Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-21 / 68. szám

1 Megemlékezés A Tanácsköztársaság kikiál­tásának 69. évfordulója alkal­mából megemlékező ünnep­séget tartanak a városban ma, március 21-én, hétfőn. Dél­előtt 9 órakor a Stromfeld-la- kótelepen lévő Tanácsköztár­sasági emlékműnél irodalmi megemlékezés, koszorúzás, a város és a körzet középiskolá­sai, az ATE és az ELTE hall­gatói, KISZ-szervezetek rész­vételével. Délután 4 órakor a volt járási hivatal épületében lévő direktóriumi emléktáb­lánál, majd a volt pártház emléktáblájánál koszorúznak a város politikai, társadalmi és állami szerveinek, intéz­ményeinek képviselői. Áprilisi színház Április 14-én a szolnoki Szigligeti Színház vendégsze­repei a városi művelődési központban: Magányos varjú a jégen, Kocsó Gábor estje Bálint György írásaiból. Ti­zennyolcadikén Két kicsi ping­vin, az Állami Bábszínház előadása, a bérlet negyedik darabja. Egy őrült naplója, Gogol művének Popriscsin- szerepében Gáspár Sándor. Pécsi Bóbita Színház: Maugli, 29-én. S végül 30-án a Tanul­mány Színház mutatja be Dürrenmatt—Bosch Az ezer­éves birodalom című darab­ját. Valamennyi előadásra már­cius 21-től válthatók jegyek. Közöljük továbbá, hogy Szendrő Ivón A vérbíró című eposztrilógiáját március 24-én és 31-én 18 órai kezdettel ad­ja elő. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Kortárs filmklub: Brazil, angol film, 19 órakor. Diáktanya: fotószakkör, 16 órától. Egészségünkért Ötletes plakát hív fel egy érdekes előadásra az agrártu­dományi egyetemen. Egy lép­csősor tetején álló pár előtt stoptábla. Ha mégsem állnak meg, a lefelé vezető út állo­másai így következnek: moz­gáshiány, elhízás^ dohányzás, italozás, kábítószer, nemi be­tegségek, AIDS. Akit érdekel, mi van e mögött, üljön be az ötös előadóterembe március 30-án, szerdán délután fél há­romkor dr. Pethő Ede főorvos előadására. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM 1988. MÁRCIUS 21., HÉTFŐ Hol vannak már az erdei iskolák Több a zöld és mégis kevesebb A városi tanács környezet- védelmi bizottsága a helytör­téneti gyűjteményben tartot­ta soros ülését. A helyválasz­tásnak megvolt az apropója is. Itt működik szerény kö­rülmények között a környe­zetvédelmi oktatóközpont. Ve­zetője, Hajnal Irén az első napirendi pontnak megfele­lően a környezetvédelmi ok­tatás helyzetéről tájékoztatott. Elmondta, hogy a környezet- védelmi ismeretekre minden­kinek, mindenkor szüksége van. A folyamat, melynek so­rán elsajátíthatjuk a termé­szet és a környezet tiszteletét, a családban kezdődik. A két világháború között a premontrei gimnáziumban, ha az időjárás engedte, a heti tanórák felét a szabadban tar­tották, az erdei iskolában. Napjainkban? A tanulmányi kirándulások számos célja kö­zött kevés idő marad a kör­nyezetvédelmi nevelésre. Az iskolai szertárak felszereltsé­ge szegényes. A témával fog­lalkozó újságokból is kevés érkezik. Ilyen körülmények között sokat tehet, sok feladat vár a környezetvédelmi oktatóköz­pontra. Amellett, hogy legha­tásosabb eszköze a kiállítás természeti környezetünkről, videó- és diasorozatokat köl­csönöz. Felkészít a különbö­ző országos vetélkedőkre. He­lyi szellemi tornákat is ren­dezett. Az idén erre még nincsen pénze. Segítette a for- ráskutató pályázatot. 1988-ban a körzet környezetvédelmi fe­lelőseinek több napos tovább­képzését tervezi. A bizottság véleménye sze­rint a környezetvédelmi tu­datformálás hasznosabb bár­milyen adminisztratív intéz­kedésnél. A ma elvetett mag Cukorkukorica Másodvetésre is alkalmas Minőségi váltás kezdődött a tömegtakarmány-termesztés- ben az öntözőgazdaságok együttműködésének kezdemé­nyezésére és irányításával. Hazánkban a silókukorica ho­zama évtizedek óta 20-25 tonna körül van hektáron­ként, ami indokolatlanul ala­csony. A terméshozamok nö­velésére az együttműködés olyan nemesített cukorkukori- ca-fajta elterjesztését kezdte meg, amely egyéb hasznos tu­lajdonságai mellett, igen nagy zöldtömeget produkál, poten- ciáis termőképessége a hek­táronkénti száz tonnát is elér­heti. Ez a cukorkukorica a fel­halmozott energiát nem ke­ményítőként a szemekben, ha­nem a teljes növényben, a szárakban és a levelekben egyszerű és összetett cukrok formájában raktározza. Elő­nye, hogy szárazságtűrő, má­sodvetésre is alkalmas, s a magas cukortartalom a kora őszi fagyokig zölden tartja a leveleket. Az új intenzív tömegtakar­mányt a tavalyi kísérletek so­rán az ország 46 gazdasága 2500 hektáron termelte siker­rel. A Solti Szikra Tsz-ben például hatvan tonnát meg­haladó, a gávavencsellői ha­tárban 76 tonnás termést ér­tek el hektáronként a késői vetés ellenére, öntözés nélkül A cukorkukorica-hibrid összes­ségében hatvan százalékkal adott, nagyobb zöldtömeget, mint a hagyományos silóku­korica-fajták. Az öntözőgazdaságok együtt­működésének irányítója, a ti- szaföldvári Lenin Tsz a nagy­üzemek tavaszi vetéséhez 750 mázsa vetőmagot értékesített, ez a mennyiség körülbelül háromezer hektár cukorkuko­rica termesztésére elegendő. A jövőben a keresletnek meg­felelően bővítik a vetőmag- termesztést. A törzsek fenn­tartásával a Magyar Tudomá­nyos Akadémia martonvásári kutatóintézetét bízták meg. A szakemberek egy Tisza- földváron felépített kísérleti üzemben a cukorkukoricából kinyert cukorlé szeszipari és gyógyszeripari célokra felhasz­nálható. alkohollá való lepá­rolásával is kísérleteznek. csak később hasznosul, de a hatása felmérhetetlen lehet. Ezért kellenek az oktatóköz­pontok, a gödöllői is. Gödöllő is frontváros ab­ban a bajvívásban, amit az ember a környezettel folytat, miközben igyekszik minél ké­nyelmesebben, kellemesebben élni. Csakhogy nincs győze­lem valamilyen vereség nél­kül. Az utóbbi hetekben vá­rosunkban sok elszáradt, élet- veszélyessé vált fát kellett ki­vágni. A környezetvédelmi bizott­ság ülésének másik felében a kérdés szakavatott és elköte­lezett személyisége, Jeney László, a városgazdálkodási vállalat kommunális üzemé­nek vezetője park- és sor­fáink állapotának elemzésére vállalkozott. Elmondta, hogy a statisztikák szerint a zöld­terület növekszik. Ez elfedi azt a tényt, hogy a városköz­pontban egyre kevesebb fa marad meg. Mi az oka ennek az — általa megfogalmazott — zöldfogyatkozásnak? A Stromfeld-lakótelep építése közvetlen oka volt 150 ezer négyzetméternyi őspark pusz­tulásának. A meghagyott fák közül is sok elpusztult, mert a darupályák útjába estek. Ami napjaink gondját illeti, arra már nem emlékszünk, hogy a már kivágásra ítélt fasor előtt két-három éve ár­kokat ástak, s elvágták az él­tető gyökérzetet. A fa most száradt el. Es hány közmű épült, épül még Gödöllőn egy­más mellett, mert nincsenek közműalagutak. Ha nem sé­rült a gyökérzet, akkor az aszfaltburkolat és a csatorná­zás vonja el a nedvességet a talajból és az eredmény ugyanaz. Jeney Lászlónál is volt fényképezőgép, amikor kivágták a Szabadság téren a fákat. A kép tanúsága szerint az egyik földre huppanó fa a szárazságtól szinte szétrob­bant, a teljes korona levált a törzsről. A szakmai alapossággal el­készített, meggyőző erővel előadott beszámoló azt java­solta, hogy a közműrobbanás után a megfelelő védőtávolsá­gokat betartva kell folytatni a fásítást. Az előkerteket is fel lehet használni. A fát a tulajdonos gondozza és az ut­cára is jut lomb, árnyék. Je­ney László dolgozatát a Gö­döllői Mindenes áprilisi szá­ma ábrákkal közli. A környezetvédelmi bizott­ság állásfoglalása. 1. Sajnála­tos tény a sor- és parkfák pusztulása, ami nem mindig a fák természetes elöregedésé­nek. hanem a káros emberi tevékenységnek is következ­ménye. 2. Csak életveszélyes Búcsú Forgács Ferenctől Ismerősei, elvtársai, barátai, családtagjai ma, március 21- én, délután 1 órakor a Dózsa György úti temetőben vesznek végső búcsút az életének nyolcvanharmadik évében el­hunyt Forgács Ferenctől, Gö­döllő város díszpolgárától. ★ Forgács Ferenc a Veszp­rém megyei Tapolcaion szü­letett, 1933-ban került Gödöl­lőre, ahogy ő mondta, vőnek. Idekerülése után három évvel behívták katonának, s attól kezdve bő egy évtizedig sor­sa tele volt megpróbáltatás­sal. Négy évig munkaszolgó- latos, Budapesten megszökik, Gödöllőn bujkál a felszaba­dulásig. Feleségét, lányát, anyósát elhurcolják, soha nem temek vissza. A felszabadulás után For­gács Ferenc részt vesz Gödöl­lőn a polgárőrség megszerve­zésében, a kommunista párt megalakításában, a rendőrség létrehozásában. Az utóbbinak négy évig gödöllői kapitánya. Következik a fegyveres testü­lettől való elbocsátása, a párt­ból való kizárás, rendőrségi felügyelet alá helyezése. 1956- ban rehabilitálják, 1945-től elismerik párttagságát. Ekkor már a fővárosi autójavítóban dolgozik hűtőbádogosként, majd személyzeti osztályveze­tőként. 1957-ben részt vesz a munkásőrség megszervezésé­ben, 1970-ben szerel le. Közéleti ember aktív dol­gozóként s nyugdíjasán egy­aránt. Tevékenységéért több­ször kapott kormánykitünte­tést. Gödöllői munkálkodá­sáért megkapta a Pro Űrbe elismerést, s a város díszpol­gára címet. és elszáradt fát szabad ki­vágni az utak mentén. 3. A parkokban és egyéb köztere­ken még a száradófélben lévő odvas fáknak is létjogosultsá­ga van természetvédelmi és esztétikai okok miatt. 4. A jövőbeni kivitelezéseknél na­gyobb figyelmet kell fordítani az olyan munkákra, melyek káros hatása csak évek múl­va jelentkezik. (Űj villanyvezetékek, föld­kábelek elhelyezése.) 5. Fel­hívjuk a figyelmet a Gödöl­lőn még meglévő értékes fák­ra, fasorokra, parkokra. Az Erzsébet-park hársfasorának néhány egyedét az utóbbi időben bicskával megkérgez- ték. Az Isaszegi úton a pla­tánsort a só, az árokban való tűzgyújtás veszélyezteti. A hársak virágzás idején, az újonnan ültetett fák a kiülte­tés percétől veszélyben van­nak. 6. Kíméletesebben kell csonkolni a fákat a villany- vezetékek alatt. 7. A kivágott fákat a városban pótolni kell. 8. Fontosnak tartjuk, hogy a jövőben kivágásra kerülő fák­ról megfelelő tájékoztatás je­lenjen meg előzetesen a Gö­döllői Hírlapban. A bizottság a tanács mű­szaki osztályával és a vgv képviselőivel együtt eddig is részt vett a kivágandó fák kijelölésében és állást foglalt minden kritikus esetben. Balázs Gusztáv Megnyitó május elsején Befejezéséhez közeledik a művelődési ház átépítése Isasze- gen. A határidő május elseje. Képünkön; Mondrucz István asztalos, aki az ablakokat, ajtókat készítette, a behelyezés utáni végső simítások közben (Vimola Károly felvétele) A tűzoltók naplójából A széttört benzinespalack Az elmúlt időszakban a gö­döllői tűzoltók több alkalom­mal siettek a társalakulatok segítségére és viszont. Jobbá­ra az ilyenkor szokásos avar. tüzek megfékezése volt a kö­zös feladat. Sok esetben azért jó ez az együttműködés, mert a szomszédos tűzoltóság kö­zelebb található a bejelentett tűzesethez. Vác kérésére szalm akazal- tűz oltásában vettek részt Máriaudvaron. Egy másik al­kalommal Nagymaroson volt lakástűz. Oda is hívták a gö- döllőieket, de nem kellett be­avatkozniuk, mert menet köz­ben visszafordították őket. Erdőtarcsán olajkályha oko­zott tüzet, erre a településre a hatvani tűzoltók hívták a gödöllőieket. Végül oda sem kellett megérkezniük. A gödöllőiek kérték viszont a Hatvaniakat arra, hogy se­gítsenek a Kartal határában lángoló nádas eloltásában. Ké­sőbb ez megismétlődött Túra határában is. Egy kerepestar- csai esethez a fővárosiak köz­reműködését kérték. Veresegyház sokszor szere­pelt a naplóban. Egy közleke­dési balesetnél az úttest meg­tisztítását végezték a tűzoltók. Olajkályha műszaki hibája miatt bútor gyulladt meg egy konyhában, de ezt a tüzet a helybeliek el tudták oltani. A szolgáltatóházban benzines pa­lack tört szét, a kifolyó ben­zin gőze egy gázégő lángjá­tól belobbant. Ugyancsak Ve­resegyházon teljes egészében leégett egy hétvégi ház. Még egy baleset történt a köz­úton, az árokba borult autót a tűzoltók emelték ki. Kerepestarcsán húsfüstölés következtében kigyulladt egy helyiség, amiben cirokseprű- alapanyagok égtek. Három vízsugárral avatkoztak be a tűzoltók és fel kellett venniük a sűrített levegős készüléke­ket is munkájuk végzéséhez. Gödöllőn nagy erőkkel vo­nultak ki a Dózsa György út 5—7. szám alatti épülethez, melynek a kilencedik emele­tén észleltek a lakók tüzet. Senki sem volt otthon, de sze­rencsére csak az történt, hogy egy adag húst a sütőben fe­lejtettek és megégett. B. G. Focitörténelem Állandó belépővel A kedves olvasó vagy szur­koló, aki kicsit is figyelte a múlt fél évszázad gödöllői labdarúgásának történetét, egy nevet biztosan ismer, Pólyák Istvánét. Vele beszélgetünk. Hetvenöt év van már mögöt­te. Itt született Gödöllőn. Már tizenkét évesen dolgozik, első nagy munkája a premontrei gimnázium építésén adódik 1924-28-ig. Az 1933-ban Gö­döllőn rendezett cserkész-vi­lágtalálkozón már mint szak­ember építheti a lelátót a labdarúgópályán. Akkor még nem gondolta, hogy élete nagy kísérője lesz a labdarú­gásért való rajongás, s annak szervezése. 1940-ben felkérik, vállalja el az akkori GSE labdarúgó-szakosztályának ve­zetését. Munkáját nagyszerű emberek segítették, mint Drobnyi Nándor. Déry Károly kereskedők, Mukk Sándor fodrász, akik sokat áldoztak Gödöllő sportjára. A felszabadulás után a sport is újjáéled, újabb erőre kap Gödöllőn. A Gödöllői Iparos Kör mellé megalakul a Barátság sportegyesület. Idősebb Kaiser László lesz az ügyvezető, Barabás Andor az elnök. Mayer János malmos az elnökhelyettes. Pólyák Ist­ván a szakosztályvezető, if­jabb Kaiser László intéző­edző. Vagy hatvan játékos kap helyet a keretben. Sorolja Pó­lyák uram a játékosok nevét, közülük magam is többet is­mertem : Szebeni, Prukszler, Matuz Dezső kapusok. Matuz Sándor. Matuz Ferenc, a Szij- jártó testvérek. Később Túrós kapus, a híres 11-es védő. Tóth István, a két Szűcs test­vér, László és János, Lehocz- ky. Akkoriban nagy rivalizálás folyt a gödöllői sportberkek­ben, élményszámba ment a két helyi csapat összecsapása. Pólyák uram elmondja azt is, hogy a malomtulajdonosnak te­herautója volt, valamint Ma­tuz Andrásnak is, s ezekkel szállították a csapatokat. Azonban egy harmadik csa­pat, az akkor még Pest Me­gyei Dózsa néven szereplő együttes, mely igen jó játéko­sokból tevődött össze, elhódí­totta a nézőket. Egybeolvadás, fuzionálás lett a vége, s az egyesület Gödöllői Dózsa né­ven örvendeztette meg a nem kis számú közönséget. De a jó mérkőzések után jöttek a csalódások. A csapatban he­lyiek alig játszhattak, egyre- másra adta el meccseit, mert az NB II-ből nem szándékoz­tak feljebb jutni. Eltiltások és széthullás lett a vége. Aztán jött újra Pólyák uram. amikor a Ganz Áram- mérőgyár lett a labdarúgás bázisa a városban. Ott dolgo­zott a kompresszorházban. Az akkori vezetők tudták, ismerték a labdarúgás iránti szeretetét, szakmai tekinté­lyét, kérték, hogy vállalja el az NB III-as csapat egyik ve­zetői posztját, a szakosztály­vezetést. Újra élt a labdarú­gás a városban. A nézőszám is emelkedett. Még bérletet is sokan vásároltak. A baráti kör is újraszerveződött. Ju­tott a játékosok megvendége- lésére pénz meccsek után. Jó képességű játékosok ker­gették akkoriban a labdát Gödöllőn. A vezetésbe is új, lelkes emberek kerültek. Pólyák István 1973-ban vált meg tisztségétől, nem sokkal nyugdíjazása előtt, de nem vonult vissza, jár szüntelenül a meccsekre. Figyeli a fiata­lokat, a mai igyekvőket, és úgy látja, újra felfelé ível a gödöllői labdarúgás, azt mond­ja, öröm nézni Kolozs Sán­dort. Szabadi Attilát, Nagy Dánielt, Kovács Andrást, Ka­talin Jánost. Számára az is meglepetés volt (a krónikás úgy gondolja, elégtétel is), hogjF az 1986. őszi első hazai mérkőzésen a hangosbeszélőn szólították, és az egyik játékos ünnepélyesen egy állandó belépőt adott át a csapat és a sportkör nevé­ben. Szántai Sándor Mozi Krokodil Dundee. Színes ausztrál filmvígjáték, 6 és 8 órakor. Fiúnevelők versenye Az aszódiaké a fődíj Háromnapos kupaversenyt rendezett öt sportágban — ké­zilabda. röplabda, tollaslabda, asztalitenisz és sakk — az aszódi fiúnevelő intézet sport­köre. Hagyományosan évente vál­lalják a rendezést és gazdái a versenyeknek, melyekre a rendezőkön kívül máshonnan is érkeznek Az idén Kalocsa, Zalaegerszeg és Hatvan fiú­nevelő intézetei is elküldték növendékeiket. Aszód, Kalo­csa és Zalaegerszeg verseny­zői mind az öt, a hatvaniak asztaliteniszben és tollaslab­dában mérték össze erejüket, tudásukat. A versenyek sok izgalmat és szépséget jelentettek a fia­taloknak. Az aszódiak helyt­állását az eredmények igazol­ják, hiszen most is három sportágban lettek elsők. Kézi­labdában, röplabdában és tol­laslabdában. Sakkban máso­dik helyezettek, míg asztali- teniszben a negyedik helyen végeztek. Említést érdemel, hogy ki­emelkedő teljesítménnyel Kar­dos Béla. Gutái László a kézi­labda-, Szabó László a tollas­labdacsapatot vitte sikerre. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents