Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-21 / 68. szám

Vasúti történet Más a reklám, más a gyakorlat A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM. 68. SZÄM 1988. MÁRCIUS 21., HÉTFŐ Asszonyok a gépek mellett A vezetésből is részt kérnek Szilágyi Jánosné boszorkányos gyorsasággal kezeli a kör­ollót. Az általa levágott lemezkörökből készítik majd két munkafolyamatban a fémnyomók a csibeitató kúpját, ő maga pedig napi 1-2 ezer darabot készít a lapokból, méret és anyagfajta szerint különböző mennyiségben Farkas László a 6 literes csibeitató palástját alakítja kúp formájúra — neki napi 120-130 darabot kell készítenie ah­hoz, hogy meglegyen a normája (A szerző felvételei) Úttörő-diáksport Sakk- és tornaversenyek „Semmilyen vonalon a MÁV-val nem utazom, avagy hogyan akar a MÁV a do­hányzásra rászoktatni?” Bi­zony, jó ideje ezt a kissé ál­talam elváltoztatott szlogent fogom használni. Bár a MÁV másképp reklámozza önma­gát. De leírom a szinte hihe­tetlen eseményeket, amelyek velem és családommal történ­tek máraiuis 3-án. Fölényes válasz Fölhívtam telefonon a Déli pályaudvar információját, mert sürgősen Pécsre kellett utaznunk. Telefonon kapott tájékoztatás szerint — mivel hétköznap utazunk — elég a vonatindulás előtt „kicsit ko­rábban" kiérnünk a pályaud­varra, akkor is kapunk bőven helyjegyet a Baranya exp­ressz szinte bármelyik kocsi­jába, nem szükséges előre megváltani. Harmadikén reg­gel 6 órakor — tehát másfél órával a vonatindulás előtt, kint is voltunk. Mindössze tizennyolc-húszán ténferegtünk az óriási váró­csarnokban, a pénztáraknál egy lélek sem volt. Mivel rit­kán utazom helyjegyes vona­ton, a „szabályokat" nem is­mertem, de rendes utasként azonnal megváltottam menet- és helyjegyeinket a 13-as pénztárnál. Mindössze annyit kértem a pénztáros hölgytől, feltétlenül nemdohányzóban szeretnénk utazni, mert gyerekkel va­gyunk, s magunk sem dohány­zunk. Válaszra sem méltatva kiadta jegyeinket. Magatartá­sa nem volt szokatlan, mert már lassan természetes, ha egy vásárlóval vagy ügyféllel szóba sem áll az, akinek pedig egyik feladata ez lenne. Meglepetés akkor ért ben­nünket, amikor fél órával a vonatindulás előtt el akartuk foglalni helyeinket, ugyanis dohányzó fülkébe szólt a helyjegyünk. Még mindig fe­gyelmezett utasként gyorsan rohantunk gyerekkel, csomag­jainkkal- vissza a pénztárhoz, kértük, korrigálja_ tévgdégét cserélje ki jegyeinket, vagy ha szükséges, akár újat is váltunk nemdohányzóba. „Mit képzelnek, ha lett vol­na, adtam volna! Különben is utolsó percben mit akarnak" — volt a fölényes válasz. Szinte könyörgésre fogtuk a dolgot: ugyan, nézze már meg az előjegyzését, vagy a szá­mítógépes komputert, hátha akad mégis. Űjfent válaszra sem méltatva, fölényesen a következő utashoz fordult. Felháborodásomban nyomban felkerestem az állomásfőnököt, elmondtam esetünket. Intéz­kedésére — valami csoda folytán? — mégis kaptunk nemdohányzóba jegyet. Üjra rohanás a vonathoz, az utolsó pillanatban íelszáll- va, még csak nem is volt időnk örülni „szerencsénk­nek”. Pusztaszabolcsot el­hagyva figyeltünk föl a vonat néptelenségére. Jött a jegyke­zelő, kérdeztük az okát. „Ó, hát hétköznap alig vannak ezen a vonaton, meg mindjárt utánunk jön a másik gyors is." — hangzott a válasz. Va­gononként az 56 nemdohány­zó részben néhol egy-két utas volt. Az öt másodosztályú ko­csiban szám szerint: 16, 42, 14, 15 és 34. Tehát ahová jegyet sem kaptunk, mindössze negy­ven százalékig volt kihasznál­va. Üres fülkék Most már szóba elegyedtem néhány „törzsutassal’’, ők el­mondták, hogy ez bizony rendszeres hét közben ezen a vonaton. De az első osztályú kocsikban is így van. Ráadá­sul néhány fülkébe bezsúfol­ják az embereket, a többi pe­dig üres Pécsig, hacsak né­hány szemfüles utas nem tö­rődik a MÁV „rettenthetet­len" szigorával. Állításukat Ecseren március 21-én hét­főn 18 órakor filmvetítés. Gyomron 15-től a művelő­dési ház gyermekszínjátszó csoportjának Csinn-bumm cirkusz című darab előadása, 17.30-tól filmvetítés: Misszió igazolta, hogy a közbeeső ál­lomásokon mindössze tizenöt- húszán szálltak föl, illetve le. Számunkra különös, hogy ezt az utasok tudják, a szá­mítógépes különleges pénztá­rakban, információkban nem. Az pedig szinte szóra sem ér­demes, hogy Pécsig több mint tizenöt percet, este pedig ugyanez az expressz Budapes­tig — szintén félig üresen — mái- több mint fél órát ké­sett .., Ráfizetéses Kérdésem: ehhez kell a MÁV számítógépes jegyszol­gálatának és egyes alkalma­zottainak „mi az utasokért vagyunk” jelmondata? Köz­ben mindenütt hangoztatják, ráfizetéses a személyszállítás. Marczi Ferenc Mától Óvodai beíratás Monoron március 21-től 25- ig kerül sor az óvodai beíratá- sokra. Kérik az érintett szü­lőket, hogy ebben az időszak­ban a lakóhelyük szerint ille­tékes óvodákban írassák be gyermekeiket. ★ Az óvodai beíratásokkal kapcsolatban az alábbi tájé­koztatást kaptuk az Üllői Nagyközségi Tanács V. B. szakigazgatási szervétől. Az 1988-89-es tanévre szóló óvodai pótbeíratás március 28-án délelőtt 8-tól 12 óráig lesz a Marx téri óvodában. A beíratáshoz szükséges a gyer­mek személyi lapja, melyet a szülők vigyenek magukkal. (színes, szinkronizált angol történelmi film). Monoron 15-től a bélyeg- ■ gyűjtő kör összejövetele fel­nőtteknek, 16-től a nyugdíjas filmklub vetítése: Mária két éjszakája (főszerepben Uray Tivadar és Csortos Gyula), 17- től az alkoholellenes klub fog­lalkozása, 17.15-től és 18.30- tól dzsesszbalett, 18-tól nép­tánc felnőtteknek. A filmszín­házban 18-tól és 20-tól: Fel­támad a vadnyugat (színes, szinkronizált amerikai kaland­film). Menden 17-től gépkocsive­zetői tanfolyam és az ifjúsági klub foglalkozása, 18-tól a pávakor összejövetele. Péteriben 16-tól a nyugdí­jasklub, 17-től a sportkör fog­lalkozása, 18-tól filmvetítés. Úriban 14-től a nyugdíjas­klub összejövetele, 17.30-tól német nyelvtanfolyam kez­dőknek. Hogy mi tartozik egy pos­tás munkaköri kötelességei közé, csak slágvortokban tud­nám felsorolni. A pontos, megbízható kézbesítés bizto­san igen — amit viszont a minap tapasztaltam, biztosan nem. Régi vesszőparipám, hogy az ember munkája nagyrészt emberi tulajdonságaiból épül fel, s ezek által mérettetik meg. Hiába aranykezű hen­tes valaki, ha a gyönyörűen feldolgozott húst zordan és lélektelenül löki a vevő elé, hiába millió balesetmentes ki­lométerrel rendelkező buszso­főr, ha gyűlöli az utasokat. Hogy ez a vesszőparipa iga­zoltassák, folyton keresem rá a példákat. Fehér Józsefre, a monori postahivatal kézbesítőjére kör­zetének lakói hívták fel a fi­gyelmemet: mit szólok, mi­csoda nagy szerencséjük van a postásukkal, milyen végte­lenül rendes, pontos, udva­rias embert „fogtak ki”? Ezek a jelzők az utóbbi időben ör­vendetesen egyre jellemzőb­bek a monori postásokra, de mert végül magam is azzal a szerencsével dicsekedhettem, hogy költözésünk révén Fe­hér Józsefet a „mi postásunk­nak” mondhatom, megpróbál­A Rákos Mezeje Termelő- szövetkezet vegyesipari tevé­kenységére valóban el lehet mondani, hogy vegyes. Fog­lalkoznak fémnyomással, a Fővárosi Temetkezési Intézet­nek gyártanak urnákat, urna­betéteket, koporsókat, kande­lábereket. Az Agroker meg­rendelésére csibeitatókat, cuk­rászati ipari tálcákat — cuk­rászkaréjokat — készítenek sorozatban, s a Naturának gyümölcslepárló berendezése­ket, amik természetesen nem azonosak a pálinkafőzővel. A vegyesipari üzem fém­nyomó részlegében harmincán dolgoznak, közülük a nők többnyire a 40—60 és 100 tonnás présgépeken, de egyi­kük fémnyomó. Két bedolgo­zója van a fémnyomó üzem­nek, az egyikük lakatosként dolgozott korábban, de mert ilyen jellegű munkája nem akadt, hát átképezte magát, mert nem akart megválni munkahelyétől. A fémnyomó részleg az elmúlt évi munká­jával 24 millió forint bruttó árbevételt ért el, amit jónak tartanak a gazdaság vezetői. A gumiüzem úgyszintén 24 millió forint bruttó árbevételt termelt meg tavaly harminc dolgozóval, akik közül tízen nők, sőt a vezetőjük. Gaál Andorné a gyengébb nem részvételét erősíti a termelés­ben. Elsősorban a Taurusnak dolgozik az üzem, hajtószíja­kat és műszaki szivacsot ké­szítenek, valamint különböző formájú gumicikkeket sütnek, s laticelből szigetelőcsíkokat vágnak. Itt a továbbfejlődésről szól­va elmondhatjuk, hogy hama­rosan az eddigieknél nagyobb vulkanizáló berendezéseket helyeznek üzembe, a nagyobb igények jobb kielégítése érde­kében. Terjeszkednek is föld­rajzilag, ha annak vesszük azt, hogy a Taurus által üze­meltetett ékszíjgyártó kisüze­met Üllőn átveszik majd. A tárgyalások még folynak, mert ra Taurus ajánlotta fel, hogy átadja a Rákos Mezejének az üllői kisüzemet, A. L. A. tam egyeztetni vele egy közös kézbesítői körút és egy beszél­getés időpontját. Mindeddig sikertelenül: hol ö volt nyakig a munkában, hol én nem ér­tem rá. Eközben persze volt alkalmam tapasztalni sokszor dicsért és valóban dicséretes tulajdonságait, melyekre a na­pokban korona is került. Történt ugyanis — megesik az ilyesmi a folytonos roha­násban tevékenykedő csalá­dok kis-, nagy- és idős korú tagjaival nemegyszer, hogy a lakáskulcs épp ott nincs, ahol az ajtót kéne nyitnia —, szó­val történt, hogy családtag­jaim kizáródtak a lakásból. Ott álldogáltak a viharos szél­ben az udvaron fázósan, vár­va a felmentőt, aki kulccsal érkezik, ám akinek érkezése teljesen bizonytalan. Arra járt a postás, felmérte a helyzetet, visszakarikázott a hivatalba, felhívta a szerkesztőséget, s közölte: — Tessék sietni, mert ott­hon kizáródtak a lakásból! Kötelessége volt ez a men­tőakció? Dehogy. Ez egy egy­szerű, de felbecsülhetetlen em­beri gesztus. S végtelenül megnyugtató, hogy a postás nem csak akkor csenget, ha kézbesít, hanem akkor is, ha baj van, ha segíteni tud. K. Zs. A sakk-diákolimpia körzeti döntőjét Monoron, a művelő­dési központban rendezték, hozzáértő kitűnő szakembe­rek bevonásával, jó rendezés­ben. Negyven versenyző ült asztalhoz, és ebből a „gyen­gébb nemet” sajnos csak nyol­cán képviselték. EREDMÉNYEK Lányok, 5—6. osztályosok: 1. Szigetvári Klára (Vecsés 2. számú iskola), 2. Fábián Krisztina (Gyömrő 1. sz.), 3. Babotai Brigitta (Vecsés 2. sz.). 7—8. osztály: 1. Talpas Emí­lia (Monor 2. sz.), 2. Márkus Katalin (Gyömrő, 2. sz.), 3. Racz Tímea (Gyömrő, 2. sz.). Fiúk, kisdobosok: 1. Pénzes István (Gomba), 2. Zákó Zol­tán (Gomba), 3. Nagy István (Monori-erdő). 5—6. osztályosok: 1. Tóth Zoltán (Gyömrő, 1. sz.), 2. Bo- dó Gábor (Nyáregyháza), 3. Dari Tamás (Monor, 2. sz.). 7—8. osztályosok: 1. Pere József (Gomba), 2. Horváth Tamás (Monor, 2. sz.), 3. Kele Tamás (Gyömrő, 2. sz.). Amint az eredményekből kitűnik, kitűnően szerepeltek a gombai és a gyömrői pajtá­sok, igazolva az eredményes sakknevelő munkát, amely községükben folyik. A győztesek Zsámbékon a megyei döntőn képviselik majd vonzáskörzetünket. ★ A torna-diákolimpia körzeti döntőjének ezúttal is Üllő adott a szokásos módon remek szervezéssel méltó otthont. A versenyen már érezhető volt a monori Kossuth iskolások fölénye, ahol a testnevelés ta­gozat (remélhetőleg más sport­ágakban is) már érezteti hatá­sát EREDMÉNYEK Kisdobosok, lányok; csapat­ban: 1. Monor, Kossuth iskola, 2. Üllő, 3. Monor Ady iskola. Egyéni összetettben: 1. Sza­bó Csilla (Üllő), 2. Somogyi Nóra (Monor, Kossuth), 3. Toldi Katalin (Üllő). Fiúk csapatban: Monor Kos­suth iskola, 2. Monor Ady is­kola. Egyéni: 1. Szegedi Béla (Monor, Kossuth), 2. Nagy Zol­tán (Monor, Kossuth). 3. Ócsai Henrik (Monor, Ady). Úttörő lányok: 1. Üllő. Egyéni: 1. Petrányi Mónika (Üllő), 2. Horváth Melinda (Üllő), Szentgyörgyvári Zsu­zsanna (Monor, Ady). Sz. A. Baleseti forrás Gallyazás A Gyömrői Nagyközségi Ta­nács felhívja az ingatlantulaj­donosok figyelmét, hogy az utcai fák, bokrok koronatisz­títását március 31-ig végez­zék el, mivel várhatóan ápri­lisban az Elektromos Művek megbízott dolgozói által sor kerül a gallyazási munkákra. A fák, bokrok túlnövése emberre veszélyes baleseti forrás, továbbá energiaellátási zavarok okozója lehet. (ISSN 0133—2631 (Monori Hírlap) Kellemetlen sarok Légből kapott hírek Cgy rigmus jutott az eszembe a minap, ne­vezetesen: „azt beszéli az egész város, kikapott a Fe­rencváros.” A zöld-fehér hívek nem szívesen hall­gatják ezt a rövid strófát, hiszen kedvenceiket in­kább a győzelmek után szeretik ünnepelni az Üllői úti oroszlánbarlangban. Hogy erre elég ritkán van alkalmuk, arról nem ők te­hetnek. De hová is akarok kilyukadni. Egyre többször. egyre több helyen hallani mos­tanában közös suttogáso­kat, pletykákat, rémhíre­ket, amelyek rontják a közhangulatot. A meglévő problémákról, gondokról igyekeznek elterelni a fi­gyelmet. S néhány még masok becsületét is sérti. Egyik nagyközségünkben nemrégen elhunyt a köz- tiszteletben álló doktor, aki nem lakóhelyén, ha­nem a fővárosban dolgo­zott. Naponta utazott a fő­városba. s tért haza ottho­nába. Halála után pár hó­nappal szárnyra kelt a hír — a bennfentesek jóvoltából —. hogy történetünk sze­replője komoly összeget hagyott végrendeletileg a helyi tanácsra. Ebben ki­kötötte — pusmogták a jólértesültek —. hogy a pénzt csak egy bizonyos útszakasz építésére lehet felhasználni. Már az egész település te­le volt ezzel a hírrel, e so­rok íróját többen felkér­ték. hogy ugyan járjon már utána a dolognak, igaz-e a hír? Mivel én tisztában voltam. hogy nem valószínű, ezért nem kérdeztem meg az illeté­kest Hogy mégis szóba került — méghozza a falu­gyűlésen —. annak csak örültem, hiszen a lakosság széles rétegei szerezhettek tudomást annak valótlan­ságáról. A néhai doktor nem ha­gyott semennyi pénzt a ta­nácsra, de az említett út­szakasz azért ennek elle­nére elkészül még az idén. Igaz, az erre szánt összeg valószínűleg nem fogja fe­dezni a költségeket, de a lakosság segítségével mégis teljesülhet az érintettek kívánsága, a következő ősszel és télen nem kell tengelyig érő sárban köz­lekedniük otthonuk felé. De vannak ennél fur­csább rémhírek is forga­lomban, amelyek csak ar­ra jók, hogy beszédtémát szolgáltassanak egyeseknek. Élnek is vele jó néhanyan, de eredményt nem érhet­nek vele, mert hamar vak­vágányra jutnak. Mostani helyzetünkben különösen el kell ítélnünk azokat az embereket, akik az esetleges tények megha­misításával. légből kapott információkkal próbálnak hatni ismerőseikre, család­tagjaikra. Ezek az emberek a saját maguk által. — vagy másoktól hallott — kitalált történeteket, esete­ket terjesztik. Sajnos akad­nak, akik felülnek neki s továbbadják. Úgy terjed ez, mint régen a népmese. S bár a népmesében a jó mindig győzedelmeskedik a rossz felett, ez esetben nem igy van. Mert ha érvényesülne ez a meseigazság, akkor már régen rossz idők járnának a rémhírterjesztőkre, szen­zációkat kitalálókra, plety­kafészkekre. f~le talán egyszer eljön ^ az az idő is, s akkor kevesebbszer halljuk majd — azt beszélik, hogy ... G. J. Kulturális programok A „kifogott” postás Csenget, ha segíthet is

Next

/
Thumbnails
Contents