Pest Megyei Hírlap, 1988. április (32. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-14 / 88. szám

NAGYKŐRÖSI Otília A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM 1988. ÁPRILIS 14., CSÜTÖRTÖK Pártériekezfetre készülve Nagy az érdeklődés, az aktivitás Az országos pártértekezlet előtt minden pártalapszerve- zetben megvitatják a nyilvá­nosságra hozott állásfoglalás- tervezetet. így történik ez Nagykörösön is. Anélkül, hogy elébe vágnánk az értékelés­nek — ami most egyébként is másfajta lesz, mint eddig —, annyit máris megállapítha­tunk, hogy óriási érdeklődés kíséri az anyagot, nagyon ak­tivak a taggyűlések, sok a hoz­zászóló, s felelős, alkotó véle­mények hangzanak el. Az el­hangzottakat közvetlenül a Központi Bizottsághoz is to­vábbítják, hogy a szerkesztő- bizottság késedelem nélkül tudja feldolgozni a tapasztala­tokat. Mi a véleménye egy át- lag-alapszervezet átlagkom- munistájának? Erre voltunk kiváncsiak, amikor megláto­gattuk a Vági István lakóte­rületi szerveződésű alapszer­vezet taggyűlését. Őszints helyzetkép Kollár Sándor, titkár, rövid bevezetőjében csak a fontos­ság alátámasztására szorítko­zott. s a véleményeket kérte. A tagság nagy része élt is ez­zel a lehetőséggel. Mielőtt ezekből idéznénk, annyit szól­junk még a körülményekről, hogy az 50 tagú alapszervezet­ből 11 felmen tpfcjtet tartanak nyilván, s a 27 jelenlevő jó aránynak számít a hasonló összejöveteleken. Hajdú Lajosné azzal a kije­lentéssel kezdte: gondolkodom, tehát felelős vagyok. Ez a fel­ismerés úgy az állásfoglalás- tervezetre, mind a vitában részvevőkre, de még az ország állampolgáraira is igaz. Az ideológiai munkában minden­képpen meg kell újulni, snem ártana ehhez a szemináriumi képzési rendszert is felülvizs­gálni. Sasán János azt mondta, a párt vezető szerepét ma senki sem vitatja, vitathatja. Ugyan­akkor szükség van arra, hogy a felelősség teljes legyen min­den szinten. A megfelelő ve­zetők kerüljenek a megfelelő helyekre, képzetten, de a gya­korlati követélményeknek is feleljenek meg. Nagy Ferenc szerint a do­kumentum túl általános, kevés benne a konkrét tennivaló. Ebben ugyanaz a következet­lenség tapasztalható, amit az alapszervezetek évek óta szóvá tesznek. Nem megfelelő a Köz- poríti Bizottság informáltsága — vallják ezt sokan alulnézet­ből —nem veszik figyelembe a címükre elhangzó észrevéte­leket. Kérdés az is, hogy a je­lenlegi pártapparátus mennyi­re alkalmas a megújulás vég­rehajtására. Nem megnyugta­tók az eddigi személyi válto­zások, többet várt és vár a tagság. Szerdahelyi Endréné azt fej­tette ki, hogy szinte kilátás­talan a fiatalok helyzete. Ha ma egy 18 esztendős fiatal munkába áll, örülhet (ne) az ötezer forintos fizetésnek. Ha teljes egészében félrerakja, nem eszik, nem iszik, nem fi­zet albérletet, tíz esztendő múlva — mai árakon —. ta­lán szóba kerülhet, hogy ve­hessen egy kis lakást. Közben — esetleg nyugdíjas! — szü­lei kell hogy támogassák az egyre kevesebből. Pintér Károly szintén a fia­talok problémáiról beszélt. A társadalom mai rétegződése mellett kétségessé válik az egész, reform eredményessége. Külön hangsúlyozta a bérre­form szükségességét, de kitér­ve arra is, ez alatt nem azt ér­ti, hogy a mindenkori veze­tők még többet keressenek. Farkas Lászlóné arról be­szólt, egyszerűen nincs hová halogatni a problémákat. E szemszögből különösen bírálni lehet a Központi Bizottságot, hiszen az 1986. decemberi ha­tározata óta közel másfél esz­tendő telt el, s lényegében vi­tákon kívül más a valóságban nemigen történt. Ismerek olyan nyugdíjasokat, akik rendsze­resen csirkelábat tudnak csak venni a boltokban — mondta —, ez o húsétel, a pörkölt. Szabad volt idáig engedni az életszínvonal-romlást? Van a pártnak elég ereje megoldani a gondokat, de csak a haloga­tás nélküli, gyors megoldás re­ménykedhet a sikerben. Alap a megvalósításhoz Gróf István azt mondta, jó lenne ez a dokumentum, s ehhez csak annyi kell. hogy legalább a felét most valóban végrehajtsa a párt. Ügy vélte, az is oka a mai gondoknak, hogy olykor az alsóbb szervek valami ok miatt kozmetikázott jelentéseket, adatokat továb­bítottak a felsőbb szerveknek, s azoknak meg tetszett ez, s nem néztek utána. Emiatt te­hát van felelősség lenn és fenn is. Ő is szólt a fiatalokról, el­mondva, csak azt látja, hogy éjt nappallá téve dolgoznak, hiszen nem számíthatnak ar­ra, hogy a szülőktől kapnak lakást, házat, autót, bútort. Ám a mai támogatási rendszer hátrányosan érinti a családo­kat, ezért azt mej kell változ­tatni. Megújulást ígér Kisült a piskótalap Az áfész bokrosi cukrászüzeme ínyesmesterei legalább 130- féle finomság receptjét ismerik fejből. Ennyifélét azért nem kell minden áldott nap sütniük, örülnek is, ha csak a tor- tafélékkcl el tudják látni édesszájú megrendelőiket. Különö­sen a gyümölccsel készülteket kedvelik sokan. Kiss Gyöngyi, a sütésért felelős munkatárs, jobbára csak ezeknek készíti elő a tésztát. Képünkön: a kész piskótalapokat szedi ki a forró kemencéből. (Varga Irén felvétele) Csete Sándor a nagy érdek­lődést emelte ki. Az a ma kö­vetelménye, hogy a közvéle­ményből egyre jobban hal­latsszon ki az átlagember sza­va! Ifjabb Nagy Ferenc is fel- készülten várta, hogy szót kap­jon. Ez már a második idő­szak — fejtette ki —. amikor illúziókat kell lerombolni. A tagság azt érzi, hogy válság van, a politika nem tudott a kellő időben és kellő hatá­rozottsággal reagálni a való­ság kihívásaira, s ezt ma min­denki a saját bőrén érzi, ezt nem lehet letagadni. Dr. Sátor János, a Pest me­gyei jelölést előkészítő bizott­ság tagja is hozzászólt a tag­gyűlésen, amelyben elmondta, érdekes, hogy az ifjúság ügyét éppen itt, a sok nyugdíjassal dolgozó alapszervezetben ve­tették fel. Ügy fogalmazott, az ő régi mondása, amit életében oly sokszor alkalmazott, most is aktuális: nincs más hátra, mint előre. Ballal Ottó SílNHÁÍ A Kecskeméti Katona Jó­zsef Színházban, este 7 óra­kor: Mária főhadnagy. Apá­czai Csere Jánois bérlet. A szolnoki Szigligeti Szín­házban, este 7 órakor: III. Richard. Mon A nagyteremben: Rendőr­sztori. Színes hongkongi film. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben: Az Ab­wehr ügynöke. Szinkronizált szovjet film, fél 6-kor. A veszély legtöbbször alattomos Magatartás katasztrófa esetén Világunkban egyre több a veszély és — ami talán fon­tosabb — egyre nagyobb ve­szélyek leselkednek ránk ott­hon, az utcán, a munkahelyen. Alvó városok másodpercek alatt romba dőlnek, maguk alá temetve tíz- és százezreket. Versengve fejlesztjük iparun­kat, iparosítjuk mezőgazdasá­gunkat és közben döbbenten vesszük észre, hogy pusztul­nak az erdők, terjednek a si­vatagok, állat- és növényfa­jok ezrei pusztulnak ki, a fej­lődés és a jólét alapját képe­ző vegyipari üzemek egyre gyakrabban végeznek borzal­mas pusztításokat egy-egy műszaki szempontból jelen­téktelenebb baleset után. Nem kevésbé veszélyes ma­gánéletünk sem. Egy másod- percnyi figyelmetlenség vagy egy kis csavar lazulása és be­következik az emberéleteket követelő baleset. Nem kell több ahhoz sem, hogy lezu­hanjon a repülőgép, lángokba boruljon a szálloda. A veszély nemcsak borzal­mas, de legtöbbször alattomos. Végezzük a dolgunkat, hall­gatjuk a rádiót, altatjuk gyer­mekünket, nem is sejtjük, hogy a város peremén lévő üzem felől mérget hozó felhő ereszkedik le, amely órákon belül több ezer ártatlan em­berre hoz veszélyt, szenvedést. Nem sejtjük, hogy bűnös nemtörődömség folytán éppen most üt ki tűz, amelynek kö­vetkeztében több száz vagy ezer ember kerül veszélybe. A veszély szót a hétközna­pi használatban is többféle ér­telemben használjuk, azonkí­vül számos többé-kevésbé szi­nonim fogalom is kínálkozik, így károkról, veszteségekről, rendkívüli eseményekről szok­tunk beszélni, ami szoros kap­csolatban van a veszélyekkel, de más-más vonatkozást is je­lent és fontos különbségek is vannak közöttük. A veszélyesetnek számos specifikus formája lehet, így olyan megjelöléseket használ­hatunk mint: elemi csapás, baleset, káreset, katasztrófa, szerencsétlenség, rendkívüli esemény, rendkívüli helyzet, szükséghelyzet, válság. A fel­sorolt veszélyeseteknél feltét­len meghatározó, hogy milyen az eredete, a súlyossága, a tartaliVia. Lényeges a veszélyek típu­sainak megkülönböztetése, azok csoportosítása. A hagyo­mányos és legkézenfekvőbb csoportosítás a veszélyek há­rom fő csoportját különbözte­tik meg. ezek: a természeti katasztrófák, az emberi tevé­kenységgel összefüggő veszé­lyek. az erőszakos cselekmé­nyek. Melyek azok a teendők, amelyekkel megelőzhetjük, el­kerülhetjük a veszélyeket, il­letve ha már bekövetkeztek, hogyan viselkedjünk, milyen magatartást tanúsítsunk? A kérdés első részére adandó válasz elsősorban a gazdálko­dószervezetek vezetésének a veszélyek elhárítására, csök­kentésére, a már bekövetkezett károk, rendkívüli események alatt végrehajtandó feladatok­ra vonatkozik, amelyet rövi­den a következőképp lehet összefoglalni: 1. ötévenként végezzék el a vállalati élet- képesség komplex vizsgálatát. 2. Folyamatosan elemezzék a vállalati rizikóstruktúrát. 3. Szükség szerint értékeljék át a vállalati stratégiát. 4. Le­gyenek ésszerű tartalékaik. 5. Folyamatosan biztosítsák a szervezet rugalmasságát. 6. Folyamatosan biztosítsák a szervezet fegyelmezettségét. 7. Gondoskodjanak egy döntéské­pes, jó intellektusé vezetői gárdáról. 8. A szolidaritás. 9. Készítsenek intézkedési terve­ket rendkívüli esetekre. 10. Biztosítsák a folyamatos to­vábbképzést és speciális kép­zést. A felsoroltakból az utolsó kettőre — fontosságuk miatt — egy-egy gondolat erejéig térjünk ki. Intézkedési terv. Fontos követelmény, hogy minden olyan előre látható és valószí­nűsíthető helyzetre, amely rendkívülinek minősíthető és nagyfokú veszéllyel, veszélyek­kel jár, külön intézkedési ter­veket dolgozzanak ki, ame­lyek tételesen tartalmazzák a vezetők, az egész szervezet feladatait az adott szituáció­ban. Továbbképzés. A normális továbbképzés mellett, amely egymagában is fontos szere­pet játszik az életképesség nö­velésében, gondoskodni kell speciális képzésről is a gaz­dálkodószervezet konkrét ve­szélyeztetettségének megfele­lően, de különösen fontos le­het egy általánosabb életké- pességi tréning. A kérdés második részére a válasz a következő: Katasztrófák esetében leg­fontosabb feladat az, hogy a kialakult helyzet rendkívüli nehézségei ellenére biztosítsuk a kitűzött feladatok sikeres teljesítését. A hirtelen kezdő­dött földrengés, katasztrofális áradás, vagy az üzemeknél be­következett robbanás súlyosan befolyásolhatja az állampol­gárok pszichikumát, ideiglenes sokkhatást, félelmet és bi­zonytalanságérzetet kelthet. Első és talán legfontosabb a bizalom és a hit! Bízzunk a vezetők által ho­zott döntésekben és higgyük el, vegyük tudomásul, hogy a hozott döntések a rendelkezé­sükre álló információk, esz­közök, erők ismeretében, az adott szituációban, az adott pillanatban a legmegbízhatób­bak, a leggyorsabban végre­hajthatók. Másodikként szólni kell . a pszichés állapot fellépéséről. Az elemi csapások és kataszt­rófák által keletkezett károk sikeres leküzdésének, felszá­molásának legfontosabb elő­feltétele a lakosság pszichés szilárdsága. Nem kizárt azon­ban — a tapasztalatok alap­ján —, a negatív pszichés ál­lapot fellépése. Súlyosabb, nagy kiterjedé­sű elemi csapások, katasztró­fák esetében a pszichológiai reakciók a következőképpen alakulhatnak: 1. A közvetlen érintett lakosságnál pánik je­lentkezhet, tömeges s céltalan menekülés kezdődhet. 2. A közvetlenül nem érintett te­rületeken álhírek terjednek el, tömegmozgások lépnek fel, a lakosság körében spontán la­káselhagyások jelentkezhet­nek. A harmadik, de szintén lé­nyeges állapot a pánik, a ne­gatív pszichikai állapot egyik leglényegesebb megnyilvánu­lási formája. A pánik nem egyszerűen csak egy nyomott, kétségbeesett hangulat, hanem a nem irányítható emberek egyidejű cselekvése. A pánik­ba esett lakosok elvesztik az önmaguk feletti uralmukat, ki­kerülnek a befolyásolhatóság alól és egy időre képtelenné válnak a célirányos akarati tevékenység végrehajtására. Ezért a pánik egy elemi csa­pás vagy ipari katasztrófa ese­tén különösen veszélyes jelen­ség. Legfontosabb feladat te­hát: túltenni önmagunkat a negatív pszichés hatáson. Ha a pánik már kialakult, akkor az ellene folytatott harc leg­fontosabb eszköze az, hogy az érintettek figyelmét más témá­ra irányítsuk. A pánik keletkezése meg­akadályozható, ha: Biztosítani tudjuk a fizikai frissességet, a pihenést, a táplálkozást, a helyzetismeretet, az emberek­kel való kontaktust, a munkát és elfoglaltságot. A pánik ter­jedési körzetét szűkíteni kell. A veszély elhárítására ösztö­nözni kell az embereket. A bekövetkezett elemi csa­pások és katasztrófák során végzett mentő-, és mentesítő munkák végzése nem más, mint emberi tevékenység, ami tervezhető, előre beállítható és begyakorolható. Ha a lakos­ság, a munkaviszonyban álló dolgozók pszichikailag felké­szültek, akkor bármilyen hely­zetben képesek cselekedni. Vadnay István főhadnagy Nagykőrös város polgári védelmi törzsparancsnoka Apróhirdetések Kertes családi ház ol­csón eladó! Nagykö­rös X., Bokrosi rész­ben. Érdeklődni: Esz­perantó utcában, tej­csarnok. reggel 7—8 óra között vagy VII., Dankó Pista u. 11. du. 5—7-ig. __ S zoba, konvhás. ker­tes ház eladó. Nagy­kőrös. Bem J. u. 2. sz. Garázs eladó vagy kiadó. Németh Irén u. 8/A. Érdeklődni: Ta­vasz u. 1. sz. fszt. 17. Szalay. _ ___ E ladó! Tanya, Gógán.y dűlő 49.. 1200 n.-öl termőfölddel. fúrott kút van. Villany meg­oldható. Érd.: Cegléd, Molnár-köz 13. Eladó! 600 n.-öl zárt- kert a Tázerdő dűlő­ben és 7 éves Wart­burg. Érdeklődni: Nagykőrös. Kossuth L. u. 77., 16 óra után. 600 n.-öl zártkert el­adó az Esed dűlőben, a Vincze-tanya előtt. Érdeklődni: Gyimesi út 3. sz, ____________ T isztelt lakovsság! Szo­bafestő és mázoló kis­ipari tevékenységem megkezdtem! Munkái­mat forgalmi adó nél­kül végzem! Cím: Szűcs János, Nagykő­rös, Bajza u. 15. Ceglédi út 5. alatti családi házat, 2 OTP- lakásra elcserélnénk, vagy készpénzért el­adnánk. Érdeklődni: 51-596 telefonon, du. 2 órától.________________ E ladó 2 és fél szobás lakás, kerttel, garázs- zsal, Nagykőrös. Ifjú­ság u. 16. alatt. Érd.: 16 óra után.________ Régi, kertes ház el­adó. Csipvár u. 45. alatt. Érdeklődni: a szomszédban lehet. Eladó! Nagykőrös IV.. Csonka u. 2. szám alatti családi ház. A Nagykőrösi Lakás­os Garázsszövetkezet azonnali belépéssel felvesz takarítónőt. Jelentkezni április 15- éig lehet személyesen Nagykörös, Deák tér 2. sz. alatt. Hétfőtől péntekig 8—15 óra kö­zött. __________ H áromszobás, fürdő­szobás családi ház el­adó. — Nagykőrös, Aulich u. 5. Érdeklőd­ni: 17 óra után. Eladó! Nagykőrös, Ta­vasa U. 12. I. 4. SZ. OTP öröklakás, más­fél szobás, gázfűtésű, plusz nagy melléképü­let. nagy garázs. Ér­deklődni a helyszínen egész nap. özv. Po- zsár Lászlóné. A Közép-magyaror­szági Tejipari Vállalat Nagykőrösi Tejüzeme felvételt hirdet kör­zetellenőri munkakör betöltésére. Felvétel­re pályázhatnak: me­zőgazdasági végzett­ségű és gépkocsi-veze­tői engedéllyel rendel­kező egyének. Fizetés megegyezés szerint. Törzskönyvezett 2 éves kuvasz kanom­mal fedezést vállalok. Vasai Zsolt. Puskás Tivadar u. 10. __ A központban kiadó két üzlethelyiség. Sza­badság tér 9. sz. alatti udvarban. Megtekint­hető a helyszínen. Ér­deklődni: levélben. Aszód. Bocskai u. 10. Deák Lászlóné. Nagykőrös, Csillag u. 11. sz. ház eladó. Ér­deklődni : Nagykőrös, Pozsonyi__u. 6. sz. E ladó háiószobabútor^ szekrény, konyhabú­tor. heverő. Nagykő­rös. Tátra u. 1. Nagykörös X.. Gyopár utca 10. számú családi ház kerttel eladó. Kis ház eladó, Nagy­kőrös, Kölcsey u. 30/E sz. alatt. Érd.: vasár­nap délután a helyszí­nen vagy az 50-933-as telefonon Pataki Imré­nél, munkaidőben. Általános iskolás tornászok A Petőfi iskolai tornacsar­nokban rendezték az általános iskolás diákolimpia városi fiú tornadöntőjét. Először a kis­dobosok ugrásban és talajon versenyeztek, majd az úttörők ezen kívül még gyűrűn mu­tatták be az előírt gyakorla­tokat. A testnevelés tagozato­sok győztek mindkét csapat­kategóriában. Néhány vitat­ható pontszámot is adtak a versenybírók. I. korcsoport (kisdobosok). Csapatversenyben: 1. Kossuth isk. (Tornyi Péter, Mészáros Gábor, Szemenyei Zsolt, Bie- lik Árpád, Rétsági Oszkár, Borzsár Sándor) 87.95: 2. Arany isk. 85,9; 3. Petőfi isk. 84,95 ponttal. Egyéni összetettben (18 fő közül): 1. Fleischmann Attila (Petőfi) 18.2; 2. Borzsár Sándor (Kossuth) 18,15; 3. Kiss Zoltán (Petőfi) 18 pont. III. korcsoport (úttörők). Csapatban: 1. Kossuth isk. (Bánóczki Péter, Bielik Sza­bolcs, Tóth Norbert. Fehér Zsolt, Kurgyis Ottó, Pap And­rás) 138,3; 2. Petőfi isk. 132,7; 3. Arany isk. 128,7; 4. Rákóczi isk. 126,1 pont. Egyéniben (24): 1. Pap 28,3; 2. Kurgyis 28; 3. Tóth 27,7 ponttal (mind kossuthosok). Százhalombatta volt a szín­helye az általános iskolás diákolimpia megyei leány tor­nadöntőjének. A B kategóriá­ban az egyesületbe nem iga­zoltak versenyeztek, de ott is erős volt a mezőny. Úttörőknél (8 csapat közül): 4. Nk. Kossuth isk. (Pozsár Mária. Bánóczki Krisztina. Both Szilvia, Pörge Rita, Her­czeg Mariann, Sáfár Erika) szép teljesítménnyel. Kisdobosoknál (7 induló): 7. Nk. Kossuth isk. Lámpalá- zasan versenyeztek. Horváth Mariann és Szűcs Julianna érdemel dicséretet. KISPÁLYÁS bajnokság INDUL A Nagykőrösi Városi Tanács V. B. művelődési, ifjúsági és sportosztálya rendezi az 1988. évi városi nyílt kispályás lab­darúgó szabadtéri bajnoksá­got. A versenyben részt ve­hetnek azok a személyek, akik nincsenek leigazolva egyesü­leti bajnokságban részt vevő labdarúgócsapathoz. (A Kini­zsi labdarúgói közül még ifjú­ságiak és serdülők sem szere­pelhetnek.) A vetélkedőre ta­vaszi—őszi, kétfordulós, kör- mérkőzéses rendszerben kerül sor. Az április 15-i, 16 órai kezdetű sorsoláson az Arany János Művelődési Központ­ban csak a nevezési lapot le­adó — amit minden résztvevő személy köteles saját kezűleg aláírni (!) — és az ezerforin­tos nevezési díjat befizető munkahelyi (lakótelepi, üze­mi) és egyéb csapatok vehet­nek részt. ELHALASZTOTTÁK Az Ifjúsági sporttelepre ter­vezett körzeti általános isko­lás 5-6. osztályos Rákóczi Ku­pa labdarúgó-villámtornát és a rákóczis lányok szabadtéri focibemutatóját az esőzés és az átázott füves talaj miatt későbbre halasztották. S. Z. ISSN 0133—2708 (Nagykoros! Kiró,!)',

Next

/
Thumbnails
Contents