Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-03 / 53. szám
véreié J&£ Jf x^tínm 1988. MÁRCIUS 3., CSÜTÖRTÖK Programozók, matematikusok Számítógép az erdőgazdaságban Ha valaki a Pilisi Állami Parkerdőgazdaságról hall, a környezetvédelem, az erdők kezelése, a madarak, a fák, a jurtatábor, a kiránduló- központok jutnak az eszébe. A háttérről, arról, hogy mi mindennel foglalkozik még a cég, hogyan gazdálkodik, miként próbál lépést tartani a korszerűsítésben, nagyon kevesen tudnak. Ez utóbbiak körébe tartozik az a számítástechnikai program is, amelyet ezekben a hónapokban próbálnak megvalósítani a gazdaságban. Hogyan fogadták az emberek, az erdészek, azt az ötletet, hogy számítógépekkel segítsék a vállalat munkáját? Egyáltalán hogyan kerülnek a matematikusok a természetben élő szakemberek közé, hogyan egyeztethető Össze ez a k®*, feladat? Ezekre a kérdésekre dr. Hordár Béla főigazgató, ország- gyűlési képviselő azt mondja, hogy a gazdasági egység kollektívaia kedvezően fogadta a döntést: vásároljanak hat IBM kompatibilis számítógépet, s ezekkel váltsák fel a már elavult Robotron 1750-eseket. Természetesen voltak olyanok is, akik nehezen értették meg, miért kellenek matematikusok és számítógépek az erdőgazdálkodásba. Mostanra viszont sokan már túlzásba estek, s azt várják, hogy ezek a csodamasinák mindent megoldanak. Ha kelt, korrigálunk Mit mond Csizmazia András, a számítástechnikai szakemberek csoportvezetője? — Visegrádon 1984 szeptembere óta dolgozom. Előzőleg az erdőrendezési szolgálatnál voltam az országos adatbázis vezetője. Onnan hívtak ide. Igaz, itt azt gondolták, hogy valamiféle hibrid emberre van szükségük, aki közgazdász, matematikus és erdész egy személyben. De rövidesen kiderült, hogy speciális feladatok megoldásához speciális képzettségű emberek kellenek. Most három matematikussal és egy programozóval dolgozunk, s lassan elmondhatom, hogy nemcsak a gépekhez értünk, hanem azt is tudjuk, milyen adatokra van szüksége az erdésznek, a gazdasági vezetőnek, Olyan programot adunk a számítógépnek, amit az ember szeretett volna megcsinálni. Szerencsére egymás mellett dolgozunk, s ha kiderül, hogy az erdészek és a mi igényeink eltértek egymástól, korrigálunk. — Mi mindent tudnak önök tálalni a beosztottaknak, a vezetőknek? — Arra törekszünk, hogy mindenki az adott szakteriile- tének megfelelő programot kapjon. Természetes, hogy més szintű információkra van szüksége teszem azt a főigazgatónak vagy az erdészetvezetőnek, mint a bérelszámolónak. Ha a program jó, akkor az általunk készített kimutatások, ábrák igen beszédesek azoknak, akiknek készültek. És. sokat segítenek a helyes döntések meghozatalában. A jövőben itt a gazdaságnál az adatokat ott rögzítik, ahol azok keletkeznek (minden erdészetünknél megtalálható a számítógép), és innen juttatjuk az illetékesekhez. Képesek vagyunk arra, hogy a főkönyv számai, a költséganalitika, a készletek kimutatása különböző szinteken jelenjen meg a monitorokon. Ezeket az adatokat kívánságra szolgáltatjuk egy erdőrészlet, erdészet vagy egyéb szakág vonatkozásában. Akár azt is meg tudjuk mutatni, hogy egy géptípus menynyit fogyaszt. egyáltalán mennyi a rá eső költség. Magasabb színvonal kik— Jelenleg ■ konkrétan nek tudnak segíteni? — A könyvelés korábban a Robotron 1750-es gépeken futott. Ezek azonban már elavultak. Az IBM-ek magasabb színvonalat jelentenek. Ezeken át fut már a bérelszámolás, a menetlevelek kiadása, a költséganalitika, az anyag- és fogyóeszköz-nyilvántartás. a számlázás, a különböző a lapjellemzők tárolása. Pojitosan meg tudjuk mondani például, hogy valamelyik erdészet egy adott hónapban hogy áll a termeléssel, a költséggel, miként áll a tervteljesítéssel. Példaként hoznám a bérelszámolókat, akik félelemmel vegyes tisztelettel fogadták a gépeket. Egy hónapig tanítottuk őket, Már nem az enyészeté az öreg ház Régi hordók, szőlőprés A Mortimpex Külkereske*. delmi Vállalat beruházási irodája két évvel ezelőtt vásárolta meg Tahi tótfaluban a Pollack-villát. Kevesen tudják, hogy klasszicista építészetünk legnevesebbje Pollack Mihály Tahi dombjain öt hektáros földdarabon (amely a képen látható kúriához tartozott; magas színvonalú belterjes szőlőművelést folytatott. A gyönyörű épület mellé présházat, alája hatalmas pincét építtetett. Az egész együttes az enyészetnek volt kitéve. A Tahi- tótfalui Tanács kezdeményezésére indultak meg a tárgyalások a villa és a hozzátartozó őspark eladásáról. A már említett cég lett a vevő, s mára a Modulur Kisszövetkezet tagjai befejezték a tetőcserét, a külső tatarozást és a pince megerősítését. Azonban a júliusi átadás határidejéig nagyon sok munka van még hátra. Győry Gábor, a Monimpex Külkereskedelmi Vállalat beruházási irodájának igazgatója elmondta, hogy nemcsak az épületet, hanem az ősparkot és a présházat is felújítják; A parkból csak azokat a fákat vágják ki, amelyek elöregedtek, vagy életveszélyesek. Csupán olyan műtárgyakat, kerti építményeket helyeznek el, amelyek a könyezetbe illenek, azt nem zavarják. A kúriából vendégházat, sportás szabadidőközpontot alakítanak ki, amelyet időnként a vállalati dolgozók üdültetésére is használnak. Helyet kap az épületben a Pollack Mi- hály-emlékszoba is. Megőrzik Pollack Mihály boroshordóit és szőlőprését is. Értesítem kedves betegeimet, hogy belgyógyászati magánrendelésemet megnyitottam. Dr.. Starkbauer Márta, Szentendre, Török- víilgyi út 13. Rendelési idő hétfőn, szerdán 1/2 5—1/2 7-ig. Pismányi autóbusszal megközelíthető. s a januári jegyzékeket már a számítógépek töltötték ki. Most mindenki örül, mert látja. hogy munkát, energiát és időt takarít meg. Azt azonban hozzá kell tennem: a dolog lényege nem az, hogy kevesebb létszámú legyen az adminisztráció, hanem az, hogy a döntés-előkészítést kellő számú és minőségű információval segítsük. Ha valaki a döntési szintjének megfelelő információkat kap, nagyobb esélye van arra, hogy helyes feladatokat tűzzön ki! Sémák másoknak Csizmazia Andrásék rövid idő alatt figyelemre méltó eredményeket értek el. Az általuk készített számlázási rendszert átvette a Soproni Erdőgazdaság és a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság is. Az utóbbiak a bérrendszerük ••programját is használják. Az információs sémájukat tanulmányozzák az ország más erdő- és vadgazdaságai. Végezetül: ha ezután azt halljuk, hogy parkerdőgazdaság, akkor ne csak a csodálatos pilisi táj, a jurtatábor, a lovaglás, a környezetvédelem jusson eszünkbe, hanem az is, hogy a kor követelményeinek megfelelően gazdálkodó cégről van szó. A város hírei Tárgyalások. A Dobozi utcai ABC-áruház építéséről előrehaladt tárgyalások folynak. Elkészült a szerződés, amelynek alapján a Nyugat- Pest Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalattól a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 12 millió forintért megveszi a Marx téri üzletet. Az új ABC felépítését, a bank átmeneti elhelyezését a városnak kell megoldania. A NYÉK a 12 millió forintot a Dobozi utcai ABC létesítésére használja fel. Ugyancsak a NYÉK értékesíti a Görög utca sarkán lévő delikátesz- böltöt, amelyet a Konsumex Külkereskedelmi Vállalat vásárol meg 8 millió forintért és ott valutáért árusító üzletet rendez be. Jelentkezők. Egyidejűleg három nyugatnémet város ve zetői is jelezték, hogy test vérvárosi kapcsolatot kívánnak létesíteni Szentendrével. Valószínű, hogy a döntés előtt hivatalos delegáció látogatja meg a településeket és csak azután döntenek arról, hogy melyik várossal létesít Szentendre kapcsolatot. Ugyanez a helyzet Jugoszláviával is. Itt is négy település Cacak, Szend- rő, Pozsarevác és Karlooa közül kell választani. SZENTENDREI ^cúian A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A bérlők felmondják a szerződést Nem nyílik új bolt A Pomázi Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottsága az elmúlt héten tartott ülésén egyebek mellett a Pest Megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat helyi tevékenységét mérte fel. Az ülésen jelen volt Szilvást Imréné dr., az említett cég igazgatója is. A problémák egyik oka az a folvamat. amelynek hatására a tulajdonosok egymás után mondjak fel a bérleti szerződéseket. Két évvel ezelőtt ugyanis nfegjelent az uj jogszabály, amely lehetővé teszi, hogy a hajdan államosított ingatlanok tulajdonosai minden kötöttség nélkül visszaszerezzék házaikat. Oly módon, hogy a bérleti szerződéseket felmondják. Szilvási Imréné dr. elmondta, hogy nemcsak Pomázon, hanem az egész vállalatnál nagy gondokat okoz ez, mert 136 egységük 60 százaléka bérelt ingatlanban üzemel. A felmondási hullám Szentendrén indult meg, ahol eddig hét üzletből négyet már bezártak. Most Szentendrét Pomáz követi, de jöttek jelzések Duna- harasz.tiból is. Általánosságban jellemző, hogy a tanácsok nem tudnak új helyiséget biztosítani az üzletek számára. Vagyis az ellátás színvonala romlik. Két érdek ütközik: a lakosságé, amelynek nem mindegy, hogy milyen boltok működnek a településen, és az egyéné, akinek szintén nem mindég}’, hogy ismét hozzájut- hat-e értékes ingatlanához. Pomázon a gond a háztartási bolt esetében csúcsosodott ki. Ez az üzlet ugyanis a környező falvak lakosságát is ellátja vegyi áruval. Az biztos, hogy június 30-an lehúzzák a Fő téren álló redőnyét. A végrehajtó bizottság tagjai feltették a kérdést: nem lehet-e a jelenlegi cipőbolt helyén’ kialakítani az új háztartási boltot? Annál is inkább, mert a lakosság azt tapasztalja. hogy fogytán az áru, a cipőbolt üzemeltetője a bezárásra készül. Szilvási Imréné dr. elmondta, hogy azt a helyiséget a Pest Megyei Ruházati Vállalat bérli. A jogszabály szerint az állami vállalat nem mondhatja fel a bérleményt. Az említett üzlet azért zár be, mert lejárt az üzemeltető szerződése. A versenytárgyaláson, viszont találtak új vállalkozót. A vegyi bolt elhelyezésére tehát nincs lehetőség. A lakosságot érdekelheti még az: az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat vezetőinek az a véleménye, hogy semmiképpen sem vonulnak ki Pomázról. Szabad fejlesztési alappal nem rendelkeznek, de június 30. után a nehézvegyi- árut a vasudvarban fogják forgalmazni. A papír-írószer és játékcikkeket egyelőre nem tudják elhelyezni. A vb tagjai megkérdezték azt is az igazgatónőtől, hogy megpróbálták-e megvenni az ingatlant a tulajdonostól? Igenlő volt a válasz, de megegyezés nem született. Még június 30. előtt megpróbálnak — tanácsi segítséggel — tető alá hozni egy megegyezést. Egyébként a vállalatnak az a terve, hogy Pomázon felépít egy ezer négyzetméteres centrumot, ahová a vas-műszaki árukat is behoznák. Erre azonban egyelőre nincs pénz. S még egy hír. Egy pesti kereskedő cipőbolt üzemeltetéséhez alkalmas 40—50 négyzet- méteres helyiséget keres az állomás környékén. Egybehangzó vélemények szerint egy ilyen profilú üzletre is égető szüksége lehet a nagyközség és a környező települések lakosságának. A tanács vezetői hajlanak afelé, hogy a Beniczky út 2. szám alatt levő szükségóvodát megszüntessék, s ott alakíttassák ki a cipőüzletet. Villanófény A Tahitótfaluí Tanács a nemrégiben hozott legfelsőbb bírósági döntés alapján 150 ezer forint kártérítést fizet Endródy Károly helybeli lakosnak. Utóbbi ugyanis beperelte az államigazgatási szervet, mert az ügyintézés késedelmessége miatt neki kárt okoztak. Olvasóink talán emlékeznek még arra, hogy Endrody Károly kemping létesítésére kért engedélyt a község Szérűsker- tek nevű területén. S bár a tanácstestület úgy határozott, hogy a település ezen részén nem szabad ilyen létesítményt kialakítani, a tanács vb-titkára mégis megadta erre az engedélyt, majd csaknem négy hónap eltelte után visszavonta azt. Emiatt kétségtelen, hogy kár érte Endrődy Károlyt, hiszen neki a bankkamatokat a felvett kölcsöne után fizetnie kellett, s a késedelmeskedés miatt bizonyos bevételektől is elesett. A keresetben megfogalmazott jogalappal tehát nem lehet vitatkozni. A dologban azonban az a zavaró, hogy az állam- igazgatási apparátus egyik tisztségviselőjének hibája miatt most a település közös pénztárcájából kell kifizetni 150 ezer forintot. Vagyis a közösség látja kárát a helytelen lépésnek! S a kérdések: létezik-e olyan, hogy a lakosság valamiképpen viszontláthatja a büntetésként kifizetett összeget? Egyáltalán indíthat-e, indít-e a tanács ez esetben saját dolgozója eilen, teszem azt, kártérítési pert? Mert azzal, hogy valaki, valamilyen fokú fegyelmit kap, még nincs rendezve a közösségnek okozott kár! Most megoszlanak a vélemények abban, hogy a tanáéstes- tület határozata kötelező érvé- nyű-c a szakigazgatási szerv vezetőjére. Sokak szerint igen, s ez az igazság. Ez esetben pedig joggal vetik fel Tahitótfa- luhan, hogy az Endrődy Ká- rolynak kifizetett 150 ezer forintos büntetést annak kellene kiegyenlítenie, aki a hibát elkövette. Mi a biztosíték arra, hogy máskor, másutt nem következik be hasonló eset. esetleg milliós kárral? Akkor is a közösség nyúl a zsebbe? Mire futja a tanácsok pénzéből? Tornacsarnok és iskola A Visegrádi Tanács egységes pénzalapján az idén 35 millió 328 ezer forint található. Ebből az intézmények működésére elköltenek 19 millió 185 ezret, fejlesztésre 16 millió 243 ezer forintot. A Közép-Dunavidéki Intézőbizottságtól és az Országos Idegenforgalmi Hivataltól 2- 2 milliót, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaságtól 500 ezer forintot vettek át a tornacsarnok és a közsegközpont kialakításának támogatására. Méltó külsővel A tornacsarnok mintegy 7 millió 808 ezer forintba kerül. A rnakettje már látható az általános iskolában. Szorosan fog csatlakozni az ágasházak folytatásaként kialakított faluközponthoz. Az Utóbbi vázlattervei is készen vannak már. Ha az álmok megvalósulnak, Visegrád hírnevéhez méltó külsővel fogadhatja majd, a minél nagyobb számban érkező turistákat. Mi látA hatvanadik évforduló ünnepén Tisztelet az ecset mestereinek Tisztelettel és szeretettel köszöntőm Bó- novszky Miklós és Onódi Béla festőművészeket, a Szentendrei Festők Társaságának alapító tagjait, most ezen a hatvanadik évfordulón, és jó egészséget kívánok várostársaim nevében is. Szentendre festői ők, e városka hírnevének megalapozói. A napjainkra ország-világ előtt művészetéről ismertté lett Duna-parti városban ők alapították a művésztelepet. A művészettörténeti almanachok 1928. január 28-tól jegyzik Szentendrét, úgy is, mint a képzőművészek varázslatos mesevárosát. Nyolc művész — Bánovszky Miklós, Bánáti Sverák József, Heintz Henrik, Jeges Ernő, Paizs Geobel Jenő, Onódi Béla, Pándi Lajos és Rozgonyi László — volt az alapító. Ma a sors szerencsés véletlenje élteti körünkben a 93 éves Bánovszky Miklóst, a magyar festőművészek korelnökét, és a 88 éves Onódi Bélát, kik mindketten alkotó szorgalmukkal is jeleskednek. Szép fotóriport-soro- zatot készített a két művészről Gyenge Éva fotóművész, aki januári vízivárosi galériabeli kiállításán bemutatta felvételeit. Pogány ö. Gábor a megnyitón nemcsak a fotóművésznőt, hanem a megjelent idős, szentendrei mestereket is méltatta. Gyerek voltam, amikor a szentendrei festők egykori kiállítását láttam a városháza dísztermében. Felejthetetlen emlékem maradt, behunyt szemmel ma is el tudom sorolni a legjobban tetsző képeket. Onódi Béla borongós, lilás opálos tájképéi emlékezetem képtárában a főhelyre kerültek. Hatvan év tovaröppent; a történelem hullámzása is kötetnyi élményt, tragédiát, eseményt krónikázott, de könyvsorozattá sokasodtak azok a kötetek, melyek Szentendre festőiről tudósítanak. Művészeti albumok, katalógusok, újságcikkek halmaza, plakátok, tv-filmek és riportok mára már minden kétséget kizárva bizonyítják, hogy Szentendre valóban a képzőművészet városa lett. Két művésztelepén mintegy húsz műterem épült az utóbbi két évtizedben. A város idegenforgalmi látványossága a múzeumok sora. A Kovács Margit Múzeum látogatottsága országosan is az első, többen keresik fel, mint a Nemzeti Galériát vagy a budapesti Szépművészeti Múzeumot. Többen látogatnak ,e csodálatos kerámiakincstárba, mint Szentendre város lakói számának harminc-negyvenszerese. Múzeumok, galériák, grafikai műhely, kiállítások sora található napjainkban itt, hol hatvan évvel ezelőtt ti, kedves Bánovszky Miklós, Onódi Béla és egykori pajtásaitok megalapítottátok a szentendrei festészet újkori céhét. Szeretettel köszöntelek titeket, kedves mesterek és minden egykor volt szépséges modell- jelieknek gondolatban hálát mondok, hogy alkotásaitokat jelenlétükkel segítették. Szánthó Imre festőművész ható a papíron? A kialakítandó teret üzletek, klub, kávéház, antikvárium, fodrászat, kozmetika, szálló, bár, étterem, cukrászda, tekepálya, édességbolt, borozó, söröző, tejivó, drogéria, gyógynövény- és ajándékbolt veszi körül. Különlegességnek számít majd a reneszánsz vendéglő. Az épületek tetőterében lakásokat alakítanak ki, úgy, mint ahogyan az hajdanán a középkorban volt. Külön érdeklődésre tarthatnak számot azok a műhelyek, (csontfaragó, üvegműves), amelyekben a középkori mesterségeket mutatják be. Am nehogy azt higgye valaki, hogy mondjuk 1990 nyarán már e gyönyörű üzletek között sétálhat! Nem erről van szó! A több ezer négyzet- méternyi terület beépítése jó esetben is igénybe vesz tíz esztendőt. Falugyűlés döntött Tahitót faluban az egységes pénzalap az idén 32 millió 346 ezer forint. Ebből az intézmények működési kiadásaira 26 millió 455 ezer forintot fizetnek. A fejlesztési célokra 5 millió 891 ezer forint áll ren4elkezésre, de az ösz- szegből le kell vonni a inl- lanytársulások által befizetett pénzeket, azt a félmillió forintot, amely az üdülőhelyi díjakból folyt be, s a magánlakások építésére kapott támogatásból az előző évben megmaradt összeget. így a tahitótfaluiaknak tisztán 4 millió 478 ezer forintjuk van fejlesztési célokra. A nagy kérdés az, hogy ezt az utóbbi összeget tartalékolják-e az új iskola építésére, vagy fordítsák a leégett művelődési ház újjáteremtésére? A kérdés fontosságára jellemző, hogy a legutóbbi tanácsülés nem hozott döntést, az ezt követő falugyűlésen a lakosság úgy határozott, hogy a fejlesztési alapot tartalékolják az új iskola építésére, azonban a leégett kultúrház rekonstrukciójáról sem mondanak le. Még ebben az évben a biztosítótól kapott pénzből a tanács tá,rsadalmi munka segítségével, elvégezteti a szükséges munkálatokat. Az oldalt irta: Vicsotka Mihály Fotó: Erdős! Ágnes /
