Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-22 / 69. szám

“K&íwia EGYESÜLJETEK! JfgJI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZO XXXII. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM Ara: S,150 forint 19S8. MÁRCIUS 22., KEDD Megemlékezések, koszorúzások Hitet, bizakodást adnak A Tanácsköztársaság kikiáltásának 69. évfordulója alkalmából tegnap ünnepélyes külsőségek között katonai tiszteletadással felvon­ták az állami zászlót a Parlament előtt. Országszerte — így a fő­városban, a tanácsköztársasági emlékműnél is — ünnepi megem­lékezéssel, koszorúzással, színes programokkal ünnepelték az évfor­dulót. Ez a nap a KISZ zászlóbontásának 31. évfordulója is. Ennek kapcsán az ország több városában, településén tettek ünnepélyes fo gadalmat az új KISZ-tagok. Tegnap délelőtt 10 órakor az Omszk parkban álló Lige­ti Károly emlékműnél is ko- szorúzási ünnepséget rendez­tek. A Himnusz elhangzása után Rudas László, a Ligeti Károly Politikai Képzési Köz­pont igazgatója mondott be­szédet. Egyebek mellett arról szólt, hogy az 1919. március 21-től 133 napon át zajló ese­mények a ma forradalmiságá- nak gyökereit jelentik, hitet, bizakodást nyújtanak szá­munkra. Az ünnepi beszéd után az MSZMP és a KISZ megyei bizottsága nevében Simon Já­nos osztályvezető, illetve Kiss Jenő első titkár, a szentend­rei városi pártbizottság és vá­rosi KISZ-bizottság képvise létében Németh Ferenc, illet ve Ginter László titkárok ko szorúztak. A Szentendrei Vá rosi Tanácsot és Hazafias Népfrontot Szabó Ferenc osz­tályvezető, apparátusi párttit- kár, valamint Benkoviís György népfronttitkár képvi­selte. Budakalász nagyközség lakóinak kegyeletét Karsai Miklós tanácselnök és dr. Un­gar László pártbizottsági tit­kár rótta le. A fegyveres erő­ket dr. Ulmann József rendőr alezredes, a szentendrei váro­si rendőrkapitányság vezetője és Fehér Károly, a Biksza Miklós munkásőregység pa­rancsnokhelyettese képviselte. Ügeti Károly emlékművénél a megye fiataljai is lerótták kegyeletüket Sefaességváítő-automatika a Csepel Autóból Számítógép dönt útközben A Csepel Autógyár salgó­tarjáni üzemének kutatócso­portja dr. Simonyi Sándor ve­zetésével gépkocsi-sebesség­váltóhoz alkalmazható számí­tógépes vezérlést fejlesztett ki. Üjszerű módon közelítették meg a problémát: tapasztalt, jó érzékkel rendelkező gépko­csivezetők megfigyelésével, magatartásuk, gondolkodásuk, reakcióik, döntéseik, cselekvé­sük modellezésével. Az így szerzett adatok alapján a szá­mítógép programját úgy al­kották meg, hogy az repro­dukálja azokat a folyamato­kat, amelyeket az adott köz­lekedési szituációban az em­beri reakciók kiváltanak. Az automatika négy betáplált in­formációforrás alapján az adott közlekedési szituációban — például kanyarodás köz­ben, hegymenetben, lejtme- netben, előzés közben —, igazodva a közlekedés ritmu­sához egytized másodperc alatt önállóan dönt a sebes­ségfokozatról, az optimális fordulatszámról, a fékezésről. A salgótarjáni ütemben az esztendő végéig elkészülő hu­szonöt számítógépes vezérlő rendszerrel ellátott autóbusz­sebességváltó egy része kül­földre kerül, más része hazai járművekbe. Egy nagy szovjet sebességváltógyárral már megkötötték az együttműkö­dési szerződést, s eredmény­nyel kecsegtető tárgyalások folynak kooperációról, esetleg vegyes vállalat létrehozásáról neves nyugat-európai cégek­kel is. Ä magyar járműgyár­tásnak mindaddig gyenge pontja volt az elektronika. Döntő változást hozhat ebben, ha sikerül megteremteni a [ salgótarjáni kutatók sehesség- váltó-automatikája sorozat- gyártásának feltételeit. Eszmecsere egyetemi vezetőkkel Kibontakozik a tenni akarás Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke hétfőn munka- megbeszélést tartott az egye­temek, főiskolák vezetőivel. A hazai felsőoktatás tartalmi és szervezeti korszerűsítésének meggyorsítását, az egyetemek és a főiskolák képzési, műkö­dési feltételeinek lényeges ja­vítását szolgáló, 1990-ig szóló művelődési minisztériumi program széles körű megvita­tásához kapcsolódó konzultá­ción részt vett Radics Katalin, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osz­tályának vezetője. Grósz Károly bevezetőjében szólt azokról a közös felada­tokról, amelyek a kormány és az egyetemi, főiskolai vezetők előtt állnak. Az eszmecserén Köpeczi Béla művelődési mi­niszter leszögezte: a társadal­mi szükségletekhez, a tudo­mányos fejlődéshez, a neve­léshez, az oktatáshoz, annak új módszereihez illeszkedő cselekvési program kialakítá­sára olyan pillanatban került sor, amikor a korábbinál sok­kal élesebben látszanak az ellentmondások. A csaknem hatórás konzul­táción húszán mondták el vé­leményüket a felsőoktatás megújítását célzó programról, ajánlották hasznosításra ja­vaslataikat, tapasztalataikat. Felszólalt a vitában Petraso­vits Imre, a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem rektora is. Grósz Károly vitaösszefog­lalójában hangsúlyozta: a ta­lálkozó is kifejezte, hogy las­san kialakul a nemzeti egy­ség hazákban a tekintetben, hogy a világban végbemenő minőségi megújulás az egész magyar társadalomtól új szel­lemiséget, magatartást, tette­ket követel meg. Sok múlik azon — hangsúlyozta a továb­biakban —, hogy a szellemi munka becsülete, az oktatás, a tudomány hol helyezkedik el az ország életében. Éppen ezért vissza kell adni a tudás rangját, tekintélyét. Nemcsak gazdasági, hanem fontos poli­tikai kérdés is, hogy a felnö­vekvő nemzedék hisz-e abban, hogy képes saját sorsát for­málni, irányítani, befolyásol­ni, mert a jövőt csak több tu­dással, szorgalommal, munká­val lehet tovább alakítani. A miniszterelnök végül ki­jelentette: bár tapasztalható az országban pesszimizmus, kiábrándultság, félelem a jö­vőtől, ugyanakkor azonban ki­bontakozik a cselekvési kész­ség, a tenni akarás. MM-rá eg sáfuSf S& „Karabah hovatartozá­rttsm z&rutf fss sának kérdése a húszas 0 VM2SMJGHtt évek elején is sok vitát váltott ki. Már akkor szó volt arról, hogy a hegyvidéki területet Örményországhoz csatolják. Végül is gazdasá­gi megfontolások döntöttek úgy, hogy Karabah Azer­bajdzsán része lesz.” (2. OLDAL) a kórház bővítése »N70lc> tíz esztendeje még, amj a muszere- elmarad zettséget illeti ez a kór­ház is a legkorszerűbben felszereltek közé tartozott. Az idő múlása és az óriási igénybevétel miatt a vizsgáló, gyógyító eszközök egy része ma már elavult, felújításra szorul. Legalább ezzel számolni kell, ha már az épűlet- \ re, bővítésre — egyelőre — nem futja.” (3. OíjDAL) ) Mfigásból született ágTStWÍ SZÍiSpSSdiSéfi) művészet, a zene, a tánc és a színházművészét találkozójának lehettünk szemtanúi. A Három Bauhaus-tánc mint ahogyan a cím is jelzi — a Bauhaus ezerkilencszázhuszonnyolcas színpadi üzenete mai köntösben.” (3. OLDAL) B’ZsffiZsm „Sók ötlettel, hasznos és szó­FISJZSBsr< ^ , rakoztató műsort készítenek esz e&eszsegert elő a rendezők a hétvégi dél­utánra. Lesz szellemi és gyakorlati táplálkozási vetél­kedő, meg sportverseny is. Ezekben az egészségmegőrzés nemzeti programjának megyek feladatait dolgozzák föl — játékos formában.” (S. OLDAL) Eduard Sevardnadze Washingtonban la kezdődik az érdemi munka Az eredetileg tervezett találkozókon kívül már hét­főn délutánra beiktatták az első megbeszélést a szov­jet és az amerikai külügyminiszter washingtoni tár­gyalásainak programjába. Eduard Sevardnadze szov­jet és George Shultz amerikai külügyminiszter hétfőn délután — közép-európai idő szerint késő este — ta­lálkozott, elsősorban munkaprogramjának egyeztetésé­re. A miniszteri találkozó érdemi része kedden kez­dődik. A miniszterek naponta két megbeszélést tartanak, de a kialakult gyakorlatnak megfe­lelően folyamatosan találkoz­nak az egyes témakörök meg­vitatására alakult munkacso­portok is. Sevardnadze egyéb­ként hétfőn még találkozott John Whitehead első külügy­miniszter-helyettessel, akivel az emberi jogokkal kapcsola­tos kérdésekről tartott meg­beszélést és Richard Murphy külügyi államtitkárral, akivel viszont a közel-keleti fejlemé­nyeket vitatta meg. Egy magas állású ameri­kai kormánytisztviselő közlé­se szerint a miniszterek vár­hatóan nagy teret szentelnek a regionális kérdéseknek, ezen belül az afganisztáni rendezés problémájának. A tisztviselő vitatta, hogy az amerikai ma­gatartás akadályozná az ENSZ- közvetítéssel folytatott tárgya­lások sikerét, s azt hangoz­tatta, hogy Washington to­vábbra is ragaszkodik az „egyenlőséghez”, vagyis ahhoz, hogy csak abban az esetben szünteti még az afganisztáni kormányellenes erők katonai támogatását, ha a Szovjetunió sem nyújt segítséget a kabuli kormánynak. Az amerikai saj­tó az elmúlt napokban meg­írta, hogy Washington koráb­ban nem szabott ilyen felté­telt, s a segélyek beszünteté­sét eredetileg csupán a szov­jet csapatok kivonásának meg­kezdéséhez kötötte. A leszerelési kérdésekről szólva a kormánytisztviselő azt mondotta, hogy a genfi tárgyalásokon „igen komoly előrelépés van” — de egyelő­re nincs még közös szerződés­(Folytatás a 2. oldalon.) Vendégvárás és vendéglátás Partnerek egymás közt Hétfő délután az Utazás 83 kiállításon a Pest Megyei Ven­déglátóipari Vállalat látta vendégül azoknak a hazai és külföldi utazási irodáknak a vezető képviselőit és munka­társait, akikkel már régtől fogva gyümölcsöző kapcsola­taik vannak vagy éppenséggel azok kiépítésére törekednek. A tizennyolc meghívott uta­zási iroda vezető képviselőin kívül eljöttek a jugoszláviai Blagus Utazási Iroda meghí­vottal is. Fehérvári Tibor, a Pest Me­gyei Vendéglátó Vállalat ke­reskedelmi igazgatója szólt arról, hogy sokat vár a szer­ződéses üzletektől, hiszen színvonalas szolgáltatás, a ma­gyaros vendégvárás minden­képpen biztos gazdasági hasz­not hoz a vállalatnak. Há­ELMOZDULÁS T fapsra. elragadtatásra ugyan nincsen még okunk, de örvendetes­nek tarthatjuk azokat a je­leket, amelyek azt mutat­ják, a megye iparában, élel­miszer-gazdaságában foko­zódik a termékminőség fon­tossága, szerepe. Az eltérő szedésmóddal is hangsú­lyossá tettük, jelekről van szó csupán, s ha őszinték vagyunk, akkor azt is le kell írnunk, hogy ezek a je­lek sem a józan belátás, a termelői önérzet következ­ményei, hanem a kényszer, a megcsappant piaci lehe­tőségek szülöttei. Ennek az állításnak lát­ványos bizonyítékára buk­kanhatunk például a hús­iparban. Korábban már- már elképesztő állapotok alakultak itt ki. Az 1986. évi minőség-ellenőrzések azt mutatták, hogy a kereske­delembe bekerülő húsok­nak a negyven százaléka (!) nem felelt meg az előírá­soknak. Az 1987. évi máso­dik félévi tapasztalatok sze­rint viszont az ellenőrök a tőkehúsoknál lényegesen kevesebb bajba botlottak bele, a marhahúsoknak csupán a három, a sertés­húsoknak a tizenegy száza­léka nem elégítette ki a minőségi szabványok elő­írásait. Ami persze így sem kezelhető mellékesen, hi­szen a megyében tizenöt­ezer tonna tőkehús fogy el csupán a kiskereskedelem üzleteiben egy év alatt. Ha tehát az ezerhatszáz tonna körüli, kifogásolható meny- nyiséget felosztjuk egykilós adagokra ... nos, akkor ha­talmas táborrá növekszik azoknak a vevőknek a szá­ma, akik nem azt kapták meg a pénzükért, ami járt volna nekik. Az elmozdulást azonban, ennek ellenére is, észlelni kell. Csak éppen nem feled­ve azt sem, ami a fő jellem­zője a húsforgalomban a minőség változásának. Ez pedig — az áremelkedések, a nehezebb megélhetési kö­rülmények stb. hatására be­következett változás — az eladott áru mennyiségének a stagnálása. A korábban megszokott, folyamatos nö­vekedésnek ugyanis vége. A vevő kevesebbet vásárol, s ugyanakkor (a magasabb ár fejében) igényesebb is, akármit már nem visz ha­za. Ellenpéldát említve, a bútorok szintén sokatmon­dó esetére hivatkozunk. Ta­valy — holott már 1986-ban is minden korábbit megha­ladt a megyében az emlí­tett árucsoport forgalmazá­sa. 543 millió forintos össze­get érve el —. a felvásárlá­si láznak köszönhetően, a szó szoros értelmében min­den eladhatóvá vált a bú­torkereskedelemben. A me­gye bútoráruházaiban a ter­mék ki sem került az el­adótérbe. legtöbbször a rak­tárból vitték el a vevők. Ami kellemes a gyártónak, a kereskedőnek, az nem biz­tos. hogy jó a vásárlónak is! Ez a minden eladható állapot törvényszerűen hoz­ta magával annak a meg­hökkentő helyzetnek a ki­alakulását, amit a számok nyelvén úgy fejezhetünk ki, hogy a bútoroknak a negy­ven százalékát (!) ítélte ki­fogásolhatónak a Kereske­delmi Minőség-ellenőrző In­tézet. Ez az arány gyakor­latilag megegyezik a koráb­bi években kialakulttal. Nincs elmozdulás, mert nin­csen kényszer... Tanúskodik az elmozdu­lás kezdeti jeleinek felbuk­kanásáról az is, amit a for­galomba hozandó új ter­mékek ún. bevizsgáltatásá­nál tapasztalhattunk ta­valy a második félévben. A korábbi esztendőkben saj­nálatosan gyakran történt meg, hogy a szakvélemény az új termékről rossz bizo­nyítványt állított ki; nem lehetett forgalomba hozni. A megyéből havonta 45-50 új termék minősítő vizsgá­latát kérik a gyártók. Ko­rábban .(és lapunkban en­nek a siralmas helyzetnek a következményeiről rend­szeresen írtunk) a minták­nak az egyharmada. a fele nem bizonyult megfelelő­nek. Tavaly itt is érzékelhe­tő volt az elmozdulás. Szak­területenként ugyan külön­böző mértékben, de jelen­K tősen megemelkedett a mi­nőségi követelményeknek megfelelő új árucikkek ará­nya az összes mintán belül, s a második félévben már elérte a nyolcvan százalékot, minden korábbinál maga­sabb arányt tehát. Aminek örvendhetünk, bár valójá­ban csupán arról van szó, hogy közelítünk a termé­szetes állapotokhoz, amikor az áru megfelel annak (mi­nőségi jellemzőiben, mű­szaki mutatóiban, árában stb.), amit gyártója állít róla. ' edvező irányú tehát az elmozdulás, főként ami az élelmiszeripart, an­nak termékeit illeti, de mér­tékét egy pillanatig sem tarthatjuk kielégítőinek. Ahol nem volt más válasz­tása a gyártónak, ott végre lépett. Ennyi történt. Ez is több a semminél. Az igazán valami, a lényeges változás azonban az lenne, ha a ter­melők magatartásuk termé­szetes elemeként ragasz­kodnának a minőséghez, jól tudva, ha nem ezt teszik, akkor kiszorulnak a piac­ról. Erre azonban még vár­ni kell. Ma, néhány iparte­rülettől eltekintve, valójá­ban a minőség nem más, mint akarjuk, nem akarjuk függvénye. S a gyártók többsége még nem akarja. Az elmozdulások azonban erősítik a hitünket, lesz ez másként is ... Mészáros Ottó romszáz éttermükből kettő­száznegyven szerződésesként működik. Akadnak olyan na­gyobb éttermek, amelyekhez szálloda is tartozik. A tavasz első napján ven­dégül hívott utazási irodák képviselői, valamint a hazai vendéglátó-ipari egységek je­len lévő képviselői a kötetlen szakmai, baráti beszélgetések során minden bizonnyal ke­csegtető üzletek lehetőségét is megteremtették. — Katolikus tanácskozás A leszerelésért Az európai katolikusak ber­lini konferenciájának munka- bizottsága március 19-20-án Leányfalun tanácskozott. A kétnapos szemináriumon nyolc európai ország és Nyugat-Ber- lin katolikus békemozgalmai­nak és -csoportjainak képvi­selői vettek részt. A nemzetközi találkozó kö­zéppontjában — a berlini kon­ferencia közelgő, tizedik ple­náris ülése előkészítése jegyé­ben — több bizalommal a le­szerelésért és a békéért gon­dolatának sokrétű, elmélyült megvitatása állt, y r’ Éled a határ A Kertészeti és Élelmiszer­ipari Egyetem Tangazdasága halásztelki területén a kiöre­gedett gyümölcsfák helyére 50 hektáron új almást telepítenek

Next

/
Thumbnails
Contents