Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-09 / 58. szám
wtflr « Jfttl'H 10*8. MÁRCIUS 0.; SZERDA Ipari Minisztérium—KiOSZ Munkamegbeszélés Az Ipari Minisztérium és a Kisiparosok Országos Szervezetének vezetősége kedden ■munkamegbeszélést tartott a minisztériumban. Rendszeres kapcsolataik keretében — az 1984-ben aláírt megállapodásoknak megfelelően — áttekintették az együttműködés számos fontos, időszerű kérdését. Az előző esztendő végén hazánkban több mint 157 ezer kisiparos tevékenykedett, közülük 80 ezren fő foglalkozásban. Az elmúlt években bekövetkezett fejlődést azonban — állapították meg a megbeszélés résztvevői — kedvezőtlenül érintette az 1988. január 1-jével bevezetett szabályozás. Januárban csaknem 8500 kisiparos adta vissza iparjogosítványát, és több mint 4500 szünetelteti tevékenységét. Ez elsősorban a kisebb települések lakossági ellátásában jelent gondot, mivel ezekben a helységekben gyakran eddig is csak egy szolgáltatóiparos volt. Ezért a minisztérium támogatja a KIOSZ kezdeményezését, amely szerint mindazok, akik a bizonytalansági tényezők miatt adták vissza iparjogosítványukat, külön eljárás nélkül engedélyt kaphassanak tevékenységük folytatására. A megbeszélésen elhangzott, hogy a jövőben feltétlenül indokolt a KIOSZ gazdaság- szervező tevékenységének továbbfejlesztése, az eddigi kezdeményezések, így a bankokkal kialakult együttműködés fokozása. Vita a törvényjavaslatokról (Folytatás az 1. oldalról.) A posta 1950 óta foglalkozik hírlapterjesztéssel, ez a tevékenysége azóta veszteséges. Jellemző adat, hogy 1980. és 1987. között a posta hírlapterjesztésből származó díjbevételei 8,8 százalékkal, az ezzel kapcsolatos költségei pedig 11,4 százalékkal emelkedtek. Az egy hírlapra jutó terjesztési költség 1980 óta 82 fillérről 1,68 forintra nőtt. A Magyar Posta véleménye szerint a hírlapterjesztést is üzleti vállalkozásnak kellene tekinteni. A posta szükségesnek látja egy új, többlépcsős tarifarendszer kidolgozását, amely segít megszüntetni a feszültségeket. A postai monopólium kérdéséről szólva Kertész Pál elmondta, hogy több kiadó szeretne bekapcsolódni a terjesztésbe, ám ezt a jelenlegi feltételek között a posta nem fogadhatja el, hiszen ezzel csak saját veszteségeit növelné. A külső vállalatok ugyanis olyan lapokat kívánnak terjeszteni, amelyek a postának is nyereséget hoznak. Koltai Imre (Pest m., 28. vk.) támogatta a postának azt a javaslatát, hogy a különböző lapokat eltérő díjazásért terjessze a posta. Bocz József, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke javasolta, hogy a készülő új postatörvény szerint a lapterjesztés továbbra is maradjon túlnyomó részben a posta kezében, ám esetenként más szervek, például a kiadók is kapjanak jogot a terjesztésre. Javasolta, hogy a lapterjesztés legyen önálló üzletág a postán belül. Bajnok Zsolt, a Magyar Hírlap fő- szerkesztője indítványozta, hogy a parlamenti testületekből hozzanak létre vegyes bizottságot, amely segítene komplexen kezelni és megoldani ezt az összetett kérdést. A szövetkezetekről szóló 1971. évi 3. törvény módosítását ugyancsak külön ülésen vitatta meg a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság Antal//?/ György elnökletével. A képviselőkhöz korábban eljuttatott írásos előterjesztés megállapítja: növelni kell a szövetkezetek belső autonómiáját, elsősorban az önkormányzat kérdéseiben. Ennek érdekében fel kell oldani a közérdek által nem indokolt jO' gi kötöttségeket. Elő kell se gíteni a szövetkezetek átalakulását más ágazatba tartozó vagy más formájú szövetkezetté, annak érdekében, hogy a tagok szabadabban választ hassák meg a számukra megfelelő szövetkezeti formát. A szövetkezeti tagok anyagi eszközeinek bevonása a gazdálkodásba, a termékszerkezet változtatása, a fogyasztási jellegű szövetkezeteknél pedig a szolgáltatások fejlesztése szempontjából is egyre nagyobb jelentőségűvé válik. Ezért a vagyoni kapcsolatok terén is csökkenteni szükséges a jogi előírásokat, s növelni a belső szabályozás szerepét. A vitában felszólalók több módosító indítványt tettek, amelynek nagy részét dr. Markója Imre igazságügyminiszter elfogadta. Tehénből már van, sörből majd csak lesz hasznuk Húszezer ember szedte és vitte Tihanyban üdülőközpontot építenek vitorláskikötővel, stranddal, Nasrycenkcn a kastély felújításában vesznek részt, s már megrendelték azt a két motoros hajót, amely vízi taxiként a turistákat szállítja majd a Dunán. Emellett Vácott milliókat fektetnek a szálloda kialakításába, és már folynak azok a tárgyalások, amelynek eredményeként a közeljövőben sörfőzdét és sörözőt létesítenének a tihanyi apátság mellett. Mindezt nem egy idegenforgalmi cég elképzeléseiből ragadtuk ki, hanem egy mezőgazdasági nagyüzem, az Alagi Állami Tangazdaság terveiből, amelyekről bőséges információkat kaphattak a vállalati tanács tagjai is a legutóbbi ülésükön. A vt-ülésen Göndics Lajos igazgató a tavalyi eredményeket számba véve mindjárt az első helyen azt emelte ki, hogy a tervezett 112 millió forintos nyereséggel szemben mintegy 145 milliót értek el, s ez a két esztendővel ezelőtti 103 millióhoz képest is jelentős előrelépés! S még egy összehasonlítást érdemes megemlíteni. Miközben az ipari és szolgáltató tevékenységek által hozott eredmény változatlanul valamivel több, mint 96 millió forint, az alaptevékenységből származó haszon rekordgyorsasággal nőtt, s aránya az összes nyereségen belül az 1986-os 7,7-ről 34,7 százalékra nőtt Jó volt az értékesítés A rekordokat nem csupán b kassza tartalma döntögeti, hanem számos ágazat eredményessége is. Az igazgató jogos büszkeséggel emelte ki, hogy a szántóföldi növények hozamai helyi csúcsnak számítanak, arról nem is beszélve, hogy a tangazdaság szobi kerülete által gondozott gyümölcsösökben eddig soha nem látott terméstől roskadoztak a fák ágai. A jól alkalmazott agrotechnika, a költségek kordában tartása és körültekintő értékesítés együttesen hozta a sikert, azt, hogy az Ipoly völgyében elterülő földeket felölelő kerületben az egy főre jutó nyereség 221 ezer forint, több mint háromszorosa a gazdasági átlagnak! Ebben nem kis része volt annak a húszezer vásárlónak, eki az érés idején a „Szedd és vidd!” akció keretében a gyümölcsösökben megfordult. Ám a dicséretet megérdemlik az állattenyésztésben dől gozók is. Az alagiak szarvas- marhái kevesebb abrakból állítanak elő egy liter tejet vagy húst, s a szakavatott gondozásnak köszönhetően egy-egy tehéntől tavaly átlagosan 6 ezer 373 liternyi tejet fejtek. Nem csoda hát, ha az ágazat fejlesztését tűzték ki célul. Betonelemek a vízlépcsőhöz ? Szép pénzeket hoztak a kasszába a műszaki igazgatósághoz tartozó vállalkozások is. A Superaqua üzemigazgatóság például jelentős megrendeléseket teljesített külföldön, s akadt munkája bőven a mélyépítőknek is. A korántsem teljes felsorolásból látszik, jól felhasznált szellemi és anyagi kapacitásokkal, a mozgatható tőke itt- ott kockázatos, de jövedelmező befektetésével az Alagi Állami Tangazdaság 1987-ben kimagaslóan jó évet zárt, s az adatok ismeretében Göndics Lajos a vt-ülésen bejelentette: ismét megpályázzák a tavaly is elnyert Kiváló Vállalat címet! Nem voltak nehéz helyzetben a testület tagjai, amikor arról kellett dönteniük, mire is költsék az idén a nagyüzem forintjait. Több jó lehetőség is kínálkozik, s akinek pénze van, szabadon válogathat az ajánlatok között. Az alagiak most a tihanyi üdülőközpont határidőre, tehát a nyári idényre történő befejezését tartják a legfontosabbnak, már csak azért is, mert az ott elköltött millióknak minél előbb hasznot kell hoznia. Emellett a bevezetőben már említett vállalkozásokon kívül a gödi Dunamenti Termelő- szövetkezettel közösen fenntartott Bánya Gazdasági Társulás keretein belül jelentős fejlesztésekbe kezdenek. A sóderból egy külföldi cég részvételével betonelemeket gyártanának, s szó van arról, hogy e termékeket esetleg a nagymarosi vízlépcső építkezésén is felhasználják. Tudják, terveikben meglep hetősen sok a bizonytalanság. Hogy milyen lészaz időjárás, mennyiért tudják majd értékesíteni a gyümölcsöt, ma még csak megbecsülni lehet. De azért van mire alapozni. A nyereség csökken, de... A gazdaságbeliek például úgy látják, hogy a takar mánytermesztés hozamainak emelésében az önköltségek csökkentésében vannak még tartalékaik, s biztató az is, hogy a műszaki igazgatóság a tőkés export növelésére, mélyépítő üzemigazgatóság pedig tavalyi nyereségének 15 százalékos túlteljesítésére vállalkozott. Igaz, az új szabályozás hatására az elmúlt évinél nagyobb teljesítmény ellenére a tangazdaság nyeresége csökken — a tervben 111 millió forint szerepel —, de ez lehetőséget nyújt a már elért magas termelési színvonal fenntartására, sőt a továbblépésre is. S mindez, ismerve a hazai gazdaság gondjait, bajait, nem kevés! Furucz Zoltán A társadalmi bizottság első ülése Monori-erdőn Megbízólevéllel a telephelyen Az embernek — aki nem kívülálló, mert hogyan is lehetne csupán szemlélője annak, hogy elsorvasztjuk az őserdőket, sivataggá változtatjuk a termőföldet, gázmaszkot kényszerítünk a nagyvárosok lakóira — az az érzése, hogy ezt, ami most Monori-erdőn is történik, már látta valahol. Ennek ő bizonyos értelemben ugyanolyan szereplője — egyszersmind nézője is —, mint annak a kriminek, amelyben az élő vizet pusztították, kizárólag a profit nagyságára ügyelve lelketlen nagyiparosok, s mint minden valamire való krimiben, természetesen vér is folyt. Ott. Itt erről persze szó sincs, de mégis ... Sóskúti József például, háromszor is lelöki véletlenül a táskáját az iskolapadról, a zaj kísértetiesen hasonlít a pisztolylövéshez, harmadszorra rá is szólnak: — Jóska, ne hozd már ránk a frászt! Elmosolyodunk. Sok okunk ugyan nincs rá, mert a párhuzamot egy nyugatról származó környezetszennyezési krimi és egy itthoni környezetszennyezési botrány között el lehet ugyan utasítani — hiszen társadalmunk egyik nem ritkán hangoztatott jelszava, hogy legfőbb érték az ember —, azért ebben az ügyben is jócskán akad krimikeUék: leplezve elásott vegyi anyagok, titkos térkép, elszántan nyomozó orvos, községi vezető, akire ráuszítják a kutyát... Azt már ne is mondjam, hogy a „legfőbb érték az ember” — az egészséges ember — mint gyakorlati példa, Monori-erdőn évek óta érvénytelennek látszik. Üzemi titkot nem Most viszont itt ülünk az erdei általános iskola egyik tantermében, egy viharos falugyűlés után — amelyről lapunk részletesen beszámolt —, s amelyen a település lakói megszavazták, hogy tizenöt fős társadalmi bizottság képviselje őket. Olyan emberek, akiknek rátermettségében és szavában megbíznak, akik figyelemmel kísérhetnek minden változást és változtatást az ügyben, s naprakészen juthatnak általuk információkhoz. A bizottság alakuló ülését tartja, jelen van a választókerület országgyűlési képviselője, dr. Varga János, a megyei tanácstag, dr. Szászik Károly, aki egyszersmind az MSZMP Mo- nori Városi Jogú Bizottságának képviselője, Takács Attila, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium osztályvezetője, dr. Kiss Ernő, a minisztérium budapesti igazgatóságának igazgatóhelyettese, Meleg Zoltán, a megyei tanács környezetvédelmi bizottságának titkára, dr. Bihari Ágnes, a Monori Köjál vezető főorvosa. És jelen van padtárs nélkül, a sor szélén Vilcsek László is, a Minőség Vegyipari Kisszövetkezet mo- nori-erdei telepének vezetője. Ö sokáig nem szól, később viszont bekapcsolódik a vitába, azzal a bevezetővel, hogy eredetileg egyáltalán nem akart hozzászólásra jelentkezni. Néhány tényt sorol fel, ezek tárgyilagos hangnemben is ugyanazt jelentenék a hallgatóságnak, mégis valamiféle „legjobb védekezés a támadás” hangsúlyokkal szövi át mondanivalóját. Pedig ezen a tanácskozáson már nyoma sincs a falugyűlést jellemző indulati Mérőautomaták exportra A Mikroelektronikai Vállalat Elektronikai Gyárában több éve gyártanak mérőautomatákat a nagy bonyolultságú integrált áramkörök ellenőrzéséhez. A fejlesztésük eredményeként gyorsabb, úgynevezett Icomat 125-ös mérőautomata készül. Működésére jellemző, hogy másodpercenként 20 millió funkcionális mérés elvégzésére képes. A gyár fejlesztőmérnökei már dolgoznak az új, másodpercenként 40 millió mérésre alkalmas, mérőautomata tervezésén viharoknak. Teljes az egyetértés Takács Attila és Meleg Zoltán szavaival: félretéve minden indulatot, objektiven, tárgyilagosan kezdje meg működését a társadalmi bizottság. A vita először egy levél körül bontakozik ki, amelyet dr. Illanicz György, a Monori Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára olvas fel, s amelyet a Minőség Vegyipari Kisszövetkezet vezetői írtak alá. Eszerint mindenben támogatni kívánják a társadalmi bizottság munkáját, de felsorolja, mi mindenre kell majd ügyelniük a megbízólevéllel az üzem területére lépőknek: baleset- és munkavédelmi előírásokra, nem érdeklődve a technológiáról, termékösszetételről, mindarról, ami üzemi titkot képez. Hogyhogy? — teszik fel a kérdést többen. És hogyhogy előre be kell jelenteni a látogatást? Hiszen úgy nincs értelme az egésznek. Ha nem tudhatják, milyen gyártási anyagokkal dolgozik a szövetkezet, honnan fogják tudni, mi kerül esetleg ismét a talajba, s onnan a vízbe? S ha a látogatás bejelentése esetleg éppen arra jó, hogy a bizottság megérkezéséig eltakarják a takar- gatnivalókat? A KFKI is ingyen A kérdésekből nyilvánvaló: a bizalom végleg a múlté. Vilcsek László,, a telepvezető a tanácskozás során újólag kéri; jelezzék előre a látogatást — ebbe senki nem megy bele, Takács Attila ígéretet tesz: a mi nisztérium már másnap intézkedik, hogy a szövetkezet e kitétele ne nyerjen érvényt a gyakorlatban. Be kell ugyan jelenteni az ellenőrzést — d a kapunál, s az ellenőrzésben a bizottsági tagokat nem lehet akadályozni. Vilcsek László konkrét „meghívással” is él: másnap visznek Hernádkércs- re anyagot, a szállítást a társadalmi bizottság ellenőrizheti. Bejelenti azt is, hogy megkezdték a szennyezett földterület kalodázását, betonszegéllyel is körülfogják, hogy akadályozzák az esetleges el- csorgást. A falugyűlés napján még tártak fel hulladékkal i'elt gödröt, ezzel párhuzamosan „lenyilatkoztatták" a dolgozókat: ki tud még hasonlóról? Nyolcán elmondták — aláírásukkal is igazolták —, hogy erről a gödörről még tudtak, a többieknek elásott göngyölegről, vagy vegyi anyagról egyáltalán nincs tudomása. Elmondja, hogy a felüljáróról még sok-sok földkupacot látni. Amit fólia véd, az szeny- nyezett, a többit Monorról hozatták, hogy a „környezettiszta” gödröket be tudják temet ni. Hírt hoz arról is, hogy a telep korábbi vezetője, Köves Pál ellen megindították a rendőri eljárást. Sok a nyitott, a tisztázatlan kérdés. Nagy Lászióné. Sóskúti József, Tagányi Árpád, Baranyai János, Kerekes Ferenc, Práczki István, dr. Páczi Antal bizottsági tagok sorolják, s megerősítik: ha. időben bekö vetkezett volna a vizsgálat, erre a bizottságra nem lenne most szükség. Elismerik a nem kívánatos — ámbár magyarázható — indulatokat, egyben kérik; fogják végre kézbe az illetékesek az ügyet, s intézzék. A jelenlévő illetékesek azt igyekeznek részletezni, ki-ki mit tett a maga területén a változtatásért. A Pest Megyei Tanács környezetvédelmi bizottságának titkára azt mondja el: beszámoltatták a kisszövetkezet vezetőit, ám az elhangzottakat nem fogadták el, megtették a feljelentést a megyei rendőrkapitánysághoz, s épp a napokban kaptak átiratot arról, hol tart a vizsgálat Feljelentést tettek az OKISZ- nál, annak vizsgálatát kérve, alkalmas-e a szövetkezet jelenlegi vezetősége arra, hogy a kárt felszámolja, s egyben törvényességi vizsgálatot kértek a szövetkezet vezetői tevékenységével kapcsolatosan. A napokban jelentkezett a Központi Fizikai Kutató Intézet: ingyen vesznek mintát Mono- ri-erdő vizéből, talajából és levegőjéből — most állítják össze a vizsgálati tematikát. Dr. Kiss Ernő azt mondja el: a környezetvédelmi hatóság állandóan, folyamatosan tevékenykedik a településen. Március 15-ig a hulladék teljes mennyiségének kiásásra kell kerülnie. Készül a kárelhárítási terv. A feltárás még folyik, s a szikkasztó sem került kiürítésre. Legújabban végrehajtási bírságot szabtak ki (kérdésre kiderül, hogy ez tízezer forint összegű) a szövetkezet elnöknőjére, aki a szeny- nyezett földet nem az előírt módon tároltatta. A technológiát folyamatosan ellenőrzik — most nem veszélyes a környezetre. Takács Attila arról tájékoztatja a jelenlévőket, hogy a Vituki másfél hét múlva fejezi be az összefoglaló vizsgálatokat, összegyűjtve, s együttesen értékelve valamennyi eddigi adatot. Az „összes lapot” látni kell ahhoz, hogy megválaszolható legyen például az a kérdés: milyen mértékű a környezet szennyezése? Március 15-ig elkészül a kár- elhárítási terv is. Két különböző dologról van szó az ügyben — mondja a minisztérium osztályvezetője. Egyrészt a kisszövetkezet megsértett egy minisztertanácsi rendeletet, mely szerint kötelessége lett volna a hulladékról az előírt mődon gondos- 'k-odni —' ezért megkapta a 17 és fél milliós bírságot. A Vituki vizsgálatát követően, ha bebizonyosodik a környezet- szennyezés ténye és minősége, vízszennyezési bírság következik. S minthogy nem a technológia, hanem az ezzel visszaélő ember a bűnös — „névre szóló” büntetés a megyei rendőrkapitányság nyomozásának befejezésekor, az igazságszolgáltatástól várható. A gödrökből kikerült szennyezett föld vizsgálatát a Köjál végzi, van eljárás is garantáltan ártalmatlanná tételére — ezt a kisszövetkezetnek kell elvégeztetnie. Az orvosnál bejelenthető Egymást váltva válaszol dr. Bihari Ágnes és Meleg Zoltán az ivóvizet érintő kérdésekre. Másfél millióba került a Fel- szabadulás utcai csővezeték kiépítése. A NÖMI telepéről érkező víz jó — a vezeték fertőtlenítése viszont eddig sikertelen volt, sajnálatos módon csak a NÖMI-hez legközelebbi kút jó. A vízmintavétel továbbra is ingyenes, de hogy a jövőben elkerülendők legyenek a „nálam miért nem jártak, amikor a szomszédban már voltak?” kezdetű kérdések, az a megoldás születik: dr. Páczi Antal körzeti orvos rendelőjében lehet bejelenteni a mintavételi igényt, egyúttal azt is közölve, hogy melyik hétfői nap — tudniillik a hétfő a Köjál vízmintázó napja — alkalmas a lakónak arra, hogy felkeressék? A csecsemőkút vizét folyamatosan ellenőrzik, egészséges, iható. Szóba kerül még számtalan járulékos gond, a bizottság működésével kapcsolatos konkrétum. Operatív csoportokban — ellenőrző és információs egységenként — a munka már másnap megkezdődhet, s írásunk megjelenésekor a munkatervet is bizonnyal összeállították. Az operatív csoportok hetente, a teljes bizottság havonta ül össze. Munkájához a jelenlévő vezetők segítséget ígértek. Az „alulinformáltság” szó a közeljövőben remélhetőleg már nem hangzik el a monori-erdei környezetszennyezés kapcsán. Bár maga az ügy se lett volna... Koblencz Zsuzsa
