Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-21 / 68. szám

NAGYKŐRÖSI torna» mmmmmrn —■■■'■ ■ v*mw—■■■■■■■■„ ■■■■■■■■■ A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM 1988. MÁRCIUS 21., HÉTFŐ Rájön még 10 százalék Negyven hektár vállalkozásban fiz ÁTKVS1 rendszeresen vizsgálja Mit érnek manapság a tápok Vidékünkön nagy jelentősé­ge van annak, hogy a jövede­lemforrások közül a zöldség-, gyümölcstermesztést, állatte­nyésztést érintették legkevés­bé az összességében egyébként elég kemény pénzügyi intézke­dések. A terméstől függően Tudvalevő, hogy a másod-, harmad-, esetenként a főállá­sok a kiskerti, kistenyésztől te­vékenységekre alapulnak ná­lunk zömmel. Természetesen különbséget kell tenni aközött, ki milyen minőségben kapcso­lódik ahhoz, hiszen más a jo­gi megítélése annak, aki zárt­kertjében csak termeszt, avagy egyben kereskedelmet is foly­tat, és megint más. ha idősza­kos munkavállalóként műkö­dik közre. Ez utóbbira is van prece­dens. nevezetesen az Arany János Tsz-t említhetjük, mely zöldségtermesztő ágazatban nyaranta részesművelőként pa­radicsomszedőket foglalkoztat. Az adózási játékszabályok itt is sajátos értelmet nyernek, korántsem olyan kedvezőek, mint a személyi tulajdonú föld- használat esetében. Márpedig ha így van, félő, hogy a jövő­ben elriasztja a vállalkozókat, akik igen érzékenyek • arra, hogy kemény munkával, verej­tékkel szerzett jövedelmüket csak úgy megcsapolják. Nos. anélkül, hogy akárcsak megkísérelnénk az idevonat­kozó rendelkezések kusza la­birintusát feltérképezni, nyu­godtan annyiban maradha­tunk. létezik hivatalos módja, miként lehet mégis ebbéli ér­dekeik sértetlenségét garantál­ni. A szövetkezet vezetése a napokban kapott erről végzést a minisztériumból, aki akar, utánajárhat, a lényeg az, to­vábbra sincs akadály, ami el- vehetné a vállalkozók kedvét. Kapás Tiborral, a zöldség­termesztési ágazat vezetőjével ezek után a konkrétumokról beszélgettünk. Új játék van születőben Nagykőrösön. Lényege elég egyszerű: fo­gadást lehet kötni rá, hol lesz legközelebb valami szöveg vagy kép a házfalon vagy az úttesten. Egv-két nap alatt kellő mennyiségű fogadást kötnek, ekkor egy éjszakán fölkerülnek a legmeglepőbb helyekre a pingálások. Ki-ki — szerencséje mértékében — nyer vagy veszít, ezután le­törlik vagy lefestik a pingá- lást, és a dolog keződik elöl­ről. Vannak persze olyanok — ilyenek mindig akadnak —, akik ezt a játékot is politikai jelenséggé akarják növeszteni. Ám kötve hiszem, hogy pél­dául az egyik transzformátor­ház oldalára minap barna festékkel fölpingált tulipán­nak is politikai mondandója volna. Sokkal inkább fordítva lehet: a lényeg a játék, ez az újfajta „Ki nyer ma?”, s ma­ga a szöveg esetleges, másod­lagos, a pingáló mindenkori hangulatának függvénye. S hogy nem túl jókedvű a pingáló? Istenem... Nem könnyű ma az élet. Persze ennek az elméletnek az iga­záról csak úgy lehetne teljes biztonsággal meggyőződni, ha egyszer — mondjuk, egy bol­dog éjszaka után — a pin­gáló valami ilyesmit pingálna az úttestre: „Éljen a szere­lem!” Láthatóan jól szórakoznak rajta az emberek: várják, — Összesen 40 hektár para­dicsomföldet akarunk ebben az évben is részes vállalásba kiadni, a korábbiaktól eltérő feltételekkel. Ez azt jeleníti, hogy termésátlagtól függően kapja mindenki a részesedést, az eddigi egységes 20 százalék helyett. A hektárra számított 35 tonna betakarított termés esetén 25, efölött 42,5 tonnáig 40, s ha ezt is meghaladja a hozam, 50 százalékát fizetjük ki a konzervgyár által fizetett átlagárnak, amire már rájön további 10 százalék felár is. Gazolókapálás — Szemre kecsegtető szá­mok, de vajon teljesülésük mennyiben múlik a vállaló­kon? — Mondanom sem kell, mindkét félnek érdeke a mi­nél magasabb hozam, ezért a lehetőségekhez mérten igyek­szünk minden feltételt meg­teremteni hozzá. A telepítések a vásártér mögött, a Kocséri út baloldalán lesznek, öntözött jó földben. Az ültetés, a talaj­művelés, növényvédelem a szövetkezet feladata, ezek költ­ségei nem érintik a vállalókat. — Mindössze egy gazoló ka­pálást kell elvégezniük, a be­takarítás pedig úgy augusztus végétől szeptember végéig tort. A szedések nincsenek konkrét időponthoz kötve, ki-ki úgy osztja be, ahogy tudja, az a Ügy tűnt, az idei első na­gyobbacska piac pénteken ke­rekedett. Gazdag volt a fel­hozatal is vermelt és friss áruból egyaránt. A sárgarépa és petrezselyem 10-20, a fokhagyma 100-120, a vöröshagyma 10-14, a káposz­ta 12-14, a karalábé 10-15, a zeller 20. az alma 12-30 fo­rint között volt kapható. A szárazbabokat 70, a dughagy­| kérdezik, adják tovább, hol volt felirat, milyen színnel volt felpingálva, ecsettel vagy spray-vel készült-e. s talál­gatják, hol lesz legközelebb. Az egyetlen baj a dologban, hogy ez a játék — legalábbis jelenlegi formájában — túl­ságosan is sokba kerül ne­künk, nekünk, mindannyiunk­nak.. Hiszen képzelhetni, hogy mennyibe került nemrégen a frissen tatarozott levéltári épületre íelpingált szöveg el­tüntetése. S ha a játék a je­lenlegi ritmusban folytatódik, azaz minden héten egy-két alkalommal el kell tüntetni valami pingálmányt, az bi­zony elviszi a város pénzét, s kevesebb jut más, talán nem ilyen izgalmas, de fontosabb célokra. Ezért javaslom az illetéke­seknek, helyezzenek el a vá­ros legkülönbözőbb pontain nagy táblákat — kifejezetten azzal a céllal, hogy a pingáló rajtuk élhesse ki művészi és játékos ambícióit. A fogadások folytatódhatná­nak, akár szelvényeket is ki lehetne bocsátani, melyeken X jellel lehetne tippelni, leg­közelebb a tormási, a piactéri vagy a Szolnoki úti táblán lesz-e pingálás. S ha a szel­vényekért mérsékelt összege­ket is kérnénk, talán nemcsak a táblák folyamatos újrafesté­sére jutna belőle, hanem a játék a város kasszáját is gazdagítaná. (—os) fontos, hogy az érésnek meg­felelő ütemben haladjanak. Ha lesz rá igény, a sárgarépatáb­lákat hasonló módon művel­tetjük ... — A paradicsomtermesztés előkészítése milyen fázisban van már? — A fóliásban elvégeztük a talajművelést, a magvak is földben vannak. A közös mű­velésű terület palántaszük­ségletén túl, az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan, a kertészek igényeit is szeret­nénk kielégíteni. A paradi­csompaprika szálát 55 fillérért adjuk, 35 fillér lesz a paradi­csom, a kerek korall, mobil, s a hosszúkás peto 85, és 95-ös fajták között lehet választani, de nem tápkockás, úgynevezett tépett palánták. Tanácsokat is A vásárlókat, ha kérik, nö­vényvédelmi tanácsokkal is szívesen ellátjuk, úgy véljük, a sikeres termesztés érdeké­ben erre sokaknak szükségük van. — A szövetkezet nagy, kö­zelebbről hol érdeklődhetnek a részletekről a kertészek, vál­lalkozók? — Az 50-785-ös telefonszá- mon vagy a szövetkezet köz­ponti irodájában, és személye­sen az ágazat vezetőjét vagy helyettesét, Nagy Ferencet ke­ressék. My. J. ma literét 30 forintért mér­ték. Krumplit 14-20 forint kö­zötti árakon vásárolhattunk. Az egyik standon lehetett kapni fémzárolt vetögumókat is, a grácia, kleopátra és desiré fajtákat egységesen 24 forin­tért. A gumóhiányt figyelem­be véve még így sem volt túl drága. Megtudtuk, a szállít­mányok folyamatosan érkez­nek, az igényeket ki tudják elégíteni. A vitamindús zöldségek kö­zött találtunk fejes salátát 8-ért, a zöldpaprika 4-15, a fehér 16, a sóska 100, a kígyó­uborka 120-140. a hónapos re­tek 4-15, a zöldhagyma 5-8, a paradicsom 120, a csiperke­gomba 120, a kubai narancs 27, a spenót 80, rakása 10 fo­rint volt. A baromfipiacon a 7 hetes csibéket 35, a 3 és fél hetes kendermagosokat 32 forintért adták. A tyúkok párban 280- 300, egy kakas és egv tyúk 300-350, a kacsák 250-450 fo­rint közötti árakon keltek. Korábbi írásunkban már be­mutattuk az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézetet — a továbbiakban ÁTMI —, amely országos há­lózata révén vizsgálja azokat a takarmánykeverék-gyártmá­nyokat, amelyeket kereskedel­mi forgalomba is hoznak. A minimumot sem — Mit érnek manapság a takarmánykeverékek ? A választ az ÁTMI főigaz­gató-helyettesétől, dr. Barócsai Györgytől és Paulik György Pest megyei takarmányozási főfelügyelőtől kaptuk meg. Előzetesen annyit elmondha­tunk a pillanatnyi helyzet ki­alakulásáról, hogy a MÉM rendeletben tudatta a takar­mánytápok előállítóival, hogy a receptúrákban milyen arány­ban kell lennie energiának, fehérjéknek, ásványkiegészí­tőknek, aminosavaknak. Ám, időközben az ország devizális nehézségei miatt már hosszú évekkel ezelőtt is csökkent a fehérjetartalmú szója, vagy például a szintetikus amino- sav importja. — Ebből a tényből követke­zett az, hogy az állami ren­delet alapján összeállítható re- ceptúra minőségi minimum- szintje sem volt betartható. Tehát már a korábbi kény­szerhelyzetben kiadott minisz­terhelyettesi körlevél fölmen­tette a takarmánykeverékek előállítóit a meghatározott normák betartása alól. Azóta az ÁTMI a gyártók által ga­rantált minőséget köteles vizs­gálni. Mindehhez még azt is tudni kell, hogy az ipari abrakta­karmányok előállításához sem­milyen külön engedély nem szükséges, de forgalmazás esetén a gyártónak bejelenté­si kötelezettsége van az ÁTMI-nál. Arra a kérdésünkre, hogy milyen mélységig vizsgálja az intézmény a tápokat, a követ­kezőket mnodta el dr. Baró­csai György. — A kereskedelmi forgal­mat is lebonyolító gyártók ter­mékeit vizsgáljuk szerte az or­szágban. Ám tudni kell, hogy csak szúrópróbaszerűen, mert minden egyes bekevert meny- nviség — sarzs — ellenőrzé­sére egyszerűen nem létezik eléggé nagy állami apparátus. Tehát a gyártók által garan­tált receptúra szerinti minősé­get, az összetevők helyes ará­nyát ellenőrizzük, és azt is, hogy nincs-e a késztermékben mérgező hatású gyógyszer­maradvány. — Elmondhatom, hogy nap­jainkra javult a takarmány- keverékekben a gyógyszer­adalék aránya, az összes ter­méknek mintegy kétharmada megfelelőnek bizonyult. Ám ha a saját receptúrától eltérő arányokat fedeztünk föl, min­den alkalommal írásban jelez­tük a gyártóknak, s ugyanott a következő mintavétel utáni vizsgálat már általában kielé­gítő eredményt mutatott. Ha valamelyik gyártó mégis tar­tósan rossz minőséget állított elő. akkor leértékelést hajtot­tunk végre. Ez azt jelenti, hogy a takarmánykeverék gyártója köteles kifizetni a vásárlónak, illetve a felhasz­nálónak a minőségtől való el­térés mértéke szerinti árkülön­bözetet. Ha pedig kiskereske­delmi forgalomban került ér­tékesítésre a termék, akkor az intervenciós alap számlájára kellett átutalni az árkülönbö­zetet. — Mindebből egyértelműen megállapítható, hogy az ÁTMI anyagilag nem érdekelt a vizsgálatok végeredményében! Egy éve pedig olyan hatáskö­rünk van, hogy ha a gyártó tartósan rossz minőségű tápot hoz forgalomba, s egy év alatt harminc hibapontot gyűjt ösz- sze a vizsgálataink során, ak­kor leállíttathatjuk a terme­lést. Amikor a minőség eltér a tűrési határoktól, akkor a vizsgálatunk díját a gyártónak ki kell fizetnie a MÉM szám­lájára. „Titkos szerek” — Az úgynevezett tápmér­gezések, amikre gyakran hi­vatkoznak a jószágtartó gaz­dák, milyen okokra vezethe­tők vissza? — kérdeztük Pau- lik György, Pest megyei ta­karmányozási főfelügyelőtől. — Gyakran tapasztaljuk helyszíni ellenőrzéseink so­rán, hogy a gazdák vagy oly­kor a boltosok összekeverik az indító-, a nevelő- és a befejezőtápokat. Máskor egye­sek olyan hozamnövelönek tartott „titkos- szereket”, me­dicinákat alkalmaznak, ame­lyeknek általában mindig sú­lyos következményei vannak. Igaz, az is előfordult, hogy egynémelyik sarzsban — beke­vert mennyiségben — gyógy­szermaradványok voltak, ame­lyek nem odavalók. — Ha élőhúsban kimutat­hatók a gyógyszermaradvá­nyok, az ilyesmi többnyire a helytelen etetésből adódik, mert egyes gazdák nem tart­ják be vágás előtt a megjelölt gyógyszerekre előírt állat­egészségügyi várakozási időt. Ebből adódik a problémák je­lentős hányada, amikor az ilyen jószágról a vágóhídon derül ki, hogy húsában gyógy­szermaradvány van. Előfordul­nak vitás esetek is, de elsősor­ban a takarmánytápok gyártói és a felhasználók között, oly­kor peres ügyek alakulnak ki. A Nk. Konzervgyár Kinizsi SE elnöksége a Sportotthon­ban ülést tartott. Érdeklődé­sünkre Bodroghalmi János ügyvezető elnök a követke­zőkben adott tájékoztatást. — Az elmúlt évben általá­ban takarékosan gazdálkod­tunk. A városban több válla­lat csökkentette támogatásun­kat, de saját bevételek növe­lésével — tombola, reklám, tagdíjemelés — valamint a bázisvállalat konzervgyár so­ron kívüli támogatásával a gazdasági problémákat meg tudtuk oldani. 1987-ben az azt megelőző év eredményeit is túlszárnyaltuk, a több mint kétszáz egyesület közül a ne­gyedikek lettünk Pest megyé­ben. A minősített versenyzők száma nőtt, sok csapatunk dobogón végzett, s az egyéni sportágakban is jó eredmé­nyeket értünk el. Idén az ÁISH teljesen új gazdálkodá­si rendet vezetett be: a sportkörök rugalmasabban gazdálkodhatnak ezentúl. A szorító intézkedések miatt eb­ben az évben a konzervgyár kivételével szinte minden cég kevesebb összeggel tudja tá­mogatni a Kinizsit. Az álta­lános forgalmi adó és a 32 — zömmel mellékfoglalkozású — edző bérbruttósítása is gondot okoz, mert erre nem kaptunk összeget. Visszafo­gott gazdálkodásra vagyunk kénytelenek áttérni: általános­ságban 15-20 százalékkal kell csökkenteni a szakosztályok költségvetését. Az egyesület elnöksége határozatot hozott, mely alapján személyi és anyagi okok miatt szünetel­tetjük a kézilabda-szakosztály működését. Kivezető utat ke­resünk a bevételek növelésé­re. a gondok csökkentésére Az egyebekben az idei mun­katervet jóváhagyta az elnök­ség. Szó esett arról is, hogy néhány kiváló dobóatlétónk iránt vezető fővárosi szakosz­tályok szakemberei érdeklőd­nek, Nagykőrösön is. Az elmúlt évben országosan 400 panaszos bejelentés érke­zett közvetlenül az intézmé­nyünkhöz, nagyobbik hánya­da az üzemektől, a többi a kis- tenyésztőktől. Pest megyében tavaly hat esetben adtunk iga­zat a gazdáknak a tápok mi­nőségével kapcsolatos kifogá­saikban, az idén is hat ilyen esetünk volt eddig, amikor a felhasználó panasza jogosnak bizonyult. Summázatként még elmond­juk, hogy országszerte erőtel­jes mozgalom indult a takar­mánytápok minőségének javí­tása érdekében. Azonban reá­lisan megítélve tudomásul kell venni, hogy a közeljövőben szembetűnő javulás még nem várható. Mert gondoljunk csak arra, hogy 600 ezer tonna ext­rahált szóját importál évente az ország, a hazai szójabab­termelés ennek a mennyiség­nek kevesebb mint az egytize- de. Ha beválnak is a nagyon optimális számítások, misze­rint hazánkban a szójaterme- lést 105 tonnára lehetne emel­ni, ez a mennyiség még ak­kor sem lenne elegendő a tényleges igények kielégíté­sére. Igaz, vannak sikerrel ke­csegtető kezdeményezések, ilyenek a Labaktiv-Combi, a Cospo, a Gaprin, vagy az alga­telepek létesítése. Ám azt is tudomásul kell venni, hogy ezek a helyettesítő adalék­anyagok és eljárások csak hosszú évek múlva érnek be, de végleges megoldást akkor sem hoznak a szójahiány meg­oldásában. Más, gyorsabb eredményre vezető utakat kell keresni, mint például a világ­banki hitellel történő szója­babtermelés fejlesztése. Több takarmány Addig is, amíg az új kezde­ményezések eredményre ve­zetnek, nem marad más hát­ra, mint, hogy a jószágtartás­ban érdekelt gazdák, a nagy parlagföldekből minél többet műveljenek meg. szerhestákar- mány-szükségletüknek leg­alább részbeni fedezése érde­kében ... Aszódi László Antal Elsők a megyében Tatabányán 226 indulója volt a Vízmű Kupa és egyben szabadfogású birkózó ORV- nek, amely az elsőéves ifjú­sági és serdülő korcsoporto­sok országos kiválasztó ver­senye is volt egyben. A Nk. Kgy. Kinizsi két fiatalja ért el helyezést. Az 54 kilogram­mosok súlycsoportjában (24 induló közül): 7-8. Kecskés Attila, és 63 kg-ban (43-an voltak!): 7-8. Illés Béla. Dunakeszin meghívásos út­törő szabadfogású versenyt rendeztek, 2 korcsoportban. A Pest megyeiek mellett a fő­városi Csepel SC is képvisel­tette magát, és erősítette a mezőnyt. A 160 fő színvona­lasan vetélkedett. A körösiek eredményei a következők vol­tak. A korcsoport, 28-kg-ban HO fő): 3. Vágó László. 30 kg (11): 1. Sárosi Tibor, 3. Ny. Tóth Gábor (mindketten jól birkóz­tak)., 32 kg (9): 3. Túri Lász­ló. 35 kg (12): 1. Tóth Viktor (ügyes, taktikus versenyzéssel). 60 kg: 2. Szabó Zoltán. B korcsoport. 32 kg (5): 2. Andó Zoltán. 35 kg (10): 1. Urbán Béla (remek formá­ban). 38 kg (10): 3. Sárosi Csaba, 5. Tóth Norbert. 45 kg (14): 2. Faragó Tamás (okos versenyzéssel). 50 kg (13), 5. Fekete József, 60 kg (12): 3. Sípos Róbert (bírói tévedés fosztotta meg a döntőbe ju­tástól). 73 kg: 3. Hegedűs Zsolt. Az 1987. évi eredmények alapján a következő a Pest megyei birkózószakosztályok sorrendje: 1. Nk. Kgy. Kini­zsi 28 (az országban 18. he­lyezett), 2. Csepel Autó VSE (Szigethalom) 12 (országban 26-27.): 3. Ceglédi Vasutas 10; 4: Abonyi Tsz SK 6; 5. Duna­keszi Vasutas 6 és 6. Monori SE 1 olimpiai ponttal. S. Z. ISSN 0133—2708 (Nagykörös! Hírlap) KGST-küldöttség a gyárban A közelmúltban a Nagykőrösi Gépgyártó és Szolgáltató Szövet­kezet gyártmányfejlesztési részlegét KGST-küldöttség kereste fel. Képünkön a vendégek az NGF—245 gépcsalád nyomdai csomagolásra kifejlesztett változatát szemlélik munka közben. Sokba kerül ez a játék Fogadások pingálásra Vitamindús portékák Szünetel a kézilabda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents