Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-03 / 53. szám

2 1988. MÁRCIUS 3., CSÜTÖRTÖK (crdovei derűlátóan ítéli meg az afgán—pakisztáni tárgyalásokat Közel került a megállapodás lehetősége 'Diego Cordovez, az ENSZ főtitkárhelyettese szerdán Géniben derűlátóan nyilatko­zott az afganisztáni—pakisz­táni megállapodás lehetősé­géről, de határozottan vissza­utasította, hogy bármit is mondjon a még megoldásra váró kérdésekről, rendezésük módjáról vagy időpontjáról. A világszervezet iőtitkárának az afganisztáni rendezés érde­kében közvetítő megbízottja szerdán a közvetett tárgyalá­sok újabb fordulója előtt tá­jékoztatta az újságírókat. Cordovez délután három óra­kor a Zain Nurgni külügyi államminiszter vezette pakisz­táni, majd fél órával később az Abdul Vakil vezette afgán küldöttséggel találkozott. Az előzetes konzultációk tapasztalatait összegezve kije­lentette: Minden érdekelt fél — köztük Pakisztán is — egyetért abban, hogy egy szé­lesebb körű részvételen ala­puló afganisztáni kormány lé­te megkönnyíti a tervezett megállapodások végrehajtását. Egy ilyen kormány létrehozá­sa kizárólag az afgánok bel- ügye, nem dönthet róla sem­miféle nemzetközi konferen­cia. Cordovez meggyőződéssel állította, hogy Afganisztán és Pakisztán, a Szovjetunió és az Egyesült Államok is el akarja kerülni, hogy a szovjet ka­tonák kivonása után még na­gyobb vérontás kezdődjön Afganisztánban. Ö személy szerint azt tapasztalta, hogy a hazájukban élő és Pakisz­tánba távozott afgánok egy­aránt belefáradtak a harcba, békét és nyugalmat akarnak, s megkönnyebbülést jelent számukra a megállapodás. Végezetül az ENSZ főtit­kárhelyettese közölte, hogy csak akkor tart újabb tájékoz­tatót, ha valami végleges, konkrét megállapodásról szá­molhat be. Moszkvai elemzés, értékelés A szovjet—afgán kapcsola­tokról, azok történetéről, sa­játosságairól volt elsősorban szó a szerdán Moszkvában, az APN székházában megtartott sajtóértekezleten. Ennek részt­vevői arra a kérdésre keres­ték a választ, hogy a múlt tapasztalatait figyelembe vé­ve hogyan alakulhatnak a két ország kapcsolatai azt követően, hogy az ott állomá­sozó korlátozott létszámú szovjet csapattest elhagyja az ország területét. Jurij Gankovszkij profesz- szor, a Szovjet Tudományos Akadémia Keletkutató Inté­zetének vezető tudományos munkatársa bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a két or­szág kapcsolatai a múlt szá­zad első harmadáig nyúlnak vissza. A diplomáciai kapcso­latok felvételére csak 1919. Khomeini rádióbeszéde Újabb iraki rakétatámadás Irak szerdán rakétákkal lőt­te Kumot, Irán szent városát, Khomeini ajatollah korábbi lakóhelyét — közölte a bag­dadi katonai főparancsnokság hadijelentése. Irak légiereje támadta továbbá Dezful és Karaj iráni városokat is. Irak szerint az irániak rakétákkal lőtték Bagdad lakónegyedeit, Irak pedig az esti órákban újabb rakétát lőtt ki Tehe­ránra. A bagdadi hadijelentés sze­rint szerdán két rakétát lőt­tek ki Kumra. Ez az első eset, hogy Kum rakétatűz alá ke­rült, bár 1987 januárjában már átélt egy légitámadást. Áldozatokról egyelőre nem tudni. A teheráni hírügynökség csak az egyik rakéta becsa­pódásáról adott hírt, hozzá­téve, hogy nincsenek áldoza­tok. öten meghaltak viszont a Kaszpi-tenger párján fekvő Gilam tartományban, amelyet iraki repülőgépek bombáztak szerdán reggel. Az iráni tü­zérség folytatta a front köze­lében lévő iraki városok — Bagdad, Amára, Badra, Zor- batija, Ali-Sarki és Ali-Garbi — lövését. Khomeini ajatollah, Irán szellemi vezetője szerdán tíz­perces rádiónyilatkozatban ki­jelentette, hogy a rakétacsa­pások csak megerősítik az irániakat. A legfontosabb a hit és az egység megőrzése, ha ez megvan, akkor nem számít, hogy rakétákkal vagy mással támadnak — mondta Irán val­lási vezetője. Khomeini a nyolcadik éve folyó háború­ban elesettek hozzátartozóihoz intézte beszédét. RAZZIA A baden-württembergi tarto­mányi bűnügyi hivatal irányí­tásával az NSZK-ban szerda hajnaltól kezdve, a rendőrség országszerte házkutatásokat tartott szélsőséges jobboldali személyek felkutatása céljából. A Deutschlandfunk nyugat­német rádióállomás közlése szerint Baden-Württemberg, Bajorország, Rajna-Plaz, Észak- Rajna-Vesztfália, Alsó-Szászor­szág, továbbá Bréma, Ham­burg és Schleswig—Holstein tartományok összesen 31 váro­sában sikerült több személyt letartóztatni. Számukat nem hozták nyilvánosságra, A szó­ban forgó szélsőjobboldali ele­mek — az országos rádióállo­más közleménye szerint — a „Nemzetiszocialisták-ncmzeti aktivisták akciófrontja” nevű szervezet tagjai. E szervezetet két évvel ezelőtt tiltották be elvakult náci irányzata miatt. február 23-t követően került sor, vagyis azután, hogy Af­ganisztán visszanyerte függet­lenségét. Azóta a Szovjetunió minden afgán rezsimmel ba­ráti kapcsolatokat ápolt, szé­les körű gazdasági kapcsola­tokat tartott fenn. Oleg Csernyeta ezredes, a honvédelmi minisztérium képviselője emlékeztetett ar­ra, hogy a Szovjetunió már 1920-ban 12 repülőgéppel, 5 ezer puskával és jelentős összegű pénzsegéllyel segítette Afganisztánt. Katonai ta­nácsadókat és híradóeszközö­ket is küldött az országba. 1924- ben újra repülőket, fegyvereket adtak át az afgán félnek. Szovjet pilóták képez­ték ki az afgán repülősöket. 1925— 26-ban már afgán tisz­tek tanultak a szovjet kato­nai tanintézetekben. Nem szakadt meg az együttműkö­dés a II. világháború alatt és után sem. Az afgán kormány kérésére 1979-ben nyújtott katonai segítségnek ilyen előzményei vannak. Jevgenyij Mihajlov, a kül­ügyminisztérium képviseleté­ben rámutatott, hogy a beje­lentett csapatkivonás és egy esetleges koalíciós afgán kor­mány létrehozása nincs kap­csolatban. A csapatkivonás egyike a probléma külső vo­natkozásainak, míg a kor­mány létrehozása szigorúan belügy. Biztosra vehető, hogy a csapatkivonás idején és utá­na a rendezési folyamatban jelentős szerepet fog játszani az ENSZ. Különösen igaz ez abban az esetben, ha Géni­ben aláírják az ötödik do­kumentumot is, amely a má­sik négy betartásának ellen­őrzéséről szól. Ebben az el­lenőrzési folyamatban a vi­lágszervezetnek különösen sok feladat juthat. Jevgenyij Mihajlov további kérdésekre válaszolva kifejtet­te: megvan annak az esélye, hogy a jelenlegi afganisztáni politikai rendszer elviselje a jövőbeni megpróbáltatásokat, különösen akkor, ha megszű­nik az ellenforradalmárok pénzügyi támogatása, amely az afgán költségvetés bevételei­nek másfélszeresét is elérte. Ma a kabuli hatalom szerve­zett, katonailag is erősebb mint bármikor, a kormány politikáját az összes haladó erők támogatják. Megnyílt a NATO csúcsértekezlete Szigorú biztonsági intézkedések Várkonyi Péter thaiföldi látogatása Várkonyi Péter külügymi­niszter szerdán hivatalos lá­togatásra Thaiföldre érkezett. A magyar diplomácia veze­tőjét vendéglátója, Sziddhi Szavetszila légi főmarsall, thaiföldi külügyminiszter üd­vözölte a bangkoki repülőté­ren. A tervek szerint Várkonyi Péter Thaiföldön, ázsiai— csendes-óceáni kőrútjának ne­gyedik állomásán is tartalmas programot teljesít. Vendéglá­tóján kívül több más thai ve­zető személyiséggel tárgyal a politikai, gazdasági és keres­kedelmi kapcsolatok fejleszté­séről és előadást tart a bang­koki külpolitikai intézetben. Pokolgépes merényletet pró­báltak Chilében végrehajtani Pinochet diktátor elnök ellen a hét végén. A sikertelen ak­cióról a chilei hatóságok szer­dán adtak hírt. Az illetékesek a hét végén nagy erejű robbanószerkezetet fedeztek fel az észak-chilei La Serena városának repülőterén. A chilei polgári repülésügyi hivatal közleménye szerint hat házilag gyártott pokolgépet ta­láltak elásva á repülőtéri ki­futópálya nyugati végénél. A robbanószerkezet egy távirá­nyítású kábelre volt rákap­csolva. amelyet a repülőtér mögött lévő hegyoldalból, rej­tekhelyről irányítottak volna. Pinochet hétfőn utazott vol­na La Serenába egy helyi me­zőgazdasági vásár megnyitásá­ra. Az utat — végül is — „bokros hivatali teendőire” hi­vatkozva lemondta. A 15 évvel ezelőtt véres A Panamában kialakult helyzet nem egyes személyek közötti konfliktus vagy belpo­litikai válság, hanem ameri­kai összeesküvés következmé­nye. Ennek célja a csatorna feletti -amerikai ellenőrzés megtartása — jelentette ki kedden Havannában Fidel Castro. A Kubai Kommunista Párt KB első titkára a panamai te­levíziónak adott nyilatkozatá­ban hangsúlyozta: hibás lépés lenne most elítélni Panamát, mert ezzel elszigetelnék az új kormányzatot, és ennek csak az Egyesült Államok látná hasznát. Ezzel egy időben Pa­namavárosban a polgári ellen­zék újabb sztrájkra szólította Bizonyos vagyok abban, hogy valamennyien sikert kí­vánunk Reagan elnöknek és azoknak, akik nevében tár­gyalnak ahhoz, hogy egyez­ményt érjenek el a stratégiai fegyverzetek csökkentéséről — jelentette ki a büsszeli NATO-csűcsértekezletet meg­nyitó beszédében Lord Car­rington, a szervezet távozó főtitkára. Ezen az egyezmé­nyen túl — fűzte hozzá —, valamennyien még komolyabb megállapodás felé tekintünk az európai biztonság központi fontosságú kérdésében. A NATO szerint — fejtette ki — a hagyományos fegyverze­puccsal hatalomra jutott Pino­chet — legutóbb — 1986 szep­temberében volt egy sikertelen merényletkísérlet célpontja. Ekkor egy baloldali gerilla­szervezet tagjai az elnöki gép­kocsikonvojra támadtak rá. s a diktátor öt testőre életét vesztette. A chilei junta szerdán 90 nappal meghosszabbította a 14 év óta érvényben lévő rendkí­vüli állapotot. Ennek értelmé­ben a katonai kormányzat korlátozza a tájékoztatást, és felfüggeszti az alkotmányban foglalt emberi jogokat. Nyolc robbantásos merény­let történt a chilei főváros kü­lönböző negyedéiben szerdára virradóra — jelentette a chilei rendőrség. A pokolgépeket fő­ként telefonfülkékben helyez­ték el. A csak anyagi károkat okozó merényleteket — eddig — semmilyen szervezet, cso­port nevében sem vállalták. fel a magánvállalkozókat és a lakosságot. Az előzőleg meg­hirdetett munkabeszüntetést a dolgozók többsége nem kö­vette. Jorge Abadia Arias pana­mai külügyminiszter keddi sajtóértekezletén közölte, hogy több latin-amerikai ország konzultációra hazahívta nagy­követét. Ezzel kapcsolatban a közép-amerikai ország diplo­máciájának vezetője kijelen­tette: nem akarnak egy or­szágra sem nyomást gyakorol­ni annak érdekében, hogy el­ismerje az új panamai kor­mányzatot. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy ez min­den ország résziről megtörté­nik, hiszen — mint mondta — a változás az ország alkotmá­nya szerint történt. tek és a vegyi fegyverek te­rén „aránytalanságok” állnak fenn az Atlanti Szövetség és a Varsói Szerződés erői kö- zött. A főtitkár megerősítette azt a NATO-szemléletet, hogy „a kelet—nyugati biztonsági probléma” gyökere nem a ka­tonai problémákban, hanem az emberi jogok kérdésében keresendő. Bár azt hangsú­lyozta, hogy nem avatkozik be a kelet-európai népek és a Szovjetunió belügyeibe, megismételte az erről szóló NATO-téziseket. A NATO-ta- nácskozós a szokásos, szigorú biztonsági intézkedések köze­pette folyik. Reagan amerikai elnök épségére, egy belga saj­tójelentés szerint nem keve­sebb, mint 1500 ember vi­gyáz. Csütörtöki távozásakor — ahogy kedd esti érkezése­kor is történt — az egész lé­gi forgalmat leállítják a Brüsszelt kiszolgáló Zaventern repülőtéren. A stockholmi értekezleten kialakult lendületet meg kell őrizni a hagyományos erők csökkentéséről folytatandó tárgyalásokon, ám a nyugati katonai szövetség értékelése szerint a hagyományos fegy­veres erők egyensúlya Euró­pában csak akkor jönne létre, ha a Varsói Szerződés „aszi- metrikus csökkentések” kere­tében több tízezer fegyvert — elsősorban harckocsikat és tü­zérségi lövegeket — vonna ki a földrészről. A hagyományos fegyverzet korlátozásának jövendő irányáról a NATO- csúcsértekezleten kiadott nyi­latkozat ezt a célkitűzést fo­galmazza meg — anélkül, hogy egyetlen szóval érintené a lé­gierőket, amelyek terén a Nyugat élvez fölényt. A NATO-állásfoglalás igen óvatos fogalmazásban szól a korszerűsítésről, amely, mint ismeretes, nyugatnémet—ame­rikai vitát váltott ki a csúcs előtt. Anélkül, hogy kifejezet­ten az atomfegyverzet moder­nizálásáról szólna, leszögezi: a szövetség a jövőben is őr­ködni fog azon, hogy a fegy­veres erők hatékonyak és kor­szerűek legyenek, „meghoz­zák a védelmi képesség erősí­tésére szolgáló elsőrendű és lényeges intézkedéseket”, megfelelő összegeket szentel­ve a katonai céloknak. A NATO-csúcsértekezlet elő­estéjén jelentette be Brüsszel­ben a belga hadügyminiszté­rium szóvivője: Belgium, Hol­landia és Luxemburg hadügy­minisztere elhatározta, hogy közös katonai egységet állíta­nak fel, amelyet a NATO gyor­san mozgó alakulatai kereté­be integrálnak. Ugyancsak a csúcsértekezlet előtti napon közölte a holland igazságügy- minisztérium: Rotterdam ki­kötőjében egy iráni hajón ame­rikai vegyi fegyvereket foglal­tak le, amelyeket az Egyesült Államokból indítottak útnak Iránba. Pinochet elleni merényletkísérlet Robbanószerkezet a repülőtéren Castro nyilatkozata a panamai helyzetről A válság oka Washingtonba vezet Jegyzet A WALDnm-ŰGY HULLÁM A KÉRDÉS már nem az, hogy Kurt Waldheim megy-e vagy marad — az ügy minden­képpen még hosszú ideig érin­ti majd Ausztriát, írta a na­pokban a The Ne ív York Times. Az ilyen és hasonló kommentárok sokasodnak, mi­vel most március elején im­már két éve, hogy a Profil cí­mű polgári-liberális bécsi heti­lap először hozott nyilvános­ságra a jelenlegi osztrák ál­lamfőt terhelő adatokat: azt, hogy az 1986. évi elnökválasz­tás néppárti jelöltje egyetemi hallgatóként a náci SA tagja volt. A vezető amerikai újság csak egy a mértékadó nyugati lapok sorában, amelyek lénye­gében kezdettől egybehangzó­an elmarasztalták az osztrák államfő háborús magatartását, különösen pedig azt, ahogy Kurt Waldheim a múltjával kapcsolatban napvilágra ke­rült tényekre reagált: hogy azokat (ha egyáltalán) fokoza­tosan, mindig csak felmerülé­süket követően ismerte el. Kü­lönösen nagy visszatetszést keltett, amikor az államfő az­zal védekezett, hogy a náci Wehrmacht tisztjeként — több százezer osztrák honfitársához hasonlóan — „csak a köteles­ségét teljesítette”. A nemzetközi történész bi­zottság, amelyet — Waldheim­mel egyetértésben — az oszt­rák kormány bízott meg az el­nök múltjának felderítésével, a Konzervatív Párt és az ál­lamfő várakozásaival ellentét­ben legutóbb újabb tápot adott a Waldheim elleni táma­dásoknak, amikor leszögezte: jóllehet az elnök személyesen nem vádolható háborús bű­nökkel, többéves balkáni törzskari tiszti szolgálata alatt feltétlenül tudnia kellett azok­ról, ám még csak nem is til­takozott, meg sem kísérelte, hogy — másokhoz hasonlóan — elkerüljön beosztásából. A jelentés után a konzerva­tívokkal koalícióban kormány­zó Osztrák Szocialista Párt ve­zetői immár nyíltan beszéltek és beszélnek arról, hogy az or­szág érdeke az államfő lemon­dását kívánná. Nem egy veze­tő konzervatív politikus is ha­sonló szellemben foglal állást és a legújabb felmérések sze­rint az osztrák lakosság, amely 1986-ban 54 százalékos több­séggel választotta meg Wald- heimet, ma már többségében nem áll mögötte. A helyzet megoldását Auszt­riában annál is sürgetőbbnek tartják, mivel a Waldheim- ügy anyagiakban is mérhető, egyre nagyobb károkat okoz. A javarészt idegenforgalmából élő ország bevételeiben igen fontos szerepet játszanak az amerikai turisták (Bécs min­den harmadik látogatója ame­rikai), akik most egyre keve­sebben jönnek: az amerikai sajtó, a rádió, a tv Waldheim- elienes kampánya — a szoká­sos amerikai túlzásokkal — immár egyfajta „náci-ország­nak” festi le Ausztriát, ahol egy amerikainak nincs mit ke­resnie. A szélsőségesen egysze­rűsítő tengerentúli propaganda árt az osztrák áruknak is, hi­szen a sílécek vagy lódenkabá- tok immár „rossz hírű” ország­ból származnak; így volt meg­rendelő, aki arra kérte osztrák szállítóját: varrjon inkább „Made in Germany” címkét a ruhaneműkbe... A kieső bevételek mellett a súlyos és tartósnak ígérkező nyugati presztízsveszteség kü­lönösen érzékenyen érinti a x jelenlegi osztrák kormányt, amely talán valamennyi előd­jénél fontosabbnak tartja a Nyugat felé való fokozott nyi­tást. A szocialista Franz Vra­nitzky kancellár és konzerva­tív helyettese, Alois Mock egyetért abban, hogy Ausztria további gazdasági virágzását csak az európai közösséghez való lehető legteljesebb köze­ledés szavatolhatja, ennek minden gazdasági és politikai következményével. Jóllehet Washington a nyugat-európai társuláson kívül áll, a bécsi kormány nem tartja kevésbé fontos érdekének a további, sokoldalú közeledést a Nyugat vezető hatalmához sem. E POLITIKA SZAMARA a Waldheim-ügy a lehető leg­rosszabbkor jött és rendkívül súlyos teher. A megoldás kul­csa azonban az elnök kezében van, aki mindeddig azon az állásponton van, hogy mint a nép által választott államfő­nek joga, sőt kötelessége he­lyén maradni 1992-ig, amikor megbízatása lejár. Egyebek mellett az is lehetséges, de aligha kétséges, hogy az oszt­rák politika valamennyi mér­tékadó tényezője szeretne a súlyos tehertől mielőbb szaba­dulni — függetlenül attól, bű­nösnek, hibásnak tartja-e Kurt Waldheimet, vagy sem. H. A. Berecz János, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán a KB székházában fogadta az Észak-atlanti Közgyűlés hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó küldöttségét. A nyílt légkörű találkozón Berecz János tájékoztatást adott az MSZMP Központi Bizottságának tavaly júliusban elfogadott gazdasági-társadalmi kibontakozási programjáról, szólt az ideológiai kérdésekről, illetve a párt vezető szerepéről és a politikai intézményrendszer továbbfejlesztéséről • hazánkban kibontakozó társadalmi párbeszédről. Ton Frinking, a delegá­ció vezetője találkozott Bér end T. Ivánnal, az MTA elnöké­vel. Képviselők a Belügyminisztériumban^®: gyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága dr. Antalffy György elnök vezetésével szerdán a Belügyminisztériumba lá­togatott. A képviselőket Horváth István belügyminiszter tá­jékoztatta a minisztérium feladatairól, illetve a kormányzati irányítás fejlesztéséből adódó új tennivalók végrehajtásáról. Eszmecsere Együttműködés A Belügyminisztérium és a Közalkal­mazottak Szakszervezetének együtt­működéséről folytatott megbeszélést szerdán a szakszervezet székházában — vezető munkatársaik részvételével — Horváth István belügyminiszter és Szabó Endre, a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára. A tanácskozáson áttekintették az 1990-ig érvényes együttműködési megállapodásban foglaltak eddigi végrehajtását. KíHI71eU flCfVPyfpfíí Kétnapos tanácskozást tartottak CgJCLlCtU Budapesten a Varsói Szerződés tagállamai konzuli szolgálatainak vezetői. Megvitatták az egy­más országaiba irányuló utazások rendjével, feltételeinek kor­szerűsítésével összefüggő kérdéseket. A

Next

/
Thumbnails
Contents