Pest Megyei Hírlap, 1988. május (32. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-13 / 113. szám

2 ^iülan 1988. MÁJUS 13., PÉNTEK A moszkvai csúcs előkészületei (Folytatás az 1. oldalról.) mostani megbeszélések üte­me. Figyelmet kellett fordíta­nunk már aláírt megállapo­dásokra, korábban már meg­oldott kérdésekre is. Ugyanis nem számítottunk arra, hogy problémák egész sora merül fel a közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákról szóló szerződéssel kapcsolatban. S ezek a problémák éppen most jelentkeztek, amikor — mi legalábbis azt hittük — már minden tisztázott, minden megoldódott. Sok probléma félreértés eredménye, de sok valóban fejtörést okoz — mondta Sevaradnadze. Előbbre lépni Mi is, amerikai partnereink .is — csakúgy, mint korábban — úgy véljük: az első számú .feladat annak elérése, hogy előbbre lépjünk a hadászati támadófegyverek csökkentésé­ről kötendő szerződés kidolgo­zása irányában, mégpedig a rakétaelhárító rendszerek kor­látozásáról kötött ABM-szer- ződésben foglalt feltételek tiszteletben tartásával. A most befejeződött tárgyalásokon részletes adatokat adtúnk át az amerikai félnek a Szovjet­unió hadászati erejének ösz- szetételéről, egyebek között a birtokunkban lévő, tengeri te­lepítésű manőverező robotre­pülőgépekre vonatkozó infor­mációkat is rendelkezésére bocsátottuk. A cél: a lehető legmesszebbre jutni a meg­állapodás kidolgozásában, rög­zíteni az elért eredményt a legfelső szintű vezetők talál­kozóján, majd folytatni a inunkét. Szeretnék külön is kitérni erre az aspektusra: a májusi csúcstalálkozó nem a folyamat végcélja. Ezt mi is, az ame­rikai fél is így gondolja. Ugyanígy meggyőződésünk, hogy a májusi csúcstalálkozó lendületet ad a szovjet—ame­rikai párbeszéd fejlődésének más területeken is. Ami a csúcstalálkozót illeti, mindkét fél abból indul ki, hogy a főtitkár és az elnök elmélyült eszmecserét folytat a világpolitikai problémák teljes köréről, tüzetesen átte­kinti a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatai­nak elvi jelentőségű, alapvető vonatkozásait — mutatott rá a szovjet külügyminiszter. — Meggyőződésünk, hogy a moszkvai találkozó is kapcso­lataink kiemelkedő esemé­nyévé válik, mind elvi, mind gyakorlati téren gazdagítani fogja a szovjet—amerikai kapcsolatokat. Meggyőző módon Igen termékenyek voltak a külügyminiszteri tárgyalások, „meggyőző és érdekes" lesz a csúcstalálkozó. Az amerikai fél szempontjából teljesen ki­elégítő módon megoldották a KHR—HHR szerződés nyitott kérdéseit. Ezt hangoztatta saj­tóértekezletén George Shultz. Kijelentette, hogy a további A Krasznaja Zvezda kabuli beszámolók A csapatkivonás előkészületei Az afganisztáni, korlátozott létszámú szovjet csapatkon­tingens a tervek szerint ké­szül a május 15-én kezdő­dő, szakaszos kivonásra, s .az első szakaszban távozó egyse­geknél gyakorlatilag befeje­ződtek az előkészületek a hosszú menetre. Csaknem 1500 kilométert kell megtenniük nehéz hegyi utakon, amelyek a háború alatt jelentősen meg­rongálódtak — hangsúlyozta a Krasznaja Zvezda kabuli tu­dósítóinak nyilatkozva A. Za­harov vezérőrnagy, az afga­nisztáni szovjet csapatok tör­zsének politikai csoportfőnöke. Zaharov hangsúlyozta, hogy az afganisztáni utak a hadüze­net nélküli háború frontjai, ezért a csapatoknak készen kell állniok bármely fegyve­res provokáció visszaverésére. — A katonák hangulata jó, KIUTASÍTÁS A salvadori hatóságok bírósá­gi végzéssel kiutasították a Komszomolszkaja Pravda című szovjet lap tudósítóját — jelen­tette a TASZSZ hírügynökség csütörtökön. Jurij Sztrojev a salvadori ha­tóságok előzetes engedélyével érkezett az országba, hogy tu­dósítson az országban zajló ese­ményekről. Szállodája előtt négy, számára ismeretlen sze­mély felszólította, hogy jelent­kezzen ki onnan és azonnal hagyja el az országot. Sztrojev jelenleg Guatemala fővárosában tartózkodik. készülnek a • hazatérésre — mondta. A kabuli törzsben beszámol­tak arról, hogy a szovjet egy­ségek felszedik az aknamező­det, segítséget nyújtanak a la­kosságnak a háborús károk felszámofásában, helyreállít­ják az utakat, hidakat, elekt­romos távvezetékeket, ideigle­nes szállásokat építenek a visz- szatérő menekülteknek. Az el­lenforradalmi erők azonban változatlanul aktív harci tevé­kenységet fejtenek ki Kabul, Parvan, Nangrahar, Gazni, Paktia és Kandahár tartomá­nyokban. A szovjet csapatok visszavonását kihasználva je­lentősen viegnövelték a fegy­verszállító karavánok számát, amelyek már nemcsak* éjszaka, hanem nappal is érkeznek a határon túlról. A felderítés adatai szerint a fegyveres cso­portokban jelentősen megnőtt a külföldi tanácsadók száma. Közben Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár szerdán az iráni Szadruddin Aga Kánt nevezte ki a világszervezet af­ganisztáni segélyprogramjá­nak vezetőjévé. Az ENSZ-fő- titkár szóvivője elmondta, hogy Szadruddin Aga Kán, aki 1965-től 1977-ig az ENSZ menekültügyi főbizottságának (UNHCR) vezetője volt, ezen­túl genfi székhellyel főtitkár­helyettesi rangban tevékeny­kedik. és közvetlenül Pérez de Cuellarnak tartozik beszá­molni. Csak rövi ESZMAT ABDEL-MEGID egyiptomi miniszterelnök-he­lyettes, külügyminiszter csü­törtökön Kairóban kijelentet­te: egy hét múlva, május 19- én hivatalos látogatásra a Szovjetunióba utazik, és Mu­barak elnök üzenetét kívánja átadni Mihail Gorbacsovnak. Ez lesz az első alkalom, hogy 1975 óta Moszkvába látogat az egyiptomi külügyek irányí­tója. ANDREJ GROMIKO, az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke omániai hivatalos baráti látogatásának harmadik napján, csütörtökön Ploiestit kereste fel. Ismerke­dett a 16 ezer dolgozót foglal­koztató, termékeit több mint 30 országba szállító vegyipari kombinát munkájával s az egész napot a városban töl­tötte. A DÉL-KOREAI ellenzéki Újraegyesítés. Demokratikus Pártja csütörtökön ismét Kim Jung Szamot választotta el­nökévé. A döntést a párt most folyó kongresszusa hozta. A FEHÉR HÁZ és a wa­shingtoni külügyminisztérium egyaránt tagadja, hogy meg­állapodás jött volna létre az Egyesült Államok és Panama között Manuel Noriega tábor­nok, a panamai fegyveres erők főparancsnoka távozásáról. Mariin Fitzwater, Reagan el­nök szóvivője csupán annyit ismert el, hogy a két fél „tár­gyal” a megoldásról. GDANSKBAN csütörtökön reggel a PAP lengyel hírügy­nökség tudósítása szerint meg­kezdődött a normális munka a Lenin Hajógyárban, ahol kedden este befejeződött a gyárfoglalással párhuzamos sztrájk, haladás ellenére a HTR-meg- állapodás nem készülhet ugyan el a május végi csúcstalálko­zó idejére, de bizonyos ab­ban, hogy a megállapodást elöbb-utóbb véglegesen ki­dolgozzák, Haladásnak minő­sítette az űrhadviselésről, a vegyi fegyverek, illetve az atomkísérletek korlátozásáról, a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztéséről és az emberi jogok­ról folytatott tárgyalásokat is. Széles körben Shultz ismételten leszögezte, hogy a KHR—HHR szerződés ellenőrzésének a washingtoni szenátus által megkérdőjele­zett kilenc pontjában mara­déktalanul kielégítő választ kaptak. Colin Powell nemzet- biztonsági tanácsadó és May­nard Glitman nagykövet még csütörtökön visszatért Wa­shingtonba, hogy haladéktala­nul tájékoztassa a szenátoro­kat az eredményről. A HTR szerződés előkészí­tésében bizonyos területen előbbre jutottak, vannak új elgondolások, és közös a szán­dék a tárgyalások folytatására a csúcstalálkozón is — mon­dotta Shultz. A HTR szerződés körül egyébként sok még a vitás pont, az ellenőrzésben és más területeken. Közös szövegtervezet szüle­tett az űrhadviselés témakö­rében — folytatta a minisz­ter —, ámbár e vonatkozás­ban is sok még a nyitott kér­dés és lényeges felfogásbeli különbségek vannak. Mindkét fél egyetért a washingtoni csúcstalálkozó nyilatkozatának ide vonatkozó szakaszával, ám azt eltérően értelmezi — mon­dotta. A széles körben megvitatott nemzetközi kérdések közül kü­lönös figyelmet szenteltek az Afrika déli részén kialakult helyzetnek, Angola, Kuba és Dél-Afrika képviselői közel­múlt tárgyalásainak. Az illeté­kes szovjet és amerikai kül­ügyminiszter-helyettes a kö­zeljövőben ismét tanácskozik e kérdésről, amely iránt mind­két nagyhatalom nagy érdek­lődést tanúsít — mondotta. Egyebek között a tudomá­nyos kutatásban, a kulturális cserében, a szállításban vár­ható a kétoldalú együttműkö­dés erősítése, szó van halásza­ti egyezmény megkötéséről — közölte az amerikai külügy­miniszter, aki lényegében de­rűlátó hangot ütött meg a kétnapos beható tárgyalások útján. Shultz pénteken Brüsz- szelben a NATO-országok képviselőit tájékoztatja, majd visszatér Washingtonba. CSÜTÖRTÖKRE VIRRA­DÓAN, 76 éves korában el­hunyt Moszkvában Harold „Kim" Philby, a brit és a szovjet hírszerzés közös ügy­nöke. Huszonöt évvel ezelőtt hagyta ott hazáját, a ködös Albiont, hogy kevéssel utóbb óriási meglepetésre a Szovjet­unióban bukkanjon fel. Szov­jet tábornokként élt utolsó éveiben. Halálával a brit ket­tős ügynökök híres „négyes fogatának" utolsó tagja távo­zott az élők sorából. Az „évszázad kéme" az in­diai Pandzsáb államban szü­letett 1912-ben. Cambridge- ben, az angol elitegyetemek egyikében tanult történelmet, és az angol establishment mintaszerű tagjaként élt — ám belül kommunista meggyőző­déssel. Egyik tanárának, a marxis­ta politikai gazdaságtant ok­tató Maurice Dobbnak a ha­tására 1933-ban lett kommu­nista. Barátságot kötött három diáktársával, Guy Burgess- szel, Donald MacLeannel és Anthony Blunttal. ök négyen alkotják majd a híres-neve­zetes négyes fogatot. Valameny- nyiükből a Szovjetunió javá­ra dolgozó titkos ügynök lett. Általános vélemény szerint nemigen akadt ügynök, aki több kárt okozott volna :i nyu­gati szövetségnek, mint Phil- by, aki a hidegháború évei­ben látta el értékes értesülé­sekkel a szovjet hírszerzést. Philby az egyetem után kis időt Párizsban tölt, majd Bécsbe megy, hogy az illegá­Tokiói értékelés Abe Sintaro közép-európai útjáról Ösztönözni az együttműködést Szocialista Internationale Véget ért a madridi tanácskozás A Szocialista Internacionálé tanácsának Madridban csütör­tökön véget ért ülésén vala­mennyi résztvevő megszavaz­ta azt a i határozatot, amely sürgeti, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok mihama­rabb kössön megállapodást a hadászati nukleáris fegyverzet ötvenszázalékos csökkentésé­ről. A közel-keJeti helyzetről hozott határozat elítéli Izrael katonai akcióit a megszállt te­rületeken. A leszerelési kérdésekben erőteljes intézkedéseket sür­gető dokumentum az atomkí­sérletek és a vegyi fegyverek teljes betiltását követeli. A Szocialista Internacionálé a kelet—nyugati párbeszéd foly­tatására vonatkozóan hang­súlyozza, hogy újabb nyitásra van szükség Kelet-Európa és a Szovjetunió felé. A közel-keleti vita abban a munkabizottságban folyt, amelynek meghívott résztve­vője volt Simon Per esz izraeli külügyminiszter, Hanna Si- niora főszerkesztő a palesztin nép képviseletében és ott volt — megfigyelői jogállással — a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának két szakértője is. A bécsi utótalálkozón részt­vevő kilenc semleges és el nem kötelezett ország kül­ügyminiszterei tanácskozást kezdtek csütörtökön az oszt­rák fővárosban a találkozó teljes záródokumentumának kompromisszumos tervezeté­ről. amelyet küldöttségeik az utóbbi hetekben közösen dol­goztak ki. A bécsi „NN” értekezleten Ausztria, Ciprus, Finnország, Jugoszlávia, Málta, Svájc és Svédország külügyminisztere, valamint Liechtenstein kor­mányfője és San Marino ille­tékes államtitkára van jelen. A tanácskozáson elhangzott beszédében Alois Mock oszt­rák külügyminiszter megálla­pította, hogy a bécsi utótalál­kozó jelenleg nehéz szakaszá­ban van, vitái vontatottak vagy éppen stagnálnak. Jó le­hetőségeket nyújt azonban a semlegesek és el nem kötele­zettek hagyományos közvetítő Abe Sintarónak, a Japán­ban kormányzó Liberális De­mokrata Párt főtitkárának a múlt heti csehszlovákiai és magyarországi látogatása ösz­tönző hatással lesz a távol-ke­leti ország és az európai szo­cialista országok kapcsolataira — értékelte az út tapasztala­tait a nemzetközi sajtó előtt a tokiói külügyminisztérium illetékese. Japán nem osztja azokat a nyugati véleménye­ket, amelyek a kelet-európai országok belpolitikai és gaz­dasági feszültségeinek az okait és kihatását eltúlozzák, követ­kezésképp a hivatalos japán értékelés nem tartja bizony­talannak ezen országok hely­zetét. A külügyminisztériumi szak­értő ugyanakkor rámutatott arra, hogy földrajzilag és poli­tikailag egyaránt nagyon íá- vol áll a szigetországtól a vi­lágnak ez a térsége. A gazda­sági kapcsolatok Japán szem­pontjából elenyészően,, az érin­tett országcsoport nem része­sülhet a fejlődő, illetve el nem kötelezett országoknak fenn­tartott hivatalos fejlesztési se­gélyprogramokból, egyes or­szágok adósságaik átütemezé­sét is kérték, ami szintén hát­ráltatja a gazdasági kapcsola­tok további kibontakozását, amelyet a COCOM-rendelke- zések is gátolnak. Reálisan nézve tehát a tá­szerepének betöltéséhez, hogy a kelet—nyugati kapcsolatok rugalmasabbakká váltak, amit jól mutat a szovjet—amerikai rakétamegállapodás és az Af­ganisztánról kötött nemzetközi egyezmény létrejötte, valamint a keleti ÍS* a »yug» ti -gazdasá­gi tömörülések közeledése. volság feltehetően megmarad, habár Japán azt is látja, hogy Anglia, az NSZK és Francia- ország igen élénk kelet—nyu­gati párbeszédet tart fenn a térség külpolitikailag aktiv or­szágaival. Az LDP főtitkárá­nak a múlt heti jószolgálati missziót betöltő látogatása ugyanakkor sikerrel járult hozzá Japán azon törekvésé­hez, hogy diplomáciai kapcso­latait szélesítse. A látogatás eredményeként gazdasági kül­döttség útja várható Csehszlo­vákiába és Abe Sintaro ösz­tönözni fogja, hogy a Japán Export-Import Bank Magyar- országnak ún. feltételhez nem kötött hitelt nyújtson, közöl­te a külügyminisztérium ille­tékese a nemzetközi sajtóval. Berlin Honecker fogadta Dmitrij Jazovot Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Állam­tanácsának és Nemzetvédelmi Tanácsának elnöke csütörtökön Berlinben fogadta a Dmitrij Jazov hadseregtábornok, hon­védelmi miniszter vezette szovjet katonai küldöttséget. A nemzetközi biztonságpo­litikai és leszerelési kérdések­ről folytatott megbeszélésen Honecker méltatta, s az NDK teljes támogatásáról biztosí­totta a Szovjetuniónak a nem­zetközi helyzet kedvező irá­nyú változását elősegítő kez­deményezéseit. A szovjet honvédelmi mi­niszter elismeréssel szólt az NDK-nak az európai enyhü­lést, a bizalom erősítését szol­gáló lépéseiről és üdvözölte Honeckernek az atomfegyver­mentes övezetekről szóló nem­zetközi konferencia júniusi .berlini megrendezésére tett javaslatát. ELTŰNT DOKUMENTUMOK Döntő fontosságú anyagok tűntek el abból a Los Angeles-i rendőrségi archívumból, amelyben a Robert Kennedy elleni merénylettel kapcsolatos dokumentumokat őrizték — jelen­tette be Philip Melanson professzor, a politikai gyilkossággal foglalkozó anyagokat őrző, független archívum kurátora. Robert Kennedy szenátort, a korábban meggyilkolt John F. Kennedy elnök öccsét húsz éve, 1%8. júniusában ölte meg — a hivatalos, de sokak által vitatott verzió szerint — egymagá­ban Sirhan Bishara Sirhán. A nyomozati anyagokat tartal­mazó archívumot nemrégiben felszabadították a titkos ügy­kezelés előírásai alól, s ennek nyomán fény derült számos fontos bizonyíték eltűnésére. Melanson professzor szerint eltűntek azok a magnetofonszalagok, amelyek 51 kulcsfontos­ságú tanú kihallgatásának anyagát tartalmazták. E tanúk kö­zül 29 személy vallomása megdönthette volna a „magányos gyilkos” verziót, megválaszolhatta volna a Robert Kennedy ellen szőtt politikai összeesküvéssel kapcsolatos kérdéseket. Plenáris ülés a bécsi utótalálkozón Az eredményes befejezésért Nagy-Britannia idegen ország lett számára A mesterkém halála lis kommunista mozgalomban tevékenykedjék. 1934-ben visz- szatér Nagy-Britanniába, ahol belép a KGB kötelékébe. Azt a feladatot kapja, hogy épül­jön be a MI—6 néven ismert brit titkos hírszerző szolgá­latba (SIS). 1940-ben fel is veszik a SIS-be, s további négy év múlva bekerül a Szov­jetunió elleni hírszerzés osz­tályára. Itt azt a feladatot kapja (a szovjetektől), hogy saját szervezetét kémlelje. 1949-ben a CIA-vel és az FBI- jal kapcsolatot tartó összekö­tő tisztté nevezik ki. Az 50-es években átadta a KGB-nek az albán rendszer megdöntésére szőtt nyugati összeesküvés terveit, s ezzel — tudatosan — lebuktatta azt a több száz CIA- és SIS-ügynö- köt, akik megpróbáltak bejut­ni Albániába. 1951-ben azt tanácsolta két barátjának, Burgessnek és MacLeannek, hogy meneküljenek át a szov­jet tömbbe, mert közel állnak a lebukáshoz. A BRIT KÉMÉLHÁRITAS (MI—5) őt is többször kihall­gatta, de bámulatos hidegvér­rel minden csapda elől kitért. 1952 novemberében Philby mégis kénytelen kilépni a SIS- ből, de négy szűk esztendő után mégis visszatér a’ brit titkosszolgálat kötelékébe. Egy évvel korábban ugyanis ma­ga Harold MacMillan külügy­miniszter mosta őt tisztára volt főnökei előtt. 1963-ban történt távozásáig ezután Bejrútban dolgozott a MI—6 megbízásából, sajtótu­dósítónak álcázva, ám egyide­jűleg a szovjet hírszerzés ja­vára is. 1963 januárjában érezte, hogy szorul körülötte a hurok: felettesei újabb vizs­gálatot kezdeményeztek elle­ne. Január 23-án hátrahagyott feleségének 2000 font kész­pénzt és egy levelet, amely­ben azt írta, hogy riportútra indul. Az Izvesztyija július 30- án adta hírül, hogy Philby po­litikai menedékjogot kapott a Szovjetunióban. A hírt a leg­teljesebb megdöbbenés fogad­ta Nagy-Britanniában. Élete utolsó 25 évében Phil­by egy moszkvai lakásban élt, negyedik feleségével, egy len­gyel származású orosz nővel. Távozása után jó ideig levert­ség és búskomorság vett erőt rajta; kételyek emésztették a brezsnyevi időszak politikájá­val kapcsolatban. Nemrég azonban azt mondta a szov­jet televízióban, hogy jól ér­zi magát fogadott hazájában. Megkapta a Lenin-rendet és a tábornoki rangot. 1968-ban megjelent önélet­írása „Csendes háborúm” címmel. Graham Greene, a neves angol író többször it találkozott vele titokban. 1987- ben interjút adott a Sunday Timesnak, amely most, halá­lát közölve, igy értékeli sze­mélyét: „Philby volt kétség­kívül a legsikeresebb orosz kém... Ma sem értjük, mi késztette arra, amit tett. De egy biztos: nem volt jelen­téktelen figura. Évtizedekig képes volt megtéveszteni kol­légáit és főnökeit, s elrejte­ni igazi meggyőződését fura modora és színlelt politika- mentessége mögé.” Philby életének egyik legve­szélyesebb pillanata volt, ami­kor — 1945-ben — egy Török­országban dolgozó szovjet dip­lomata menedékjogért cseré­be felajánlotta, hogy kiad a briteknek három magas ran­gú szovjet hírszerzőt. Az egyik Philby lett volna, de London­ból történetesen éppen öt küldték Törökországba, hogy kihallgassa a szovjet diploma­tát ... HÄROM tipikusan brit idő­töltése — a whisky, a krikett és a Times keresztrejtvényei — dacára sosem érzett honvá­gyat Nagy-Britannia iránt. Legfeljebb az angol mustár és a Worchester-mártás hiány­zik — mondta egy ízben. A Sunday Timesnak Philby úgy nyilatkozott: „Nagy-Britannia idegen ország már nekem, csakis a Szovjetunióban aka­rok élni. Ezt az országot szol­gáltam ötven éven át, itt kí­vánok nyugodni is.” Kívánsá­ga teljesült... F. G.

Next

/
Thumbnails
Contents