Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-24 / 71. szám

4 «EW « iHoinl 1988. MÁRCIUS 24., CSÜTÖRTÖK SZENTENDREI . K^títian A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Pro Urbe-díjak Ünnepi tanácsülés Az állatok tartásáról Lakásonként csak két macska A tanácstestület következő ülésén a lakosságot erősen ^ foglalkoztató rendelettervezetet tárgyal. Egyebek mellett ^ az állatok tartásáról lesz szó. Amint az más városokban is történt, várhatók a viták. Mi /nőst azzal a céllal is- mertetjük a tervezetet, hogy a lakosságot hozzásegítsük; j; ismereteik birtokában még az ülés előtt keressék fel ta- nácstagjaikat. s közöljék velük észrevételeiket, lehetővé ^ téve ezzel, hogy a rendelet végleges szövegének elfoga- £ dásakor képviselhessék választóik érdekeit. Sokkal ne- ^ hezebb már érvénybe lépett jogszabályok alól egyedi el- jí bírálást kérve felmentést kapni, mint esetleg több lakost érintő problémára előre felhívni a figyelmet. így na- ^ gyobb az esély arra. hogy a kollektív bölcsesség és ta- pasztalat a lehetőségekhez képest a többség érdekeinek í megfelelő rendeletet alkot. Villanófény Szinte elképzelhetetlen, hogy az ifjúsági parla­mentek iránt mennyire ki­csi az érdeklődés. Ponto­sabban szólva gyakorlati­lag semmi. Mert előfordul, hogy egyszerűen megtart- hatatlan a találkozó, ak­kor hiába fáradt a meg­hívottaknak az a tíz szá­zaléka, akik hallgattak az invitálásra. Ráadásul olyan szervek­nél dolgozók érdektelensé­géről van szó, akiknek ak­tivitásáról a közvélemény meg van győződve. Pél­dául amikor a szentendrei tanács fiataljait hívták megbeszélésre, hárman mentek el közülük. Leg­utóbb a körzet 13 tanácsá­nak KISZ-korú alkalma- zottainál kopogtatott a pos­tás (félszáz embernél), s a negyedórás várakozás után négy főnek tudták megköszönni, hogy megje­lent. A tapasztalatok a fal­vakban is hasonlók. Póes- megyeren csaknem 100 fő­ből (ki hinné, hogy olyan sok fiatal él ott) tizen sem érdeklődtek. Miért közönyös ez a kor­osztály? A szervezők sze­rint három okból: az évek hosszú során át felemásan vagy alig hajtották végre azokat a határozatokat, amelyeket a parlamente­ken hoztak. Másrészt: a kenyérkereset, a tanulás, a továbbképzés, a családala­pítás felőröli az energiá­kat. Továbbá: ma már más fórumokon is lehetőség adódik az örömök és gon­dok megbeszélésére. Számomra mégis szomo­rú, hogy a leírt esetekben (de információim szerint a példák tipikusak) megint elnéptelenedett egy demok­ratikus forma. Miközben folyamatosan halljuk, hogy a változtatás eredményes­ségének egyik sarkköve a politikai aktivitás, -épp e- • fontos közegben megdöb­bentő a közöny. Időre lesz szükség, amíg az emberek elhiszik: valóban számít a véleményük. Az elrontott dolgokért az élet minden­hol benyújtja a szám­lát. Szentendre város tanácsa legközelebb március 31-én dél­után egy órakor ülésezik. Előt­te a tanácstagok fél egykor ta­lálkoznak a felszabadulási em­lékműnél, ahol — megemlé­kezve a település felszabadu­lásáról — koszorúzást ünnep­ségen vesznek részt. Ezután foglalják el helyü­ket a tanács nagytermében, ahol a városi bíróság működé­séről szóló tájékoztatót hall­gatják meg, majd az ügyész­ség által készített anyagot — mely a törvényesség helyzeté­vel foglalkozik — tekintik át. Öreg a géppark A vezetők és a vállalati tanács 539 dolgozó gondját- baját, örömét viseli a vállán. — Nem könnyű a helyze­tünk — mondja Gack József műszaki igazgatóhelyettes. — Az emberek melegüzemben dolgoznak, nehéz körülmé­nyek között, ezért a keresetük csak látszólag magas. A gép­parkunk kicsit elöregedett, de Magyarországon a szakmá­ban az átlagnak megfelelő. Nagyobb fejlesztésre nincs pénz, célszerszámokat készí­tünk, pótlólagos automatizá­lást végzünk. Amolyan rész- fejlesztéseket. Az igazság az, rad a gyerekeknek és a né­zőknek is. A korabeli kosz­tümbe öltözött leendő szak­munkások szinte profi módon mozogtak, beszéltek a színpa­don. Lelkesedésük pedig átsu­gárzott a publikumra is. Dicsérendő ötlet az is, hogy a Móricz Zsigmond Gimná­zium és a Petzelt József Ipa­ri Szakmunkásképző Intézet tanulói együtt léptek fel. Re­méljük nem utoljára! S miután több jele mutat­kozik annak, hogy az új ott­hont kapott iskola tanári ka­ra és diákjai határozottan tö­rekednek arculatuk, stílusuk és hírnevük kialakítására, ez­úton is további sikereket kí­vánunk nekik. Petzelt József életének példájánál jobb iránytűt aligha találhattak volna. gél fél hétkor kezdődő nyitva tartást ígér. Állandóan kap­hatók lesznek sajtféleségek, péksütemények, melegszendvi­csek, kiegészítő reggelik. Az üzlet kialakítását rövidesen megkezdik. Elmarad. Elmarad a most március 25-re hirdetett Szent­endrei beszélgetések. Ugyan­azon részvevőkkel (Lehoczky János iparművésszel és Endrei Judit tv-bemondóval) viszont április 28-án este hétkor kerül sor a találkozóra. Kemény vitára lehet számí­tani az állatok tartásáról szó­ló új tanácsrendelettel kap­csolatban. Eldöntésre vár, hogy a településfejlesztési hoz­zájárulásról szóló 1985. évi 3. számú tanácsrendelet módosí­tásának hatálya visszamenőleg 1986. vagy 1988. január 1-jétől lép-e életbe? Befejezésül megemlékeznek a város felszabadulásának év­fordulójáról, majd átadják a Pro Urbe-kitüntetése:ket, s a kiváló társadalmi munkáért odaítélt okleveleket. hogy emberünk sincs. Az utánpótlás szinte teljesen hiányzik. Csupa betanított munkással dolgozunk. Lassan azonban ők is elfogynak. — Ügy tudom, egész sor dol­got meghatároz a vállalatnál az a tény, hogy háttéripar­ként funkcionálnak. Mit is jelent ez? — Azt, hogy a megrendelő­ket szolgáljuk ki. Veresegyhá­zon például öntjük a színes­fémeket az Ikarusnak, az Óbudai Hajógyárnak. Sződli- geten a lemezeket munkáljuk meg másoknak. Éppen a vál­tozó igények miatt vagyunk kénytelenek állandóan cél­szerszámokat készíteni, bizo­nyos változtatásokat végre­hajtani. — A Pefém mégis a kézi- szerszámok gyártásáról is­mert. — Igen. Az országban használt fejszék, kalapácsok, hidegvágók, esztergatokmá- nyok csaknem teljes egészé­ben a Bükkös-patak partján fekvő üzemből kerülnek ki. Szeretnénk például hidrau­likus tokmányokat piacra dobni, de sem gépünk, sem szakemberünk nincs hozzá. — Egyáltalán van-e szükség termékszerkezet-váltásra, mű­szaki fejlesztésre ilyen gyárt­mányok esetén? Évszázados formák — Valóban, a fejsze, kala­pács, hidegvágó évszázadok óta olyan, mint ma. Az alak­jukon keveset lehet formálni, mert a célszerűség gátat szab Kiszorulnak Melyek a tervezet azon ki­tételei, amelyek közfigyelem­re tarthatnak számót? Először a rendelet céljáról érdemes szót ejteni. A feladat az, hogy az államigazgatási szerv intézkedésével biztosítsa az állattartáshoz fűződő la­kossági érdekeket, Szentendre az ilyesminek. Esetleg csino­sítunk rajtuk valamennyit. De elképzelhetetlennek tar­tom, teszem azt a kör alakú baltát. Az esztergatokmány sem alakul át évenként. Sze­rencsére nagy szükség van rá. — Annak idején a Pefém- nél az elsők között alakult gmk. — Ma is megvannak. A termelés jelentős részét ad­ják. A kötött bérszabályozás afelé hajtja a vállalatokat, hogy a gazdasági munkakö­zösségeket fenntartsák. Alapanyaggondok — Sokáig azzal vádoltak a céget, hogy a szentendrei gyá­rából szennyezi a Bükkös-pa­takot. — Ciános edzősót alkalmaz­tunk, ez okozta a problémát. Ma már semleges anyagot használunk, sóderes szűrőpa­dot alakítottunk ki. Nyugod­tan állíthatom, hogy semmi­féle szennyezés nem történik. — Milyen elképzelésekkel vágtak neki az 1988-as év­nek? — Csökkenő létszám mel­lett terveztünk 259 millió fo­rintos árbevételt. A tavalyi 32 millió forintos nyereséggel szemben a 14 millió forintos haszon elérése sikert jelente­ne. Ami biztató: kapacitá­sunk 80 százalékát lekötöttük. Amitől félünk: ha a megren­delő eláll az üzlettől, tehetet­lenek vagyunk. S a gyakori alapanyaghiány sem ad okot jókedvre. Alumíniumot pél­dául szinte nem kapunk. Kénytelenek vagyunk nagy mennyiséget tárolni vagy át­ütemezni a gyártást. Azon­ban tudjuk, ilyen körülmé­nyek között kell megkeresni a kenyerünket. üdülőterületi jellegét és' ide­genforgalmi adottságait szem előtt tartva. Az állatokat a tervezet, nagy-, illetve kistestűekre, ebekre, macskákra és egyéb kedvte­lésből tartott jószágokra oszt­ja. A nagytestűeket kitiltják a lakótelepekről, a műemléki je­lentőségű területekről és a ki­emelt üdülőhelyről. A pontos felsorolást a mellékletek tar­talmazzák, amelyeket bárki megtekinthet. Ezenkívül lega­lább 50 méterre kell lenniük az istállóknak, ólaknak a nagy személyi fogalmat lebonyolító épületektől. A nagy testű ha­szonállatok, ló, szamár, ösz­vér és szarvasmarha kiszorul­nak ízbég régi részére, az Eötvös, Lenin, Horváth Á., Vasvári Pál, Költői, Puskin, Zelk Zoltán, József út környé­kére. Baromfi, házinyúl, galamb (kis testű állatok) belterüle­ten, illetve belterületi üdülők­ben a főépületben elhelyezett helyiségekben általában tart­hatók, de számukat 100-ban, illetve 25-ben korlátozzák. Semmiféle tilalom nem vo­natkozik a közvetlenül házi fogyasztásra nevelt kis testű állatokra (5 egyediig), azonban ürüléküket megfelelően kell kezelni. Egyedi elbírálás alapján a tanács hatósági osztálya á köz­egészségügyi és az állategész­ségügyi „szakhatóságokkal, egyetértésben engedélyt adhait az állattartásra olyan helye­ken is, ahol azt a megalko­tandó rendelet tiltja. Azonban csak nagyon indokolt esetben. Hozzájárulással Biztosan sokakat érdekelt a kutyák és macskák tartásának új szabálya. Ebet általában csak kertes családi házak zárt udvarán szabad tartani. Lakótelepeken, Az új művésztelep város felé eső utcája Apáti Abka- rovics Béla festőművész nevét viseli. A névadó száz évvel ezelőtt született, 1888-ban Er- mihályfalván, december 15-én. Jelentős művészegyéniség volt, és 1945-ben az izbégi elemi iskola igazgatói tisztét is be­töltötte. Sokan emlékeznek a jóságos, emberséges tanító bá­csira. Halálának húszéves ju­bileumán (1977) emlékestet rendezett a Pest Megyei iMű- velődési Központ és Könyv­tár, ahol diatárlaton mutat­tam be képeit, grafikáit, mo- ríotípiáit. Ott az egyik ven­dég szót kért, és meghatottan emlékezett tanítójára, Apáti A. Bélára. A Ferenczy Mú­zeum 1955-ben mutatta be gyűjteményes kiállítását, me­lyet a Kossuth-díjas mester, Czóbel Béla nyitott meg. Mű­vészettörténeti jelentőségű ese­mény volt ez, hiszen Czóbel élete egyetlen kiállításmegnyi­tóját itt tartotta. Dévényi Iván, a jeles műtörténész 1976-ban, a Vigilia májusi számában közölte Czóbel meg­nyitójának szövegét. Az 1951-ben megvalósult el­ső szentendrei tárlat szerve­zésében jelentősen segítette ügyködésemet. Sokat beszél­gettünk Szamosi Soós Vilmos szobrászművész kertjében — hármasban — művészekről, modellekről, kiállításokról. Ö mindig, majdnem mindenki­ről megértő szeretettel emlé­kezett. Nagybánya romantikus élményei elevenen éltek emlé­kezetében. társasházakban a lépcsőház­ban lakók többségének írás­beli hozzájárulását kell kérni. De csak kis testű kutyát (tacs­kót, palotapincsit, uszkárt, spánielt) engedélyez a terve­zet. Lakásonként egy kutya tartható. A közös helyiségek­be csak felügyelettel engedhe­tő. Játszótérre, szabad strand­ra a kutya nem léphet be! La­kásonként két macska tartha­tó, közös helyiségekbe enged­ni ezeket is tilos. A dolognak azonban ezzel még .nincs vége. Az egyéb ka­tegóriához tartoznak például a méhek. A város belterületén csak a hatósági osztály enge­délyével és az érvényben le­vő jogszabályok figyelembe­vételével lehet kaptárakat el­helyezni. Többlakásos ház udvarán csak az összes bérlő hozzájárulása esetén szabad tartani ezeket a szorgalmas bogarakat. Külön fejezetet kaptak az eljárási szabályok. Szinte ál­landó gondot okoz. hogy az el­hullott mégylábúakat kinek a kötelessége elszállítani. Nos, ez a gyepmester dolga. De ő fogja be a közterületen, a tár­sasházak közös helyiségeiben fellelt kutyát, macskát is. Jó tudni, hagy az elfogott kóbor ebek, cicák az állatorvosi vizs­gálat után kiválthatók. Ha azonban az állatot a tulajdo­nosa 8 napon belül nem szál­lítja haza, a gyepmester kö­teles azt kiirtani vagy érté­kesíteni. Korlátozzák A jövőben mindenképpen tanácsos lesz az állatok tartá­sára emelendő épületekhez az engedélyek beszerzése. Tudni­illik, hogy ez esetben plusz papírok beszerzése is elenged­hetetlen. Ha megállapítást nyer, hogy valaki a tanácsren­delettől eltérő módon tart ál­latot, megszegi az egészségügyi vagy környezetvédelmi szabá- . lyokaL a különböző szerveze­tek megtilthatják vagy korlá­tozhatják a tevékenységet. Aki pedig az életbe lépő rendelet­től eltérően kezeli jószágait, hat hónapom belül köteles az előírt feltételeket megterem­teni. vagy a tartóst megszün­tetni. Szinte bizonyos, hogy meg­szaporodnak a szabálysértési ügyek a tanácsrendelet ha­tályba lépése után. Ajánlatos tehát alaposan megismerked­ni a lehetőségekkel! Ezen sorokkal is szeretném a művészettörténészek figyel­mét felhívni személyére, hogy születésének századik évfor­dulóján művészetét kiállításon bemutassák, munkásságát is­mertessék! A város műemlék­bizottságának javaslom, hogy az Alkotmány utcában, ahol lakott, helyezzenek a házra emléktáblát. Szamosi Soós Vilmos reliefje — mely kala­posán ábrázolja a festőt — rangos műalkotás, jól dekorál­hatná a márványlapot. Külön érdekessége lehetne az óváros ezen utcájának ez az emlék­tábla. A Ferenczy-emléktáb- lával szemben kerülhetne köz­térre. Itt az Alkotmány utca fordulójában három jeles szentendrei művész alkotott, illetve Önódi Béla szép eme­letes műemlék házában ma is dolgozik. Talán azon is érde­mes volna eltűnődni, hogy nem lenne-e aktualitása, hogy az izbégi iskolát egykori igaz­gató tanítójáról, az országos hírű festőművészről neveznék el? A Szentendrei füzetek so­rozatában pedig megjelenhet­ne az a helytörténeti doku­mentumokat is feljegyző érte­kezés, melyet Porpáczy István, nyugalmazott gimnáziumi igazgató írt Apáti Abkarovics Béláról. Szánthó Imre Az oldalt írta: Vicsotka Mihály Fotó: Erdőst Ágnes A névadó: Petzelt József Együtt a színpadon g Szívesen írok le örömteli sorokat ipari szakmunkás- | képzők Ígéretes eredményeiről. Egyebek mellett azért, ^ mert tapasztalatból is tudom: ezeket a gyerekeket szá- | mos ok miatt nehéz mozgósítani. Főként, ha a régi ki- i fejezéssel élve, a humán tárgyak műveléséről van szó. E sorok írásakor örömöm két forrásból táplálkozik. Egy­felől siker koronázta a tele­pülés erőfeszítéseit. Évtizedes vajúdás után végre önálló szakmunkásképző intézete lett Szentendrének. Az arctalan, jellegtelen számot, az épület homlokzatán, a pecséteken, s másutt felváltja Petzelt Jó­zsefnek, az 1848—49-es sza­badságharc rendíthetetlen hű­ségű hadmérnök alezredesnek neve. E döntéssel tehát felke­rült az „i” betűre a pont. A másik, az előbbinél is fon­tosabb örömforrás, hogy az is­kola diákjai március 15-én a Kossuth Lajos Katonai Főis­kola művelődési házában — március 15-ét és a névadást egyszerre ünnepelve — olyan irodalmi műsort produkáltak, amely sokáig emlékezetes ma­Hírek, események Kinevezés. A városi tanács végrehajtó bizottsága a leg­utóbbi ülésén érdemei elisme­rése mellett felmentette Teg­zes Lászlót a városüzemelteté­si oszály vezetése alól és ezzel a feladattal dr. Biró Zoltánt bízta meg. Tejivó. Öt pályázat ér­kezett a volt mentőállomás néhány helységében nyitandó tejivóra. A tíztagú társadalmi bizottság Szilágyi Béláné szentendrei lakos elképzeléseit találta legmegfelelőbbnek. A nyertes heti hatnapos — reg­A magyar meggy, málna, bodza, fekete ribizli íze, aromája eszenciaként kerül Kanadába a Pest Megyei Pincegazdaság szentendrei Márka üzeméből. A megrendelővel folytatott tár­gyalások eredményeként elképzelhető, hogy hamarosan újabb ízekkel bővül a választék. Lassan ók is elfogynak Fejsze, kalapács, y A szentendrei székhelyű Pest Megyei Fémipari Vál- ^ lalat elfogadható évet zárt tavaly. A négy gyáregység ^ árbevétele 269 millió, a nyeresége 32 millió 739 ezer ^ forint. Emlékszem, néhány évvel ezelőtt még öt ter- ^ melőegység tartozott a vállalathoz, azonban egyet a í deficites tevékenysége miatt eladtak. hidegvágó Arckép a múltból Centenárium decemberben Palackban utazó ízek

Next

/
Thumbnails
Contents