Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-08 / 57. szám
1988. MÁRCIUS 8., KEDD OKISZ Elnökségi ülés Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának (OKISZ) elnöksége hétfői ülésén beszámolót hallgatott meg a népi iparművészeti tanács tevékenységéről, gazdálkodásáról, jóváhagyta a tanács 1988. évi tervét és költségvetését. Megtárgyalta az elnökség a lakossági szolgáltatások üzlet- hálózatának fejlesztésére odaítélt OKISZ-támogatások eredményeit. Ennek az akciónak a keretében 1985 és 1987 között, 3 év alatt 3194 szolgáltatóhelyet újítottak fel 700 millió forint értékben. Ebből mintegy 400 milliót az OKISZ támogatási alapjából nyújtott, jelentősen javítva a szolgáltatási hálózat helyzetét, a lakossági ellátás színvonalát. Az OKISZ elnöksége úgy döntött, lehetővé kell tenni, hogy a megyei szövetségek mellett — ahol erre igény van — önálló innovációs szervezetet hozhassanak létre. Mirelit Albertirsáról A Pest Megyei Hűtőipari Közös Vállalat albertirsai hűtöháza idén már önállóan gazdálkodik a jobb eredményesség érdekében. Feladatuk kettős, a húsipari vállalatoknak bérfagyasztást, illetve bértárolást végeznek, valamint a környező termelőszövetkezetektől, állami gazdaságoktól a felvásárolt zöldség- és gyümölcsféléket jó minőségű gyorsfagyasztott késztermékké állítják elő. A huszonnégy féle termék a belföldi piacon kívül NSZK-ba, illetve Ausztriába is eljut. A tavalyi málnaháborút átvészelték Gyümölcsbe fagyasztott valuta Ha valaki eladni akar, vásárolnia Is kell; ez a piaci élet egyik alapvető törvényszerűsége. Ehhez szervesen kapcsolódik a kormány reformprogramjának az a része, amelyik az élelmiszeripar műszaki fejlesztését serkenti. A drága, ám korszerű külhoni berendezésekért cserébe ugyanis az exportképes termékek skálája Is jócskán bővíthető, s párhuzamosan a minőség és a hatékonyság nívója is emelkedik. A ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezetnek ez különösen fontos, hiszen bevételeinek mintegy negyedét adja az élelmiszeripari ágazat. Biztos lábbal A gazdaság a dinamikus fejlesztés érdekében az elmúlt esztendőben 30 millió forint értékben bérelt gépeket dán és brit cégektől, ám ez a csomagolástechnika színvonalát növelő beruházás elsősorban a belföldi piacon érezteti hatását. Ugyancsak 1987-ben az Agrikonnal közösen tető alá hoztak egy 15 milliós bővítést, amelynek köszönhetően a termékskálát a mélyhűtött étkezési kukoricával is sikerült növelni. Ezek hatására az exportban az 50 milliós tervet több mint 20 millió forinttal túlteljesítette a hűtőház. A mélyhűtött málnával, szilvával, cseresznyével, meggyel, karfiollal, borsóval és kukoricával eddig is minden tekintetben meg voltak elégedve a külföldi kereskedők. Ennek a minőségi színvonalnak köszönhető elsősorban, hogy a közös piaci országok mezőgazdasági túltermelése ellenére ez a magyar gazdaság biztosan áll a lábán az NSZK, Hollandia és Finnország piacán. Az exportnövelő Intézkedések közt első helyen említhető, hogy a ráckevei hűtőház mellett Homokterenyén és Nagyatádon is felépítettek egy kisebb hűtőbázist, amely a termőhelyek közelében igazán jól szolgálja a piacpolitikát. A két új beruházás segítségével például a tavalyi málnaháborút is átvészelték, sikerült elegendő mennyiséget felvásárolniuk a keresett gyümölcsből. Külföldi tőkével A kifogástalan minőség és a jó termés meghatározója a jó kapcsolat is, amely a termelőüzemek és a feldolgozó, illetve fagyasztó között van. Igaz ugyan, hogy borsót és különböző gyümölcsöket az Aranykalász Termelőszövetkezet is termel mintegy 700 hektáron, de rá van utalva még jó néhány termelő alapanyagára. A szövetkezet egy 200 hektáros almaültetvénnyel is rendelkezik, amelynek terméséből a múlt évben 120 vagon ipari almát értékesítettek Ausztriá- bap, valamint 160 vagon étkezési almát adtak el Brazíliában és Csehszlovákiában. Szorosan ehhez a gyümölcshöz kapcsolódik a vezetőségnek az az elképzelése is, amelyben külföldi töke bevonásával egy feldolgozó — sűrítmény, pulp- és szárítmánykészítő — üzemet szeretnének létrehozni a közeljövőben. Ehhez az alapanyagot a helyi ültetvényekről biztosítani tudják, ám a korszerű jona-gold és idared fajtákkal beültetett területet körülbelül 50 hektárral még növelni is szeretnék. A többi gyümölcs esetében ugyancsak a területnövelés szerepel a tervek között, s eszerint a jelenlegi 400 hektárt ebben az esztendőben mintegy 550 hektárra bővítik. A helyi klíma, valamint a jól kiépített öntözőrendszer alapul szolgál ehhez, azonban a málna esetében szaporítóanyag-hiánnyal küzdenek a szakemberek. Szerencsére a telepítések mind fiatalok, tehát a közeljövőben csak minimális pótlással és bővítéssel kell számolniuk. Drasztikus leépítés A felsorolt előnyök természetesen kamatoznak, mivel a gazdaság eredményessége is igazán jónak mondható. Jelen pillanatban az újabb piacok meghódításának az a legnagyobb akadálya, hogy a külföldi kereskedők elsősorban a kisebb kiszerelésű fagyasztott gyümölcsöket keresik, hogy azokat átcsomagolás nélkül közvetlenül a boltokba szállíthassák, ám ehhez a hazai csomagolástechnika még nem eléggé fejlett. Az ágazat belső hatékonyságának növelése is elengedhetetlen, hiszen januártól jócskán megemelkedtek a költségek. A gazdaságosság érdekében az improduktív dolgozók körében drasztikus létszám- csökkentésre, ugyanakkor mintegy 200 fő fizikai munkás felvételére, vagy átcsoportosítására lehet számítani. S hogy az ágazat 230 milliós bevételi tervét sikerüljön teljesíteni, a szakemberek kidolgoztak egy új érdekeltségi rendszert, amelynek lényege, hogy a dolgozók fizetésüknek 80 százalékát vehetik csak kézhez, a többit pedig teljesítményük függvényében kapják meg. Ezzel a megoldással számolhatnak a megbízható emberi teljesítménnyel, ami manapság elengedhetetlen feltétele az eredményes gazdálkodásnak. B. Gy. A cigánysorsról Kerepestarcsán Nyissatok ajtót, emberek! A kerepestarcsal HÉV- megállóban ismerősök köszöntik egymást. Férfias kézszorítások, a hölgyeknek baráti puszi jár. Amíg a tett színhelyére indulunk, s várunk az autóbuszra, kötetlen tapasztalatcsere kezdődik. A helybelieknek feltűnik, hogy a csoportban sok a dús fekete hajú férfi, szénfeketén csillog a lányok szeme. Az utolsó nyomortelep — A cigánytelep ügyében jöttek? — sodródnak hozzánk néhányan azok, akik a régi telep felszámolását várják. — Nem. A Pest Megyei Tanács V. B. cigányügyi koordinációs bizottsága és a Hazafias Népfront megyei cigánytanácsa tartja együttes kihelyezett ülését. Megmagyarázzuk azt is, hogy az egyik állami, a másik társadalmi szervezet. Ezzel nem sokat törődnek, kalapjukat a szemükre húzva ellépnek mellőlünk. Lapunk egyik múlt évi számában írtunk már a Hazai Fésűsfonó gyáregysége mögötti állapotokról, a környék ház- tulajdonosai és a telep lakóinak konfliktusairól. A két testület tagjainak azért Tamási Istvánná — a helyi vöröskeresztes titkár, a tanács családgondozó munkatársa, a Szocialista kultúráért kitüntetett cigányklub vezetője — mégis meg akarja mutatni csak egy pillantásra ezeket a nyomortanyákat, melyek szomszédságában tovább szállítják a település szemétjét. A pozitívnak nem mondható példa láttán, a telepiek sem sokat törődnek környezetükkel. Törött lábú baba, gyerekkocsi tolókarja, s más szétdobált, már korhadó tárgyak roppannak a talpunk alatt, megszámlálhatatlan kutyafalka sunyi figyelme kíséri útun- kat, míg egyik-másik kunyhóba belépünk. Olyanba is, amelynek a főbejáratán nincs ajót, a belső szobában tíz gyerekkel élnek együtt a szülők, a vaskályha oldala lyukas, a tűz parazsa bármikor kipattanhat, hogy lángra lob- bantsa a környezetét. Kis gyűlés keletkezik az utcasarkokon. Egyéni sorsok bugyra bomlik ki. A kép láttán még a cigánysors nehéz A többletet a vízlépcsőépítés igényli A vízgazdálkodás idei tervei A vízgazdálkodási ágazat az idén mintegy 20 milliárd forintot fordíthat beruházásra, fejlesztésre, megközelítően 5 milliárddal többet, mint tavaly. A többletet elsősorban a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer fokozott építése indokolja. Az összes fejlesztés nagyobb része azonban a vízellátás, a csatornázás és a szennyvíztisztítás bővítését szolgálja. A tervek szerint a közüzemi vízművek napi teljesítményét 100 ezer köbméterrel növelik. Ennek révén a hálózatbővítéssel az országban újabb 100 ezer lakos juthat egészséges ivóvízhez. így várhatóan 90—110 olyan faluban is felváltják kifogástalan minőségű vezetékes vízzel a házi kutak vizét, ahol ez az elfogadhatónál több nitrátot vagy egyéb szennyeződést tartalmaz. Az év végére 87,5 százalékra emelkedik a közműves vízellátásban részesülő lakosok aránya. A folyókban, tavakban és a felszín alatti talajrétegekben tárolt vízkészletek minőségének fokozottabb védelmét szolgálja a csatornázás és a szennyvíztisztítás fejlesztése. Elsősorban a Balaton és a Velencei-tó körzetére, a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer hatásterületére és más fontos vízminőségvédelmi területekre koncentrálják a beruházásokat. A közüzemi szennyvíz- tisztító telepek napi teljesítményét mintegy 70 ezer köbméterre növelik. Az év végére újabb, megközelítően 100 ezer lakos, s ezzel már az összlakosság 49,7 százaléka veheti igénybe a csatornázási szolgáltatást. A közcsatorna-hálózatba bekötött lakások száma 30 ezerrel emelkedik, s a korábban bekapcsoltakkal együtt megközelíti az 1,6 milliót, a teljes állomány 40 százalékát. A csatornázás és a szennyvíz- tisztítás kiterjesztése azonban sok erőfeszítést igényel a következő években is, hiszen a .tisztítóművek teljesítménye az ivóvizet szolgáltató vízművekének egyharmadát sem éri el. A vízgazdálkodási ágazat változatlanul nagy figyelmet fordít a vízkárelhárítás feltételeinek Javítására. Az idén egyebek között 38 kilométer hosszú szakaszon magasítják és erősítik az árvédelmi töltéseket, 12 kilométer hosszú mederszakaszon folyamszabályozást végeznek, a Balaton keszthelyi öblében pedig mintegy 200 ezer köbméter iszapot kotornak ki. Fejlesztik továbbá a belvízcsatorna-hálózatot, valamint a kukorica és az ipari növények termelési programjával összehangoltan bővítik az öntöző főművek teljesítményét. A fürdők és strandok fejlesztésére viszont — a szűkös anyagi lehetőségek miatt — csak szerény mértékben kerülhet sor. A vasút a környezetvédelemért Zajos pályaudvarok Jó néhány intézkedést hozott a MÁV az elmúlt időszakban, hogy az elrobogó vonatok, a pályaudvarok' zaja, füstje kevésbé zavarja, károsítsa, szennyezze a környezetet. A vasúti korszerűsítési rekonstrukciós munkák döntő részében fontos szerepet játszanak a környezetvédelmi szempontok, az új beruházások tervezésénél pedig már eleve érvényesítik ezeket a követelményeket. Azokon a vasútvonalakon, ahol a Szerelvények 100 kilométeres óránkénti sebességgel roboghatnak, a nyílt vonali megállóhelyek peronjait fokozatosan szilárd burkolattal látják el. Így a keletkező erős légáramlás nem okozhat lég- szennyezést. A rákos—péceli vonal rekonstrukciójánál már ily módon'alakították ki az állomásokat, s tervezik ezt a hegyeshalmi vonalon is. gyermekéveit megélt tanácstagok is megdöbbentőn állnak. — Mit lehet itt tenni? — Eldózerolni az egészet — mondja valaki, s mint megtudjuk, ez lesz ebből még az idén. Erről már az autóbusz mikrofonján keresztül beszél Tamásiné, aki szerint érthető a nagy türelmetlenség, de nem könnyű elrendezni a sorsokat, hiszen a telkek és a kölcsönök kiutalásához 1 éves munkaviszonyra van szükség, de ez az a hely, ahol ma még a munkaképes férfiak 30 százaléka is tétlenül tölti a napot. Innen maradt ki legtöbb gyerek az iskolából, az óvodából. Vagyis a viszonyok konzerválták a régi életformát. Ennek ellenére ugyanúgy rendezik mindenkinek a dolgát, mint ahogy ez már megtörtént a nagyközség más részeiben, mert Kerepestarcsán majd kétezer ember tartozik a cigány népcsoporthoz. Látunk is később az autóbusz ablakából olyan modern épületeket, melyek semmiben sem különböznek a nem cigány családok házaitól. Ezek 180 ezer forintos induló kölcsönnel épültek, s később tovább fejlesztették tulajdonosaik. — Gyerünk! Igyekezzünk! Elvégre tanácskozni jöttünk — sürgeti a társaságot Vára- dy Géza, a megyei cigányügyi titkár, de még a cigányklub helyiségét is meg akarják nekünk mutatni. A boltíves pince alkalmas arra, hogy kulturált találkozási pontja legyen a szellemileg gazdagodni kívánóknak, akik aztán társaikban is igényeket ébreszthetnek. De ahogy mondják, a fűtéshez már nincs olaj, s látható, hogy a falak piszkosak, a környezet sivár, pedig egy festőbrigád akár egy nap alatt otthonossá tehetné. Növekvő feszültségek Az alacsony deszkadobogón még műsort is ad tiszteletünkre a helyi együttes, köztük Lakatos Lajosné, aki mindig szép, eredeti cigánydalokat énekel. Németh Szeréna pedig az ismert cigányköltő híressé vált versét adja elő, amely a sorok írójára mindig mély benyomást tesz. „Az értelem igény jegyében / Itt áll egy új, nagy öntudat / kincset, ó drága jutalom! / az értelem igény jegyében / akad-e vendégszeretet? / Elűzni bűnt, kizárni vétek / Nyissatok ajtót emberek /.” Innét indulunk tovább a Szilasmenti Termelőszövetkezet székházába, ahol a hivatalos köszöntők után, először Várady Géza kap szót. Mintegy összefoglaló értékelést ad a múlt évről, az idei feladatokról, mely utóbbiak terhét különösen növelik a gazdasági körülmények. Ezek viszont nem adhatnak okot a tempó alábbhagyására. — Így is elég gondunk az, mondja, hogy az MSZMP KB bennünket érintő, 1981-ben született határozatának a végrehajtása vagy tíz évet késett. A szociológiailag hátrányba került etnikum helyzetén ennyi idő alatt nem lehetett alapvetően változtatni. A hetvenes évek demográfiai robbanása tovább növeli a gondokat. Pest megyében különben is a betelepülések aránya miatt pár év alatt három, ezerrel gyarapodott, most közel 25 ezer 818 a megyei cigánylakosság lélekszáma. Több településen nőttek a feszültségek, s ezek forrása a lakáshiány, de bonyolítja a helyzetet az egy kereső családmodell is. Szóba kerültek különböző intézkedések és tervek, melyek szerint a pomázi művelődési ház 100 ezer forintos támogatással módszertani rendezvényeket vállal. A községben gyermek- és ifjúságvédelmi családsegítő központ létesült. Kilátásba helyeztek egy a Cigányok a cigányokért elnevezésű akciót, melynek keretében a tehetősebbek segítenék szegényebb sorstársaikat Szülő-nevelő fórum, esetleg cigány -népfőiskola. Ezek ma még csak elképzelések, de a megye több pontján az idén is lesz olvasótábor, Veresegyházon meg szülők és gyerekek töltik majd együtt az életmóddal kapcsolatos foglalkozásokat Tanulunk szót érteni — Az anyagi és szervezett erőket ma már megsokszorozhatjuk a HNF több mint‘fél éve megalakult cigánytanácsa színrelépésével. A testület munkatervét szintén az elmúlt napokban tartott kerepestarcsal értekezleten hagyták jóvá, s Urbán László titkár, a Budaörsi Tanács család- gondozója jelentette ki ezt, s megjegyezte, hogy míg tavaly csak 13 ezer forinttal gazdálkodtak, az idén már 136 ezret költhetnek az előzetes ígéretek alapján mozgalmukra. Kevesebb szóval, több cselek- véssél kell előbbre jutni — fogalmazta meg szinte jelszóként, s ezt a törekvést fejezték ki a bevezetőjéhez fűzött hozzászólások is. Arról csak a szünetben beszélgettünk Urbán Lászlóval, ami a fejlődés egyik legfontosabb feltétele, hogy szervezetük ne csak horizontális legyen, hanem képviselőik szószólóként, összekötő közvetítőként ott legyenek a helyi tanácsokban, a társadalmi szervezetek vezetőségeiben és üzemi testületekben. Addig is, amíg beérnek a cigánytanács olyan elképzelései, miszerint felkeresik a középiskolákban tanulókat, segítenek a tehetségeseknek a felsőfokú oktatási intézményekbe kerülni, a már most kialakuló saját értelmiség dolga e történelmi küldetés teljesítése. Erjesztője lehet az ilyen folyamatnak az is, hogy Kerepestarcsán megalakult az ország első cigány kulturális egyesülete, — Tanulunk szót érteni, a közéleti szereplést próbáljuk megszokni — mondta Urbán László. Ehhez még az is kell, ami a jövő társadalmának jól felfogott érdeke, de főként a humanista erkölcs parancsa. A -bizalom, melyet a költő így fogalmazott meg: „Nyissatok ajtót, emberek!” Kovács T. István Az Örkényi cigánysor házai. (Bagó József felvétele.)
