Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-04 / 54. szám
1988. MÁRCIUS 4., PÉNTEK Gennagyij Geraszimov tájékoztatója Egyensúlyt — fegyverseit. k Az újságírók kérdéseire válaszolva, a Karabah-hegy- S vidéki és az azzal kapcsolatos eseményekről számolt be, s továbbá bevezetőjében néhány fontos világpolitikai ^ esemény értékelését adta csütörtöki moszkvai sajtótá- ^ jékoztatóján Gennagyij Geraszimov, a szovjet külügy- ^ minisztérium információs főosztályának vezetője. Geraszimov elmondta, hogy február 28-án az azerbajdzsánéi Szumgajtban garázda elemek felbujtására és a Korabeli-hegyvidéki eseményekről szóló rémhírek hatására zavargások robbantak ki. Ezekbe belekeveredtek ingatag személyek, akik a rémhírek hatása alá ikerültek. Bűnöző elemek a zavart kihasználva súlyos cselekményeket követtek el, amelyeknek halálos áldozatai is voltak. A rendfenntartó szervek fellépéséinek következtében helyreállt a rend, a felbujtókat és a büntetőjogi elbírálás alá eső cselekményeket elkövetőket őrizetbe vették. A helyzet ezt követően normalizálódott. Jelenleg Szumgajtban, Jerevánban, Sztyepanakertben a Karabah- Hegyvidéki Autonóm Terület székhelyén és Bakuban is normális a helyzet. Működik a tömegközlekedés és a kommunális szolgáltatások rendszere. Utalt arra, hogy Kirovábád- ban is voltak zavargások, de a nyugalom ott is helyreállt. A felvetődött kérdések megoldása érdekében Szumgajtban tartózkodik Pjotr Gyemicsev, az SZKP KB PB póttagja, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének első elnökhelyettese és Kjamran Bagirov, az Azer- biajdzsáni KP KB első titkára, akik csütörtökön megbeszéléseket folytattak a város lakóival. Kormánybizottságot is létrehoztak, amelynek elnöke Gaszan Szeidov. Geraszimov elmondta, hogy a rendfenntartó erők intézkedései érvényben vannak, ez azonban csak fenntartásoitokail azonosítható a „kijárást tilalomnak” megfelelő intézkedésekkel; Fokozott ellenőrzésről van szó. Az ügyészség folytatja a vizsgálatot az elkövetett cselekmények ügyében. Közölte, hogy a rémhírek hatására néhány Örményországban élő azerbajdzsán család rokonaihoz költözött. A két köztársaság párt- és állami szervei azonnal hozzáláttak a kérdés megvizsgálásához és megteremtették a visszatérés feltételeit, a gondot tehát megoldották, mielőtt az kibontakozott volna. A visszaköltözés folyamatban van. Elméletileg nincs kizárva a köztársaságok, területek közötti határok módosítása — mondotta Geraszimov, s emlékeztetett arra. hogy az oroszországi föderáció kebeléből Ukrajnához került a Krím-tél- sziget, tehát gyakorlati példa is akad. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ilyen kérdések alapos tanulmányozására van előzőleg szükség, a döntéseket nem szabad elhamarkodni. Ismételten megerősítette, hogy bizottságot hoztak létre az örmények kérésének megvizsgálására, de sem annak összetételéről, sem a vezetőjéről nem közölt továbbiakat. Korai még végleges kommentárt fűzni a NATO-tanács brüsszeli üléséhez — mondotta a szóvivő. A jelek szerint az ülés résztvevői fontosságának megfelelően értékelték a Washingtonban aláírt szerződést, s nagy érdeklődést tanúsítanak a nukleáris leszerelés következő lépésének, a hadászati támadófegyverek ötvenszázalékos csökkentésének előkészítése iránt. Geraszimov a továbbiakban felhívta a figyelmet a Varsói Szerződés tagállamainak az európai hagyományos fegyverek csökkentése kérdésében képviselt elvi álláspontjára: az egyensúlyhiány csak leszereléssel küszöbölhető ki. Hangsúlyozta, hogy ebből a szempontból fontos a 23 ország részvételével Bécsben folyó konzultációk mielőbbi eredményes befejezése és a konkrét tárgyalások megkezdése. Az öböl menti háború ismét kiéleződött, Irán és Irak rakétákkal lövik egymás városait. A „városok háborújával” kapcsolatban egyesek olyan látszatot keltenek, mintha a Szovjetuniónak ahhoz köze volna. (A „vád” az, hogy szovjet rakétákat vetnek be a felek.) Geraszimov kijelentette: a Szovjetunió egyik félnek sem adott el ilyen célokra használható fegyvert, nem ért egyet ezekkel a cselekményekkel. Szovjet részről mindkét felet a vitás kérdések békés rendezéséi-e szólítják fel. Március 4-én Moszkvába érkezik a Reagan elnök látogatását előkészítő csoport — jelentette be a szóvivő. A csoport kizárólag szervezési kérdésekkel — az elnök biztonságával, a programban esetleg szereplő épületek megtekintésével, a távközlés megszervezésével — foglalkozik. A csoportnak nincs joga a látogatás programjáról vagy a szóba kerülhető lényegi kérdésekről tárgyalni. Szovjet részről készek minden lehetséges módon segíteni az előkészítők munkáját. Szovjetunió—EGK Hasznos brüsszeli megbeszélések Ivan Ivanovnak, az Állami Külgazdasági Bizottság elnök- helyettesének vezetésével szovjet küldöttség tárgyalt a hét elején az EGK központjában a Szovjetunió és a gazdasági közösség kapcsolatainak fejlesztéséről — jelentették be Brüsszelben. Az EGK küldöttségét Willy de Clercq, az Európai Közösségek Bizottságának külkapcsolatokért felelős tagja vezette. A bizottság szóvivője „építőnek” nevezte a megbeszéléseket, de hozzáfűzte, hogy azon a felek lényegében csak álláspontjuk kifejtésére szorítkoztak. Közös piaci részről megerősítették — közölte a szóvivő —, hogy az EGK — általánosan alkalmazott gyakorlatának megfelelően — kétoldalú kereskedelmi megállapodásokra törekszik, mielőtt magasabb szintű gazdasági kapcsolatokat létesítene. Ülést tartott az SZKP KB Politikai Bizottsága Új lehetőségek képadatainkban Andrej Gromiko budapesti találkozói és megbeszélései — amelyeket a szívélyesség és az elvtársi megértés légköre jellemzett — azt bizonyították, hogy a Szovjetunió és Magyar- ország kölcsönösen törekszik a két ország közötti barátság és együttműködés dinamikus továbbfejlesztésére — hangsúlyozták az SZKP KB Politikai Bizottságának csütörtökön Moszkvában megtartott ülésén. A testület jóváhagyta a szovjet politikus Magyarországon tett hivatalos baráti látogatásának eredményeit, és megelégedéssel állapította meg, hogy az SZKP és az MSZMP, a Szovjetunió és Magyarország azonos módon közelíti meg a szovjet—magyar kapcsolatok és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Az ülésen rámutattak arra, hogy a Szovjetunióban zajló átalakítási folyamat és a szocialista Magyarország céljainak hasonlósága új lehetőségeket teremt a szovjet—magyar kapcsolatok átfogó fejlesztéséhez. A politikai bizottság ülésén megvitatták azokat az intézkedéseket is. amelyek a szovjet—amerikai KHR—HHR szerződés teljesítésével kapcsolatos ellenőrzés megszervezését érintik. Több olyan konkrét kérdést is áttekintettek, amelyek a szerződés értelmében — anmaik életbe lépését követően — a szovjet félre háruló kötelezettségek teljesítésének előkészítésével kapcsolatosak. Az afgán külügyminiszter genfi nyilatkozata Megállapodás a csapatkivonásról Az Abdul Vakil külügyminiszter (középen) vezette afgán küldöttség Genfben az afganisztáni—pakisztáni tárgyalásokon A genfi közvetett afganisztáni—pakisztáni tárgyalásokon megállapodás született arról, hogy a szovjet csapatok kilenc hónap alatt távoznak Afganisztánból. A kabuli vezetés hajlandó elkötelezni magát egy olyan koalíciós kormány létrehozása mellett, amely elősegíti a nemzeti megbékélést. és megfelel minden afgánnak, így a fegyveres ellenzéknek is. A pakisztáni külügyminiszter a péntek délelőtti újabb megbeszélések után hazautazik, hogy kormányával konzultáljon. Erről számolt be két tárgyalási forduló után az újságíróknak csütörtökön Genfben Abdul Vakil afgán külügyminiszter. Abdul Vakil annak a reményének adott hangot, hogy a genfi tárgyalások sikeres befejezése'hozzá fog járulni Afganisztán belső problémáinak megoldásához is. Nagy-Britannia Pártegyesülés Szervezeteik egyesítésére szavaztak a Brit Liberális Párt (LP) és a Szociáldemokrata Párt (SPD) tagjai. A csaknem egy hónapig tartó szavazási folyamat eredményét szerdán Londonban hozták nyilvánosságra. E szerint a liberálisok 87,9 százaléka, az SPD tagságának 65,3 százaléka döntött az egyesülés mellett. A fúziót David Steel, a Liberális Párt vezére javasolta. Öiórás útzárlat Burgenlandi paraszttüntetés öt órára lezárták a heiligenkreuz—rábafüzesi határátkelőhelyhez vezető utat csütörtökön' délelőtt a gazdasági helyzetük romlása ellen tüntető dél-burgenlandi parasztok. Egy harminc földművesből. álló csoport tizenkilenc traktorával reggel nem sok„S1RÄNKOZNAK és jaj- veszékelnek. Ügy tűnik, mindennél jobban rettegnek ma egy szovjet leszerelési javaslattól. Bár minden szempontból az öntudatos és ötletgazdag bizakodás lenne most a helyénvaló, tombol a zűrzavar, és a gyanúsítgatásoknak se szeri, se száma.” A Die Zeit című nyugatnémet hetilap február közepi számában láttak napvilágot e szarkasztikus sorok, amelyek a nyugat-európai kormányköröket bírálták. A lap cikkírója, aki a NATO-szolidaritás szószólója, az észak-atlanti szervezet csúcsértekezlete előtt, akkor írta le ezeket a sorokat, amikor tetőztek a nézeteltérések abban, hogy hajtsanak-e végre vagy sem egy 1983-as határozatot a hadszíntéri rakétafegyverek korszerűsítéséről. A fő frontok akkor így rajzolódtak ki: egyik oldalon az Egyesült Államok és Anglia, a másikon Nyugat-Németor- szág és Franciaország állt nézeteivel. A vita lényege az volt, hogy mit tegyen a NATO abban az új helyzetben, amely a tavaly aláírt rakétaegyezmény után keletkezett. Ez az okmány, amelyet az Egyesült Államok és a Szovjetunió vezetői írtak alá, eltávolít és megsemmisít minden 500 és 5500 kilométer hatótávolságú rakéta-nukleáris fegyvert az elkövetkező években. S így — bár ezek a rendszerek a nukleáris arzenálnak mindössze négy százalékát teszik ki — kontinensünk atomfegyvermentessé tételében mégis jelentős tételnek számítanak. Hiszen e fegyverek nagy része európai telepítésű. Olyannyira, hogy a washingtoni szerződés aláírása után, mind a NATO-nak, mind a Varsói Szerződésnek kiegészi- tő egyezményeket kellett kötnie saját kebelén belül, mert a fegyverek európai szövetségesek területein -telepítettek, s eltávolításuk ellenőrzéséhez szükséges volt az egyes tagállamok hozzájárulása is. i jii n CSUPÁN A GÜRÖGMHIÁNYIOTT Természetes volt az a bonni elképzelés — amelynek tápot adott a Varsói Szerződés konkrétan megfogalmazott javaslata is —, hogy a „kettős nullamegoldást” kövesse minél gyorsabban a harmadik, azaz az 500 kilométernél rövidebb hatótávolságú rakéta-nukleáris fegyvereket is semmisítsék meg. Akik ezt Bonnban felvetették, azzal érveltek, hogy ezek a fegyverek elsősorban az NSZK területén találhatók, már ami a NATO-t illeti, s ez annyit jelent, hogy konfliktus esetén Nyugat-Né- metország lenne az atomhadviselés fő színtere, hiszen a másik oldalon beprogramozott rövid hatótávolságú rakéták célpontjai bizonyára éppen a hasonló rendszerű fegyverek. „El akarjuk kerülni, hogy hazánk — mint a NATO előretolt állása, ahol egy konfliktus esetén a frontvonal húzódik — atomkatasztrófában semmisüljön meg — érveltek bonni tekintélyes körökben. A VITÁT kiélezte, hogy éppen most tűzték napirendre egy 1983-as, a kanadai Montebelló- ban elfogadott NATO-határo- zat megvalósítását a rövid hatótávolságú rakéta-nukleáris fegyverek korszerűsítéséről. Bonnban azzal érveltek, hogy egy ilyen döntés mostani keresztülvitele a fegyverkezési verseny új szakaszát indítja el, s tönkreteszi azokat az eredményeket, amelyeket a washingtoni szerződéssel tettek a leszerelés irányába. Bonn legerőteljesebb ellenzéke London volt. Thatcher asszony és kormányának több más tagja nemegyszer kifejtette: a közepes hatótávolságú rakéták eltávolítása után Nyugat-Euró- pában egyfajta „űr keletkezik” a nukleáris fegyvertárban. Ezt csakis úgy lehet ellensúlyozni — magyarázgat- ták —, ha a rövid hatótávolságú rakétarendszereket modernizálják. A brit kormány főként azzal próbálta indokolni ragaszkodását a NATO egy majd nyolc év előtti döntésének végrehajtásához, hogy másként összeomlik az északatlanti szerződés egész stratégiája. Ez — mint ismert — arra épül, hogy egy hagyományos fegyverekkel kezdődő konfliktus esetén a NATO- nak atomfegyvereket kell bevetnie. Erre azért volna szükség, mert a hagyományos fegyverzetben — az észak-atlanti vezetők számításai szerint — a Varsói Szerződés államainak túlsúlya van. (Közismert az is, hogy szovjet részről nemegyszer javasolták, hogy az egyenlőtlenségeket mindennemű fegyverzetben, mindkét katonai rendszer arzenáljának egészét figyelembe véve, át kell tekinteni, s kölcsönösen kell ezeket megszüntetni, oly módon, hogy alacsonyabb szinten változatlanul megmaradjon a jelenlegi katonai egyensúly.) NAGY-BRIT ANNI A egyébként azért is ragaszkodik a rövid hatótávolságú rakéták korszerűsítéséhez, mert a NA- TO-ban látszott eddigi vezető szerepét veszélyeztetve látja a kialakulóban levő francia— nyugatnémet együttműködéstől. Attól tart tehát, hogy ha Bonn és Párizs álláspontja kerekedik felül a rövidebb ható- távolságú rakéták ügyében, ez Anglia számára rendkívüli tekintélyveszteséget jelentene. Thatcher asszony így ezeket a fegyvereket „tűzfalhoz” hasonlította, amelyre múlhatatlanul szükség van, mert különben az „épület összeomlik”. A Die Zeit már említett cikkében gúnyosan szállt vitába ezzel. „A Nyugat nem emelhet tűzfalat az arra irányuló józan önvizsgálat elé, hogy milyen és hány atomfegyverre van szükség a jövőben Európában” — írta a nyugatnémet hetilap. KOHL KANCELLÁR washingtoni látogatása már előre jelezte, hogy a későbbi brüsszeli csúcson ebben az ügyben kompromisszum születik. Valóban ez is történt. A tizenhat NATO-állam csütörtökön befejeződött legmagasabb szintű tanácskozása azt jelentette, hogy a nézeteltéréseket a „szőnyeg alá söpörték”. A közös nyilatkozat hangoztatta, hogy a hagyományos fegyverzet csökkentésére kell törekedni, mégpedig oly módon, hogy a Varsói Szerződés lásson hozzá előbb egyoldalúan ehhez és vállaljon nagyobb részt ebből. Szerepel ugyancsak a rövidebb hatótávolságú rakétafegyverek modernizálásának ügye is a dokumentumban, de csak óvatos formában, a NATO „védelmi képességét növelni kívánó” intézkedések sorában, ezek közé beágyazva, anélkül hogy a „sürgősségről” — amelyet Anglia korábban annyira keresztül akart vinni — szót ejtenének. A londoni rádió egyik hírmagyarázatában az északatlanti egység demonstrálásának szánt ünnepi tűzijátékhoz hasonlította a NATO brüsszeli csúcsértekezletét. Ehhez legfeljebb annyit tehetnénk hozzá, hogy olyan tűzijáték ez, amelynek a végéről a „görögtűz elmaradt.” Azzal ugyanis, hogy a nézeteltéréseket a „szőnyeg alá söpörték”, azért ezek tovább léteznek. A „nagy észak-atlanti egységről” szóló megnyilatkozások nem képesek elleplezni a korábbi éles polémiát. Angol hírmagyarázók egyébként rámutatnak arra is, hogy szinte minden négy esztendőben törvényszerűen megismétlődik ez az észak-atlanti közjáték, ha elnökváltásra készülnek az Egyesült Államokban. Így történt ez annak idején — jegyzik meg — amikor Carter utolsó esztendejét töltötte a washingtoni Fehér Házban. Az Egyesült Államok meghatározó szerepe — hangoztatják — akkor is megkopott, s az utána következő Reagannek nem kis erőfeszítésébe telt, amíg Washington irányadó hangja újra érvényesülhetett. Vagyis: ezek szerint Nyugat-Európa ilyenkor mindig megkísérli, hogy na^ gvobb önállóságra tegyen szert a NATO-ban az Egyesült Államok rovására. MOST AZONBAN nyilván többről van szó. Reagan elnök arra készül, hogy nyár elején Moszkvába utazzon, s ott tárgyaljon további következő lépésekről, ha nem sikerül addig elérni a hadászati támadófegyverek ötvenszázalékos csökkentéséről szóló szerződéstervezet kidolgozását. Mint a mostani NATO-érte- kezlet is bizonyította: ma már nem lehet 1983-ban elhatározott fegyverkezési terveket úgy megvalósítani, mintha azóta mi sem történt volna. Ma már az új gondolkodást nem lehet olyan „tűzfal” retorikával pótolni, mint az angol kormányfő tette... kai hét óra után útzárat hozott létre a heiligenkreuzi határállomás közelében,' rifájd a blokádot délre megszüntette. Mint a tüntetők közölték, akciójukkal ki akarták fejezni elégedetlenségüket a hivatalos agrárpolitika, a külföldi mezőgazdasági termékek behozatala, a számukra kedvezőtlen árak és a nagy adóterhek miatt. A határmenti blokáddal egy időben Kismartonban (Eisens- tadt) egy másik paraszttüntetés is lezajlott. A tartományi székváros egyik terén a környékbeli szőlősgazdák röplapokat osztogattak és ingyenborral kínálták a járókelőket, hogy felhívják a figyelmet súlyos eladósodottságukra. A Burgenlandi Tartományi Parasztszövetség igazgatója elítélte az útzárlat létesítését, kijelentve, hogy ez alkalmatlan eszköz a mezőgazdaság problémáinak megoldására. Ügy vélekedett, hogy az ilyen akciókkal egyesek kétes politikai célokra akarják kihasználni a gazdák gondjait és elégedetlenségét. wCsak röviden~a Árkus István HUSSZEIN jordániai uralkodó szerdán Londonban fogadta Leonyid Zamjatyint, a Szovjetunió nagy-britanniai nagykövetét, aki átadta neki Mihail Gorbacsov üzenetét. Ennek tartalmát nem hozták nyilvánosságra. AZ AMERIKAI külügyminiszter újabb közel-keleti kőrútján szeretne találkozni a palesztinok képviselőivel, de továbbra sem hajlandó elfogadni azt, hogy a PFSZ meg- bízottaival tárgyaljon a közel- keleti válság rendezéséről Shultz ezt az NBC amerikai televíziós hálózatnak adott interjújában fejtette ki, mielőtt Brüsszelből újabb útjára indult volna. AZ ERŐSZAK nyomta rá bélyegét a csütörtöki parlamenti választási napra Bang- ladesben. Szemtanúk beszámolói szerint sok városban robbantak pokolgépek, történtek fegyveres összecsapások, lövöldözések és gyújtogatások. Nem végleges adatok alapján legkevesebb tízen életüket vesztették és több százan megsebesültek.
