Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-24 / 71. szám
1988. MÁRCIUS 24.; CSÜTÖRTÖK Letelepedéshez Tanácsi segítség Országszerte érdeklődés kíséri a hazánkban tartózkodó, letelepedési és munkavállalási engedélyért folyamodó magyar nemzetiségű román állampolgárok sorsának alakulását. Az állami és társadalmi szervek, a vállalatok és intézmények, az egyházak és magánszemélyek egyaránt nagy segíteni akarásról, felelősségteljes ' együttérzésről tesznek tanúságot. A tanácsok felkutatják a településeken különféle okokból üresen álló lakásokat, és keresik a módját, hogy — előnyös feltételekkel — a hajléktalanok rendelkezésére bocsássák. Pest megyében egyebek között Nagybörzsönyben és Zsámbékon kínálkozik ilyen alkalom. A megyei tanács felkérte e falvak tanácsait, hogy tárják fel a hasonló lehetőségeket. A helikopterek bázisán A MÉM budaörsi központ] repülőgépes szolgálatának őcsényi bázisán tartják karban a mezőgazdaságban dolgozó KA—26-os helikoptereket. Az ország különböző részeiről 250 repült óra után érkeznek ide a helikopterek ellenőrzésre, javításra Az örökbefogadók sorban állnak Az új törvény nem könnyített Szívet szorító az állam! nevelőintézetekben élő gyerekek szeretetigénye. S minél fiatalabbak, annál inkább érzékelhető a kitárulkozásuk. Amint a látogató belép közéjük, rajongó mosollyal tárják kis karjukat ölelésre. Nem mintha a tizenévesekben nem élne ez az érzés, de ők már bezárkóztak. Ezt mindahány gyermek- otthonban tapasztaltam, amelyben csak jártam, ezért is adtam igazat dr. Patak Veronikának, a Pest Megyei Tanács Petényi Géza Csecsemőotthona igazgatójának, amikor beszélgettünk. Meg sem ismerik — Minél több időt tölt intézetben a gyermek, annál inkább sérül lelkileg, mert rögzül benne a kivetettség, a senkihez sem tartozás — mondta. Végigkísért a szép tjudai környezetben álló intézmény három szintjén, ahol nagyjából korosztály szerint, néhány hetestől három éves korig gondozzák a kicsiket. Azután kerülnek Fótra, a gyermek- városba. Van egy óvodáskorú csoportjuk is, kímélve az apróságokat a változástól, itt tartják 6 éves korukig, hátha rendeződik közben a sorsuk. Kicsik a csoportok, talán több szeretet jut így egyre-egyre. A babusgatást, a fiatal gondozónők játékosságát látva csakugyan így lehet... Mégis, ahogy beléptünk egy-egy kulccsal nyíló emeletszárnyra, a folyosón hancurozók körénk sereglettek, s osztogathattuk a puszikat, homlokra, fejbúbra. Így aztán meg-megakadt a beszélgetés is. — Ritka a látogatás, mint a fehér holló. A legtöbb anya már meg sem ismeri a gyermekét a következő alkalommal. Persze, hogy vonzódnak az idegenhez, hátha még férfi az illető. Minél előbb, tehát ebben a korban lenne a legideálisabb a családba kerülésük — folytatta. — Pest megyében Albertirsa, Zsámbék és Nagykőrös hasonló intézeteiben és a mienkben több száz csecsemőkorú kisgyermekről gondoskodunk. Hosszadalmas eljárás Arról is beszélt dr. Patak Veronika, hogy korábban intézetükből a gyerekek több mint fele néhány éven belül családba került. Részben a sajátjába, részben örök befogadással, új családba. Amellett, hogy az állami gondozás anyagi terhei rendkívül nagyok, azt ma már senki sem vitatja, hogy a gyermek egészséges fejlődése, életre nevelése szempontjából mennyire fontos, hogy családban nőjön fel. Az árva. vagy elhagyott gyermek szülőkre találásának legmegnyugtatóbb módja az örökbefogadás. Ez erősebb érzelmi fogantatású és életre szóló. A nevelőszülők vállalkozása ingatagabb, s ezt az irántuk érzett hangsúlyozott tiszteletünk ellenére is 1p kell írni. Hiszen a nevelőszülőkhöz adott gyerekek nagy része több családban is megfordul, Az örökbefogadás soha nem volt könnyű eljárás. Legfeljebb, ha a szülő lemondott a gyerekről vagy felé sem nézett. Az, hogy a megyei csecsemőotthon kicsinyei a már említett, viszonylag jó arányban családba kerülhettek, az a róluk gondoskodók következetes küzdelmének tudható be. h—■ Kiharcoltuk, gyermekeink számára"az emberi' -élethez való jogot. Mi kedvező helyzetben vagyunk, mert' éhhez jó partnerünk a pomázi Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet. A törvény a szülői jogokra hivatkozik, és messzemenően védi. És a gyerekek jogai? Számunkra, akik a nap minden órájában azért küszködünk, hogy. a legjobb feltételeket megteremtsük számukra, óvjuk, féltjük, s ha beteg, ápoljuk — az ö jogaik az elsődlegesek — jelentette ki határozottan az igazgatónő. — Aztán idejön az anyja, s kijelenti, esze ágában sincs lemondani, ez az ő gyereke! S utána hónapokig nem is látjuk, sem levélben, sem telefonon nem is érdeklődik. Sokat vártunk az új családjogi törvénytől. De ez csak tovább nehezítette a helyzetet. Most a bíróság szüntetheti meg a szülők felügyeleti jogát, s csak azután adható örökbe a gyermek. A gyámhatóságok viszont agyonterheltek, nem vállalják a hosszadalmas procedúrát, inkább egyszerűen intézeti elhelyezésre utalják be a gyerekeket. Mi a törvény hatályba lépése, tavaly július 1. óta nem találkoztunk gyámhatóság által kezdeményezett perrel. Intézetünk viszont kezdeményezett két gyermek ügyében bírósági eljárást. A pomázi Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet — és átmeneti otthon — igazgatója, Simó Antal a vonatkozó megyei adatokat citálva bizonyította az örökbefogadásnak az új törvény életbe lépése óta bekövetkezett erőteljes csökkenését. I Szülői beleegyezéssel — A múlt év végén 125 gyermek volt örökbefogadható. ök azonban részben értelmi- vagy testi fogyatékos gyerekek, vagy olyan korúak, akiket már nem szívesen vállalnak az örökbefogadók. Mert általában 1-3 éves korú gyerekekre várnak azok, akik tudják, nekik nem adatik meg az az öröm, hogy saját gyerekük legyen, ezért szívesen fogadnák magukhoz a másét. Jelenleg 165 házaspár vár erre, közülük tizenöten már évek óta, mert kizárólag kislányt szeretnének. Az igazgató hozzátette, hogy tavaly július óta a megyében egyetlen gyereket sem adott a bíróság állami nevelésbe, amely a szülő hozzájárulása nélkül lehetővé tenné az örökbefogadást. A gyerekek egyszerű ideiglenes beutalással kerülnek intézetbe, ezzel viszont a gyámhatóság csak korlátozott szülői jogosítványokkal látja el a nevelőotthont. Egyébként az új törvény szerint 6 hónapos korig akkor sem lehet jogi eljárást kezdeni, ha az anya a szülést követően lemondott a gyerekéről. Üjra kell nyilatkoztatni, azután az apát is felkutatni és lemondatni, azután lehet hozzákezdeni a gyermek jogi státusának rendezéséhez bírósági úton. Adóig azonban még ahhoz is szülői beleegyezés kell, hogy hová kerülhet a gyerek, otthonba vagy nevelőszülőkhöz. Állami pénzen! Jelenleg 2800 gyerekről gondoskodnak a Pest megyei állami otthonokban. Kádár Edit Minisztertanácsi irányelvek Társadalmi és szakmai viták A Minisztertanács a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény végrehajtásának elősegítéséért és a jogalkotás demokratizmusának fejlesztéséért — az érintett társadalmi szervezetekkel és érdekképviseleti szervekkel egyetértésben — irányelveket tett közzé a Magyar Közlöny legutóbbi számában. Állampolgárok véleménye A társadalmi vita céljairól és formáiról az iránymutatás megállapítja: a jogszabályok előkészítése során fontos követelmény az állampolgárok észrevételeinek és javaslatainak megismerése és hasznosítása. Ennek egyik legalkalmasabb módszere a társadalmi vita, amely — amellett, hogy lehetővé teszi a demokratikus jogszabály-előkészítést — elsősegíti az állampolgárok jogi ismereteinek, jogtudatának fejlesztését, az önkéntes jogkövetést és a jogszabályok társadalmi hatékonyságának növelését is. A törvényjavaslatok társadalmi vitájáról a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezik. Törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet előkészítése során társadalmi vitát akkor kívánatos szervezni, ha a tervezett jogszabály a társadalom szélesebb rétegeit érinti. A társadalmi vita legcélszerűbb formája az általános vita és a rétegvita lehet. Ha az előbbiről van szó, akkor az állampolgárok széles köre mond véleményt. Ilyen vitát akkor célszerű szervezni, ha a tervezett jogi szabályozás közvetlenül érinti az állampolgárok széles körének jogait és kötelességeit. A réteg- vitában az állampolgároknak az a csoportja vesz részt, amelyet a tervezett jogi szabályozás elsősorban érint. Az állampolgárok széles körét érintő j ogszabálytervezeteket, a társadalmi vita előkészítése érdekében, a sajtó útján köz- zéteszik — szögezik le az irányelvek. Indokok és hatás A szakmai vitával kapcsolatban az a Minisztertanács álláspontja, hogy ezekbe az eszmecserékbe — a tervezett jogi szabályozás tárgyának megfelelően — az elméleti és gyakorlati szakembereket, a jogszabály végrehajtására hivatott szervek és a tudományos intézmények munkatársait indokolt bevonni. Az iránymutatás a társadalmi és a szakmai viták előkészítésével és megszervezésével is foglalkozik. Rögzíti, hogy a viták előkészítésének terv- szerűsége érdekében a Minisztertanács a jogalkotási programban határozza meg a vitára bocsátandó jogszabálytervezetek körét. A megalapozott vélemény- nyilvánítást segítendő a tervezett jogi szabályozás főbb elveit, társadalom- és gazdaságpolitikai indokait, a szabályozás várható társadalmi és gazdasági hatását, valamint a jogszabály végrehajtásának feltételeit Is megismertetik a vita résztvevőivél. Az eszmecserék tapasztalatainak, a felmerült javaslatoknak a hasznosítása érdekében kívánatosnak tartják, hogy a jogszabály előkészítéséért felelős minisztérium, országos hatáskörű szerv munkatársai is vegyenek részt a vitákban. Széles körű nyilvánosság A tanácskozásokon elhangzott észrevételek és indítványok értékelése a jogszabály előkészítéséért felelős minisztérium, országos hatáskörű szerv feladata — állapítja meg az iránymutatás a társadalmi és szakmai viták eredményének hasznosításával kapcsolatban. Külön szól arról, hogy ha a vitában elhangzott javaslat megalapozott ugyan, de a megvalósítására a jogszabály- tervezetben nincs mód, akkor az indítványt mint közérdekű bejelentést — elbírálásra és hasznosításra — az értékelésAz ellátási színvonal megtartása Öt intézmény a bérklubban re illetékes szervhez továbbítják. Kívánatos, hogy a viták során elhangzott jelentős, de el nem fogadott javaslatok elutasításának indokairól a jogszabály előkészítője tájékoztassa a jogalkotót és a vita szervezőjét. A Minisztertanács fontosnak tartja, hogy a társadalmi és a szakmai vitáknak a tájékoztató és a hírközlő szervek adjanak széles nyilvánosságot, s az elhangzott lényegesebb észrevételekről és javaslatokról tájékoztassák a közvéleményt. 2 Tavaly országos kísérlet ^kezdődött, amelynek célja, 4 hogy az intézményi gazdál- f kodás korszerűsítésének lehetőségeit, esélyeit felmér- ^ jék. Ebben részt vett Pest megye is. A múlt évben a í tanácsi pénzalap kísérlet- ^ képpen teljes mértékben ^ áttevődött a kerepestarcsai 4 Flór Ferenc és a váci Sző- ? nyi Tibor Kórház hatáskö- rébe. A próbálkozás sike- ^ resnek bizonyult, ezért az ^ idén és jövőre a Pénzügyei minisztérium újabb kezde- íményezést indított útnak. A Pest Megyei Tanács pénzügyi osztályának vezetőhelyettese, Schmidt Géza tájékoztatott arról, hogy a megyében öt költségvetési intézmény, — amelynek feladata elsősorban szolgáltatás — minisztériumi engedéllyel beléphetett a bérklubba. A tagintézmények abban a kedvezményben részesülnek, hogy a régi bértömeg-gazdálkodás helyett bérköltség-gazdálkodást folytathatnak. A dolog lényegét tekintve ez azt jelenti, hogy nincs felső plafonja a bérkeretnek. Eddig is hallottunk már vállalatok esetében ilyen kedvezményről, s ott a bérklubtagság feltétele a biztonságos, nyereséges gazdálkodás volt. Az elsősorban szolgáltató öt megyei intézmény — a kerepestarcsai Flór Ferenc Kórház, a Pest Megyei Földhivatal, a Szigetszentmik- lósi Szakmunkásképző Intézet, a Váci Hallássérültek és Siketek Általános Iskolája és a gödöllői Petőfi Művelődési Központ — a megyei tanácsi és szakirányítási vezetés elemzése szerint az eddigi eredmények alapján, a vezetői rátermettség személyi biztosítéka szerint alkalmas arra, hogy megfeleljen a követelményeknek. A bérklubtagság ugyan önállóságot és kedvezményeket jelent, tehát jobban szolgálja a személyi érdekeltség megteremtését —, amelynek módját pontosan az elkövetkezendő pár hétben fogják rögzíteni — de egyúttal nagyobb felelősséggel jár a kockázatvállalás is. A népgazdaság szinte minden területén a nyolcvanas évekre érezhetővé vált a gazdálkodás szabályainak megmerevedése. így nemcsak a vállalatoknál, hanem a költségvetési intézményeknél is szükségesnek látszott az új utak, megoldások keresése. Az anyagi eszközök nemcsak, hogy nem bővültek, hanem inkább apadóban vannak, mégsem szabad lemondanunk az ellátás színvonalának tartásáról. Nem romolhat a szolgáltató tevékenység, sőt: talán ezzel az új gazdálkodási formával még némileg javulhat is. Schmidt Gézának meggyőződése, hogy ez az öt megyei intézmény nem esik ki a bérklubból, azaz, csak a bevételteljesítés növekedésével együtt emelkedik majd a dolgozók fizetése. Valószínűleg — ez látszik ésszerűnek — a többlet anyagi juttatás nem épül be az alapbérbe, hiszen az nem motiválná a jobb teljesítményt. A kísérlet sikerének biztosítéka az intézmények dolgozóinak eddigi munkája és nem utolsósorban a vezetők személyisége. Bízzunk abban, hogy mások is alkalmasak lesznek egy szabadabb, önállóbb gazdálkodásra, s nemcsak a megyében, hanem országosan is megnőhet a bérklubtagok száma. Ű. í. Szájtátva Cserélgetek Vita ez, még akkor is, ha látszatra csupán ki-ki mondja a magáét. Eltérő nézetek ütköznek ugyanis csendben, de felszikrázva. A testület tagjai közül néhányan tamáskodnak. Elismerik ők, nem csekélység figyelemben, erőfeszítésben, szervezésben egy-egy, országos rendezvény lebonyolítása a kisvárosban. Hírét viszi az itt élőknek, néhány napra vendégek érkeznek sok helyről, az évről évre ismétlődő szakmai konferenciák, filmfesztiválok haszna tehát tekintélyes, csak éppen ... Csak éppen nem olyan csereáru, melyet bármi másra átválthatnának, szinte tetszés szerint az érintettek. Márpedig éppen ilyen cserélgetésnek a helyszíne a testületi ülés, hiszen arról van szó, a kisváros értelmisége, alkotó szellemisége miként érvényesül (s még előbb: miként kíván részt venni) a mindennapi feladatok megoldásában, a köz- gondolkodás formálásában, a kiművelt emberfők fontosságának hangsúlyossá tételében. Szájtátva hallgatja az ember a felszikrázva ütköző nézeteket. Mit itt a gond? Kell az egyik is, a másik is, nem egymás ellenében, hanem egymással ötvözve alkalmazhatók, alkalmazandók az elérhető, elérendő eredmények reményé- ben^ ’Ne1h‘é*z ezt belátni? Ügy látszik, igen. A tamáskodók szerint „inkább ... .**, az előterjesztő hivatalosok szerint viszont „rangot ad .. .** Ülnek az asztal mellett a cserélgetők, nem észlelve, rossz üzletet akarnak kötni így is, úgy is. Mert nem az inkább, nem a rang vesztése a tét, hanem az okosan formált arányosság; az veszhet el makacskodás közben. Szükség van a város nevét szárnyaltató országos rendezvényekre, s szükség a jelenleginél aktívabb értelmiségi részvételre a város minden értelmű fejlesztésében. Egyszerű logikai igazság. A cserélgetőket azonban, tapasztaljuk nem csak ebben az egy esetben, hanem sok hasonlóban úgyszintén, korántsem az igazság minél egyszerűbb meglelése vezérli. Hanem a presztízs. MOTTÓ A vártnál nagyobb érdeklődés Kaphatók a kincstárjegyek A Budapest Bank szervezésében húsz banknál és pénzintézetnél — többek között az OTP-nél és a taka- rékszövetkezetekhél is — megkezdték a kincstárjegyek kibocsátását. Az új értékpapírokat 3, 6 és 9 hónapos lejárattal hozták forgalomba, 5 ezer, 10 ezer, 50 ezer, 100 ezer, illetve 1 millió forintos címletekben. A kincstárjegyek évi kamata 8, 9, illetőleg 10 százalék, a kamatot 20 százalékos jövedelemadó terheli. Az érdeklődés a vártnál nagyobb — hétfőn, a kibocsátás napján mintegy 60 millió forint értékben adtak el a pénzintézetek kincstárjegyet. Az elsődleges kibocsátással párhuzamosan megszervezik az új értékpapírok másodlagos forgalmát is. A Budapest Bank minden, már eladott kincstárjegy visszavásárlására vállalkozik. Azt is garantálja, hogy ezeket az értékpapírokat névértékben vagy a névértéknél valamivel magasabb áron veszi vissza. Így a kincstárjegy a kötvényeknél mindenképpen nagyobb biztonságot nyújtó értékpapírrá válik. A most kibocsátott 5 milliárd forint értékű kincstár- jegyen kívül jelenleg mintegy 27 milliárd forint értékű kötvény van forgalomban, ezeket az elmúlt 5 év során bocsátották ki a vállalatok és a pénzintézetek. A kincstár- jegyek számottevően növelik a kínálatot, a szakemberek mégsem számolnak a kötvények keresletének csökkenésével. Ügy gondolják: a kincstárjegyek a lakosság még mobilizálható megtakarításait fogják felszívni. A kincstárjegyek kibocsátására — mint ismeretes — azért került sor, mert a költségvetés mind nagyobb mértékben kívánja értékpapírokkal finanszírozni az államháztartásban jelentkező hiányt. A költségvetési törvény alapján az idén 15 milliárd forint értékben bocsáthat ki az állam kincstárjegyet. Ezt a pénzintézetek, vállalatok és szövetkezetek mellett magánszemélyek is megvásárolhatják. Visszafizetését az állam szavatolja.
