Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-28 / 100. szám

-n -v PEST MEGYEI *s. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA: XXXII. ÉVFOLYAM, 100. SZÄM Ára: 1,150 faríni 1938. Április 23., csütörtök Grész Károly látogatása Zalában Gondot, eredményt együtt látni Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Minisztertanács elnöke szer­dán Nagykanizsán folytatta Zala megyei lá­togatását. Először a Tungsram Rt. Fényfor­rás- és Üveggyárát kereste fel. Az üzem te­vékenységéről Horváth Miklós igazgató szá­molt be a miniszterelnöknek. Egyebek között elmondta, hogy gyáruk 33 százalékos árbevé­teli részesedésével a Tungsram legnagyobb egysége, amelyben négyezren dolgoznak, s a nagyvállalat tőkés exportjának csaknem a felét állítják elő. Az igazgató által jogos büszkeséggel emlí­tett termékszerkezet-átalakításról Grósz Ká­roly személyesen is meggyőződhetett, amikor ellátogatott néhány gyáregységbe. Elismerését különösen a korszerű ..halogénlámpák és a hosszú élettartamú, energiatakarékos kom­pakt fénycsövek vívták ki. A kormányfő az üzemet járva több dolgozóval is szót vál­tott, érdeklődött munkájukról, életkörülmé­nyeikről: A Minisztertanács elnökének kétnapos Za­la megyei programja a nagykanizsai városi pártbizottságon fejeződött be, ahol párttitká­rokkal és gazdasági vezetőkkel találkozott. A beszélgetést Gál Róbert, a városi pártbizott­ság első titkára vezette. A résztvevők ismer­tették áz MSZMP májusi pártértekezletérs készült állásfoglalás-tervezet különböző szin­tű, helyi vitáinak tapasztalatait. Grósz Károly válaszában többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a hibáit, a hiányosságok jogos felvetése mellett sokan elhallgatják, figyelmen kívül akarják hagyni az elmúlt évtizedek értékeit, eredményeit, hplott a folyamatosság elengedhetetlen felté­tele a megújulásnak. Grósz Károly a Tungsram Rt. nagykanizsai gyárában Wébcr László beállító műszerésszel beszélget. A miniszterelnök sajtónyilatkozata Zala megyei látogatásának befejeztével Grósz Károly be­szélgetést folytatott a Népsza­badság és az MTI Zala me­gyei tudósítójával. — Olyan időszakban élünk — hangsúlyozta —, amikor a politikai kultúra rendkívül di­namikusan fejlődik. Nyílt, őszinte leszmecsere folyik, fel- készülten, tárgyszerűen, a té­nyek ismeretében, segítő szán­dékkal. :Űgy érzem, ez egy­aránt vonatkozik a pártmoz- galomra és az egész országra. Nem szalaszthatjuk el a lehe­tőséget, hogy az országos párt­értekezleten válaszoljunk azokra a kérdésekre, amelye­ket most az élet felvet, másfe­lől pedig kötelező élni azzal a társadalmi támogatással, ami mellettünk van. Sok kérdésben nyilatkoz­nak meg eltérő Vélemények — hangoztatta —, s a vezetésnek is állandóan kontrollálnia kell, és félül kell vizsgálnia állás­pontjait. Legalábbis alaposan meg kell vizsgálnia, hogy iga­za van-e, és ha erről meggyő­ződött, akkor azon kell mun­kálkodnia, hogy azt elfogad­ják. Ugyanakkor úgy kell hat­nia a vitapartnerekre, hogy a vélemények közelebb kerülje­nek egymáshoz. Tehát a veze­tés egyfelől legyen fogadóké­pes, másfelől igyekezzen a meggyőződése, hite szerinti igazát elfogadtatni másokkal. A kritikai észrevételek a pártértekezletre való felké­szülés időszakában sokkal mar­kánsabban törnek fel, mint kprábban — mondotta Grósz Károly. — Igaz, ez a bírálati elem korábban is jelen volt, de most valóban több a kri­tika, és ,e2t természetesnek tartom, mert ma nem azon kell töprengenünk, hogy mi volt a tegnapi érték meg a tegnapi siker, hanem elsősor­ban azon, hogy mit kell most megoldani. Egyben rámuta­tott: a Zala megyei látogatá­sát lezáró beszélgetésben azért tartotta fontosnak felhívni a figyelmet az elmúlt évtizedek­ben elért eredményekre, hogy nagy újító kedvünkben ne fe­lejtsük el, a valóság kritikai elemzése során ne tagadjuk meg a valódi értékeket. Mert. ha ezeket megtagadjuk, ak­kor nem biztos, hog'- korszerű értékekkel tudjuk őket fel­cserélni. Zala meg.yei tapasztalataival kapcsolatban a miniszterel­nök elmondta, hogy több rész­kérdésben kissé keményebb vitára számított. Fel is ké­szült erre, például a Hévízi tó és a bauxitbányászat ügyében szinte szakemberré képezte magát, elolvasta az ide vonat­kozó összes tanulmányokat. — De jóleső érzéssel állapítottam meg — mondotta —, hogy azok az emberek, akik ezzel a kérdéssel foglalkoznak, rend­kívül konstruktívak, nagy to­leranciaképességük van. Ér­ződik, hogy belátják: itt kü­lönböző érdekeket kell ütköz­tetni. Én pedig nagyon tisz­telem, hogy harcolnak az álta­luk képviselt érdekekért. Én az érdekek ütköztetését, és az érdekek majdani feloldásának folyamatában mindenki egyen­rangú szerepvállalását tartom kívánatosnak. Majális a Városligetben /. A munkásosztály némzetkö- Z zi ünnepéhez kapcsolódó fö- városi rendezvényekről tájé- ^ koztatták az újságírókat szer- ^ dán Budapesten, a Magyar '/ Sajtó Házában. A két kiemelt ^rendezvény: a fővárosi” dolgo­zzák Dózsa György úti felvo- V. nulása- és a városligeti majális. Az ünnepségsorozatot a ki­alakult hagyományoknak meg­felelően a Szakszervezetek Bu­dapesti Tanácsa rendezi meg. Arra törekszenek, hogy a fel­vonulás tartalma, külsőségei az ünnephez méltóak legye­nek, ugyanakkor a takarékos­ságot is szem előtt tartották, így a múlt évivel azonos költ­ségvetéssel dolgoztak, s a nyi­tóképet is úgy tervezték meg, hogy minél kevesebb gépkocsi, transzparens szerepeljen ben­ne. A Dózsa György úti fel­vonulás mintegy 2 órás lesz, s 160—180 ezer ember részvéte­lére számítanak. Az ünnep­ségre 16 országból érkezik kül­döttség, s a Szakszervezeti Világszövetség is képviselteti magát. Május 1-jén 10 órán át tart a program: politizáló és szó­rakoztató műsorok gazdag kí­nálatával várják a fővárosi dolgozókat. A sajtóutcában könyvek, nyomdai újdonsá­gok. hanglemezek között vá­logathatnak az érdeklődők. A Népszabadság fórumán Med- gyessy Péter miniszterelnök­helyettes és Nagy Sándor, a SZOT titkára válaszol a fel­tett kérdésekre. ISnrzUáSnk Is „Az öreS gróf élete valóban tk*»b méUÓ véget éft A zsarnok. mesélni fOffj/SSK nak pusztulnia kellett. A fia­tal gróf halálát miért ítélték azonban helyesnek a falu­beliek? Hiszen ma is sokan úgy tudják, hogy atyját azért ölte meg, mert az egy öreg jobbágyot akart deres­re húzatni ... Ez messze van az igazságtól! Ha meg­ismerjük a fiatal gróf rövid életének történetét, mi is úgy gondoljuk.” (5. OLDAL) Di%n§e§lenekste '„Negyven angol szurkoló — MGwnevteneKrv akik a magyat._angoi iabda­fulOfftO rúgó-mérkőzésre érkeztek Budapestre — szerdán, a hajnali órákban a XII. kerü­leti Randevú diszkóban belekötött a szórakozóhely több vendégébe, majd megrongálta a berendezést. Miután távozásra szólították fel a nekivadult szurkolókat, az utcán folytatták a randalírozást. Több személygépko­csit megrongáltak, sörösüvegeket, köveket dobáltak. Két magyar járókelő könnyebb sérülést szenvedett.” (7. OLDAL) A ho In n Kifi rí Sr „Az eltelt időszak tapasztala­c tai arról tanúskodnak, — szö­segitesere gézi le a bizottság szerdán közzétett beszámoló közleménye —. hogy a magyar tár­sadalom megérti a letelepülni szándékozók nehéz hely­zetét és hozzájárul támogatásukhoz. Ezt jelzi, hogy áp­rilis 22-ig 1 millió 736 ezer forint érkezett az erre a cél­ra nyitott csekkszámlára, s jelentős, a jelenlegi igényeket meghaladó a ruhafelajánlások száma is.” (8. OLDAL) Év lakáhÓMaa "A Pest megyei pályázatra eb- w"“ ben az esztendőben tizenkilenc O met/yében anyag érkezett. A bírálóbizott­ság megosztott első díjat ítélt oda a dunaharaszti Má­tyás király utca 26. alatti családi ház építtetőiének, Fajta Józsefnek, a tervezőnek, dr. Kuba Gellértnek és a kivitelező Bábel Bélának. A másik első díjat Pomá- zon, a Körte utca 18. alatt található családi ház tulajdo­nosa, Sajn László, vaamint Nagy Balázs tervező és mű­szaki vezető kapta.’’ (8. OLDAL) Kiválók között a Gödöllői Áfész Nem egy esztendő sikere Országszerte ezekben a na­pokban vehetik át kitünteté­süket az 1987. évi eredményük alapján legjobbnak ítélt gaz­dálkodó szervezetek. Az építésügyi és városfej­Fantasztikus hét Móra könyvklub alakul Az új tanév kezdetére kí­vánja a Móra Könyvkiadó szerte az országban megszer­vezni a Móra könyvklubot, amelynek tagja lehet minden könyvet, olvasást kedvelő ál­talános iskolás diái. Azt sze­retnék, ha az iskolákban, Nyitott kapuk a téglagyárakban Tisztes üzleti hasznot remélne! A piackutatással, a külön­böző termékek forgalmazásá­val foglalkozó szakemberek leleményessége a népgazda­ság h ezen belül is egy-egy iparág, gazdasági egység szá­mára komoly anyagi forrást jelenthet. A fogyasztói és a felhasználói érdekeket a le­hető legigényesebben kiszol­gáló területek sorába lépett az épitőanyag-ipar. Ezen be­lül is a tégla- és cserépipar. Az utóbbi két tervidőszakban végrehajtott többmilliárdos beruházások révén a termé­kek csaknem nyolcvan száza­léka korszerű gyárakban ké­szül. Az ismert szólásmondás, miszerint a jó bornak nem kell cégér, úgy tűnik, felül- bírálatra szorul. Ugyanis a legjobb minőségű falazó- és tetőfedő anyagok is igénylik a jó propagandát. Tisztában vannak ezzel a Budai Téglaipari Vállalatnál is. A vállalat solymári I-es és Il-es, a pilisborosjenöi és tö­rökbálinti gyárában májustól szeptemberig meghirdették az úgynevezett Nyitott gyár ak­ciót. Az ötlet a kereskedelmi és értékesítési osztályon szü­letett meg. Lényege, hogy az említett időszakban minden szombaton 11 órakor bárki megtekintheti a gyártás leg­különbözőbb technológiai fo­lyamatait. Ebben az akcióban érthetően üzleti szempontok is szerepet játszanak. Kónya Otmár. a solymári I-es számú téglagyár vezető­je elmóndta,‘.hogy várják az érdeklődőket. A náluk gyár­tott UNIFORM falazóblokkok nagy keresletnek örvendenek, hiszen egészen a nyár köze­péig megteltek az előjegyzési listák. Viszont . a szerencsés érdeklődők a szombati napo­kon esetleg újdonsággal is találkozhatnak. Tervezik ugyanis a nyugati licenc alapján készítendő Thermo- por—36-os, kiváló hőtechnikai tulajdonságokkal rendelkező falazóanyagok próbagyártását, Ennek időpontja még bizony­talan. Megjegyezte, hogy üz­leti szempontból vétek volna megszakítani az UNIFORM- gyártás eddigi lendületét. Mindenesetre az újdonságnak számító falazóanyag a jövő­ben tovább színesítheti az építőanyagok hazai palettáját. A solymári I-es gyárhoz kapcsolódik ugyanakkor az is, hogy a rövidesen befeje­ződik a közel 40 millió fo­rintos költséggel megvalósuló karbantartó üzemrész' beruhá­zása. Az idő már nagyon sür­get, hiszen eddig a volt Bécsi úti téglagyár területén mű­ködött a solymáriak karban­tartó részlege. A területet vi­szont a í’őber megvette és számukra is fontos annak birtokbavétele. Gy. L. solymári gyár is nyitott kapukkal várja az érdeklődőket. (Érdősi Ágnes felvétele) könyvtárakban. művelődési házakban mind nagyobb szám­ban tömörülnének ebbe a klubba a könyv barátai és or­szágos mozgalmukkal szerez­nének újabb híveket az olva­sásnak, becsületet a művelő­désnek, a tudásnak. A kiadó — mint ahogy ar­ról Sziládi János igazgató tá­jékoztatta az újságírókat — minden tanévben tizenhat könyvet jelentet meg, kizáró­lag a klub tagjai számára. Kö­zülük öt kötet megrendelése és ötven forint tagdíj kell a belépéshez. Ennek fejében a gyerekek klubigazolványt, ér­dekes ajándékokat kapnak. A Móra Könyvkiadó hozta létre a ma már közel 16 ezer tagot számláló Galaktika Ba­ráti Kört, amelynek augusz­tus 22. és 29. között közös rendezvénye lesz a World—SF- fel, amely a sci-fivel foglal­kozó profik (írók, könyvki­adók, grafikusok stb.) világ- szervezete. Effajta rendezvény még nem volt szocialista or­szágban. Ekkor kerül sor ugyanis a World-SF világ- kongresszusára és a Fantaszti­kus hét programjaira ’— a Planetáriumban, a Petőfi Csarnokban, a Móra Kiadó­nál, a szovjet, a lengyel, a csehszlovák, az NDK és a bol­gár kultúra házaiban és egy fővárosi moziban. Mint Kuczka Péter, a World—SF magyar tagozatá­nak vezetője elmondotta, a Fantasztikus hét keretén be­lül lesznek . képzöművészeti- és könyvkiállítások, vásárol­hatunk sci-fi-bélyegeket, ame­lyeket alkalmilag le is bélye­gez a posta, láthatunk eddig be nem mutatott filmeket és sci-fi maszk- és jelmezbemu­tatót. Hallgathatunk elektro­nikus zenét, jövőkutatással kapcsolatos előadásokat és a szakemberek megpróbálnak majd kapcsolatot teremteni egy fölöttünk kerengő űrhajó­val. Bemutatják a lézeres nyomdatechnikát, és a közön­ség találkozhat kedvenc sci- fi-íróival is. Ide várják pél­dául Erich von Daniként, aki valószínűleg filmvetítéssel egy­bekötött előadásokat fog tar­tani. lesztésl miniszter az illetékes szakmai szervezetek elnöksé­gével egyetértésben megyénk vállalatai közül a Pest Megyei Üt- és Hídépítő Vállalatnak adományozott Kiváló Vállalat címet, míg az Ipari Szövetke­zetek Országos Tanácsa el­nökségével egyetértésben Ki­váló Szövetkezet címmel' tün­tette ki a Pestvidéki Gépgyár dolgozóinak Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezetét. Elmúlt évi munkájuk alap­ján a Kereskedelmi Miniszté­rium is kitüntetésben részesí­tette az élenjáró vállalatokat és szövetkezeteket. A SZÖ- VOSZ elnökségének, valamint a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének egyetérté­sével a kereskedelmi minisz­ter Kiváló Szövetkezet cím­mel tüntette ki a Monori Ta­karékszövetkezetet. a kiskun- lacházi Fáy András és az Al- sónémedi és Vidéke Takarék­szövetkezetet. a Szigetszent- miklósi 1 Lakásszövetkezetet, valamint á Gödöllő és Vidéke Áfészt. A Gödöllő és Vidéke Áfész tegnapi ünnepségén — ame­lyen részt vettek a város ve­zetői — Magyaróvári Pál, a szövetkezet 22 év után nyug­díjba készülő elnöke többek között beszélt arról, hogy á haladás feltétele továbbra is a dolgozók bevonása a terme­lésbe, a jövő alakításába. Az eredményeket és az eredmény­telenségeket személyesíteni kell, sikertelenség esetén pe­dig a legfontosabb dolog az önértékelés. Mint mondta, igényt kell tartani — mert ér­demes — az őszinte, szókimon­dó munkatársakra. Temesi Józsefné, a KPVDSZ Központi Vezetőségének titká­ra a kiváló címet tanúsító ok­levél átadása előtt kifejtette, hogy mivel voltak különösen elégedettek az értékelés során. E szerint a Gödöllő és Vidéke Áfész jól használta fel a dol­gozók ismereteit, s eredmé­nyei nem egyetlen esztendő kiugró teljesítményét tükrö­zik. Éveken át így dolgozni azonban csak szakmaszerető emberek képesek. Lakatos Tibor, a Pest me­gyei párt-végrehajtóbizott­ság tagja, a Pest-Nógrád- Komárom Megyei Agroker Vállalat vezérigazgatója hoz­zászólásában azt emelte ki, hogy a szövetkezetre mindig is jellemző volt a kezdemé­nyezőkészség. majd ezután át­adta a megyei első titkár kö­szönőlevelét. B. G.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents