Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-25 / 72. szám

1988. MÁRCIUS 25., PÉNTEK Végei ért a washingtoni külügyminiszteri tanácskozás Bizonyos haladás több kérdésben A két miniszter megállapo­dott abban, hogy folytatja az előkészítő munkát. Shultz amerikai külügyminiszter áp­rilis 21—25. között látogat el Moszkvába, s a miniszterek május közepén még egy meg­beszélést tartanak a csúcsta­lálkozó részletes előkészítésé­re. Hatékony ellenőrzés X TASZSZ hírügynökség csütörtökön ismertette az Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter washingtoni látogatása befejeztével elfo­gadott szovjet—amerikai kö­zös közleményt. A dokumentum szerint Eduard Sevardnadze és George Shultz amerikai kül­ügyminiszter tárgyalásain kü­lönös hangsúlyt fektettek azoknak a megállapodásoknak a végrehajtására, amelyek a washingtoni szovjet—amerikai csúcstalálkozó végén kiadott közös közleményben szerepel­nek, illetve amelyeket az amerikai külügyminiszter feb­ruári moszkvai látogatása so­rán értek el. Mindkét fél nagy munkát végzett, és több kérdésben bizonyos haladást értek el, de még lényegesen nagyobb előrelépésre van szükség. A felek kölcsönös kívánsá­gának megfelelően a külügy­miniszterek megbeszélése az emberi jogokról és humanitá­rius kérdésekről folytatott nyílt, tárgyszerű véleménycse­rével kezdődött. E kérdések megvitatását szakértői szinten folytatni fogják. Eduard Sevardnadze és George Shultz, valamint ve­zető szakértőik részletesen megvitatták a fegyverzetek korlátozásával és csökkenté­sével kapcsolatos kérdéseket. Megerősítették — a wa­shingtoni csúcstalálkozón el­fogadott közös közleményben is szereplő szilárd kötelezett­ségvállalást —, hogy komoly erőfeszítéseket tesznek a ha­dászati támadó/ egy verek kor­látozásáról és csökkentéséről szóló megállapodás és minden ezzel kapcsolatos dokumen­tum kidolgozásának lehető legrövidebb időn belüli befe­jezése érdekében, lehetőleg úgy, hogy azt a következő csúcstalálkozón aláírhassák. Megbízás Cenfbe A miniszterek folytatták a szerződéssel kapcsolatos, még megoldatlan kulcskérdések át­tekintését és megvitattak több, mindkét fél érdeklődé­sére számot tartó problémát. Eduard Sevardnadze és George Shultz megvitatta a nukleáris és űrfegyverzetekről folyó tárgyalásokon kialakult helyzetet, összhangban az ABM-szerződés betartásának kérdéseivel, a washingtoni csúcstalálkozón elért megálla­podások szellemében. Megbíz­ták a genfi tárgyalásokon részt vevő szovjet és ameri­kai küldöttséget, hogy az SZKP KB főtitkára és az amerikai elnök 1987. decem­ber 10-ei közös közleményé­ben található megfogalmazá­sokra támaszkodva gyorsítsák meg a közös megállapodás­tervezet előkészítését. Ez elő­segíti, hogy a még megoldat­lan kérdéseket a külügymi­niszterek következő moszkvai találkozóján megvitathassák. Megállapították, hogy hala­dást értek el a nukleáris ki sérletek kérdéseivel kapcso­latos szovjet—amerikai teljes körű, szakaszos tárgyalásokon és megerősítették eltökéltsé güket a tárgyalásokra adott egyeztetett mandátumok meg­valósítására. Mindezek fényében megbí­zást adtak a genfi küldöttsé­geknek : Lehetőleg minél hamarabb dolgozzanak ki és hajtsanak végre közös ellenőrzési kísér­letet a miniszterek 1987. de­cember 9-i közleményével összhangban; A miniszterek áprilisi ta­lálkozójáig dolgozzák ki a közös ellenőrzési kísérlet rész­letes tervét és időrendjét; — a közös ellenőrzési kísérlet időpontjára készítsenek elő közös jegyzökönyvtervezetet a föld alatti nukleáris robban­tások korlátozásáról szóló szerződéshez, amelynek végső egyeztetésére a közös kísérlet végrehajtása és elemzése nyo­mán kerül sor; Gyorsítsák meg a békés cé­lú nukleáris robbantásokra vonatkozó szerződés kapcsán az ellenőrzési kérdésekkel összefüggő munkát. Eduard Sevardnadze és George Shultz részt vett a nukleáris kockázat csökkenté­se céljából létrehozott wa­shingtoni és moszkvai köz­pont közötti kapcsolatterem­tési kísérleten. A központok létrehozásáról 1987. szeptem­ber 15-én kötöttek megálla­podást. A felek elmélyült elemzés­nek vetették alá a regionális problémákat. Megerősítették: a szovjet—amerikai párbeszéd célja e kérdések kapcsán az, hogy segítsenek a regionális konfliktusban érintett felek­nek békés megoldást találni, amely szavatolja függetlensé­güket, szabadságukat és biz­tonságukat. Ilyen szemszögből vizsgálták meg az Afganisz­tán és Kambodzsa körüli, a közép-amerikai, a közel-ke­leti, az Afrika déli részén és a Koreai-félszigeten kialakult helyzetet és az iraki—iráni konfliktust. E kérdésekkel kapcsolatban folytatják a kon­zultációkat. A miniszterek áttekintették' a Szovjetunió és az Egyesült Államok kétoldalú együttmű­ködésének szélesítését célzó lépéseket. Megállapodtak, hogy a szov­jet—amerikai kapcsolatok szé­les körének megvitatása és a moszkvai csúcstalálkozó ered­ményes előkészítése céljából április 21—25-én ismét talál­koznak Moszkvában, majd még egy találkozót tartanak május közepén. Kettő akarat Eduard Sevardnadze szer­dán éjjel elutazott Washing­tonból. Elutazása előtt sajtó- konferencián válaszolt az új­ságírók kérdéseire. Sajtókon­ferenciáján megismételte: bár nincs biztosíték arra, hogy a moszkvai csúcstalálkozón alá­írhatják a megállapodást a hadászati támadófegyverek öt­venszázalékos csökkentéséről, a lehetőség nyitva áll erre. Ha a Szovjetunió és az Egye­sült Államok, a két ország tárgyalóküldöttsége, szakértő­je, minden küldötte kellő po­litikai akaratot tanúsít, ezt a szerződést elő lehet készíteni az aláírásra — jelentette ki. Sajtóértekezleten George Shultz amerikai külügymi­niszter hasznosnak és tárgy­szerűnek minősítette szovjet kollégájával folytatott beható tárgyalásait, amelyek a máso­dik nap végén az előirányzott 1-2 óra helyett 6 óráig tartot­tak. Amint Shultz külön tar­tott sajtóértekezletén közölte, mind áprilisban, mind május­ban ismét találkozik Sevard- nadzéval a csúcstalálkozó előkészítésére. A Fehér Ház csütörtökön hivatalosan is megerősítette, hogy Reagan elnök, úton a moszkvai csúcstalálkozóra, egy­napos megállót tart Helsinki­ben, és a finn fővárosban be­szédet is szándékozik monda­ni. Moszkvából hazafelé utaz- tában pedig Londonban tart rövid megállót, ahol Margaret Thatcher miniszterelnökkel tanácskozik, s esetleg beszé­det mond az angol parlament­ben is. Huszonhármak Újabb megegyezés Űjabb megegyezés jött létre a Varsói Szerződés és a NATO 23 tagállamának a bé­csi utótalálkozóval párhuza­mosan folyó konzultációin, amelyek során csütörtökön tartották az osztrák főváros­ban a húsvéti szünet előtti utolsó ülést. A „huszonhár­mak” képviselői ezúttal elfo­gadták az európai fegyveres erők és hagyományos fegy­verset csökkentéséről terve­zett tárgyalások mandátumá­nak az ellenőrzésre és az in­formációcserére vonatkozó rendelkezéseit. Kína Hivatalos látogatás Csao Ce-jang, a Kínai Kom­munista Párt KB főtitkára csütörtökön Pekingben fogad­ta Vasil Bilakot. Csehszlová­kia Kommunista Pártja KB Elnökségének tagja, a KB tit­kára hivatalos látogatáson tartózkodik a kínai főváros­ban. A megbeszélések homlok­terében a kétoldalú kapcsola­tok és az időszerű nemzetkö­zi kérdések álltak. Megválasztják az országos kolhoztanács tagjait Lendület kell a fejlődéshez A moszkvai Kreml kongresszusi palotájában csütörtökön folytatta munkáját a IV. szovjet kolhozkongresszus. A szer­dán kezdődött tanácskozás munkájában magyar küldöttség Is részt vett Szabó Istvánnak, az MSZMP PB tagjának, a TOT elnökének vezetésével. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a kongresszus első munkanapján terjedelmes beszédben elemezte a Szovjet­unióban zajló átalakítás eddi­gi eredményeit, a szövetkezeti mozgalom helyzetét. A szö­vetkezetek fejlődésének jövő­jét felvázolva emlékeztetett a történelmi gyökerekre, más szocialista országok tapaszta­lataira, s a szövetkezeti moz­galom gyorsabb fejlődését szorgalmazta. A kolhozok munkáját érté­kelve kiemelte az eredménye­ket, de megállapította, hogy az eddigi sikerek még nem elegendők az áttöréshez. A mezőgazdaság feladatai között említette, hogy a következő ötéves tervidőszakban el kell érni a 260—280 millió tonnás évi gabonatermelési átlagot. A kongresszusi beszámolót Ivan Kuhar, a Szovjet Kolho­zok Szövetségi Tanácsának elnöke terjesztette elő: ismer­Brüsszeli közös közlemény Hazánk és az EGK kapcsolata A Közös Piac bizottsága szeretné a következő hetek­ben eredményesen befejezni a Magyarországgal kötendő ke­reskedelmi és gazdasági együttműködési egyezményről folyó tárgyalásokat, hogy az egyezménytervezetet április­ban a külügyminiszterek ta­nácsa elé terjeszthesse. A tag­országok külügyminiszterei is aláhúzták ennek fontosságát. Brüsszelben hivatalos közle­ményt adtak ki a külügymi­niszterek tanácsának üléséről, amelyet Hans-Dietrich Gen­scher nyugatnémet külügymi­niszter, soros elnök vezetésé­vel március 22-én tartottak Brüsszelben. Az ülésen Willy de Clercq, az EGK-bizottság nemzetközi kapcsolatokért és külkereskedelemért felelős tagja tájékoztatást adott a külügyminisztereknek a Közös Piac és Magyarország közötti kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezmény megkötéséről folyó tárgyalá­sok állásáról. tette a mezőgazdasági szövet­kezetek által eddig elért ered-' ményeket, s felvázolta a kol-' hozok feladatait a termelés hatékonyságának és az élelmi - szer-termelésnek, a növelésé­ben. A csaknem 27 ezer kolhoz 12 milliós tagságát képviselő küldöttek szerdán folytatták a vitát a szövetkezeti törvény tervezetéről, illetve a kolhoz- mintaalapszabályzat megvál­toztatásáról, és a falu fejlődé­sének meggyorsításáról. A kongresszus pénteken fejezi be munkáját határozatok el­fogadásával és az országos kolhoztanács tagjainak meg­választásával. Kolhozkongresszust, amelyet legutóbb csaknem 20 éve tar­tottak, ezentúl legalább öt­évente hívnak össze. A szovjet kolhozok IV. kongresszusán csütörtökön két készülő okmányról: az új szö­vetkezeti törvényről és a kol­hozok új alapszabályzatáról volt szó. A vitában az a véle­mény alakult ki, hogy a tör* vénytervezetben a kolhozok jogi önállóságát korlátozó cikkelyek vannak, s ezeket fe­lül kell vizsgálni. Az új alapszabályt maguk a szövetkezetek állították össze, ennek ellenére a felszólalók ebben is szükségesnek látják a megfogalmazások pontosítá­sát. A kongresszus pénteken folytatja, majd befejezi mun­káját. Aquino—Rogacsov véleménycsere Manilában Diplomáciai törekvések A Szovjetunió és a Fülöp- szigetek kapcsolatairól cserélt véleményt csütörtökön Mani­lában Corazón Aquino Fülöp- szigeteki elnök és Igor Roga­csov, szovjet külügyminiszter­helyettes. PÁRIZSBAN kedden befe­jeződött a találgatások idősza­ka. Francois Mitterrand a te­levízió híradójának vezetőjé­vel beszélgetve bejelentette, hogy ismét megpályázza a köztársasági elnök újabb hét esztendőre szóló tisztségét. Alig egy hónappal az első vá­lasztási forduló előtt nyilatko­zott így a jelenleg is hivatal­ban lévő államfő, holott a legmagasabb állami tisztség elnyeréséért már hetekkel ez­előtt megkezdődött a versen­gés Franciaországban. Jobb szó híján, inkább csak árnyékbokszolásnak lehetne nevezni azt, ami eddig folyt a Szajna-parti nagyváros po­litikai erői között. A jobbol­dal — bár számított arra, hogy Mitterrand ismét szorí- tóba lép — elsősorban a bel­ső torzsalkodásokra, a nyílt és alig leplezett ellenségeskedé­sekre fordította energiája nagy részét, míg a baloldal sokkal óvatosabbnak bizo­nyult. Bírálatok persze balról is gyakran érik, érték a jelen­legi elnököt, különösen a kommunista párt részéről. Az FKP vezetői elsősorban a szo­ciális vívmányok Háttér MITTERRAND ISMÉT RINCBE SZÁLL sóért, az Egyesült Államok kai való szoros kapcsolatok kiépítéséért, az úgynevezett ,.nemzetekfelettiségre” irá­nyuló politikáért értékelik ne­gatívan az elnök politikáját. Kétségtelen, hogy a francia szocialisták 1981-es győzelme óta alaposan megváltozott az egykor harcos, a kommunis­tákkal Is egy barrikádra lé­pő Mitterrand. A baloldali egység megteremtése, a közös kormányzati program kidolgo­zása hozzájárult ahhoz, hogy a francia nép örömmámorban ünnepelje az Elysée-palotát — a hatalom szimbolikus jelké­pét — meghódító szocialista párti politikust. A párizsi fordulat súlyos zavarokat oko­zott Washingtonban is, mivel az Egyesült Államok vezetése sehogyan sem tudta elképzel­tét vette a ma is tartó poli­tikai társbérlet. KOMMENTÁTOROK bizto­sak voltak abban, hogy a Szaj- na-parti „kettős hatalom” tisza­virág-életű lesz. Chirac ugyan nagy hévvel és lendülettel lá­tott neki a kormányzati mun­kának, de sorozatos baklövé­sei, mint például a felsőokta­tási reformtervezet miatti diáktüntetések kirobbanása, majd a tervezet visszavonása, fényt vetettek elképzelései gyengeségére. De nemcsak az új kormány belpolitikája bizo­nyult eredménytelennek, ha­nem a kifelé irányuló is. A sorozatos szovjet leszerelési ja­vaslatokat Chirac igyekezett úgy kezelni, mintha azok „je­lentéktelen kezdeményezések” lennének. A párizsi kormány hűvös magatartása még Wa­shingtont és a NATO-szövet- ségeseket is meglepte, amikor a szovjet—amerikai rakéta­megállapodás küszöbén a szer­ződés ellen foglalt állást. Mitterrand közben bölcs nyugalommal „szemlélte” a Matignon palota kapkodásait, s általában külön nyilatkoza­tokban foglalt állást kül- és belpolitikai kérdésekben. Chi­rac ma már óvatosabbnak bi­zonyul, mint a kezdeti idők­ben, az elnökválasztási kam­pányban is őt tartja Mitterrand legfőbb ellenfelének. Legalább­is ezt bizonyítja, hogy az el­nökjelölt elnök első céltáblá­ja éppen Chirac volt. Az „uralomvágytól fűtött, türel­metlen politikus” — ezek Mitterrand szavai — közben egy választási gyűlésen nyil­vános vitára hívta ki az el­nököt, hogy úgymond, szín­vallásra kényszerítse. CSAKHOGY az elnöki „szín­vallás” már megtörtént. Még­m, mit kezdjen az uj helyzet­tel, arról már nem is szólva, hogy akkor négy kommunista miniszter is helyet kapott az államgépezetben. A TENGERENTÜLI bizony­talanság persze nem tartott túlságosan hosszú ideig. A szocialista párti államfő a leg­több kérdésben „atlantistább- nak" bizonyult, mint elődei, akik nem a nép, de a nagy­tőke bizalmából kerültek ha­talomra. Alig két esztendőnek kellett eltelnie, hogy a teljes fordulat — 1983-ban — bekö­vetkezzék, s a viszonylagos liberalizmust a szigor gazda­ságpolitikája kövesse. Közben mit tett a jobbol­dal? össztüzet zúdított az Elysée-palota lakójára. Min­den kínálkozó lehetőséget megragadott, hogy Mitterrand elnököt megbuktassa, vagy legalábbis lehetetlen helyzet­be hozza. Ezek a kísérletek nem voltak minden eredmény nélküliek, komoly zavarokat idéztek elő az országban. A szigor politikája miatt a mun­kások életszínvonala rohamo­san visszaesett, számtalan bi­zonytalansági tényező merült fel. Egyre több lett azoknak a száma, akik kifejezték csa­lódottságukat a szocialista párti politika, az elnök maga­tartása miatt. Mitterrand nép­szerűségi mutatója a nyolcva­nas évek közepén érte el a mélypontot, ami azért is ve­szélyes időszaknak bizonyult, mert a jobboldal ütőkártyák­hoz jutott a nemzetgyűlési vá­lasztások küszöbén. 1986-ban, amikor sor került a vokso­lásra, a nagytőke képviselői fölényes győzelmet arattak. Fabius kormányfő helyére Chirac került, s ezzel kezde­Francois Mitterrand bejelen­tette, hogy indul a jövő hónap végén esedékes elnökválasztá­son. A képen: a szocialista pár­ti politikus pedig akkor, amikor az Elysée- palota lakója egységre szólí­totta fel a franciákat. A je­lenlegi helyzetben — úgy tű­nik — a szocialista párti po­litikának nagyobb esélye van a választási győzelemre, mint a jobboldalnak. Ott ugyanis Chirac maratoni és Barre, volt kormányfő vitáján túl a szél­sőjobboldali Le Pen-féle de­magógia is tizedeli a szavazó- bázist. No és a baloldal? A kommunisták nélkül a Fran­cia Szocialista Párt kétségte­lenül nehezebb helyzetbe ke­rül a szavazáskor, hacsak nem jön létre valamiféle megálla­podás. A hét végén sorra kerülő rendkívüli pártkonvenció, amelyet Lionel Jospin első titkár jelentett be a szocia­listák részéről, bizonyára erre a kérdésre is megpróbál vá­laszt adni. Csitári János A találkozó után Igor Ro- gacsov úgy nyilatkozptt, hogy Moszkva a kapcsolatok fej­lesztésére törekszik az ázsiai országgal. Közölte: egyelőre nem rögzítették az elnök asz- szony szovjetunióbeli látogaT tásánák időpontját. Aquinót még tavaly hívta meg a szov­jet vezetés. A szovjet diplomata el­mondta, hogy a megbeszélésen érintették a Fülöp-szigeteki amerikai katonai támaszpon­tok kérdését is. Kifejtette, hogy országa a két hadászati fontosságú amerikai bázis be­zárása mellett van, ám a bel- ügyekbe való be nem avatko­zás elvéhez tartva magát, nem kívánja befolyásolni Manilát a döntésben. Ezzel összefüg­gésben Rauol Manglapus kül­ügyminiszter annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy Rogacsov manilai tárgyalásai hasznosak voltak a küszöbön­álló. a bázisok sorsával foglal­kozó amerikai—Fülöp-szigeteki megbeszélések szempontjából. A szovjet külügyminiszter­helyettes szerdán találkozott Sin érsekkel, a Fülöp-szigeteki katolikus egyház fejével, aki tavaly járt a Szovjetunióban. WC síK RÖVIdJÍT.7M LÍBIA SZABADON ENGE­DETT és hazaküldött 33 be­börtönzött egyiptomi állam­polgárt — köztük olyanokat is, akiket kémkedés miatt ítéltek el. Kairó ugyanakkor hazaengedte a líbiai légierő öt, eddig Egyiptomban fogva tartott tagiát. A hírt csü­törtökön közölték hivatalos helyen az egyiptomi főváros­ban. AZ IZRAELI MUNKA­PÁRT csütörtökön újravá­lasztotta elnökének Simon Pe­reszt, akit egyben jelölt a miniszterelnökségre is. JEGYZÉKET ADTAK ÁT a kínai külügyminisztériumban csütörtökön a Vietnami Szo­cialista Köztársaság pekingi nagykövetének, amelyben a kínai fél elutasítja Vietnam azon javaslatát, hogy kezdje­nek tárgyalásokat a Dél-kínai- tengerben levő Hszisa és Nan- sa (Spratley és Paracel) szi­getek körüli konfliktus békés rendezése érdekében. tő zös közlemény kiadásával és a két külügyminiszter ] külön-külön megtartott sajtókonferenciájával ért véget szer­dán este Washingtonban Eduard Sevardnadze és George Shultz újabb találkozója a csúcstalálkozó előkészítésére. A washingtoni fordulóban megállapodás jött létre Ronald Reagan amerikai elnök moszkvai látogatásáról: az Egyesült Államok elnöke május 29-től június 2-ig tesz látogatást a szovjet fővárosban, hogy újabb — immár negyedik — al­kalommal találkozzék Mihail GorbacsovvaL

Next

/
Thumbnails
Contents