Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-09 / 84. szám

Pest -f- .m yeíWMJßr 1988. Április 9., szombat Pedig a kölcsön kifizetése jogos volt Ha a törvényesség őre hibázik — Kirúgták a vb-tifkárt, mert háromszázezer forintot juttatott a tanyának tanácsi pénzbúi — summázta a helyzetet a perbáli tele­fonáló. aki ugyan a nevét nem árulta el, de biztosított, hogy az egész falu közvéleményének ad hangot, miszerint fel vannak há­borodva. 'A vb-titkárt ugyan a helyén találjuk a perbáli tanácshá­zán, de úgy döntünk, nem tő­le érdeklődünk a dologról. A tanácselnökhöz, Kemenczei Kálmánhoz megyünk, aki sza­badságot vett ki erre a nap­ra. Nem a rokonság miatt 1 — A hír nem igaz — vála­szolj^, amikor előadom a rö­vid telefonbeszélgetés lénye­gét —. illetve inkább úgy mon­danám, hogy nem pontos. A vb-titkárunkat, Halmosi Já- nosnét, nem bocsátották el, hanem felmondással távozik. Igaz, egy friss, szigorú meg­rovás fegyelmi büntetéssel, s ez bizonyosan nem könnyíti majd meg számára az elhe­lyezkedést. Egyébként nemcsak őt marasztalta el a fegyelmi bizottság, hanem engem is. A névtelen telefonáló által em­lített háromszázezer forint azonban kölcsön, amelyet az utolsó fillérig vissza kell fi­zetnie a vb-titkár lányának, aki az általános iskolánk pe­dagógusa és a művelődési ház tiszteletdíjas vezetője. A fia­talasszony hat éve tanít ná­lunk, s a kölcsön fejében újabb tíz évet írt alá. Amikor a lakásvásárláshoz nyújtandó kölcsönről szavaztunk, nem azt néztük, hogy a vb-titkár lánya, hanem hogy fiatal pe­dagógus, akit hosszú időre itt tarthatunk. A főváros elszívó hatásáról beszél a tanácselnök. S arról, hogy hiába vannak pedagógus szolgálati lakásaik, azokban idős, nyugdíjas, vagy ahhoz közel álló tanárok élnek, van, aki nem a községben tanít. A tizennyolc pedagógusból csu- pSf .öfc-lakik helyben, ám .őt éven belül kettőre csökken ez á izém, éppen a szolgálati la­kásban élők "" nyugdíjazásé miatt. Márpedig az a fiatal, akt távolabbról kénytelen Per­bálra kijárni — a tapasztala­tok szerint — nem sok sót eszik meg a községben, s az első adandó alkalommal, de a gyerekszülés után mindenkép­pen közelebbi iskola után néz. ~%Milyen címen juttatták a fiatal tanárnőnek ezt a három- százezer forintos kölcsönt? — Százezer forintot helyi la­kásépítési támogatásként adott a tanács, kétszázezerét pedig munkáltatói kölcsön formájá­ban nyújtottunk — mondja az elnök. — Ezt a pénzt azonban nem vettük el más jelentkezők elől. mint azt a faluban ter­jesztik. Erre külön kértünk a megyei tanácstól. Igaz, erede­tileg két pedagógusnak, de a másik időközben visszalépett. — Végül is a községben vett lakást a tanárnő? — Sajnos, nem. Ügy alakult, hogy csupán Tök községben találtak megfelelő, azaz elfo­gadható áron egy házat. En­nek ellenére a tanárnő nálunk marad. Aláírta, hogy tíz évig itt tanít. — A tanácsi munka törvé­nyességének őre a végrehaj­tó bizottság titkára. Most mégis éppen ő vétett a törvé­nyesség ellen, hiszen figyel­men kívül hagyta a megyei tanács elnökének azt a ren­delkezését, amely szerint ta­nácsi vezető gyermekének la­kásgondja megoldásához az ő jóváhagyása szükséges. — Miért nem figyelmeztet­ték a vb-titkárt erre a megyei elnöki utasításra? — Ügy gondoltam, hogy Hal­mosiné tud erről a szabályról. Csak később tudtam meg, hogy nem ismerte. Hibáztunk, az igaz, s azt is tudom, nem mentség erre az a tény, hogy öttagú apparátussal dolgo­zunk. Nagyon megviselt a do­log. ' Elismerte, megbánta — A Pest Megyei Tanács V. B. elé igen szigorú javaslattal ke­rült a fegyelmi anyag — mondja dr. Petrik János, a megyei tanács vb-titkára. — Az anyag az elbocsátást java­solta. Hogy szigorú megrovás lett a dologból, az elsősorban az enyhítő körülmények szám­bavételének a következménye. Például, hogy Halmosi Já- nosné tizenhét éve dolgozik az államigazgatásban, s eddig semmilyen fegyelmi ügye nem volt. Figyelembe vettük egészségi állapotát és szo­ciális helyzetét is, s azt a tényt, hogy hibáját elismerte, megbánta. Dönteni kellett ar­ról is. hogy elfogadják-e az időközben beérkezett felmon­dását. A hibát egyébként nem vették észre a körzetközpont­ban sem. ahová befutanak ezek az anyagok. Tehát a vb- titkár nem egyedül felelős a történtekért. Halmosi Jánosnét több mint öt éve ismerem. Azok kö­zé, a . vb-titkárok közé tar­tozik, akik — az elnök távol- létében — készségesen adnak tájékoztatást bármilyen kér­désben, legyen az pénzügyi, szociális, vagy éppen telepü­lésfejlesztési téma. Újságírói tapasztalat, hogy ez nemcsak a kis létszámú tanácsi appa­rátus miatt van így, hanem az elnök és a vb-titkár közötti jó munkakapcsolatot bizonyítja. Halmosiné tizenhét esztendőt töltött az államigazgatásban, három év múlva talán kor­mánykitüntetésre jelölték vol­na. Most itt ül velem szemben és azt latolgatja, ha sehová nem veszik fel, takarítást vállal, mint több perbáli asszony. Sok mindenről beszél* de nem mentegetőzik vagy magyaráz­kodik. Tényszerűen mondja el, hogy miért is Tök községben volt kénytelen egy vizes falú házat megvásárolni a lánya. — Eredetileg kinéztünk egy eladó házat Perbálon. Azt vi­szont az OTP nem vette át, így a lakótelepen pályáztak meg egy lakást, amelyet egy­millió-kétszázezerért kínált az OTP. Már szinte a magukénak tudták, amikor rájuk licitált egy pesti lakos. így jutottak Tök községbe. A tanácsi köl- csönön kívül csupán kétszáz­ezer bankkölcsönt kaptak, ma­Szomjoltó italok Vácról Az Erdei Termék Vállalat váci üdítőital-üzemében mintegy húszféle hűsítő italt gyártanak. Az évi 22 millió palackos ter­melés fele az Etűd családhoz tartozik, míg a másik fele az Arany gyömbér névre hallgató kedvelt italféleség. Felvételünk a nagy teljesítményű töltősornál készült, amin óránként négy­ezer darab egyliteres üveget töltenek meg az aranyló itallal (Hancsovszki János felvétele) gas kamatra. S mivel nem OTP-értékesítésű a ház, nem jár nekik a szociálpolitikai kedvezmény sem. Tudja, hogy hibázott. Szé­gyen, mondja, de nem tudott a megyei tanács elnökének a rendelkezéséről. Éppen sza­badságon volt, amikor érke­zett. Persze, ét kellett volna néznie az iktatókönyvet, de el­intézetlen ügyek egész hegye várt rá, hát inkább azokhoz nyúlt. Sajnálja, hogy a tanácselnök Is fegyelmit kapott miatta. Ö igazán nem tehet semmiről — mondja. — A törvényesség fe­lett őrködni az én feladatom lett volna. Hibáztam. Dagad a pletyka Perbálon közben szépen da­gad, hízik a pletyka. Csupán a háromszázezer forint van a köztudatban, hogy ez kölcsön, amit vissza kell fizetni, azt már elfelejtik. Sokat gondolkodtam ezen az ügyön, míg e cikket papírra vetettem. Azon tűnődtem pél­dául, hogy miben is hibázott a vb-titkár. miért is került a fegyelmi bizottság elé? Azért, mert kölcsönhöz segített egy olyan pedagógust, aki már le­tett valamit az asztalra? Nyil­vánvalóan nem ezért, s népi is azért, mert ez a pedagógus éppen a lánya volt. Bizonyos, hogy a perbáli tanácstestület indokai alapján megkapta vol­na a kölcsönhöz a megyei el­nöki jóváhagyást a fiatal pe­dagógus. Ezzel elejét vették volna mindenféle sanda talál­gatásnak. A tanácsi vezetők­nek még a részrehajlás látsza­tát is kerülniük kell, s ebben az esetben ez a látszat egyér­telmű volt. Eszembe jutnak Halmosi Jánosné szavai: — Annyiszor ért igaztalan vád, sértés az állampolgárok­tól, hogy szinte már fel sem vettem. A tanácsháza ’az á hely-,, ahol kiabálhat az autó­szerelő az évi ötszáz forintos tehó miatt, ahol végső érvként úgy be lehet csapni az ajtót, hogy az csaknem kifordul a sarkából. Nem kell részletez­nem, ugye, mit mondanak rám most, hogy valóban hibát kö­vettem el. És el kell tűrnöm, mert tulajdonképp«! igazuk van. Móza Katalin Pártértekezlet előtt Az élő sző mindenkor többet ér Zajból és benzinfüstből bő­ven jut a 2-es számú főútvo­nal mentén lakó gödieknek. Településüket szeletekre oszt­ja az ország egyik legnagyobb forgalmú autóútja és vasútvo­nala. Innen aztán jut még a gépjárművek okozta zajból, a levegőszennyezésből éppen elég a Duna-part mentén hú­zódó üdülőtelkek irányába is. Ez ellen keveset tehet a he­lyi közigazgatás, amely egyéb­ként az utcák, terek, parkok tisztaságáért szervez mozgal­mat, s amikor az önkéntesség, a meggyőző szó nem használ, hivatkozhat az érvényben lé­vő rendeletekre. Az üdülő jel­leg megőrzésében szintén se­gíteni akaró nagyközségi párt­bizottság csak a politikai módszereket alkalmazhatja, s e fontos feladaton kívül szá­mos egyéb kérdéssel kell még szembenéznie a testület min­den tagjának. Nagy Lajosné, a pártbizott­ság titkára elsősorban azért sorolja fel a legjellemzőbb örömöket és gondokat, hogy láthatóvá tegye: bármennyire az üdülő jellegéről ismert ez a település, azért van itt más is. A gazdasági egységek kö­zül természetesen a legna­gyobb és legismertebb a Du­nam enti Tsz. Mellette még számos kis egység működik, melyek eredményei a ter­melőszövetkezetével együtt jól alakultak tavaly. Ám ez ko­rántsem jelenti azt, hogy a helyi gazdasági élet ege fel­hőtlen. Az idei lecke Kétségtelen, hogy a szocia­lista brigádmozgalom gazda­sági és politikai ereje, ha jól működik, meghatározó. A pártbizottság titkára szerint Gödön most inkább a fel­élesztéséről kell beszélni. Ez is olyan politikai feladat, mint a fömunkaidő becsületének visszaszerzése, a munka sze­rinti elismerés, a fegyelem to­vábbi javítása. Vagyis azok a kategóriák, amelyekről sokat beszélünk, de a helyzet lassan változik, tehát a változtatás módját, lehetőségeit sürgősen meg kell találni. Másrészt már ma felesleges feltenni a kér­dést, mert a párttestület előtt világos, hogy a múlt évi gaz­dasági eredményeket az idén több helyen nem tudják majd elérni a gazdaságok. Nem ki­elégítő például a tsz önálló­sága a piackutatásban, késik bizonyos importanyagok be­szerzésének az engedélyezése, ami hátráltatja a termelést. A Kézműipari Vállalatnál tavaly 10 millió forint volt a nyere­ség, a jelek szerint az idei év végét nullával zárják majd, exportgondjaik miatt. A helyi kenyérgyárban és az OVIT-nál nagy a szak­munkáshiány. A kenyérgyár energiaforrását gázzal kellene felváltani, de a bekötésre nincs pénzük. A területen működő Ipari Továbbképző Intézet állami támogatása megszűnik, önfenntartó, ha lehetséges, nyereséges vállal­kozássá kell átalakulnia — hallgatom a változásokról szóló felsorolást, melyet a pártbizottság munkatervének elkészítésekor is figyelembe vettek. A kérdés csak az: mi­lyen erőkkel tudnak neki- gyűrkőzni e bokros teendők­nek, milyen lesz a stílus, az irányítás, ha mint azt az or­szágos pártértekezlet állásfog­lalás-tervezetében is olvashat­juk, a párt a jövőben eszmei, politikai eszközökkel tölti be vezető szerepét, s nem köz­vetlen operatív módon. Egyszerűbben, gyorsabban Ebből a szempontból az sem mellékes, amit a tagkönyvcse- rékkel kapcsolatos nemrég le­zajlott beszélgetésekről mond a pártbizottság titkára. A gödi pártszervezetekből negyven­egyen léptek ki, ami 13 száza­lékos arányt jelent. Fiatal nyugdíjasoknak nevezi a ki­lépők egy részét, míg az idő­sebbek, a negyvenötös pártta­gok, akik érzelmileg erőseb­ben kötődtek a párthoz, s ta­lán történelmi tapasztalataik birtokában világosabban lát­ják a mai helyzetet — nem szakadtak el. A számszerű csökkenés végül is nem je­lenti az erő fogyatkozását. Az élet azonban ettől függetlenül megköveteli a sorok rendezé­sét. a szervezeti korszerűsí­tést, az egyszerűbb, ugyanak­kor hatékonyabb pártmunkát. Hogy a közeljövőben egysze­rűsödjön és gyorsuljon a dön­tések mechanizmusa és előké­szítése, azt javasolják a tag­ságnak: iktassák ki a végre­hajtó bizottságot, növeljék a két pártbizottsági ülés között végzendő feladatok végrehaj­tásában a titkár felelősségét, a döntések előkészítésében pedig kapjanak nagyobb sze­repet a munkabizottságok. — Ettől az elhatározástól kevesebb értekezletet és ke­vesebb papírmunkát remélünk — mondja Nagy Lajosné, aki szerint az írásos előterjeszté­seknél egyébként is többet ér az élő szó, mert az előre ki­küldött anyagokat többnyire el sem olvassák az embereit. Emberek között Több fórumon elhangzott a követelmény: a gyakorlat minden ponton azt igazolja, a pártmunkásoknak többet kell kint járniuk a munkahelye­ken, s mindenütt, ahol az em­berekkel információt, véle­ményt lehet cserélni, igazi tö­megkapcsolatokat lehet kiala­kítani. Ez is a politikai be­folyás erősítésének garanciái­hoz tartozik, mint ahogy ele­mi követelmény a pártfelada­tok maradéktalan végrehajtá­sa. Helyi sajátosságként alkot­ták meg a nagyközség vezető testületéi azt a hároméves fel­adattervet, amely a gödi ki­bontakozási programot jelenti. Ez keretekbe foglalja a ta­nács feladatait, a társadalmi szervezetek tennivalóit, a köz- igazgatás és a politikai szer­vezetek kapcsolatainak konk­rétabb formáit. Igv érhető el a társadalmi összefogásnak az a színvonala, amely eredmé­nyeket hozhat, s feloldhatja a ma még passzív, közömbös csoportok tartózkodását. Az úgynevezett hármas agitációs bizottságok tagjai a pártbi­zottságot, a népfrontot képvi­selik, a körzeti tanácstaggal működnek együtt a választó- kerületekben. Ez a forma hasznos, mert így szinte jó­szomszédi, ismerősi, baráti vi­szonyban tárgyalhatnak a la­kossággal, elkerülve a hivata­los hangnemet, a formaliz­must Közvetlenül, világos érvekkel agitálhatnák a közös dolgok érdekében, s így is­merhetik meg a közhangulatot is, melyet egyfajta iránytűnek is tekinthetnek a munkában. Nem csodaszereket keres­nek a gödi pártbizottságon, s csodákat sem várnak, csak a való világ napi és hosszabb távú leckéit akarják megolda­ni, a politika egyszerű, éppen ezért hatásos eszközeivel. Kovács T. István Évek óta áll a kazán, de nem felesleges Csúcstechnológia fogadása előtt Rászolgál a modernizálásra a Dunamenti Hőerőmű Vállalat. Fő berendezései napjain­kig csaknem kétszázezer üzemórát teljesítet­tek. Első négy legkorábban készített egysége nemcsak az építési idejét, de funkcióit tekint­ve is lényegesen eltér a később üzembe állí­tott és nagyobb teljesítményű 150, illetve 215 megawattostól. Nagy erénye a DHV már em­lített négy blokkjának, hogy együttesen 136 megawattot teljesítenek, így kimagasló szere­pet játszanak hazánk villamosenergia-ellátá- sában. Tovább sorolva a számokat, figyelem­re méltó, hogy évente megközelítően 450 mil­lió kilowattóra elektromos energiát állítanak elő, méghozzá a hőszolgáltatással is kapcsolt rendszer előnyeként, kiváló hatásfokkal. A közelmúltban felkerestük a Dunamenti Hőerőmű Válla­lat műszaki vezérigazgató-he­lyettesét, Kolozár Györgyöt, vajon igaz-e a hír, miszerint az erőműben nem rekonstruk­ciós, hanem beruházási mun­kák kezdődnek. — Az erőmű technikai-tech­nológiai berendezései üzemel­tetésük negyedszázada alatt erősen elhasználódtak. Fizikai kopásuk mellett, jelentős a műszaki elavulásuk is. Éppen ezért a hőszolgáltató rész re­konstrukciójának szükséges­sége már a hetvenes évek vé­gén felmerült. Eleinte a ha­gyományos felújítás mellett foglaltak állást az illetékesek. Viszont az ország energiaigé­nye annyira megnövekedett, hogy ildomossá vált egy olyan beruházás indításáról dönteni, amely alkalmazkodik a villa- mosenergia-ipar hosszú távú, 2015-ig tartó fejlesztési prog­ramjához. Percenként milliók A műszaki vezérigazgató­helyettes az erőmű azon szak­emberei közé sorolható, aki szinte az indítás óta képes le­mérni a DHV jelentőségét és szerepét a népgazdaság ener­giaszolgáltató rendszerében. Érthető módon büszkén emlí­tette, hogy a körültekintő kar­bantartási és műszaki mun­kák eredményeként csak rit­kán fordultak elő energiaszol­gáltatási üzemzavarok. Vi­szont már egy minimális, né­hány percig tartó hiba is ér­zékenyen érinthet több válla­latot. Erre két esetben volt példa az elmúlt negyedszázad alatt, s következményeként 100 milliókban mérhető károk ke­letkeztek. Ezek elkerülésére sort kell keríteni a kor szín­vonalán álló technikai-techno­lógiai rendszer telepítésére. A tröszt pénzéből Az Állami Tervbizottság az ipari miniszter előterjesztésé­ben 1981-től évente többször is vizsgálta a hazai villamos- energia-ipar fejlesztési módo­zatait. Az ÁTB jóváhagyásá­val született meg az az elha­tározás is, hogy a paksi atom­erőművet a 90-es évek köze­pén a jelenleginél nagyobb, ezer megawattos egységtelje­sítményű blokkal bővítik. Ezek azonban az eredetileg tervezettnél csak később he­lyezhetők üzembe. A teljesít­mény fedezésére merült fel végső sorban a gáz-gőz ciklu­sú blokk telepítése egy na­gyobb beruházás részeként a DHV-ban. A korábbi elképzelést, amelynek lényege az volt, hogy a dunántúli mélyműve­lésű szénmedencék bázisára alapozva 500 megawattnyi vil- lamoskapcitással bővítsék az erőművet, végül is nem hagy­ta jóvá az ÁTB. Miután sem a szükséges széntöbblet, sem pedig az ilyen rendeltetésű beruházási eszközök nem áll­tak rendelkezésre. — Adódik a kérdés: hon­nan van a VII. ötéves terv­időszakban végrehajtandó 2,5 milliárdos beruházásra pén­zük? — A munkálatokat a Ma­gyar Villamos Művek Tröszt rekonstrukciós alapjából fi­nanszírozzák. Ezért külön ÁTB-döntést nem igényel. Re­méljük, az első beruházási szakaszhoz szükséges pénz időben rendelkezésre áll. Négyszázmillió forint már most megvan. Az előkészületek elkezdőd­tek. Magasodnak azoknak az épületeknek a falai, közöttük a leendő szociális létesítmé­nyeké, amelyekben a fő- és al­vállalkozó dolgozók nyernek elhelyezést. A sokat látott és tapasztalt szakember megfontoltságával beszélt a vezérigazgató-he­lyettes arról, hogy a beruhá­zás során, ha a két gázturbi­na, két hőhasznosító kazán és két gőzturbina telepítése be­fejeződik, akkor valóban csúcstechnológiával büszkél­kedhetnek a vállalat dolgozói. Átadásukra a tervek szerint 1990 utolsó negyedévében ke­rül sor. Természetesen az új, a majdani modern technika fo­gadásához szükség lesz a még képzettebb szakemberekre. Jelenleg háromszázötvenen dolgoznak a DHV üzemfenn­tartási egységénél. A fluktuá­ció miatt számuk ingadozik. Tavaly harminc-negyvenen léptek ki a vállalattól Indítás rövid időre A beszélgetés végén a mű­szaki vezérigazgató-helyettes a beruházás szükségességét erősítve utalt arra, hogy az elmúlt negyedszázad alatt az erőművi berendezések állagá­nak romlását lényegesen meg­gyorsította az eléggé rapszo- dikus üzemeltetés. Példa er­re a múlt esztendő, amikor is az erőmű egész éves kihasz­náltsága 33,37 százalék volt. Az esetenkénti gyors indítás és rövid leállások erősen megviselik a turbinákat. Van három olyan 450 megawatt teljesítményű szovjet kazán is, amelyeket évek óta nem működtetnek. Olajtüzelésűek, de könnyen lehet, hogy az ez­redfordulót követően is nagy szükség lesz még ezekre. Gyócsi László

Next

/
Thumbnails
Contents