Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-06 / 81. szám

4 1988. ÁPRILIS 6., SZERDA Továbbra is igent mondtak a tehóra A nagykátai falugyűlések után öt alkalommal gyűltek össze az idén az emberek Nagykátán falugyűlésre. Két­szer a Baritok Béta Művelő­dési Központban, egyszer­egyszer pedig az erdőszőlői, a szőlőitelepi és az egreskátai Iskola adott helyet a falu, a környék lakóinak, hogy kö­zös dolgaikat, megbeszéljék. A gyűléseken beszámoló hang­zott el a tanács 1987. évi fejlesztési tervének végrehaj­tásáról, a teho-befizetések és -felhasználások alakulásáról, valamint az idei év telepü­lésfejlesztési célki,tűzéseiről. Épül a strand Mivel valamennyit felsorol­ni — helyszűke miatt — le­hetetlen, néhány jelentőseb­bet kiemelünk a tavalyi év eredményei közül. Javult az alsófokú óktatás és a gyer­mekélelmezés helyzete: öt új tanterem, konyha és ebédlő épült az általános iskolások­nak. ötvenkétmillió forintos beruházással bővítették az új gimnáziumot: 8 tanterem, 400 személyes étterem, vala­mint konyha és hőközpont készült el. Javították az orvo­si rendelőintézet műszerellá­tottságát, és megépült egy or- vosíakás. Szentmártonkátán hozzáfogtak egy száz férőhe­lyes szociális otthon létesíté­séhez. Év végére tizenhárom ut­cában 7,6 kilométer hosszú­ságban készült szilárd bur­kolatú út. Ezenkívül elké­szítettek két és fél kilomé­ter aszfaltozott utat és több, mint két kilométer kerékpár­utat. A városi, jogú nagyközség minden egyes településré­szén újból igent mondtak a településfejlesztési hozzájá­rulásra. Annak idején »'la­kosság 70 százaléka voksolt rá, a meleg vizű strand épí­tését kívánva ezzel elősegí­teni. Ebből a forrásból évi 3 millió forinttal számolhat a tanács. A strand építésének munkálatai jó ütemben ha­ladnak, s szeretnék, ha már ebben az évben elkészülne az első medence is. Az 1987. évi fejlesztési cé­lok megvalósítását egyébként a lakosság, valamint a tár­sadalmi és gazdasági szervek mintegy 42 millió forintnyi társadalmi munkával segí­tették. Az idén bővíteni kívánják a szakmunkásképzőt négy tanteremmel, ezenkívül, mint a gimnáziumban, itt is kor­szerűsítik a fűtést. Tovább folytatják a szentmártonkó- tai szociális otthon építését, valamint új vásár- és piac­csarnok építéséhez fognak. Meg kívánják oldani a ha­vaskerti belvízelvezetést. Az Áfész-szel együttműködve bővítik a kereskedelmi há­lózatot, bútorbemutató terem létrehozását tervezik. És vé­gül tovább folytatják a lakók által annyira óhajtott strand­fürdő építését, rendezik kör­nyékének arculatát. Az eredmények és a fel­adatok ismertetése után szót kapott a lakosság is. A hoz­zászólások közül néhány köz- érdeklődésre számot tartó felvetést kiragadtunk, s ar­ra kértük Akantisz Marcell tanácselnököt, hogy most a nagyobb nyilvánosság előtt is válaszoljon ezekre a kér­désekre. — Milyen a foglalkoztatási helyzet? — Egyelőre még nem tud­juk, hogy milyen mértékű lesz a munkaerő-visszaáram­lás Budapestről. Ami már most is látható: elsősorban női munkaerő-tartalékkal kell számolnunk. Mivel a rendel­kezésre álló szerényebb gaz­dasági eszközök nem kedvez­nek a nagyobb ipartelepek létesítésének, ezért kisebb, 30-50-fős munkaalkalmak megteremtésén fáradozunk. S mert az esetlegesen új mun­kaerőt igénylő vállalatoknak is kevés a beruházásra szánt forintjuk, mi igyekszünk se­gítséget nyújtani. A napok­ban tárgyaltunk a Budapesti Porcelángyárral, amely egy kisebb részleget kíván Nagy- kátára telepíteni. A terme­lőszövetkezet biztosítana szá­mukra üzemcsarnokot. Ugyan­csak megbeszélés folyik a téesz és egy nyugatnémet cég között, riasztóval felszerelt pénzszállító táskák gyártásá­ról. A közeljövőben a Sancel- la cégnél is nyílik 100-150 szakképzett és betanított munkás felvételére lehetőség: 300 milliós profilbővítést ter­veznek. S végül március kö­zepével beindult a községben a legújabb átmeneti foglal­koztatási forma, a közhasznú munkavégzés. A fizetések útja — Javulnak-e a hírközlés feltételei? — Elkezdődött a postai re­konstrukció, a tanács erre a célra kisajátított egy magán- tulajdonban lévő telket. A fejlesztés a korábbinál jobb műszaki színvonalat ígér, de ez sajnos — ahogy sokan té­vesen gondolják — nem a crossbarhálózat létesítését je­lenti. Ahhoz milliárdos nagy­ságrendű beruházásra lenne szükség. — Várható-e az építési ti­lalom feloldása? — A község 1978-ban elké­szített általános rendezési tervében szerepel néhány el­képzelés, amely mostanra némileg megváltozott. így például terveztünk többek között egy óvodát, de kide­rült. nincs rá szükség, van elegendő hely a meglévőkben. De szerepel a tervben egy gyógyszertár és egy mozi felépítése is. Sajnos egyikre sem tudunk most pénzt ki­szorítani. maradnak tehát a régiek. így a szükségtelenné vált építési tilalmak közül néhányat feloldunk. — Gyakori felvetés volt: Gyáron kívüli vállalkozóknak Szövőgépek a háztájiba Munkaerőgondjainak eny­hítésére újabb vállalkozóknak ad ki szövőgépet a Pápai Tex­tilgyár. A Magyar Selyemipar Vállalat soproni üzemében 28 nagy teljesítményű berendezé­süket állítják munkába, eze­ken az idén csaknem egymil­lió négyzetméternyi kelme ké­siül. A selyemipar szentgott­hárdi gyárát bérmunkával bíz­nák meg; itt több mint két­millió négyzetméter pamut- szövetet állítanak elő. A szövőnőhiány enyhítésére nem ez az első kezdeménye­zése a pápai gyárnak. Az or­szágban elsőként alapítottak nyugdíjas vagy a pályát el­hagyó szövőnőkből, .szövőmes­terekből gmk-kat. Ezek a kis csoportok garázsokat, tároló­kat alakítottak át családi há­zukban szövőüzemmé, s régi. felújított gépeken mintegy másfél millió négyzetméter kelmét készítettek évente. Be­vonták a pápaiak az együtt­működésbe a termelőszövetke­zeteket is: szövőüzemet hoztak létre a csetényi és a nemes- szalóki közös gazdaságban. A gyár többlettermelési törek­véseit a termékei iránt évek óta mutatkozó tartós kereslet indokolja. A külpiacokon így nemcsak megőrizte pozícióit, hanem új vásárlókkal is bőví­tette partnereinek körét: az idén szállít először Ciprusra és Ausztráliába. A gyár mint­egy 21 millió négyzetméteres évi termelésének kétharmadát a külpiacokon értékesíti. italbolt létesítésére ne adjon ki több engedélyt a tanács, és számolja fel a zugkiméré­seket! — Újabb kocsma nyitásá­hoz természetesen nem já­rulunk hozzá, de ami a zug­kiméréseket ilierbi, azzal még mindig nem tudunk zöld ág­ra vergődni. A gond ugyanis a szabálysértésről szóló pa­ragrafussal van. A mostani szerint szabálysértés csak akkor szabható ki, ha valakit tetten értek. Hát, szeretném én látni azt az embert aki bevallja, hogy ivott valahol egy pohár italt, illegálisan. Talán arra kellene inkább le­hetőséget adni. hogy hivata­losan elfogadják a közvetlen hozzátartozók — például a feleségek — nyilatkozatát: ők regényeket mondhatnának arról, hová hordják férjeik a fizetésüket. Hiába ismerjük nagyjából a zugkimérések fel­tételezett helyeit, megszünte­tésükhöz mi egyedül kevesek vagyunk. — A közbiztonság? — Sokan panaszkodtak a felszólalók közül a közbiz­tonság hiányára. Az észrevé­teleket továbbítottuk az il­letékes rendőri szervek felé. És a fiatalok ? — Végül megkérem, rövi­den összegezze a falugyűlé­sek tapasztalatait. — A felszólalók egy része értékelte, elismerte a község ellátására tett erőfeszítésein­ket, de nem hallgatták el azo­kat — a többségében jogos — kritikai észrevételeiket sem, amelyeket jövőbeni munkánk során figyelembe kívánunk venni. Kitűnt —* bár azt hiszem, ez általános tapasztalat —, hogy az em­berek többre becsülik, fonto­sabbnak tartják a közvetlen változásokat, mint a telepü­lés egészét érintő nagyobb környezetükben végbemenő beruházásokat (pl. gimná­ziumbővítés). Ügy érzem, az állampolgárok megértik a nehezebb helyzetet, és az ér­dekeikkel megegyező célo­kat hajlandóak önkéntes pénzbeli támogatással is se­gíteni. A teho fenntartását a lakosság többsége helyesli Nagykátán, és arra biztatnak bennünket, mihamarabb épít­sük meg a strandfürdőt. Ami azonban egy kicsit aggoda­lommal tölt el, az az, hogy a falugyűlések iránt — a kö­rültekintő szervezőmunka el­lenére — a fiatal korosztály nem mutatott kellő érdeklő­dést. Antal Piroska Díjnyertes üdítők palackozói Asztali, gyümölcs- és minő­ségi borok, vermut, szénsavas, alkoholos üdítők és natúr gyümölcslevek. Pár szóval így lehetne bemutatni a Felsőba­bádé Állami Gazdaság italter­mékeit. A Pest Megyei Pincegazda­ság Borászati GT ócsai-alsó- pakonyi palackozóüzemében tavasszal nagyobb sebességre kapcsolnak és a gépsorokról percenként több tucat teli üveg kerül le. A borpalacko­zást ilyenkor háttérbe szorít­ják a nyári melegben közked­velt szénsavas üdítőitalok. Új termékeik, a natúr gyümölcs­levek pedig biztos sikerre szá­míthatnak a fogyasztók köré­ben. Kellemes aromák bújnak meg a literes üdítős üvegek­ben, legkedveltebbek a déli- gyümölcs-alapanyagú italok, a maraguja, a mangó, a na­rancs. A pultokon egyre többféle az újdonságtól, de Ócsán ab- ízesítéssel lehet látni a Kincs ban bíznak, hogy idővel biz- márkanevű szerény alkohol- tosan kedvenc lesz ez is. tartalmú üdítőket. A vásárlók Kép és szöveg: még kissé idegenkednek ettől Csecsei Zoltán Nagyüzemben az NDK-gépsor ■ ■ Kús- és konzervipari termékekhez Inaktivált élesztő Élelmiszeripari felhaszná­lásra alkalmas szárított élesz­tő próbagyártását kezdték el a Budapesti Szeszipari Válla­lat Budafoki Élesztőgyárában. A hús- és a konzervipari üze­mek igénye alapján olyan, úgynevezett inaktivált élesz­tő gyártására vállalkoztak, amelynek viszonylag magas, mintegy 40 százalék a fehér­jetartalma, és így jó minősé­gű adailék egyes élelmiszer-ipa­ri készítményekhez. A csupán természetes ere­detű alkotórészeket tartalmazó szárított élesztőt a Vas Me­gyei Állatforgalmi és Húsipa­ri Vállalat virsli, szafaládé és különféle töltelékáruk dúsítá­sához használta fel; a kisebb tételekben elkészített minta­termékek megnyerték a fo­gyasztók tetszését. Az új élesztőfajtával kísérleteket folytatnak a Konzervipari Ku­tatóintézetben is, ahol min­denekelőtt különféle húskon­zervek fehérjedúsításának le­hetőségeit vizsgálják meg. Ladikkal a kocsiúton Őzek a vízben, halak az erdőben Most is ugyanazon az úton megyünk a makádi halnevelő tavak felé. mint hetekkel ez­előtt, a különbség mégsem el­hanyagolható: gépkocsi helyett csónakba kell szállnunk. A le­vonuló árhullám a zsilipekkel szabályozott Ráckevei-Duna- ágban is megemelte a vízszin­tet, s ez elég is ahhoz, hogy a halastavakhoz vezető szivor. nyákon beszabaduljon a Du­na a makádi erdőbe. A fák között ladikázunk, s alattunk él a víz. így mond­ják a horgászok, ha a mély­ben észrevehető a halak moz­gása. Bizony nagyonis elkép­zelhető, hogy most itt az er­dőben is érdemes bevetni a horgokat... Ez a véleménye Erdős László és Bobrovácz István halőröknek is, akik szokásos ellenőrző kőrútjukat teszik. Könnyebb is, nehezebb is a dolguk ezekben a napok­ban, mint normális körülmé­nyek között. Könnyebb, mert a megrögzött rabsicokat, a könnyű zsákmányra vágyókat visszariasztja az áradás. De ugyanakkor nehezebb is, mert vagy a töltés tetején moto­roznak, vagy csónakba kény­szerülnek a gyakran tizennégy órás szolgálat alatt. — Fél órája voltunk a tó­rendszer másik végén, hát nem szívderítő, amit láttunk — mondja Erdős László. — Vadak is vannak a vízben... Két özet vettünk észre, amint igyekeztek kiszabadulni az el- mocsarasodolt erdei talajból. A vadászok motorcsónakkal járnak, mentik, ami menthe­tő. Ha a kerítés nem volna, bi­zony nehéz lenne megmonda­ni, hogy meddig tart a Duna és honnan kezdődik a tórend­szer. Néhány száz méterre tő­lünk majdnem ablakmagas­ságig érő vízben áll a raktár, tele takarmánnyal. Még sze­rencse, hogy a halaknak szánt eleséget alumíniumkonténe­rekben tartják, mert külön­ben odalenne az egész. Az épület így is megsínyli az ára. dást, csakúgy, mint a mellette levő faház, a halőrök pihenő­je­— Arra kell nagyon vigyáz­nunk, hogy a kerítés épségben maradjon — mondja Bobro­vácz István. — Ha alámossa a víz és megroggyan, akkor kiszabadulnak a halak az er­dőbe. Beláthatatlan lenne a kár. Ez a tórendszer látja el ponttyal az egész Ráckevei- Dunát. Itt neveljük azt az ál­lományt, amelyik aztán a Kis- Dunába kerül, a népes hor­gásztársadalom mulatságára. — Ha ' most nem történik komolyabb baj, akkor is lesz éppen elég gondunk a lehalá­szással — teszi hozzá dr. Csölle Miklós, a Magyar Or­szágos Horgász Szövetség Pest Megyei Intéző Bizottságának társadalmi segítője. — Hat, egymással összeköttetésben le­vő tó van itt, mindegyikben más és más méretű, életkorú halakkal. Legalábbis eddig így volt, mert most inkább egy 97 hektáros egybefüggő tó van helyette. Az áradás összemosta a' tavakat, össze­keveredett az eddig elkülöní­tett állomány. Hiába akarunk majd ősszel csak egy-, vagy kétnyaras pontyot lehalászni, lesz abban a hálóban min­den ... — Éppen ezért most mind­egyik tóban kétszeres intenzi­tással etetnek a halászok — mondja Erdős László. — Ez­zel akarják helyben tartani a halakat. Talán sikerül, mert már úgy hozzászoktak a mes­terséges táplálékhoz, hogy idő­ről időre odagyűlnek az ete- tőhelyek köré. Visszakormányozzuk ladi­kunkat a gáthoz, majd az azon vezető keskeny úton autózva néhány perc múlva a tassi zsilipnél fékezünk. A táj ar­culata itt sem változik: jobb­ra is, balra is csak vizet lá­tunk. Ez a legjobb horgász­hely a Ráckevei-Dunán, mert a zsilipnél oxigénnel feldúsu­ló vízben nagyon jól érzik, ma. gukat a halak. A tavalyi sze­zonban tízezernél is többen vetették be itt a horgaikat, szép eredménnyel. De már az idén is volt olyan hét vége, hogy el­lepték az emberek a partot. Ez a hét vége azonban nem olyan ... Vízben áll a lépcső­sor is, ahol máskor süllőrajo­kat tizedelnek a horgászok. Távcsővel ellátni a sziget csú­csáig, ahol a Nagy- és a Kis- Duna találkozik: Vízben áll­nak a horgásztanyák. Az ár­hullám már levonulóban van, de még napok kellenek ahhoz, hogy visszatérjenek a megszo­kott állapotok. A zsilip zárva, két oldalán jól látható a szint, különbség. Egyelőre zárva is marad, mert különben vissza­felé folyna a víz... Kövess László Kozma Imréné címkézi az üveget A laborban Zakupszki Antalné Kucsák Jánosné és Kovács Istvánná a palackmosót kezelik cukorvizsgálatot végez y-r-

Next

/
Thumbnails
Contents