Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-09 / 84. szám

DÍSZPÉLDÁNY T iszteletet érdemel a gondolat, a szándék, mert nem bővelked­nek az elismerés, a meg­becsülés jeleiben azok, akik hosszú-hosszú éveken át, önzetlen társadalmi mun­kásként vagy éppen vala­milyen foglalkozás gyakor­lójaként rendkívül sokat, mondhatni. meghatározó mértékűt tettek településük lakosságáért, a lakóhely ar­culatáért. Tiszteletet érde­mel tehát a gondolat, a szándék, hogy Pécel Nagy­község Tanácsa díszpolgári címet kíván alapítani és adományozni. Olyanok kap­hatnák meg ezt az elisme­rést, akik hosszú időn át az oktatásban, a kultúrában, az egészségügyben kifejtett munkájukkal, a település arculatát meghatározó, be­folyásoló építészeti tevé­kenységükkel maradandót és nagy értékűt alkottak, akiknek az életműve egyen­lő a közösségért való szün­telen és magas színvonalú cselekvéssel. Szép a gondolat. Csak ép­pen ... ahhoz, hogy való­ság legyen belőle, sokáig és sokat kell forogniuk a hi­vatalok malmainak. Jól néznénk ki ugyanis, ha egy, a választópolgárok sza­vazataival kiválasztott tes­tület — a tanács és annak végrehajtó bizottsága — csak úgy. a maga szándéka szerint dönthetne ilyesmi­ben. Mire való akkor a hie­rarchia, a hierarchia appa­rátusa? Tessék csak lépcsőt járni... 1 Járják. A dolog azzal kezdődik, hogy valakinek egészen egyszerűen eszébe jut a javaslat. Joga van ilyesmiről gondolkodni? Joga. S javaslatot tenni szintén joga. A javaslattal először a tisztségviselők foglalkoznak, nyilván egyeztetve azt a helyi poli­tikai, társadalmi szerveze­tek vezetőivel, majd elké­szül egy előzetes végrehajtó bizottsági előterjesztés, le­gyen (majd egyszerit dísz­polgári cím... A dologról tájékoztatást kap a nagy­községi tanácstestület, majd ... Azt ne gondoljuk, hogy majd ekkor következ­het a valóra váltás ... I Létezik egy öregecske, egészen más napi valóság­ban fogant, a tanácsi testü­leteket az akkori szemlé­iéinek megfelelően és ha­gyományosan kiskorúként kezelő minisztertanácsi ha­tározat — 1974. február 22- én kelt, az 1006. számot vi­seli —. amely kimondja (2. pontjában), nagyközségi ta­nácsok díszpolgári címet csak különösen indokolt esetben alapíthatnak. S azt, hogy mi a különösen indo­kolt eset, „természetesen” nem helyben és nem egy választott testület bírálja el. Hanem fentebb, s egy tisztviselő. Az út ugyanis, amely a díszpolgári cím alapításáról és adományo­zásáról szóló (helyi) tanács- rendelet megalkotásához vezet, a következő: az el­határozás (és annak a helyi testületi jóváhagyása) után felterjesztés készül. Ez át­megy a megyei tanács ille­tékes szakigazgatási appa­rátusa kezén, s végül a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága (ismét egy válasz­tott testület, nem is akár­milyen jog- és felelősségi körrel!) ülése elé kérül. Ott döntőnek? Nem. Csupán ja­vasolhatnak .., A javaslat megy tovább, korábban a Minisztertanács Tanácsi Hivatalához, ennek meg­szűntével, napjainkban a tanácsi felügyeletet ellátó Belügyminisztériumhoz. S ott végre, ennyi állomás után (egy tisztviselő jóvol­tából', megszülethet az elő­zetes engedély ahhoz, hogy Pécelen (és bárhol másutt, ahol valakinek eszébe jut ilyen gondolat) nekiláthas­sanak a díszpolgári cím ______________________ a lapításáról és adományo­zásáról szóló tanácsrendelet megalkotásának ... Díszpéldány, ugye?! Díszpéldány a bizalmat­lanságra (mert mi min­denre lennének képe­sek a helyi testületek, ha nem volna ilyen szű­rő?!), a választott testüle­tek hozzáértésének, felelős­ségének lebecsülésére (ér­tenek azok az ilyesmihez?), a hirdetett és a gyakorolt önállóság viszonyára, an­nak értelmezésére. Dísz­példány a díszpolgári cím nagyközségi sorsa (a köz­ségekről már szó se essék!) arra, hogy miközben telve a páncél- és az iratszekré­nyek, nem kevésbé a fejek pártkongresszusi, központi bizottsági, országgyűlési ha­tározatokkal arról, miként kell a demokrácia jegyében a választott testületek fe­lelősségét és egyben jogait növelni, a gyakorlat a régi ösvényeken kanyarog sok mindedben, például témánk esetében is. S a hangsúly természetesen az is szócs­kára jut... ! Az állampolgár, a helyi (választott!) testületi tag (feltételezhetően, remélhe­tően) ismeri az említett ha­tározatokat, hinni azonban napi tapasztalatainak, ész­leléseinek, körülményei, le­hetőségei korlátainak hisz. Mert lássuk csak, mire ve­temednének a péceliek, ha nem néznének a körmükre a rendcletek feljogosíttatta okosok?! Ügy gondolják (és feltételezhetően így kerül majd be a kidolgozandó, a helyi testületek elé terjesz­tendő tanácsrendelet-javas­latba), három évenként egyszer, augusztus húszadi­kán kapná meg egy valaki ezt a címet a már említet­tek, az életművükkel erre rászolgálok közül. Megis­mételjük, három évenként egy személy. Tekintve, hogy ez harminc év alatt tíz em­ber és három évszázad alatt száz, s tudva, hogy Pécel lakossága 11 ezer, aligha fenyeget annak a veszélye, hogy a nyakra-főre kiosz­tott címek tulajdonosai egymást kerülgessék az ut­cán. Akkor talán valami más miatt az óvatosság? Esetleg aranykelyhet, szob­rot, villát kap a díszpolgár? A péceliek terve szerint emlékplakettet. oklevelet éa jelképes (3000 forintnyi) pénzjutalmat. Ehhez kellenek a lépcső­fokok, ehhez kell(?) az elő­zetes engedély. Arra jó a nagyközség tanácsa, hogy elnököt válasszon, s bizal­mat adjon annak, aki a megyei tanácsban képviseli a települést. Arra jó a he­lyi testület, hogy évtizedek óta kiemelkedő eredmény­nyel szervezze a társadalmi munkát, a lakosság nagy anyagi hozzájárulásával megvalósuló, megvalósult közművek építését. Abban megbízható a helyi tanács, hogy eldöntse 79 millió fo­rint bevételének a felhasz­nálását (az idén ugyanis ennyiből gazdálkodik a te­lepülésgazda), de hogy dísz­polgári címet kíván alapí­tani ... nos, abban nem megbízható, arra nem jó, ott nem illetékes ... 1 K eményen hangzana a •következtetés Pécel és díszpolgárság okán és ürügyén? Időben régről, gondolatilag égetően közel­ről idézünk. így hangzik a citátum: „ A község szabad és független községi ügyei­nek elintézésében: igazga­tásának szervezése a köz­ségi tagok általános szava­zatának sérthetetlen elvén alapszik.” Olyan valaki írta le ezt, aki a szó legneme­sebb és legszorosabb értel­mében az egész nemzetnek u díszpolgára. Emigráció­ban, alkotmánytervezetei­nek egyikében kerültek pa­pírra a szavak. A szerzőt úgy hívják, hogy Kossuth Lajos ... Mészáros Ottó IZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS A MEGYEI T1NACS LAPJA PEST MEGYEI VilAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM Ára: 2.20 forint 1988. ÁPRILIS 9., SZOMBAT Kádár János fogadta Viktor Kulikovot Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára péntek délelőtt a Központi Bizottság székházában fogadta Viktor Kulikovot, a Szovjet­unió marsallját, a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erőinek főpa­rancsnokát. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón részt vett Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvé­delmi miniszter. Jelen volt Anatolij Gribkov hadseregtábornok, az egyesí­tett fegyveres erők törzsfőnö­ke és Mórocz Lajos altábor­nagy, honvédelmi minisztériu­mi államtitkár. Hazánkba érkezik Branko Mikuiics Hivatalos baráti látogatásra április 10-én Magyarországra érkezik Branko Mikuiics. A jugoszláv kormány elnöke Grósz Károlynak, a Minisz­tertanács elnöke meghívásá­nak tesz eleget. (Branko Mi­kuiics életrajza a 2. oldalon.) Jó az őszi vetések állapota Vetnek, palántáinak a kertészek jí Az elmúlt tél nemcsak '/, a távfűtő műveknek oko- ^ zott kellemes meglepetést, £ a mezőgazdászok is szive- ^ sen emlékeznek a szokat- í lanul enyhe hónapokra. Az ^ őszi vetéseket megvédő ^ hótakaró ugyan sokak szc- rint hiányzott, ám a kisebb ^ lehűlések nem viselték meg a zsenge növényeket. A megyében ennek köszön­hetően az utóbbi évekhez vi­szonyítva jelenleg nagyon jó állapotban vannak az őszi ka- lászpspk, A közelmúltban le­hullott csapadék hasznosulás sa ugyancsak jónak mondha­tó, hiszen az eső nem a fa­gyos talajra : esett, be tudott szivárogni, így a felső föld­réteg csaknem teljesen telí­tett. .. -: . ’ A most zajló tavaszi veté­sek alá a több mint 130 ezer hektár majdnem felét már előkészítették a nagyüzemek, s a rrfagok 25 százaléka is a talajba^ . van. A magborsó 60, a .tavaszi árpa 90, a zab 65 százalékát vétették el. A gyö­Szorosabb együttműködés a KGST-vei Meglelték a kivezető utat A könnyűipar elmúlt évi eredményeiről és idei feladatairól tartott péntekon sajtótájékoztatót Cseh József Ipari miniszterhelyettes. Elmondta, hogy az alágazat tavaly kiemelkedően jó évet zárt. Termelésének értéke meghaladta a 180 milliárd fo­rintot, aminek mintegy 40 százaléka a külpiaci értékesí­tésből származott. A miniszté­rium értékeléseként különö­sen jó eredményt ért el a textilipar, valamint a bútor- és a nyomdaipar. Bár a ter­melési feltételek romlottak, mert az elmúlt két esztendő­ben a könnyűipar eszközellá­tása a ’70-es években meg­valósított rekonstrukció előtti színvonalra esett vissza, a vállalatok többségükben meg­találták a kivezető utat, s főleg gépbérlettel, valamint az exportbővítő pályázatokon va­ló részvétellel korszerűsítették gépparkjukat, modernizálták technológiájukat. Az alágazat létszámhelyzete kedvezőtlen, az ipari átlagot meghaladó­an, 3—4 százalékkal csökkent, s a bérek ugyancsak az ipari átlag alatt alakultak, Az idei teendőkről szólva elhangzott, hogy a könnyű­ipar kiemelkedő feladata ma­rad a konvertibilis egyenleg javítása — az idén a 700 mil­lió dolláros bevétel elérése a cél, mégpedig oly módon, hogy az import-export arány tovább javuljon. Emellett a könnyűipari termékeket * ké­szítő vállalatok adják az idén is a hazai fogyasztási cikkek 70—80 százalékát. A feladat megvalósításához elengedhe­tetlen a termékszerkezet-kor­szerűsítés, aminek viszont fel­tétele a műszaki színvonal ja­vítása és a létszám megtartá-. sa. Az alágazat gondjairól a miniszterhelyettes elmondta: a könnyűipari vállalatok nagy részének pénzügyi helyzete nehezebbé vált. Ebben szere­pet játszik az is, hogy a pénzszűkítő intézkedések mi­att kevesebb forgóeszköz-hi­telhez jutnak a vállalatok Emiatt a tőkés piacra idén sokat exportáló cégeknél fize­tési gondok jelentkezhetnek, ha nem tudják az eddiginél gyorsabban behajtani kintle­vőségeiket. A termelés folya­matosságát, a határidők pon­tos betartását nehezíti az egyenetlen anyagellátás is. Mini fénycsövek Kitűnő fényhasznositású cs rendkívül hosszú élettartamú kompakt fénycsöveket gyárt a Tungsram Itt. nagykanizsai gyárában. A miniatűr fénycsö­vek 7,9 és II wattos kivitel­ben készülnek, fcnyteljesítmc- nyttk pedig 40, 60, illetve 100 wattos normál lámpának fe­lel meg. Az új fénycsövet egyelőre csak tőkés piacon értékesítik, de már alkalmaz­ták itthon is: ezekkel oldották meg a . Lánchíd új díszkivilá­gítását. Talajlazító gépek dolgoznak a gazdaságokban kérzöldségek és a zöldborsó szaporítóanyagainak három­negyede a földbe került. A talajelőkészítési munká­kat és a vetést a déli része­ken ugyan még hátráltatja a magas nedvességtartalom, ám ennek ellenére a szövetkeze­tek és az állami gazdaságok jól haladnak a munkákkal. A szükséges vetőmag rendelke­zésre áll, s hasonló a helyzet a műtrágyákkal is. Növény­védő szerekből néha előfordul­lak ugyan hiányok, de helyet­tesítő kemikáliákkal minde­nütt sikerült a pótlás. A ta­vaszi munkákhoz használatos gépek alkatrészellátása sem volt zavartalan, azonban a munkák megkezdésére a gaz­daságok megoldották a prob­lémákat. A gyümölcsösök a szántó­földi növényekhez hasonlóan' jól teleltek, már befejezték a metszést, s csak néhány terü­leten van hátra a lemosó per­metezés. A mintegy 2500 hek­táros nagyüzemi szőlőültetvé­nyekben a metszés négyötö­dével végeztek a mezőgazdák, s a kedvező téli időjárás jó1 alapot ad arra, hogy a koráb­bi esztendőkben károsodott töveket pótolni tudják. A fóliasátrakban a paradi­csom- és paprikapalánták felét már kiültették a kertészek, • nagyüzemekben pedig a gyö- kérfáíék^t és a korai káposz­tát vetik. Ismerjék meg az ellenállás történetét Legyen a tananyag része A Magyar Ellenállók, Anti­fasiszták Szövetségének Or­szágos Bizottsága az elmúlt évi munkát értékelő, s az idei feladatokat meghatározó ülé­sét pénteken, az MSZMP KB Politikai Főiskoláján tartotta meg. A többi között elhang­zott, hogy már eddig is sokat tettek az ellenállás emlékei­nek teljesebb feltárásáért, az emlékhelyek felkutatásáért, valamint azért, hogy a fiata­lok jobban megismerhessék a történelmi múltat. A nemzet­közi kapcsolatokról szólva az ülésen elhangzott, hogy a bé­ke megőrzése, a fegyverkezési verseny megállítása, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalá­sos rendezése szolgálatában tevékenykedett eddig is a szö­vetség. A jövőben további klubok létrehozását tervezik. Hozzá­járulnak az 1919-es tanács- köztársaság 70. évfordulójának méltó megünnepléséhez, szor­galmazzák az ellenállási bib­liográfia második, bővített ki­adásának megjelentetését. Folytatják az ellenállási moz­galom epizódjainak filmes fel­dolgozását, a meglévő doku­mentumanyagokat pedig haté­konyabban kívánják felhasz­nálni a propagandamunká­ban. Kezdeményezik, hogy az iskolai oktatásban a tananyag­ban az eddiginél nagyobb arányban szerepeljen a hazai ellenállás története. Feltárták a veszteség okait Önerőből talpra állnak Hazánkban jelenleg több mint 2600 szövetkezet működik; ebből a veszteségesen dolgozók száma tavaly 120 körül volt. Az OKISZ, amely az ipari szövetkezetek érdekvédelmi, ér­dekképviseleti szervezete, megvizsgálta a veszteségek okait. , Megállapította, hogy a ko­rábban is. gyengén gazdálkodó szövetkezetek munkájának ha­tékonysága a szabályozók vál­tozásával, az utóbbi időben tovább romlbtt, ez pedig alap­hiányhoz és veszteséghez ve­zetett. Több bútoripari és ci­pőipari szövetkezetnél az oko­zott gondokat, hogy korsze­rűtlen termékszerkezetük miatt nehezen tudták értékesíteni árucikkeiket. Vannak olyan szövetkezetek is, amelyek ön­hibájukon kívül — alapanyag- hiány miatt, illetőleg az egye­netlen anyagellátás következ­tében — nem tudták, időre szállítani a megrendelt termé­ket. Az OKISZ szerint az ese­tek többségében a szövetkeze­tek képesek önerőből meg­szüntetni veszteségeik forrá­sát. Indokolt esetben ehhez a megyei-területi • szövetségeié, illetőleg az OKISZ is segítséf get nyújt; .szakembereik fel­tárják a gazdálkodás hibáit' elemzéseket végeznek, illelőr leg a kölcsönös fejlesztési alapból kedvezményes kama­tozású hitelt adnak a bajba jutott szövetkezeteknek. Amint az OKISZ-ban el­mondták, a veszteségesen mű­ködő ipari szövetkezetekben a gazdálkodás megjavításához szinte mindenütt elengedhetet­len a műszaki fejlesztés. Ha­sonló gondokkal küzdenek az alaphiányos ibari szövetkeze­tek is. Helyzetük javítására a területi és megyei szövetségek, illetőleg az OKISZ a pályáza­tokon való aktívabb részvételt javasolja. A termelést befolyásolt anyagellátási gondok megöl áására, a konvertibilis elszá molású import helyettesítésé re a tárca a könnyűipari vál lalatoknak azt ajánlja, hogy ; jövőben erősítsék kapcsolatai kát, újszerű együttműködés formákat alakítsanak ki i szocialista országokbeli köny nyűipari vállalatokkal. Err már több jó Jpélda van.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents