Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-03 / 53. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! MM XXXII. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM ra: 1,110 forint 1988. MÁRCIUS 3„ CSÜTÖRTÖK Grósz Károly Vas megyei látogatása A reális lehetőségekhez kell igazítani a programot Vas megye egyik meghatározó nagyüzemével, a megyeszékhely kereskedelmi ellátásával, a szociális gondoskodás eredményeivel is­merkedett munkalátogatásának második napján Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, A Minisztertanács elnöke szer­dai programját reggel az ország második legnagyobb cipőipari vál­lalatánál, a Sabarla Cipőgyárban kezdte. Horváth Imre vezérigazgató tájékoztatta a vendéget és a kíséretében lévő megyei veze­tőket a vállalt munkájáról. Beszélt gondjaikról is, melyek arra ösztönzik a vállalatbt, hogy jó piaci pozícióit igye­kezzen megtartani, új vevőket keresve a tőkés partnerek kö­rében. Éppen most folytatnak sikerrel biztató tárgyalásokat nagyobb tételű amerikai ex­portról. Grósz Károly az üzemláto­gatás során számos jiunkás- sal, munkásnővel váltott szót, elsősorban azt tudakolva, mi a személyes véleményük a vállalat jövőjéről, mire szá­míthatnak életkörülményeik alakulásában. A Politikai Bizottság tagja ezután idős szombathelyiek társaságában töltött derűs per­ceket: a Derkovits-lakótelep idősek klubját kereste fel. Majd belvárosi sétával foly­tatódott a program. A kor­mány elnöke eközben betért a város legkorszerűbb húsáru­házába, majd a 'Borostyánkő Áruházba, ahol a dolgozókkal beszélgetve szóba kerültek az árakkal, a vásárlói keresletek­kel kapcsolatos tapasztalatok is. ­A Minisztertanács elnöke délután aktívaértekezleten találkozott a megye vezető po­litikai munkásaival, propa­gandistákkal. Tájékoztatójá­ban szólt a hazai építőmun­kát is befolyásoló nemzetközi folyamatokról, belpolitikai életünk időszerű kérdéseiről, az országos pártértekezlet elő­készületeiről, a gazdaság megújítását szolgáló törekvé­sek kormányzati alátámasz­tásáról. A kétnapos program során szerzett élményeit így összegezte: „az itt élők sza­vaiból tenni akarás, nyiltság, a gondok kendőzetlen kimondá­sa és meglévő értékeink tisz­telete tűnt ki. Ezek a jellem­zők ma azért is különösen ér­tékesek, mert a jelenlegi köz­hangulatban gyakran más, ezekkel ellentétes megnyil­vánulások érzékelhetők". Grósz Károly Vas megyei munkalátogatása Sárváron fe­jeződött be, ahol a Danubius Gyógyüdülő és Szálloda Vál­lalat gyógyszállóját tekintette meg. A miniszterelnök tévé-interjúja Az Idei esztendő első felé­ben összehívott országos pártértekezletnek vállalkoznia kell arra, hogy elemezze a XIII. pártkongresszus óta el­telt időszak gazdasági, gazda­ságpolitikai munkájának ta­pasztalatait, és a kongresszu­son elfogadott programot a reális lehetőségekhez igazítsa egyebek között erről be­szélt Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnöke abban az interjúban, amelyet Vas megyei látoga­tása alkalmával adott a Ma­gyar Televíziónak. A pártértekezleten a kong­resszusi határozatok gazda­ságpolitikai fejezetét szüksé­ges áttekinteni — mondotta —, mert ma már világosan látszik, hogy az abban foglalt, egyébként helyes célok 1990- ig nem teljesíthetők. A ta­nácskozás egy másik fontos tennivalója pedig az lesz, hogy megvizsgálja politikai intézményeink működését, végiggondolja ezeknek az in­tézményeknek egymáshoz való viszonyát, s áttekintse, mi­ként lehet működésüket kor­szerűbbé, hatékonyabbá ten­ni. Azért is fontos ez, mert ugyancsak az elmúlt évek tapasztalata: a gazdasági megújulást nem lehet követ­kezetesen végigvinni anélkül, Társadalmi ellenőrzés Moncri-erdőn Nem parttalan a vita 5 A falugyűlés óta az in­dulatok lehiggadtak, ponto- ^sabban fogalmazva: meder­ig e terelődtek, s nem a part­talan vádaskodást szolgál- ^ iák, hanem az előbbre ju- £ tás szándékát. Tárgyilagosság, józanság, megfontoltság — ezek jelle­mezték Monori-erdőn a társa­dalmi bizottság első ülését. Alakuló ülés volt ez, miután a falugyűlés megszavazta a ti­zenöt tagú képviselet életre hí vasát azért, hogy folyamato­sra ott legyenek a lakosság képviselői, a településén dol­gozó s a környezet szennyezé­se folytán országosan közis­mertté lett Minőség Vegyipari Kisszövetkezet ellenőrzésénél, a károkozás felszámolásának valamennyi mozzanatáról fo­lyamatosan informálva egyút­tal megbízóikat, a. lakosságot arról, mi történik az elkövet­kező időben. Jelen volt a tanácskozáson dr. Varga János, a 11. számú választókerület országgyűlési hogy egyszersmind a gazda­ság, a politika irányítását ne korszerűsítenénk. Grósz Károly látogatásának élményeit felidézve hangsú­lyozta: az effajta közvetlen tapasztalatszerzés ahhoz is hozzásegít, hogy a vezetés le­mérhesse az egyes intézkedé­sek konkrét hatását, s ha kell, igazítsanak ' bizonyos rendelkezéseken. Példaként említette az idén életbe lépett útlevélrendeletet, utalva arra, hogy annak bizonyos elemeit — így a büntetett előéletű személyeknek az utazásból való kizárását — a tervezett törvényi szintű szabályozás során célszerű lesz felülvizs­gálni, finomítani. Kitért arra is, hogy eredményes volt a lakossági valuták bankszám­lára helyezésére indított ak­ció, eddig közel 690 millió forint értékű fizetőeszköz ke­rült utazási és más valuta- számlákra. Megerősítette: ed­dig sem kérdezték, s ezután sem fogják, hogy honnan származik a pénz, minden ál­lampolgár szabadon élhet ez­zel a lehetőséggel. Hozzátet­te: az akció március 31-én lezárul, meghosszabbítását nem tervezik. S akiknél ez­után a vámellenőrzések során jogtalanul birtokolt valutát találnak, az ellen határozot­tan eljárnak majd, hiszen ép­pen a mostani lehetőség te­remt erre szilárd erkölcsi alapot. A kormány elnöke Vas me­gyei tapasztalatairól szólva külön elismeréssel említette nemzetiségi politikánk helyi eredményeit; azt, hogy nagy figyelemmel törődnek a né­met és szlovén ajkú közössé­gek sorsával, segítik fiataljaik anyanyelvi oktatását. Kutatási tervek az ezredfordulóig Az atomfizika alapvető ku­tatási irányairól és a Dubnái Egyesített Atomkutató Köz­pont fejlesztéséről kezdtek ta­nácskozást a Moszkva környé­ki városban tizenegy szocia­lista ország — köztük hazánk — kormányainak képviselői. A dubnai értekezlet résztvevői a korábbi szakértői eszmecse­rék alapján vitatják meg és fogadják el a 2000-ig szóló ku­tatási programot. A Dubnai Egyesített Atom­kutató Központot 30 évvel ez­előtt hozták létre Bulgária, Csehszlovákia, a KNDK, Ku­ba, Lengyelország, Magyaror­szág, Mongólia, az NDK, Ro­mánia, a Szovjetunió és Viet­nam részvételével. A nemzet­közi szervezet jogállásával rendelkező intézetben egyide­jűleg 600 külföldi tudós dolgo­zik, költségvetését a tagorszá­gok fedezik. Sitiras „Jó lehetőségek vannak , . , _ , rá, hogy a magyar szállí­Cg&pBSOCSBfgyorvos tások ellentételezéseként a Tauria típusnevű gépkocsiból már jövőre megkezdődje­nek a szállítások. A magyar részvétel az együttműkö­désben komoly fejlesztési távlatokat jelent a magyaror­szági háttériparnak ..(3. OLDAL) ^-íibSmxmxm „Incze nem vállalkozik sajtó­SMXWWBZb» ' vagy művelődéstörténeti teljesség­CVtVOGVGMirof re: egy ma már nosztalgikusan emelgetett szerkesztőségi-társadalmi élet mindennapjait anekdoták, viccek hozzák emberközelbe. Különösen jól sikerültek a lap körül tevékenykedő írók, újságírók, .színházi emberek”, munkatársak és barátok portréi.” (5. OLDAL) „Az egykori ferencvárosi ka- ^ - puvédő józan belátással he­lyezi mindinkább előtérbe a polgári életet. Ezért is örült az angyalföldiektől érkezett invitálásnak, amely számára komoly szakmai előrelé­pést, bizonyítási lehetőséget kínál. Párhuzamosan dicsé­retes módon szívügyének tekinti szűkebb pátriája, Tö­köl sportéletének támogatását is; az Egerben népmű­velés-pedagógia szakos tanári diplomát szerzett sport­ember gyakorlatilag sosem szakadt el a községtől, ahol jelenleg is lakik.” (L OLDAL) Via***temps fisra „A dömsödi Dózsa Tsz ” .« , » vezetőinek újításként ad­®P IS ta ét a szükséges doku­mentációkat, eltitkolva, hogy a Kontakta időközben már letett az öntözőfejek gyártásáról. A vezérigazgató a táesztől 800 ezer forint költségtérítést kért, amit meg is kapott. Vállalatának csaknem 280 ezer forint kárt oko­zott az esettel.” (*• OLDAL) Sportudvart is Művelése valóságos szükséglet Hungarológia a világban Köpeczi Béla művelődési miniszter tegnap délután a Pesti Vigadóban sajtótájékoz­tatót tartott arról, miként bővültek a legutóbbi időkben a hungarológiai kutatások külföldön. A tájékoztatón je­Inkubátorban az ikra A kedvező időjárás következtében az idén korábban kez­dődött meg egyik legismertebb ragadozóhalunk, a csukák ná­sza. Százhalombattán a Temperálívizü Halszaporító Gazda­ságban már most elkezdték szaporítását. A lefejt halikrák spe­ciális inkubátorokban fejlődnek ki és március végére, ha el­érik a 2-3 centiméteres hosszúságot, kitelepítésre kerülnek. Fehérvári Jánosné időnként megmozgatja az inkubátor több tízezer „lakóját”. Hancsovszki János felvétele képviselője, dr. Szászik Ká­roly, az MSZMP Monori Vá- ro~i Jogú Nagyközségi Bizott­ságának első titkára, megyei tanácstag, Takács Attila, a Környezetvédelmi és Vízgaz- dálkoc'fci Minisztérium osz­tályvezetője, dr. Kiss Ernő, a minisztérium budapesti igaz­gatóságának igazgatóhelyette­se, Meleg Zoltán, a Pest Me­gyei Tanács környezetvédelmi bizottságának titkára, Földi Sándor, a HNF Pest Megyei Bizottságának képviselője és dr. Bihari Agnes, a Köjál mo­nori kirendeltségének vezető­je. A kérdések, válaszok, pár­beszédek az esti órákba nyúl­tak, végül a társadalmi ellen­őrző bizottság megállapodott abban, hogy már e hét pén­tekjén ismét összejön, hogy n unkaprogramot készítsen, s cinek alapján operatív cso- por'jkbán folytassa munkáját. Az ülésen elhangzottakra a nanokhan részletezőbben visz- szatérünk. K. Zs. KOPIK len volt és felszólalt Petro Lizanec professzor, aki koor­dinálta az Ungváron megala­kult Hungarológiai Központ létrehozását, Juhász Gyula, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója és Klaniczay Ti­bor professzor, a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság elnöke. Amint azt a művelődési miniszter elmondotta, a sajtó képviselőivel való találkozást az tette időszerűvé, hogy a közelmúltban a Szovjetunió­ban, Ungváron és az NSZK- ban, a hamburgi egyetemen megalakult a hungarológiai központ. Ebben az évben így már összesen huszonhat or­szág kilencven egyetemén két­száz oktató mintegy négyezer hallgatót tanít a magyar nyelvre és irodalomra, a ma­gyar történelemre. A hungarológia, azaz a magyarságtudomány művelése valóságos szükséglet; nem­csak a nemzeti önismeret szempontjából, hanem azért is, hogy a világban reális képet alakítsanak ki rólunk. Történelmi tapasztalat, hogy a gazdasági, politikai előnyök, illetve a hátrányok is össze­függésben vannak azzal, hogy milyen a hírünk a világban. Viszonylagos nyelvi elszige­teltségünkben, kis ország lé­vén, fel kell magunkra hívni a figyelmet, erősíteni a nem­zetközileg érezhető érdeklő­dést kulturális értékeink, tör­ténelmi múltunk és jelenünk iránt. .... L ehetne illedelmesebben fogalmazni, csak ép­pen felesleges, mert nincsen semmi restellni- való a valóságon. Parázs vita kerekedett Érden a városkörzeti népfrontbi­zottságok elnökeinek és tit­kárainak értekezletén az ún. út-, hídkeret felosztásá­ról, a feladatok jogosultsá­gáról, sorrendjéről. A vita helyeslendő, hiszen a társa­dalmi ellenőrzésnek sokféle formája lehet; ez is egyike annak. Az átlag állampol­gár számára rejtélyesen hangzó, út-, hídkeret azt a pénzt jelöli, amelyet egy- egy településen felhasznál­hatnak a tanácsi kezelésű utak, hidak karbantartásá­ra, felújítására.' Ezek a fo­rintok, -mind összegüket, mind reálértéküket tekint­ve kopnak, kisebbednek. Kényszerűen ugyan, de tu­domásul kell venni ezt, hi­szen minden másfajta pénz is kopik, fogyatkozik a ta­nácsi gazdálkodásban. Az ok ismert, a népgazdaság egyensúlyi helyzete ... A legbonyolultabb szer­kezetű települések közé tartozik Érd a megyében, kiterjedése, városrészeinek kapcsolata, belső -közleke­désének fontossága egy­aránt érthetővé teszi azt a megkülönböztetett figyel­met, melyet az utak kap­nak itt minden lehetséges fórumon. Ami kicsiben Érd, az nagyban a megye. A ta- / nácsi utak, hidak fenntar­tására, karbantartására szolgáló ún. út-híd műkö­dési kiadás forintfedezete része a tanácsok egységes pénzalapjának, azzal önál- . lóan gazdálkodnak. Kevés pénzből nehéz gazdálkodni és a pénz mindig is, évtize­dek óta kevés. S mostaná­ban ez a kevés is kopik ... Csodálkozzunk akkor azon, hogy kopik a türelem is a településeken? Nem csodálkozunk. Nem szabad irtózni a természe­tes reakcióktól még akkor sem, ha azok gondot okoz­nak a végső döntést hozó tanácsi testületnek. Való­ban fájdalmas érvágás, ha az idén a megyében a ta­nácsok az út-, hídkerctből összesen és minden feladat­ra 186 millió forintot hasz­nálhatnak fel, tetemesen kevesebbet, mint azt erede­tileg előirányozta a hetedik ötéves terv,, de hát hol van már az a helyzet, amely a tervkészítés idején elérhe­tőnek látszott, s hol van maga a hetedik ötéves terv is, mint változatlan munka­program?! Érzékelteti az elképzeltek és a ma lehet­ségesek közötti távolságot egyetlen tény. Annak ide­jén, a hetedik ötéves terv készítésekor 1988-ra hatvan kilojnéter hosszúságú új út megépítését irányozták elő a tanácsok (ennek fedezete nem az út-, hídkeret!), s lesz belőle az idén, ha való­ban meglesz, 25 kilomé­ter... Ehhez hasonló módon kopott az út-, hídkeret fo­rintjainak összege is, hi­szen az idei pénz 26 mil­lióval kevesebb, mint amennyit eredetileg elő,- irányzott a középtávú prog­ram, s bizony tavaly is már a kopott összegből kel­lett gazdálkodni, azaz hal­mozódnak a gondok. A szakemberek úgy fogalmaz­nak, hogy most már az ál­lagmegóvásra sem futja. Ilyen és hasonló tények tu­datában kell értékelnünk azt a tervet, mely szerint az idén a tanácsok — a he­lyi forrásokkal kiegészítve az út-, hídkeret pénzét — 22 kilométer hosszúságú út és négy híd felújítását, illetve korszerűsítését kívánják megvalósítani. Az indokolt igények ennek a nyolc-tíz­szeresét teszik ki... Fur- csálljuk-e akkor, ha kopik az állampolgár, a helyi tes­tületek tagjainak türelme, toleranciája? Ne furcsálljuk. Ami ko­pik, az parancsszóra nem kezd hízni. Csak éppen ... Csak éppen kopniuk kellene azoknak a régi beidegződé­seknek is, amelyek egyet­len valamit állítottak á te­endők középpontjába. Ez az egyetlen valami az volt (és ma is az), hogy mennyi a teendő és mennyi a pénz. Ennek a viszonynak az elemzése mindig is arra a szomorú következtetésre vezetett, hogy sokkal több a teendő, mint amennyi a pénz. A mai helyzetben a korábbiakhoz mérten az új­donság egy új viszonynak a megjelenése. S ez a vi­szony az, hogy mennyi pénzből mire ... avagy még inkább az előzmé­nyekre figyelve, miből lesz az ennyi vagy az any- nyi...?! B ajok grádicsát ácsoljuk akkor, ha szenihatá- ron kívül marad ez a miből (bár firtatása tagad­hatatlanul népszerűtlen), hiszen önmagunkat csapjuk be. A nincsen az nincsen, ha tudomást veszünk róla, ha nem. Tapasztalatok in­tenek bennünket sokfelől; nem akarunk tudomást venni a korábbiakhoz mér­ten alapvetően megválto­zott helyzetről, azokról a súlyos és tartós nehézsé­gekről, amelyekhez képest még mindig túlfogy asztunk. Ennek a túlfogyasztásnak a megnyirbálása (mind la­kossági környezetben, mind a közösségi felhasználás te­rületén) átmenetileg a, leg­fontosabb önérdeke az egyénnek és a társadalom­nak. Ennek az önérdeknek az elfogadása azonban csak akkor lehetséges, ha fölis­merjük azt. M. O.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents