Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-07 / 56. szám

CEGULÉDI kJCMod A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 56. SZÁM 1988. MÁRCIUS 7., HÉTFŐ '■ 1,11 .............. f É rdemes mérlegelni Három évtized népi ellenőrként Hétfőn a népi ellenőrzés harmincadik születésnapja al­kalmából Cegléden is köszön­tik azokat az ellenőröket, akik három évtizede állnak a NEB szolgálatában. Közülük való Kancsár Antal is, aki 1958-bam a rövid életű necs-ek (népi el­lenőri csoportok) egyikében ismerkedett meg ezzel a tár­sadalmi munkával, majd ha­marosan a járási bizottsághoz került. Civilben pedig tanácsi pénzügyesként, tsz-főkönyve- 1 óként és számviteli vezető­ként dolgozott. — Képzettsége olyan mun­kakörhöz kötötte, amelyekben elkerülhetetlen az ellenőrzés. Az afféle akasztják a hóhért szituáció. — Hát azért akasztásról szó sem volt, viszont kaptam a kollégáktól néhány használha­tó ötletet. És megvolt ennek a maga humora is. Bekopogtat a népi ellenőr, megismerjük egymást. — Hát te meg mit keresel itt? —. Én vagyok a főkönyvelő. De te mit kere­sel itt? — Jöttem a főkönyve­lőt ellenőrizni. — Ha népi ellenőrként ér­kezik meg valahová, tárt ka­rokkal fogadják? — Tárt karokkal? Dehogyis. Azt sem mondhatnám, hogy el­lenségesen. Talán valami visz- szafogottsággal, zavarral, s az is csak addig tart, míg elmem mondom, hogy miért jöttünk. Nem azért, hogy föltétlenül bűnbakot keressünk, hogy föltétlenül hiányosságokat ta­láljunk, hanem azért, hogy se­gítsünk. Sokakban már maga a megnevezés — népi ellen­őr — is gátlást okoz. — Tehát nem okvetlenül ku­darc az, ha valahonnan hiba­leltár nélkül távoznak? — Ha eredmény nélkül, ér véget a vizsgálat, az talán mégis kudarc. Legalábbis lát­szólag az, hiszen valójában az ellenőrzés során egy csomó hasznos tapasztalatot is sze­rezhettünk, és adhattunk át. — A három évtized alatt előfordult-e, hogy valaki szán­dékosan akadályozta a vizsgá­lódásban? — Igen, volt ilyen, még a kezdeti időszakban. Egy tsz- f őkönyvelő mindent elköve­tett, hogy me juthassunk hoz­zá a szükséges dokumentu­mokhoz. Egy nem túl bonyo­lult trükköt alkalmazott: a kért papírok a bezárt szekrények­ben. fiókokban hevertek, a kulcsok pedig mindig éppen A lányok sem makulátlanok A hivatásos pártfogó Itt élnek közöttünk, ismer­jük őket. De munkájukról ke­veset vagy inkább semmit sem tudunk. Mit takar ez a fogalom: hivatásos pártfogó? Magyarországon 1972 óta mű­ködik hivatásos pártfogói szol­gálat. A szocialista országok közül egyedül hazánkban, nyugatnémet mintára. Mun­kájáról, hivatásáról beszélget­tünk Szabó Kálmánnal Ceg­léd és a környező községek hivatásos pártfogó felügyelő­jével. — Hogyan került kapcsolat­ba ezzel a foglalkozással? Mióta dolgozik ezen a terüle­ten? — Eredeti szakmám pedagó­gus. A bölcsészkaron végez­tem, de gyermekkorom óta ér­deklődöm a kriminalisztika iránt. Kedvet éreztem a fel­adathoz, amely első hallásra talán veszélyesnek tűnik. Már hét éve dolgozom ezen a terü­leten, egy éve Cegléden. — Hányán dolgoznak hiva­tásos pártfogóként? Egyálta­lán, mit jelent ez a két szó? — Pest megyében huszon­hármán vagyunk főállásban. Zömmel pedagógusok. Ám hogy pontos legyek: huszon­egy pedagógus és két jogász. Fiatal- vagy gyermekkorú bűn­elkövetők társadalomba való beilleszkedését segítjük elő. Ezenkívül ellenőrző tevékeny­séget folytatunk széleskörűen támaszkodva az általunk ki­épített társadalmi pártfogói hálózatra. , — Társadalmi pártfogói szolgálat? — Igen. Az évek folyamán jól szervezett pártfogói rend­szert hoztunk létre. A társa­dalmi pártfogók végzik a munka egyik legnehezebb ré­szét: ők ellenőrzik a pártfo­goltak mindennapi életét, se­gítik őket. Tevékenységükről, eredményeikről, pártfogolt- jaik viselkedéséről három­havonta tesznek nálunk jelen­tést. — Hogyan kerül egy fiatal felügyelet ala? Kik és miként ítélik meg a pártfogás szük­ségességét, s meddig tart egy ilyen „felügyelet"? — Pártfogás alá valaki bí­rósági határozat alapján ke­rül. A felügyeletnek különbö­ző formái vannak. A legeny­hébb a próbára bocsátás. Egy évre szól. Már szigorúbb a javítóintézeti nevelésre uta­lás, amikor a fiatalt szabadu­lása után — szintén egy esz­tendőre — felügyelet alá he­lyezzük. Súlyosabb esetekben a kirótt büntetés felfüggesz­tett börtönbüntetés lehet. A felfüggesztés két-hórom évre szól, addig pártfogás alatt vannak a bűnelkövetők. Bár­milyen apró szabálysértés miatt kötelesek a felfüggesz­tett büntetést letölteni. És vé­gül megemlíteném a börtön- büntetés letöltése utáni fel­ügyeletet. A fiatalkorúnknak börtönbüntetést szinte kizáró­lag élet elleni bűncselekmé­nyért, erőszakos, garázda tet­tekért szabnak ki. — Melyek a leggyakrabban előforduló bűncselekmények, amelyekért a fiatalok pártfo­gói felügyelet alá kerülnek? — Akik még nem találkoz­tak ilyen esettel, valóban ne­hezen értik meg. Gyermekko­rúaknái a kisebb — áruházi — lopások a leggyakoribbak. Ezeket nemegyszer csoporto­san . követik el. És sajnos, az sem ritka, hogy a szülők be­leegyezésével, sőt segítségé­vel történik a bűntett! A fia­talkorúaknál is sokszor for­dul elő a vagyon elleni bűn- cselekmény. Szép számmal akad garázdaságra is példa. A lányok — a pártfogoltuk 30 százalékát teszik ki — a va­gyon elleni bűnöselekménvért, és sajnos üzletszerű kéjelgé- sért állnak bíróság elé, — Kik közül kerülnek ki elsősorban a védenceik? Ez meghatározható? — Nem lehet igazából be­határolni. De tapasztalataink szerint pártfogoltjaink több­sége a rossz családi és szociá­lis körülmények között élők közül érkezik. Mintegy 40-50 százalékuk cigány. Nekik más az értékrendjük, és nagyon nehéz javítómunkánkat vé­gezni. Természetesen nem sze­retnék általánosítani. Hiszen találkoztunk már olyan fiatal­lal. akinek kifogástalanok voltak a körülményei, mégis eljárás folyt ellene. Wildanger Mercedes annál voltak, aki nem tartóz­kodott a tsz-ben. Ennek elle­nére elvégeztük a munkánkat. Nem is nagyon értettem, miért kellett a főkönyvelőnek ilyen hevesen ügyeskednie, a dolog súlyossága ezt nem. támasz­totta alá. — Próbálták-e megveszte­getni önt? — Kifejezetten megveszte­getésre nem akadt példa. De olyasmi előfordult, hogy a vizsgálati idő megrövidítésére kértek, mert valahová el kel­lett menniük. — Az indulás óta sokat vál­tozhatott a népi ellenőrzés esz­köztára. — A gazdaság és a társada­lom változott, s ez a rendele­tek örökös módosulásában is testet öltött. Márpedig annak, aki ellenőriz, jobban kell is­mernie a jogszabályokat, mint annak, akit ellenőriznek. — De azért ugye megeshet, hogy sarokba szorítják az el­lenőrt? — Hogyne, természetesen. Ha jól emlékszem, valamelyik abonyi cégnél történt, hogy az érvemet egy olyan belső ren­delkezés fölmutatásával cáfol­ták meg, ami nem jelent meg hivatalos közlönyben, a mi­nisztériumi állásfoglalás kife­jezetten arra a cégre vonat­kozott. Meghajtottam a fejem. Nem volt hiba. — Szerzett-e haragosokat? — Bár alkalom adódott bő­ven. mégsem mondanám, hogy igen. Nem törvényszerű. A megfelelő viselkedéssel, föllé­péssel sok mindent meg le­het előzni. — Lehet-e elnéző a népi el­lenőr? — Éppenséggel lehet, ha ki­sebb alaki hiányosságról van szó. De csakis akkor, ha nem szándékos a hiba és semmifé­le anyagi vonzata nincs. Ilyen­kor azt mondom: ülj le, és a szemem láttára javítsd ki. A jegyzőkönyvben pedig azt rög­zítem, hogy nem találtam hiá­nyosságot. így ugyanis jóval többet érek el, mintha erős- ködnék. Érdemes tehát, sőt kell is mérlegelni. — Hogan végződött a leg­utóbbi vizsgálata? — A sör minőségével kap­csolatban érkezett panasz. Alaposan szétnéztünk a ceg­lédi palackozóüzemben. de nem találtunk beavatkozásra okot. V. S. ABC-áruház épül a Béke téren A ceglédi Béke téren ABC-áruházat építtet a Dél-Pest Megyei Afész. Az Alszegi, a Szolnoki és a Széchenyi út találkozási pontjánál készülő üzlet nagy forgalomra számíthat. (Apáti­Tóth Sándor felvétele.) Ami árt és ami használ Eltel ég el a szalmadarázs ? A mezőgazdaság elsősorban a növénytermesztési munkák kemizálásával szennyezi a környezetet, de az állatte­nyésztés is besegít újabban. Kezdjük az utóbbival. A gazdaságoknak terhes lett a szalmabetakarítás és az al­mos állattartás (kivéve a mély almos birka- és baromfi­tartást), mert anyag-, energia- és munkaigényes tevékenység. A szalma elégetése viszont a környezetvédelmi és „népgaz­dasági” előírások szerint tilos. Tilos, hacsak ... Hacsak nem fertőzött a gabonatábla törpe kőüszöggel és szalmadarázssal. Ebben az esetben a növény- egészségügyi szemle és a szem­lét követő igazolás kiadása kö­telező feltétele a tarlóége.tésT nek. De: a növény-egészség­ügyi igazolást az üzemi nö- vényvédős adhatja ki. Megné­zem én azt az üzemi növény- yédőst, aki ha a főmezőgaz­dász tarlót akar égetni, nem adja ki a szükséges igazolást. A jogszabály ebben az esetben is csak tarlóégetést, és nem szalmaégetést engedélyez, de ki ellenőrzi ezt... Sokkal egyszerűbb egy rossz gumiabroncsot gázolajjal leön­teni, lánccal egy traktor után kötni és felgyújtani a leara­tott gabonatáblát. Utána meg a füstöt nyelni, és pár év múl­va törni a fejet, hogy ugyan mitől ment tönkre a termőta­laj. Monoron már az is meg­esett, hogy egy Rába—Steiger elégett a felgyújtott tarlón. Nyilván nem volt olcsó mulat­ság. Térjünk vissza az állattar­táshoz. Mivel szalma nincs, alom sincs. A CÁT hizlaldáját már eleve így tervezték annak idején, és ha vissza akarnák állítani az almos sertéstartást, a szükségessé váló gép és munkaerő előteremtése leg­alább tíz évre visszavetné az egész gazdaságot. így viszont a létesítés után közvetlenül felmerült a probléma, hogy a rengeteg híg trágyát hova te­gyék. De szerencsére ott a cse- mői homok, az mindent elnyel. És a trágyalé akadálytalanul fut bele az ivóvízbe. A növénytermesztés mecha­nikai talajművelési munkáit ma már vegyszerekkel helyet­tesítjük, és ugyancsak vegyi anyagokkal védjük meg növé­nyeinket a kártevőktől, kór­okozóktól. Azt tudomásul Műsoron a műholdműsor Mint arról már a közel­múltban lapunk hasábjain be­számoltunk, a város a köz­ponti nagyközösségi antenna- rendszer megvalósítását terve­zi. Ez lehetővé teszi többek között a műholdas vételt, amelynek segítségével a Sky Ej, mi a malomkő! w Nemrégiben Híd­végi Lajos hely- történeti indítta­tású cikkben szá­molt be a hajdani ceglédi malmok­ról. Fotósunk a Kertész és a Vár- konyi utca talál­kozásánál a bok­rok tövében lelte meg a képen lát­ható tárgyat, ami alighanem az egy­kori Pitli-malom firlőköve. (Apáti- TVith Sándor föl­vétele) és a Super Chanel adása is fogható. Azonkívül persze még jó néhány állomás műsorából lehet majd választani. Az En-Coop mérnök tervező-, kivitelező- és szervező gmk megbízást kapott a tervek ké­szítésére. Az elkövetkező na­pokban munkatársaik a város- központban lévő lakótelepi la­kások tulajdonosait keresik meg. Felmérik, hol lesz szükség esetleg átkábelezésre — való­színűleg a régebbi épületek­nél — és hány lakásbeli erő­sítőt kell alkalmazniuk. Ahol a belső kábelhálózat kifogás­talan, minden komplikáció nélkül, gyorsan rá lehet csat­lakoztatni a kiépülő törzská­belre. Természetesen az első ütemben a lakótelepi házak kerülnek majd sorra. Ehhez viszont valamennyi lakó je­lentkezése a feltétel. Amennyiben a tervezők el­fogadható áron kínálják a központi antennarendszer el­készítését, úgy a gmk irányí­tásával néhány héten belül el­kezdődik a konkrét megvaló­sítás. Az elképzelések szerint a kivitelezést elsősorban hely­béli szakemberekre bízzák, hogy a teljes program fel­adataihoz legyen elegendő ru­tinjuk. A lakótelepi lakásokat minden bizonnyal még ebben az évben bekapcsolják a köz­ponti antennarendszerbe. A családi házas övezetek lakói­ról sem feledkeznek meg. Eze­ken a területeken a törzská­bel kiépítése valamivel több időt vesz igénybe. De azért a műholdas vételről ezek a té­vénézők sem maradnak le. vesszük, hogy a kipermetezett vegyszerek lebomlanak előbb- utóbb, nem kerülnek teljes mennyiségben az asztalunkra. De láttam már nemegyszer, hogy a traktoros, akinek a permetezés lett volna a felada­ta, kiengedte a permetlevet az árokba, majd benyomolta a táblát, mintha permetezett volna. No és vajon mi lesz a sorsa a bekevert, de fel nem használt permetlének? A növényvédő szerek burko­latait a növényvédelmi kódex papír és nem papír csomago- lókra osztja. Az előbbit zárt égetőberendezésben szabad el­tüzelni; Az utóbbiakat- közpon­ti veszélyeshulladék-lerakóhe- lven kell tárolni. A jogszabály megszületett; a jogszabály jó, de senki nem tudja, hol van ez a lerakóhely. Lehet, hogy még nem készült el? Ki az, aki 100 .kilométer fu­varköltséget vállal üres gön­gyölegek szállításáért a mai gazdasági helyzetben? Emiatt aztán nem is követelik meg olyan szigorúan a göngyöleg elszállítását a felügyeleti szer­vek. A nyilvántartást vezetni kell. de hogy mi lesz a sorsuk a „jobbnál jobb” műanyag és vashordóknak, kannáknak, azt könnyű kitalálni. Talán ugyanezen okokra vezethető vissza a monori-erdöi környe­zetszennyezés is. A mezőgazdaságban óriási előrelépést jelentett a műtrá­gyák bevezetése. Előnyei is­mertek. olcsó volt, kiszórása egyszerű, kevesebb anyagot kellett szállítani, gyorsabban jelentkezett a hatás stb. Emi­att teljesen felhagytak a szer­ves trágyázással. Egyszer aztán elkövetkezett a nagy fordulat. Rájöttünk — egy kicsit későn —, hogy a műtrágyákkal elsavanyítjuk a talajokat, elszegényítjük a ta­lajéletet. Nem jó, tehát' jött az újabb jelszó: Vissza az istálló­trágyát! Igen ám, de honnan? Átestünk a ló másik oldalára. És ma már műtrágya nélkül nem tudunk gazdálkodni, gaz­daságosan termelni. Talajaink meg savanyodnak, de nem meszezünk, az pénzbe kerül. A mezőgazdaság a papír- gyártásnak igen jó partnere lett az állami támogatások ré­vén. Minden gazdaságunk re­mekül meglátta a lehetőséget, és gőzerővel hozzáfogott a ho­mokterületek nyárfásításához. 1975-ben homokjaink vízállá­sosak voltak úgy Csemőben, mint Cegléden. Azóta nem sok vizet kell el­vezetniük- a közben elkészült meliorációs árkoknak, amik­nek nem a víz megőrzése, ha­nem minél messzebbre szállí­tása a feladatuk. A kutakban, amikben valaha 10 méter mélységű víz volt. ma már alig csillan meg a víztükör. Fenyvesi Gábor ISSN 0133—26W (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents