Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-03 / 53. szám

véreié J&£ Jf x^tínm 1988. MÁRCIUS 3., CSÜTÖRTÖK Programozók, matematikusok Számítógép az erdőgazdaságban Ha valaki a Pilisi Állami Parkerdőgazdaságról hall, a környezetvéde­lem, az erdők kezelése, a madarak, a fák, a jurtatábor, a kiránduló- központok jutnak az eszébe. A háttérről, arról, hogy mi mindennel foglalkozik még a cég, hogyan gazdálkodik, miként próbál lépést tar­tani a korszerűsítésben, nagyon kevesen tudnak. Ez utóbbiak körébe tartozik az a számítástechnikai program is, amelyet ezekben a hóna­pokban próbálnak megvalósítani a gazdaságban. Hogyan fogadták az emberek, az erdészek, azt az ötletet, hogy számítógépekkel segítsék a vállalat munkáját? Egyáltalán hogyan kerülnek a matematikusok a természetben élő szakemberek közé, hogyan egyeztethető Össze ez a k®*, feladat? Ezekre a kérdésekre dr. Hordár Béla főigazgató, ország- gyűlési képviselő azt mondja, hogy a gazdasági egység kollektívaia kedvezően fogadta a döntést: vásároljanak hat IBM kompatibilis szá­mítógépet, s ezekkel váltsák fel a már elavult Robotron 1750-eseket. Természetesen voltak olyanok is, akik nehezen értették meg, miért kellenek matematikusok és számítógépek az erdőgazdálkodásba. Mos­tanra viszont sokan már túlzásba estek, s azt várják, hogy ezek a cso­damasinák mindent megoldanak. Ha kelt, korrigálunk Mit mond Csizmazia András, a számítástechnikai szakembe­rek csoportvezetője? — Visegrádon 1984 szeptem­bere óta dolgozom. Előzőleg az erdőrendezési szolgálatnál vol­tam az országos adatbázis ve­zetője. Onnan hívtak ide. Igaz, itt azt gondolták, hogy valami­féle hibrid emberre van szük­ségük, aki közgazdász, mate­matikus és erdész egy sze­mélyben. De rövidesen kide­rült, hogy speciális feladatok megoldásához speciális kép­zettségű emberek kellenek. Most három matematikussal és egy programozóval dolgozunk, s lassan elmondhatom, hogy nemcsak a gépekhez értünk, hanem azt is tudjuk, milyen adatokra van szüksége az er­désznek, a gazdasági vezető­nek, Olyan programot adunk a számítógépnek, amit az em­ber szeretett volna megcsinál­ni. Szerencsére egymás mellett dolgozunk, s ha kiderül, hogy az erdészek és a mi igényeink eltértek egymástól, korrigá­lunk. — Mi mindent tudnak önök tálalni a beosztottaknak, a ve­zetőknek? — Arra törekszünk, hogy mindenki az adott szakteriile- tének megfelelő programot kapjon. Természetes, hogy més szintű információkra van szüksége teszem azt a főigaz­gatónak vagy az erdészetveze­tőnek, mint a bérelszámoló­nak. Ha a program jó, akkor az általunk készített kimutatá­sok, ábrák igen beszédesek azoknak, akiknek készültek. És. sokat segítenek a helyes döntések meghozatalában. A jövőben itt a gazdaságnál az adatokat ott rögzítik, ahol azok keletkeznek (minden erdésze­tünknél megtalálható a szá­mítógép), és innen juttatjuk az illetékesekhez. Képesek va­gyunk arra, hogy a főkönyv számai, a költséganalitika, a készletek kimutatása különbö­ző szinteken jelenjen meg a monitorokon. Ezeket az adato­kat kívánságra szolgáltatjuk egy erdőrészlet, erdészet vagy egyéb szakág vonatkozásában. Akár azt is meg tudjuk mutat­ni, hogy egy géptípus meny­nyit fogyaszt. egyáltalán mennyi a rá eső költség. Magasabb színvonal kik­— Jelenleg ■ konkrétan nek tudnak segíteni? — A könyvelés korábban a Robotron 1750-es gépeken fu­tott. Ezek azonban már elavul­tak. Az IBM-ek magasabb színvonalat jelentenek. Ezeken át fut már a bérelszámolás, a menetlevelek kiadása, a költ­séganalitika, az anyag- és fo­gyóeszköz-nyilvántartás. a számlázás, a különböző a lap­jellemzők tárolása. Pojitosan meg tudjuk mondani például, hogy valamelyik erdészet egy adott hónapban hogy áll a ter­meléssel, a költséggel, miként áll a tervteljesítéssel. Példa­ként hoznám a bérelszámoló­kat, akik félelemmel vegyes tisztelettel fogadták a gépeket. Egy hónapig tanítottuk őket, Már nem az enyészeté az öreg ház Régi hordók, szőlőprés A Mortimpex Külkereske*. delmi Vállalat beruházási iro­dája két évvel ezelőtt vá­sárolta meg Tahi tótfaluban a Pollack-villát. Kevesen tud­ják, hogy klasszicista építé­szetünk legnevesebbje Pol­lack Mihály Tahi dombjain öt hektáros földdarabon (amely a képen látható kú­riához tartozott; magas szín­vonalú belterjes szőlőművelést folytatott. A gyönyörű épü­let mellé présházat, alája ha­talmas pincét építtetett. Az egész együttes az enyé­szetnek volt kitéve. A Tahi- tótfalui Tanács kezdeménye­zésére indultak meg a tár­gyalások a villa és a hozzá­tartozó őspark eladásáról. A már említett cég lett a ve­vő, s mára a Modulur Kis­szövetkezet tagjai befejez­ték a tetőcserét, a külső ta­tarozást és a pince megerő­sítését. Azonban a júliusi át­adás határidejéig nagyon sok munka van még hátra. Győry Gábor, a Monimpex Külkereskedelmi Vállalat be­ruházási irodájának igazgató­ja elmondta, hogy nemcsak az épületet, hanem az ősparkot és a présházat is felújítják; A parkból csak azokat a fákat vágják ki, amelyek elöreged­tek, vagy életveszélyesek. Csupán olyan műtárgyakat, kerti építményeket helyeznek el, amelyek a könyezetbe il­lenek, azt nem zavarják. A kúriából vendégházat, sport­ás szabadidőközpontot alakí­tanak ki, amelyet időnként a vállalati dolgozók üdültetésé­re is használnak. Helyet kap az épületben a Pollack Mi- hály-emlékszoba is. Megőr­zik Pollack Mihály boros­hordóit és szőlőprését is. Értesítem kedves betegeimet, hogy belgyógyászati magánrende­lésemet megnyitottam. Dr.. Stark­bauer Márta, Szentendre, Török- víilgyi út 13. Rendelési idő hétfőn, szerdán 1/2 5—1/2 7-ig. Pismányi autóbusszal megközelíthető. s a januári jegyzékeket már a számítógépek töltötték ki. Most mindenki örül, mert lát­ja. hogy munkát, energiát és időt takarít meg. Azt azonban hozzá kell tennem: a dolog lé­nyege nem az, hogy kevesebb létszámú legyen az adminiszt­ráció, hanem az, hogy a dön­tés-előkészítést kellő számú és minőségű információval segít­sük. Ha valaki a döntési szint­jének megfelelő információkat kap, nagyobb esélye van arra, hogy helyes feladatokat tűz­zön ki! Sémák másoknak Csizmazia Andrásék rövid idő alatt figyelemre méltó eredményeket értek el. Az ál­taluk készített számlázási rendszert átvette a Soproni Er­dőgazdaság és a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazda­ság is. Az utóbbiak a bérrend­szerük ••programját is használ­ják. Az információs sémájukat tanulmányozzák az ország más erdő- és vadgazdaságai. Végezetül: ha ezután azt halljuk, hogy parkerdőgazda­ság, akkor ne csak a csodála­tos pilisi táj, a jurtatábor, a lovaglás, a környezetvédelem jusson eszünkbe, hanem az is, hogy a kor követelményeinek megfelelően gazdálkodó cégről van szó. A város hírei Tárgyalások. A Dobozi ut­cai ABC-áruház építéséről előrehaladt tárgyalások foly­nak. Elkészült a szerződés, amelynek alapján a Nyugat- Pest Megyei Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalattól a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 12 millió forintért meg­veszi a Marx téri üzletet. Az új ABC felépítését, a bank átmeneti elhelyezését a vá­rosnak kell megoldania. A NYÉK a 12 millió forintot a Dobozi utcai ABC létesítésé­re használja fel. Ugyancsak a NYÉK értékesíti a Görög utca sarkán lévő delikátesz- böltöt, amelyet a Konsumex Külkereskedelmi Vállalat vá­sárol meg 8 millió forintért és ott valutáért árusító üz­letet rendez be. Jelentkezők. Egyidejűleg há­rom nyugatnémet város ve zetői is jelezték, hogy test vérvárosi kapcsolatot kíván­nak létesíteni Szentendrével. Valószínű, hogy a döntés előtt hivatalos delegáció látogatja meg a településeket és csak azután döntenek arról, hogy melyik várossal létesít Szent­endre kapcsolatot. Ugyanez a helyzet Jugoszláviával is. Itt is négy település Cacak, Szend- rő, Pozsarevác és Karlooa kö­zül kell választani. SZENTENDREI ^cúian A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A bérlők felmondják a szerződést Nem nyílik új bolt A Pomázi Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottsága az elmúlt héten tartott ülésén egyebek mellett a Pest Megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat helyi tevékenységét mérte fel. Az ülésen jelen volt Szilvást Imréné dr., az említett cég igazgatója is. A problémák egyik oka az a folvamat. amelynek hatására a tulajdonosok egymás után mondjak fel a bérleti szerződéseket. Két évvel ezelőtt ugyanis nfegjelent az uj jogszabály, amely lehetővé teszi, hogy a hajdan államosított ingatla­nok tulajdonosai minden kötöttség nélkül visszaszerezzék házaikat. Oly módon, hogy a bérleti szerződéseket felmondják. Szilvási Imréné dr. elmond­ta, hogy nemcsak Pomázon, hanem az egész vállalatnál nagy gondokat okoz ez, mert 136 egységük 60 százaléka bé­relt ingatlanban üzemel. A felmondási hullám Szentend­rén indult meg, ahol eddig hét üzletből négyet már bezártak. Most Szentendrét Pomáz kö­veti, de jöttek jelzések Duna- harasz.tiból is. Általánosságban jellemző, hogy a tanácsok nem tudnak új helyiséget biztosí­tani az üzletek számára. Vagyis az ellátás színvonala romlik. Két érdek ütközik: a lakosságé, amelynek nem mindegy, hogy milyen boltok működnek a településen, és az egyéné, akinek szintén nem mindég}’, hogy ismét hozzájut- hat-e értékes ingatlanához. Pomázon a gond a háztartá­si bolt esetében csúcsosodott ki. Ez az üzlet ugyanis a kör­nyező falvak lakosságát is el­látja vegyi áruval. Az biztos, hogy június 30-an lehúzzák a Fő téren álló redőnyét. A végrehajtó bizottság tag­jai feltették a kérdést: nem lehet-e a jelenlegi cipőbolt he­lyén’ kialakítani az új háztar­tási boltot? Annál is inkább, mert a lakosság azt tapasztal­ja. hogy fogytán az áru, a ci­pőbolt üzemeltetője a bezárás­ra készül. Szilvási Imréné dr. elmondta, hogy azt a helyisé­get a Pest Megyei Ruházati Vállalat bérli. A jogszabály szerint az állami vállalat nem mondhatja fel a bérleményt. Az említett üzlet azért zár be, mert lejárt az üzemeltető szer­ződése. A versenytárgyaláson, viszont találtak új vállalkozót. A vegyi bolt elhelyezésére te­hát nincs lehetőség. A lakosságot érdekelheti még az: az Iparcikk-kiske­reskedelmi Vállalat vezetőinek az a véleménye, hogy sem­miképpen sem vonulnak ki Pomázról. Szabad fejlesztési alappal nem rendelkeznek, de június 30. után a nehézvegyi- árut a vasudvarban fogják forgalmazni. A papír-írószer és játékcikkeket egyelőre nem tudják elhelyezni. A vb tagjai megkérdezték azt is az igazgatónőtől, hogy megpróbálták-e megvenni az ingatlant a tulajdonostól? Igenlő volt a válasz, de meg­egyezés nem született. Még jú­nius 30. előtt megpróbálnak — tanácsi segítséggel — tető alá hozni egy megegyezést. Egyébként a vállalatnak az a terve, hogy Pomázon felépít egy ezer négyzetméteres cent­rumot, ahová a vas-műszaki árukat is behoznák. Erre azon­ban egyelőre nincs pénz. S még egy hír. Egy pesti ke­reskedő cipőbolt üzemeltetésé­hez alkalmas 40—50 négyzet- méteres helyiséget keres az állomás környékén. Egybe­hangzó vélemények szerint egy ilyen profilú üzletre is égető szüksége lehet a nagy­község és a környező telepü­lések lakosságának. A tanács vezetői hajlanak afelé, hogy a Beniczky út 2. szám alatt levő szükségóvodát megszün­tessék, s ott alakíttassák ki a cipőüzletet. Villanófény A Tahitótfaluí Tanács a nem­régiben hozott legfelsőbb bí­rósági döntés alapján 150 ezer forint kártérítést fizet Endródy Károly helybeli lakosnak. Utóbbi ugyanis beperelte az ál­lamigazgatási szervet, mert az ügyintézés késedelmessége mi­att neki kárt okoztak. Olvasóink talán emlékeznek még arra, hogy Endrody Ká­roly kemping létesítésére kért engedélyt a község Szérűsker- tek nevű területén. S bár a ta­nácstestület úgy határozott, hogy a település ezen részén nem szabad ilyen létesítményt kialakítani, a tanács vb-titkára mégis megadta erre az enge­délyt, majd csaknem négy hó­nap eltelte után visszavonta azt. Emiatt kétségtelen, hogy kár érte Endrődy Károlyt, hi­szen neki a bankkamatokat a felvett kölcsöne után fizetnie kellett, s a késedelmeskedés miatt bizonyos bevételektől is elesett. A keresetben megfogalmazott jogalappal tehát nem lehet vi­tatkozni. A dologban azonban az a zavaró, hogy az állam- igazgatási apparátus egyik tisztségviselőjének hibája miatt most a település közös pénz­tárcájából kell kifizetni 150 ezer forintot. Vagyis a közös­ség látja kárát a helytelen lé­pésnek! S a kérdések: létezik-e olyan, hogy a lakosság vala­miképpen viszontláthatja a büntetésként kifizetett össze­get? Egyáltalán indíthat-e, in­dít-e a tanács ez esetben saját dolgozója eilen, teszem azt, kártérítési pert? Mert azzal, hogy valaki, valamilyen fokú fegyelmit kap, még nincs ren­dezve a közösségnek okozott kár! Most megoszlanak a vélemé­nyek abban, hogy a tanáéstes- tület határozata kötelező érvé- nyű-c a szakigazgatási szerv vezetőjére. Sokak szerint igen, s ez az igazság. Ez esetben pe­dig joggal vetik fel Tahitótfa- luhan, hogy az Endrődy Ká- rolynak kifizetett 150 ezer fo­rintos büntetést annak kellene kiegyenlítenie, aki a hibát el­követte. Mi a biztosíték arra, hogy máskor, másutt nem kö­vetkezik be hasonló eset. eset­leg milliós kárral? Akkor is a közösség nyúl a zsebbe? Mire futja a tanácsok pénzéből? Tornacsarnok és iskola A Visegrádi Tanács egysé­ges pénzalapján az idén 35 millió 328 ezer forint találha­tó. Ebből az intézmények mű­ködésére elköltenek 19 millió 185 ezret, fejlesztésre 16 mil­lió 243 ezer forintot. A Közép-Dunavidéki Intéző­bizottságtól és az Országos Idegenforgalmi Hivataltól 2- 2 milliót, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaságtól 500 ezer forintot vettek át a tornacsar­nok és a közsegközpont kiala­kításának támogatására. Méltó külsővel A tornacsarnok mintegy 7 millió 808 ezer forintba kerül. A rnakettje már látható az ál­talános iskolában. Szorosan fog csatlakozni az ágasházak folytatásaként kialakított fa­luközponthoz. Az Utóbbi váz­lattervei is készen vannak már. Ha az álmok megvaló­sulnak, Visegrád hírnevéhez méltó külsővel fogadhatja majd, a minél nagyobb szám­ban érkező turistákat. Mi lát­A hatvanadik évforduló ünnepén Tisztelet az ecset mestereinek Tisztelettel és szeretettel köszöntőm Bó- novszky Miklós és Onódi Béla festőművésze­ket, a Szentendrei Festők Társaságának ala­pító tagjait, most ezen a hatvanadik évfordu­lón, és jó egészséget kívánok várostársaim nevében is. Szentendre festői ők, e városka hírnevének megalapozói. A napjainkra or­szág-világ előtt művészetéről ismertté lett Duna-parti városban ők alapították a mű­vésztelepet. A művészettörténeti almanachok 1928. január 28-tól jegyzik Szentendrét, úgy is, mint a képzőművészek varázslatos mesevá­rosát. Nyolc művész — Bánovszky Miklós, Bánáti Sverák József, Heintz Henrik, Jeges Ernő, Paizs Geobel Jenő, Onódi Béla, Pándi Lajos és Rozgonyi László — volt az alapí­tó. Ma a sors szerencsés véletlenje élteti kö­rünkben a 93 éves Bánovszky Miklóst, a ma­gyar festőművészek korelnökét, és a 88 éves Onódi Bélát, kik mindketten alkotó szorgal­mukkal is jeleskednek. Szép fotóriport-soro- zatot készített a két művészről Gyenge Éva fotóművész, aki januári vízivárosi galériabeli kiállításán bemutatta felvételeit. Pogány ö. Gábor a megnyitón nemcsak a fotóművésznőt, hanem a megjelent idős, szentendrei meste­reket is méltatta. Gyerek voltam, amikor a szentendrei fes­tők egykori kiállítását láttam a városháza dísztermében. Felejthetetlen emlékem maradt, behunyt szemmel ma is el tudom sorolni a legjobban tetsző képeket. Onódi Béla boron­gós, lilás opálos tájképéi emlékezetem képtá­rában a főhelyre kerültek. Hatvan év tova­röppent; a történelem hullámzása is kötetnyi élményt, tragédiát, eseményt krónikázott, de könyvsorozattá sokasodtak azok a kötetek, melyek Szentendre festőiről tudósítanak. Mű­vészeti albumok, katalógusok, újságcikkek halmaza, plakátok, tv-filmek és riportok má­ra már minden kétséget kizárva bizonyítják, hogy Szentendre valóban a képzőművészet városa lett. Két művésztelepén mintegy húsz műterem épült az utóbbi két évtizedben. A város idegenforgalmi látványossága a mú­zeumok sora. A Kovács Margit Múzeum lá­togatottsága országosan is az első, többen keresik fel, mint a Nemzeti Galériát vagy a budapesti Szépművészeti Múzeumot. Többen látogatnak ,e csodálatos kerámiakincstárba, mint Szentendre város lakói számának har­minc-negyvenszerese. Múzeumok, galériák, grafikai műhely, ki­állítások sora található napjainkban itt, hol hatvan évvel ezelőtt ti, kedves Bánovszky Miklós, Onódi Béla és egykori pajtásaitok megalapítottátok a szentendrei festészet újko­ri céhét. Szeretettel köszöntelek titeket, kedves mes­terek és minden egykor volt szépséges modell- jelieknek gondolatban hálát mondok, hogy al­kotásaitokat jelenlétükkel segítették. Szánthó Imre festőművész ható a papíron? A kialakítan­dó teret üzletek, klub, kávéház, antikvárium, fodrászat, kozme­tika, szálló, bár, étterem, cuk­rászda, tekepálya, édességbolt, borozó, söröző, tejivó, drogé­ria, gyógynövény- és ajándék­bolt veszi körül. Különleges­ségnek számít majd a rene­szánsz vendéglő. Az épületek tetőterében lakásokat alakíta­nak ki, úgy, mint ahogyan az hajdanán a középkorban volt. Külön érdeklődésre tarthat­nak számot azok a műhelyek, (csontfaragó, üvegműves), amelyekben a középkori mes­terségeket mutatják be. Am nehogy azt higgye vala­ki, hogy mondjuk 1990 nya­rán már e gyönyörű üzletek között sétálhat! Nem erről van szó! A több ezer négyzet- méternyi terület beépítése jó esetben is igénybe vesz tíz esztendőt. Falugyűlés döntött Tahitót faluban az egységes pénzalap az idén 32 millió 346 ezer forint. Ebből az in­tézmények működési kiadá­saira 26 millió 455 ezer forin­tot fizetnek. A fejlesztési cé­lokra 5 millió 891 ezer forint áll ren4elkezésre, de az ösz- szegből le kell vonni a inl- lanytársulások által befizetett pénzeket, azt a félmillió fo­rintot, amely az üdülőhelyi díjakból folyt be, s a magán­lakások építésére kapott tá­mogatásból az előző évben megmaradt összeget. így a tahitótfaluiaknak tisztán 4 millió 478 ezer forintjuk van fejlesztési célokra. A nagy kérdés az, hogy ezt az utóbbi összeget tartalékol­ják-e az új iskola építésére, vagy fordítsák a leégett mű­velődési ház újjáteremtésére? A kérdés fontosságára jellem­ző, hogy a legutóbbi tanács­ülés nem hozott döntést, az ezt követő falugyűlésen a la­kosság úgy határozott, hogy a fejlesztési alapot tartalékol­ják az új iskola építésére, azonban a leégett kultúrház rekonstrukciójáról sem mon­danak le. Még ebben az év­ben a biztosítótól kapott pénzből a tanács tá,rsadalmi munka segítségével, elvégez­teti a szükséges munkálatokat. Az oldalt irta: Vicsotka Mihály Fotó: Erdős! Ágnes /

Next

/
Thumbnails
Contents