Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-09 / 84. szám
2 1988. ÁPRILIS 9., SZOMBAT Hét végi vnJGPOLiimAi KiwuNTiswm Előtérben a csendes diplomácia A szovjet vezetés magabiztosan szembenéz a realitásokkal Kétszer ötven aláírás az afganisztáni rendezés okmányaira Hét övezetbe vonják össze a nicaraguai kontracsoportokat ÁLTALÁNOS PILLANATKÉP Két hét múlva Shultz amerikai külügyminiszter ismét Moszkva vendége lesz. A napirenden csakúgy, mint a korábbi diplomáciai találkozókon, Reagan elnök május végi moszkvai látogatásának előkészítése lesz. Még egy külügyminiszteri megbeszélésre kerül majd sor májusban, mielőtt a két világhatalom legmagasabb rangú vezetője leül a moszkvai tárgyalóasztalhoz. Ami tehát a diplomáciák vezetőinek szintjét illeti, nem lehet felróni nekik, hogy nem tettek meg a maguk részéről mindent a csúcstalálkozó előkészítésére. Immár két hónapos az a közös utasítás, amelyet a genfi tárgyalóküldöttségekhez juttattak arról, hogy gyorsítsák meg a munkát a hadászati támadófegyverzet ötvenszázalékos csökkentését előíró szerződéstervezet kidolgozására. A moszkvai csúcstalálkozó maximális programja szerint ugyanis ezt az okmányt a két világhatalom vezetője ott írná alá ünnepélyes körülmények között. Ez azonban a jelek szerint inkább óhaj, mint realitás. Bár mindkét fél vezetői nemegyszer elmondták, a május végi határidő szoros egy ilyen bonyolult dokumentum megszövegezésére, de még mindig lehetne módot találni a kölcsönös kompromisszumok kimunkálására. A probléma azonban sokrétű. _ Egyrészt azért* mert a hadászati .t£má- dófegyverzet szárazföldi telepítésű, illetve hadihajókon, tengeralattjárókon, illetve repülőgépeken elhelyezett rendszerekből áll. Ezek összehasonlítása, az egyes típusokon való csökkentés pontos meghatározása vita tárgyát képezi. A Szovjetunió arzenáljának túlnyomó része ugyanig szárazföldi indítású, míg az amerikaiaké tengeralattjárókon elhelyezett. Vita van arról is, hogy mi történjen a vasúti kocsikra szerelt rakétákkal. Washington szerint ezek csökkentésének ellenőrzése gyakorlatilag lehetetlen. így ezek teljes megsemmisítését követeli. Még mindig vita van a rakétaelhárító rakétarendszerek kiépítésének tilalmát előíró 1972-es egyezmény értelmezéséről is. A Fehér Ház változatlanul úgy akarja „megtartani” ezt a szerződést, hogy ez módot nyújtson rakétaelhárító eszközeinek elhelyezéséhez a világűrben. Közben Reagan nemcsak Moszkvával folytat elkeseredett vitát ebben az ügyben, hanem saját törvényhozásával is. A képviselőház hadügyi bizottsága a héten tovább nyirbálta az 1988. október 1-jétől kezdődő pénzügyi évre, a kormányzat által a csillagháborús célokra kért, már korábban amúgy is csökkentett összeget. Szovjet részről egyébként magabiztosan tekintenek a jövőbe, s a május végi csúcstalálkozót is a realitásoknak megfelelően kezelik. Mint legutóbb Mihail Gorbacsov Willy Brandttal való megbeszélésein kifejtette, természetesen kívánatos volna, hogy május végén aláírják az új szerződést, a hadászati támadófegyverzet ötvenszázalékos csökkentéséről. Ami Moszkvát illeti, lehetségesnek tartja a kompromisszumos megoldások elérését ily közeli dátumig is De számot vetnek azzal is, hogy ez nem jár sikerrel. Akkor tovább kell folytatni a munkát az egyezménytervezet kidolgozására, amelyet a két világhatalom legmagasabb szintű találkozója bizonyára megkönnyít, hiszen a csúcson olyan politikai döntések születhetnek, amelyek irányadóak lehetnek a Genfben tárgyaló szakértőknek az okmányok végső kidolgozásához. Túl mindezen, a moszkvai csúcs olyan újabb személyes érintkezést jelent, amely alkalmat ad a két világhatalom vezetőjének, hogy első kézből tájékozódjanak egymás álláspontjairól, s a másik fél biztonsági érdekeinek jobb megismerése kétségtelenül a kölcsönös bizalom légkörének további erősödését eredményezi. KABULI TÁRGYALÁSOK TASKENTI ZÁRÓAKKORDDAL Amikor Sevardnadze szovjet külügyminiszter Kabulba utazott, úgy tűnt, hogy az immár hat esztendeje, Genfben zajló afgán—pakisztáni tárgyalások a békés rendezésről, zsákutcába jutottak. Pedig a svájci konferenciavárosban folytatott megbeszélések, amelyeken Cordovez ENSZ-főtitkárhelyet- tes közvetít, egyeztetett okmánytervezetek kidolgozását eredményezték. Ügy látszott azonban, hogy amikor már csak valójában e dokumentumok aláírása van hátra, Pakisztán egyszerre visszatáncol és Washington, amelynek garantálnia kellene a megegyezést, hirtelen feltételeket támaszt. A cél nyilvánvaló volt. Miután Moszkva bejelentette, hogy a dokumentumok aláírását követő egy hónappal megkezdi csapatainak kivonását Afganisztánból, a lázadó erők külföldi támogatói megpróbáltak *,drágább áfát” fizettetni a rendezésért a Szovjeunióval, illetve a ka- buli népi erőkkel, azaz újabb engedmények kicsikarását szerették volna elérni. Sevardnadze kabuli megbeszélései világossá tették: ha nem jön létre a Genfben okmánytervezetekben rögzített rendezéses formula, Moszkva és Kabul saját kezébe veszi egyoldalúan a dolgok vitelét, s az eredmény egy olyan típusú megbékélési mód lesz, amely kihagyja ugyan Iszlámábádot ebből a folyamatból, de a dolgok logikája szerint mégis arra kényszeríti, hogy tartsa tiszteletben a szovjet— afgán megállapodásokat. A realitások ugyanis érvényesülnek, s máris nagyszámú menekült tért vissza Pakisztánból és kapcsolódott be az afganisztáni politikai életbe. Sevardnadze kabuli tárgyalásai idején kezdődtek meg a Nadzsibullah-kormányzat által rendezett parlamenti választások, amelyeken több párt jelöltjei is részt vesznek, s mandátumokat tartanak fenn azoknak a képviselőknek, akiket később a hazájukba visz- szatérö menekültek választanak majd a nemzetgyűlésbe. Sevardnadze és Nadzsibul- Iah tárgyalásai Taskentben folytatódtak. Ide utazott Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és a Kabulban körvonalazott megállapodásokat a Szovjetunió déli részének e fontos városában véglegesítették. Kimondották azt, hogy májusban megkezdődik a szovjet egységek kivonása, az afgán vezetőkkel egyeztetett menetrend alapján. Világossá tették azt is, hogy mind a csapatkivonás ideje alatt, mind pedig azután is folytatódik a Szovjetunió szerződésekben meghatározott segítése a kabuli népi erőknek. Közben amerikai forrásokból kitűnt, Washingtonnak nem sikerült elfogadtatnia Moszkvával azt a tervét, hogy mialatt a Szovjetunió felfüggeszt. minden fegyverszállítmányt a kabuli kormánynak, az Egyesült Államok tovább is küldhessen modern harci .eszközöket annak a hét afgán csoportosulásnak, amelynek főhadiszállása a szomszédos Pakisztánban van, s amely a fegyveres harcot folytatja a kabuli kormány ellen. így Washington diplomáciai csatornákon át tudomásul adta, hogy nem követeli tovább a szovjet fegyverszállítmányok felfüggesztését sem a csapat- kivonás idejére, sem pedig az azt követő időben, s az Egyesült Államok is küld fegyvereket a lázadóknak. De kész viszont garantálni a genfi okmányokat, ha aláírják azokat. Ami pedig a taskenti bejelentéseket illeti, Washington üdvözölte, ha óvatos formában is azt, hogy a Szovjetunió május közepén megkezdi csapatainak kivonását Afganisztánból. Csupán azt tették hozzá ehhez, hogy Washington szeretné megismerni a csapatkivonás pontos menetrendjét. Mint nyugati hírügynökségek megjegyzik, ennek aligha lesz akadálya, hiszen valószínű, ha nem előbb, Ronald Reagan moszkvai látogatásakor ezt az ütemtervet ismertetik az amerikaiakkal. Kommentátorok rámutatnak arra is, hogy a szovjet csapatkivonás megkezdése Reagan moszkvai érkezése előtt kedvező légkört teremthet majd a csúcstárgyalásokhoz. A jelek szerint a történtek jótékony hatással voltak a genfi tárgyalásokra is. Mint közölték: már az okmányok fordítása és a szövegek végső egyeztetése zajlik. Ez a munka nem csekély, hiszen a pakisztáni—afgán szerződés aláíróinak nem kevesebb mint ötvenszer kell nevüket odaírniuk e bonyolult rendezés dokumentumaira. WASHINGTON ÉS A BÉKEFOLYAMAT Nicaraguában tart a hatvannapos tűzszünet, s megtörtént a megállapodás arra is, hogy a kontrák hét kijelölt övezetbe vonják össze fegyveres csoportjaikat. Ezt hírügynökségek jelentős eredménynek könyvelik el. Megjegyzik azonban azt is, hogy várhatóan — miután újra megkapják az amerikai segélyt — a nicaraguai kormányellenes fegyveresek megkeményítik álláspontjukat a sandinistákkal folytatott tárgyalásokon. Managuai kormánykörök bírálták az Egyesült Államok vezetését, amiért a segély folyósításának körülményeivel megszegi azt az ígéretét, hogy nem avatkozik be a békefolyamatba, s nem tesz olyan lépést, amely növelné a feszültséget. Amikor az amerikai törvényhozás megszavazta a kontráknak az úgynevezett „humanitárius segélyt”, olyan nyilatkozatokat tettek, hogy a tűzszünet ideje alatt nem amerikai. hanem semleges szerv útján juttatják el a nicaraguai kormányellenes fegyveresekhez a pénzösszegeket. Managuában viszont most rámutatnak, hogy a segély szétosztását az Amerika-közi Fejlesztési Bankra bízták, s ezt a washingtoni központú pénzintézetet rendkívül szoros szálak fűzik az Egyesült Államok kormányzatához... Árkus István Kína államelnöke: Jang Sang-kun A kínai parlament pénteki ülésén Jang Sang-kunt, a veterán forradalmárt és kiemelkedő katonai vezetőt választották meg a Kínai Népköz- társaság államelnökévé. Jang Sang-kun Kína negyedik elnöke Mao Ce-tung, Liu Sao- csi és Li Hszien-nien után. Államelnöki tisztsége mellett megtartja állandó alelnöki tisztségét a központi állami katonai bizottságban is. Kína most megválasztott elnöke 1907-ben született a Szecsuán tartományi Tung-Nan megyében. Az új összetételű kínai országos népi gyűlés első ülésszakának pénteki plenáris ülésén titkos szavazással megválasztották Vang Csent a Kínai Népköztársaság alelnökivé, Van Lit a parlament állandó bizottságának elnökévé és Teng Hsziao-pinget a központi katonai bizottság elnökévé, azaz a kínai fegyveres erők főparancsnokává. Az ülésen jelen levő 2883 képviselő ugyancsak titkos szavazással megválasztotta a parlament állandó bizottságának 19 alelnökét és főtitkárát. valamint az állandó bizottság 135 tagját. SZÖKÖTT VONAT Elbitangolt egy vasúti szerelvény csütörtökön London közelében — jelentette az AP hír- ügynökség. A négy kocsit vontató villanymozdony hat kilométert zakatolt a Londonba vezető nagy forgalmú pályán utasok és mozdonyvezető nélkül. A nagyobb bajt sikerült megelőzni, egy bátor mozdonyvezető felugrott a magát önállósító mozdonyra és megállította azt. A szerelvény a Londontól 30 kilométerre lévő Three Bridges állomásról indult el, miközben a mozdonyvezető az állomásfőnökkel az irodában csevegett. Egyelőre nem találnak magyarázatot arra, hogy a villanyvonat miként indulhatott el emberi beavatkozás nélkül. Prága Ülésezik a CSKP KB A CSKP Központi Bizottsága pénteken kétnapos ülést kezdett. A prágai vár spanyol termében délelőtt megnyílt ülésen a testület a pártélet megújításáról, a gazdasági reformok soron következő lépéseiről tanácskozik. A CSKP KB elnökségének beszámolóját Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára ismertette. VENDÉGÜNK: Branko Mikulics kormányfő Branko Mikulics 1928-ban született Bosznia-Hercegovinában. Okleveles közgazdász. 1943-tól részt vett a népfelszabadító háborúban. Mind Bosznia-Hercegovinában, mind szövetségi szinten, jelentő* tisztségeket töltött be. Több járásban a pártbizottság titkára, majd a szarajevói járási képviselő-testület elnöke volt. 1965-ben a Bosznia-hercegovinál Kommunisták Szövetsége KB titkárává, később a Végrehajtó Bizottság titkárává, 1967-ben pedig a köztársasági kormány elnökévé választották. 1969-töl 1978-ig a Bosz- nia-hercegovinai Kommunisták Szövetsége KB-elnöke és egyúttal a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB Elnökségének tagja volt. A JKSZ XI. és XII. kongresszusa közötti időszakban a JKSZ KB Elnökségének tagjaként a párt központi apparátusában dolgozott és egyéves mandátummal az elnökségben az elnöklő tag tisztét is ellátta. 1982-ben Bosznia-Hercegovina Szocialista Köztársaság elnökségének elnökévé választották. A XIV — szarajevói — téli olimpiai játékok szervezőbizottságának elnöke volt. 1984-ben a JSZSZK elnökségéA magyar—jugoszláv kapcsolatok rendezettek, szilárd elvi alapokon fejlődnek. Mindkét szocialista ország a társadalomépítő munka eltérő sajátosságait tiszteletben tartva és a kölcsönös érdekek alapján törekszik a jószomszédi viszony, a sokoldalú együttműködés fejlesztésére. Magyar részről így értékelik a baráti Jugoszláviához fűződő viszonyunkat Branko Mikulásnak, a jugoszláv kormány elnökének közelgő budapesti látogatása előtt. A kétoldalú kapcsolatok meghatározó eleme, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége folyamatos, tartalmas együttműködése, amelynek konkrét teendőit, eseményeit két évre terjedő munka tervek rögzítik. A rendszeres legfelső szintű találkozók sorában Kádár János legutóbb 1984 márciusában látogatott Belg- rádba, útját a JKSZ KB elnökségének elnöke tavaly februárban viszonozta. Magas szintűek az állami vezetők kapcsolatai. Legutóbb 1985 decemberében Lázár György tett látogatást Jugoszláviában. A két szomszédos szocialista nek tagjává választották. A Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökének lisztségét 1986. május 16-tól látja el. Tagja a JKSZ Központi Bizottságának. ország kapcsolatainak egyik legjelentősebb területe a gazdaság. Elsősorban a vállalatok közötti közvetlen együttműködésben rejlenek még kiaknázatlan lehetőségek, jóllehet, az elmúlt években számos kooperációs szerződés született a magyar és jugoszláv partnerek között. Közismertek például a közútijármű-gyártás- ban kialakult együttműködés eredményei, napjainkban mintegy hatezer Rába kamion fut a jugoszláviai utakon, s hazánkban igen népszerűek a Zastava gépkocsik. Az együttműködés példamutató területe a határ menti szénhidrogénmezők együttes feltárása és művelése s ugyancsak eredményes a közös munka a villa- mosenergia-iparban, ennek keretében Szeged és Szabadka között a jövő év végéig 400 kilowoltos távvezeték-összeköttetést építenek ki. K ulturális kontaktusainkban különösen nagy szerepe van annak, hogy a Jugoszláviában élő magyar, illetve a hazánkban élő délszláv nemzetiségek nyelvének, kultúrájának, hagyományainak ápolását kölcsönösen segíti a két ország. Hét tagország fegyveres erői a szoros ellenőrzéséért Gibraltári NA TO-hadgyakorlat A NATO hét tagországának fegyveres erői vesznek részt azon a hadgyakorlaton, amely Elkezdődtek az iráni parlamenti választások Verseny a medzslis helyeiért Iránban pénteken parlamenti választások kezdődtek. A 30 ezer szavazóhelyiséget helyi idő szerint reggel hét órakor nyitották meg. Az ország lakossága a sah eltávolítása óta ezúttal harmadízben járul az urnák elé; a legutóbbi szavazást 1984 áprilisában tartották. Az egykamarás iráni parlament, a medzslisz, 270 képviselői helyéért 1600 jelölt indult harcba. A Kayhan című tehe- ráni lap szerint a jelöltek 20 százaléka egyházi személyiség. A választásokat két fordulóban tartják. A mostani fordulóban a jelölteknek abszolút többségre van szükségük a megválasztáshoz. Az április 23-án tartandó második fordulóban már elegendő a relatív többség is. A képviselőket négy évre választják közvetlen, titkos szavazással. Az ország 15 évesnél idősebb lakosai élhetnek szavazati jogukkal. A teheráni rádió felszólította a lakosságot: minél nagyobb számban adják le szavazataikat. Az ország legfőbb vallási vezetője, Khomeini ajatollah a múlt hónapban kijelentette: a választásokon való részvétel vallási és forradalmi kötelesség. Tápon ’88 fedőnévvel csütörtök óta tart a Gibraltári-szo- rosban. Az egyhetes hadgyakorlat célja a hadászati fontosságú szoros, vagyis a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán közötti átjáró ellenőrzésének összehangolása. Az évenként megrendezésre kerülő hadgyakorlaton ezúttal Portugália, Spanyolország. Franciaország, Olaszország. Hollandia, Nagy- Britannia és az Egyesült Államok légierői, tengeralattjárói és felszíni hadihajói vesznek részt. Madridban pénteken fejezte be háromnapos hivatalos látogatását John R. Galvin tábornok, az európai NATO-erők főparancsnoka. Az amerikai tábornok többször hangoztatta. hogy madridi megbeszéléseinek célja: a spanyol fegyveres erők és a NATO közötti gyakorlati kapcsolattartás kidolgozása. FERTŐZŐ JÁRVÁNY A felső-egyiptomi Aszjut tartomány falvaiban tíz kisgyerek halt meg agyhártyagyulladás következtében, s száz fertőzöttet kezelnek a kórházakban — jelentette a kairói A1 Ahbar nevű lap. Az újság szerint a térségben lakó iskoláskorúakat — fakultatív alapon — beoltják e betegség ellen, de a viszonylag magas ár (adagonként két dollár) nem teszi lehetővé, hogy mindenki részesüljön belőle. E forró déli körzetben évente visszatér a járvány, de ezúttal később, nem a november—márciusi időszakban jelentkezett. Az országgal szomszédos Szudánból két hete már több száz halálos áldozatot jelentettek, s a kartumi kormány sürgős segélyfelhívással fordult az egézségügyi világszervezethez, valamint a gazdagabb államokhoz, bocsássanak rendelkezésére agyhártyagyulladás elleni szérumokat, mert a korábbi készlet napok alatt elfogyott. A szintén Szudánnal szomszédos Csádban is pusztít e súlyos járvány, ráadásul a korábbi éveknél is nagyobb arányban. Csupán a fővárosban, N’Djamenában eddig 230 halálesetet regisztráltak, s naponta 50-90 új fertőzöttet kell kórházba vinni. A betegség terjedését nagyban elősegíti az övezetben tapasztalt, az átlagosat jóval meghaladó hőség. Több milliárd dollár Pakisztán számára Hosszú távú katonai kapcsolatok Frank Carlucci amerikai hadügyminiszter iszlámábádi látogatásának végén megerősítette azt, amit ázsiai kőrútjának előző állomásán, az indiai fővárosban mondott: az amerikai—pakisztáni katonai együttműködés hosszú távra szól, a washingtoni kormányzat a szoros katonai kapcsolatokat az afganisztáni rendezés után is fenn kívánja tartani. Az amerikai miniszter pénteken azt követően nyilatkozott Iszlámábádban, hogy befejezte tárgyalásait a pakisztáni vezetőkkel. Az amerikai törvényhozás a következő hat évre 4,02 milliárd dolláros segélyprogramot hagyott jóvá Pakisztán számára, az összeg felét katonai szállítások emésztik majd fel. Az indiai fővárosban felvetették Frank Carluccinak, hogy tekintettel az afgán rendezésre — a „szovjet fenyegetés” megszűnésére — a washingtoni kormányzat csökkentse a Pakisztánnak szánt fegyverszállításait. Indiai megítélés szerint a pakisztáni fegyverkezés meghaladja a szomszédos ország védelmi szükségleteit.
