Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-21 / 68. szám

Koszorúzási ünnepség A Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 69. évfordu­lójáról emlékeznek meg Vá­cott, a Tanácsköztársaság em­lékművénél, március 21-én 15 órakor. Az emlékművet meg­koszorúzzák a város párt-, ál­lami és társadalmi szerveinek képviselői. A rendezők várják az ün­nepségre a város lakosságát, dolgozóit, tanulóifjúságát. Eredményes tsz A fóti Vörösmarty Termelő- szövetkezet szép eredmények­kel zárta az elmúlt esztendőt, ellentétben kosdi főágaza­tával. A főágazat termelési ér­téke messze elmaradt az 1986- ban teljesített mögött, és el­maradt a tervezettől is: a 34 millió forintos tervvel szem­ben mindössze 26 milliót pro­dukált. A tervezett eredmény 4,1 millió volt, a tény 2,4 mil­lió forint. A főágazat 152 dol­gozója — mint a fóti szövet­kezet Híradója írja — által el­ért termelési érték és nyereség a mindenkori legalacsonyabb teljesítésnek felel meg. Az okokat a könyvkiszere- lés megszűnésében és a meg­újulási készség hiányában ha­tározták meg a szakemberek. A íőágazat pozíciói romlottak, nem tudták kiváltani a meg­szűnt könyvkiszerelést más ha­sonló eredményességet biztosí­tó munkával. Az idei tervek — minimális létszámnövelés mellett — a termelési érték mintegy más­fél millió forinttal való növe­lését és mintegy félmilliós eredménynövelést írnak elő a főágazat számára. Vörös vándorzászló Ünnepélyes csapatgyűlés A Magyar Néphadsereg Sál­lal Imre Híradós Kiképzőköz­pontja fiataljai a kiképzésben, az ifjúsági mozgalomban vég­zett kimagasló eredményeik­kel elnyerték a KISZ KB vö­rös vándorzászlaját. Kiss Lajos, a KISZ KB osztályvezető-helyettese, a zászló átadása során méltatta azokat az eredményeket, ame­lyeket a híradós kiképzőköz­pont fiataljai elértek. Kiemel­te azt az áldozatos tevékeny­séget. amellyel hozzájárultak a fiatalok neveléséhez, a KISZ mozgalmi, politikai jel­legének erősítéséhez. Jelen­tősnek minősítette a környe­zetvédelemben végzett mun­kát, amellyel az 1987-es év­ben a kiképzőközpont a „Magyar Néphadsereg a kör­nyezetvédelemért” kitüntető zászlót érdemelte ki. Ezzel az ünnepi csapatgyű­Aktuális a rózsa metszése A kiskertekben legcélsze­rűbb március közepén kezde­ni a rózsák metszését, és áp­rilis közepéig befejezni. Ha az időjárás kedvező, a március közepén metszett rózsák sok­kal hamarabb hoznak virágot, mint a később metsz^ttelt. hajtásaik májusra már annyi­ra megerősödnek, hogy a ta­vaszi fagyok kevesebb kánt tesznek bennük, mint az ép­pen zsendülő, gyenge hajtá­sokban. A futórózsákat elvirágzás után szoktuk metszeni, akkor is csak a beteg részeket, eset­leg a túl sűrű vesszőket vagy gallyakat vágjuk ki. Ha a vi­rágzó futórózsát megfigyeljük, azt tapasztaljuk, hogy a leg­szebb virágok az egyéves vesz- szők közepe táján nyílnak, és hogy a vessző közepén nincs is meddőhajtás, míg az alsó és felső részén igen gyakori, hogy a hajtások nem hoznak virá­got, meddők maradnak. A kertben elterjedt rózsák közül nem minden fajtát kell metszeni, illetve metszési mód­juk igen eltérő. A kerti rózsák elnevezéssel általában a tea­hibrid fajtákat illetik, ame­lyek nagy virágú, vágásra és kertdíszítésre termesztett faj­ták, s ezeket rendszeresen metszeni kell. A metszés gya­korlati végrehajtása úgy a legegyszerűbb, ha először el­távolítjuk a két-három évnél idősebb gallyakat és az éretlen vesszőket. Az így megritkított bokor könnyen áttekinthető lesz, há­rom-négy vázágából kialakít­hatunk egy formás bokrot. A meghagyott vázágakat annak figyelembevételével metsz- szük meg, hogy a legszebb vi­rágok a vessző közepe táján nőnek. A vessző erősségétől függően egy-egyen három­nyolc rügyet hagyjunk. A gyen­ge növésű vesszőket mindig rövidebbre. az erősebbeket hosszabbakra vágjuk. Az ágyrózsákat — ez a sok­virágú rózsák gyűjtőneve — csak úgy metsszük, hogy az előző évi virágok maradvá­nyait vágjuk le a legfelső egy­két rüggyel együtt. Természe­tesen az idős és beteg vessző­ket ezeknél a rózsáknál is el kell távolítani. Az újabban di­vatos miniatűr rózsákat na­gyon óvatosan kell metszeni, mert ez a fajta a virágait a hajtások csúcsán hozza, ezért itt a metszés abból áll. hogy az elszáradt kis virágbugáka! levágjuk a bokorról. A futórózsákat a már fen­tebb említett ritkításon kívül azzal is megszépíthetjük, ha a túl hosszúra nyúlt vesszőket nem kurtítjuk meg. hanem vízszintesre, vagy ahhoz kö­zeli tartásba lekötözzük, igya vessző teljes hosszában kivi­rágzik. Sz. L. léssel nyitották meg a kikép­zőközpontban a tavaszi tör­ténelmi évforkilók ünnepség- sorozatát, amelyen dr. Lind­ner Miklós vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg híradó­főnöke köszöntötte a katona­fiatalokat. Az ünnepi csapat­gyűlésen megjelentek Vác vá­ros párt- és állami vezetésé­nek, társadalmi szerveinek képviselői, akik az immár ne­gyedízben elnyert vörös ván­dorzászlóra emlékszalagot kö­töttek. Az ünnepi csapatgyűlés után egész napos sport- és kulturális program segítette a katonafiatalok kikapcsolódását és pihenését a sokszor fárasz­tó kiképzési feladatok után. A város tanulóinak jelen lévő képviselői megismerkedtek a kiképzőközpont életével, is­merősként köszöntve sok ka­tonafiatalt, akik rendszeresen részt vesznek a Vácott és von­záskörzetében folyó honvédel­mi nevelő munkában. Az eddig elért eredménye­ket jó alapnak tekintve, az ünnepi csapatgyűlés egyhan­gúlag csatlakozott a KISZ KB vörös vándorzászlajá elnyeré­séért folyó verseny újabb szakaszához. Kaszás Gyula őrnagy Koncert, kirándulás Március 21., hétfő: Madách- nap a művelődési központban, bolgár filmvetítéssel. — 17—19 óráig felszabadulási sakkver­seny a városgazdálkodási vál­lalat kultúrtermében. — 18 órakor az ifjúsági klubban előadás a KISZ-ről. — 18 óra­kor a Dunakanyar Fotóklub­ban bemutatják a kecskeméti színesdia-pályázat anyagát. — 19 órakor Lübeck ifjúsági együttesének koncertje a ze­neiskolában. Március 22., kedd: 10 óra­kor az MTESZ Pest megyei szervezete elnökségének ülése a váci Technika Házában. — Délután a kertbarátok köré­ben Horváth Gábor ismerteti a szőlőmetszési módokat. — 18 órakor szabad klubnap a HNF-nőklubjában. — 18 óra­kor a 47-es teremben dr. Sza­bó Miklós hadtörténeti elő­adása. Március 23., szerda: Koszta Rozália festőművész kiállítása a Madách galériában. — 13 órakor a DCM-ben Jess György előadása: Tájékoztatás a váci cementgyár gazdálkodásáról. — A pedagógusklub tagjainak bemutatja a Váci Levéltár ér­dekességeit Horváth Imre igazgató. — Szabadfoglalko­zás az új barátok klubjában. Március 24., csütörtök: P. Horváth Éva grafikusművész kiállítása az emeleti galériá­ban. — 17 órakor eszperantó dalok meghallgatása, kazettá­ról, a Dunakanyar Eszperantó Klubban. — 17.30-tól ingyenes jogi tanácsadás a művelődési központ 42-es termében. Ve­zeti: dr. Gruber Attila. — 18 órakor a 47-es teremben dr. Sólymos János előadása: Re- laxáció, hipnózis. Március 25., péntek: Lipov- niczky László akvarelljei meg­tekinthetőek a főtéri volt gö­rög templomban. — 13 órakor a Dunakanyar Fotóklub ifjú­sági csoportjának foglalkozása a 4-es teremben. — 18 órától diszkó a fiataloknak a műve­lődési központban. Március 26., szombat: 9.30- tól jógatanfolyam a 37-es te­remben, vezeti: Kovács Zol­tán. — Az úttörőház rendezé sében akadályverseny a Vác legjobb őrse címért. — Szabad klubdélután az ifjúsági klub­ban. — A Hajós Alfréd Diák­sport Egyesület asztalitenisz­versenye. Március 27., vasárnap: A Börzsöny Természetjáró Kör tagjai 7.30-kor találkoznak a váci buszpályaudvaron. A mai, körülbelül 16 kilométeres bar- kagyűjtő túra útvonala: Penc — Sügyi puszta — Csővár vá­ra. Áramszünet Az Édász Esztergomi Üzemigazgatósága értesíti fo­gyasztóit, hogy március 22-én, 7—17 óráig Nagymaros, Lator­völgye, Törökmező, Sólyom­sziget területén; március 23-án és 24-én 7—17 óráig Verőcemaros kis- marosi területén, illetve Bör­zsönyligeten; április 6-án és 7-én, 7—17 óráig Kismaros és Börzsöny- liget területén áramszünet lesz hálózatépítés miatt. Kérik fogyasztóik szíves tü­relmét és elnézését. — Tessék mondani, meny­nyibe kerül ez a kávé? — mutatja egy idősebb nő a pénztárosnak a nescafés üve­get. — Száz forint — mondja a pénztárosnő. A vásárló tovább válogat a boltban, a kezében a már ki­választott Nescafe. Kosarába rak néhány holmit. Nem fér bele minden, így a kávét a táskájába teszi. Nem csukja be. csak a karján lógatja. Az­tán a pénztárhoz megy. Sor­ra kerül. A kosárból a máso­dik tétel kerül elő, amikor ... Mint a sas az áldozatára, lecsap — mint később kide­rül — a boltvezető. — Tessék kinyitni a táskát! — Szinte remeg az izgalomtól. Az 'dős vásárló — már nem az, már elejtett vad — mu­tatja a táskáját, mely nincs ugyan becsukva, de ott az ..árulkodó" kávé. — Kérem, én... — csak ennyit tud mondani, mert az­tán szóhoz sem jut. Nem hagyják egyszerűen beszélni. Látszik, hogy elfo­gyott minden ereje. Nem vé­dekezik, megadja magát. A A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM. 68. SZÁM 198S. MARCH’S 21.. HÉTFŐ Feloldásra várva Messziről jött intézkedés Az építési tilalom és El Gre­co — kissé bizarr párosítás. Am eszembe jutott egy külö­nös szokás, amit a mesterről jegyeztek fel: gyakran találták Grecót tanítványai otthon, le­függönyözött ablakok mögött a sötét szobában, bár odakint fénylőn sütött a nap. ,.A Gö­rögnek” nem volt szüksége vi­lágosságra, beérte saját fantá­ziájának világával. Persze egy művész megteheti, hogy nem vesz tudomást a külvilágról, de ezt nem szabad azoknak, akik döntéseket hoznak. Még­is — legyünk őszinték —hány­szor érezzük, mintha ezek a döntések ilyen elfüggönyözött szobákban születnének, ahon­nan még véletlenül sem néz ki senki, mi újság az ablakon túl... Itt van példának okáért az építési tilalom. A Miniszterta­nács 1987. november 5-i ülé­sén tárgyalta az építésügyi és városfejlesztési miniszter „A Dunakanyar üdülőkörzet te­rületgazdálkodásával kapcso­latos intézkedésekről” szóló előterjesztését. A kormány en­nek alapján felhatalmazta a minisztert, hogy a javasolt fel­adatok végrehajtása érdeké­ben a szükséges lépéseket te­gye meg. Nem sokkal később napvilágot látott egy államtit­kári intézkedés, miszerint a Dunakanyar regionális rende­zési tervének elkészítéséig új zártkerti területek kijelölése és kialakítása nem engedélyez­hető. A döntés összesen 18 te­lepülést érintett, köztük Vá­cot is. És most lássuk mi van a függönyön túl, odakint — azaz itt. Tenni kellett Valóban mind csúnyább ké­pet mutat a Duna-part. A föl­dek, melyeket hajdan mező- gazdasági parcellákká alakí­tottak, egyre kevésbé szolgál­ják a kertgazdálkodást. Meg­jelentek az üdülők, a víkend- házak. Mindez csak úgy, ahogy a tervezőnek eszébe jutott, ahogy az építtetőnek pénze volt. Bár még 1965-ben készült egy Dunakanyar regionális terv, az esztétikai megjelené­sen túl egyéb problémák is felmerültek. Mindenekelőtt a közművesí­tés, illetve annak hiánya. Csa­tornák helyett legtöbben emész­tőrendszerekkel. elszivárogta- tással oldották meg a szenny­víz eltüntetését. Énnek az lett a következménye, hogy a felső vízadó rétegek szinte teljesen elszennyeződtek. A helyzet mára annyira súlyossá vált. rikácsolás, kiabálás, szidal­mazás addig tart, amíg a jegyzőkönyv elkészül, igen, arról, hogy lopott. Megadóan átadja személyi igazolványát, és már patakzó könnyek kö­zött írja alá a jegyzőkönyvet. De miért? Elsodorta a tömeg indulata, élén a boltvezetővel, aki láthatóan élvezi a helyze­tet, mert ő itt és most tolvajt fogott. A történetnek itt nincs vé­ge, de én mégsem folytatom. Mert láttam, megláttam az emberben a ragadozót. Lát­tam, hogy minden más mellé­kes, a tény, a látszólagos tény a fontos. Az a perc, mely má- morító. Talán az ötvenes évekből származik a beidegződés, hogy a kereskedő egyúttal népne­velő is. aki az igazságos el­osztás elvét képviseli. (A pénz ugyanis mellékes, az nem be­folyásolhatja az adás-vétel szertartását.) És mire a vásárló tisztáz­hogy Nagymaroson például a csecsemők csak palackos vizet ihatnak. Feltétlenül tenni kel­lett tehát valamit az ügyben. Megszületett a már említett államtitkári rendelkezés, ami­ről azonban megoszlanak a vélemények. Pusztán szakmai szempontokat véve alapul, a hozzáértők elismerően nyilat­koznak az elképzelésekről, de amikor az elképzelések meg­valósítása, a „hogyan” kerül szóba, korántsem ilyen pozi­tív az értékelés, Az építési ti­lalom bevezetése, konkretizá­lása ugyanis a helyi tanácsok feladata lett. A furcsa az egészben az, hogy minderről például a Vá­ci Tanács először a Magyar Hírlap novemberi számából értesült, a hivatalos tájékozta­tót pedig, ahol első ízben ész- revételezhették maguk az ér­dekeltek a döntést, később, de­cember 7-én tartották a me­gyei tanácson. Itt főleg két problémakört érintettek a hozzászólások. Egyrészt kifogásolták az épí­tési tilalom létrejöttének mód­ját. Bár a tilalom általánosan kötelező erejű, hatálya álól in­dokolt esetben felmentés ad­ható. Döntés előtt A mechanizmus e szerint a következőképp működik: a hatóság először elrendel, az­után megvizsgál, majd esetleg felold. Nem lett volna egysze­rűbb eleve csak az indokolt területekre kiterjeszteni az in­tézkedést? — kínálkozik a kér­dés. De egyéb gondok is elő­jöttek. Leginkább az váltott ki ellenérzéseket, hogy a rendel­kezés érinti a folyamatban le­vő ügyeket is. Ha tehát valaki egy elvi építési engedély birtokában fa házat rendelt, azt már nem állíthatja fel, mivel az enge­délye nem véglegesíthető. Azért elgondolkodtató, hogy ezekkel a kérdésekkel miért nem számoltak a döntéshoza­tal előtt. Hiába, Budapest messze van. Ilyenkor érezni, milyen sok az a 40 kilométer, a közel egyórás vonatút. A tá­volságot nem a számokkal le­het legjobban kifejezni, in­kább ezekkel a döntésekkel. Valószínűleg éppen a kifo­gások következményeként jött létre az ÉVM. a megye és a helyi tanács képviselőiből az a bizottság, melynek az volt a feladata, hogy vizsgálja meg, hol lehetne az építési tilalmat feloldani. A dolog egyszerűnek tűnik. Csupán össze kell egyez­tetni a helyi elképzeléseket a hatná magát, már az esti fa­lugyűlésen is tolvajnak kiált­ják ki. Pedig sem a pénztá­ros, sem a boltvezető nem ha­tóság! Az 6 felszólításukra senki nem köteles önként tás­káját kinyitni, tartalmát be­mutatni. Ragaszkodhat ahhoz, I >gy a hatóság is valóban ott legyen. Miért nem történik így? Ha a pénztáros „téved”, egyszerűen bocsánatot kér, de a vevő nem kutathat a kasz- szában! ★ Mielőtt azonban sok, váro­sunkban vagy a környék el­látásában becsületesen dolgo­zó üzletvezető, eladó felhábo­rodottan tiltakozna, szeretném leszögezni, hogy a fenti eset nem itt történt. És talán nem is maga az eset a lényeges. Sokka! inkább az, hogy mi­lyenek (is) manapság az em­beri kapcsolatok. Ha egyálta­lán ez emberi kapcsolatnak nevezhető... Radányi Lajos regionális tervvel, s ennek alapján máris kimondható az „igen” vagy a „nem”. Csakhogy... — mert ebben a történetben gyakran előjön egy „ám”, „de” vagy „csak­hogy” — vannak olyan telepü­lések, ahol még szinte meg sem száradt a tinta a ren­dezési tervek engedélyezésén. Most ezeket a terveket is át fogják dolgozni, mj mást te­hetnének. Ám egy-egy ilyen átdolgozás nem olcsó mulat­ság. főleg ha nem ismeretesek a központi elképzelések. Mert pillanatnyilag még senki sem tudja pontosan, hogyan kap­csolódik a minisztérium ter­veihez. Információk híján pe­dig a községek nem tudják, mitévők legyenek. A terveket muszáj elkészíteni, de vajon mi alapján ... Több tájékoztatást És most szűkítsük a kört Vácra. A város környéke sze­rencsére (?) nem igazi üdülő­körzet, így a gondok itt nem olyan súlyosak, mint Verőcén vagy Zebegényben. Ennek el­lenére az építési tilalom el­rendelése után jó néhányan fel­keresték a tanácsot. Miért is ne keresték volna fel, hisz sú­lyosság ide vagy oda, a dönté­seket mindenki személyre szó­lóan éli meg. Sovány vigasz a bajban, hogy sokakkal evezünk együtt egy csónakban. Sajnos, ugyan ilyen- -sovány vigaszt nyújthattak az illetékes osztályok is. A panaszosoknak csak azt válaszolhatták, bízza­nak abban, hogy a földjükre kiterjed majd az esetleges fel­oldás. Az ÉVM február végé­re ígérte a helyzet tisztázását, addig azonban se telekmeg­osztás, se építés. A fellebbezé­seket megyei szinten egytől- egyíg elutasították. Váci vi­szonylatban Nyúlás, Kisvasas, öregvasas, lspinyér, a Török­hegy északi oldala. Václiget, Látóhegy, Agyagbánya, Ordító- árok, Csipkés, Patakvölgy és Gombás szerepel a tilalom ha­tálya alóli felmentésre javasolt területek között. Tehát azok a helyek, melyek sem a Duna felől, sem a 2-es útról nem láthatóak. Nem szükséges különösebben senkit emlékeztetni a dátumra, javá­ban márciusban járunk. A döntés még késik. Az újabb ígéret a hó végére szól. Vi­szont az ügy egyre égetőbb, pontos ismeretek nélkül, egy­szerűen nincs értelme hozzá­kezdeni a külterületek rende­zési tervéhez. Tehát vár a tanács, várnak a telektulajdonosok. Az eset­nek jószerivel csak a tanulsá­ga született meg eddig: a ha­tározatokat nem lehet a való­ság figyelembevétele nélkül, íróasztalok mögül hozni. Falusy Zsigmond Üzemünk, brigádunk... Üzemünk, munkahelyünk élete 1988-ban címmel hirde­tett pályázatot a HNF Orszá­gos Tanácsa, a KISZ KB és a SZOT. A krónikák bemu­tathatják egy üzem vagy egy kisebb egység életét, céljait, feladatait, a munkahelyeken tapasztalt változásokat — őszinte, emberi képet adva a közösség mindennapjairól. A pályázatokat — amelyek elkészítéséhez a HNF megyei bizottsága segítséget ad — üzemek esetében legfeljebb 50, brigádok esetében 20 oldal terjedelemben kell a HNF megyei szervezetéhez bekülde­ni, 1989. április 30-ig. ISSN 0133-2759 (Vád Hírlap) Embertelen kapcsolatok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents