Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-27 / 99. szám

xJ£íwla A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 99. SZÄM 1988. Április 37., szerda Rádi út Átjárólezárás Az átjáró burkolatának épí­tése miatt, egy hétre lezárják a váci, Rádi úti vasúti átjárót. Mint a MÁV váci pályafenn­tartási főnökségétől megtud­tuk, az átjárót április 29-én, pénteken reggel 8 órakor zár­ják le, s a munkálatok má­jus 5-ig tartanak. Előrelátha­tólag, május 6-án, 15 órakor indulhat meg a forgalom. A lezárt útszakaszt a Sebes Imre úti vasúti aluljárón és b Deákvári fasoron keresztül lehet elkerülni. Ének tagozatra Meghallgatás Akármilyen furcsán hang­zik is, már ötéves korban le­hetnek az embernek tovább­tanulási gondjai. A tagozatos általános iskolákba jelentkező­ket mindenütt megrostálják felvétel előtt. A váci Rámán Kató Általá­nos Iskola népszerű ének tago­zatán május 2-án és 3-án lesz meghallgatás a leendő elsősök számára. Ezeken a napokon délután 3-tól fél 6-ig várják a szülőket csemetéikkel az is­kola épületében. Májusi előzetes A békehónap rendezvényei ^ A nyarat megelőző utolsó hónapban kulturális intézmé- í nyeink gondoskodtak a színházat, koncertet, tárlatot í kedvelők sokoldalú kielégítéséről. Tartalmas lesz a gyér­y £ mekprogram, kirándulhatnak a természetjárók, a vá- í ciak is részt vesznek Törökmezőn, a békenapon. Május elsejét a hagyomá­nyos felvonulással, vidám ma­jálisokkal köszöntik. Váci mű­vészek a békéért címmel nyí­ló kiállítássorozaton, másodi- kán Fodor István, az Orszá­gos Béketanács titkára mond beszédet. Aznap este Hanti Rita és Bednarík Anasztázia ad hangversenyt a zeneisko­lában. két héttel később a gondolat jegyében rendezik a Váci Szimfonikus Zenekar Beethoven-estjét a művelődé­si központ színháztermében. Képzőművészeink e nemes program keretében, a Madách Galériában mutatják be alko­tásaikat. Gyermekeink szórakoztatá­sára kétszer is előadja a fő­városi Népszínház a Sándor, József, Benedek című vidám történetet. A megyei kisdobos- és úttörőszemle során népze­ne, népi játék, népi tánc lesz látható-hallható a művelődési központban. Törökmezőn nyol­Több tízezer forintos károk Tüzek lakásban és erdőn A közelmúltban sokszor hív­ták a váci 05-ös telefonszá­mot, s kérték a tűzoltóság se­gítségét váci, Vác környéki, néha távolabbi helyekre. Pusz­títottak a piros lángnyelvek lakásban, erdőben, személy­gépkocsiban. Kéményből kipattanó szik­ra okozott tüzet Vácott a Már­cius 15. tér 23-ban. egy üzlet­ben. Kétszázezer forintos kár keletkezett bútorban, ruhane- műekben. Ugyanennyi kárt okozott a tű& Göd alsón, a Váci Mihály út 16. szám alatt, ahol egy családi ház tetőszer­kezete. a padlásba épített fa­anyag kapott lángra. Dunakesziről is kértek se­gítséget. a Bartók Béla utca 12-be. ahol az olajkályhából kifolyt fűtőanyag gyulladt meg, és okozott tüzet. Ágyne­mű, bútor veszett kárba, a födém lángolt. Harmincezer forintos kárt jegyzőkönyvez­tek. Szabadtéri tüzeket is jelez­tek a 05-ös hívószámon. Vác- rátót—Hosszúvölgyben másfél hektár — ,20 éves — fenyves és két hektár akác gyulladt meg azért, mert a közelben gallyat égettek, gondatlanul. Itt 60 ezer forint volt a kár. Foton, a Vörösmarty Tsz ma­joréban 200 darab nagvalakú szalmabála veszett kárba, va­lószínűleg gondatlan cigaret- tázás miatt. A termelőszövet­kezet kára 60 ezer forint. A még tartó vizsgálat deríti ki pontosan, hogy miért égett le az Alagi Állami Tanaazd'isáa váci területén egy 48 négyzet- méter alapterületű lakóépület a mellette levő épülettel, 70 ezer forintot jegyeztek a kár- felvételi jegyzőkönyvbe. Vác északi hatómban, a 2-es fő­úton az FY 51-62-es IFA teher­gépkocsi égéséhez kérték a tűzoltókat. A járműre forró téglát raktak a gyárban, a pla­tó és a ponyva kigyulladt. Húszezer forint a kár. Vácott, a Szélsősor 8. számú épület pincegarázsában he­gesztés közben tűz keletkezett. Ennek a martaléka lett egy 1300-as Lada személygépko­csi, s a helyiségben tárolt anyagok. Kilencvenezer forint kárt okozott a figyelmetlenség Szódon, a Tabán utca 50-ben családi ház égett. A padláson beépített fa-födémgerenda lán­golt. A tüzet megfékezték, de a kár 10 ezer forint. Nagyma­roson a Bajcsy-Zsilinszky út 81. számú ház konyhájában égtek el a berendezési tár­gyak. 90 ezer forintos a kár. A tűz okát még vizsgálják. Vác—Kisgombáson három hektárnyi területen 10 éves fenyvesben keletkezett avar­tűz. 35 ezer forint a fóti Vö­rösmarty Tsz kára. Göd alsóp egy propán-bután gáztűzhely csatlakozó vezetéke megtört. Nem vették észre, s a kiömlő gáz meggyulladt, ötezer forint­nyi értéket pusztított el. Papp Rezső Segít a Dunakanyar Jótékony célra A Dunakanyar Kertbarát Klub tagsága úgy határozott, hogy a legutóbbi rendezvé­nyének tiszta bevételét, 9 ezer forintot, jótékony célra fordít. A bevételből 5 ezer forintot a Magyar Vöröskereszt OVB Se­gíts, hogy segíthessünk, erdé­lyi menekültek részére alapra, négvezer forintot pedig a Rák ellen a holnapért OTP-szám­lára fizettek be. A klubveze­tőség és a tagság reméli, hogy példájuk ösztönzően hat má­sokra is, cadikán lesz a békenapi ta­lálkozó, ahol a gyermekeket a kisszímpadon szórakoztat­ják. Brémai muzsikusok cím­mel rendeznek koncertet a Breki-bérlet tulajdonosainak. A hónap utolsó vasárnapja gyermeknap, számukra sok meglepetést tartalmazó prog­ramról gondoskodnak a fel­nőttek. Bíró Ádámot ismerjük, mint az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat reklámpropaganda vezetőjét, grafikáiból is ren­dezett már kiállításokat. Má­jusban fotográfusként mutat­kozik be a város közönségé­nek. Az Esze Tamás lakta­nyában rendezik Somogyi Ist­ván és Csernus Lajos festő­művészek kiállítását. Molnár Ferenc fényképeit is bemutat­ják az emeleti galérián. Itt a szép idő, tervezik a hazai és a külföldi túrákat. A Börzsöny természetjárókor két vasárnapi gyalogtúrát ren­dez. A pedagógusklub egy bel­földi és egy Komárom—Ér­sekújvár kirándulást, iktatott a műsornaptárba. Az eszpe­rantóklub tagjai is ott lesznek a verőeemarosi Zamenhof-bé- ketúrán. Az ifjúsági klub a vácrátóti botanikuskertbe vi­szi tagjait, úttörőink víziszak­osztálya benevezett az Eszter­gom—Vác vonalon rendezen­dő Sobiesky-emléktúrára. P. R. Hatvanegy iskola legjobbjai a városban Fémek szimfóniája a műhelyben A házigazda tiszte Meglehetős hangzavarban próbáltam tehát beszélgetni dr. Molnár Lajossal, a Lőwy Sándor Ipari Szakközépiskola igazgatójával, aki a verseny ideje alatt a házigazda tisztét látta el. Bizonyára számtalan intézmény lenne büszke arra, hogy ilyen rangos eseményt rendezhet meg, gondoltam. A megtiszteltetés viszont kötelez. A szombathelyi elődöntőből továbbjutott 61 iskola össze­sen 145 tanulójáról kellett minden igényt kielégítően gondosíkodni három napig. Hogy ez mennyire sikerült? Erről talán maguk az érdekel­tek szólhatnak leghiteleseb­ben. Akit sikerült szóra bír­nom, szinte kivétel nélkül dicsérte a szervezést. Még a szombathelyinél is jobb, mondták legtöbben. — Ebben nagyon sokat kö­szönhetünk a városi tanács­nak — egészíti ki az elhang­zottakat dr. Molnár Lajos — A megérkezéskor például díszkivilágítás fogadta a gye­rekeket. De túl a külsősége­ken, a programot is igyekez­tünk színessé tenni. Aki nem fáradt el a délelőtti és dél­utáni feladatokban, este több­féle műsor között válogatha­tott és válogathat, hiszen tart még a verseny. Mi sem bizonyítja ezt job­ban, minthogy az utolsó sza­vakat alig értem egy eszterga­gép zajától. Amikor a gya­korlati vizsgák napját válasz­tottam, még azt hittem, hogy csupán a leglátványosabb ese­ményen fogok részt venni. Pillanatok alatt rá kellett azonban jönnöm, hogy a lát­vány mellett hangban is a maximumot nyújtotta az itt eltöltött néhány óra. — Délelőtt a matematika, miéivé a szakmai irasDeii iei- adatokkal birkóztak meg a versenyzők — rekonstruálom a mondatfoszilányokból. — Délután ugyancsak elméleti vizsgák várták a különböző szakmák, összesen 10 szak­macsoportjának tanulóit. A gépipartól a vegyiparig, a nyomdaipartól a textil- és bőriparig, számos terület leg­jobbjai mérték össze erejüket. A szaktanácsadók éjszaka ki­javították a megoldásokat, és reggel már a gyakorlati fel- készültség került terítékre. En­nek nagyrészt az iskola mű­helyei adtak otthont, de a le­bonyolításban a nyomda, a kötöttárugyár, a bélésszövő gyár, a Forte, a Pamutfonó­ipari Vállalat, valamint két budapesti üzem is segítsé­günkre volt. A versenyt más­nap a minisztériumok képvi­selőinek, a vizsgabizottságok­nak a szakmai tanácsadóknak, valamint a vállalatok megfi­gyelőinek értékelése után az ünnepélyes eredményhirdetés zárta le. A vasipar királynője Addig viszont volt egy kis idő. A végső helyezésekért nagy küzdelem folyt Egyre dühödtebben vágták, gyúrták, simították a szerszámok a megmunkálandó anyagot. Tábor Zoltán körül fémfor­gácsok kisebb-nagyobb halmai jelzik, hogy jócskán elmúlt a délelőtt. A szőkésbarna fiú a kaposvári ipari szakközépis­kolából érkezett Vácra. Mi­közben egy pillanatra leállítja a marógépet és reszelőt vesz a kezébe, tudunk néhány szót Váltani — Véletlenül kerültem a marós szakmába. Eredetileg műszerész akartam lenni, de ma már nem bánom a válto­zást — mondja, és amikor a terveiről kérdezem hozzáteszi; Kalle tanár úr fura története Van egy barátunk. Azt hiszem, így helyes a megnevezés, nem az én barátom, hanem a mienk. A váciaké, a magyaroké. Ö nevezeti a barátainak bennünket. Minden pátosz nélkül mondta, szereti a ma­gyarokat. Bizonyság rá, hogy sokszor megfordult már nálunk — és hogy megtanulta nyelvünket. Amikor először találkoztam vele meglepődtem, milyen jól beszél magyarul. Az igazi meglepetés számomra azonban az volt, hogy ír is Arany János nyelvén. Mint mondta, hobbija az írás, ám csak magyarul műveli az irodaimat. Nyugdíjas, Järvenpääban, Vác testvérvárosában él. Van egy fü­zete, abban gyűjti magyarországi emlékeit. Köztük azokat az írá­sait, amelyek itt, a Váci Hírlapban jelentek meg. Mert nem ez az első, amely nyomtatásban megjelenik —, s ezért talán bemutatás­ként ennyi is elég. Különben is, mi mutathatná be jobban a szerzőt, mint saját ír^sa? Szép kis városunkban két iszákossal lettünk szegényeb­bek tavaly óta. Az egyik, Kalle tanár úr. ő szeptember­ben boldogult meg. a másik, a testvérem kutyája, közlekedé­si balesetben télen pusztult el. Lehet, hogy ezek az esetek nem lennének hasonlíthatók egymáshoz, de az életvonaluk valahol összeért, s hogy ha egyikről valamit mesélek, mu­száj akkor a másikról is em­lítést tennem. Hogy honnan jött városunk­ba Kalle tanár, nem tudom. Az érkezése után azonban ha­marosan megismerkedett a testvéremmel, akit sűrűn lá­togatott is. A testvérem kutyája, amely eddig józan fejjel, mindig rendesen viselkedett. most gyorsan beleszeretett abba a vendégbe, akinek a sok ivás miatt már borvirágos volt az orra. a műegyetemre szeretnék je­lentkezni, a géptervezés érde­kel. A döntőben elért, helyezés beleszámít a felvételibe, ezért nagyon kell igyekeznem. Nem is zavartam tovább, átmentem a szomszédos te­rembe. a kísérleti lakatosok közé. Balogh Sándor, az itt felügyelő rendező ad magya­rázatot az elnevezésre. — Lényegében a nem ha­gyományos értelemben vett szerszámkészítőket hívják így. Ezek a gyerekek kézi és gépi munkát egyaránt végeznek, tehát univerzálisabb szakem­berek. Annál a két asztalnál viszont — mutat a terem ele­jébe — csak kézi szerszámok­kal dolgoznak. A tanulók előtt fekvő mun­kadarabrajz egy vezetőlapöt ábrázol. A feladatra kiszabott idő 315 perc, ám néhámyan már most majdnem elkészül­tek. A tolómérő állandóan munkában van, de nem is csoda, hisz az engedélyezett tűrés csupán 2 százalék. — Nem véletlenül tartották régen a szerszámkészítést a vasipari szakmák királynőjé­nek — folytatja a megkezdett beszélgetést Balogh Sándor. — Nagy figyelmet, pontossá­got igényel valamennyi fázi­sa. Sajnos ma már nem be­csülik meg a szakembereket annyira, mint régen. Kevés a fizetés, ezért, kicsit érthetően, kevesebben választják ezt a hivatást. Hát, ha így is van, ma mindenesetre e kevesek leg­jobbjai találkoztak egymással. Hogv később mi lesz belőlük? Nehéz előre megjósolni. Talán egyetemre kerülnek, talán a gépek mellett maradnak. De lehet, hogy másutt próbálják ki képességeiket. Mert hallot­tuk, a fizetés kevés. Déli befejezés Lassan megyek át az udva­ron, ki az utcára. A levegő mintha az április összes ízét magában őrizné. A fémek csengése apránként elhalkul, a kalapácsok hangját a to­ronyóráé váltja fel. Dél van. Odabent valószínűleg az utol­só méréseket végzik. Még egy végső erőfeszítés, és vége a versenynek. Aztán emlék vá­lik mindebből, néhány feladat és három tavaszi nap emléke, Faltisy Zsigmond úgy tett, mintha Ottó ott sem lett volna: egyáltalán nem be­szélt vele. innivalóval sem kí­nálta. Később, midőn elbú­csúztak a vendégek, Ottó az általa hozott konyakot vitte magával. Ám meggondolta magát, szörnyű bosszút for­ralt: az üveget feltette egy magas szekrény tetejére. Ké­sőbb hallottam, hogy ponto­san az történt, amit tervezett. Nemsokára megszomjazott Kalle úr. Látta, hogy van ott fönt egy konyakos üveg. de csak látta, nem tudta leven­ni. Egész éjszakán át az üve­get nézte, izgalmában össze­vissza hajtotta tolószékét, ad­dig, amíg csak bírta. Halálát tehát az ital okoz­ta. Barátai temették el. Majd a temetése után megjelent a városban egy fiatalember, aki állította, hogy ő Kalle tanár úr örököse. A fiatalember el­ment az ügyvédhez, és ott tudta meg, hogy Kalle úrnak nincs semmilyen vagyona. A katya pusztulását is az alkohol okozta. De halála után senki nem jött az örök­séget kérni. Mindkettőjük sír­jára csak az emberek vittek virágot. De Lassan ők is elfe­ledkeznek e két rokoniélek­ről. S most már csak egy em­ber emeli emlékükre poha­rát: Suoninen Veino ISSN ŐISS—2759 (Váci Hírlap) A Naszály Áruház ABC-osztá!ya minden hétfőn és pénteken gazdag kenyérvá tékka! várja kedves v KENYÉRÜJDONSÁGAINK: Erzsébet, Petneházi rozsos, Miskolci, Bakonyi, Francia, Lenmagos kenyér és egyéb pékáru-különlegességek. t A kutya örömmel nyalogat­ta a vendég arcát, ám Kalle tanár úr ennek egyáltalán nem örült. Nem szerette az állato­kat. és mint mondta, a kutyá­kat különösen nem. Közele­dését mégsem tudta megaka­dályozni, mert bár a kutya nem volt nagy, de erős és gyors, meg céltudatos. A pá­linkáért. amivel kínálták, azonban ezt is elviselte Kalle úr. ' Történt egyszer, hogy a test­vérem és a tanár úr számláz­ni ment. A kutva nem sze­rette a gőzt. ezért inkább ott maradt abban a szobában, ahol a levetett ruhák voltak, és ahol az asztalra két pálin­káspohár volt kikészítve. Nos. amint azok ketten kimeleged­ve beléptek, azt látták, hogy üres mind a két pohár, a ku­tya meg nagyon jókedvűen köszönti őket így kezdődött a kutya le- züllése Eleinte csak pálinkát ivott, később már ízlett neki a sör is, és egyáltalán min­denféle alkohol. Tanulékony volt. nem kellett nagyon rá­beszélni az ivásra. magától is rájött ennek gyönyörűségére. Maga szerezte meg a napi adagját. Furcsa, de sok olyan hely van. ahol a találékony kutya innivalót talál. Amikor városunkba érkezett Kaile tanár úr. az egészségi állapota már akkor sem volt jó. Rossz volt a lába, keveset tudott csak gyalogolni, és azt a kis utat is káromkodva tet­te meg. Orvoshoz nem akart menni, azt mondta, hogy ku- ruzslók. Majd annyira rom­lott az állapota, hogy állni se tudott, de akkor már a ku- ruzslók sem segíthettek vol­na. Kórházba nem óhajtott menni, a lakásában élt egye­dül, és lassan már a tolószék­ből sem tudott felállni. Isme­rőseinek telefonálgatott, hogy hozzanak neki innivalót. Egy este véletlenül ketten állítottak be Kalle tanár úr­hoz egy időben, a testvérem, meg egy Ottó nevű mérnök, mindketten innivalót hoztak. Kalle igen örült. Két poharat tett az asztalra, és abból az üvegből, amit testvérem vitt neki. mindkét pohárba gint öntött, majd a testvéremmel addig koccintgattak, míg ki nem ürült az üveg. A tanár Menjek csak ki az épületből, át a műhelybe, magya­rázta az egyik rendező, amikor az országos szakmai ta­nulmányi verseny résztvevői után érdeklődtem. Ott az­tán könnyen megtalálok mindenkit... Utólag vissza­gondolva valóban lehetetlen volt eltévednem. Már az udvarról hallani lehetett a kalapálást, a reszelők és a különböző gépek egymásnak felelgető kórusát. Mintha csak egy különös zenekar próbálta volna odabent a fé­mek szimfóniáját. Zrrr — morgott a reszelő, mire. kopp. vágta rá egyszerre négy kalapács is a terem túlsó vé­géből. majd a nyomaték kedvéért még kétszer elismé­Lelték: kor.n-knnn.

Next

/
Thumbnails
Contents