Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-31 / 77. szám
4 Villan 1988. MÁRCIUS 31., CSÜTÖRTÖK Hajlandók áldozatot hozni Szerényebb tervekkel számolnak At elmúlt esztendőben a hagyományos feladatok meyett — oktatási intézmények patronálása, játszóterek, parkok felújítása — újabb tennivalók is vártak a társadalmi munkásokra. A Hazafias Népfront városi bizottságának kezdeményezésére megkezdték az akciót a szép. virágos, tiszta Szentendréért. A tanács a vállalatok, szövetkezetek, intézmények részére közművesített telket adott lakásépítéshez. Már hagyomány, hogy a gazdálkodó egységekkel minden évben február 28-ig kötik meg a szerződéseket, s márciusban értékelik az előző esztendő társadalmi munkáját. Tavaly összesen 60 millió 375 ezer forint értéket termelt a lakosság és a településen található üzemek kollektívái, örvendetes, hogy a szentendreiek hajlandók áldozni a közművezetékek építésére. A befizetések jelentősen növekedtek, ezekkel együtt 31 millió forintra rúg a lakossági értékteremtés. A szám 1985- ben 9 millió volt. Tehát itt is érvényes a tétel: az érdekeltség még a nehéz gazdasági körülmények között is megnyitja a pénztárcákat. A Pest Megyei Tanács által is ellenőrzött adatok bizonyítják, hogy az egy főre jutó társadalmi munka értéke 1977-ben 3273 forint volt. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy ebben az összegben szerepel a Mészáros Dezső által a városnak adományozott szoborpark óriási értéke, több mint 19 millió forint. Természetes, hogy ebben az esztendőben hasonló felajánlásra nem számíthatunk, Ezért az idei terv össz- teljesitésben 43 millió 700, fejenkénti elosztásban 2300 forintot irányoz elő. Ügy tűnik, ezzel (ha teljesítjük) aligha lépünk fel a dobogóra. Ki mit csinált 1987-ben? A Pest Megyei Divatcikk Ipari Vállalat szocialista brigádjai a kommunista műszak bevételét nyugdíjasaiknak ajánlották fel. Fehérvári János kisiparos villanyt szerelt mozgássérülteknek. A Dunamenti Regionális Vízmű Vállalat lakásépítési támogatást adott dolgozóinak. Az Erdészeti Gépgyártó Vállalat az izbégi iskolát és óvodát, a Budapesti Közlekedési Vállalat a Lenin úti iskola parkitáborát, a Szentendrei Építőipari Szövetkezet a Petzelt József Szakmunkásképző Intézetet, a Városgazdálkodási Vállalat a központi iskolát támogatta. Tavaly sportlétesítményekkel nem gyarapodtunk. A rendezvények lebonyolításában segített a Papíripari Vállalat szentendrei gyára, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola, a Petőfi SC, a DMRVV. A lakosság járdát készített a Martos Flóra és a Dália utcában, valamint a Vasúti villasoron. Az Irányi Dániel utKientelkedő feleletek Jöttek az öregdiákok Március 14—19—ig zajlottak a gimnáziumban a Móricz- napok. Az első napon az intézmény irodalmi színpadának tagjai a megyei diáknapon vettek részt, ahol az Apostollal szerepeltek. Az 1848—49-es polgári forradalom és szabadságharc évfordulóján jelen voltak a helyi nagygyűlésen, majd fáklyás felvonuláson, 16-án dr. Beré- nyi István tudományos főmunkatárs Kínáról tartott előadást. Másnap Farkas Ádám szobrászművész Szentendre kulturális életéről szóló eszmefuttatását hallgatták meg a diákok. Talán március 18. és 19. programja volt a legérdekesebb. Ekkor került sorra immár negyedszer a Ki tud többet Magyarországról? című vetélkedő. Igen sok diákot megmozgatott az első fordulóban írott dolgozat. A szaktanárok arra voltak kíváncsiak, taníványaik hogyan tudják indokolni a 19. századvégének hangulatát a politikai, társadalmi változások tükrében. A döntőbe tíz négytagú csapat jutott; irodalomból, történelemből, művészettörténetből és zenéből mérték ösz- sze tudásukat. A tanulók jól felkészülteknek bizonyultak, néhány egészen kiemelkedő teljesítménynek is tapsolhattak a hallgatók. A Móricz-napok programját 19-én a szerte az országból érkezett Móricz Zsigmond nevét viselő iskolák tanulóinaik találkozójával zárták. Hazánkban öt gimnázium és két szakmunkásképző intézet írta zászlajára a nagy prózaíró nevét. A vendéggyerekek megnézték Szentendrét, majd beszélgettek településünk fiataljaival. Kiosztották a képzőművészeti és irodalmi pályázatok nyerteseinek járó díjakat. Két kisújszállási és több szentendrei gyerek kapott elismerést. A képzőművészeti kategóriában a nyertesek közé került Nagy Csaba, Gáli Szabolcs, Tomity Angéla, Debre- czeni Tímea és Öradnai Judit. Délután négy órára várták oz 1959-ben végzett első évfolyam képviselőit. Az ifjú utódok előbb az Apostolból adtak elő részleteket, majd videófilmet vetítettek az iskola életéről. A találkozón részt vettek az NSZK-beli Gauting ból érkezett középiskolások is. A társalgás angolul, németül és franciául folyt. cában a KLKF dolgozói működtek közre. Út épült a Dália, a Török, a Szegfű, az Íjász, az Aszú és a Csóka utcában. A szokott recept szerint a lakosság munkával, a tanács anyaggal, a vállalatok árkedvezménnyel járultak hozzá az értékteremtéshez. Kedvező a közműfejlesztések lakossági fogadtatása. A befizetések mellett az emberek dolgoznak is. A gázhálózat bővítésében nagy lépés, hogy a Felszabadulás-lakótelepről megérkezett a gerincvezeték a Vasvári- és Füzes- park-lakótelepre. Így gázzal fűtenek már a Joanovits, az ősz, a Tél, az Aranyossi Pál és az Ungvár utcák lakói. A csatorna eljutott az Aszú, a Harmat, a Harkály, a Ma- thiász és a Kövidinka utcába. Vezetékes víz folyik a csapokból a Barackos, az ösvény, a Pipacs, a Puttony, és az Ölyv utcában. Villanyt kaptak a Költői, a Páfrány, a Petőfi, a Felhő, a Csóka utca, illetve a Tyúkos-dűlő lakói. Március 31-én, amikor ezek a sorok megjelennek, tanácsülésen adják át a 100 ezer forintos jutalmat a társadalmi munkában első helyezést elért kollektívának. Milyen feladatok várnak ránk 1988-ban? Jó lenne hat- hatósabbá tenni a környezet- védelmet. Az Egy tenyérnyi zöld akció alkalmas mozgósító eszköznek tűnik. Szükség lesz a lakosság és a közületek segítésére a várdombi műemlék templom és környékének rekonstrukciójához. Továbbra is minden erővel támogatják a közműtársulásokat. SZENTENDREI tÄiiiap A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Ösztönző telekárak A lakosság érdekében Folytatódik a magántőke be- yonása a város kereskedelmi hálózatába. A Felszabaduláslakótelepen két, a Házi Árpád út és Lukács fivérek útja találkozásánál három-négy üzlet alakítható ki. A László-te- lepi alközpontban tíz-tizenöt bolt létesíthető. Már többen jelentkeztek, de nem minden helyiség kelt még el. A városi tanácson április 15-ig várják a vállalkozókat. Továbbra is érvényes, hogy a megnyíló üzlet profiljától függően állapítják meg a telekárakat. A városi tanács — egyéb lehetősége nem lévén — úgy próbálja a lakossági érdekeket érvényesíteni, hogy támogatja az élelmiszerboltok és a hiányzó szolgáltatások gyarapítását. Az ingyentelkeket azok kapják, akik vállalják, teszem azt kis ÁBC-k nyitását! A butikokat akarók viszont, borsos árat fizetnek a földért. Túljelentkezés esetén az illetékesek rangsorolnak. Az előjelek biztatóak a leendő tulajdonosoknak. Az üzletek környékén több mint hatezer ember él, gyakorlatilag ellátatlanul. A Kőzúzó utcai egység helyén nagy raktár és kazánház állt. Ezekből az épületekből alakították ki a rendkívül kulturálttá sikeredett helyiségeket. A kilencmilliós árukészletért Klotz Sándorné boltvezető felel. A havi forgalom 3,5 millió, jobb a vártnál. A Koubek-villa titka Neve régi korok emlékét őrzi A Koubek-villa, hajdan Szentendre szélső nagy háza ízbég és a város között. Ma már elvesz a Füzespart emeletes lakásai mellett. Neve azonban őrzi a régi korok emlékét. Villanófény Elterjedt a hír a városban: az ötös óvoda épületében öregek napközijét rendezi be a város. Az okok: Szentendrén évről évre csökken az óvodások száma, az izbégi idősek otthona pedig távol fekszik a település más részeitől, s ráadásul 36 lépcsőn kell felmenni az épületbe. A szakemberek véleménye szerint azért kevés az idősek otthonát igénybe vevők száma, mert az épület elhelyezkedése kedvezőtlen. Ha másutt volna, ahol például az ötös óvoda, szívesen látogatnák. Nos, eddig a történet szokványos. Az már viszont aligha, hogy a hír hallatán harmincán aláírtak egy levelet, s elküldték az egyik országos napilapnak, bejelentvén tiltakozásukat az óvoda megszüntetése miatt. S ezt a lépést nem értem én. Miért nem keresték meg a petíciót fogalmazók a tanács valamelyik illetékesét? Kényelmetlen az ellenvélemény szemtől-szem- ben? Az évtizedek során elkopott a bizalom a vezetők, a hivatalok iránt? Végül is miben segíthet az újság, a nyilvánosság? Ezeknek megvan a maguk szerepe, amely nem téveszthető össze a hivatalokéval. Hogyan alakult ki s harapózik el egyre erőteljesebben a tollat ragadás kényszere? Nem vitatom, hogy ritkán, akut esetek megoldásában segíthet a közvélemény ereje. Az óvoda — öregek napközije ügyében azonban sokkal többet megtudhattak volna a levélírók, ha a városi tanácson érdeklődnek. Egyebek mellett azt, hogy amint egy óvodai csoport „eltűnik”, a megyei tanács azonnal visszaveszi a bért. Így, még ha akarnák sem tudnák az óvodákat gyermekek nélkül fenntartani sehol az országban. A kiürült épületek pedig minek álljanak kihasználatlanul? Az más kérdés, hogy nincs-e egyéb, jobb hasznosítási lehetőség. Azért akad „éles” vonatkozása is az óvoda „átváltozásának”. Kétségtelen, hogy a gyermeklétszám csökkenésével kevesebb óvónőre lesz szükség. Fel kell készülni arra, hogy megbecsült nevelők maradnak esetleg állás nélkül. Lehet, hogy a levélírás egyik mozgatója ez a felismerés volt? Hírek, események — Változás. A Móricz Zsig- mond kör rendezésében a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár kávéházában Boldizsár Ivánnal sorra kerülő beszélgetés nem április 25-én, hanem április 27- én délután öt órakor lesz. — Futóverseny. A 13 évesek Pest megyei mezei futóversenyén csapatban első helyet szereztek a Kossuth Lajos Katonai Főiskola atlétikai szakosztályának sportolói. A szép eredményt Ónodi Zoltán, Szabó Attila, Kikilai Ferenc, Szabó András, Verba Tamás és Mester Miklós „szállították”. — Tárgyalások. A PIK és a Budaflax vezetői hajlanak arra, hogy Szentendrén köz- ellátást javító boltokat nyissanak. Részint a magáningatlanokból kitelepített üzletek profilját folytatnák, részben új szolgáltatásokat (méteráru) honosítanának meg. — Nem zavar. Megvizsgálták a rózsakerti lakók panaszát, mely szerint a Sport étterem zenéje zavarja éjszakai nyugalmukat. A tanács ellenőrzési csoportjának tagjai azt állapították meg, hogy a zene nem hallható a környéken. Ennek ellenére az üzlet vezetője a hangfalakat kisebb teljesítményűre cseréli és hangfogó függönyöket szereltet fel. — Átszámozzák, összevisz- sza voltak a számok a Szabadságforrás út házain. Az illetékesek befejezték az új- raszámozást. Akik erről megkapják az értesítést, szíveskedjenek bemenni a városi tanács hatósági osztályára, hogy a személyi igazolványukba beírhassák az új lakcímüket. — Új szakma. Régi álmuk valósul meg a szentendreieknek 1988. szeptember elsejétől. Ugyanis a váci 23-as Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet kihelyezett osztályaként városunk 227-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézetében indul a bolti eladók képzése. Az osztályba várhatóan 30 gyereket vesznek fel. Az oktatáshoz minden feltétel adott. Felkérték azokat a külső óraadókat, akik az új tárgyakat tanítják szeptembertől. Szentendre város jelentős turizmusa miatt bevezetik az iskolában a német nyelv oktatását. — Hibaigazítás. A múlt heti számunkban tévesen az jelent meg, hogy a tanács végrehajtó bizottsága Tegzes Lászlót érdemei elismerése mellett felmentette a városüzemeltetési osztály vezetése alól, helyette dr. Bíró Zoltánt kinevezte. Helyesen: a vb ajánlja a tanácstestületnek, hogy Tegzes Lászlót érdemei elismerése mellett mentse fel a városüzemeltetési osztály vezetése alól, s helyette dr. Bíró Zoltánt bízza meg. Az oldalt összeállította: Vicsotka Mihály AMIKOR 1971-ben Szentendrére jöttem és az ízbég felé épülő OTP-házaikat szerettem volna megnézni, így igazított útba egy helybeli lakos: a Lenin úton forduljon jobbra a Koubek-villa után. Idegenként kellett eligazodnom a városban. Az akkor már álló, egyemeletes KISZ- lakótelep házaitól eltekintve a régi Szentendrén sétáltam végig. A múlt század végén a város a mai 11-es műútnál véget ért. Az izbégi templomig az úton csak kertek, fák álltak. Az itt épülő első nagyobb házat villának hívták a helybeliek, de így nevezte maga az építő is. Névtábláján is ott állt a falon, mígnem az építkezések, átalakítások nyomán a táblát elrejtette a vakolat. Koubek Ferenc 1839-ben született a cseh-morva Sezemi- cében ott, „ahol mindenki suszter volt.” Az Osztrák—Magyar Monarchia katonájaként Budára kerülő fiatalember figyelmesen nézett szét a várban és a piacon. És látta, hogy itt nagy szükség van cipészre. Egyelőre hazament és Sezemi- cében feleségül vette Plehacek Veronikát. Fia, József, 1863- ban született. A hároméves gyermekkel aztán útra keltek Magyarországra, és Szentendrén telepedtek le 1866-ban. Koubek Ferenc hamarosan építeni kezdte házát az Izbégi úton. A többszobás, kertes ház tágas, szép otthona lett a szorgalmas suszternek és máig az a leszármazottaknak. A tevékeny cipészmester, aki a városban is aktívan dolgozott, fiának, Józsefnek is jó szakmát adott a kezébe. AZ ÁCS József sok munkát talált a monarchia területén. Felesége halála után egy gyermekkel még hazaszaladt Sezemicébe, és onnan elhozta új feleségnek a rokon Koubek Anasztáziát. 1901-ben kötöttek házasságot Becsben, de visz- szajöttek Szentendrére. Innen a családi villából azonban újra útnak indult Koubek József az építkezésekhez. Az ácsmestert különösen a hídépítések érdekelték. Ott volt Trencsénben, amikor vasútépítésbe kezdtek. József a viaduktépítés munkáit vezette. Ütjára feleségét is elvitte magával, aki a kantinban dolgozott. így született Szentendrétől távol, Hajasdon 1903- ban Koubek Stefánia. A kislány itthoni keresztelőjén készült képen már a ma is álló, szép új vaskerítés mellett látjuk a családot. Koubek József eljutott a magyar hidak építéséhez is. Az immár négy gyermek élvezettel hallgatta, amint a papa az ország legkorszerűbb szerkezeti megoldásokkal épített hídjának, az Erzsébet hídnak, majd a Petőfi hídnak az építéséről mesélt. A hídépítéseknél sok mesterre, iparosra volt szükség. De itt helyben is dolgozott Koubek József. A Lajos-forrási úton a Dömörka- punál volt művezető. Szorgalmas munkájának gyümölcse be is érett. Hamarosan az övéké volt a föld, a telkek nagy része egészen az izbégi templomig. S amikör Stefánia zongorázni kezdett tanulni és kérte apját, menjen el a tanárnőhöz meghallgatni a játékát, mire hazaért, otthon egy zongora várta. A papa inkább vett egyet, hogy rögtön hallhassa, mit tud már a lánya. A suszter édesapa szerint a pénz a bankban van a legjobb helyen. Gyűlt is szépen, de végül elvitte a hadikölcsön. Ahogyan a háború Józsefet és a negyedik gyermeket is. A Koubek család Sezemicéről szétszóródott a világba. Élnek Koubekek Amerikában, Bécs- ben, Linzben, Prágában. Volt közöttük, aki Csehszlovákiái képviselte az ENSZ-ben. A Szentendrén maradt család egységét és iratait Stefánia őrizte haláláig, 1986-ig. Olga lánya aztán átadta azokat Pismányban lakó bátyjának. Kümmert Sándornak. A telekvásárlási adásvételt rögzítő hiteles kiadványokkal, a csehszlovák rokonokkal együtt összeállított családfával, fényképekkel együtt tekintélyes gyűjteményt őriz Kümmert Sándor. A VÁROS gazdag, kereskedőinek barokk és rokokó házai mellett a Koubek-villát nem említik a szentendrei útikönyvek. Ma az erre is erősen terjeszkedő város többszintes házai mellett szerényen bújik meg az épület a Lenin út 29. szóm alatt. A neve azonban őrzi a szorgalmas kézművesmester emlékét és a régi város történetét. Szöveg és fotó: Fethő Németh Erika ....................-....... ■" 'r B ecses a fillér is Csavar, anya és alátét Lassan egy év telik el a Csavaripari Vállalat 2-es számú szakboltjának megnyitása óta. Tény, hogy árukészlete speciális, messze a környéken nincs hasonló profilú üzlet. Furcsa módon vásárolnak itt az emberek. Sokan nem tudják a nevét annak, amit keresnek. Magyarázzák, mutatják mire lenne szükségük. Aztán az eladóval közösen kitalálják, mire is gondoltak. Ezután jön a kétely; megfelelő alakú, nagyságú, erősségű-e a csavar, az anya, az alátét, s egyéb apróság? Érdekesek a kért mennyiségek is. Az egyik ember két csavárt, a másik hat alátétet, a vállalati anyagbeszerző ötvenezer darabot visz — ki két forintot fizet, ki ezreket. Bizony nehéz „összerakosgatni” a 3.5 milliós forgalmat. Hiánycikkek itt is vannak. Jelenleg nincs hatlapú csavar, hatos és nyolcas anya. Az előbbiből sárgarézből készültet tudnának adni — akár ezerszámra —. de annak az ára igen borsos. A Csavaripari Vállalat elképzelése bevált. Jelenleg a Szentendréin kívül még egy boltja van, Budapesten. A kiskereskedelmi forgalom nagysága nem vetekszik „nagy" testvéreivel, de hát manapság a fillpr is hPCSftS.