Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-28 / 100. szám

^fífyfCTP 1988. ÁPRILIS 28.. CSÜTÖRTÖK Rókusi szakítás v A szaúd-arábiai kormány ál- v wl kedd este elhatározott' sza- 4 tfitás precedenst jelent: először £ fordul elő, hogy a gazdag 2 arab olajallamok valamelyike í ilyen lépés mellett dönt az Z óból túlpartján levő perzsa ál- » lanamal szemben. E .geopolitikai helyzet — és a közös OPEC-tagság — ma­gyarázza, hogy az öböl menti Országok együttműködési ta­nácsába tömörült, s Irakkal folyamatos szolidaritást vál­lalt hat arab állam az 1980 szeptemberében kirobbant, s számukra is mind fenyege­tőbbé váló iraki—iráni hábo­rúskodás ellenére tartózkodott * kapcsolatok megszakításától. . Teherán — első reagálása szerint — a rijadi döntés hát­terében az amerikai nyomást látja. Nem ok nélkül: az ame­rikai haditengerészet újabb, «Milt heti erődemonstrációja, a (védtelen). iráni olajkutak megsemmisítése, majd az ösz- szécsapások sora beleillik e képbe. Washington egyik leg­szilárdabb szövetségese, a szaúdi uralkodóház a váratlan döntést — rijadi források sze­rint számos, a keddi kormány­ülésen részt vevő személv sem tudott erről — az alig tíz hét múlva esedékes mekkai za­rándoklat miatt hozta. Tehe­rán semmiképp sem fogadta el a Szaúd-Arábia kezdemé­nyezte korlátozást, hogy har­madára csökkentsék a musz- lim hívők előírt kötelességé­nek eleget tevő mekkai zarán­dokok számát — sőt, a napok­ban megháromszorozásukát, 850 ezer „hadzsi” utazását je­lentette be. A tavaly nyári véres össze­csapás — hivatalos szaúdi közlés szerint 402 halott, kö­zöttük 275 iráni — az elmé­lyült .. ideológiai ellentétek nyomán robbant ki, a molla- hok irányította síita lázadást fejezte ki a szunnita Vahabita királysággal, az iszlám szent helyeinek őrzéséből fakadt ki­váltságokkal és befolyással szemben. (Történelmi-politikai előzménye mindennek, hogy a megdöntött Pah tavi-dinasztia jó viszonyt ápolt a szaúdi urakodóházzal.l A mostani szakítás rövid tá­von könnyebbséget okozhat Szaúd-Arábiának. Hisz a za­rándoklatra Mekkába áramló embertömegből ezúttal így nagy valószínűséggel kimarad­nak az irániak. De pont e fej­lemény újabb olajat önt a te- heráni elképzelések szerinti siitizmus tüzére, s az alig­ha marad meg az országhatá­rokon belül. A másik követ­kezmény szintén az olajhoz, de immár a valóságoshoz kap­csolódhat. Irán — melyet szá­mos arab ország, így Szaúd- Arábia több-kevesebb nyílt­sággal a kvóta feletti kiterme­léssel vádolt — az OPEC ke­reteit is saját érdekei szolgá­latába állíthatja. A túlterme­lés továbbra is a mélyponton tarthatja a kőolajárakat: nem bizonyos, hogy hosszabb távon az emberiség érdekeinek szol­gálva ezzel. Ami a politika síkját illeti, a nagy kérdőjel, hogy az öböl menti országok együttműködé­si tanácsának többi tagja kö- x^eti-e a legnagyobb, Szaúd- Arábia példáját. Bár Kuvai- tot- számos kihívás érte. óva­tos politikával mindeddig el­lensúlyozni tudta a nagyobb veszélyeket. Az Egyesült Arab Emírségek, Katar és Oman az arab nemzethez való tartozá­sának hangoztatása mellett le­hetőségeihez mérten sokat tett, hegy valamiképp keretek kö­zött maradjon az öböl menti viszály. Kérdés, hogy e tom­pító közreműködés nélkül ez működik-e tovább. E. T. William Burns álláspontja leszerelési kérdésekről Biztató jelek a bécsi tárgyalásokon Nem kizárt, hogy még a bécsi tárgyalások jelenlegi, tavaszi-nyári fordulójában létrejön a megállapodás az európai hagyományos fegyve­res erők és a fegyverzet csök­kentéséről indítandó tárgyal á- sok mandátumában. Ez eset­ben az érdemi megbeszélések már az őszi-téli szakaszban megkezdődhetnek — jelentet­te ki az Egyesült Államok Fegyverzetellenőrzési és Le­szerelési Hivatalának új ve­zetője, William Burns tábor­nok az MTI tudósítójának kérdésére. A tábornok külföl­di újságíróknak nyilatkozott a leszerelés időszerű kérdései­ről. Bár a bécsi megbeszélé­sek szerinte „igen bonyolult kérdésekről” folynak, remé­nyét fejezte ki, hogy a meg­állapodás a tárgyalások meg­kezdéséről „igen rövid időn belül” létrejön. Burns pozitív fejleménynek nevezte a Varsói Szerződés tárgyalási készségét, a kato­nai doktrína felülvizsgálatára tett javaslatait, a budapesti felhívásban foglalt elképzelé­seit és más javaslatait, de azt hangoztatta, hogy ezekről a két katonai szerződés részt­vevőinek közösen kell vitát folytatniuk, kiválasztaniuk, hogy milyen javaslatok ké­pezzék a tárgyalások részét. Ugyanakkor a mandátummal kapcsolatos legfontosabb kér­dés most az, hogy a jövendő tárgyalásokat miként kapcsol­ják össze az európai bizton­sági folyamattal. A hadászati fegyverek kor­látozásáról szólva Burns nem zárta ki, hogy a jelenleg leg­bonyolultabb témakörben, a tengeri indítású manőverező robotrepülőgépek kérdésében felek valamiféle külön megállapodást köthessenek az általános szerződés mellett. A megoldatlan kérdések közé sorolta a légi indítású manő­verező robotok és a változ­tatható indítóállású hadászati rakéták kérdését is. Az utób­biról azt mondotta, hogy a Szovjetuniótól várják a ja­vaslatot az ilyen rakéták el­lenőrzésére. Bár úgy vélte, hogy a tárgyalásokon van ha­ladás, ismételten leszögezte, hogy amerikai részről nem kötik határidőhöz a szerződés megkötését, vagyis annak nem kell elkészülnie a moszkvai csúcstalálkozóig. Igen biztatónak nevezte a tárgyalásokat a nukleáris fegyverkísérletek ellenőrzésé­ről. Burns szerint a két fél megállapodott az ellenőrző műszerek kölcsönös helyszíni kipróbálásában, a kísérletek már a legközelebbi jövőben megtörténnek, és az Egyesült Államok így az év végéig ratifikálni tudja a már ko­rábban megkötött szerződést a nukleáris kísérletek felső határáról. A tábornok a megoldandó feladatok közé sorolta a vegyi fegyverek eltiltását, megálla­pítva, hogy erről is folynak tárgyalások a Szovjetunióval, s azokon több területen van már előrelépés. Ennek ellené­re szkeptikusan Ítélte meg egy világméretű tilalom esé­lyeit. Karpov físszaboni sajtókonferenciája A megegyezés közös érdek A Szovjetunió szerint nem jelent tragédiát, ha a küszö­bönálló moszkvai Gorbacsov— Reagan csúcstalálkozón nem írják alá a hadászati fegyver­zetek 50 százalékos csökken­téséről szóló szerződést. Mint Viktor Karpov, a szovjet kül­ügyminisztérium leszerelési és fegyverzetkorlátozási főosztá­lyának vezetője lisszaboni saj­tókonferenciáján kijelentette, Moszkvában úgy tekintenek a szovjet—amerikai találkozóra, mint a kétoldalú kapcsolatok fejlődésének egy állomására. Viktor Karpov kiemelte, hogy rögzíteni kell a kölcsö­nös megértésnek azt a szint­jét, amelyet a csúcstalálkozón elérnek majd, a későbbiekben pedig azt kell emelni. Elége­detten állapította meg, hogy a szovjet—amerikai kapcsola­tokban olyan objektív tenden­ciák alakultak ki, amelyek függetlenek attól, hogy milyen pártból kerül ki az elnök az Egyesült Államokban. Jasszer Arafat nyilatkozata Elfogadhatatlan a A palesztin nép elleni össze­esküvésnek minősitette a kö­zel-keleti konferenciával kap­csolatos amerikai javaslatokat Jasszer Arafat, a PFSZ VB el­nöke. A .TANA líbiai hírügy­nökség által szerdán közzétett nyilatkozatban Arafat az ame­rikai külügyminiszter, Shultz nevével fémjelzett amerikai közel-keleti béketervre cél­zott. Ismeretes, hogy a PFSZ olyan nemzetközi konferencia összehívását szorgalmazza, amelyen az ENSZ égisze alatt a Biztonsági Tanács öt állandó tagján kívül minden érintett fél — így a PFSZ is — teljes jogú részvevőként lenne jelen. A Shultz-terv ezzel szemben nem számol a PFSZ jelenlété­vel — csupán egy közös pa­lesztin—jordán delegációval — és a békekonferenciát nem kí­vánja döntési jogkörrel felru­házni. Jasszer Arafat szíriai tár­gyalásainak végeztével még kedden Bagdadba érkezett, hogy az iraki vezetőkkel meg­vitassa a megszállt területeken zajló palesztin felkelés továb­bi kiszélesítésének módozatait — jelentették a hírügynöksé­gek. Eközben szerdán egy 14 éves palesztin lány a megszállt nyugati part egyik településén belehalt sérüléseibe. Arab for­rások szerint egy Nablusztól Csak röviden... A NATO nukleáris tervező csoportja (amely a tagorszá­gok- hadügyminisztereit tömö­ríti) szerdán Brüsszelben a középhatótávú rakéták vissza­vonása után hadrendben ma­radó nukleáris fegyverek kor­szerűsítéséről és növeléséről tárgyalt. A SZOCIALISTA országok gazdasági mechanizmusainak átalakításáról kezdődött nem­zetközi szeminárium szerdán Prágában. A tanácskozáson — amelyen hét szocialista ország ötven gazdaságpolitikusa és vezető szakembere vesz részt — mindenekelőtt a gazdasági mechanizmusok továbbfej­lesztését, illetve irányítási problémáit vitatják meg. EGYÜTTMŰKÖDÉSI meg­állapodást írtak alá kedden Washingtonban a Szovjetunió és az Egyesült Államok kép­viselői a békés célú nukleáris reaktorok biztonságával, ellen­őrzésével kapcsolatos kérdé­sekről. délnyugatra fekvő faluban iz­raeli katonák tüzet nyitottak a köveket dobáló, tüntető pa­lesztinokra. A lányt ekkor ér­te fejlövés. Kórházba szállí­tották, de életét már nem tud­tak megmenteni. « Jeruzsálemi közlés szerint j szerdán a Dov-hegy térségé- ■/ ben két palesztin gerilla be- '/ hatolt a Golan-fennsík körze- Z tébe, melyet Szíriától foglalt z el Izrael, majd 1981-ben saját- í jának nyilvánított. Az izraeli ; hadsereg helikopterek beveté- í sével nagyszabású hajszát in- 4 dltott utánuk, s mint közöl- í ték, rövid lövöldözésben z agyonlőtték őket. Előző nap a Z térségben már volt egy ha- J sonló behatolási kísérlet, ab- j ban a jeruzsálemi adatok sze- j rint két izraeli katona és a 1 három palesztin életét vesz­Panamai válság Amerikai kompromisszum ? Az Egyesült Államok .komp­romisszumos megoldás'” kí­nált fel Noriega tábornoknak a panamai válság megoldásá­ra, mivel a Washington által bevezetett gazdasági szank­ciók nem hoztak politikai eredményt, viszont súlyos ká­rokat okoznak Panama gazda­ságának. Ezt a The Washing­ton Post jelentette szerdán. Á lap úgy értesült, hogy Washington ugyan ragaszko­dik a panamai fegyveres erők vezetőjének távozásához az or­szágból, de hajlandó lenne el­fogadni azt, hogy ez ne azon­nal történjék és látszatra „ön­kéntes” döntés legyen. A ja­vaslatot az amerikai külügy­minisztérium küldöttsége nyújtotta át Noriegának. Köz­ben mind a Fehér Ház, mind a külügyminisztérium szóvi­vője közölte: az amerikai kor­mány kész egyedi -'sétekben kivételeket engedélyezni a kö­telező gazdasági szankciók alól, de azok továbbra is ér­vényben maradnak. A katonai jellegű nyugat­európai unió felélesztésével kapcsolatban rámutatott: meg­érett a helyzet arra, hogy a tömbpolitikáról áttérjünk az összeurópai együttműködésen alapuló politikára. Kiemelte, hogy a bécsi utótalálkozónak különösen nagy a jelentősége a fegyveres erők és a fegy­verzetek csökkentése szem­pontjából. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió kész a Varsói Szerződés és a NATO fegy­verzete között fellelhető bár­milyen aránytalanság meg­szüntetésére. Éppen ezért ja­vasolta a Szovjetunió az Egye­sült Államoknak a fegyverzet­ről szóló adatok kicserélését, de ez visszautasításban része­sült. Karpov kijelentette, hogy az európai hagyományos fegyve­res erők és fegyverzet csök­kentéséről tartandó tárgyalá­sok témakörének megfogal­mazását a nyugati államok, humanitárius kérdéseket ürü­gyül felhozva, mesterségesen elnyújtják. Mi készek va­gyunk megállapodni ezekben a kérdésekben is — hangsú­lyozta. A szovjet politikus kiemel­te a vegyi fegyverek csökken­tésének fontosságát, és hang­súlyozta: a Szovjetunió kész ezen fegyverek elterjesztésé­nek megakadályozásáról az Egyesült Államokkal együtt nyilatkozatot tenni. Az ameri­kai „csillagháborús” tervekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ha az Egyesült Államok az ABM-megállapodást betart­ja, úgy a stratégiai egyensúly is fennmarad. A TASZSZ Dánia atompolitikáját értékeli Biztonságot szolgáló döntés Szovjet vélemény szerint jelentősen növeli Európa biz­tonságát Pánia atompolitiká­ja, az a dán parlamenti dön­tés. hogy nem köthetnek ki atomfegyvert hordozó hadiha­jók az ország partjain. A TÁSZSZ szovjet hírügy­nökség kommentárja a NATO nukleáris tervező bizottságá­nak üléséhez kapcsolódik, amely szerdán kezdődött, de nem az eredeti helyszínen, ha­nem Brüsszelben, ahová a rendezők sebtiben áthelyezték a dániai Koldingból. A hírügynökség szerint a NATO fővárosaiban pánikot keltett a dániai döntés. A TASZSZ Shultz amerikai kül­ügyminisztert idézi, aki kije­lentette, hogy „komoly gondo­kat jelent” számukra a hír. Dánia atomfegyver-mentes státusát az elmúlt évtizedek­ben nem tartották tiszteletbén az Észak-atlanti Szövetség tagjai: az amerikai atomraké- ta-hordozó hadihajók például rendszeresen használták kikö­tőit. A parlamentnek épp*n ezért kellett most emlékeztet­nie arra, hogy Dánia nem fo­gad be területére — így a ki­kötőibe sem — atomfegyveré­ket. Moszkvai diplomáciai kö­rökben az a vélemény, hogy a Folketing döntése kizárólag Dánia illetékességi körébe tar­tozik. A Szovjetunió, tisztelet­ben tartván más államok tör­vényeit, készen áll annak ga­rantálására, hogy a dán kikö­tőkbe alkalomadtán befutó szovjet hadihajókon nincs, nem lesz atomfegyver — írja a TASZSZ. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió messzemenően támogatja az észak-európai atomfegyver­mentes övezet létrehozásának elgondolását, hajlandó megvi­tatni minden idevágó kérdést az érintett államokkal, sőt, ar­ra is kész, hogy kivonja bal­lisztikus rakétákat hordozó tengeralattjáróit a balti flot­tából. A bonni kormány jelentése Van lehetőség a továbblépésre Az NSZK kormányára a ha­tékony bonni segítséggel lét­rejött amerikai—szovjet ra­kétaszerződés azt a kötelezett­séget rója, hogy e fontos át­törés után ’ is kihasználjon minden kínálkozó lehetőséget további fegyverkorlátozási egyezmények előmozdításához — állapította meg szerda dél­után Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter. A miniszter abból az alkalom­ból vázolta az NSZK ilyen irányú erőfeszítéseit, hogy a TUSZEJTESEK Franciaország egyik tenge­rentúli kerületén, Üj-KAledó* nián szerdán újabb baljós for­dulatot vett a lassan egy hete tartó feszültség: a függetlensé­giek előbb elbocsátottak egy túszt, majd egy következő in­cidens során öt újabb francia csendőrt és egy ügyészhelyet­test ejtettek fogságba. A Párizsba érkezett, elég hiányos jelentések szerint az újabb túszszedésre ismét Ouvéa- szigeten került sor. A közben történt szabadon bocsátások után. jelenleg 20 francia csendőr és a fővárosi állam­ügyész helyettese van a füg­getlenségiek fogságában. Az ügyészhelyettest ős az öt csendőrt állítólag akkor ejtet­ték fogságba, amikor tárgyalni kezdtek egy csoport melanéziai lakossal. Iraki—iráni háború Aziz levele Irak a „városok háborújá­nak” felújításával fenyegette meg Iránt, amennyiben a há­borús ellenfél nem hagy fel a határ menti települések bombázásával. Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárhoz intézett levelében Tárik Aziz iraki külügyminiszter hang­súlyozta, hogy a városok el­leni rakétatámadások esetle­ges felújításáért Teherán vi­seli a felelősséget. Az Asz-Szaura, a kormány­zó iraki Baath Párt napilapja az Irakban nemrég kifejlesz­tett és hétfőn kipróbált új, 900 kilométer hatótávolságú rakéta bevetését helyezte ki­látásba. A lap felhívta a fi­gyelmet, hogy az új rakéta képes elérni az iráni gazdasá­gi és katonai célpontok több­ségét, mindenekelőtt a kikö­tőket. Az Asz-Szaura szerint Irak teljesen megbéníthatja Irán kőolajexportját. kabinet a délelőtti órákban Helmut Kohl kancellár elnök­letével jóváhagyta évi lesze­reléspolitikai jelentését. A jelentés — az 1986 júliu­sától 1987 decemberéig terjedő időszakot, valamint az 1988-as kilátásokat elemezve — az eddigi fő eredménynek a bi­zalom-, biztonságerősítés kér­déseivel, valamint a leszere­léssel foglalkozó stockholmi értekezlet okmányát és a Wa­shingtonban szentesített úgy­nevezett kettős nullamegoldást tartja, és kifejti: a kelet—nyu­gati kapcsolatok jelenlegi di­namikus szakaszában igen nagy jelentőségű a NATO kö­zös általános fegyverellenőr­zési koncepciójának tovább­fejlesztése. Genscher biztatónak nevez­te, hogy az amerikai—szovjet viszonyban kialakult a párbe­széd rendkívül szoros jelle­ge, mindamellett az eddigi tár­gyalások tanulságait mérlegel­ve, ő is úgy vélekedett: egye­lőre nem tudható, hogy a ha­dászati fegyverek ötvenszáza­lékos csökkentésére hivatott megállapodást a felek előké­szíthetik-e az aláírásra május végén tervezett csúcsértekezle­tükig. A miniszter emellett üdvö­zölte, hogy a legutóbbi szov­jet—a mer kai külügyminiszte­ri találkozón haladást értek el a vegyi fegyverek tilalmára vonatkozó megállapodás el­lenőrzésének tárgyában. így szerinte még 1988-ban meg­születhet a megállapodás, amelynek Bonn is igyekszik elsőbbséget biztosítani. Az NSZK véleménye szerint szin­tén még az idén megkezdőd­hetnének a kelet—nyugati tár­gyalások az európai hagyomá­nyos fegyverzet egyensúlyá­nak szavatolásáról, stabilitá­sának megteremtéséről. POLITIKAI MOTIVÁCIÓK A lengyel Novva Hula-i femkombinát több üzemében sztrájkba leptek a dolgozók a vállalat anyagi lehetőségeit meg­haladó, jelentős mértékű béremelést követelve — jelentette a PAP lengyel hírügynökség. A hírügynökség a hírt kommentálva rámutat: az ilyen mértékű pótlólagos bérkifizetések nem állnak összhangban a lengyel népgazdaság jelenlegi helyzetével, mivel az árufedezet nélküli kifizetések növelnék az inflációt. A közelmúltban már volt Lengyelországban példa arra. hogy a sztrájkok által ki- kényszerített fizetésemelések szétzilálták az ország gazdaságát — állapítja meg a PAP. A lengyel hírügynökség szerint az ilyen nyomás ösztön­zőit politikai motivációk vezérlik. Megtévesztik az embereket, amikor azt állítják, hogy nagyobb pénzkifizetésekkel javíta­nak anyagi helyzetükön. A sztrájk szervezői tudatosan meg­sértették azokat a jogi normákat is, amelyek kimondják, hogy a tiltakozás e formájához csak abban az esetben lehet folya­modni, ha már kimerítették a tárgyalásos megoldás lehetősé­geit. Mindez arra utal, hogy a szervezők számára a legfonto­sabb nem a dolgozók anyagi helyzetének javítása, hanem a fe­szültség fokozása május 1-je előestéjén, bizonyos politikai cé­lok elérése érdekében. Ezzel magyarázható az is, hogy ellenséges nyugati körök nagy propagandakampányt indítottak a Nowa Huta-i üzemek­ben kitört sztrájkok kapcsán. Arra számítanak, hogy támoga­tásukkal az országban kiéleződik a helyzet, és megtorpanhat a január elsejétől bevezetett mélyreható gazdasági reform — állapítja meg a PAP. Dél-Korea Patthelyzet A dél-koreai parlamenti vá­lasztásokon a kormánypárt kevesebb mandátumhoz jutott, mint amennyire a nem hiva­talos eredmények alapján számítani lehetett — ez de­rült ki a szerdán közzétett hi­vatalos végeredményből. Ezek szerint a kormányzó Demok­ratikus Igazságpárt 125 kép­viselői helyet tudhat magáé­nak a 299 tagú parlamentben, ahol eddig 160 helye volt. Az ellenzéki pártok közül a Kim De Dzsung vezette Béke és Demokrácia Pártja 70 mandátummal rendelkezik a korábbi 24-gyel szemben. Az Újraegyesítés Demokratikus Pártja Kim Jung Szám irá­nyításával 59 képviselőt küld a parlamentbe. A harmadik ellenzéki tömörülés, az Űj Demokratikus Köztársaság Párt Kim Dzsong Pil volt mi­niszterelnök vezetésével 35 képviselői helyhez jutott.-s

Next

/
Thumbnails
Contents