Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-16 / 90. szám
kr mi MEG ] VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. ÉVFOLYAM, 90. SZÄM ra: 2,20 forint 1988. ÁPRILIS 16., SZOMBAT A Pest Megyei Tanács ülése Gazdálkodási mérleg 1987-ről Koncepció az évszázad végéig A tavalyi zárszámadás, a szilárd hulladékok clhc- hclyezésénck koncepciója, a tanácsi háttérintézmények felülvizsgálatáról szóló-jelentés, szerepelt a többi között a Pest Megyei Tanács pénteki ülésének napirendjén. A megyeháza dísztermében megtartott tanácskozáson ott volt Lénárd László, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára is. Napirend előtt a megyei tanács ügyrendi és jogi bizottságának elnöke, dr. Knolmár Mihály tett jelentést megyei tanácstagi helyek betöltéséről. Ezek szerint Örbottyán Nagyközségi Közös Tanácsa Cserépka Andrást, Halásztelek Nagyközségi Tanácsa Viszkievitz Ferencet a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottsága javaslata alapján megyei tanácstagnak megválasztotta. A testület a választást törvényesnek és érvényesnek ismerte el, az új tagokat Balogh László, a megyei tanács elnöke köszöntötte és jó munkát kívánt nekik. A napirend jóváhagyása után Török Zoltán osztályvezető terjesztette be a beszámolói a Pest Megyei Tanács 1987. évi gazdálkodási tervének teljesítéséről. Az írásbeli és a szóbeli előterjesztéshez elsőként Ladár Lajos, Nagykörös megyei tanácstagja szólt hozzá, majd Lénárd László és Gáspár Ferenc (Perbál, Pilis- csaba) nyilvánított véleményt. A tanács a gazdálkodási mérleget egyhangúlag elfogadta. Ezt követően Wächter Roland osztályvezető fűzött szóbeli kiegészítést Pest megye szilárdhulladék-elhelyezé- si koncepciójához, amely az évszázad végéig fogja át a teendőket. A napirendi ponthoz hozzászólt Toldi Sándor (Vác), Vörös Ferenc (Dabas, Tatárszentgyörgv), Kóta István (Szigetszentmárton), Fekete Antal (Cegléd), idős Fábián Ferenc (Csömör, Nagy- tarcsa), Maczkó József (Ráckeve), Pallagi Ferenc (Csobárika, Pilisszántó, Pilis'szent- kereszt) és Keszléri József, Pilisvörösvár Nagyközség Tanácsa elnöke. Az elhangzottakra Wächter Roland válaszolt, majd a testület a koncepciót egyhangúlag elfogadta. Jailuári ülésén-a megyei tanács ideiglenes bizottságot hozott létre a tanácsi háttérszervezetek felülvizsgálatára. A bizottság tevékenységéről Balázs Gézáné, a megyei tanács elnökhelyettese, az ideiglenes bizottság elnöke i terjesztett elő jelentést. Az anyagot a megyei tanács tagjai három tartózkodással elfogadtál^. (A napirendnek erről a három pontjáról lapunk 3. oldalán adunk részletes ismertetőt.) A megyei tanács a továbbiakban a jóváhagyott napirendnek megfelelően egyéb ügyekkel foglalkozott. Ezek sorában módosította a saját és szervei szervezeti és működési szabályzatát, jóváhagyta a lakáshoz jutás helyi feltételeit segítő pénzügyi támogatások 1988. évi felosztását. A megyei tanács végezetül Balogh László elnök előterjesztésében állásfoglalást fogadott el egyes, közös tanácshoz tartozó települések önállósági törekvéseiről. Az egyhangúlag jóváhagyott álláspont azt szolgálja, hogy ilyen esetekben egységes elvek érvényesülhessenek a helyi sajátosságok mérlegelésében és a lehetőségek reális felmérésében. A romániai magyarok letelepedéséről Emberi jogok és humanitás A Hazafias Népfront Országos Titkársága megbeszélést rendezett pénteken a magyarországi egyházak személyiségeivel a hazánkba letelepedni szándékozó román állampolgárok helyzetéről. Gál Zoltán belügyminiszterhelyettes, a tárcaközi kormánybizottság elnöke tájékoztatójában elmondta: a jelenlegi helyzet szándékaink és akaratunk ellenére jött létre. A hazánkban letelepedési engedélyért folyamodó román állampolgárok ügyét az emberi jogok és a humanitás elvei alapján ítéljük meg. Változatlanul valljuk: minden népnek, így a magyarságnak lé nevű partnereknek is, elemi joga, hogy nemzetiségét, anyanyelvét, kultúráját szülőföldjén őrizze mag. E jogok gyakorlásából megfosztott emberek — más lehetőség híján — védelemért természetszerűen az anyanemzethez fordulnak. A magyar állam és társadalom ezért nyújt segítséget a nálunk letelepedni szándékozóknak. KGST-bizottságok Grósz Károly fogadta a vezetőket Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta a KGST könnyűipari együttműködési állandó bizottsága 50., jubileumi ülésén részt vevő küldöttségek vezetőit. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Horváth Ferenc ipari minisztériumi államtitkár. Norvég politikusok Lázár Györgynél Lázár György, az MSZMP főtitkárhelyettese pénteken a KB székházában fogadta a norvég pártmunkásküldöttsé get, amely az MSZMP Központi Bizottságának meghívására szerda óta tartózkodik hazánkban Einar Fördének, a párt alel,nőkének vezetésével A szívélyes, baráti légkörű találkozón — amelyen részt vett Thorbjörn Jagland,' a Norvég Munkáspárt főtitkára, Lars Fűre, a párt parlamenti csoportjának titkára, valamint Gecse Attila, a KB külügyi '■osztályának helyettes vezetője — tájékoztatták egymást a két ország helyzetéről, pártjaik tevékenységéről és leg fontosabb feladatairól. A? MSZMP és a Norvég Munkáspárt jól fejlődő együttműködéséről szólva megelégedéssel állapították meg, hogy az kedvezően járul hozzá a két ország közötti kapcsolatok sokoldalú fejlesztéséhez, a kölcsönös bizalom elmélyítéséhez. Medgyessy Páter a Skála-Coop tanácsülésén A társulások lehetőségei A Skála-Coop Országos Szövetkezeti Beszerző és Értékesítő Közös Vállalat igazgató- tanácsa pénteken, Budapesten ülést tartott. A testület a tavalyi eredményeket és a továbbfejlődés lehetőségeit elemezte. Részt vett és fölszólalt az ülésen Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes. Imre István vezérigazgató beszámolójában elmondotta: a Skála tavaly rekordévet zárt; árbevétele meghaladta a 40 milliárd forintot, nyeresége pedig egymilliárd fölött volt. Medgyessy Péter a gazdasági mechanizmus reformjáról szólva kifejtette: ehhez jól illeszkedik a társulások lehető ségeinek szélesítése. AZ MSZMP KB MÁJUS ELSEJEI JELSZAVAI 1. Világ proletárjai, egyesüljetek! 2. Éljen a marxizmus—leninizmus! 3. Éljen május elseje! 4. Éljen a magyar—szovjet barátság! 5. Erősítsük a szocializmust építő népek barátságát! 6. Éljen a kommunista és munkáspártok szolidaritása! 7. Atomi egy vérmentes világot! 8. Békés jelent, biztonságos jövőt az emberiségnek! 9. Támogatjuk az európai béke és biztonság ügyét! 10. Nemzeti összefogással a kibontakozási program megvalósításáért! 11. Előre az 1988. évi népgazdasági terv teljesítéséért! 12. Köszöntjük a munkában élenjáró kollektívákat és dolgozókat! 13. Fiatalok! Tanulással és jó munkával a társadalmi haladásért! 14. A szocialista demokrácia fejlesztésével a néphatalom erősítéséért! 15. Megújuló nemzeti egységgel a haladásért! 16. Előre a párt vezetésével a szocializmusért, a reformok útján! 17. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt! 18. Éljen és gyarapodjon szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság! Országos tanácskozás Debrecenben Politika és nyilvánosság Politika és nyilvánosság címmel országos tanácskozást rendezett Debrecenben az MSZMP KB agitációs és propagandaosztálya, a Magyar Politika- tudományi Társaság tájékoztatási szakosztálya, a Magyar Űjságírók Országos Szövetsége és a Hajdú-Bihar megyei párt- bizottság. A kétnapos konferencián, amely pénteken plenáris üléssel kezdődött meg a megyei tanács székházának Árpád termében, politikusok, kutatók, a sajtóirányítás dolgozói. a tömegkommunikációs eszközök vezető munkatársai és a lapterjesztés szakemberei vesznek részt. Postás Sándornak, a Hajdú- Bihar megyei pártbizottság első titkárának -köszöntő szavai után Lakatos Ernő, a Központi Bizottság agitációs és propagandaosztályának vezetője nyitotta meg a vitaülést. A megnyitót követően Kulcsár Kálmán akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese tartott vitaindítót. Előadásában a politika hatékonysága szempontjából vizsgálta a nyilvánosság problémakörét, választ keresve arra, hogy a nyilvánosság miért nem adomány vagy megengedés kérdése, miért inkább egy reális hatékonyságra törekvő politika lényegi eleme. Áttekintette, hogy a történelem során a változó társadalmakban hogyan formálódott — került előtérbe vagy szorult vissza — a nyilvánosság. A mai helyzetet elemezve hangsúlyozta, hogy a politikai nyilvánosságot nem lehet a társadalmi folyamatokból kiragadva vizsgálni, önmagában fejleszteni: a nyilvánosság a gazdaság megújulásának és a politikai intézményrendszer fejlesztésének alapvető feltétele. A plenáris ülést követően a tanácskozás három szekcióban folytatta munkáját. Ezekben a résztvevők „A társadalmi nyilvánosság értelmezése és szerepe a szocialista építés mai szakaszában”, „A politikai intézményrendszer és a társadalmi nyilvánosság”, valamint „A tömegkommunikációs nyilvánosság szerepe napjainkban" témákban fejtették ki a véleményüket. Az eszmecsere résztvevői — a konferencián rendelkezésükre bocsátott „A társadalmi, a politikai nyilvánosságról’1 című vitaanyaghoz, illetve a vitaindítóhoz kapcsolódva kifejtették, hogy az utóbbi években mind erőteljesebbé válik a nyilvánosság bővítésének igénye. A politika és nyilvánosság című országos tanácskozás szombaton a szekcióülések vezetőinek beszámolóival folytatódik, majd Berecz Jánosnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KB, titkárának vitazáró előadásával fejeződik be Debrecenben. Adattároló számítógépekhez gyártanak tápegység-„kockákat” a Texclektro Ipari Szövetkezetben. Németh Lászlóné műszerész az elektronikus szerkezetet állítja össze. A kis szövetkezet jó munkakapcsolatát jellemzi, hogy olyan partnereknek dolgoznak, mint például á Medicor, a VBKM vagy a nyugatnémet Rolitron cég. (Vimola Károly felvétele) A ZEKE ÉLMÉNYE L enyűgöző könnyedséggel cikázott a vonó a hegedű húrjain. Az utolsó ütemek gyors tempója magával ragadta az idős zenetanárt. Hihetetlennek tűnt számomra,'hogy négy és fél évtized szolgálati idő van mögötte. A befejező akkord után karja ismét fellendült. aztán mozdulatlanná merevedett a levegőben. Lassan-lassan leeresztette, s térdére tette a vonót. Véget ért a zenekari próba; ennek a hétnek hát megvolt az értelme. Otthon majd a következőre készül. Mert a muzsikától elszakadni nem lehet. Ezernyi hangjával, múlhatatlan szépséggel hatja át az ember lényét — fogalmazta meg Goethe. Lukács György szerint pedig mindenfajta művészettel egyetemben — az ember öntudatra ébredésének, önfelfedezésének egyik legfőbb formája. Aki egyszer ráérez. azt egy életre magához köti. Üjból és újból megbizonyosodom erről. Nemrégiben a szentendrei zeneiskolások is ezt igazolták, amikor terveikről szóltak. Megnyugtató tudni, hogy megyénkben egyre több diák ismerkedik meg a különböző hangszerekkel; ebben a tanévben 7155-re emelkedett a számuk. Ez az adat a megyei általános iskolások összlétszámúnak 5,9 százalékát jelenti, s megfelel .az országos átlagnak. Hetvenkilenc helyen folyik állami zeneoktatás, s .ebből hatvankettő — község! E szempont szerint az élenjáró megyék között vagyunk. Pedig nincs könnyű dolga a pedagógusnak. Akad, ahol ezt csak fokozza a helyszűke, másutt pedig elöregedett hangszereken kínlódnak. Megyénkben 392-en igyekeznek a gyerekeket — ilyen körülmények között is — a muzsika élményére ébreszteni. Semmiképpen nem lehet a zenei nevelés hatékonyságát csak olyan szakmai kérdésként kezelni, amely csupán egy réteget érint. Hogy milyen széles körben mozgatja meg az embereket, arról egy-egy iskolai hangverseny alkalmával meggyőződhetünk. Nemetek Dunakeszin, Foton, hanem Cegléden is telt házra számíthatnak ilyenkor. Nagy jelentőséget tulajdoníthatunk ennek akkor. ha figyelembe vesszük, hogy sokaknak még mindig a magyar nóta vagy valamely divatos, megkérdőjelezhető értékű áramlat a kizárólagos zenei tápláléka. Akkor is, ha az iskolai ének-zene oktatás szándékolt eredményeit összevetjük a valóságos eredményekkel. Mert így sincs szégyenkeznivalónk. Tizenöt zeneiskolánk állandóan fejleszti kihelyezett tagozatait, s most már az új oktatási törvény a közoktatás szerves részévé tette mindezen intézményeket, amelyek az érzelmi és az esztétikai nevelés számára egyaránt kiváló lehetőséget nyújtanak. Más kérdés: hogyan élnek ezzel az egyes települések. Ha valaki erre is figyel, jó irányú változást tapasztal. Sokadmagammal vettem örömmel a hírt, hogy a második, harmadik és a múlt heti negyedik országos gitárverseny után újfent Vác kérte a soron következő rendezési jogát. Javasolta az Országos Pedagógiai Intézetnek, hogy rendszeresen, háromévenként kerüljön erre sor. (A második és a harmadik között ugyanis kilenc esztendő telt el.) Ez a város az, ahol, az idén ősztől zeneművészeti szakközépiskola nyitja meg kapuit! Alighanem kitartóan kell harcolni egy-egy helyi mecénás megnyeréséért minden együttesnek vagy zenét oktató intézménynek. Hiszen hallottam már olyan esetről, hogy a próbánkénti százforintos díjat is fel- hánytorgatják a tanári zenekarnak. Szerencsére akad ellenpélda: Abonyt szokták emlegetni megyeszerte, mert a támogatást az ottani gazdálkodó egységek természetesnek veszik. Most is. amikor köztudott, hogy egyre nehezedik a gazdasági helyzet. T alán mert megértették: pontosan emiatt olyan fontos feladat a társadalom érzelmi mozgósítása, amelynek a muzsika is nagyon lényeges része lehet. De nemcsak az iskolák munkájára van ehhez szükségünk, hanem művelődéspolitikánk minden rendű és rangú megvalósítójára, valameny- nyiünk felelősségére. Vennes Aranka
