Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-25 / 97. szám

2

1988. ÁPRILIS 25., HÉTFŐ

A PEST MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÜLÉSE

(Folytatás az 1. oldalról.)

pításai és a következtetései megegyeznek az emberek döntő többségének mindennapos tapasztalataival.

Az említett összefüggésben .alakult ki az a tömeges vélemény is, hogy a politikai, társadalmi élet olyan problémáival, amelyek még nem értek meg a megoldásra, illetve hiányoznak a döntés reális feltételei, ezeknél a formális reagálás és a cselekvő szándék puszta kinyilvánítása helyett inkább az elemzés elkezdését, illetve o megoldás feltételeinek a kialakítását kezdeményezze a pártértekezlet. Ilyen kérdéscsoportként merült fel például a társadalom osztály- és rétegtagozódása; a munkásosztály helyzete és szerepe a társadalmi fejlődésben; a tulajdonviszonyok részletesebb elemzésének kérdései; a magánvállalkozások, illetve a magántőke szerepe a szocializmusban, és így tovább.

A pártértekezlettől várják annak az indítását is, hogy kezdődjék meg a párt új, hosszabb távú programjának a kidolgozása és a szervezeti szabályzatnak alapvető módosítása, amely a XIV. kongresz- szuson kerülhetne megtárgyalásra és elfogadásra, és ebbe az alkotó folyamatba, kollektív gondolkodásba kellő időben be kellene vonni a párt egész tagságát.

A következőkben a megyei pb első titkára kiemelte: a tapasztalatok szerint az állásfoglalás-tervezetben megfogalmazott fő politikai és cselekvési irányokkal a párttagság túlnyomó többsége egyetért, azokkal azonosulni tud. Helyesli és szükségesnek tartja a XIII. kongresszus határozatainak kritikai elemzését és hozzáigazítását a mai realitásokhoz. Tudomásul veszi, hogy a gazdasági mozgásterünk ma erősen korlátozott, és ezért megfelelőbb alkalmazkodásra és jelentős áldozatokra is szükség van.

Egyértelműbb programot, vállalható perspektívát

gyében és szellemében ez a

kérdés is egyértelműbb megválaszolást igényel. A vitát felerősítette a KEB legutóbb nyilvánosságra hozott döntése: sokan nem értik a kategorikus tiltást, miért ne vehetnének részt a párttagok az úgynevezett ellenzéki összejöveteleken, amennyiben vitába kívánnak szállni az ott hangoztatott nézetekkel. A furcsák csak az, hogy ezt olyanok is mondják, akik tisztában vannak a saját vitakészségük korlátáival. A dolog ellentmondásossága mellett világos a párttagságnak az az álláspontja, hogy a pártegységet elvszerű és eleven vitában kell újra és újra megőrizni, megteremteni. De ennek fontos feltétele az is, hogy a fő kérdések nyilvános

megítélésében a párt és az állam legfelsőbb vezetése is legyen mindenkor egységes.

A vitában elhangzott észrevételek összegzése azt mutatja, hogy a pártszervezetek -és a választott pártszervek helyesnek tartják a demokratikus centralizmus elvének következetesebb gyakorlati érvényesítését. A jelenlegi kedvezőtlen helyzetünk kialakulásának az egyik okát éppen abban látják, hogy az utóbbi években ennek egyik elemet sem sikerült kellően és ösz- szehangoltan érvényesíteni. A változó körülményeket és a part megújulási szándékát is figyelembe véve kívánatos lene a demokratikus cetraliz- mus mai tartalmának és érvényesülési módjának az értelmezése.

Fokozottabb hangsúlyt az erkölcsi tényezőkre

A széles körű véleménycsere azonban azt 'is mutatja, hogy párttagságunk hiányosnak tartja a helyzetértékelést. Kifogásolja, hogy a dokumentum nem tér ki eléggé mélyrehatóan a párt működőképességének elemzésére. Pedig alapvető a felismerés, hogy gazdasági és társadalmi bajainkat a párt megújulása nélkül nem lehet orvosolni. Ennek feltételeit a kommunisták a politikai értékelések és döntések megalapozottságának növelésében, a pártdemokrácia további fejlesztésében, a párt- munlka politizáló mozgalmi jellegének fokozásában látják.

Egyetértést tapasztaltunk azzal a céllal, hogy áz intézményrendszer egyes elemei között legyen világosabb a munkamegosztás és legyen pontosabb a feladatok, a hatás- és jogkörök elhatárolása. Ennek alapján lehet megvalósítani a különböző intézmények önállóságának a növelését is. ,

A dokumentum minősítését illetően Krasznai Lajos azt a többségi véleményt idézte, hogy sok helyen túl általános; a korábbi határozatok ismétlése csendül ki belőle. Keverednek benne a lényeges és a kevésbé lényeges megállapítások. a . célok és az eszközök, ezért a stílusa több helyen zsargonosnak tűnik. A konkrétabb és elméletileg megalapozottabb megfogalmazások igénye merült fel például a fontosabb ideológiai kérdésekben. a pártegység érte’mezesében, benne pl. a viták szerepének megítélésében, az ifjúság helyzetének értékelésében, vagy a tömegszervezetek újszerű politikai szerepének vázolásában. Felmerült az is, hogy a dokumentum a legkülönbözőbb időszakokat érinti; énnek alapján nem érthető, hogy a helyzetei“mzésben a pártértekezlet valójában milyen időszakra akar visszatekinteni. így a feladatmebhatá- rozás sem. világos, a megoldásra váró problémákhoz, képest erőtlen, nincs mozgósító

ereje és nem alapozza meg megfelelően a számonkérést sem. Lehetne itt vitatkozni a vélemények egyikével-mási- kával — jelezte az előadó —, de itt mégsem lenne ez indokolt, mert az említett észrevételeknek az a lényege, hogy a pártszervek és o pártalap- szervezetek érteni akarják, hogy mi a feladatuk, a párttagság tudni akarja, mi lehet az ő szerepe igazán a társadalmi folyamatok alakításában. Milyen alapfeltételeket teremt erre maga a párt? Valójában mihez igazodjék? Tehát egyértelműbb pártprógra- mot kívántaimely azt a perspektívát is vázolja, amiért feltétlenül érdemes áldozatokat vállalni. Ezt tükrözi az is — hangsúlyozta az előterjesztő —, hogy általában felelős, többségében józan hangvételű viták tanúi és részesei lehettünk. És bár nem egy helyen jellemző volt a hevesség, a túlfűtöttség, sőt mi több, az indulatosság is, közös jellemzője volt az eszmecseréknek o párt, a szocialista rendszer ügye iránti elkötelezettség, a párt tekintélyének féltése, a tehetetlenség és a tespedtség érzésének felszámolására irányuló törekvés.

. És még valami, ami a viták során felmerült véleményekben feltétlenül közös volt; szinte kivétel nélkül minden egyes fórumon egységes igényként elemi erővel merült fel az országos vezető párttestületek alapos személycserékkel történő felfrissítése, megújítása. Ezt olyan bizalomerősítő tényezőnek tartják, amelyre ma a pártnak a kibontakozáshoz nélkülözhetetlenül szüksége van.

Krasznai Lajos ezután a vitára bocsátott dokumentum szerkezetének megfelelő sorrendben rátért az egyes fejezetekhez fűzött leglényegesebb észrevételek bemutatására. Az állásfoglalás-tervezet bevezetőjéhez kapcsolódó általánosítható észrevételek között a következőket említette:

rülő dokumentumtól, hogy

pontosabb választ adjon arra: miért maradtak el a gyakorlati lépések akkor is, amikor már felismertük, hogy a struktúra átalakítása nélkül a gazdasági növekedés gyorsítása nem vezet eredményre. Továbbá arra, hogy több fontos dologban a Központi Bizottság miért nem tudott érvényt szerezni a helyes elhatározásainak. Ezt az okfeltárást azért is fontosnak tartják, mert jobban rávilágítana a pártirányítás gyengeségeire, a munkamegosztás zavaraira és a tényleges felelősség érvényesítésének hiányaira.

A bevezető fogyatékosságaként ítélik meg azt is. hogy a felelősséget az önkritikus törekvései ellenére sem jelöli meg igazán. A párttagság döntő többsége a többes szám első személyt e tekintetben nem vállalja; a fogyatékosságokért, hibás döntésekért, a késői felismerésekért, az elmulasztott lehetőségekért nem érzi magát felelősnek. Egyszerűen nem fogadja el, hogy a kollektív döntések elfedhetik az egyszemélyi felelősség érvényesítésének a lehetőségét. A párttagság nem bűnbakokat keres, hanem a nemzet sorsáért is aggódva azt várja, hogy a feladatok megoldására képes, bizalmat ébresztő, friss erők kapjanak nagyobb számban testületi és választott vezetői tisztséget mind a Központi Bizottságban, mind végrehajtó szerveiben. Ez a körülmény bizonyára élénkítené a személycserék felgyorsulását a vezetés alsóbb szintjein is.

Sok kritika érte a bevezetőnek azt a megfogalmazását, hogy a szocialista társadalmi rendszernek szilárd alapjai vannak Magyarországon. Nem a felsorolásban szereplő tények megkérdőjelezése miatt (pl. népi demokratikus hatalom, az alapvető termelési eszközök társadalmi tulajdona... stb.), hanem inkább azért, mert a valóság, szocialista jelenünk ideológiai-tudományos feltárásában jelentős adósságaink vannak, és ez sok vonatkozásban erősíti a kételyeket.

A véleményt nyilvánítók általában támogatták annak a hangsúlyozását, hogy a párt vezető szerepét elvi-politikai eszközökkel, valamennyi szervezetének és tagjainak együttes tevékenysége révén érvényesítse. Nem világos azonban számukra, hogy melyek is ezek az elvi-politikai eszközök és hogyan lehet ezeket érvényesíteni. Sokan hangsúlyozták, hogy ez a fogalom nem új a számukra. A felvetésekben itt a lényeg az, hogy a vezető szerepét a párt ne csak elviekben és szavakban deklarálja, hanem a gyakorlatban hatásosan érvényesítse és ebben találja meg végre az új, korszerű módszereket.

A pártról szóló fejezet pozitívumaként minősítették, hogy határozott követelményként fogalmazódott meg a dokumentumban o tudományosság igénye. Kérik annak kiemelését,- hogy a párt tevékenysége során támaszkodjon a társadalmi valóság tudományos igényű feltárására, törekedjen az eltérő érdekek marxista szemléletű összehangolására, gondosan meghatározva a társadalmi prioritásokat.

A pártszervezetek azonosulnak azzal az elhatározással, hogy a párt ne vállalja át más szervek feladatait. Ügy látják, hogy többek között eddig is a különböző átfedések miatt tompult el az önkorrekciós képesség, nőttek a pártapparátus adminisztrációs, bürokratikus terhei, ez is oka annak, hogy ma nehéz a felelősség megállapítása. Itt említette meg az előterjesztő azt is, hogy sokan súlyos hibának tartanák, ha a kormány számos felelős vezetője továbbra is tagja maradna a Politikai Bizottságnak, mivel

A bevezető utolsó bekezdésében közvetlen célként megfogalmazottak egy részét a pártszervezetek szintén nem tartják reálisnak, így például kétségek merülnek fel a teljes és hatékony foglalkoztatás egyidejű fenntarthatóságával,' a fiatalok pályakezdésének, a gyermekek eltartásának és nevelésének megkönnyítésével kapcsolatban. Az észrevételek arra hívják fel a figyelmet, hogy a célok kijelölése a korábbinál megalapozottabb legyen. Ne engedjünk még a tömeges várakozásnak sem, ha a feltételek nem biztosíthatók, mert politikailag nagyon fontos, hogy elkerüljük az újabb csalódásokat.

E gondolatokkal összefüggésben Krasznai Lajos kihangsúlyozta; a megye párttagsága az elmúlt időszak tapasztalatai alapján azt már felismerte, hogy a társadalom és a gazdaságirányítás nem lehet mentes az ellentmondásoktól, a megtorpanásoktól és a tévedések lehetőségei sincsenek kizárva, de azt igényli, hogy adott esetben ezek mielőbb kerüljenek nyilvánosságra, őszinte feltárásra, a párt és a kormány időben mérlegelje a várható hatásokat, és ha szükséges, haladéktalanul szülessenek meg a korrigáló intézkedések is.

Az állásfoglalás-tervezet első fejezete kapcsán az előadó kiemelte: párttagságunk a

pártról, a politikai intézmény- rendszer megújításáról szóló fejezetet alapvető fontosságúnak tartja. Ennek megfelelően a jobbító észrevételek, elmarasztaló vélemények és módosító javaslatok jelzik, hogy ez a rész váltotta ki a legnagyobb érdeklődést. A nagy többség úgy ítéli meg, hogy az első fejezetben részben hasznosultak a tézisviták, és a tagkönyvcserét megelőző beszélgetések után összegzésre került kritikák és javaslatok. Az itt megfogalmazottaknak sokak véleménye szerint a társadalmi haladás szempontjából döntő jelentőségű folyamatokat kell elindítania más területeken is.

így a jövőben is összemosódnának a párt és az állami, kormányzati testületek döntési szerepkörei.

Általános az egyetértés azzal is, hogy a választás minden szinten titkos legyen, és az irányító testületek tagjainak meghatározott hányadát az alapszervezetek, illetve az alsóbb színtű pártszervek közvetlenül választhassák. A vélemények egyöntetű azonosulást mutatnak azzal, hogy az alapszervezeti vezetőségek és tisztségviselők a közbenső párttestületek választását az irányító pártbizottságok előzetes állásfoglalásaikkal ne befolyásolják. Megítélésünk szerint az utóbbi vélemények egybecsengését nem kizárólag a korábbi beavatkozások kedvezőtlen következményei, hanem inkább a választási mechanizmus egyféle túlértékelése és a meglévő ösztönös bizalmatlanság körülményei motiválják. Azzal a kérdéssel azonban, még a városi, városi jogú pártszervek sem nagyon foglalkoztak, hogy ez esetben vajon hogy alakul a hatásköriség, legyen vagy ne legyen hatásköri lista, szükség van-e egyáltalán a káder- utánpótlási tervekre, mire épüljön a káderképzés, és ha a saját szervezeti rendszerében ilyen helyzetet teremt a párt, akkor miért befolyásolná az állami-gazdasági, intézményi területen dolgozó vezetők megválasztását. Ennek a következményeit tehát alaposabban át kellene gondolni.

A megye párttagsága egyöntetűen helyesli a pártegység állapotának alapos elemzését és tartalmának az újraértékelését. A változó körülmények folytán, a demokratizmus és a nyíltság szélesítése, a vélemények nyíltabb ütköztetése jeA tervezetnek a kisebbségi vélemények kezelésére vonatkozó megállapításai — utalt a tapasztalatokra Krasznai Lajos — nem mindenki számára érthetőek. Sokan hiányolják, hogy nincs szó a dokumentumban e véleményeket figyelemmel kísérő és a védelmüket szolgáló szervezeti mechanizmus kialakításáról. Javasolják annak egyértelműbb megfogalmazását, hogy mi a lényegi, tartalmi különbség a kisebbségi vélemények következetes képviselete és a frakciózás között.

Általános hiányérzetet keltett, hogy kevés szó esik a tervezetben az alapszervezetekről, mint a pártélet sejtjeiről. Azt kívánják, hogy a funkciójuk érthetőbben, körül- határoltabban kerüljön megjelölésre. Az alapszervezetek önállóságának erősítése, az' ehhez szükséges feltételek komplex javítása" egyre inkább olyan horderejű kérdéssé válik, amivel a Központi Bizottságnak egy későbbi időpontban elemző módon kellene foglalkozni.

Számos helyen megfogalmazódott az is, hogy a párt mozgalmi jellegének erősítése sem kapott megfelelő hangsúlyt a dokumentumban. A pártértekezlet világosabb és határozottabb állásfoglalását igénylik abban, hogy a Központi Bizottság egy későbbi időben a pártélet más időszerű kérdéseivel együtt tekintse át az irányítás hatékonyságának ilyen jellegű feltételeit.

Az alapszervezeti vitákon nem kevesen vetették fel, hogy a szövetségi politikát a társadalom osztály- és rétegtagozódásának, a nagy társadalmi csoportok egymáshoz való viszonyának újraértékelése nélkül nem lehet eredményesen tovább folytatni. Az ezzel kapcsolatos ellentmondásokat az is jelzi, hogy egyes — főként a szellemi foglalkozásúakat tömörítő — alapszervezetek szükségtelennek tartják a párt osztályjellegének meghatározását, míg mások — főként a fizikai munkásokból álló kommunista közösségek — egyöntetűen a pártnak mint a munkásosztály élcsapatának markánsabb kifejezését kérik száSajátos ellentmondást tükröz az a másik tapasztalat is, hogy miközben pártszerveink és alapszervezeteink egy része igen bátran nyilvánít véleményt a kádermunka fejlesztésének kérdéseiben, a felsőbb szintű kádermunka bírálatában, a saját működési területén jelentkező vezetői gondok megoldásában már nem ilyen felelős, igényes, nem ilyen aktív, munkáját gyakran a kényelmesség, a szemet hunyás és liberalizmus jellemzi. Ennek alátámasztására is lehet megyei példákat mondani, hiszen az Ikladi Műszergyár, a Kiskunsági Állami Gazdaság, a Ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezet és más helyi

mon az állásfoglalás-tervezettől. Nehezíti a helyes eligazodást, hogy a bérből és fizetésből élőknél ma már nem olyan markánsak a hagyományos osztályjellemzők, a társadalmi tagozódásban nagyobb hangsúly helyeződik a jövedelem szerinti differenciálódásra.

A párt kádermunkájával a vitákban mindenütt megkülönböztetett hangsúllyal foglalkoztak — mondta el a megyei pártbizottság első titkára, és kiemelte, hogy az ezzel kapcsolatos vélemények és javaslatok rendkívül sokszínűek voltak. Általános egyetértés volt tapasztalható mindazokban a kérdésekben, amelyek a pályázati rendszer, a meghatározott idejű vezetői megbízatás, a többes jelölés gyakorlatának szélesítésére, a kádermurtka demokratizmusának* erősítésére, á hatáskörök decentralizálására és a fiatalok vezetővé válásának segítésére vonatkoztak.

Két tapasztalat azonban nagyon figyelemre méltó, mert saját további feladatainkra is utal — hangsúlyozta Krasznai Lajos. Az egyik, hogy felerősödtek azok a vélemények, amelyek a vezetők munkájának megítélésében a teljesítmény, mint alapvető mérce mellett fokozottabb hangsúlyt adnak az erkölcsi tényezőknek, vezetői személyiségjegyeknek. Növekvő az igény arra, hogy a párt az eddiginél határozottabban vegye fel a harcot minden olyan negatív vezetői megnyilvánulással szemben, amely ma joggal irritálja a szűkebb és tágabb közvéleményt. Ilyen az esetenként tapasztalható korrupció, a bürokrácia, az előforduló vezetői „hatalmaskodások”. Mindannyian tudjuk, hogy az utóbbi időben megyénkben is voltak ilyen példák, amelyek azért is veszélyesek, mert tényszerűségükkel alapot teremtenek az indokolatlan általánosításhoz, a pletykák terjedéséhez, s mindezzel a tisztességesen dolgozó vezetők munkájára is rávetítik a bizalmatlanság árnyékát és erősítik a ma kétségtelenül tapasztalható vezetőellenességet.

példák is jól mutatják azt, hogy megyénkben is van mit tenni — emelte ki az előadó. Sok helyütt javítanunk kell tehát a pártszervek probléma- érzékenységét, hogy megtalálják a helyes arányt és egyensúlyt a kádermunkában is a belső feladatokra fordított energia és a kifelé irányuló kritika között.

A politikai intézményrendszerhez kapcsolódó elgondolásokat, fejlesztési irányokat a párttagság a dokumentumtervezet egyik legkiforrottabb részének tartja, amelyben úgy érzik, többségében valóban hasznosításra kerültek a korábbi tézisviták tapasztalatai — közvetítette az értékeNagyobb számban friss erőket a vezetésbe

A megye párttagsága lényeiben egyetért az elmúlt más- ;1 évtized gazdaságpolitikai jrekvéseiről, a XIII. kong- esszuson elfogadott határozat égrehajtásának nehézségei- ől, annak főbb okairól és a ki- lakult politikai hangulatról lkotott önkritikus értékelései. Helyesli, hogy a XIII. kong- esszus főbb társadaiompoliti- ai célkitűzéseit távlatilag a árt nem veszi le a napi- endről. Ezzel összefüggésben atározott igényként fogalma- ódott még azonban, hogy a okumentum mutasson rá a Ilii. kongresszus továbbra is

helytálló határozataira, és röviden fogalmazza meg az átértékelésre váró tételeket, orientációt adva a Központi Bizottságnak a további politikai irányítómunkához.

A vita során kifejezésre jutott az is, hogy az elért vívmányokat meg kell őrizni, az eredményeket az adott helyzetben is tárgyilagosan kell értékelni és tudatosan vállalni. De ez igazán akkor nyerne értelmet, ha a bajaink forrásai is megfelelőbb, alaposabb elemzést nyernének. Ebből kiindulva a párttagságunk azt várja a pártértekezlet elé keAlaposan elemezni kell a pártegység állapotát

A jó politika feltétele az ideológiai megújulás