Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-30 / 102. szám
Változó világban Munka, munkás, érdekvédelem Kezdjük a munkával. Egyáltalán: mit ünnepelünk a munka ünnepén? Milyen munkát? Valaha a munkás, a munkásmozgalom szorosan kötődött a kétkezi tevékenységhez, hiszen a gyári dolgozóra ez volt jellemző. Termelj többet, jobban élsz! Amikor ez a jelszó volt érvényben, nagyrészt ugyancsak a kétkezi munkára gondoltunk. Ma érvényes-e ez a jelszó s hogyan érvényes? — Sok alapeszménkkel együtt az említett fogalmak is nagymértékben megváltoztak. Másképp értelmezzük a klasszikus három nyolcast, nyolc óra munka, nyolc óra szórakozás, nyolc óra pihenés. Másképp vélekedünk az ingyenes oktatásról, az ingyenes egészségügyről, az áru- és pénzviszonyokról. Sokáig éltünk abban a hitben, hogy nálunk nem lehet munkanélküliség. A struktúraváltás azonban átmeneti munkanélküliséggel jár. Mindenütt a világon. Nálunk is. Ez is hozzájárul a munkafogalom módosulásához. — Mi a munka ma? Melyik az értékes, a jó munka? Elméletben nem nehéz rá felelni. Az, amelynek eredményeként a világ bármely piacán gazdaságosan eladható termék jön létre. A gyakorlatban sokkal nehezebb a dolgunk. Az ilyesfajta munkának korszerű gépek, berendezések, gyártási eljárások az előfeltételei, amelyeket nagyon nehéz előteremteni. Tőke kell hozzá. Nagyon sok tőke. Ez ismét olyan fogalom, amely nem tartozott szótárunkban a pozitív fogalmak közé. • Bocsánat, bogy közbevágok. Nemrég magyarázták a tévében, hogy a bányász erőfeszítései, verejtékez munkája akkor Is tiszteletre méltó, ha a végén a vállalat mégsem nyereséges. Az egyéni erőfeszítések és a közösség eredményessége között nemcsak a bányászatban mutatkozik rés. — Nálunk a mezőgazdaságban is. Gyakran mondogatjuk, mindenkinek a saját helyén kell helytállnia, s ha ott megtesz mindent, az egyén, a brigád, a műhely, az üzem, az agazat, a vállalat és az ország is boldogul. Mi van a valóságban? A bányász nem tehet arról, hogy milyen eszközökkel, módszerekkel hozza felszínre a szenet. A növénytermesztésben, az állattenyésztésben foglalkoztatott dolgozó is elvégezheti a rábfzottakat. Idejében vet, betartja az agronómiái előírásokat, nem késlekedik a betakarítással, s még az időjárás is lehet kegyes, de a búza ára akkoi $em több 370 forintnál. Az önköltsége ennél sokkal magasabb. A legjobban elvégzett munkát is leértékelheti a piac Mondjam, hogy ismét egy fogalom, amit újra fői kell fedeznünk? A tangazdaságnak ipari ágazata is van, az inner származó nyereséget pumpáljuk mi is az alaptevékenységbe. Nos, az iparban ugyanaz1 a példamutató munkát a piát — vagy a szabályozás? — sokkal magasabbra értékeli, min a növénytermesztőét, az rHat- tenyésztőét. •Fölmerül a kérdés: a pia vagy a szabályozók ítélete a alaptevékenységben és az ipar ban dolgozó borítékjában i megmutatkozik? — Mindkét ágazatban telje sítménybérezés van. Általá nosságban nincs lényeges el térés a fizetések között. Csal az egyéni teljesítmények sze rím. Miért Kerülne natrany- ba az, aki sokkal mostohább körülmények között látja el feladatát, a határban az állattartó telepeken. Ha kizárólag a hasznot vennénk alapul, akkor a raktározásban dolgozónak kellene a legtöbbet fizetni, hiszen ott képződik a legnagyobb nyereség. • Örülök, hogy említette a raktározást. Az iskolákban szoktak ilyeneken rágódni, vajon a szállítás, a raktározás meg hasonlók hogyan és mennyiben járulnak hozzá a nemzeti jövedelem termeléséhez. Bárhogyan vélekedjünk is, aligha hiszem, hogy a raktározás lenne az a ténykedés, amit a legjobban kéne honorálni. Ez a piac meghökkentő játéka. — Én a szabályozás torz fintorának szoktam mondani. • Térjünk át a következő kérdésre. Önöknél milyen arányban dolgoznak kétkeziek? — Az állomány nyolcvanöt százaléka fizikai dolgozó, ahogyan ezt hivatalosan mondjuk. Növénytermesztők, állattenyésztők, esztergályosok, éép- szerelők. • Milyen ezeknek az embereknek a megbecsülése? Nem úgy értem, mennyi a fizetésük, hanem a hírük, nevük. A megbecsülés alapja a munka. Hírt, nevet kiváló teljesítménnyel lehet kivívni, dolgozzon valaki az alaptevékenységben. a melléküzemben vagy másutt. Dolgozóinknak a tekintélyes hányada régóta a tangazdaságban keresi kenyerét. Törzsgárdatagok. Itt építettek házat, kedvezményes telekkel, anyagi és egyéb támogatással. Nem ritka, hogy egész családok vannak nálunk. És a megszállott sem ritka kivétel. Nem számít, hogy húsvét vagy más ünnep van, fejni kell. vetni kell, gyorsan lehozni a termést a táblákról. — Ezért különösebb elismerésben nem részesíthetjük őket, mégis csinálják. Üjab- ban elértük, hogy az illetményföld felső határa hatezer négyzetméter. És persze a lakástámogatásnál, telekjuttatáskor, üdülési beutaló osztásakor előny a törzsgárdatag- ság. • Ez érdekes. A béren kívüli juttatás egyik formája az illetményföld, ami az évek során egyre nagyobb terület lett. A főmunkaidőn túl is mind többet dolgozhat valaki... A juttatások, támogatások emlegetésével már át is tértürJk az érdekvédelemre. — Legutóbb a pártbizottság beszámolójában, a szakszervezeti bizottság teveKenységet ériekéivé úfogalmazott, éi- dekvédelm t»víkenvsége megkeményedett. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy a megnehezült viszonyon között szigorúbban és aprólékosabban védjük a tagság érdekeit, mint amikor többet lehetett elosztani. Bizottságunknak mindenről van véleménye, s ez a dolgozóinkéra épül. — A tisztségviselőkön keresztül folyamatosan tájékozódunk a műhelybeliek, a földeken, az állattartásban dolgozók reagálásáról, hangulatáról, gondjairól. De természetesen minden érdekvédelem a kötelességek teljesítésével kezdődik. Annak van joga a magas színvonalú érdekvédelemre, aki a rábízott feladatokat a legmagasabb fokon elvégzi. Olyan dolgozó nincs, aki ne kapta volna meg azt, ami jogosan jár neki. Gyakran szólnia sem kell neki. mert a tisztségviselőink tudják, kinek mi jár. Nem majd ekkor és akkor, hanem a legrövidebb időn belül. • Következtethetek ebből arra, hogy az új tagdíjfizetésre való áttéréskor nem nagyon léptek ki a tangazdaságlak a szakszervezetből? — Igen. Egyetlen dolgozónk sem lépett ki. — Köszönöm a beszélgetést. Kívánok minden tangazdasági dolgozónak és önnek is kellemes májusi ünnepet. Kör Pál imm A kora délutáni órákban is kedvelt pihenőhely a városközpont Gödöllőn. A környez,ő boltok elsősorban a bevásárlókat várják, közben a ráérő családtagok a közeli padokon üldögélnek, olvasnak, nézelődnek. (Vimola Károly felvétele) A városközpontban. KISTERMELÉS A Központi Statisztikai Hivatal a hazai mezőgazdasági kistermelésről sokoldalú felmérést készített. Tavaly a mezőgazdasági kistermelés értéke összehasonlítható áron az előző évihez képest összességében 2 százalékkal csökkent. Növényekből a zöldséget kivéve — kevesebbet termeltek. A zöldségtermelés a gazdálkodók körében az egyik legfontosabb ágazattá fejlődött. Az állattenyésztés értéke valamelyest növekedett, elsősorban a baromfi- és sertésállomány gyarapodásának eredményeként. A statisztikai adatok tanúsága szerint a felmérés idején — 1986-ban — az országban 1 millió 415 ezer olyan háztartást tartottak nyilván, amelynek tagjai növénytermesztéssel vagy állattenyésztéssel foglalkoztak. A családtagok száma megközelítette a 4 és fél milliót. A termelés mennyisége a vizsgált időszak alatt 12 százalékkal meghaladta az előző évit. Az adatok azt is bizonyítják, hogy mindinkább növekszik a nyugdíjas korú kistermelők aránya. A fiatalok egyre kevésbé foglalkoznak mezőgazdasági termeléssel. A fiatalabbak a hagyományos paraszti házi munkával már nem szívesen foglalkoznak. Csak a kisíerriielés' megfelelő szintű gépesítésével képzelhető el, hogy vonzóvá váljék számukra ez a tevékenység. A kistermelés fejlődését a mezőgazdasági vállalatok és áfész-ek hatékonyabb szervezőmunkája, ösztönző hitelnyújtása, kisgépkölcsönzése, a termelést és értékesítést segítő jobb fajtájú szaporítóanyagok biztosítása, valamint a rendszeres növényvédelmi tájékoztatás is segíthetné. Kiállítás Galériából galériába Valóra váltak a régi álmok szpmát tekintve Pest megye települései közül a harmadik helyen áh. arányuk az összlakossághoz viszonyítva 5,7 százalék, növekedési ütemük pedig meghaladja a megyei átlagot.) 'iliiliirimiliiifiiiiuiimi' Sörös Dávidék házát a putrisortól a Bercsényi utca poros csíkja választja el. És egy egész világ. Nyitott kis terasza van, szépen bútorozott szobái, a hallban televízió, rá- ó, magnó. — Tessék csak helyet foglalni, nekem is jólesik a pihenés, egész nap mostam, kézzel, elromlott a mosógép, és jaj de hiányzik, mert itt állandóan mosni kell. Hogy venné ki magát, hogy piszkosban engedem a gyerekeket iskolába! Ha valami van, isten ne adja, baleset éri valamelyiküket, le kell vetkőzni, aztán ha piszkos rajta a trikó, mindjárt azt mondják rá, hogy persze, cigány. De már én olyan fáradt vagyok ... — A lábaim is, a kezem bedagad, pedig úgy bírtam én magam mindig, hogy éjszaka kigondoltam, hová rakom át másnap a bútorokat, és reggel már rendeztem is, megkaptam a szekrényt, arrébbrámoltam! Valahogy olyan furcsa ez, hogy az ember egy idő múlva egyszer csak már nem ugyanaz. — Jön egyik reggel a fiam azt mondja: mondani aKaroK valamit. No, gondoltam a büdös kölöknek pénz kell, azt keríti így körül, de nem. Hogy a tanító néni mondta nekik az osztályban, emelje fel a kezét, akinek háromnál több testvére van. Hárman felemelték. Kérdezi akkor, hogy hát ti hányán vagytok, Józsika? Mi kilencen vagyunk testvérek, mondja az én gyerekem, a tanító néni meg csak csodálkozott, hogy az nem lehet, hát hogy tartanak ilyen szépen rendben benneteket? (Monoron a telep: cigánylakosok száma 157, a telepen kívül ezernegyven- hárman élnek. A putri szintű lakások száma hatvanhárom. Egy lakásra 7,1 fő esik.) iimmiiiii.iiiiiiiiiiiiiimi — Hát elmondhatom éppen... Gombán születtem, ott volt házunk. Egy szép. hosz- szú parasztház, szobákkal, konyhával, mellékhelyiségekkel. Tizenegyen voltunk testvérek. Az utolsókat már úgy szülte anyám, hogy nagyon beteg volt szegény, aztán meg is bénult, csak feküdt, és csak a szeme meg a szája mozgott ... De apám az hamarabb halt meg. — Akkor gondolta úgy az anyám, hogy költözzünk be Monorra, neki itt v-it mmden rokonsága, Gomnáo meg senki. Hát bejöttünk Fedi*, en Gombára azóta is úgj emlékszem, mini az tiedem legbol- drgabb időszakára in .r: ott megbecsültek minket. Nem volt az, hogy így a ci ?a ív meg úgy ... Pedig, amikor apám már beteg volt, nem remélhetett, istenem, de sokat éheztem... — Mentem a tanácshoz az ebedert, sose felejtem el, és mindig csak lestem, hogy sokat tesznek az edénybe vagy keveset? De beieenni sose mertem, mert tudtam, hogy anyám otthon vár, és ő is nagyon éhes ... Csak ez ne jöjjön vissza soha! Nem bírnám azt, hogy az én gyerekeim úgy éhezzenek, mint akkor én! — Monoron aztán nagyon rossz volt. A bátyám húzott fel itt a telepen egy szobát, abban először hárman lak lünk, aztán odaköltözött még két bátyám az_>knak a fel sege... Volt. aki a földre jutott. nem féri be több ágy. És oda én még öt gyereket szültem! Tizenhárom évesen mentem férjhez, tizenhat éves koromban született az első gyerekem. Nem akartam én, dehogy, de hát nem voltunk mi semmiről felvilágosítva! Jött, hát szó nélkül kiszültük. Ha el is lehetett volna vetetni, hát jutott volna rá pénz? Dehogy jutott. (Monoron a népesség száma 19 ezer 106. A 0—14 éves korúak száma 4 ezer 71, ebből cigány 510. A nyolcvan éren felüliek há- romszázhatvanhatan vannak. cigány közöttük egyetlenegy sincs. A 70—19 év közöttiek száma 1 ezer 32, kilenc cigányszármazású.) I 11111111111111111111111111111 — ... Aztán tönkre is mennek az asszonyok nagyon hamar. Anyám is s regény, feküdt bénán, aztán amikor megszületett az első gyerekem, kaptam a kelengy-utalványt és nem tudtam hogy ebből most a picinek vegyek pelenkát vagy anyám alá így lepedőt? Vettem egy lepedőt, pelenkaanyagból. — De aztán úgy alakult, hogy én ezt a házasságot soKedves Bankó László, ön a Gödöllői Tangazdaság szakszer vezeti bizottságának titkára. A szakszervezet, a munka és i munkás szorosan kapcsolódó fogalmak. Mindhárom szó tártál ma a munkásmozgalom kezdete óta jelentős változáson men keresztül. Különösen szembetűnő ez ma, amikor a magyai társadalomnak nincs olyan területe, amelyet ne érintene : változás szele. Mi a munka, mi a munkás, mi az érdekvédc' lem? Bevallom, egyik kérdésre sem tudnék kimerítő, pontoi választ adni, jóllehet iskolai tanulmányaim során elég hatá' rozottan feleltem rájuk, ha éppenséggel ezeket húztam ki té' télként a vizsgákon. Arra kérem, ossza meg ebbéli megfigye léseit, tapasztalatait olvasóinkkal. Ragyog a nap, beletúr a szemétdombokba. Neki lehet, sugarai a mocsok kellős közepén is tiszták és érintetlenek maradnak. A közkifolyó mellett egy tízéves forma kislány foltos szőnyegen térdel, ujjai körül mosószer habja csorog. — Muszáj kisikálni — mondja — és többé ránk se néz. A putrisoron végigmenetel egy kisgyerek, alig bírja cipelni a fakó selyem nemzetiszínű zászlót. A rudat a válla gödrébe támasztja, egyensúlyozza, bokáig porban vonul el a házfal tövében pipáló öregember, a gallyból eszkábált kerítés, a mosott rongyok, az asszonyok között, akiknek nyakában kócos, barna babák lógnak. Viszi a ki 1 tudja honnan szerzett zászlót és eltűnik vele egy putri ajtaja mögött. — Hadd tegyük már be a bicikliket magához, Sörösné — mondja Tóth Lajosné. a Mo- nori Tanács cigányügyi előadója. — Hát persze hogy tegyék 1 csak! Kit keresnek, Rózsika néni? — Egy asszonyt. Olyan asz- szonyt, aki idős. olyan hetven ■ körüli, és nagy családja van. — Idős asszony? Nincs itt olyan! Tán én vagyok a legidősebb, pláne a nagycsaládosok között, öregasszony egy • sincs a telepen, öregember, az tán kettő. Nem élnek itt olyan hosszú életet az emberek. — Miért, hát maga hány éves? — Negyvenhárom leszek jú- i Húsban. (Monor a cigánylakosság Kondor, Somorjai, Kutas, Barsbold. Rézkarc, akvarell, bronz és terrakotta kisplasztika. E műfaji választék jellemző a jelenleg látható kiállításra a Ceglédi Galériában. Az előző évben már jelentős közönségsikert arató Dürer Galéria mutatja be új anyagát. Négy alkotó, négy világ. Kondor Lajos Munkácsv- díjas grafikusművész erős stílusérzékű, az egyes korok művészeti felfogását kiválóan megközelítő illusztrátor. Munkásságának java része illusztráció, szabad grafikái fantáziadúsak, játékos témáinak rendszerint a szürrealizmus fogásaival ad áttételesebb értelmet. Somosai Jjnre, vízpartot ábrázoló akvarelljéi a természet rejtett szépségeit hozzák közelebb a nézőhöz. Lírai színekkel vall kedvenc témájáról nagy technikai biztonsággal. Kutas László szobrászművész a természeti formák szabad szobrászi átírásából építkező műveiben napjaink intellektuális és érzelmi élményei kapnak tárgyilagos és humánus megfogalmazást. A megnyitón személyesen is megjelenő Barsbold Densen szobrászművész műveiben az európai és ázsiai kultúra legnemesebb hagyományait ötvözi. Műveik számos alkotó mellett állandóan megtekinthetők a fővárosi kiállítóteremben. — Mit takar a Dürer név? — faggatom Bernáth Istvánt, a galéria vezetőjét. — Profilunkra főleg a sokszorosított grafika jellemző, így lett névadónk a XV. században élt nagy német mester. — Hogyan került Ceglédre a külföldiek által is jól ismert és látogatott kiállítóterem anyaga? — Szívesen hoztam ezeket az alkotásokat abba a városba, ahol középiskolás éveimet töltöttem. A tárlat május 5-ig tekinthető meg a Kossuth Művelődési Központ kiállítótermében. Barnóth Zoltán