Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-03 / 53. szám

#>ir vr , .UH. > FI 1988. MÁRCIUS 3.; CSÜTÖRTÖK Szájtátva Cimborák Sok mindenben lehet tár­sunk, pajtásunk velünk együtt tartó valaki a másik ember, azaz lehet cimboránk ilyen is, olyan is, ám leg­többször az, akit így emle­getnek, csupán kocsmatárs, piacimbora. S mert alkoholos állapotban könnyű is, gyors is az ismerkedés, nem ritka az az eset, amikor valakinek órányi idő alatt tucatnyi cim­borája akad. A söntéspult mellett. De akad-e józanul?! Az örömtől száját tátva lát­ja, hallja a hírlapíró, hogy szaporodóban van azoknak a cimboráknak a száma, akik a munkahelyen állnak jó erő­sen valaki mellé. Olyan vala­ki mellé, aki túlságosan gyak­ran és túlságosan közel ke­rült és kerül az alkoholhoz. Az itt-ott szerzett tapasztala­tokat azután megerősíti a megyei alkoholizmusellenes bizottság ügyvezető elnökének a véleménye; nekik is vannak ilyen, örvendetes tapasztala­taik. Kezdene beérni a sok-sok éve tartó, s gyakran remény­telennek látszó küzdelem gyü­mölcse? Ennyire azért ile rugaszkodjunk el a valóság­tól, de annyi reményt enged­jünk meg magunknak, hogy azt mondjuk: talán sokasodik azoknak az embereknek ^a száma, akik nem képesek el­nézni a környezetükben, mi­ként teszi tönkre valaki ma­gát, családját, holnapját. Igen, ők az igazi, a tiszteletet ér­demlő cimborák. Keserves, de igaz: vannak menthetetlen emberek, akik alkoholizmusán már csak a radikális orvosi beavatkozás segíthet, ha még segíthet, Az esetek többsége azonban nem ilyen. A szigorú, de baráti közösség fontos korlát lehet azoknak, akik gyakran éppen a társtalanság, az elmagányo­sodás miatt vélik megtalálni a közösséget a kocsmában, s a társat a pohár tartalmában. Ha közülük csak minden má­sodikat tudnak „elcsábítani’1 a cimborák, az a megyében akkor is legkevesebb (mert a legszerényebb számítások sze­rint is) negyvenötezer ember lenne. Igen, negyvenötezer ... MOTTO A Rozmaringtól nőnapra A nőnapra készülve nagy a forgalom a Rozmaring Kertészeti Tsz üvegházában. Az ország boltjaiba mintegy 300 ezer vágott és 150 ezer cserepes virágot szállítanak március 8-ig. Magyar—szovjet-bolgár Közös gépkocsigyártás A magyar—szovjet—bolgár autógyártási és a magyar— szovjet elektronikai együttmű­ködésről folytatott tárgyaláso­kat Moszkvában Berecz Fri­gyes ipari miniszter. A Zasz 1102 típusú személy- gépkocsi közös gyártásával foglalkozó újabb megbeszélé­seken az volt a feladat, hogy e hónap végére kidolgozzál? a kormányszintű megállapodást a gépkocsi közös gyártásáról. A cél az — mondta Berecz Frigyes az MTI moszkvai tu­dósítójának —, hogy megte­remtsük a feltételeit a közös gyártás 1991-es elindításának. A bázist a zaporozsjei autó­gyár jelentené, amelynek je­lenleg évi 150 ezer gépkocsi a Atlaszpark a főváros kapujában Miniország Törökbálinton I Ma még lehangoló a táj Törökbálinton a szolgáltatósor és a téglagyár között. A község 15 éves rendezési terve szerint itt parknak kellene lennie. De lehet, hogy rövi­desen az ország leglátogatottabb idegenforgalmi cent­ruma lesz? Ahol még a határ menti részeket is láthatjuk, északon a Magas-Tátrát, keleten a Királyhágót, nyuga­ton Burgenlandot. Közötte pedig kicsi országunkat fo- lyóival, hegyeivel. Leghíresebb épületeinket vagy a Ba­latont egyszerűen csak körbesétálhatjuk...? Miért Is ne? Cseledy András és Füles Gábor — az ötlet megálmodói — esküsznek rá. ötletük, az atlaszpark mind­össze fél esztendeje született, de azóta csak ólmaik megva­lósításával foglalkoznak. Lát­ványtervezésben, makettké­szítésben profik, hat éve gmk-ban kiállításokat szer­veznek. Tavaly decemberben fordul­tak a Törökbálinti Tanácshoz kérésükkel, s 13-án már meg­kötötték a haszonbérleti szer­ződést. A csaknem tizennyolc- ezer négyzetméter területet három évre ingyen megkap­ják, utána haszonbérleti dí­jat fizetnek érte. Miért pont Törökbálinton? Számos érv szólt mellette. A község az Ml-es és az M7-es autópálya ollójában fekszik. Később az épülő MO-ás is érinteni fogja. Budapestről ki­jár a kék busz, a sárga Vo­lán és a vonatközlekedés is jó. Autóval mindössze 15 perc a fővárostól. A község német eredetű, ma is nagy az ide­genforgalma Nyugat-Német- ország felől. A mini Magyarország helye egyelőre csendes. Balra a tá­volban hegyek látszanak, lá­bunk előtt egy patak csordogál. Hogy miképpen lesz majd hasznosítható az atlaszpark, erről Cseledy és Füles sokat tud mondani. Mi csak néhá­nyat említünk. Hazánk ide­genforgalmi és kulturális neve­zetességeinek egy helyen való bemutatása vizuálisan tájékoz­tatja és orientálja a bel- és külföldi turistákat. Az iskolá­sok néhány óra alatt jobban megismerhetnék Magyaror­szágot, mint a földrajzköny­vekből. A fesztiválok, kong­resszusok résztvevői is ké­pet kaphatnának az ország ne­vezetességeiről. Lenne itt pik­nikpark, játszótér, szabadtéri kiállítási terület. Engem meggyőztek, a taná­csot is, most már néhány helybéli vállalatot is, akik a földmunkákban segítenek. Ha csak a külföldi tapasztalato­kat vesszük figyelembe, az atlaszpark kiváló ötlet és nye­reséges vállalkozás lehet. De mennyi kell a megnyi­táshoz? Tízmillió — mondják. Hacsak mindenki egy fo­rintot adna ... gondolom köz­adakozástól megfertőzött agyammal. De mennyi van? Kézzelfogható tőkéjük kevés, leginkább lelkesedésükre és munkabírásukra számíthat­nak, bár tervüket támogatja a Művelődési Minisztérium, a Hazafias Népfront, az Orszá­gos Pedagógiai Intézet, a Mű­emlékvédelmi Hivatal és az Építészeti Múzeum is. De mint tudjuk, ezek nem mindig tár­sulnak anyagi hozzájárulással. Ha júniusra megvalósulna az elképzelés, az idegenforgalmi irodák százezernél több láto­gatót garantálnának. Ebben a valutaínséges idő­ben megérné a vállalkozás. Cseledy András és Füles Gá­bor mindent'egy lapra tett fel, amelyet úgy hívnak, hogy at­laszpark. Reméljük, mini Ma­gyarországunk útjain nemso­kára együtt tehetjük meg az első lépéseket. Antal Piroska kapacitása. A tervek szerint' ezt a mennyiséget az újonnan létesítendő gyártóegységben megdupláznák, s az újabb 150 ezer autón egyenlő arányban osztozna a három partner. Magyarország ebben az együttműködésben nagyobb szerepet vállalna, miftt a La­da gyártásából: a már ha­gyományosnak tekinthető autóvillamossági berendezé­sek szállítása mellett főegy­ségek (sebességváltó, diffe­renciálmű, lengéscsillapító stb.) gyártásával részesedne. Jó lehetőségek vannak rá, hogy a magyar szállítások el­lentételezéseként a Tauria tí­pusnevű gépkocsiból már jö­vőre megkezdődjenek a szál­lítások. A magyar részvétel az együttműködésben komoly fejlesztési távlatokat jelent a magyarországi háttériparnak — tette hozzá az ipari minisz­ter. A Vlagyíszlav Kolesznyikov elektronikai ipari miniszterrel folytatott tárgyalásokról Be­recz Frigyes elmondta, hogy azok középpontjában a bu­dapesti székhelyű Intermos Kft. magyar—szovjet vegyes­vállalat témája állt. A vegyes­vállalat termelésének elindu­lása mintegy 7-8 éves előrelé­pést eredményez majd az elektronikai technológiában. Marad minden a régiben? Sokan nem ismerik a rendeletet A külkereskedelmi tevékenység átfogó reformjának szükségességét évek óta hangoztatták gazdálkodó szervezeteink. Mert ha a 80-as évek elején meg is in­dult a mamut külkereskedelmi szervezetek monopol- helyzetének felszámolása, az általános és állandó kül­piaci értékesítés jogának kiterjesztése, az 1/1987. évi kereskedelmi minisztériumi rendelet alapján 1988. ja­nuár 1-jétől alanyi jogon biztosított külkereskedés lehetősége sokak szerint a gazdálkodás alapvető fel­tétele. Olyan lehetőség, amely módot ad arra, hogy egyenlő eséllyel, saját érdekeiket a legteljesebb mér­tékben képviselve vehessenek részt a gyakorta nagyon kemény külpiaci értékesítési versenyben. Abban a versenyben, amelyről korábban nemegyszer állították: eleve háttérbe szorultak érdekeik, vagy szemben is álltak a közvetítő, képviselő külkereskedelmi partne­rével. Gondolhatnánk, hogy így azok, akik immár vagy fél évtizede hangoztatták az ön­álló külkereskedelmi jog meg­teremtésének szükségességét, most kapva kaptak az alkal­mon, s éltek a felkínált le­hetőséggel. A valóság azon­ban másképpen fest. Az év eltelt majd’ két hónapjában megyénkben csupán két ipari szövetkezet döntött úgy, hogy a Kereskedelmi Minisztérium­ban kéri cégének bejegyzését az alanyi jogú külkereskedést folytató szervezetek sorába. Nincs válasz a miértre Azt persze kideríteni, hogy a korábban hangoskodók, a jogosítványt követelők miért nem lépnek, nemigen lehet. De tény, hogy míg egyesek időközben rájöttek, nem is olcsó mulatság kiépíteni, mű­ködésbe hozni az új kereske­dőapparátust, mások meg úgy vélik, előbb megnézik, mások mire vitték, addig so­kan azt tartják, hogy az utób­bi hetekben, hónapokban ki­sebb gondjuk is nagyobb volt annál, hogy áttekintsék az e tevékenység folytatására vo­natkozó rendeleteket. Ám akadnak olyan vállalkozó szel­lemű cégek is, amelyek jel­zik szándékukat, kérik beje­gyeztetésüket, de mint Kéke­si Ferenc, a Kereskedelmi Minisztérium Pest megyei megbízottja mondja, alapvető fogalmakkal, feltételekkel nin­csenek tisztában. — A bejegyzés ugyan csu­pán egy államigazgatási ak­tus, s nem valamiféle enge­délyezés eredménye, ennek el­lenére számos feltételnek kell megfelelnie annak a szerve­zetnek, amely élni akar az önálló külkereskedés jogával. Elsősorban a formai, alaki követelmények teljesítésével van gond. A rendelet szerint ugyanis meg kell jelölni azt a tevékenységi és termékkört, amelyet a szervezet akár ex­portban, akár importban foly­tatni kíván, s ugyancsak szük­séges a statisztikai termék­jegyzékszám feltüntetése is Szennyezés Százhalombattán és Pomáznál Tisztább a folyók vize A Környezetvédelmi és Víz­gazdálkodási Minisztérium megbízásából végzett januári vízminőségi vizsgálatok szerint most a szokásosnál tisztább a folyók vize. Az enyhe idő ha­tására ugyanis hatékonyabb a folyók természetes öntisztulá­sa, mint a nagy hidegben, a jeges vízben. A folyók és a ta­vak túlnyomó részénél a víz minősége megfelel az első és másodosztályú követelmények­nek. Átmenetileg intézkedést kí­vánt Süttő, Budapest, Száz­halombatta térségében a Du­nán váratlanul keletkezett ki­sebb olaj- és benzinszennye­ződés elhárítása. Az ország déli határán át,azonban ismét tiszta, első osztályú vizet visz tovább a Duna. A télen szokásosnál összessé­gében kedvezőbb vízminőségi helyzet ellenére januárban az átlagosnál több, összesen 18 váratlan szennyeződés történt, amely a vízügyi igazgatóságok vízminőség-védelmi szolgálatá­nak intézkedését igényelte. Pomáznál és Nyírbátornál pél­dául olyan olajszennyeződés elhárításáról kellett gondos kodni, amely 2-4 évvel ezelőtt keletkezett és most elmozduld sával, bemosódásával okozott gondokat. M egállt most is a• kirakat előtt. Mint tegnap, mint a múlt héten. Amióta ott fekszik a butik hívogató üvegsze­mének közepén az a nagyestélyi. Első nap csak rácsodálkozott. Még ilyet! Egy ekkora város­ban lenne ilyesmire vevő? S ennyiért? Hétezer- hétszáznyolcvan ... Menet, jövet látta. Eltű­nik majd onnét, mert megvette valaki? Ment a gyárba, jött a gyárból, nézte a kirakatot. Ott van. Na, ugye ...! Megfogadta, nem bá­mészkodik. De megállt. Szép ruha. Jó anyag. Mutatna ö ebben! Mit szólna hozzá Pista? És a gyerekek? Fantáziáit. Mondjuk, felven­né az üzemi bálra, mert oda el kell menni. A szocialista brigádok tiszteletére... Az ő tiszteletükre rendezik meg mindig ezt a mu­latságot, igaz, sokat azután nem törődnek ott velük. Maguk között maradnak, ahogyan más­kor is, a hasonló rendezvényeken meg az ünnepségeken. A nagyfőnökség a vendégekkel van elfoglalva, még olykor a párttitkár szo­kott egy-egy táncra valakit felkérni, de amúgy maradnak a beállítok, a segédműveze­tők, meg a művezetők fiatalabbja. Ez a ruha! Nézte, bár nógatta magát, moz­duljon el már a kirakat elől. Rám se menne, gondolta. Nem igaz! Igenis, jó lenne. Olyan vékony maradt ö, mint amikor Pista elvette, róla senki se mondaná meg, hogy három gye­reket hordott ki... S ha más fölvehet ilyet, akkor ő miért ne? 7780! Istenem, ennyi pénz egy ilyen semmiségre. Mert semmiség ez a ruha, vékonyka, átlátszó, kellene alá olyan fehérnemű, amilyet bárki láthat az áttetsző anyag alatt... Azt kellene felvennie, amit félretett. Ha esetleg orvoshoz ... kórházba ... Kell egy rendes holmi. Tudja, a többieknek is van egy garnitúra ilyen, bár nem beszél­nek róla. Felvenné! Attól még. hogy egyszer felvenné, nem történne semmi baja. Rá a ru­hát. Ott állna a tükör előtt... Milyen lenne ő egy ilyen ruhában? Szép? Csinos? Feltűnő? Na, de ehhez cipő is kelléne. Valami finom, vékony bőrből, tűsarokkal persze, valami dísz is a ruha mellrészére. Dísz? Na igen. Elmo­solyodott. Egy olcsó kis brossa van, Pista vet­te annak idején, az egyetlen külföldi útjukon, Harmatcseppek NAGYESTÉLYI amikor a gyári busszal átmentek ide nem messze, Szlovákiába. Emlékszik, milyen szé­gyenlősen nyitotta ki a markát Pista, s kér­dezte, te Mari, jó lesz-e?! Ö meg örült, nem nézte, milyen, mert bármilyen is, egyetlen, párja nincsen. Fodrászhoz is el kellene mennie. Ehhez a ruhához nem elég, ha ö maga besüti a haját, mint máskor, mindenkor. Amint hallja, az most már egy kisebb vagyon, a fodrász. Hol lenne akkor már a hétezer-hétszáznyolcvan- tól...! Lehunyta a szemét. Miért is ne?! Ki tilthatja meg neki, hogy még itt álljon két percet? És ha hármat?! Valami modern fri­zura, egy klassz cipő, egy picike, de arany­ból készült bross, néhány csepp kölni abból, amit egyszer azon a színész—munkás talál­kozón érzett a művésznőn, aki azt mondta, amikor nem vették fel a főiskolára, ö is fo­nótanuló lett... Jópofa volt, egész este kö­zöttük ült, mégis érezték, egészen más világ az övé, áradt belőle a finomság, a keze olyan volt..., amilyen az övé soha nem lesz, ken­hetné bármivel. K inyitotta a szemét, lopva körülnézett, nem látja valami ismerős, hogy itt rostokol a kirakat előtt? És ha látja?! Nincsen ráírva a képére, hogy a nagyestélyit nézi. Nézheti ő éppen ... Csak most vette észre, mennyi minden más kelleti magát a nagyestélyi mellett, s elmosolyodott, amikor az árcédulákat is megnézte, kétezer alatt maxi­mum egy sálat vehetne... Na jól van, Mari! Kibámultad magad. Csinálj úgy, mintha meg­vetted volna ... Felnevetett. Tényleg. Meg­vette. Rajta van. Ügy állt az üveg elé, hogy árnyéka rávetödjön a ruhára, s a tükörképet nézve elbiggyesztette az ajkát. Na, nem is egy nagy szám ... Mészáros Ottó attól függetlenül, hogy a cég saját termékeivel vagy ide­gennel kíván kereskedni a jö­vőben. Az úgynevezett kivé­teli listán szereplő termékek és tevékenységek körén kívül ugyanis bármely — jogi sze­mélynek minősülő — gazdál­kodó szervezet kereskedhet ezután, de kizárólag konver­tibilis elszámolású piacokon —» mondja Kékesi Ferenc, s hozzáteszi: a korrekt kapcso­latokhoz és üzletmenethez az idegen termékek értékesítésé­hez előzetesen szükséges a gyártó megbízása is. A bejegyzés ténye azonban önmagában a fennálló polgári jogi kapcsolatokat, azaz a kereskedelmi szerződésekből származó kötelezettségeket nem változtatja meg, így tehát ga­ranciát jelenthet arra, hogy majdan nem uralkodik el a fejetlenség, nem lesz úrrá az anarchia a belföldi kap­csolatokban. Mindahhoz azon­ban, hogy tisztán lehessen látni a gazdálkodók kereske­delmi törekvéseit, ennyi nem elegendő. — A bejegyzést igénylőnek a kérelmében fel kell vázol­nia üzleti elképzeléseit, terve­zett értékesítési forgalmának nagyságát, valamint közölni kell törzsszámát és megnevez­ni azt a pénzintézetet, amely­nél a szervezet bankszámlá­ját vezeti. Hiányoznak a szakemberek Az elmondottak szerint nem kevés tehát a követelmény, az alanyi jog érvényesítését feltételekhez kötő rendelkezés. S ha ehhez hozzátesszük, hogy a Kereskedelmi Minisztérium mindezek ellenére sem jegyzi még be automatikusan az azt kérvényező céget, akkor ta­lán már senki nem csodálkozik azon, hogy nem kopogtatnak százszámra engedélyért. — Ez így nem igaz, mert amennyiben a legfontosabb kö­vetelménynek, a személyi fel­tételeknek megfelelnek, akkor a Kereskedelmi Minisztérium automatikusan bejegyzi a szervezetet. Azt hiszem, nem kell különösebben indokolni, hogy a külkereskedelmi tevé­kenységet folytatni kívánó vállalatok, szövetkezetek ké­sőbbi munkájukhoz mennyire szükséges, hogy új apparátu­sukban külkereskedelmi gya­korlatot szerzett, megfelelő végzettségű, idegen nyelvet beszélő szakembereket foglal­koztassanak. Erről egyébként a Kereskedelmi Minisztérium 2/1987. számú rendelete szól részletesen, kiemelve, hogy a személyi feltételek meglétéről a gazdálkodó szerv vezetőjé­nek a kérvény beadásával egy időben, írásban kell nyilatkoz­nia. Amint azt Kékesi Ferenc mondja, valószínűleg a rende­let e része okozza a legtöbb problémát, félreértést. — A jogszabály kimondja, hogy az üzlet előkészítéséhez, megkötéséhez kell külkereske­delmi végzettséggel, gyakor­lattal, nyelvismerettel rendel­kező szakembert alkalmazni. Az üzlet lebonyolításához azon­ban — megbízásos alapon — más, idegen szervezetet is foglalkoztathat. Igaz, ez eset­ben a bejegyzési kérelemben előre meg kell nevezni a köz­reműködő felet. A kereskedelmi megbízott szerint ez utóbbi feltétel az, amely a félreértések mellett leginkább megnehezíti a- ren­delet adta lehetőség kihaszná­lását, hiszen ma még híján vagyunk a külkereskedelem minden csínját-bínját ismerő szakembereknek... Várakozó állásponton Talán éppen ennek „köszön­hető”, hogy alig túljutva az utóbbi idők legfontosabb jog­szabályainak silabizálásán, gazdasági szervezeteink veze­tői ma még nem döntöttek: élnek-e végül is az oly rég­óta áhított lehetőséggel. Bár az is meglehet, hogy időköz­ben jó suszter módjára úgy határoztak, a megszokott kap­tafa, a már bevált külkeres­kedelmi szervezetek munkája mellett maradnak. Patő Zsuzsa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents