Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-08 / 57. szám

mbhm 1988. MÁRCIUS 8., KEDD Tanácstagi beszámolók Március ,14-én 18 órakor az óvárosi Szerb klub helyiségében Csupics György, Horváth János és Ferenczi Illés, az MSZMP városi bizottságának 208-as ter­mében pedig Szíva Miklós, Bics­kei György várja választóit A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Gyakoribb a gyerekek légúti megbetegedése Vita a helyi környezetvédelemről Füstszűrőket kellene felszerelni a városban lévő minden kéményre, ugyanolyat, mint amilyen a cigarettá­kon van, akkor nem lenne káros az égéstermék az egészségre — ezt javasolták azok a nyolcadikosok, akiket Tóthné Károlyi Franciska tanít biológiára a Damjanich Utcai Általános Iskolában. A tanárnő megkérdezte ta­nítványait, mit mondjon, ha felszólal a nevükben a vá­rosi pártbizottság időszerű ideológiai és politikai kérdé­sekkel foglalkozó előadás-sorozatának múlt heti vitáján, amelyen a helyi környezetvédelem helyzetéről, fejleszté­sének feladatairól tanácskoztak az egybegyűltek. Vitaindítót dr. Kőhalmi Margit, a Pest Megyei Köjál igazgatóhelyettese, dr. Farkas Ildikó, az Országos Közegész­ségügyi Intézet főorvosa, Fe­renc zi Illés, a városi tanács elnökhelyettese, dr. Rátosi Ernő, a DKV és Tóth István, a DHV vezérigazgatója tar­tott. Lért láncban Á DKV első embere három fő kérdés köré csoportosította mondanivalóját. Elemezte a vállalat környezetre gyakorolt hatását országos, vállalaton belüli és városi viszonylatban. Elsődleges céljuk a benzin ólomtartalmának csökkentése. 1990-re szeretnék felépíteni a folyamatos, nagy mennyiségű gyártáshoz szükséges üzemet. Remélhetőleg — tette hozzá — addigra a hazai gépkocsi­állomány összetételében is né­mi javulás lesz tapasztalható. Szeretnék csökkenteni a gáz­olaj kéntartalmát, a jelenlegi 0,5 százalékról 1991-re 0,2 szá­zalékra. Ehhez persze jelen­tős összegre, 100 millió forint­ra lesz szükség, amelyből 50 milliót dollárban, 30 milliót pedig rubelben igényelnek tervükhöz. Vállalaton belül, a vízgazdálkodás terén csökken­teni kell a szennyvíz olajtar­talmát. Tervezik egy fölöző­rendszer felépítését. A talaj­vízbe úgy jut időnként olaj, hogy a 22-25 éves gyár ha­sonló korú tározói, vezetékei kilyukadnak. Ami a város le­vegőjét illeti, részben gáztü­zelésre tértek át, amelytől a kén kibocsátásának csökkené­sét várják. Az aromás anya­gok termelése teljes mérték­ben zárt láncban történik — hangsúlyozta a vezérigazgató —, a levegőbe legfeljebb a vasúti kocsik töltésénél, szál­lításnál kerülhet. Dr. Kőhalmi Margit el­mondta, 1976 óta rendszeresen mérik a városban a levegő összetételét. Általánosságban elmondható, hogy nem jelen­tős a nitrogénoxid-tartalom és a porszennyezés. Viszont 1980 óta gyakoribbá váltak a gye­rekek légúti megbetegedései. 1986. május elseje óta foly­nak a felnőttek körében vég­zett ilyen irányú felmérések, az eredmények azonban csak az év végére várhatók. Dr. Farkas Ildikó örömmel tette hozzá, hogy az NDK-ba gyógyüdülésre vitt gyerekek fél évig meg tudták őrizni helyreállt egészségüket. Ezért érdemes minél több gyermek­nek lehetővé tenni a levegő- változást, s a légúti betegség­ben szenvedők teljes körű, rendszeres, komplex kezelését. Alapítvány Ezt a célt tartalmazza egybként az a felhívás is, amely egészségmegőrző alapít­vány létrehozását szorgalmaz­za. Lehetőséget kell teremteni — írja az alapítvány — a la­kossági szűrővizsgálatok to­vábbi folytatására, kiszélesíté­sére, a tudományos háttér ki- terjesztésére. Az alapítvány A DHV-ban a közeli jövőben olyan energetikai rendszereket alakítanak ki, amelyek a korábbinál lényegesen kevesebb ká­ros anyagot juttatnak a levegőbe és a vizekbe HOL. MIKOR? Kulturális programok Történelmi hétvége lesz március 12-én, 13-án. A szín­házi társalgóban, 15-től 20 óráig nyitva áll a Pilvax ká­véház, amelynek berendezését és dekorációját a város úttö­rőinek elképzelései alapján ké­szítik el. Korabeli ételek, ita­lok a Harcsa csárda elképze­lései alapján, zene, videó, ka- mara-könyvkiállítás. 14-én, hétfőn a városi úttörőcsapa­tok ünnepi programjának megnyitója 15 órakor; fél négykor „In memóriám Pető­fi Sándor” a BMKK színját­szókörének előadása; délután 4-kor a színházteremben az Itt élned, halnod kell című szí­nes magyar film vetítése. Moziműsor. 8-án, kedden es­te 6-kor Kortárs filmklub ke­retében a Brasil című színes, feliratos angol film. 10-én, csütörtökön az Archív film­klub látogatói a Lady Ha­milton című feliratos amerikai filmet láthatják, a rendező Korda Sándor, a főszerepben Laurence Olivier. 12-én 17 órakor és 13-án 15 órakor Harc Rómáért, I—II. rész, színes szinkronizált NSZK— román film. 12-én 20 órakor a Szirmok, virágok, koszorúk cí­mű színes magyar film. 13- án, vasárnap és 14-én, hétfőn este 6-kor Mona Lisa, színes, szinkronizált angol film, csak 18 éven. felülieknek. mindenki számára nyitott, vállalatok, intézmények, ma­gánszemélyek is felajánlhat­ják hozzájárulásukat. A felhí­vás aláírója a város egyesí­tett egészségügyi intézménye. A hozzászólók közül sokan felvetették, hogy mit tehet az egyén? Megállapították, hogy sokat és sokféle módon. Pél­dául azzal, hogy mindenki a közvetlen lakókörnyezetében tegyen eleget az alapvető hi­giéniai követelményeknek. Ér­dekes színfoltja volt a tanács­kozásnak egy felszólaló, aki a biokertészet mellett tört lán­dzsát, mondván, hogy a ha­gyományos vegyszereket al­vás aláírója a város egyesí- kalmazó módszerekkel ter­mesztett növények a természe­tes anyagok helyett kemiká­liákat tartalmaznak. A köjál igazgatóhelyettese válaszában elmondta, a maguk részéről rendszeresen ellenőrzik a ter­ményeket, és amennyiben a megengedettnél több nemkí­vánatos szert tartalmaz, úgy azt kivonják a forgalomból. Példamutatóan Többen panaszkodtak arra, hogy a város szélén búrján- zik a vadkender, válasz nélkül maradt persze a kérdés, miért nem kaszálják, tartják rend­ben ezt a növényzetet, ugyanis ez a környezet védel­mének egyik módja. Helyesen állapították meg, a rendele­tek nem pótolhatják a szemé­lyes példamutatást és az egyes ember személyes meg­győződését a helyes cselek­vésről. A vita fontosságát egy szenvedélyesen hozzászóló édesanya bizonyította, aki el­mondta, mindkét kisfia légúti bántalomban szenved, szeret­né, ha mindenki csatlakozna az alapítványhoz, hogy egyre több rászoruló gyermeken le­hessen segíteni. Sok irányban keresték ezen az estén városlakók és szak­emberek a választ arra, ho­gyan lehetne a településen a környezet terhelését csökken­teni, az életkörülményeket ja­vítani. A válasz úgy hangzik: közösen! Nem múlhat az időjáráson A maszekok is felvásárolják A Pest Megyei Tanács leg­utóbbi ülésén elhangzott a százhalombattai tanácselnök interpellációja, amelynek lé­nyege, hogy az idén két napon keresztül olyan szag volt érez­hető a városban, amely felte­hetően az Állatifehérje Ta­karmányokat Előállító Válla­lat tököli üzemétől szárma­zott. Ennek kapcsán a helyi üzem igazgatója, Rózsa Mik­lós az érdekelteken kívül meghívta a Pest Megyei Kö­jál, a Környezetvédelmi In­tézet munkatársait, a Pest Megyei Tanács környezetvé­delmi titkárát, a szigetszent- miklósi pártbizottság képvi­selőit, hogy betekintést kap­hassanak az üzem munkájába. Az évi 25 ezer tonna állati hulladékból — amelyet 100 kilométeres körzetben gyűj­tenek be, részben a megyén kívüli üzemekből — fehérje­lisztet, ipari zsírt állítanak elő. A miénknél fejlettebb gazdasággal rendelkező orszá­gokban a nyersanyag feldol­gozásához hermetikus szállí­tóeszközöket, szinte emberi beavatkozás nélküli gépsoro­kat használnak. Az ATEV üzemei közel sem rendelkez­nek ilyen színvonalú beren­dezésekkel. Mégis a 70-es évektől kezdve olyan rekonst­rukciókat hajtottak végre, amelyekkel a hazai lehetősé­gekhez képest igyekeztek ele­jét venni a környezet és a levegő szennyezésére vonatko­zó panaszoknak. A jelenlé­vőknek felsorolták, hogy mészkőtornyos szagtalanítót, biofiltereket alkalmaznak, zárt technológiával dolgoznak, bio­lógiai szennyvíztisztító beren­dezéseket helyeztek üzembe. Ugyanakkor fény derült ar­ra is, hogy vannak olyan me­zőgazdasági üzemek, amelyek a környezetvédelmi berende­zések mellőzésével dolgoznak a környéken, és így nagyobb nyereséghez jutnak. Ennél a kijelentésnél Meleg Zoltán, a megyei tanács környezetvédel­mi titkára hosszasan jegyze­telt. Az üzemigazgató azt is elmondta, igazán aggodalom­ra azért van ok, mert számos vágóhíddal rendelkező mező- gazdasági szövetkezet, ahon­nan ők idáig a nyersanyagot felvásárolták, nem adja el az árut az ATEV-nek, mondván, a maszekok többét is ígérnek és ők nyilván a nagyobb be­vételt választják. Márpedig a maszek a tízszeresét is ráígé­ri. Vajon mit csinálnak a vál­lalkozók ezekkel az állati ma­radványokkal, hogyan kezelik hozzáértés és kellő berendezé­sek híján? (Talán az lehet a Négy vonal, egy labda — ez a tengő Nyáron már Siófokon Régi idők focija. Ez a ki­fejezés jutott eszembe, amikor Jencsel Bélával, a városi sportközpont igazgatójával egy versenysorozat terveiről be­szélgettünk : — Kísérleti jelleggel sze­retnénk meghirdetni az egész országban a lábtenisz vág;/ közkedveltebb nevén a láb- tengó kupát. Azért kísérlet ez, mert ha úgy látjuk, hogy elég­gé népszerűvé válik idehaza, akkor esetleg egyesületeket, szakosztályokat lehetne ala­pítani, és később bajnoki for­dulók formájában megren­dezni. — Honnan az ötlet? — A tengő egy régi játék. Azok a labdarúgóink, akikre ma nagy nosztalgiával gondo­lunk, kiegészítő sportként űz­ték az edzéseken kívül. Más­részt azért elevenítettük fel, mert sajnos az ifjúság és a kö- zépgeneráció egészségi állapo­ta igen kritikus, hogy ne mondjam, gyatra! Központi kérdés a tömegsport fejleszté­se, amelyre igen jó kezdemé­nyezések voltak. Nem mindegy a mai árak mellett, ha egy sportágat választok, mekkora anyagi áldozatot kell azért hoznom. Már akkor is pénzt kell költemem, ha mondjuk öt­ezer métert akarok futni! A lábteniszhez valóban csak egy labda kell. Mert ha kifeszítek egy spárgát két földbe dugott karó közé, van egy focilab­dám, szólok a barátomnak és lehet játszani. A fiúk egyik kedvenc sportja a lakótelepek betonjain is, háló nélkül ját­szanak, négy vonalat rajzol­nak fel kővel, és már rúgják is a labdát. Szeretnénk népszerűsíteni ezt a sportágat. Azért is, mert volt már arra példa, hogy két válogatott labdarúgót egy ama­tőr páros simán megvert. Te­hát itt egyetlen meccs sem előre lefutott. — Mikor kezdődik a soro­zat? — Március 19-én és 20-án indul a százhalombattai ver­sennyel. Helyszíni nevezéssel lehet részt venni a viadalon. Külön díjazással zajlanak majd a versenyek az ország számos városában. Remé­nyeink szerint a siófoki for­duló mozgatja meg a legtöbb embert, hiszen nyáron, július­ban, a főidqnyben szervezzük. A decemberi összetett ver­senyt háromnaposi'a tervez­zük. A végén egy show-műsort tervezünk, amely abból áll, hogy válogatott focisták kiáll­nak majd az összetett verse­nyek győzteseivel. Egyelőre keressük még a szponzorokat, akik segítenének nekünk nép­szerűsíteni ezt az újjászüle­tőben levő egyszerű játékot. megoldás kulcsa, hogy egyre többen tartanak manapság húsevő prémes állatokat — a szerk. megjegyzése.) Dr. Hídvégi Margit, a Pest Megyei Köjál telepegészség­ügyi osztályának vezetője el­mondta, 1982 óta működik Százhalombattán figyelő- szolgálat. Míg 1983-84-ben gyakoriak voltak a jelzések, 86-ban összesen kétszer, tavaly egyszer volt érezhető az orrot bántó nemkívánatos szag. Az idén viszont csak januárban három alkalommal jelezték ezt a Duna másik partján. A szakember megkérdezte, mitől lettek most ilyen gyakoriak ezek az események? Az üzem igazgatója ígéretet tett, hogy utánanéz az okoknak, s mert a köjálosok pontos dátumot mondtak, így az utólagos el­lenőrzés igen könnyű. Az igaz­gató szerint azért lehetett érezni a szagot, mert három napig olyan csapadékos volt az időjárás, hogy teherautóval nem lehetett rámenni a hulla­déktemetőhöz vezető földes útra. A résztvevők itt vitába keveredtek egymással, mert a doktornő szerint tarthatatlan ez az állapot; az időjárás függvénye, hogy a szállító­konténer hulladéka biztos helyre kerül-e vagy sem. Ró­zsa Miklós elmondta, eddig ilyen nem fordult elő, de a betonozás mindössze döntés kérdése. Ettől függetlenül az érdekelteket hamarosan írás­ban értesítik az ominózus há­rom nap vizsgálati eredmé­nyeiről. Gulyás Agnes, a Környezet- védelmi Intézet központi ál­lomásának vezetője elmondta, hogy nyáron, nagy melegben, teljes kapacitással dolgozott az üzem, s akkor ellenőrizték a biofiltereket. E szerint zárt ajtók mellett az üzemből ki­áramló szag nem érte el az engedélyezettet sem, ami azt jelenti, az üzem vezetése min­dent megtesz a levegő tiszta­ságának érdekében. Ahogy el­hangzott, a légtechnikai be­rendezéseket folyamatosan tökéletesítik. Megoldást kell még találni a víztisztítás után fennmaradó iszap kezelésére. Erre az üzemre egyébként egy kisebb város ellátására is al­kalmas víztisztító berendezés épült. — Az országnak kell a hús és exportálni is kell. A mi munkánkra szükség volt, van és jó darabig lesz is. Kevés, állandóan enyhülő környezet- szennyezés mellett — amelyet egyébként el is ismerünk — az ATEV mindig megkísérli be­építeni a lehető legújabb tech­nikát meglévő üzemeibe — mondta végezetül az igazgató. Telefonon kérdezték Miért van bútorhiány? Egyik olvasónk jelezte tele­fonon, hogy a Domus lakbe­rendezési boltban az utóbbi időben egyre szűkebb az áru­kínálat. Erről kérdeztük Lacz- kó István üzletvezető-helyet­test, aki a következőket vá-> laszol ta: — Jogos az észrevétel, azon­ban tőlünk független okok miatt alakult ki áruhiány. Az egyik ok, hogy a termelők anyaghiányra hivatkozva nem szállították, illetve szállítják le az általunk megrendelt bú­torokat. A másik, hogy a rá­kospalotai központi raktár, ahonnan importtermékeinket szerezzük be, nem tudja koordinálni a szállításokat a jelenlegi árváltozások miatt. Ezért nem érkezett meg a januári és a februári rende­lésünk sem, s ez ellen még tenni sem tudunk, mert az igénylések negyedévenként, ezen belül havi lebontásban történnek, s ebben az évben még az első időszak sem zá­rult le. A szövetkezeteket sem tudjuk kötbérezni, mert a jogszabályok alapján kilenc­tíz hónap múlva is szállíthat­ják a megrendelt terméke­ket ... Eddig az volt az általános gyakorlat, hogy az év elejére feladott rendeléseinket már az előző év novemberében, de­cemberében teljesítették. Eb­ben az évben viszont minden­képpen nehezebb lesz azok­nak, akik bútort akarnak vá­sárolni. s ez főleg a gyer­mekbútorokra lesz jellemző. Egy másik telefonáló, Nagy Béláné, aki a felnőttek esti tanfolyamán készül az érett­ségire, arra kért társai nevé­ben is, fejezzem ki köszöne- tüket a BMKK-nak, illetve a Harcsa csárda kollektívájának. Az osztály 27-én este, hajna­lig tartó rendezvényt szerve­zett, amelyre a művelődési ház ingyen bocsátotta rendel­kezésre egyik helyiségét, a csárda felszolgálói pedig fel­tálalták a résztvevők által készített ennivalót, s mind­ezért nem voltak hajlandók elfogadni borravalót. Továbbra is várjuk észrevé­teleiket, javaslataikat, pana­szaikat minden kedden 14 és 17 óra között az 55-533-as te­lefonszámon. Ifjúsági parlament Fiatalok, pedagógusok Az elmúlt héten tartotta meg ülését a városi pártbizottság tanácstermében a pedagógusok ifjúsági parlamentje. Szenve­délyes viták, a jobbító szán­dék kinyilvánítása jellemezte a rendezvényt. Nincsenek könnyű helyzetben, hiszen fia­talként sokszor a saját helyze­tük szerepel a középpontban, míg pedagógusként a felnö­vekvő generációk tudásáért kell felelősséget uselniük. Gondok vannak az értékekkel, hangzott el több felszólalás­ban, nemigen ismerik el a megszerzett ismereteket, köny- nvebben boldogul, aki nem az értelmiségi pályát választja. A gyermekek élelmezéséért Változtatni a megszokotton Havonta tartják összejöve­teleiket a gyermekek élelme­zéséért felelős vezetők, a ta­nácskozások résztvevője a vá­rosi főorvos is. A város három általános iskolája, a szakkö­zépiskola diákjai, valamint három óvoda ellátása felada­tuk. A fő gondjuk, hogy mindent megtegyenek az egészséges táplálkozásért, de a szűkös norma és a tény, hogy Száz­halombattán nem lehet barna kenyeret beszerezni, gyakran gátat szabnak ennek a törek­vésnek. Pedig az itt készített sokféle kenyeret nem csak a városban fogyasztják. A konyhai dolgozók min­dent elkövetnek annak érde­kében, hogy változatos étrend­ben, finom ételeket kapjanak a gyerekek. Sokszor előfordul, mondták az összejövetel részt­vevői, hogy amikor olyan ételt látnak, amelyet nem ismernek, hozzá sem nyúlnak. Pedig nem rossz a taktikájuk. Azt a módszert követik, hogy az új ételből a meglevő menü mellé kóstolót adnak nem kö­telező jelleggel. Ennek a mód­szernek időnként sikere van. A gyermekélelmezés alapos megszervezésének szükséges­ségét a városban bizonyítja az a tény, hogy az áremelé­sek dacára az előfizetők szá­ma nem változott. Érthető, mert a szülők a munka mel­lett nem tudják meleg étellel ellátni gyermekeiket. Az oldalt írta és fényképezte: Földes György *

Next

/
Thumbnails
Contents