Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-24 / 71. szám

1988. MÁRCIUS 24.; CSÜTÖRTÖK Letelepedéshez Tanácsi segítség Országszerte érdeklődés kí­séri a hazánkban tartózkodó, letelepedési és munkavállalá­si engedélyért folyamodó ma­gyar nemzetiségű román ál­lampolgárok sorsának alaku­lását. Az állami és társadal­mi szervek, a vállalatok és intézmények, az egyházak és magánszemélyek egyaránt nagy segíteni akarásról, fele­lősségteljes ' együttérzésről tesznek tanúságot. A tanácsok felkutatják a te­lepüléseken különféle okokból üresen álló lakásokat, és ke­resik a módját, hogy — elő­nyös feltételekkel — a hajlék­talanok rendelkezésére bo­csássák. Pest megyében egye­bek között Nagybörzsönyben és Zsámbékon kínálkozik ilyen alkalom. A megyei ta­nács felkérte e falvak taná­csait, hogy tárják fel a ha­sonló lehetőségeket. A helikopterek bázisán A MÉM budaörsi központ] repülőgépes szolgálatának őcsényi bázisán tartják karban a mezőgazdaságban dolgozó KA—26-os helikoptereket. Az ország különböző részeiről 250 repült óra után érkeznek ide a helikopterek ellenőrzésre, javításra Az örökbefogadók sorban állnak Az új törvény nem könnyített Szívet szorító az állam! nevelőintézetekben élő gyere­kek szeretetigénye. S minél fiatalabbak, annál inkább érzékelhető a kitárulkozásuk. Amint a látogató belép közéjük, rajongó mosollyal tárják kis karjukat ölelés­re. Nem mintha a tizenévesekben nem élne ez az ér­zés, de ők már bezárkóztak. Ezt mindahány gyermek- otthonban tapasztaltam, amelyben csak jártam, ezért is adtam igazat dr. Patak Veronikának, a Pest Megyei Tanács Petényi Géza Csecsemőotthona igazgatójának, amikor beszélgettünk. Meg sem ismerik — Minél több időt tölt in­tézetben a gyermek, annál in­kább sérül lelkileg, mert rög­zül benne a kivetettség, a sen­kihez sem tartozás — mondta. Végigkísért a szép tjudai környezetben álló intézmény három szintjén, ahol nagyjá­ból korosztály szerint, néhány hetestől három éves korig gondozzák a kicsiket. Azután kerülnek Fótra, a gyermek- városba. Van egy óvodáskorú csoportjuk is, kímélve az ap­róságokat a változástól, itt tartják 6 éves korukig, hátha rendeződik közben a sorsuk. Kicsik a csoportok, talán több szeretet jut így egyre-egyre. A babusgatást, a fiatal gon­dozónők játékosságát látva csakugyan így lehet... Még­is, ahogy beléptünk egy-egy kulccsal nyíló emeletszárnyra, a folyosón hancurozók körénk sereglettek, s osztogathattuk a puszikat, homlokra, fejbúbra. Így aztán meg-megakadt a beszélgetés is. — Ritka a látogatás, mint a fehér holló. A legtöbb anya már meg sem ismeri a gyer­mekét a következő alkalom­mal. Persze, hogy vonzódnak az idegenhez, hátha még férfi az illető. Minél előbb, te­hát ebben a korban lenne a legideálisabb a családba kerü­lésük — folytatta. — Pest me­gyében Albertirsa, Zsámbék és Nagykőrös hasonló intéze­teiben és a mienkben több száz csecsemőkorú kisgyer­mekről gondoskodunk. Hosszadalmas eljárás Arról is beszélt dr. Patak Veronika, hogy korábban in­tézetükből a gyerekek több mint fele néhány éven belül családba került. Részben a sajátjába, részben örök befoga­dással, új családba. Amellett, hogy az állami gondozás anyagi terhei rendkívül na­gyok, azt ma már senki sem vitatja, hogy a gyermek egész­séges fejlődése, életre nevelé­se szempontjából mennyire fontos, hogy családban nőjön fel. Az árva. vagy elhagyott gyermek szülőkre találásának legmegnyugtatóbb módja az örökbefogadás. Ez erősebb ér­zelmi fogantatású és életre szóló. A nevelőszülők vállal­kozása ingatagabb, s ezt az irántuk érzett hangsúlyozott tiszteletünk ellenére is 1p kell írni. Hiszen a nevelőszülőkhöz adott gyerekek nagy része több családban is megfordul, Az örökbefogadás soha nem volt könnyű eljárás. Legfel­jebb, ha a szülő lemondott a gyerekről vagy felé sem né­zett. Az, hogy a megyei cse­csemőotthon kicsinyei a már említett, viszonylag jó arány­ban családba kerülhettek, az a róluk gondoskodók követke­zetes küzdelmének tudható be. h—■ Kiharcoltuk, gyermekeink számára"az emberi' -élethez való jogot. Mi kedvező hely­zetben vagyunk, mert' éhhez jó partnerünk a pomázi Gyer­mek- és Ifjúságvédő Intézet. A törvény a szülői jogokra hivatkozik, és messzemenően védi. És a gyerekek jogai? Számunkra, akik a nap min­den órájában azért küszkö­dünk, hogy. a legjobb feltéte­leket megteremtsük számuk­ra, óvjuk, féltjük, s ha beteg, ápoljuk — az ö jogaik az el­sődlegesek — jelentette ki ha­tározottan az igazgatónő. — Aztán idejön az anyja, s ki­jelenti, esze ágában sincs le­mondani, ez az ő gyereke! S utána hónapokig nem is lát­juk, sem levélben, sem tele­fonon nem is érdeklődik. So­kat vártunk az új családjogi törvénytől. De ez csak tovább nehezítette a helyzetet. Most a bíróság szüntetheti meg a szülők felügyeleti jogát, s csak azután adható örökbe a gyermek. A gyámhatóságok viszont agyonterheltek, nem vállalják a hosszadalmas pro­cedúrát, inkább egyszerűen intézeti elhelyezésre utalják be a gyerekeket. Mi a törvény hatályba lépése, tavaly július 1. óta nem találkoztunk gyám­hatóság által kezdeményezett perrel. Intézetünk viszont kez­deményezett két gyermek ügyében bírósági eljárást. A pomázi Gyermek- és If­júságvédelmi Intézet — és át­meneti otthon — igazgatója, Simó Antal a vonatkozó me­gyei adatokat citálva bizonyí­totta az örökbefogadásnak az új törvény életbe lépése óta bekövetkezett erőteljes csök­kenését. I Szülői beleegyezéssel — A múlt év végén 125 gyermek volt örökbefogadha­tó. ök azonban részben ér­telmi- vagy testi fogyatékos gyerekek, vagy olyan korúak, akiket már nem szívesen vál­lalnak az örökbefogadók. Mert általában 1-3 éves korú gye­rekekre várnak azok, akik tudják, nekik nem adatik meg az az öröm, hogy saját gyere­kük legyen, ezért szívesen fo­gadnák magukhoz a másét. Jelenleg 165 házaspár vár er­re, közülük tizenöten már évek óta, mert kizárólag kis­lányt szeretnének. Az igazgató hozzátette, hogy tavaly július óta a megyében egyetlen gyereket sem adott a bíróság állami nevelésbe, amely a szülő hozzájárulása nélkül lehetővé tenné az örökbefogadást. A gyerekek egyszerű ideiglenes beutalás­sal kerülnek intézetbe, ezzel viszont a gyámhatóság csak korlátozott szülői jogosítvá­nyokkal látja el a nevelőott­hont. Egyébként az új tör­vény szerint 6 hónapos korig akkor sem lehet jogi eljárást kezdeni, ha az anya a szülést követően lemondott a gyere­kéről. Üjra kell nyilatkoztat­ni, azután az apát is felku­tatni és lemondatni, azután lehet hozzákezdeni a gyermek jogi státusának rendezéséhez bírósági úton. Adóig azonban még ahhoz is szülői beleegye­zés kell, hogy hová kerülhet a gyerek, otthonba vagy nevelő­szülőkhöz. Állami pénzen! Jelenleg 2800 gyerekről gondoskodnak a Pest megyei állami otthonokban. Kádár Edit Minisztertanácsi irányelvek Társadalmi és szakmai viták A Minisztertanács a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény végrehajtásának elősegítéséért és a jogal­kotás demokratizmusának fejlesztéséért — az érintett tár­sadalmi szervezetekkel és érdekképviseleti szervekkel egyetértésben — irányelveket tett közzé a Magyar Köz­löny legutóbbi számában. Állampolgárok véleménye A társadalmi vita céljairól és formáiról az iránymutatás megállapítja: a jogszabályok előkészítése során fontos kö­vetelmény az állampolgárok észrevételeinek és javaslatai­nak megismerése és haszno­sítása. Ennek egyik legalkal­masabb módszere a társadal­mi vita, amely — amellett, hogy lehetővé teszi a demok­ratikus jogszabály-előkészítést — elsősegíti az állampolgárok jogi ismereteinek, jogtudatá­nak fejlesztését, az önkéntes jogkövetést és a jogszabályok társadalmi hatékonyságának növelését is. A törvényjavaslatok társa­dalmi vitájáról a jogalkotás­ról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezik. Törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet előkészítése során társadalmi vitát akkor kívá­natos szervezni, ha a terve­zett jogszabály a társadalom szélesebb rétegeit érinti. A társadalmi vita legcélszerűbb formája az általános vita és a rétegvita lehet. Ha az előbbiről van szó, akkor az állampolgárok széles köre mond véleményt. Ilyen vitát akkor célszerű szervezni, ha a tervezett jogi szabályozás közvetlenül érinti az állam­polgárok széles körének jo­gait és kötelességeit. A réteg- vitában az állampolgároknak az a csoportja vesz részt, amelyet a tervezett jogi sza­bályozás elsősorban érint. Az állampolgárok széles körét érintő j ogszabálytervezeteket, a társadalmi vita előkészítése érdekében, a sajtó útján köz- zéteszik — szögezik le az irányelvek. Indokok és hatás A szakmai vitával kapcso­latban az a Minisztertanács álláspontja, hogy ezekbe az eszmecserékbe — a tervezett jogi szabályozás tárgyának megfelelően — az elméleti és gyakorlati szakembereket, a jogszabály végrehajtására hi­vatott szervek és a tudomá­nyos intézmények munkatár­sait indokolt bevonni. Az iránymutatás a társadal­mi és a szakmai viták előké­szítésével és megszervezésével is foglalkozik. Rögzíti, hogy a viták előkészítésének terv- szerűsége érdekében a Mi­nisztertanács a jogalkotási programban határozza meg a vitára bocsátandó jogsza­bálytervezetek körét. A megalapozott vélemény- nyilvánítást segítendő a ter­vezett jogi szabályozás főbb elveit, társadalom- és gazda­ságpolitikai indokait, a szabá­lyozás várható társadalmi és gazdasági hatását, valamint a jogszabály végrehajtásának feltételeit Is megismertetik a vita résztvevőivél. Az eszme­cserék tapasztalatainak, a fel­merült javaslatoknak a hasz­nosítása érdekében kívánatos­nak tartják, hogy a jogsza­bály előkészítéséért felelős minisztérium, országos hatás­körű szerv munkatársai is vegyenek részt a vitákban. Széles körű nyilvánosság A tanácskozásokon elhang­zott észrevételek és indítvá­nyok értékelése a jogszabály előkészítéséért felelős minisz­térium, országos hatáskörű szerv feladata — állapítja meg az iránymutatás a társa­dalmi és szakmai viták ered­ményének hasznosításával kapcsolatban. Külön szól arról, hogy ha a vitában elhangzott javaslat megalapozott ugyan, de a megvalósítására a jogszabály- tervezetben nincs mód, akkor az indítványt mint közérdekű bejelentést — elbírálásra és hasznosításra — az értékelés­Az ellátási színvonal megtartása Öt intézmény a bérklubban re illetékes szervhez továb­bítják. Kívánatos, hogy a vi­ták során elhangzott jelen­tős, de el nem fogadott ja­vaslatok elutasításának indo­kairól a jogszabály előkészí­tője tájékoztassa a jogalkotót és a vita szervezőjét. A Minisztertanács fontos­nak tartja, hogy a társadalmi és a szakmai vitáknak a tá­jékoztató és a hírközlő szer­vek adjanak széles nyilvános­ságot, s az elhangzott lénye­gesebb észrevételekről és ja­vaslatokról tájékoztassák a közvéleményt. 2 Tavaly országos kísérlet ^kezdődött, amelynek célja, 4 hogy az intézményi gazdál- f kodás korszerűsítésének le­hetőségeit, esélyeit felmér- ^ jék. Ebben részt vett Pest megye is. A múlt évben a í tanácsi pénzalap kísérlet- ^ képpen teljes mértékben ^ áttevődött a kerepestarcsai 4 Flór Ferenc és a váci Sző- ? nyi Tibor Kórház hatáskö- rébe. A próbálkozás sike- ^ resnek bizonyult, ezért az ^ idén és jövőre a Pénzügy­ei minisztérium újabb kezde- íményezést indított útnak. A Pest Megyei Tanács pénzügyi osztályának vezető­helyettese, Schmidt Géza tá­jékoztatott arról, hogy a me­gyében öt költségvetési intéz­mény, — amelynek feladata elsősorban szolgáltatás — mi­nisztériumi engedéllyel belép­hetett a bérklubba. A tagin­tézmények abban a kedvez­ményben részesülnek, hogy a régi bértömeg-gazdálkodás he­lyett bérköltség-gazdálkodást folytathatnak. A dolog lénye­gét tekintve ez azt jelenti, hogy nincs felső plafonja a bérkeretnek. Eddig is hallot­tunk már vállalatok esetében ilyen kedvezményről, s ott a bérklubtagság feltétele a biz­tonságos, nyereséges gazdálko­dás volt. Az elsősorban szol­gáltató öt megyei intézmény — a kerepestarcsai Flór Fe­renc Kórház, a Pest Megyei Földhivatal, a Szigetszentmik- lósi Szakmunkásképző Intézet, a Váci Hallássérültek és Sike­tek Általános Iskolája és a gödöllői Petőfi Művelődési Központ — a megyei tanácsi és szakirányítási vezetés elem­zése szerint az eddigi ered­mények alapján, a vezetői rá­termettség személyi biztosíté­ka szerint alkalmas arra, hogy megfeleljen a követelmények­nek. A bérklubtagság ugyan ön­állóságot és kedvezményeket jelent, tehát jobban szolgálja a személyi érdekeltség megte­remtését —, amelynek módját pontosan az elkövetkezendő pár hétben fogják rögzíteni — de egyúttal nagyobb felelős­séggel jár a kockázatvállalás is. A népgazdaság szinte min­den területén a nyolcvanas évekre érezhetővé vált a gaz­dálkodás szabályainak meg­merevedése. így nemcsak a vállalatoknál, hanem a költ­ségvetési intézményeknél is szükségesnek látszott az új utak, megoldások keresése. Az anyagi eszközök nemcsak, hogy nem bővültek, hanem inkább apadóban vannak, mégsem szabad lemondanunk az ellá­tás színvonalának tartásáról. Nem romolhat a szolgáltató tevékenység, sőt: talán ezzel az új gazdálkodási formával még némileg javulhat is. Schmidt Gézának meggyő­ződése, hogy ez az öt megyei intézmény nem esik ki a bér­klubból, azaz, csak a bevétel­teljesítés növekedésével együtt emelkedik majd a dolgozók fizetése. Valószínűleg — ez látszik ésszerűnek — a több­let anyagi juttatás nem épül be az alapbérbe, hiszen az nem motiválná a jobb teljesít­ményt. A kísérlet sikerének biztosítéka az intézmények dolgozóinak eddigi munkája és nem utolsósorban a veze­tők személyisége. Bízzunk ab­ban, hogy mások is alkalma­sak lesznek egy szabadabb, önállóbb gazdálkodásra, s nemcsak a megyében, hanem országosan is megnőhet a bér­klubtagok száma. Ű. í. Szájtátva Cserélgetek Vita ez, még akkor is, ha látszatra csupán ki-ki mondja a magáét. Eltérő nézetek üt­köznek ugyanis csendben, de felszikrázva. A testület tagjai közül néhányan tamáskodnak. Elismerik ők, nem csekélység figyelemben, erőfeszítésben, szervezésben egy-egy, országos rendezvény lebonyolítása a kis­városban. Hírét viszi az itt élőknek, néhány napra vendé­gek érkeznek sok helyről, az évről évre ismétlődő szakmai konferenciák, filmfesztiválok haszna tehát tekintélyes, csak éppen ... Csak éppen nem olyan csereáru, melyet bármi másra átválthatnának, szinte tetszés szerint az érintettek. Márpedig éppen ilyen cserélge­tésnek a helyszíne a testületi ülés, hiszen arról van szó, a kisváros értelmisége, alkotó szellemisége miként érvényesül (s még előbb: miként kíván részt venni) a mindennapi fel­adatok megoldásában, a köz- gondolkodás formálásában, a kiművelt emberfők fontosságá­nak hangsúlyossá tételében. Szájtátva hallgatja az ember a felszikrázva ütköző nézete­ket. Mit itt a gond? Kell az egyik is, a másik is, nem egy­más ellenében, hanem egy­mással ötvözve alkalmazhatók, alkalmazandók az elérhető, el­érendő eredmények reményé- ben^ ’Ne1h‘é*z ezt belátni? Ügy látszik, igen. A tamáskodók szerint „inkább ... .**, az elő­terjesztő hivatalosok szerint vi­szont „rangot ad .. .** Ülnek az asztal mellett a cserélgetők, nem észlelve, rossz üzletet akarnak kötni így is, úgy is. Mert nem az inkább, nem a rang vesztése a tét, hanem az okosan formált arányosság; az veszhet el makacskodás köz­ben. Szükség van a város nevét szárnyaltató országos rendez­vényekre, s szükség a jelenle­ginél aktívabb értelmiségi rész­vételre a város minden értel­mű fejlesztésében. Egyszerű lo­gikai igazság. A cserélgetőket azonban, tapasztaljuk nem csak ebben az egy esetben, ha­nem sok hasonlóban úgyszin­tén, korántsem az igazság mi­nél egyszerűbb meglelése ve­zérli. Hanem a presztízs. MOTTÓ A vártnál nagyobb érdeklődés Kaphatók a kincstárjegyek A Budapest Bank szerve­zésében húsz banknál és pénzintézetnél — többek kö­zött az OTP-nél és a taka- rékszövetkezetekhél is — meg­kezdték a kincstárjegyek ki­bocsátását. Az új értékpapírokat 3, 6 és 9 hónapos lejárattal hoz­ták forgalomba, 5 ezer, 10 ezer, 50 ezer, 100 ezer, illet­ve 1 millió forintos címle­tekben. A kincstárjegyek évi kamata 8, 9, illetőleg 10 szá­zalék, a kamatot 20 százalé­kos jövedelemadó terheli. Az érdeklődés a vártnál nagyobb — hétfőn, a kibocsátás nap­ján mintegy 60 millió forint értékben adtak el a pénzin­tézetek kincstárjegyet. Az elsődleges kibocsátással párhuzamosan megszervezik az új értékpapírok másodla­gos forgalmát is. A Budapest Bank minden, már eladott kincstárjegy visszavásárlására vállalkozik. Azt is garantálja, hogy ezeket az értékpapírokat névértékben vagy a névér­téknél valamivel magasabb áron veszi vissza. Így a kincstárjegy a kötvényeknél mindenképpen nagyobb biz­tonságot nyújtó értékpapírrá válik. A most kibocsátott 5 mil­liárd forint értékű kincstár- jegyen kívül jelenleg mint­egy 27 milliárd forint érté­kű kötvény van forgalomban, ezeket az elmúlt 5 év során bocsátották ki a vállalatok és a pénzintézetek. A kincstár- jegyek számottevően növelik a kínálatot, a szakemberek mégsem számolnak a kötvé­nyek keresletének csökkené­sével. Ügy gondolják: a kincs­tárjegyek a lakosság még mo­bilizálható megtakarításait fogják felszívni. A kincstárjegyek kibocsátá­sára — mint ismeretes — azért került sor, mert a költ­ségvetés mind nagyobb mér­tékben kívánja értékpapírok­kal finanszírozni az államház­tartásban jelentkező hiányt. A költségvetési törvény alapján az idén 15 milliárd forint ér­tékben bocsáthat ki az állam kincstárjegyet. Ezt a pénzin­tézetek, vállalatok és szövet­kezetek mellett magánszemé­lyek is megvásárolhatják. Visszafizetését az állam sza­vatolja.

Next

/
Thumbnails
Contents