamacskát a versenytárgyaláson, amit méltán nyertek el. Fotóriporterünk felvétele óta bizonyára ismét változott a kép, kattinthatná az új fel vételt, hogy győzze nyomon követni a munkálatok haladását. — Fiataloknak. KISZ-diszkó 20-án 19 órától a művelődési központban. Szervezője, rendeője a MÁV Járműjavító KISZ-bizottsága. — Együtt egymással. A körzetben lakó gyerekek is részt vehetnek 10—10 napos időbeosztással olyan csereüdülési ben, melyet a Magyar Úttörő Szövetség kezdeményezett. Bővebb felvilágosítás levélben. Budapest. Pf. 72. Telefon: 203-651. — Első helyen. Az MHSZ megalakulásának 40. évfordulója tiszteletére rendezett vetélkedősorozat megyei elődöntőjén a kiskorúak csoportjában első helyet szerzett két helyi csapat. A 3. Sz. Általános Iskola és a Radnóti Miklós Gimnázium versenyzői továbbjutottak a megyei döntőbe. — Fóti műsorok. Tizennyolcadikán 18 órakor Komár László és a Mambo-Combo vendégszereplése, műsoruk lemez és kazetta vásárával egybekötve. — Felmentés, kinevezés. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője felmentette Pataki Péter rendőr őrnagyot, s helyette május 1-től Tószegi István rendőr őrnagyot nevezte ki a dunakeszi kapitányság vezetőjévé. Pataki Pétert a megyei kapitányság állományába helyezték át. Az oldalt írta: Kovács T. István Fotó: Vimola Károly Dunakeszin elveszett április SO-án egy németjuhász-szuka, 7 hónapos, Mendy névre hallgat. Füle tetovált a végéből le van csípve. Nyakán piros bolha övét és barna nyakörvet viselt. A megtalálónak jutalmat adok. Cím: Bp., Bálint György u. 8„ X. SÍ. 1039. őzecsödi Zoltán.
