Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-13 / 113. szám

1988. MÁJUS 13., PÉNTEK Gyümölcsfogyasztók örömére Újabb ültetvények a körzetben A szél lassacskán elfújja a virágok szirmát, termőre for­dulnak a gyümölcsfák. Ha ugyan nem ártott meg ap­rócska bimbóiknak a tavaszi fagy, amely ez idő tájt ellen­sége a gyümölcsöknek. Fotó- riporterünk reménykedik: ta­lán már csak néhány hét kell ahhoz, hogy ismét elkez­dődjék a „Szedd magad” ak­ció a fóti Vörösmarty Ter­melőszövetkezet csomádi meggyfái között. Ott, ahol a képen látható traktor lazítja a talajt, nyergében Berták Zoltán traktorossal. Bevált a program Csornádon terem a finom kajszibarack is, amiből sze­dés közben nyugodtan cseme­gézhettek tavaly az akció résztvevői, mert csak a tele ládákat mérték le a kapunál, őket magukat elvégre nem ál­líthatták mérlegre. És persze, nem is akarták, gondolván: amit elfogyasztottak, az kifi­zetetlenül is váljék az egész­ségükre. Múlt heti számunkban ad­tunk hírt a MÉM és a SZOT közös elismeréséről, amely többek között a szövetkezet gyümölcstermesztési sikerei­nek is szólt. A földterület kétségtelenül kiválóan alkal­mas erre. Ezzel együtt jó a földrajzi elhelyezkedés is, hisz közel vannak a nagy fel­vevő piacok, itt a konzerv­gyár, a hűtőház, s persze ott vannak a jó szakemberek, akik értik a dolgukat. Az an­nak idején meghirdetett ak­ció, a főváros körüli, úgyne­vezett csonthéjas telepítési program még az időnként fa­gyos tavaszok ellenére is be­vált elhatározás volt. Talán azzal együtt is, hogy a ter­melőket aggasztja, hogy egyre drágábbak a művelési költsé­gek, a különféle növényvédő szerek. Ám az aggodalom el­lenére jók a hírek, a gyü­mölcsfogyasztók örömére. Mint nemrég megtudhattuk: a fejlesztési program kereté­ben hatvan hektár kajsziba­rack telepítése mellett dön­tött a szövetkezet vezetősége. Az előkészítés megkezdődött, az ültetvény helyét Vác tér­ségében jelölték ki. Kajszi és bogyósok Fót—Csornád—Veresegyház körzete szintén a gyümölcs- termelés egyik fő területe lesz. Bizonyára sok embernek ad majd munkát a három fa­lu határában, ahol újabb csonthéjas gyümölcsösök tele­pítésére kerül sor. Ezek mel­lett még a bogyósoknak lesz komoly jövőjük. A fő szere­pet bizonyára a málna viszi majd ebben a telepítési prog­ramban, s az ültetvények he­lyeit úgy választják ki, hogy olyan területen feküdjenek, ahol könnyen öntözhetik a bokrokat. Alaptevékenység és háztáji. A felismert, kitaposott úton járva mindig újabbnál újabb mélységeit tárják fel a lehető­ségeknek a szövetkezetben, az intenzív formákat keres­ve. Márpedig a gyümölcs, fő­leg a bogyósok termesztésé­ben a kettő összhangja látszik a legcélravezetőbbnek. A fóti Híradó A nagyüzemi gazdálkodás ke­retei között folytatott háztáji A pártértekezlet küldöttei Szembenézni a valósággal Az orvos páciense valami­lyen panasszal jelentkezik, amit gyógyíttatni szeretne. Az egészségügy szakemberei ezt tünetnek nevezik és persze tüneti kezelést is kell alkal­mazniuk. Ám fel kell tárni a panaszok okát, amit úgy ha­tároznak meg, hogy oki keze­lés. Mert ha az okot nem tár­ják fel, a tüneti kezelés nem ' éri el a célját, sőt egy egész tünetcsoport keletkezik, s a gyógyítás egyre nehezebbé, bonyolultabbá, hosszabb fo­lyamattá válik. Valahogy így hangzik dr. Kővágó Kálmán fóti körzeti orvos, a nagyközségi tanács pártalapszervezeti titkárának az okfejtése, amivel azt bi­zonygatja: ez a szabály ha­sonló a társadalomra nézve is. Ha a feszültségek, ellentmon­dások okait nem tárjuk fel, a tüneti kezelésük nem hozza meg a kívánt eredményét. Dunakeszi körzetéből ő és Cservenák Lászióné, a Duna­keszi Konzervgyár pártvezető­ségének titkára lesz a küldött a közelgő országos pártérte­kezleten, a megyei csoport tagjaként. Mindketten azt mondják: a csoport tagjai kö­zül bárki is jusson ott szó­hoz, kemény, kritikus hangú elemzést várnak tőle, mert a jelenlegi helyzetben csak ez lehet célravezető. Történelmi küldetést emle­getek az orvos társaságában, aki ezt hallva, attól való szo­rongásáról beszél, amit a fe­lelősség okoz. Az őt foglalkoz­tató kérdésről, hogy vajon kit képvisel, kinek a nevében szól, ha szólhat? A kérdést persze könnyen megválaszol­hatná magának, ha nem kel­lene észrevételt tennie a ki­választás gyakorlatára, ami kicsit zavarja, de végül azt ajánlja: hagyjuk. Van ennél fontosabb dolog is. Érdekes beszélgetés alakul ki köztünk mai világunkról, amelyről a rokonszenves, negyven körüli férfival dialo- gizálunk, s érzem, büszke, — joggal is —, hogy viharsarki nevelést kapott a nagyapa ré­vén, aki részese volt kora munkásmozgalmának, így hát az út természetes volt az or­vos unoka számára is, aki már Békés megyében kez­dett politizálni, mint szb-tit- kár. — Csak hát mire mi felnőttünk, kisebb lett a cse­lekvés tere, beszűkültek a le­hetőségeink — vélekedik. Alapvéleménye megegyezik a másik küldöttével, aki szin­tén bőséges és kritikus töl­tésű muníciót kapott az útra már a gyár kommunistáitól is. Azt képviselni, amit a tag­ság kér. Most és mindörökké keményen szembenézni a mindenkori valósággal, a tü­netek láttán mindig töreked­ni az okok feltárására, a ba­jok, gondok megszüntetését nem szabad halogatni. A pártélet, közélet demok­ratizmusa, a társadalmi kont­roll, a saját sorsba való mind határozottabb beleszólás to­vábbi fejlődésünk és a ki­bontakozás feltétele. Ezt a lé­nyeget feszegetik küldötteink, — Megtisztelő feladat ez — hangoztatja Cservenákné, ez­zel együtt a felelősség súlyát mérlegelve, s hozzáteszi: cso­da azért itt sem fog történ­ni. Amit tíz év alatt nem tu­dott megoldani a vezetés, azon nem lehet egyetlen tanácsko­záson változtatni, csak a fő irányt lehet kijelölni. Bizal­mat pedig úgy szerezhetünk ezután, ha az emberek hitét velük közösen határozva erő­sítjük meg. gazdálkodás, a kötetlenül vég­zett jövedelmező munka nép­szerű errefelé az emberek kö­rében. A termelőszövetkezet nem­rég megjelent Híradó című lapja más, egyéb olyan vállal­kozásokról is tájékoztatást ad, amely, mint a dr. Kovács Árpád elnökkel készült inter­jú címe is bizonyítja az első oldalon: előtérbe állítja a vállalkozói szellemet. Nehéz is lenne másként eredménye­sen gazdálkodni ma, kivált­képp a gyenge talajú termő­földeken, melyekből épp elég jutott a fóti gazdaságnak. Negyvenkét év után Búcsú a Negyvenkét év után megy nyugdíjba Ladó Lajos, a MÁV Dunakeszi Járműjavító tit­kárságvezetője. Több mint négy évtizedét mind a gyár­ban töltötte, s erről már me­sélni is lehet, Hisz a történel­mi idők annyifajta, árnyalat­nyi és nagy változásait élte meg ez a gyár is, amelyben az egyéni sorsok, életutak ma­gukon hordozzák azokat a ti­pikus jegyeket, melyekre azt tehet mondani: Igen, ilyen volt az itt dolgozók élete. A dinasztiáké, melyek itt ala­kultak ki. A gyár szocialista brigádjá­ban mindenesetre úgy gondol­ták. Búcsúzzon az elmenő stí­lusosan. Tartson egy élmény- beszámolót a negyvenkét esz­tendejéről. Erre kerül sor 17-én 15 óra 50 perckor a művelődési központ vörös ter­mében. DU4$KESZI tsairfqp A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Készülődés a vakációra Kevesebben nyaralhatnak Az utóbhi éveik nyári ter­vei egyre nehezebben készül­nek s öltenek végleges for­mát a családi asztalok mellett. A sokat emlegetett áldozatho­zatal, a lemondás életünk e te­rületén tapasztalható legin­kább. Dunakeszin és körzetében hétezer gyerek jár általános iskolába. Az a felelősség, hogy e soha vissza nem térő kor élményei milyen emléket hagynak bennük, szinte az út­törőelnökség vállán is nyug­szik. A nyaralás testi és szel­lemi fejlődést jelentene, no meg különösen ebben a tér­ségben, ahol más égtájakról telepedett ide a családok nagy része, időnyerést is a szülők­nek. A nagymamák ugyanis messze laknak, az évi szabad­ság kevés arra. hogy együtt töltse a gyerekkel az apa és anya a nyarat. Ketté kell osz­tani az időt, hol az egyikük­kel, hol a másikukkal töltve a szünetet. Cseke Miklós városi úttörő­elnök szerint tavaly az isko­lások 25 százaléka nyaralt va­lamilyen formában. Ez az arány, mint mondja, jobb volt, mint ami az idén várható. Eb­ből ma már az következik, hogy minden jelentkező igé­nyét ki tudják elégíteni, el tudják helyezni őket. Legnép­szerűbbek a feltételek alap­ján a vándortáborok lesznek, azok az országjáró túrák, ami­kor az útvonalnak hol az egyik, hol a másik állomáshe­lyén pihennek a gyerekek. A csapattáborokban viszont erős visszaesés várható. A család szerepe — Miért? — Azért — mondja az elnök —, mert a táborozási költsé­gek növekedése miatt nőtt a részvételi díj. A korábbi idő­szaknál kevesebb a kedvez­mény, a szülők anyagi helyze­téhez képest ezek nehezen vi­selhető terhek. — Az a baj — teszi még hozzá —, hogy itt megint olyan réteg jár rosszul, amely­nek pedig a legnagyobb szük­sége lenne rá, hogy közös tá­borba kerüljön, újabbnál újabb hasznos benyomásokat kapjon. Vagyis a hátrányos helyzetűek, a rossz anyagi kö­rülmények között, vagy az úgynevezett ingerszegény kör­nyezetben élők. Akiknél nem várható, hogy a családi prog­ram pótolja majd ezt a hiányt. Hazai pótprogram — A családi programok mellett mivel pótolhatják in­tézményesen az elmaradt nya­ralásokat? — Már bevált módszerekkel és új ötletekkel. Erőteljesen hozzáláttunk a vakációakció szervezéséhez, amely minden évben társadalmi összefogás eredménye. Azt szeretnénk, ha a vállalatok, intézmények, a szülők most is segítenének bennünket. Csatlakozhatunk a budapesti, Almássy téri szabad­időközpont programjaihoz. A Vöröskereszt az emlékezetes bál bevételeiből gondoskodik a mozgássérültek nyaralásáról. A gödi úttörőtábor nincs va­lami vonzó állapotban. Azért 10 naponként ott is lesz csere­tábor. Ilyen csereüdülésen ve­hetnek részt néhányan nyugati és szocialista országokban, s várja az iskolák küldötteit Zánka, Csillebérc. — Mégis, jó, ha a 20 száza­lékot tudjuk az idén tartani — mondja Cseke Miklós, aki az 1986.-ban társadalmi összefo­gással Szobon felépült duna­keszi úttörők táboráról ismét csak azt tudja közölni: oda nem utazik senki. Az ivóvíz fertőzött, a Köjál nem ad en­gedélyt a megnyitásra. Váltás után A kaptafánál Nem áll szándékomban rek­lámot csinálni az idős mes­ternek. Nincs is erre szüksége, mert legfeljebb csak a dolgát szaporítanám, pedig egyébként is egymás hegyén-hátán áll­nak új műhelyében a félci­pők, szandálok, nehezen ra­gasztható, elkopott műanyag sarkú cipők, a piactér kibérelt faházában. Most már ott és nem a la­kótelepi szolgáltatóházban, ahol még a Dunakanyar Ve­gyesipari Szolgáltató Szövet­kezet tagja volt. Az új adó­rendelet megjelenése után egyezkedett a vezetőséggel, se­hogy sem voltak ínyére azok a terhek, amiket vállalnia kel­lett. így hát gondolt egy na­gyot. Nyugdíjasként dolgozott eddig is, most is a nyugdíja mellé kért magának iparen­gedélyt. Az elterjedt szóhasz­nálat szerint inkább maszek lett. Jöhetnek tehát utána a lakótelepiek, ha rendbe akar­ják hozatni a lábbelijüket. Jó távol került tőlük, s ennek nem éppen ő az egyetlen oka. Nemegyszer halljuk ugyan­is más szakmák szövetkezeti dolgozóitól, hogy nem valami tökéletes az a megoldás, me­lyet náluk alkalmaznak. A ci­pész például maga vásárolta az anyagot, fizette a társada­lombiztosítási hozzájárulást, a bevételnek ugyan egy mara­dék része az övé volt, de ugyanakkor nem mert elmen­ni szabadságra, mivel arra neki egy fillért sem számfej­tettek. Sőt: ilyenkor is az egész hónapra jutó, előírt ösz- szeget várták tőle. így valahogy. Mert azért akárhogy magyarázták, az em­ber sohasem értette teljesen, miféle bonyolult fizetési for­mák ezek olyan emberek szá­mára. akik ugyanúgy dolgoz­nak, mint mások, csak éppen nem annyira érzik magukat anyagi biztonságban. A lakótelepi eset, az idős mester pozícióváltása, ahol vélnénk, hogy még nagyobb a kockázat, mint egy szervezett gazdálkodó egységben, elgon­dolkodtatja a külső szemlélőt Vajon meddig tartanak ki he­lyükön mások? Követik-e a példáját? Nem lenne jó... Péntektől péntekig — Társalgó. Klubvezető Kő­halmi Károly. A nyugdíjasok­nak szervezett kirándulók klubjában 17-én 17 órától ren deznek találkozót a József At­tila Művelődési Központban. Ezúttal a soron következő prog­ramokat beszélik meg. Naponta látható változások Mint már arról korábban beszámoltunk, az építési tech­nológiák egyik legkorszerűb- bikével dolgozik városunkban az Integrál Építőipari Szövet­kezet. Ennek köszönhető, hogy az új gimnázium építésének üteme olyan gyors, hogy szin­te naponta változik a környe­zetében látható kép. Bárcsak a 2. Sz. Általános Iskola tor­naterme épült volna ilyen gyors ütemben — mondják a helybeliek. Az acélvázas épület körül mindennap sok az érdeklődő. A közelmúltban fejezték be a tornacsarnok alapbetonozását. Ezt követte a szigetelés, mely­nek elvégzéséhez Smitt István gépkezelőnek az előtérben látható markológépére is nagy szükség volt. Mögötte rajzoló­dik ki a jövő esztendőben már diákokat fogadó új intéz­mény vázszerkezete, amely az új városközpont legmoder­nebb házához készül, s dísze lesz, ha megnyitják. A jó ütemű munka azt bizonyítja, hogy az építők nem árulnak zsákbamacskát a versenytár­gyaláson, amit méltán nyer­tek el. Fotóriporterünk felvétele óta bizonyára ismét változott a kép, kattinthatná az új fel vételt, hogy győzze nyomon követni a munkálatok haladá­sát. — Fiataloknak. KISZ-diszkó 20-án 19 órától a művelődési központban. Szervezője, rende­ője a MÁV Járműjavító KISZ-bizottsága. — Együtt egymással. A kör­zetben lakó gyerekek is részt vehetnek 10—10 napos időbe­osztással olyan csereüdülési ben, melyet a Magyar Úttörő Szövetség kezdeményezett. Bő­vebb felvilágosítás levélben. Budapest. Pf. 72. Telefon: 203-651. — Első helyen. Az MHSZ megalakulásának 40. évfordu­lója tiszteletére rendezett ve­télkedősorozat megyei elődön­tőjén a kiskorúak csoportjá­ban első helyet szerzett két helyi csapat. A 3. Sz. Általá­nos Iskola és a Radnóti Mik­lós Gimnázium versenyzői to­vábbjutottak a megyei döntő­be. — Fóti műsorok. Tizennyol­cadikán 18 órakor Komár László és a Mambo-Combo vendégszereplése, műsoruk le­mez és kazetta vásárával egy­bekötve. — Felmentés, kinevezés. A Pest Megyei Rendőr-főkapi­tányság vezetője felmentette Pataki Péter rendőr őrnagyot, s helyette május 1-től Tószegi István rendőr őrnagyot nevez­te ki a dunakeszi kapitány­ság vezetőjévé. Pataki Pétert a megyei kapitányság állomá­nyába helyezték át. Az oldalt írta: Kovács T. István Fotó: Vimola Károly Dunakeszin elveszett április SO-án egy németjuhász-szuka, 7 hónapos, Mendy névre hallgat. Füle tetovált a végéből le van csípve. Nyakán piros bolha övét és barna nyakörvet viselt. A megtalálónak jutalmat adok. Cím: Bp., Bálint György u. 8„ X. SÍ. 1039. őzecsödi Zoltán.

Next

/
Thumbnails
Contents